a koragyermekkori fejlődés megalapozásamek.oszk.hu/18000/18001/18001.pdfszakmai vezető:...
TRANSCRIPT
A koragyermekkori fejlődés megalapozásaKézikönyv a Biztos Kezdet program munkatársai számára
Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Gyerekesély projektwww.biztoskezdet.hu
Szakmai vezető: Szilvási Léna
A kötet a Practice Guidance for the Early Years Foundation Stage (Department for Education and Skills, 2007) magyar adaptációja
Az adaptáció munkatársai:Ajánlás: Farkas Mária, Herczog Mária, Szilvási Léna, Szomor ÉvaSzaktanácsadók: Bakonyi Anna, Csernátoni Katalin, Gallai MáriaFordítás: Kéri RitaA fordítást szakmailag ellenőrizte, adaptálta: Farkas Mária, Tóth Ildikó
A kötet munkálatait koordinálta: Tóth JuliannaSzerkesztette: Balázs IstvánFényképek: Bege Nóra, Hargitai Dávid, Révész Róbert, Szász Marcell
A kötet számára készült fényképek helyszínei: Budapesti családok otthona a IX., XI. és XIII. kerületbenKincskereső Óvoda, BudapestVadrózsa Biztos Kezdet Gyerekház, Pécs Odú Központ, SzegedDown Alapítvány, BudapestNapsugár Bölcsőde, NyíregyházaKöszönet minden fotón szereplő gyereknek, az együttműködő szülőknek és szakembereknek!
Megjelent a TÁMOP 5.2.1. „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.
© Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, 2010
Jelen kiadvány a jogtulajdonos engedélye nélkül sem részben, sem egészben, sem elektronikus, sem mechanikai eljárással nem másolható, ideértve a fénymásolást, a számítógépes adatrögzítést vagy adatbankban való felhasználást is.
ISBN 978-963-7366-19-2
A koragyermekkori fejlődés megalapozásaKézikönyv a Biztos Kezdet program munkatársai számára
Ajánlás a Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai és a Biztos Kezdet program szakmai partnerei számára ....................... 4
I. RÉSZ Mit jelent a koragyermekkori fejlődés megalapozása a Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai számára? ................. 8Bevezetés..................................................................................................................................................... 8Az elvek alkalmazása a gyakorlatban ............................................................................................................... 8
A gyerekek eltérő igényeinek figyelembevétele (Elvek a gyakorlatban kártyák, 1.2. és 2.1.) ....................................... 8Partneri munka (Elvek a gyakorlatban kártyák, 2.2.) .......................................................................................... 9Rugalmas ellátás (Elvek a gyakorlatban kártyák, 1.1. és 3.4.) .............................................................................. 10Játék (Elvek a gyakorlatban kártyák, 3.3. és 4.1.) .............................................................................................. 10Minőségfejlesztés – állandó folyamat ............................................................................................................. 11Átmenet, folytonosság és koherencia ............................................................................................................. 11
II. RÉSZFejlődés és tanulás (Elvek a gyakorlatban kártyák, 4.1. és 4.4.) ............................................................................... 12
A kézikönyv áttekintése .............................................................................................................................. 12Értékelés (Elvek a gyakorlatban kártyák, 3.1) .................................................................................................. 13Saját gondozó (Elvek a gyakorlatban kártyák, 2.4) ........................................................................................... 14Megfelelő helyszín, környezet és tárgyi feltételek ............................................................................................. 14
A fejlődés és tanulás területei ........................................................................................................................ 14
1. A személyes, társas és érzelmi fejlődés......................................................................................................... 14Adottságok és beállítódások ........................................................................................................................ 16Önbizalom és önértékelés .......................................................................................................................... 18Kapcsolatteremtés ................................................................................................................................... 20Viselkedés és önuralom ..............................................................................................................................22Önellátás .................................................................................................................................................24Közösségélmény .......................................................................................................................................26
Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozunk az Egyesült Királyság Gyerekekért, Iskolákért és Családokért felelős Minisztériumának (Department for Children, Schools and Families) a fejlődés és tanulás koragyermekkori megalapozásához szükséges ismereteket rendszerező program (Early Years Foundation Stage) adaptálásának engedélyezéséért. Külön köszönjük a programot vezető szakemberek, Ruth Pimentel és Sue Ellis segítségét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a program egy részét a magyarországi igényeknek, feltételeknek és háttérnek megfelelően alakíthassuk. A programcsomag megismerésében, megismertetésében rendkívüli segítséget jelent John M. Oates, az Open University professzora, köszönjük támogatását.
TARTALOM
2. Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai ........................................................................................... 28A nyelv a kommunikáció szolgálatában ..........................................................................................................29A nyelv a gondolkodás szolgálatában ............................................................................................................ 32A hangok és a betűk összekapcsolása ........................................................................................................... 34Olvasás ................................................................................................................................................... 36Írás .........................................................................................................................................................38Kézírás .................................................................................................................................................... 39
3. Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség .............................................................................. 40A számok ................................................................................................................................................ 41Számítások ..............................................................................................................................................44Alak, tér és méretek ...................................................................................................................................46
4. A világ megismerése ................................................................................................................................. 50Felfedezés és vizsgálódás............................................................................................................................ 51Tervezés és készítés ................................................................................................................................... 53Információs és kommunikációs eszközök........................................................................................................ 55Idő .........................................................................................................................................................56Hely........................................................................................................................................................58Közösségek ............................................................................................................................................. 60
5. Testi fejlődés ............................................................................................................................................62Mozgás és tér ........................................................................................................................................... 63Egészség és testtudatosság ........................................................................................................................67Eszközhasználat....................................................................................................................................... 69
6. Kreatív fejlődés ......................................................................................................................................... 72Kreativitás – fogékonyság az élményekre, a gondolatok megformálása és kifejezése .............................................. 73A kifejezési formák és az anyagok felfedezése ................................................................................................. 75Alkotás zenében és táncban ........................................................................................................................ 77Fejlődő képzelet és fantáziajáték ..................................................................................................................79
A fontosabb fogalmak magyarázata ................................................................................................................. 82
4
A Biztos Kezdet program iránt érdeklődő olvasó olyan Kézikönyvet tart a kezében, amely jelentős segítséget nyújt a szülőknek és mindazon laikus, valamint professzi-onális segítőknek, akik gyerekekkel dolgoznak.
A Kézikönyv része annak a Koragyermekkori fejlődés meg-alapozása1 című programcsomagnak, amelyet az Egyesült Királyságban vezető kutatók dolgoztak ki kisgyermekek-kel foglalkozó gyakorlati szakemberek számára. A prog-ramcsomag a gyerekekre és családokra vonatkozó szolgáltatások színvonalának emelését célul tűző kor-mányprogram2 keretében született. Ezt használják azok a Gyerekközpontok3 is, amelyek az angol „Sure Start” program keretében alakultak. A magyar Biztos Kezdet program4 az angol anyag Gyakorlati kézikönyvét alapul véve dolgoz-ta ki a magyar környezethez illeszkedő változatot. Magyar-országon a Kézikönyvet elsőként a Biztos Kezdet programok helyszíneként működő Gyerekházak munkatársai számá-ra ajánljuk. A Gyerekházak környezetében jellemzően nélkü-löző, gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő családok élnek. Ebben a környezetben a kisgyerekeket középpontba állító párbeszéd, a közös tevékenységek a Gyerekház munkatársai és a gyerekek, szülők, családtagok között különös jelentősé-get kapnak. Mindehhez segítséget nyújt ez a Kézikönyv.
Az angol eredeti és a magyar adaptáció közötti különbségek alapve-tően három területen érzékelhetők.
Az eredeti műben hangsúlyozzák, hogy az országban élő angol,
illetve nem angol anyanyelvű gyerekek – éppen a különböző nyelvi szocializációs szokások miatt – nem teljesen azonos mechanizmusok-kal sajátítják el a tanulási tartalmakat. Ez a kérdéskör Magyarorszá-gon csak igen kis mértékben van jelen, így erre az adaptáció nem he-lyez hangsúlyt.
A második eltérés részben összefügghet az előbbivel. Az eredeti mű nagy hangsúlyt helyez a különböző kultúrájú gyerekek kulturális szokásainak meg-ismerésére, megőrzésére. Ezen elv meghagyása mellett a magyar adaptáció a saját identitás tiszteletben tartása mellett kiemeli a másik elfogadásának, befogadásának jelentőségét is, így a Gyerekház az előitéletmentes gondol-kodás és emberi kapcsolatok építésének tere is lehet.
A harmadik téma, amelyben eltérés mutatkozik, pedagógiai tartalmú: Az eredeti könyv kitér a koragyermekkori írás-olvasás, számolás tanítására. Magyarországon az óvoda és az iskola egymáshoz illeszkedése úgy ala-kul, hogy az óvoda a készségeket alapozza meg (pl. rajz, mintázás, kézi-munka segítségével), a konkrét tevékenységet pedig az iskola tanítja meg. (A magyar óvodákban sem tiltott az írás-olvasás gyakorlása, ha az a gyerek-ből ered, ha késztetést, kedvet érez rá.) A számolási készség előkészítése – a mennyiségi ismeretek, viszonylatok, téri- és időbeli tájékozódás stb. gyakor-lása révén – szintén beépül a magyar óvodai rendszerbe. A Gyerekházban lévő óvodáskorú gyerekekre nézve ugyanezeket az elveket követjük, és en-nek megfelelően végeztük a Kézikönyv adaptációs munkáit.
