and odorheiu secuiesc -...

Bernád Rita Magdolna RÓMAI KATOLIKUS GYŰJTŐLEVÉLTÁRAK HARGITA MEGYÉBEN

A Gyergyószentmiklósi és a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárak fondjegyzékei

Abstract: [Roman-Catholic archives in Harghita county. Fund-registers of the Archives of Collection from Gheorgheni (Rom.; - Hung.: Gyergyószentmiklós) and Odorheiu Secuiesc (Rom.; - Hung.: Székelyudvarhely)] The historical past of the parishes in the Archdiocese ofTransylvania (instituted a thousand years ago) may be pursued through existing churches today or those which are in ruins. The administrative, religious life of the communities wepassed through but of their writings, which are found in the archive collections of parishes.Preserving these unique sources in proper conditions is a human task and one of the Christianity.

The purpose of setting up archives of collections by the Roman Catholic Archbishopric was toprotect the written heritage of the Transylvanian Catholicism. Thus were outlined territory ofcompetence of these collection centers, and the parish archives were concentrated in archives of collection organized at the level of archdeaconry.

At the start of this collecting program in 2003, we focused on the written heritage of parishes indiasporas, since they constitute a priority because of the continuous and irreversibledepopulation; this was necessary due to a dead host parishes.

During the six years between 2003-2009, for 15 archdeaconry forming the Archdiocese, wemanaged to appoint ten centre s of collection, of which seven have been established as itfollows: in Alba Iulia, Bistrita, Gherla, Sfântu Gheorghe, Gheorgheni, Odorheiu Secuiesc and in Târgu Mures. The establishment of three similar archives is at the early projects and theorganization, until the realization of the financial frameworks.

Since the archdeaconry and parish archives, which constitute the historical source of thegeographically extended Archdiocese of Transylvania, are beyond capacity of thearchiepiscopal archives in Alba Iulia, it was necessary to establish more centres like. Eacharchive collection includes the archives of parishes in one or two archdeaconry.

1 / 20


Collections of documents belonging to parishes constitute an indispensable source for localhistorians, but for ecclesiastical historians and historians of education, too. Here we could alsoline the genealogical tree researchers who often resort to parish registers.

As a model for these archives of collections served the Archbishopric Archive and of theChapter from Alba Iulia. Each warehouse of these collection-centres were arranged according to modern European trade prescriptions and they are provided with metal (dexion)shelves and the archive material is stored in non-acid boxes to prevent further deterioration.

Archives parishes are in close connection with history and background of their creator. Fromthe period of the Middle Ages, parishes - whose archive material has been collected already,unfortunately, do not preserve documents. Written entries of Roman Catholic parishes in Transylvania start at the end of 17 century, and they become regular since the mid 18 century,from the Catholic restoration. Therefore we value with special attention every written sourceduring Principality of Transylvania.

The second part of the study presents in brief the archives of collections in the territory ofHarghita county, registering in the annex the funds of Archives Collections already establishedin Gheorgheni (Gyergyószentmiklós) and Odorheiu Secuiesc (Székelyudvarhely). Theycontain 22 and respectively 34 funds.

Rezumat: [Arhive romano-catolice în judetul Harghita. Registrele de fonduri ale Arhivelor de Colectie din Gheorgheni (magh.: Gyergyószentmiklós) §i Odorheiu Secuiesc

(magh.: Székelyudvarhely)] Trecutul istoric al parohiilor arhidiocezei de Transilvania (infiintatáacum o mie de ani), poate fi urmárit prin bisericile existente si astázi. Activitatea lor admmistrativá, viata religioasá a comunitátilor ne este transmisá insá prin patrimoniul lor scris, ce se regáseste în colectiile arhivistice ale parohiilor. Pástrarea adecvatá a acestor izvoareunice este o sarciná umaná si crestineascá.

Scopul infiintárii arhivelor de colectie de cátre Arhiepiscopia Romano Catolicá a fost acela de a proteja mostenirea scrisá a catolicismului transilvánean. Astfel, s-au conturat teritoriile de

2 / 20


competentá ale acestor centre de colectii, si s-au concentrat arhivele parohiale în arhive decolectie, organizate la nivelul protopopiatelor. La pornirea programului de colectionare în anul2003 ne-am concentrat pe patrimoniul scris al parohiilor din diaspora, deoarece acestea constituiau o prioritate, din cauza depopularizárii continue si ireversibile si a parohiilor rámasefára gazda.

În decursul a sasé ani, între 2003-2009, pentru cele 15 arhidiaconate care alcátuiesc arhidieceza, am reusit sá desemnám zece centre de colectie, dintre care sapte s-au si infiintat:la Alba Iulia, Bistrita, Gherla, Sfântu Gheorghe, Gheorgheni, Odorheiu Secuiesc siTárgu-Mures. Páná la conturarea cadrelor financiare, instituirea a trei arhive asemánátore se aflá la începutul proiectelor si al organizárii. Deoarece cantitatea arhivelor protopopiale siparohiale, ce constituie izvorul istoric al Arhidiecezei de Alba Iulia, atât de intinsá si din punctde vedere geografic, depáseste capacitatea arhivei arhiepiscopale, a fost necesará infiintareamai multor centre asemánátoare. Fiecare arhivá de colectie cuprinde arhivele parohiilor dinunul sau douá protopopiate.

Colectiile de documente apartinánd parohiilor constituie un izvor indispensabil pentru istoriciilocali, dar si pentru istoricii ecleziastici sau cei ce se ocupá de istoria invátámántului din Transilvania. Tot aici am putea insirui si pe genealogi, care adeseori apeleazá la matricoleleparohiale.

Drept model pentru realizarea arhivelor de colectie a servit Arhiva Arhiepiscopalá si Capitulará din Alba Iulia. Depozitul fiecárui centru de colectie al acestei arhive este amenajat conformprescrierilor moderne profesionale europene, fiind prevázut cu rafturi metalice dexion, iarmaterialul arhivistic, pentru a stopa deteriorárile continue, este pástrat în cutii neacide.