A Kézikönyv és a Biztos Kezdet program is úgy tekint min-den gyerekre, mint jogokkal rendelkező személyekre, akik születésüktől fogva aktív szereplői a család, a közösség, a társadalom életének. A kisgyermekek életkoruk, fokozott ki-szolgáltatottságuk miatt különös odafigyelést igényelnek. A gyerekek születésüktől fogva tanulnak, kommunikálnak, felfedezik a világot, de ehhez a felnőttekkel való szoros és értő kapcsolatra van szükségük.
Ajánlás a Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai és a Biztos Kezdet program szakmai partnerei számára
1 Angolul: Early Years Foundation Stage (röviden EYFS). A program honlapján további segédanyagok, publikációk, filmek tölthetőek le: www.nationalstrategies.standards.dcsf.gov.uk/earlyyears2 Az Egyesült Királyság Gyerekekért, Iskolákért és Családokért felelős Minisztériuma (Department of Children, Schools and Families, DCSF) kidolgozott egy átfogó programot a gyerekekre, családokra vonatkozó
szolgáltatások javítása és egységes szakmai szabályozása érdekében, amelyet 1997 és 2011 között valósítanak meg. Lásd National Strategy: www.nationalstrategies.standards.dcsf.gov.uk3 Sure Start Children’s Centres, www.dcsf.gov.uk/everychildmatters/earlyyears/surestart/surestartchildrenscentres/childrenscentres4 A Biztos Kezdet program része a Gyerekesély projektnek (TÁMOP 5.2.1.: Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése).5 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény. Lásd még: Közösségek. Módszertani ajánlások a közösségi munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. Módszertani kézikönyv III. kötet. 3.3. A gyermeki jogokról.
5
Kiadványunk újszerűen összegzett ismereteket tartalmaz a gyermekfejlődés izgalmas és sokszínű folyamatáról. A kora-gyermekkori fejlődés és tanulás törvényszerűségeit úgy mutat-ja be, hogy folyamatosan kiemeli az egyes gyerekek fejlődési üteme közötti lehetséges különbségeket, a személyre szabott megfigyelés és az egyéni fejlődés elősegítését szem előtt tartó gyakorlat jelentőségét. A kötetben felvetett gondolatok egy ré-sze sokak számára magától értetődőnek tűnhet, a mindennap-ok során azonban mégis gyakran megfeledkeznek róluk a gye-rekek sorsáért felelős felnőttek. Az ismeretek egységes, köny-nyen áttekinthető formában történő megjelentetése lehető-ség arra, hogy tudásunk a gyermekkori fejlődésről sokoldalú le-gyen, és gondolatainkat könnyen megoszthassuk egymással, a szülőkkel, más szakemberekkel. Mindezt segítik a Kézikönyvhöz csatolt, könnyen használható kártyák is.
A gyerekek különbözőképpen és eltérő ütemben fejlőd-nek. Vannak, akik az egyik területen gyorsabban, más te-rületen sokkal lassabban érik el az átlagos fejlődési folya-matokban leírtakat. Mindenkinek, aki gyerekek nevelésével, gondozásával foglalkozik, ismernie kell a gyerekek fejlődé-sének sajátosságait, ütemét, és ezek alapján arra kell töre-kednie, hogy a rá bízott gyerek fejlettsége minden terüle-ten elérje az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő alapszintet, amire a további képességek épülhetnek. Fontos felismerni a korosztályon belül is jól érzékelhető egyéni különbségeket. Ezeket csoporthelyzetekben is jól lehet kezelni, ha a felnőttek nem az esetleges enyhe lemaradások, késedelmek miatt ag-gódnak, hanem bátorítják, támogatják a gyereket, és szak-mai ismereteik birtokában céltudatosan irányítják a szüksé-ges készségek, ismeretek elsajátítását.
A gyerekek sokféleképpen tanulnak: megfigyelés, be-szélgetés, változatos interakciók, tevékenységek és fizi-kai mozgás révén, de elsősorban a tapasztalás és minta, utánzás alapján. Mindez környezetük összetett érzékelé-sével, valamennyi érzékszervük útján történik. Szükségük van mindazokra a tapasztalatokra, amelyek lehetővé teszik számukra önmaguk és környezetük megismerését, és ame-lyek segítenek változatos módokon tanulni. Amikor tevé-kenységeket tervezünk a gyerekek számára, ismernünk kell őket és szűkebb-tágabb környezetüket, tisztában kell len-nünk képességeik jelenlegi szintjével, hogy lehetővé tegyük számukra a továbblépést. A gyerekek eltérő tapasztalato-kat hoznak magukkal otthoni környezetükből és helyi kö-
zösségükből. A lehetőségek egyenlő elérését célzó prog-ramok tervezésénél fontos szempont, hogy a gyerekeket olyan anyagok, tárgyak, eszközök vegyék körül, amelyek ismerősek számukra, részei mindennapi életüknek. Az ott-honosság biztonságot jelent, ami feltétele a gyerekek aktív részvételének. Ugyanakkor szükséges az ismeretek folya-matos bővítése, a lehetőségeket korlátozó tárgyi, termé-szeti környezet ellensúlyozása is.
A harmonikus fejlődés leghatékonyabb elősegítője a gye-rek elfogadása, személyiségének, méltóságának tisztelet-ben tartása, az iránta megnyilvánuló őszinte kíváncsiság. Egyet-len gyereket sem szabad hátrányosan megkülönböztetnünk vagy kizárnunk származása, etnikai hovatartozása, kultúrája vagy családi háttere, fogyatékossága vagy eltérő képességei miatt. Folyhatnak viták arról, hogy a megszületett gyerek üres lapokból álló füzet-e, amely a gondozás, nevelés és a személyes tapasz-talatok révén telik meg tartalommal, vagy veleszületett genetikai adottságai és temperamentuma határozzák-e meg személyiségét. Vitatkozni lehet arról is, hogy mit tesz mindehhez hozzá a környezet. A kutatások és a tapasztalatok alapján ugyanakkor biztosak lehe-tünk abban, hogy a gyerekek személyes fejlődési szükségleteinek feltárásával és a fejlődés védőfaktorainak biztosításával nehezített alapfeltételek mellett is kiemelkedő eredményeket érhetünk el.
A Kézikönyv az alábbi alapelvek szerint elemzi és teszi ért-hetővé a gyerekek fejlődését és annak sokoldalú segítését:
Minden gyerek egyéniség. Minden gyerek sajátos sze-mélyiség a maga fizikai, lelki, szellemi jellemzőivel, tanulá-si és fejlődési mintáival. Ebben az értelemben használjuk az „egyedi gyermek” (angolul unique child) szakkifejezést. Minden gyerekben születésétől fogva meg van a képesség a tanulásra. Csak minden egyes gyerek sajátos jellemzőinek megismerése útján tudjuk számukra a legjobb tapasztala-tokat nyújtani ahhoz, hogy képességeiket kibontakoztas-sák, hogy magabiztos, öntudatos, rátermett, jó ellenálló ké-pességű (reziliens) személyiséggé váljanak.
A pozitív kapcsolatok jelentősége. A gyerek a szülőkkel és a nevelőkkel, vagy más, számára fontos felnőttekkel (kulcs-személlyel) való szeretetteljes, biztonságos kapcsolatok ré-vén válik független, magabiztos személyiséggé. A felnőttek teszik lehetővé és bátorítják a gyerekeket arra, hogy fedez-zék fel a világot, és bővítsék a róla szerzett ismereteiket.
6
A képességek kibontakozását támogató környezet. A környezet kulcsszerepet játszik a gyerekek fejlődésének ösztönzésében, jelentős mértékben elősegítheti tudásuk gyarapodását. A gyerekek gyorsan fejlődnek, ha biztonsá-gos környezetben élnek, amelyben megkapják a fejlődéshez és a tanuláshoz szükséges szabadságot, a szükséges kere-teket és a támogatást.
A gyerekek eltérő módon, eltérő ütemben fejlődnek és tanulnak. A fejlődés és tanulás valamennyi részterüle-te egyformán fontos, és szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A gyerekek szempontjából nincs különbség játék és tanulás között; éppen a szabad, aktív játék a tanulás legkorábbi terepe.
A Biztos Kezdet Gyerekházakban folyó munka módszere a Kézikönyvben megfogalmazott alapelvekre támaszkodik, és igazodik a hazai adottságokhoz is. A jelenlegi magyarorszá-gi helyzet fő jellemzője a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlensége és esetlegessége, a szakmai minőség sok-félesége. Gyakori az intézmények, szakmák, szakemberek kö-zötti együttműködés hiánya. Mindennek elsősorban a hátrá-nyos helyzetű településeken élők látják kárát, ők szorulnak ki elsődlegesen a szolgáltatásokból. Ezért a Gyerekházak tevé-kenységét Magyarországon ezeknek a tényezőknek a figye-lembevétele kiemelten meghatározza.
A Kézikönyv elsősorban a gyermekfejlődésről szól, viszony-lag kevés konkrét segítséget ad a szülővel folytatott közvet-len tevékenységhez6. Ugyanakkor, ha szülőkkel együtt ter-vezzük az egyes tevékenységeket, ha segítjük őket abban, hogy ismerjék saját gyerekük fejlődési szükségleteit, kel-lő összhang és együttműködés alakulhat ki a szülő, a csa-ládtagok, a gyerekek és a Gyerekház munkatársai között. A Gyerekház mindennapi tevékenységébe való bekapcsoló-dás révén a szülők megismerhetik a gyerek fejlődése szem-pontjából fontos lehetőségeket, a szabad választások és a korlátok értelmes körét, és mindezek mellett a játék, a szabad tevékenység, a beszélgetés, a mese, az ének szerepét és je-lentőségét is. A gyerekek mindennapi tevékenységébe való bekapcsolódás könnyebbé, sikeresebbé, örömtelibbé teszi gondozásukat és nevelésüket. Minden szülő kell, hogy érezze: gyereke életében ő a legfontosabb szereplő, hatása megha-tározó gyereke fejlődésére.
Fontos, hogy a felnőttek időben felismerjék, hogy mely gyerekeknek van szükségük speciális szakmai segítségre. A Kézikönyv ehhez jól használható ismereteket és gyakorla-ti tanácsokat biztosít.
A Gyerekházak feladata, hogy szakembert, eszközt, meg-felelő környezetet biztosítsanak annak érdekében, hogy a gyerekek – szüleik, családtagjaik aktív közreműködésével – elérhessék fejlődési lehetőségeik optimumát. A korai fejlődést segítő foglalkozások eredményeként a gyerekek képessé-gei optimálisan fejlődhetnek, bárhol és bármilyen környezet-ben éljenek is Magyarországon. A Gyerekházak lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerekek minél jobb eséllyel indulhas-sanak, amikor óvodába kerülnek, és amikor megkezdik az iskolát. A Kézikönyv iránymutató lehet a Gyerekházak mindennap-jainak tervezésében, jó alap a közös munkához. A Kézikönyv magyarországi adaptációjának az is célja, hogy a különböző szakképzettséggel, háttérrel, nézetekkel rendelkező laikusok és szakemberek ismeretei bővüljenek a gyermekfejlődésről. A könyv jó lehetőséget biztosít az eddigi ismeretek újragon-dolására, összevetésére, csoportos megvitatására is.
6 A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai segítséget kapnak ehhez a „Gyerekek–Szülők–Közösségek” című módszertani ajánlások gyűjteményben.
7
8 Mit jelent a koragyermekkori fejlődés megalapozása a Gyerekház munkatársai számára?
Bevezetés
A Kézikönyv a koragyermekkori fejlődés elősegítése érdeké-ben végzett munkához nyújt útmutatást gyakorlati szakem-berek, különösképpen pedig a Biztos Kezdet Gyerekházak munkatársai számára. Hasznos tanácsokkal és részletes in-formációkkal kíván szolgálni arról, hogy miképpen támogat-hatjuk a gyerekek egészséges fejlődését és tanulását, teremt-hetjük meg jó közérzetüket a Gyerekházakban.
A Kézikönyv részletesen bemutatja a kisgyermekkori fej-lődés folyamatát, valamint tájékoztat arról, mire kell odafi-gyelni a gyerekekkel folytatott munka közben. Bevált ötle-tekkel, tanácsokkal segíti a mindennapos munka tervezé-sét és előkészítését. A Kézikönyvben található táblázatok „Fejlődési események” és „Nézd, hallgasd, jegyezd fel” fel-iratú oszlopai támpontokat nyújtanak a gyerekek fejlődé-sének nyomon követéséhez. Ezek az oszlopok természete-sen nem törekedhetnek teljességre: változó lehet, hogy a gyerekek melyik életkorban milyen képességekkel rendel-keznek, így ezeknek az oszlopoknak a tartalmait semmiképp sem szabad fejlődési skálaként használnunk.
A koragyermekkori fejlődés megalapozása című kéziköny-vet kiegészítik az Elvek a gyakorlatban kártyák. Ezek hasz-nos és könnyen követhető módszereket ajánlanak a kisgye-rekekkel végzendő eredményes munkánkhoz. A kártyák négy fő témakörbe rendeződnek, ezek egymással összefüggésben mutatják be a gyerekkel való munka alapkövetelményeit, és leírják, hogyan segíthetik a szakemberek a kisgyerekek fejlő-dését és tanulását. Ezek a kártyák olyan gondolkodásra ser-kentő információkat, ötleteket és kérdéseket tartalmaznak, amelyek segítségével könnyebben elmélyedhetünk a mun-kánk során felmerülő gyakorlati kérdésekben.
Az elvek AlkAlmAzásA A gyAkorlAtBAn
A kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek munkáját irányító alap-elvek a fentebb már említett, négy fő téma köré csoportosulnak:
Minden gyerek egyedi; Pozitív kapcsolatok; Támogató környezet; Fejlődés és tanulás.
E négy alapelv összehangolt érvényesülése a gyerekek-kel végzett munkában minden gyerek számára biztosítja fej-lődésük megalapozását. Az Elvek a gyakorlatban kártyák ab-ban segítenek bennünket, hogy a gyerekek egyéni igényei-hez és érdeklődéséhez igazíthassuk a velük folytatott munkát. Számos jól bevált tevékenységet ajánlanak, de érintik azo-kat a dilemmákat és kihívásokat is, amelyekkel munkánk során szemben találhatjuk magunkat.
A GyeReKeK elTÉRő IGÉnyeIneK FIGyeleMBevÉTele ELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 1.2 2.1
A kártyák középpontjában a gyerekek egymáséitól eltérő, egyéni fejlődési szükségleteinek megismerése és az azok-ra adandó válaszok állnak. A Gyerekház munkatársainak sze-mélyre szabott tanulási és tapasztalási lehetőségeket kell biz-tosítaniuk a gyerekek számára, olyanokat, amelyek hosszú tá-von is a legjobb alapokat teremtik meg.
Tiszteletben tartjuk az emberi méltóságot, amely nem lehet az egészség, kor, nem, származás, vallás stb. függvénye, hanem minden ember alanyi joga. A felnőtt viselkedési mintájának segít-ségével minden gyerekben ki kell alakítanunk a pozitív hozzáál-lást az emberi sokféleség és különbözőség iránt. Ebben a befoga-dó, sokszínű világban mindenféle családi és személyes érték he-
Mit jelent a koragyermekkori fejlődés megalapozása a Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai számára? I. RÉSZ
9Mit jelent a koragyermekkori fejlődés megalapozása a Gyerekház munkatársai számára?
lyet kap. A gyerek így képessé válik arra, hogy saját és mások éle-tét értéknek tekintse. Ennek részeként minden gyerek és család számára biztosítjuk, hogy érezze: befogadták és biztonságban érezheti magát. A gyereket és felnőttet egyaránt autonóm sze-mélynek tekintjük, nem élünk hátrányos megkülönböztetéssel. Minden gyerekben az emberi azonosságot ismerjük fel, másságát csak ott látjuk, ahol segítő célú megkülönböztetésre van szükség.
A Gyerekház munkatársainak már tervezéskor figyelembe kell venniük a más, kisebbségi etnikai háttérből érkező gyerekek szükségleteit, valamint a tanulási nehézséggel küszködő vagy fogyatékkal élő gyerekek sajátos igényeit is.7 Következetesen kerülniük kell a nemekkel kapcsolatos sztereotípiákat, és mind a felnőttekkel, mind a gyerekekkel szemben fel kell lépniük az előítélet vagy a diszkrimináció bármilyen megnyilvánulása ellen.