Arhivele parohiilor se aflá în stránsá legáturá cu activitatea si istoricul creatorului de fond. Parohiile medievale ale cáror material arhivistic a fost colectionat deja, din pácate, nu detindocumente. Consemnárile scrise ale parohiilor romano catolice din Transilvania încep de lasfársitul secolului al 17-lea, si ele devin regulare de la mijlocul secolului al 18-lea, începând curestauratia catolicá. De aceea, acordám o atentie deosebitá fiecárui izvor din perioada principatului.

A doua parte a studiului prezintá pe scurt situatia arhivelor de colectie de pe teritoriul judetuluiHarghita, având în anexá registrul de fonduri ale Arhivelor de Colectie deja infiintate înGheorgheni (Gyergyószentmiklós) si Odorheiu Secuiesc (Székelyudvarhely). Acestea

3 / 20


insumeazá 22, respectiv 34 de fonduri.

1. Gyűjtőlevéltárak kialakítása a Gyulafehérvári Római KatolikusFőegyházmegyében

Az ezer éve alapított erdélyi történelmi egyházmegye vallásos közösségeinek, plébániáinakmúltját a ma is létező vagy mára csak romjaiban ismert templomai tükrözik, azonban azegyházközség hitéletét, egyházjogilag alsóbb szintű igazgatási tevékenységét csak az egyházközségek írásos öröksége - levéltári gyűjteményei igazolják. Mint egyedi és egyetlentörténelmi forrásként felruházott bizonyíték, ezen archívumok megőrzéséről, utódainkra valóhagyatékozásáról gondoskodni emberi és keresztényi kötelességünk.

A fenti megfontolás és az erdélyi katolikusság írásos örökségének megóvási szándéka vezettea gyulafehérvári érsekséget a gyűjtőlevéltárak létrehozására, és ezen belül a főegyházmegyeilevéltár gyűjtőterületének behatárolását és az erdélyi római katolikus plébániákirategyütteseinek összegyűjtését szorgalmazta. A levéltári begyűjtési program elindításakor2003-ban, eleinte a szórványegyházközségek írásos örökségére összpontosítottunk, mivelezek elsődlegességet élveztek a folyamatos és visszafordíthatatlan elnéptelenedés miatt,valamint a szórványvidéken (főként Dél-Erdélyben) a gazdátlan parókiák nem megfelelőbiztonsága tette az iratmentést szükségszerűvé.

Hat év leforgása alatt, 2003-2009 között, az egyházmegyét alkotó tizenöt főesperesi kerület részére sikerült tíz levéltári gyűjtőközpontot kijelölni, és ebből hetet meg is valósítani: Gyulafehérváron, Besztercén, Szamosújváron, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson,Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen. Három gyűjtőlevéltár kialakítása az anyagi keretekelőteremtéséig még a tervezés és a szervezés folyamatának kezdetén van: Csíkszereda, Kolozsvár és Kézdivásárhely. Mivel a földrajzilag is kiterjedt egyházmegye főesperességi ésplébániai iratmennyisége meghaladja az érseki levéltár gyulafehérvári raktárainak befogadóképességét, így szükség volt több központ létesítésére. Ezek a gyűjtőközpontok főesperesi kerületi szinten alakultak ki az egyházmegyét alkotó tizenöt főesperesi kerületirategyüttesei részére. Ilyenképpen minden egyes gyűjtőközpont egy vagy két főesperesikerület levéltárait öleli fel.

Az egyházközségi irategyüttesek úgy a helytörténészek, mint az egyháztörténészek számára

4 / 20


nélkülözhetetlen forrásokat képeznek. Számos településtörténettel, plébániamonográfiával ésiskolatörténettel foglalkozó kutató érdeklődik, kutatja, és dolgozza fel tudományos munkáibana plébániai vonatkozású igen értékes, egyedi állagokat. De ugyancsak ide sorolhatnánk acsaládfakutatás megszállottjait és a gazdaságtörténészeket is.

Fontos megemlíteni azt, hogy az egyházi törvénykönyv 535. kánonjának 4. paragrafusa előírja, hogy: „Minden plébánián legyen levéltár, ebben őrizzék a plébániai anyakönyveket, apüspökök leveleit és azokat az egyéb okmányokat, melyeket szükségességük vagyhasznosságuk miatt meg kell őrizni. Mindezt a megyéspüspök vagy megbízottja a látogatásalkalmával vagy más megfelelő időben meg kell, hogy tekintse; ügyeljen a plébános, nehogyez az anyag kívülállók kezébe kerüljön." 1 A kánonjog szerint tehát levéltárnakléteznie kell a plébániákon, amelyet amegyéspüspök számba vesz a vizitációk végzésekor, és ehhez bárki nem férhet hozzá.

A gyűjtőlevéltárak kialakításának elsődleges célja az egyházi írott források mentése volt,melynek értelmében a biztonságos megőrzés és a hozzáférhetővé tétel kettős céljánakmegvalósítását tartottuk szem előtt. Minden egyes gyűjtőlevéltári raktártér európai szabványoknak megfelelően lett kiképezve és felszerelve, a Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár mintájára. Ezeket a tűz-, víz-, és betörésbiztos levéltári raktárakatkorszerű Salgó dexion levéltári állványzattal és az iratok tárolására elengedhetetlenül fontossemleges kémhatású (savmentes) kartondobozokkal láttuk el. Az iratmentési programot, a gyűjtőlevéltárak kialakításának teljes kivitelezését a Nemzeti Kulturális ÖrökségMinisztériumának és a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak a határon túlra kiírt pályázataitámogatták. Ezek a magyarországi támogatások sajnos, 2006-tól megszűntek. Az érseki körlevéllel elrendelt plébániai levéltári begyűjtéseket követte az iratok szakszerű rendezése ésfondjegyzék készítése. Minden egyes gyűjtőközpont átlagban száz folyóméternyi mennyiségűiratanyagot foglal magába, de vannak kisebb méretű gyűjtőlevéltárak is, mint például a szamosújvári vagy a besztercei. Az iratok tudományos kutatása és feltárása a helyszínenkitöltendő kutatási engedéllyel lehetséges a kutatási szabályzat előírásainak betartásával. Akutatási szabályzat összeállításakor figyelembe vettük a hazai levéltári törvényt és a magyarországi, nyilvános magánlevéltárként (törvényesen) számon tartott egyházi levéltárak hozzáférhetőségeinek előírásait. A kutatás folyamata az elkészült fondjegyzékekáttekintésével indítható, melyek internetes hozzáférésének biztosítása folyamatban van. A márlétrejött gyűjtőlevéltárak középszintű segédletének - repertóriumának - szerkesztése éskiadása is folyamatban van. Terveink szerint az első kötet a Gyulafehérvári-, a Besztercei-, aSzamosújvári-, a Sepsiszentgyörgyi-és a Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárakat ismertetné,míg a következő kötet a Marosvásárhelyi és a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárakat. Mindkétkötet a már megjelent Erdélyi római katolikus levéltárak c. sorozat harmadik illetőleg anegyedik kötetét képezné. 2