A Gyerekházban minden gyerek számára egyéni foglalko-zási tervet kell készítenünk. A foglalkozási tervben a gyerekek erősségeire építve a lassabban fejlődő képességek kibonta-kozására kell összpontosítanunk. Fel kell ismernünk azokat a jelenségeket is – és időben reagálnunk kell rájuk –, amelyek tanulási nehézségek kialakulásához vezethetnek. Ugyanakkor a tehetséges, jó adottságú gyerekeknek az ő számukra is kihí-vást jelentő tapasztalási lehetőségeket kell biztosítanunk. PARTneRI MunKA ELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 2.2
A koragyermekkor időszakában elengedhetetlen a partnerek-kel való együttműködés. Ebben a periódusban ugyanis a gye-rekek ellátásában összefonódnak a szociális, egészségügyi és közoktatási feladatok, és a különböző területek szakemberei-nek kulcsfontosságú szerep jut abban, hogy a szülőkkel szo-ros együttműködésben támogassák a kisgyerek fejlődését. Ennek részeként a Gyerekház munkatársainak fel kell ismerni-ük az egyes gyerekek fejlődési és tanulási szükségleteit, és bár-milyen felmerülő nehézségre haladéktalanul reagálniuk kell. Szükség esetén a gyerekek szükségleteinek felmérése érdeké-ben, a diagnózis felállításában és azt követően a lehető legjobb ellátás biztosításában együtt kell működniük más szolgáltatók, például a helyi egészségügyi, gyógypedagógiai ellátás és szo-
ciális szolgálatok szakembereivel is. Különösen nagy szükség van együttműködésre a fogyatékkal élő vagy a gyermekvédel-mi gondoskodásban részesülő gyerekek esetében. A Gyermek-jóléti Szolgálattal való együttműködés formáiról részletesen az Ajánlás a Biztos Kezdet Gyerekházak és a Gyermekjóléti szol-gálatok között kötendő együttműködési megállapodás elő-készítéséhez c. dokumentum segítségével tájékozódhatunk.8
A Gyerekházak lehetséges együttműködő partnerei helyi, megyei és országos szinten:
szociális egészségügyi közoktatási
helyi
bölcsőde védőnő óvoda
Gyermekjóléti Szolgálat
gyermekorvos
iskola
Nevelési Tanácsadó
Önkormányzat
megyei Gyermek-
védelmi Szakszolgálat
Gyermek- ambulancia, Gyermek-
kórház
Tanulási Képességet
Vizsgáló Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság
Köz- alapítvá-
nyok
orszá-gos
Gyógypedagógiai
Tanácsadó, Korai Fejlesztő és Gondozó Központ
Minisztérium
7 Az eredeti angol anyag nagy hangsúlyt fektet a világ különböző országaiból érkező bevándorló családok befogadására, a sajátos kulturális értékeik, szokásaik, értékrendjük megismerésére és méltányolására. Az ango-lul nem tudó, vagy nem anyanyelvi szinten beszélő szülők és gyerekek folyamatos támogatását is kiemelten fontos szempontként kezelik. Mivel a jelenlegi magyarországi viszonyok között a bevándorló családok száma elenyészően alacsony, a magyar fordítás és az adaptáció során kihagytuk a multikulturális értékek ápolására és a magyarul nem beszélő családok támogatására vonatkozó részeket. Természetesen, amennyiben a cso-portba bekerül más nemzetiségű, más etnikumú gyerek, akkor az eltérő kulturális normák és szokások minél alaposabb megismerése, támogatása és megismertetése a munkatársak fontos feladata.
8 Erre vonatkozóan lásd még: Gyerekek. Módszertani ajánlások a közösségi munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. Módszertani kézikönyv I. kötet. 6. sz. Függelék: A Gyermekjóléti Szolgálat.
10
A szülőket – amennyiben átmenetileg nem voltak jelen a Gyerekházban – következetesen tájékoztatni kell gyerekük tevékenységeiről, akár közvetlen beszélgetéssel, akár a gye-rekek munkáinak bemutatásával faliújságon, fényképeken. A Gyerekház alapdokumentumait nyilvánosságra kell hozni, valamint a „Mit és hogyan a Gyerekházakban?” című doku-mentumot (amely a tulajdonképpen a házirendnek felel meg) ki is kell függeszteni a faliújságra.
RuGAlMAS elláTáSELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 1.1 3.4
Néhány gyerek a Gyerekház mellett más intézményben (pl. Pe-dagógiai Szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat) is ellátásban részesül. A Gyerekházban eltöltött idő is különböző lehet. Van, aki a hét szinte minden délelőttjét ott tölti, más pedig csak al-kalmanként jár. Azoknál a gyerekeknél, akik a Gyerekház mellett más intézmény ellátásában is részesülnek, a szakembereknek a releváns információk megosztásával és a szülők naprakész tá-jékoztatásával kell biztosítaniuk az összehangolt működést.
A gyerekek eltérő igényeit a Gyerekházon belül is figyelem-be kell vennünk, alkalmazott módszereinket pedig az egyes gye-rekek szükségleteihez kell igazítanunk. Például vannak a gyere-kek között olyanok, akiket nagyon fáraszt, ha figyelmüket hosszú ideig kell összpontosítaniuk, ezért rendszeres szünetekre és pihe-nőidőkre van szükségük. Másoknak ezzel szemben hasznára vál-nak a viszonylag hosszabb foglalkozások is. Fontos, hogy a gye-rekkel folytatott munka megkezdése előtt minél több informáci-ót gyűjtsünk a szülőktől a gyerek egyéni jellemzőiről, szokásairól, napirendjéről, egészségi állapotáról. Emellett a gyerekek egyéni fejlettségéről a kezdeti időszakban és azt követően rendszeresen elvégzett állapotfelmérések is tájékoztatnak bennünket.
A Hetirend, valamint az Egyéni foglalkozási tervek össze-állításánál figyelembe kell venni a nagyon eltérő terhelhető-séget, a pihenőidő, a szabadidő, a szabad játék és a tervezett foglalkozások egymásutániságát.
JáTÉKELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 3.3 4.1
Az egész koragyermekkori fejlődés megalapozásának alappillére a játék. A gyerek játéka önmagáért való, belülről indított és vezérelt, komplex tevékenység, a gyerek mindennapi szükséglete. A gye-rek a játékon keresztül gyakorolja a tevékenységeket, a nyelvet, a gondolkodást, a társas kapcsolatokban a másokkal való együtt-működést, a kitartást. A játék során éli át az egyes szerepekhez tar-tozó magatartásmódokat, a felnőttek által közvetített beállítódá-sokat, érzelmeket. A gyerek játéktevékenységére lehetőséget kell biztosítanunk bent és a szabad levegőn egyaránt, időjárástól füg-getlenül. Szabadtéri játszóterületnek minden Gyerekház mellett lennie kell. Ha átmenetileg ez a feltétel mégsem teljesül, a Gye-rekház munkatársainak gondoskodniuk kell arról, hogy a gyerekek minden nap játszhassanak a szabadban egy erre alkalmas közeli
helyen. A kisgyerekek fejlődésének és tanulásának alapja mindig a játék révén történő tapasztalatszerzés. A gyerekek közötti, legin-kább szembetűnő különbség a tanulási folyamatokban mutatkozik meg, hiszen a legtöbb gyerek spontán módon játszik, de van, aki-nek a felnőtt közvetlen jelenlétére, támogatására is szüksége van. Vannak gyerekek, akik maguk kezdeményeznek újabb és újabb já-téktevékenységeket, míg a gyerekek egy kisebb része nem kez-deményez játékokat, viselkedését kevéssé jellemzi a kíváncsiság. A gyerekek intelligenciája, kreativitása, fizikuma, társas készségei és érzelmei egyaránt a játék révén fejlődnek.
A Gyerekház munkatársaiként a gyerekek spontán játékára épülő, jól megtervezett beltéri és szabadtéri élményekkel segíthet-jük a gyerekek örömmel és kihívásokkal teli tanulását. A gyerekek játék közben sokféleképpen viselkedhetnek: van, amikor nagyon fi-gyelnek és fogékonyak, van, hogy féktelenek, felszabadultan élve-zik a játékot, néha elmesélik vagy megbeszélik, hogy épp mit csi-nálnak, és van, amikor csendesen, elgondolkodva játszanak.
A koragyermekkori fejlődés megalapozása során a Gyerek-ház munkatársainak biztosítaniuk kell az egyensúlyt a gyere-kek által kezdeményezett játék és a felnőttek által vezetett já-tékos tevékenységek között. Józan ítélőképességük szerint és a gyerekek ismeretében kell eldönteniük, hol legyen ez az egyen-súly, elsőbbséget adva a gyerekek által kezdeményezett te-vékenységeknek. A gyerek saját ötlete például az, amikor elő-veszi a tűzoltóautót, a sofőrt a kormány mögé ülteti, majd ki-veszi onnan, visszadobja a dobozba, és másik sofőrt választ. Lehet, hogy a gyerek átveszi az irányítást egy tevékenység fölött, és az eredetitől eltérő célnak rendeli alá. Előfordulhat pél-dául, hogy inkább a földre szeretné tölteni a vizet, hogy pocso-lyát csináljon, ahelyett, hogy a felnőtt szándéka szerint meg-öntözné a virágokat. A gyerek kezdeményezhet tevékenységet azzal is, hogy behoz valamit a Gyerekházba – például olyan sa-ját élményeket, mint a buszozás, vagy azt, hogy kórházban járt. Ennek a folytatásaként további ötletek, emlékek, történe-tek, képek kerülhetnek elő, amelyek a gyerekek érdeklődésére építve kibontják a témát. Bármit vetnek is fel a gyerekek, az a pillanatnyi érdeklődésük jele, és nekünk azt értékelnünk, az ötletek továbbvitelével támogatnunk kell.
A felnőtt irányításával zajló tevékenységekre jó példa a kiscso-portos foglalkozás. Ekkor a felnőtt – a Gyerekház munkatársa vagy egy meghívott szakember – jelöli ki az időt arra, hogy egy bizonyos tevékenységre, például mondókázásra, közös játékos tornára biz-tassa a gyerekeket. A Gyerekházban az ilyen közös tevékenységek mindig a hét azonos napján, meghatározott időpontban vannak (pl. gyerektorna: hétfő 10 óra, ringató: szerda 10 óra).
A Gyerekház munkatársa ilyenkor bemutathat egy konkrét anyagot (só-liszt gyurmát), készséget (ügyességi játékok, tánc) vagy gondolatkört (pl. jön a Mikulás). Ha a felnőtt kezdeményez egy tevékenységet, például megtanít egy mondókát vagy táncot, a gyerekeknek idővel gyakran csökken az igényük a felnőtt jelenlé-tére. Ahogyan egyre ügyesebbek lesznek az adott készségben, azt később már önállóan, a saját maguk által kezdeményezte játék so-rán is gyakorolják. Arra azonban minden tevékenység tervezésénél
Mit jelent a koragyermekkori fejlődés megalapozása a Gyerekház munkatársai számára?
11
és szervezésénél ügyelnünk kell, hogy a gyerekeknek legyen elég idejük az elmélyült tapasztalatszerzésre, játékra, tanulásra.
A szakember lényeges szerepe az, hogy alaposan figyelje meg a gyerekek spontán játékát és reflek-táljon rá, továbbá közvetlen módszerek alkalmazásával tö-rekedjen a kevésbé motivált gyerekek érdeklődésének fel-keltésére, a játékba történő bevonására; erre építve olyan kihívásokkal teli környezetet tervezzen és rendezzen be, amely
támogatja és szélesíti a gyerekek fejlődésének és tanulá-sának különböző területeit;
a játék során bővíti és gyarapítja a gyerekek nyelvi és kommunikációs készségeit.
A szabadjáték és a felnőtt által szervezett játéktevékeny-ség révén a gyerekek a biztonságos, izgalmas környezet-ben, hatékony felnőtt segítséggel képesek lesznek
felfedezni olyan élményeket, kibontakoztatni olyan képessége-ket, amelyek segítenek nekik megérteni a körülöttük lévő világot; gondolatokat, fogalmakat és készségeket gyakorolni és újakat elsajátítani;
megérteni a szabályok mibenlétét és szükségességét; kockázatot vállalni és akár hibázni is; kreatívan és fantáziadúsan gondolkodni; másokkal kommunikálva venni észre és oldani meg problémákat.
MInőSÉGFeJleSZTÉS – állAndó FolyAMAT
Kutatások igazolták, hogy a korai évek megfelelő színvonalú ta-pasztalatai, többek között a jó otthoni tanulókörnyezet jelentős pozitív hatással vannak a gyerekek társas, érzelmi és kognitív fej-lődésére, ennek eredményeképp pedig iskolai előmenetelükre és a felnőtt életre való felkészülésükre is. Létfontosságú tehát, hogy a korai időszakban egyenletesen magas színvonalú ellátást kap-janak, és a szakemberek folyamatosan keressék a lehetőséget az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítására.
A színvonalas koragyermekkori ellátás a Gyerekházban9
olyan, hogy a munkatársak nagyfokú személyes elkötelezettsége és az alkal-mazott hatékony gyakorlati módszerek révén javítja minden gye-rek esélyeit és fejlettségi mutatóit (pl. állapotfelmérés eredménye); a gyerekek egyéni igényeihez igazítva személyre szabott fejlődési, tanulási lehetőségeket és támogatást nyújt ELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 2.3 ;
megalapozza a sikeres átmenetet az óvodába; aktívan bevonja a szülőket gyerekeik fejlődésének és tanu-lásának kérdéseibe. ELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 2.2
A Gyerekházban befogadó (inkluzív) gyakorlatot kell alkalmaznunk, aholELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 1.1 1.2
értékelik a gyerekek különleges egyéniségét, és tiszteletben tartják a sokféleséget;
a szolgáltatásokat személyre szabják: az egyéni igényekhez igazított támogatást nyújtanak, tekintettel vannak sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő, valamint a tehetséges és jó adottságú gyerekekre egyaránt;
tudják, minden gyereknek segítségre van szüksége ahhoz, hogy felnőtté váljon;
figyelembe veszik a különleges szükségleteket, differenciál-tan megszervezik a gyerekek minden tevékenységét;
figyelembe veszik az egyéni fejlődési ütem és az érési folya-mat hatásait;
a teljesítmények széles sávjának elfogadása révén a felnőtt jó alapot kap arra, hogy a csoport bármely gyerekének se-gítségére lehessen.
A Gyerekházban biztonságos és támogató környezetet kell teremtenünk, amelyELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 3.2 3.3
az egészséges életmód feltételeinek megteremtésével elő-segíti a gyerekek fizikai, mentális és érzelmi épségét, jóllétét,
elegendő helyet biztosít a játékra, a szabadban pedig lehe-tőséget teremt az önálló felfedezésre és a fizikai aktivitásra;
dinamikus és rugalmasan szervezhető berendezésekkel segíti minden gyerek személyre szabott tanulását, a tehet-séges és jó adottságúakét éppúgy, mint a sajátos nevelési igényűekét és a fogyatékkal élőkét;
biztosítja a személyes kapcsolatok folytonosságát, ami se-gít a gyerekeknek a biztonságot nyújtó kapcsolatok kialakí-tásában a közösség minden szintjén. ELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 2.4
áTMeneT, FolyTonoSSáG ÉS KoheRencIA
A magas színvonalú, korai élmények szilárd alapot biztosíta-nak ahhoz, hogy rájuk épüljenek a későbbi tanulmányi, tár-sas és érzelmi sikerek. Ebben kulcsszerepet kap a szolgál-tatások közötti folytonosság, és a gyerekek társas, érzel-mi és nevelési igényeinek megfelelő ellátás. A Gyerekházból az óvodába való átmenetet terveznünk kell, folyamatként, nem pedig eseményként kell kezelnünk. Az átmenet zökke-nőmentességének biztosítása és az ezzel járó változások megértése érdekében ezt elő kell készítenünk, és meg kell beszélnünk a gyerekekkel, valamint szüleikkel. Fontos, hogy az ellátó intézmények átadják egymásnak azokat az infor-mációkat, amelyek révén a gyerekek számára biztosítható az élmények folytonossága is.
9 A Biztos Kezdet Gyerekház szervezeti és működési modellje részletesen bemutatja a Gyerekházban dolgozó munkatársak feladatait, együttműködésük módját, a képzéseik-továbbképzéseik rendszerét és a folyama-tos mentori konzultációk menetét. Lásd ehhez: „Ajánlás a Biztos Kezdet gyerekházak és a Gyermekjóléti szolgálatok között kötendő együttműködési megállapodás előkészítéséhez” egyeztetett dokumentum, elér-hető: www.biztoskezdet.hu; Biztos Kezdet Gyerekház dokumentációs rendszer, elérhető: www.biztoskezdet.hu; Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának szervezeti és működési modellje, elérhető: www.biztoskezdet.hu
Mit jelent a koragyermekkori fejlődés megalapozása a Gyerekház munkatársai számára?
12
A KÉZIKönyv áTTeKInTÉSe
A Fejlődés és tanulás táblázatai példákat mutatnak be azokra a tevékenységtípusokra és élményekre, amelyekbe fejlettség-üknek megfelelően bevonhatjuk a gyerekeket, és amelyekre a tevékenységek tervezése során hagyatkozhatunk. A tábláza-tokban a folyamatos megfigyeléshez és értékeléshez is talál-hatunk szempontokat. Az értékelésben az életkori szakaszok határokat, támpontokat adnak az értékelő számára, azon-ban fejlődési skálaként nem alkalmazhatók. Az értékelés ered-ményeit minden esetben a gyerek előző állapotához kell mér-nünk, tehát arra vonatkoznak, hogy a gyerek önmagához ké-pest milyen fejlődésbeli változásokat mutat.
A Fejlődés és tanulás táblázatai négy oszlopot tartal-maznak, ezek a gyerekek fejlődéséről való gondolkodás folytonos ciklusát jelenítik meg. Az itt leírt szempontok arra ösztönöznek, hogy odafigyelő és az értékeket elismerő lég-körben biztosítsunk lehetőséget a gyerekeknek a játékra, a tanulásra és a sikerre.
A négy oszlop a következő: Fejlődési események; Nézd, hallgasd, jegyezd fel; Hatékony gyakorlati módszerek; Tervezés és eszközök.
Az itt következő részben bemutatjuk az egyes oszlopok tartalmát.
Fejlődési események
A Fejlődési események oszlop azokat a fejlődés során kialakuló készségeket, ismereteket és beállítódásokat tartalmazza, amelyek egy adott életkori sávban a gyerekek nagy többségére jellemzők.