5 / 20


Az egyházközségek osztályozásában az adminisztráció szempontjából megkülönböztetünk(anya)plébániát, oldallagosan ellátott parókiát és filiát (leányegyházközséget). AGyulafehérvári Főegyházmegye területén a 2008. évi statisztika szerint 275 plébánia van.Ebből 205 egyházmegyés pap által vezetett, 4 örmény plébánia, 4 helyi lelkészség, 11 templomigazgatóság (szerzetes - ferences - pap által adminisztrált) és 48 oldallagosan ellátottplébánia, valamint három egyetemi lelkészség. Ezen kívül az egyházmegyében még 348leányegyház (filia) található. Ennek a 623 alsóbb szintű egyházigazgatási egységnek azirategyütteseit - főesperesi kerületi alapon - tíz gyűjtőközpontba soroltuk. Az évszázadokfolyamán a főesperesi kerületek száma, területe és beosztása többször is változott, ezért afőesperességek mai szerkezetét vettük kiindulópontnak.

Erdélyben a főesperességek, plébániák szervezése a püspökség alapítását (1009) követte, ésa 11-13. század folyamán zajlott le. A középkori alapítású plébániákat a szentekről nevezetttelepülések is tanúsítják. A Szent László dekrétumában felsorolt jelesebb ünnepek (Szent István, Szent Imre, Szent György, Szent Péter és Pál, Szent Mihály, Szent Márton, SzentMiklós, Szent Tamás, Keresztelő Szent János, Mindenszentek, Szent Kereszt stb.) szentjei tiszteletére csaknem minden kerületben építettek templomot. A pápai tizedjegyzék idejéből (1332-1336) mintegy 730 plébánia létezése ismeretes az erdélyi egyházmegye területén.3 Ahitújítás időszakában, a püspökség szünetelésével (1556-1715), több katolikus közösségetkitérítettek és vele együtt a templomokat vették birtoklásba a protestáns hitfelekezetek. Akatolikus restauráció idején, a 18. század elejétől kezdve, uralkodói támogatással fokozatosan helyreállították a katolikus plébániákat, középkori egyházi épületeket rehabilitáltak, és új templomokat építettek. A felvirágzó katolikus hitéletben a kommunistadiktatúra egyházellenes politikája hozott nagy törést.

Az egyházközségek levéltárai szoros összefüggésben vannak az adott plébánia működésével,történelmi hátterével. A plébániák középkori időszakából írásos dokumentumok nem maradtakfenn. A letűnt idők zavargásai, az írásbeliség széles körű elterjedése mind meghatározták az egyházmegye kisebb adminisztrációs egységeinek - a plébániáknak - irattermelését, azokfennmaradását vagy pusztulását, dokumentációs hagyatékuk gyarapodását vagy éppengyérülését. Az erdélyi katolikus parókiák írásos feljegyzései a 17. század végétőlszámíthatóak, és a 18. század közepétől válnak csak rendszeressé - a katolikus megújhodás korszakától kezdődően. Ezért igen különös és ritka esetnek számít, ha a begyűjtésekkorfejedelemségkori okiratokat is találunk. Itt megemlítjük az atyhai plébánián talált két fejedelmioklevelet (Bethlen Gábor oklevele 1625-ből és I. Rákóczi György oklevele 1631-ből), valaminta vágási plébánia iratanyagából előkerült oklevelet, amelyet Brandenburgi Katalinfejedelemasszony állított ki 1630-ban. Mindhárom oklevél Gyulafehérváron kelt ésfelekezetközti vitákban dönt a római katolikusok javára. Ugyancsak ide sorolható a szárhegyiplébánia levéltárából előkerült oklevél 1637-ből. Nyilvánvalóan és remélhetőleg ez afelsorolás bővülhet a további iratrendezések folyamán.

6 / 20


A gyulafehérvári püspökség helyreállítása utáni időszakból (1715), a 18. század elejétől vezetett püspöki és főesperesi látogatási jegyzőkönyvek -visitatio canonica - külön pontbanfoglalkoznak a vizsgált egyházközségek levéltáraival is. A vizitációt végző püspök, megbízottvikárius vagy főesperes egyik feladata a levéltár és könyvtár ellenőrzése. A vizitációsjegyzőkönyvek levéltárra vonatkozó rovatait azonban gyakori esetben csak az archívumlétezésének megjelölésével töltik ki, de az iratanyagot sajnos nem részletezik. Plébános-csere esetén a hivatal átadásakor részletes leltár készül, amelyet az átvételkor leellenőriznek. Azátadás-átvételi jegyzőkönyv leltármellékletei is gyakori esetben tartalmaznak irattárijegyzékeket, könyvleltárakat. Sajnos, az effajta nyilvántartások általánosságban nem térnek kiaz iratok, vagy levéltári egységek részletesebb felsorolására.

A 18. század végén és a 19. század '60-as éveiben a plébániák iratanyagainak összeírásátközpontilag rendelték el és kérték be. Ekkor részletes levéltári jegyzék készült azegyházközségekben fellelhető iratokról, főként a császári és püspöki rendeletekről.

A 20. század közepén, a plébániai archívumok életében változást a Román Állami Levéltár - akor kommunista eszméitől és szellemétől áthatva - központosító szemlélete hozott. Az Állami Levéltár Igazgatósága 1950-ben az egyházi anyakönyvek állami levéltárakba történő átadását rendelte el 1875. évvel bezárólag „megőrzés végett".4 A gyakorlatban az anyakönyvek tömeges összegyűjtése a plébániákról nemcsak 1875-ös évvel ért véget, hanem az ezt az évet istartalmazó megkezdett kötetek sok esetben akár az 1950-es évekkel is zárulnak. A plébániai anyakönyvek visszaszolgáltatása az egyházaknak a rendszerváltás óta az állami hatóságokkal szemben is szorgalmazott nehézségek egyike, de érdemleges megoldás azelmúlt tizenkilenc év óta nem történt. A román állami levéltár központosító elve pozitívváltozást is hozott a plébániai levéltárakban, ugyanis az anyakönyvek átadása mellett 1951-ben az egyházi levéltárak megfelelő gondozására, kezelésére is utasította a lelkipásztorokat, amelyet Márton Áron püspök körlevélben továbbított papjainak.5Szintén ennek értelmében a plébániai levéltárakat az '50-es évektől kezdődően a RománÁllami Levéltárnak teljesen alárendelték, a román nemzeti levéltári fond (Fondul NationalArhivistic) szerves részévé nyilvánították. A Belügyminisztériumon belül működő ÁllamiLevéltár az egyházi anyakönyvek államosítása és megyei levéltárakba való koncentrálása mellett utasításokat adott az iratok gondozását és kutathatóságát illetőleg is.6Ez utóbbi azt jelentette, hogy az egyházi iratok kutatása csak a Vallásügyi Osztály engedélyével volt lehetséges. Ez az állapot odáig fajult, hogy 1974-ben a történelemidokumentumok bejelentését és átadását is elrendelték, amelyet végül Márton Áron püspökplébániái javára alkalmazott, ennek eredménye az egyházközségi iratok gondos leltározásában csapódott le.7A kommunista rezsim bukása óta nem készültek egységes, központilag elrendeltegyházmegyei nyilvántartások az egyházközségek írásos termékeinek leltározását érintően.

7 / 20


A gyulafehérvári főegyházmegye plébániáinak levéltárairól, annak állagairól, sorozatairól nemkészült átfogó központi nyilvántartás. Az 1781-es évtől, különböző időközönként megjelenő egyházmegyei sematizmusok (egyházi intézmények, főesperességek, plébániák, rendházak és az egyházi személyzet névtára) néhány kiadása (1882, 1903, 1913) a plébánia adatainakrövid ismertetése mellett az adott plébánia anyakönyveinek kezdő évét is említi. Ez abbansegít minket, hogy a korábbi anyakönyvek létezését a helyszínen felkutassuk, amennyibenezek a források nem kerültek az állami levéltár megyei osztályaihoz az 1950-es években. Azanyakönyvek kezdő éve a plébánia alapításával vagy újralapításával megegyező, esetleg azalapítást követő év. A sematizmusok mellett néhány monográfiai jellegű munkában ismegemlítésre kerülnek a plébánia könyvtárát, levéltárát illető adatok, mint pl. Buday János(volt hunyadi főesperes és petrozsényi plébános) monográfiája a hunyadi főesperesi kerületről8, vagy részletesebben a Kovács Gyárfásé (volt topánfalvi lelkészé) a bányavidéki (Alba Montanus) főesperesi kerület plébániáiról.9Ugyanitt megemlítjük Endes Miklós nevét is, aki a csíki megyéről összeállított történeti monográfiájában10, az egyházi élettel foglalkozó fejezetben szintén említést tesz a katolikus plébániákanyakönyveinek kezdő évéről. Ezeket az adatokat, az előzőekben felsorolt szerzőkhözhasonlóan, az egyházmegyei sematizmusokból vette át. A katolikus egyházi levéltári források kiadásának területén említést érdemel Veszely Károly egyháztörténész neve, aki több - sajnosmára elpusztult - plébániai levéltári anyagot publikált11a székelyföldi egyházi iratgyűjteményekből (Gyergyó-szentmiklós, Csíkszentmiklós,Oroszhegy, Székelyszentkirály, Udvarhely, Kézdiszentlélek stb.).

Egy másik központosított levéltári forrása a plébániai irategyütteseknek a rendszeresenvégzett egyházlátogatások jegyzőkönyvei, az úgynevezett visitatio canonicak avagyerdélyiesen canonica visitatiok. Ezekben a vizitációs jegyzőkönyvekben említést tesznek az egyes plébániák könyvanyagáról,és ezek közé sorolják be a leggyakoribb esetben az anyakönyveket is vagy más kötetformájú iratanyagokat is. A helyszíni szemlék és ezzel párhuzamosan a rendszeresített begyűjtésekalkalmával figyelmesen át kell nézni a könyvtári állományt is az esetleges kötetes formátumúlevéltári anyag felkutatása végett. Ilyenek lehetnek: anyakönyvek, egyháztanácsgyűlésijegyzőkönyvek, historia domusok, különböző protokollumok, számadáskönyvek stb.

8 / 20


A plébániai iratok rendezésének elméleti alapját a proveniencia elve határozta meg, az iratokeredeti rendszerének visszaállítására törekedtünk, és csak másodlagosan folyamodtunk apertinencia elvéhez, tematikus rend kialakításához, és csakis ott, ahol a szükség diktálta.12

A rendezés folyamata során először az anyakönyveket különítettük el, abból alakult ki egysorozat. Utána a plébániai iktatott iratok következtek, amelyekből sok esetben szépenelkülönültek a házassági iratok, majd a gazdasági, esetleg iskolai és a vegyes iratok állaga. A köteteknek, amelyek a hitbuzgalmi egyesületi és az egyháztanácsgyűlési jegyzőkönyvekenkívül historia domusokat és protokollumokat is tartalmaznak - egy külön sorozatot szenteltünk.Tudatában vagyunk annak, hogy ez csupán egy formailag megkülönböztető állagnév, de az állományvédelmi követelményeknek eleget téve a köteteket is dobozokba osztottuk, és így atematikus jelzővel is ellátott elnevezés, megkönnyítette feladatunkat. Minden levéltári dobozfelirata tételenként jelzi a benne lévő köteteket.