Fontos szem előtt tartanunk, hogy a gyerekek nem feltét-lenül a leírt sorrendben haladnak át az egyes fejlődési fokokon. Bizonyos eseményeknél úgy tűnhet, hogy nagyon gyorsan elér-te azt a gyerek, más eseményeknél viszont hosszabb a folyamat. Ahogy a gyerekek egyik lépéstől a másikig haladnak, magukkal viszik mindazt, amit már tudnak. További gyakorlással, újabb ta-pasztalatszerzéssel finomodik, csiszolódik az addig elért ered-mény, miközben épít a már megszerzett fejlődési szintre.
A Fejlődési események oszlopok végén vastagon szedtük a korai időszak távolabbi tanulási céljait. A kisgyermekkori tanu-lási célok olyan fejlődési mérföldköveket jelölnek ki, amelye-ket a legtöbb gyerek elér az 5. életév végéig. Természetesen a gyerekek különbözők: lesznek olyan gyerekek, akik ötévesen meghaladják ezeket a mérföldköveket, míg mások még dol-goznak több-kevesebb fejlődési lépcsőfok elérésén.
nézd, hallgasd, jegyezd fel
A gyerekek megfigyelése segít fejlődő készségeik alaposabb megismerésében. Segítségével könnyebben megállapíthat-juk, hol tartanak a fejlődésben és a tanulásban, és támpontot kapunk a Gyerekházban folyó gyakorlati munka tervezésé-hez is. Nézni, meghallgatni és feljegyezni azért fontos, mert segít abban, hogy
jobban megismerjünk minden gyereket, és pozitív kapcsola-tot alakítsunk ki velük és szüleikkel; megfelelő játéktevékenységet és tanulási élményeket ter-vezzünk a gyerekek érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően, és észrevegyünk bármilyen, a gyerek fejlődé-sével kapcsolatos gondot; bővítsük saját tudásunkat a gyerek fejlődéséről; kialakítsuk a rendszeres és rutinszerű megfigyelések gyakorlatát; a gyerek fejlődésének támogatása érdekében az értékelés segítségével megtervezzük a következő tennivalókat.
Fejlődés és tanulásELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 4.1 4.4
Fejlődés és tanulás
II. RÉSZ
13
hatékony gyakorlati módszerek
Miután a Fejlődés és tanulás táblázatok információira tá-maszkodva elvégeztük a folyamatos megfigyelésen alapuló értékelést, képet alkothatunk arról, hol tart egy-egy gyerek a fejlődésben. Választ kapunk arra is, hogy mi lesz a követke-ző fejlődési lépés, és hogyan segíthetjük őt ennek a lépésnek a megtételében. A gyerekek fejlődését segítő hatékony mód-szerekről szóló oszlop a koragyermekkori fejlődést befolyáso-ló alapelvekre épül, és a felsorolt példák csak néhány lehető-séget mutatnak be. Az oszlopban ötleteket adunk olyan te-vékenységekre vagy kezdeményezésekre, amelyekkel a gye-rekek érdeklődésére és igényeire alapozva támogathatjuk és gazdagíthatjuk a fejlődést és a tanulást. Amellett, hogy rövid, a gyerekek érdeklődéséhez és fejlettségéhez igazított foglal-kozásokat vezetünk és bátorítjuk a gyerekeket az általuk vá-lasztott tevékenységek gyakorlásában, a gyerekek fejlődését és tanulását azzal is segítjük, ha meghallgatjuk őket, és aktívan bekapcsolódunk a játékukba, vagy közbe is avatkozunk, ha azt látjuk jónak. Az oszlopban leírtak mellett az Elvek a gyakorlat-ban kártyák még további információkat tartalmaznak a haté-kony gyakorlati módszerekről.
Tervezés és eszközökELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 3.1
Az átgondolt tervezés a kulcsa annak, hogy a gyerekek korai élményeit, tapasztalatait izgalmassá, változatossá és a tanu-lást megalapozóvá tegyük. A tervezési folyamat során szaka-datlan bővülnek a gyerekek fejlődésével kapcsolatos isme-reteink, mindamellett a tervezés alkalmat ad arra is, hogy az együtt dolgozó munkatársak közösen átgondolják, hogyan tartható folyamatosan fenn az összes, Gyerekházba járó gye-rek számára alkalmas tanulási környezet. A tervezési folyamat akkor a leghatékonyabb, ha a Gyerekház valamennyi munka-társa részt vesz benne.
A tervezésben mindenkire – a sajátos nevelési igényeket tá-masztó gyerekekre is – tekintettel kell lennünk. Bizonyos ter-vezési folyamatoknál, például az eltérő fejlődésű gyerekek fog-lalkozási tervének elkészítésekor, szükség van az összes mun-katárs és a Gyerekházzal együttműködő partnerek (pl. gyógy-
pedagógus) közreműködésére is. Ugyanakkor fontos szem előtt tartanunk, hogy a hetekkel korábban elkészített tervekben ér-telemszerűen nem tudtuk az alkalomszerűen adódó jelensége-ket is figyelembe venni. Egy fagyos reggelen például a gyere-kek figyelmét egyszer csak felkelti egy pókháló, vagy egy gyerek épp abban leli örömét, hogy kedvenc kék vödrében szállít apró tárgyakat. Ezek az előre be nem tervezhető mozzanatok az él-ményszerű tapasztalás révén mély tanulási eredményekhez ve-zethetnek. A terveknek ezért rugalmasnak kell lenniük, hogy al-kalmazkodni tudjanak a mindenkori körülményekhez.
ÉRTÉKelÉSELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 3.1
A hatékony értékelés feltétele, hogy elemezzük és végiggon-doljuk, amit az egyes gyerekek állapotáról és fejlődéséről tu-dunk. Ezután alkothatunk képet a gyerek fejlettségéről, és ter-vezhetjük meg a következő lépéseket a fejlődési és tanulási szükségleteinek kielégítésére. Az értékelés lehet:
állapotfelmérés: akkor alkalmazzuk, amikor egy gyerek beke-rül a Gyerekházba. A szülőkkel folytatott beszélgetés, a védőnő addigi vizsgálatainak eredményei, valamint a Gyerekház mun-katársainak saját, rendszeres megfigyelései egyaránt hozzá-járulnak a gyerek jelen fejlődési állapotának leírásához, ennek alapján pedig az első foglalkozási terv elkészítéséhez. Az első állapotfelméréshez a Biztos Kezdet Gyerekház dokumentáci-ós rendszerének részét képező Megfigyelőlapot10 használjuk. Folyamatos értékelés: a megfigyeléseken, fényképeken, videókon, a gyerekek alkotásain, rajzain és a szülőktől kapott folyamatos információkon alapul, és a minden-napos tervezéshez szolgál tájékozódási pontként vagy iránymutatóként.
Félévenként állapotfelmérés: a Biztos Kezdet Gyerekház dokumentációs rendszer Megfigyelőlapja segítségével. lezáró értékelés: a gyerek óvodába kerülésekor az eddigi fejlődés összefoglalását, a gyerek fejlődésének, érdeklődésé-nek jellegzetességeit foglalja össze, annak érdekében, hogy az új közösségben építeni tudjanak a Gyerekház munkatár-sainak tapasztalataira.
10 Lásd kötetünk végén: A fontosabb fogalmak magyarázata, Dokumentációs rendszer, Megfigyelőlap.
Fejlődés és tanulás
14
SAJáT GondoZóELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 2.4
Kisgyerekekkel foglalkozó jó minőségű szolgáltatások általá-ban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az intézményen be-lül minden gyereknek legyen állandó „saját gondozója”. Ez a szoros, személyes kapcsolat megkönnyíti a gyerekek számá-ra a közösségbe való beilleszkedést, a biztonság érzésének ki-alakulását, a szülők számára pedig a naprakész információ-áramlást teszi gördülékennyé.
A Gyerekház különleges helyzete biztosítja, hogy az in-tézményben a gyerekek általában az idő nagy részében szüleikkel, vagy más közeli hozzátartozójukkal legyenek je-len. A Gyerekház közösségerősítő légköre emellett azt is elősegíti, hogy a szülők saját gyerekük mellett más gye-rekekre is figyeljenek, más gyerekével is játszanak, ha az ő szüleik éppen nem tudnak jelen lenni. A Gyerekház vezető-je és munkatársai a legtöbb, gyerekekkel kapcsolatos te-vékenységet (állapotfelmérés, folyamatos megfigyelések, tevékenységtervezés stb.) közösen végzik. Mindezek a jel-legzetességek oda is vezethetnek, hogy a gyerekek – tanu-lást lehetővé tevő – kötődési igénye többszörösen is kielé-gül a Gyerekházon belül. Mindezek mellett azonban érde-mes hagyni és megerősíteni, hogy az egyes gyerekek és a munkatársak között kialakuló spontán kapcsolatok mentén választhassanak maguknak a gyerekek a Gyerekház mun-katársai közül „saját gondozót”, egy olyan személyt, akivel a legszívesebben játszanak, akihez szívesebben fordulnak segítségért, aki – anyjuk esetleges távollétében – a bizton-ságot és állandóságot jelenti számukra.