Az egyházközségi archívumok rendezése szakaszokban történt, az irategyüttesekbeszállításának és esetleges fertőtlenítésének sorrendjében.

A plébániai levéltárak anyaga részben ügyviteli célú segédletek -iktatókönyvek - által, részbenegyenkénti átnézéssel kutatható. Az iktatás a plébániai hivatalokban azonos módon történt,mégpedig sorszámosan. A hosszabb ideig tartó ügyek esetében általában az alapiktatószámhoz csatolták az időben utána következő ügyiratdarabokat.

Az iratok összegyűjtése és központba szállítása a gyakorlatban a kezdetektől, a plébánia alapítási évétől - amennyiben esedékes, 1990. évvel bezárólag történt, de van eset, hogy 2006-ban keletkezett irat is belekerül az állagba. Általában a plébános javasolhatja, ha ezekre nincs szüksége a folyamatos ügyintézés folyamán. A plébánián maradt és marad mindenolyan irattári anyag, amelyre a kurrens ügyvitelben, a mindennapi ügyfélszolgálatban szükségvan: például az aktuális iktatókönyvek, a bejegyzés alatt álló anyakönyvek (20. századiak) ésa folyamatosan vezetett Historia Domus

2. A Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltár

9 / 20


A gyergyószentmiklósi gyűjtőlevéltár a gyergyói főesperesség és Szent Miklós Plébániaudvarán lévő kápláni épület földszinti helyiségében található. A plébániai levéltárak tömeges begyűjtése 2006. december - 2007. január között zajlott. Ekkor kerültek begyűjtésre Borszék,Ditró, Gödemesterháza, Gyergyóalfalu, Gyergyóbékás, Gyergyóújfalu, Gyergyócso-mafalva,Gyergyótölgyes, Háromkút, Kilyénfalva, Marosfő, Maroshévíz, Palotailva, Ratosnya, Szárhegy,Tekerőpatak és Vasláb irategyüttesei a gyűjtőközpontba. Ezeket a levéltári anyagokat 2007. február-szeptember között rendeztük. Szárhegy plébániai levéltárának fokozatos beszállításaés rendezése még folyamatban van. A levéltári kutatás minden szerdán és csütörtökön (8:00-16:00 óra között) vagy esetlegesen előzetes egyeztetés alapján biztosított.

3. A Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár

A levéltár a székelyudvarhelyi főesperesség és Szent Miklós Plébánia újonnan épített ifjúságiházának emeleti helyiségében talált otthonra. A plébániai levéltárak begyűjtését 2008júliusában végeztük. Ekkor került sor a következő plébániai iratgyűjtemények beszállítására: Atyha, Erdőszentgyörgy, Farkaslaka, Fenyéd, Homoródkarácsonyfalva, Kadicsfalva, Korond,Küküllőkeményfalva, Lövéte, Máréfalva, Nyikómalomfalva, Oroszhegy, Parajd, Pálfalva,Szentegyházasfalu, Székelykeresztúr, Székely-lengyelfalva, Székelyszenttamás, Székelyvarság, Szováta, Vágás és Zetelaka. Ugyanez év augusztusában rendeztük aziratanyag nagyobb részét. Néhány plébániai archívum rendezése mindmáig folyamatban van.A levéltárban való kutatás minden hétfőn és kedden (8:00-16:00 óra között), illetőleg előzetes egyeztetés során lehetséges.

4. A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár

A csíkszeredai levéltár ügye még a teljes szervezés alanyát képezi, beleértve a raktárhelyiségkiképzését és felszerelését, az iratok begyűjtését és azok utólagos rendezését. Ezt a gyűjtőközpontot a csíkszeredai Szent Ágoston Plébánia régi plébániaépületének alagsorában tervezzük kialakítani. Ide szándékozunk beszállítani és egységesíteni az alcsíki és a felcsíkifőesperesi kerületek plébániáiról az iratanyagokat. A levéltár kialakításának folyamataegyelőre a pénzforrások ígéretével egyenesen arányos. Ezen a téren minden igyekezetünk azehhez szükséges támogatások feltérképezésére és majdani felhasználására irányul.

10 / 20


5. A Gyergyószentmiklósi és a SzékelyudvarhelyiGyűjtőlevéltárak fondjegy zéke

Az alábbi jegyzék a Gyulafehérvári Főegyházmegye plébániai levéltári fondjegyzékének azt arészét tartalmazza, amely a gyergyószentmiklósi és a székelyudvarhelyi főesperesi kerületek plébániáira vonatkozik. A fondszám sorrendje az egyházmegye főesperesi kerületeineksorrendjét követi és azon belül a plébániák betűrendes elnevezéseit. Minden egyes egyházközség, beleértve a leányegyházakat és az új alapítású - történelmi iratanyaggal nemrendelkező - plébániákat is, külön fondszámot kapott, amelyet arab számjeggyel jelöltünk.Ezekre a külön fondszámokra a későbbiekben termelődő és felhalmozódó, valamint az esetlegesen előkerülő plébániai levéltárak jelzésére van szükség.

GYGYL = Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltár SZUGYL = Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár Fondszám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely 592. GYERGYÓIFŐESPERESSÉG 1896-2007 1,34 GYGYL a. Iktatott iratok 1896-2005 0,62 b. Gazdasági iratok 1949-2007 0,72 593. ALSÓBORSZÉK 594. BÉLBOR 595. BORSZÉK 1842-2006 2,55 GYGYL a. Anyakönyvek 1875-1995 0,35 b. Plébániai iratok 1842-2006 0,60 c. Házassági iratok 1925-2000 0,24 d. Gazdasági iratok 1912-1999 0,49 e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1895-1999 0,72 f. Tematikusan rendezett kötetek 1897-1982 0,12 596. BORZONT 597. CSUTAKFALVA

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely 598. DITRÓ - felszegi kápolna 599. DITRÓ plébánia 1708-1995 12,28 GYGYL a. Anyakönyvek 1711-1951 0,26 b. Plébániai iratok 1708-1983 6,05 c. Házassági iratok 1822-1993 1,60 d. Iskolai iratok 1889-1947 0,91

11 / 20


e. Gazdasági iratok 1853-1995 1,42 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1895-1999 1,29 g. Tematikusan rendezett kötetek 1746-1972 0,49 h. Lőrincz József személyi hagyatéka 1913-1990 0,26 600. DITRÓ plébánia - régi 601. GALÓCÁS 602. GÖDEMESTERHÁZA 1927-1990 1,38 GYGYL b. Plébániai iratok 1927-1986 0,39 c. Házassági iratok 1946-1986 0,24 d. Gazdasági iratok 1948-1986 0,48 e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1945-1990 0,24 f. Tematikusan rendezett kötetek 1945-1964 0,03 603. GÜDÜC 604. GYERGYÓALFALU plébánia 1668-2001 6,77 GYGYL a. Anyakönyvek 1851-1998 0,13 b. Plébániai iratok 1668-1980 5,15 c. Házassági iratok 1870-1872 0,07 d. Iskolai iratok 1864-1980 0,26 e. Gazdasági iratok 1710-1996 0,52 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 20. sz. első fele -1980' 0,01 g. Tematikusan rendezett kötetek 1823-2001 0,63 605. GYERGYÓBÉKÁS 1913-2004 0,25 GYGYL a. Anyakönyvek 1913-1969 0,13 b. Plébániai és gazdasági iratok 1913-2004 0,12 606. GYERGYÓCSOMAFALVA plébánia 1697-2000 6,81 GYGYL a. Anyakönyvek 1851-1969 0,13 b. Plébániai iratok 1744-1997 2,09 c. Házassági iratok 1805-1968 1,20 d. Iskolai iratok 1881-1948 0,26 e. Gazdasági iratok 1821-2000 1,78 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1783-1964 0,60 g. Tematikusan rendezett kötetek 1697-1959 0,75 607. GYERGYÓDOMOKOS 608. GYERGYÓHODOS 1892-1920 0,07 GYGYL

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely a. Anyakönyvek 1892 0,02 b. Iskolai iratok 1904-1920 0,02 c. Feigl Mátyás személyi hagyatéka 1928-1971 0,03 609. GYERGYÓHOLLÓ 610. GYERGYÓREMETE 1853 0,02 GYGYL a. Anyakönyvek 1853 0,02 611. GYERGYÓSZENTMIKLÓS latin /1276, 1689/1716-2008 39,06 GYGYL

12 / 20


a. Anyakönyvek 1851-2008 2,38 b. Plébániai iratok /1689/1716-2003 4,89 c. Külön kezelt hivatalos iratok 1990-2006 0,48 d. Házassági iratok 1949-2006 1,08 e Iskolai iratok 1869-1942 0,10 f. Gazdasági iratok 1817-2008 f-I. Gazdasági ügyiratok 1918-1980 0,12 f-II. Pénztárnaplók 1817-2006 0,61 f-III. Fizetési jegyzékek 1965-2000 0,24 f-IV. Pénzügyi okmányok, kimutatások 1974-2008 1,35 f-V. Nyugták 1950-2005 2,52 f-VI. Leltárak 1880-1985 0,24 f-VII. Vegyes gazdasági iratok 1852-2001 0,37 f-VIII. Gazdasági kötetek 1843-1961 0,13 f-IX. Ingatlanokkal kapcsolatos iratok 1910-2004 20,66 f-X. Segélyezési gazdasági iratok 1974-2006 0,84 Si- Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1848-2005 0,77 ll. Tematikusan rendezett kötetek 1276-2006 1,76 i. Zárug Gyöngyike személyi hagyatéka 1944-2002 0,24 j- Hajdó István személyi hagyatéka 1913-2006 0,36 k. Fényképtár 20. sz. eleje-1980' 0,13 611. b Fogarassy Leánynevelő Intézet iratai 1879-1992 0,48 612. GYERGYÓSZENTMIKLÓS örmény 613. GYERGYÓTÖLGYES 1811-1994 1,71 GYGYL a. Anyakönyvek 1811-1970 0,13 b. Plébániai iratok 1945-1994 0,62 c. Házassági iratok 1918-1988 0,24 d. Iskolai iratok 1926-1927 0,02 e. Gazdasági iratok 1945-1994 0,62 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1925-1981 0,12 g- Tematikusan rendezett kötetek 1949-1957 0,06 614. GYERGYÓÚJFALU 1760-1990 4,39 GYGYL a. Anyakönyvek 1851 0,05

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely b. Plébániai iratok 1848-1990 2,83 c. Házassági iratok 1941-1988 0,24 d. Iskolai iratok 1887-1950 0,13 e. Gazdasági iratok 1860-1985 0,39 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1960'-1970' 0,12 g- Tematikusan rendezett kötetek 1760-1985 0,63 615. GYILKOSTÓ 616. HÁGÓTŐ

13 / 20


617. HÁROMKÚT 1962-2000 0,01 GYGYL 618. HEVEDER 619. HOLLÓSARKA 620. KICSIBÜKK 621. KILYÉNFALVA 1738-1995 1,79 GYGYL a. Anyakönyvek 1851 0,02 b. Plébániai iratok 1738-1981 0,62 c. Házassági iratok 1832-1995 0,37 d. Iskolai iratok 1941-1942 0,03 e. Gazdasági iratok 1870-1984 0,25 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1884-1987 0,12 g- Tematikusan rendezett kötetek 1765-1921 0,38 622. MAROSFŐ 1954-1986 0,48 GYGYL b. Plébániai iratok 1955-1981 0,12 c. Házassági iratok 1954-1986 0,12 d. Gazdasági iratok 1955-1980 0,12 e. Tematikusan rendezett kötetek 1954-1980 0,12 623. MAROSHÉVÍZ 1945-1997 1,60 GYGYL a. Anyakönyvek 1969-1976 0,02 b. Plébániai iratok 1945-1997 0,85 c. Házassági iratok 1954-1985 0,24 d. Gazdasági iratok 1945-1991 0,25 e Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1945-1982 0,12 f. Tematikusan rendezett kötetek 1970-1981 0,12 624. MAROSNYÍR 625. OROTVA 626. PALOTAILVA 1946-1967 0,04 GYGYL 627. RATOSNYA 1946-1962 0,03 GYGYL 628. SZÁRHEGY ferences 629. SZÁRHEGY plébánia 1637-1990 rendezés alatt GYGYL 630. SZÁSZFALU 631. SZÉKPATAKA