MeGFelelő helySZín, KöRnyeZeT ÉS TáRGyI FelTÉTeleK
Mind a biztonság, mind a fejlődés és tanulás hatékony támo-gatása szempontjából elengedhetetlen a megfelelő környe-zet. Amellett, hogy a környezet biztonságos, és a gyerekek nem tudják felügyelet nélkül elhagyni, alkalmassá kell tennünk arra, hogy a fogyatékkal élő gyerekek is használni tudják, és úgy kell kialakítanunk, hogy tükrözze a helyi közösség sokszínűségét.
Elengedhetetlen, hogy a Gyerekházban a munkatársak olyan biztonságos környezetet teremtsenek, amelyben a gye-rekek egymással interakcióba léphetnek, és gazdag, sokszí-nű, a fejlődést és a tanulást segítő felfedezésre nyíljon lehe-tőségük. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a Gyerekházon belüli terek és tevékenységek, valamint a játszóudvar játé-kai és környezete egyaránt folyamatosan biztonságos legyen. Ehhez időről-időre ellenőriznünk kell a Gyerekház minden terét, és a szükséges javításokat haladéktalanul el kell végez-nünk. A biztonságos környezet kialakítására és fenntartására a Gyerekházakban kiemelt figyelmet kell fordítanunk. 11
11 Lásd Módszertani ajánlások a gyerekekkel, a szülőkkel és a közösségekkel végzett munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. I. Gyerekek. 3.5. Biztonság
Fejlődés és tanulás
15
Ebben a fejezetben részletesen bemutatjuk a hat fejlődési és tanulási területet. Az itt leírt ismeretek arra szolgálnak, hogy a gyerekek egyéni fejlődésének és szükségleteinek megfelelő-en végezhessük a munkánkat, legyen szó akár megfigyelésről, akár tevékenységtervezésről, akár értékelésről.
1. A személyes, társAs és érzelmi fejlődés
elvárások:Ezen a fejlődési területen céljaink a következők: A gyerekek ala-kítsanak ki pozitív képet önmagukról és társaikról, tiszteljék tár-saikat, fejlődjenek társas készségeik és legyenek nyitottak a ta-nulásra. Mindannak, ami a Gyerekházban a gyerekkel történik, a környezetnek, ami ott körülveszi őket és az általuk szerzett ta-pasztalatoknak, egyaránt ezen célok megvalósulását kell segí-teniük. Amennyiben Gyerekház munkatársai érzékenyen tudnak reagálni a gyerekek érzelmi igényeire, ezzel önismeretük fejlő-dését és saját képességeik megismerését segítik elő.
A gyerekek személyes, társas és érzelmi fejlődése: Egy gyerek testi és lelki egészsége szempontjából elenged-hetetlen, hogy valaki számára különleges fontossággal bír-jon a létezése, és ez a valaki kielégítően gondoskodjon róla. Ha a számukra fontos személyek elismerik és megerősítik őket, a gyerekek a velük kialakított biztonságos kötődés ré-vén önbizalomra és magabiztosságra tesznek szert. A gyerekek önbizalma fejlődik, ha a világot szoros kötelékekkel a hátuk mögött fedezhetik fel. Kialakul a valakihez tartozás érzése, és ez további lökést ad a megismerési és tanulási folyamatoknak. Ahhoz, hogy pozitív képet alkossanak önmagukról és má-sokról, a gyerekeknek szükségük van a jó felnőtt mintára. E mellett fontos az is, hogy a felnőttek tegyék lehetővé, hogy a gyerekek másokkal is érintkezésbe lépjenek. Azok a gyerekek, akiket gondolataik és érzéseik – például örömük, bánatuk, frusztrációjuk és félelmük – szabad kinyil-vánítására biztatnak, képesek olyan stratégiák kialakításá-ra, amelyek segítségével megküzdhetnek a számukra új, ki-hívást jelentő vagy feszültséget okozó helyzetekkel.
hoGyAn TudJA A GyeReKháZ hATÉKonyAn SeGíTenI A FeJlődÉSneK ÉS A TAnuláSnAK eZT A TeRÜleTÉT?
Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordítanunk ahhoz, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk a gyere-kek személyes, társas és érzelmi fejlődéséhez és tanulásához:
Pozitív kapcsolatok: Alakítsunk ki szeretetteljes, figyelmes kapcsolatot a Gyerek-házba járó gyerekekkel. Létesítsünk együttműködésen alapuló, partneri kapcsolatot a szülőkkel, a Gyerekház és a többi szakszolgálat valameny-nyi munkatársával. Keressük a lehetőséget a gyerekek bátorítására azáltal, hogy a Gyerekház munkatársai és a többi szakember is ér-tékelik az egyéni különbségeket, és figyelembe veszik az el-térő igényeket és elvárásokat. Tervezzünk a gyerekek számára alkalmat a játékra és a tanulás-ra, hol önállóan, hol pedig kisebb-nagyobb csoportokban.
Támogató környezet: Gondoskodjunk arról, hogy a gyerekek rendszeresen a szülő-vel látogassák a Gyerekházat. Amennyiben indokolt esetben a szülő nem tud jelen lenni, tudjuk, hogy a Gyerekház munka-társai közül kinek a legszorosabb a kapcsolata a gyerekkel.
Biztosítsunk a gyerekek számára helyet és időt az elmélyült, érdeklődésüknek megfelelő tevékenységekhez. Mutassunk olyan pozitív példákat, amelyek hatnak gon-dolkodásukra, és segítenek a nemi, etnikai, kulturális, sajá-tos nevelési igényeket támasztó és a fogyatékból eredő kü-lönbségek elfogadásában. Teremtsünk olyan alkalmat a játékra és a tanulásra, ahol megnyilvánulhat a gyerekek saját vallásos hite és kulturá-lis háttere iránti tisztelet. Támogassuk az önállósággal kapcsolatos készségek fejlő-dését, különösen azoknál a gyerekeknél, akik erősen függe-nek a felnőttek gondoskodásától.
Fejlődés és tanulás: Tervezzünk olyan tevékenységeket, amelyek az érzelmi, er-kölcsi és társas képességek kibontakozását az értelmi ké-pességekkel együtt segítik. Nyújtsunk olyan élményeket, amelyek lehetővé teszik a gyere-kek önállóságának és tanulásra való nyitottságának fejlődését. A veszélyeztetett, illetve valamilyen speciális viselkedé-si vagy kommunikációs nehézséggel küzdő gyerekek ese-tében segítsük célzott módszerekkel a személyes, társas és érzelmi fejlődés kibontakozását.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
A FEJLŐDÉS ÉS TANULÁS TERÜLETEI
1716
Ado
ttsá
gok
és b
eállí
tódá
sok
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 K
ezde
nek
tudo
más
t sz
erez
ni
önm
aguk
ról
Meg
tanu
lják,
hog
y ha
tást
gya
-ko
roln
ak m
ások
ra, é
s m
ások
is
hatá
st g
yako
roln
ak rá
juk.
Meg
tanu
lják,
hog
y él
mén
yeik
et
meg
oszt
hatjá
k m
ások
kal.
Mily
en e
gyén
i mód
okon
kez
dik
felfe
dezn
i a
csec
sem
ők s
aját
moz
dula
taik
at é
s kö
r-ny
ezet
üket
. H
ogya
n re
agál
nak
a fe
lnőt
tekr
e és
a g
ye-
reke
kre.
A c
secs
emő
kezé
t, lá
bát
vagy
arc
át s
i-m
ogat
va, e
setle
g az
okra
mut
atva
, mon
-do
gass
unk-
ének
eljü
nk k
italá
lt ve
rsik
éket
va
gy d
alok
at.
Rea
gálju
nk a
bab
a ar
ckife
jezé
seire
, ges
z-tu
saira
, tev
éken
ység
ére
és e
zekn
ek m
eg-
fele
lően
foly
tass
uk v
ele
az in
tera
kció
t. A
sz
ülők
kel
foly
tato
tt
besz
élge
tése
k-bő
l tud
juk
meg
, mit
szer
etne
k és
mit
nem
ke
dvel
nek
a gy
erek
eik.
Szá
njun
k id
őt a
gye
rekk
el v
aló
zava
rtal
an
játé
kra.
Ily
enko
r ös
szpo
ntos
ítsuk
tel
jese
n er
re a
figy
elm
ünke
t. T
erve
zzük
meg
, m
ikor
tud
juk
a sz
ülők
kel
meg
oszt
ani é
s m
egbe
szél
ni a
gye
reke
k fe
j-lő
désé
vel k
apcs
olat
os ta
pasz
tala
toka
t.
8-2
0
Tud
atos
ul
benn
ük
más
októ
l fü
gget
len
léte
zésü
k. E
gyre
töb
bet
tudn
ak a
rról
, mit
szer
etne
k és
mit
nem
. F
elfe
dezé
s irá
nti v
ágyu
k er
ős.
Érd
eklő
déss
el f
edez
ik f
el k
ör-
nyez
etük
et.