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely 632. TEKERŐPATAK 1801-2005 2,90 GYGYL a. Anyakönyvek 1801-2005 0,26 b. Plébániai iratok 1823-1996 0,75 c. Házassági iratok 1869-1984 0,50 d. Iskolai iratok 1886-1888 0,13 e. Gazdasági iratok 1877-1991 0,63 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1947-1993 0,24 g- Tematikusan rendezett kötetek 1838-1972 0,39 633. VASLÁB 1943-1996 0,36 GYGYL

14 / 20


639. SZÉKELYUDVARHELYI FŐESPERESSÉG rendezés alatt SZUGYL 640. ALSÓSÓFALVA 641. ÁRVÁTFALVA 642. ATYHA 1625-2007 3,72 SZUGYL b. Plébániai iratok 1625-2006 1,47 c. Házassági iratok 1800-2003 0,50 d. Iskolai iratok 1861-1945 0,12 e. Gazdasági iratok 1803-2007 0,74 f. Tematikusan rendezett kötetek /1625/-1987 0,64 643. BÉTA 644. BIKAFALVA 645. BOGÁRFALVA 646. BÖGÖZ 647. BÖZÖD 648. ERDŐSZENTGYÖRGY 1941-1945 0,03 SZUGYL 649. ETÉD 1768-1993 0,87 SZUGYL a. Anyakönyvek 1931-1982 0,03 b. Plébániai iratok 1768-1980 0,37 c. Házassági iratok 1943-1982 0,04 d. Gazdasági iratok 1821-1993 0,13 e. Tematikusan rendezett kötetek 1909-1993 0,04 650. FARCÁD 651. FARKASLAKA rendezés alatt SZUGYL 652. FELSŐBOLDOGFALVA 653. FENYÉD rendezés alatt SZUGYL 654. FENYŐKÚT 655. HÁRMASFALU 656. HOMORÓDALMÁS 657. HOMORÓDFÜRDŐ 658. HOMORÓDKARÁCSONYFALVA rendezés alatt SZUGYL 659. HOMORÓDREMETE rendezés alatt SZUGYL

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely 660. HOMORÓDSZENTMÁRTON 661. HOMORÓDSZENTPÁL 662. ILYÉSMEZŐ 663. IVÓ 664. KADICSFALVA rendezés alatt SZUGYL 665. KÁNYÁD 666. KÁPOLNÁSFALU rendezés alatt SZUGYL 667. KIBÉD 668. KOROND 1716-1990 2,02 SZUGYL a. Anyakönyvek 1716-1996 0,13

15 / 20


b. Plébániai iratok 1750-1989 1,00 c. Gazdasági iratok 1837-1990 0,26 d. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1820-1946 0,24 e. Tematikusan rendezett kötetek 1716-1990 0,39 669. KŐRISPATAK 670. KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVA 1724-2001 2,29 SZUGYL a. Anyakönyvek 1900-1985 0,06 b. Plébániai iratok 1792-1996 0,73 c. Házassági iratok 1895-2001 0,24 d. Iskolai iratok 1925-1940 0,02 e. Gazdasági iratok 1724-1991 0,63 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1894-1989 0,37 g- Tematikusan rendezett kötetek 1893-1974 0,24 671. LIBÁN 672. LÖVÉTE 1763-2008 2,36 SZUGYL a. Anyakönyvek 1886-1996 0,13 b. Plébániai iratok 1834-1990 1,00 c. Házassági iratok 1911-1994 0,48 d. Iskolai iratok 1887-1943 0,12 e. Gazdasági iratok 1763-1998 0,25 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1858-2002 0,12 g- Tematikusan rendezett kötetek 1824-2008 0,26 673. LÖVÉTEBÁNYA 674. MAKFALVA 675. MÁRÉFALVA 1717-1998 1,88 SZUGYL a. Anyakönyvek 1717-1955 0,13 b. Plébániai iratok 1771-1996 1,09 c. Házassági iratok 1960-1994 0,12 d. Gazdasági iratok 1808-1998 0,39 e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1970-1997 0,12

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely f. Tematikusan rendezett kötetek 1965-1997 0,03 676. MIKLÓSFALVA 677. NAGYGALAMBFALVA 678. NYIKÓMALOMFALVA 1879-1991 1,02 SZUGYL b. Plébániai iratok 1910-1990 0,52 c. Házassági iratok 1909-1983 0,12 d. Gazdasági iratok 1879-1991 0,26 e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1895-1970 0,12 679 OROSZHEGY rendezés alatt SZUGYL 680. PÁLPATAKA rendezés alatt SZUGYL 681. PARAJD 1895-1991 0,73 SZUGYL

16 / 20


a. Anyakönyvek 1909-1957 0,13 b. Plébániai iratok 1943-1991 0,24 c. Házassági iratok 1908-1959 0,24 d. Gazdasági iratok 1895-1987 0,12 682. PATAKFALVA 683 SIKASZÓ 684. SOMOSD 685. SÓVÁRAD 686. SZAKADÁT 687. SZÉKELYBETHLENFALVA rendezés alatt SZUGYL 688. SZÉKELYFANCSAL 1971-1973 0,01 SZUGYL 689. SZÉKELYKERESZTÚR 1817-1990 1,25 SZUGYL a. Anyakönyvek 1826-1872 0,01 b. Plébániai iratok 1767-1956 0,39 c. Házassági iratok 1906-1950 0,12 d. Iskolai iratok 1929-1949 0,02 e. Gazdasági iratok 1817-1990 0,26 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1838-1990 0,13 g. Tematikusan rendezett kötetek 1801-1977 0,26 h-i-j. Erősdi Dávid, Bálint Lajos és Juhász Antal személyi hagyatékai 1835-1979 0,06 690. SZÉKELYLENGYELFALVA 1711-1985 1,82 SZUGYL b. Plébániai iratok 1760-1980 0,94 c. Házassági iratok 1824-1974 0,13 d. Gazdasági iratok 1711-1985 0,50 e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1857-1950' 0,12 f. Tematikusan rendezett kötetek 1847-1981 0,13 691. SZÉKELYPÁLFALVA rendezés alatt SZUGYL 692. SZÉKELYSZENTKIRÁLY 1720-1995 1,85 SZUGYL a. Anyakönyvek 1720-1873 0,13

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely b. Plébániai iratok 1938-1992 0,37 c. Házassági iratok 1901-1976 0,12 d. Gazdasági iratok 1958-1995 0,36 e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1816-1993 0,62 f. Tematikusan rendezett kötetek 1872-1964 0,25 693. SZÉKELYSZENTLÉLEK 1765-1990 2,27 SZUGYL a. Anyakönyvek 1875 0,01 b. Plébániai iratok 1800-1980 0,88 c. Házassági iratok 1765-1929 0,26 d. Iskolai iratok 1886-1948 0,13 e. Gazdasági iratok 1853-1982 0,38 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1791-1991 0,37

17 / 20


g- Tematikusan rendezett kötetek 1791-1986 0,24 694. SZÉKELYSZENTTAMÁS 1721-1977 1,41 SZUGYL a. Anyakönyvek 1721-1957 0,12 b. Plébániai iratok 1853-1952 0,13 c. Gazdasági iratok 1818-1976 0,64 d. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1903-1977 0,24 e. Tematikusan rendezett kötetek 1820-1951 0,38 695. SZÉKELYUDVARHELY ferences 696. SZÉKELYUDVARHELY I. 697. SZÉKELYUDVARHELY II. 698. SZÉKELYVARSÁG 1866-1989 1,24 SZUGYL b. Plébániai iratok 1898-1989 0,49 c. Házassági iratok 1903-1989 0,36 d. Gazdasági iratok 1902-1989 0,26 e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1866-1982 0,13 699. SZÉKELYZSOMBOR 700. SZENCSED 701. SZENTEGYHÁZASFALU 1800-1989 3,58 SZUGYL a. Anyakönyvek 1880-1971 0,13 b. Plébániai iratok 1800-1989 2,90 c. Iskolai iratok 1896-1948 0,13 d. Gazdasági iratok 1855-1950 0,26 e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1823-20. sz. második fele 0,03 f. Tematikusan rendezett kötetek 1831-1946 0,13 702. SZENTKERESZTBÁNYA 1942-1947 0,02 SZUGYL 703. SZOMBATFALVA 704. SZOVÁTA 705. SZOVÁTAFÜRDŐ

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely 706. TIBÓD 1772-1964 0,04 707. TYUKASHEGY 708. ÚJSZÉKELY 709. ÜKNYED 710. ÜLKE 1914-1944 0,08 SZUGYL 711. VÁGÁS 1630-1975 2,81 SZUGYL a. Anyakönyvek 1769-1950' 0,13 b. Plébániai iratok 1630-1959 0,88 c. Házassági iratok 1802-1975 0,52 d. Iskolai iratok 1855-1948 0,12 e. Gazdasági iratok 1874-1953 0,64 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1798-1931 0,12 g. Tematikusan rendezett kötetek 1767-1957 0,39

18 / 20


712. ZETELAKA SZUGYL a. Anyakönyvek 1898-1980' 0,13 b. Plébániai iratok 1783-1987 2,20 c-I. Házassági iratok 1826-1986 1,47 c-n. Születési bizonyítványok 1929-1950 0,24 c-III. Halotti bizonyítványok 1929-1986 0,60 d. Iskolai iratok 1836-1983 0,98 e. Gazdasági iratok 1783-1976 2,13 f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1836-19697 0,12 g. Tematikusan rendezett kötetek 1798-1982 0,75 h-i Szeles János és Sebestyén Mózes személyi hagyatékai 1819-1912 0,07 713. ZETEVÁRALJA

Bernád Rita Magdolna főegyházmegyei levéltáros Gyulafehérvári Érsekség [email protected]

Jegyzetek:

1. Az egyházi törvénykönyv. (Szerk. ERDŐ PÉTER). Budapest. 1985. 431. 2. A sorozatban már megjelent: SZÖGI LÁSZLÓ: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és azErdélyi Katolikus Státus Levéltára 1., 1429-2000. Repertórium. Gyulafehérvár - Budapest, 2006; és BERNÁD RITA: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára 2., Oklevél- és iratjegyzék - canonica visitatiok mutatója. Gyulafehérvár - Budapest, 2006. 3. MARTON JÓZSEF: Az erdélyi /gyulafehérvári/ egyházmegye története. Gyulafehérvár, 1993. 21. 4. Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár (a továbbiakban GYÉFKL), Körlevelek. 1536/1950,1214/1952. 5. GYÉFKL, Körlevelek. 392/1951. 6. GYÉFKL, Körlevelek. 2775/1970. 7. GYÉFKL, Körlevelek. 1725/1974. 8. BUDAY JÁNOS: A hunyadi főesperesség rövid története. Budapest, 1912. 1-75. 9. KOVÁCS GYÁRFÁS: A bányavidéki róm. kath. esperesi kerület plébániáinak története. Szamosújvár, 1895.1-272.

19 / 20


10. ENDES MIKLÓS: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népénektörténete 1918-ig.Budapest, 1938. 11. VESZELY KÁROLY: Erdélyi egyháztörténelmi adatok. I. Kolozsvár, 1860. 12. A római katolikus plébániai iratanyag tagolódásához, iratfajtáihoz és irattípusaihoz lásdBERNÁD RITA: Plébániai levéltárak, egyházközségi archívumok. In: Keresztény Szó, 12. sz., Kolozsvár, 2005.

A tanulmány letölthető formátumban (.doc) >>

20 / 20

images/stories/ppt/tanulmányok-hargita-múzeumicikk.doc

and odorheiu secuiesc -...

Documents