Mily
en m
ódok
on je
lzik
a c
secs
emők
, hog
y m
it sz
eret
nek,
és
mit
nem
. M
ilyen
mag
abiz
tosa
n fe
dezi
k fe
l, ho
gy
mire
kép
esek
. H
ogya
n já
tsza
nak
sajá
t láb
ukka
l, uj
jaik
kal
és a
köz
elük
ben
lévő
játé
kokk
al.
Játé
kosa
n se
gíts
ünk
a gy
erek
ekne
k fe
l-is
mer
ni,
hogy
öná
llóak
és
külö
nböz
nek
más
októ
l, pél
dául
úgy
, hog
y sa
ját o
rrun
k-ra
, sze
mün
kre,
ujja
inkr
a, m
ajd
az ö
vékr
e m
utat
unk.
Am
ikor l
ehet
, eng
edjü
k, ho
gy vá
lasz
thas
son.
Köv
essü
k te
kint
etét
, am
ikor
felfe
dezi
kör
-ny
ezet
ét, a
z em
bere
ket é
s a
tárg
yaka
t.
Hel
yezz
ünk
el tü
krök
et, h
ogy
a cs
ecse
mők
lá
thas
sák
sajá
t tü
körk
épük
et.
Besz
éljü
nk
hozz
ájuk
arr
ól, h
ogy
mit
látn
ak.
Étk
ezés
kor
adju
nk t
öbbf
éle
zöld
sége
t és
gy
ümöl
csöt
, hog
y vá
lasz
thas
sana
k.
Biz
tosí
tsun
k el
egen
dő h
elye
t, ah
ol m
ozog
-ha
tnak
, hem
pere
ghet
nek,
kin
yújtó
zhat
nak
és fe
lfede
zhet
ik a
vilá
got.
16-2
6
Aho
gyan
a f
elnő
ttek
az
egyé
-ni
kül
önbs
égek
re é
s ha
sonl
ósá-
gokr
a re
agál
nak,
meg
tanu
lják,
ho
gy e
gyed
iek
és k
ülön
lege
sek.
Kia
laku
l a d
olgo
k és
foly
amat
ok
iránt
i kív
áncs
iság
uk.
Élv
ezet
tel
sajá
títan
ak
el
új
kész
sége
ket.
Rag
adju
k meg
azo
kat a
pilla
nato
kat,
ami-
kor
a ki
sgye
reke
k a
külö
nleg
es k
épes
sé-
geik
nek
vagy
tula
jdon
sága
ikna
k ör
ülne
k.
Biz
tosí
tsuk
, hog
y a
Gye
rekh
ázba
n m
inde
n gy
erek
et e
lfoga
djan
ak.
Kés
zíts
ünk
a G
yere
kház
ba j
áró
gyer
ekek
sz
ámár
a al
bum
ot a
saj
át é
letü
kről
. Ü
gyel
jünk
arr
a, h
ogy
eszk
özei
nk, t
árgy
aink
tü
kröz
zék
a kö
rnye
zetü
nkbe
n és
az
azon
kí
vül é
lők
sokf
éles
égét
.
22
-36
K
imut
atjá
k egy
énis
égük
et, p
re-
fere
nciá
ikat
és
érde
klőd
ésük
et.
Fej
lődi
k az
önb
izal
muk
, kez
de-
nek
bízn
i önm
aguk
ban.
Bár
mily
en i
smét
lődé
st,
jelle
gzet
essé
get
a gy
erek
ek á
ltal v
égze
tt v
agy
elut
asíto
tt
tevé
keny
sége
kkel
kap
csol
atba
n. A
gye
reke
k el
ső d
önté
seit.
Veg
yük
észr
e, h
ogy
a gy
erek
ek é
rdek
-lő
dése
tar
that
röv
ideb
b va
gy h
ossz
abb
idei
g, é
s ho
gy é
rdek
lődé
sük
és p
refe
ren-
ciái
k kü
lönb
özőe
k. É
rték
eljü
k és
tá
mog
assu
k dö
ntés
eike
t. Bá
torít
suk
őket
, ha
új d
olgo
kkal
pró
bál-
kozn
ak.
Tar
tsuk
sze
m e
lőtt
a c
salá
dok
beál
lító-
dásá
ban
és e
lvár
ásai
ban
meg
nyilv
ánu-
ló k
ultu
rális
kül
önbs
égek
et.
Tová
bbra
is
foly
amat
osan
bes
zéljü
k m
eg a
szü
lőkk
el
azt,
hogy
mit
mié
rt c
siná
lunk
, és
legy
ünk
nyito
ttak
az
ő go
ndol
atai
kra.
Bes
zéljü
k m
eg m
unka
társ
aink
kal é
s a
szü-
lőkk
el,
hogy
an r
eagá
l eg
y-eg
y gy
erek
a
közö
s te
véke
nysé
gekr
e, a
feln
őtte
kre
és a
tá
rsai
ra. E
rre
alap
ozva
terv
ezzü
k m
eg m
in-
den
gyer
ek sz
ámár
a a
tová
bbi t
evék
enys
é-ge
ket é
s él
mén
yeke
t. M
ivel
a g
yere
kek
nem
egy
form
án m
aga-
bizt
osak
, nek
ünk
kell
azt
bizt
osíta
ni, h
ogy
min
degy
ikük
áté
lhes
se, m
enny
ire é
rték
el-
jük
őt é
s az
erő
fesz
ítése
it. B
eszé
ljük
meg
a s
zülő
kkel
, ho
gyan
vál
-to
zik
a gy
erek
ek
önbi
zalm
a kü
lönb
öző
hely
zete
kben
.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
1716
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Ker
esik
az
új t
apas
ztal
atok
at,
és ö
röm
üket
lelik
ben
nük.
Poz
itíva
n ál
lnak
hoz
zá a
tev
é-ke
nysé
gekh
ez é
s ese
mén
yekh
ez.
Mag
abiz
tosa
n fo
rdul
nak
oda
más
okho
z, a
mik
or s
egíts
éget
ké
rnek
. E
gyre
ön
álló
bban
vá
lasz
tják
meg
te
véke
nysé
geik
et,
és
a vé
greh
ajtá
sban
is
min
d ön
ál-
lóbb
ak.
A g
yere
kek
kívá
ncsi
ságá
t és
kés
ztet
ésü-
ket,
hogy
felfe
dezz
ék k
örny
ezet
üket
. A
zoka
t a h
elyz
etek
et, a
mel
yekb
en a
gye
-re
kek
mag
abiz
tosn
ak é
s ön
álló
nak
mu-
tatk
ozna
k.
A g
yere
kek
reak
ciój
át é
s vi
szon
yát
a ve
-lü
k eg
ykor
úakh
oz, v
alam
int
a fe
lnőt
tek-
hez,
els
ősor
ban
azok
hoz,
aki
knek
élv
ezik
a
társ
aság
át.
A
gyer
ekek
ér
dekl
ődés
ét
figye
lem
be
véve
, kap
csol
ódju
nk b
e te
véke
nysé
gük-
be,
és
enge
djük
, ho
gy
sokf
élek
éppe
n,
akár
a h
ibái
kból
is ta
nulja
nak.
Seg
ítsük
őke
t abb
an, h
ogy
a fe
lnőt
tekt
ől
tanu
lni t
udja
nak.
Tám
ogas
suk
a gy
erek
eket
a p
ozití
v ka
p-cs
olat
ok k
iala
kítá
sába
n az
zal,
hogy
hel
y-te
lení
tjük
a tá
rsai
kkal
vag
y a
feln
őtte
kkel
sz
embe
ni n
egat
ív v
agy
sért
ő m
egje
gyzé
-se
iket
és
csel
eked
etei
ket.
Tan
ítsuk
meg
őke
t arr
a, h
ogya
n ha
szná
l-já
k a
tárg
yaka
t, ho
gyan
vig
yázz
anak
rá-
juk,
és
bízz
unk
meg
ben
nük,
hog
y ön
álló
-an
is íg
y fo
gnak
tenn
i.
Vál
toga
ssuk
úgy
a te
véke
nysé
geke
t, ho
gy a
gy
erek
ek so
kfél
e do
lgot
ism
erhe
ssen
ek m
eg.
Ter
vezz
ünk
együ
ttm
űköd
ést
igén
ylő
tevé
-ke
nysé
geke
t. Te
gyük
a
tárg
yaka
t a
gyer
ekek
sz
ámár
a kö
nnye
n ho
zzáf
érhe
tővé
, hog
y m
inde
nkin
ek
legy
en le
hető
sége
az ö
nálló
vál
aszt
ásra
.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Ren
dkív
ül
elm
élyü
lten,
na
gy
bele
élés
sel t
evék
enyk
edne
k. H
ossz
ú id
eig
kita
rtan
ak a
vá-
lasz
tott
tevé
keny
ség
mel
lett
. l
egye
nek
tová
bbra
is é
rdek
-lő
dők,
lelk
esek
és
mot
ivál
tak
a ta
nulá
sra.
leg
yen
önbi
zalm
uk s
aját
, is-
mer
ős c
sopo
rtju
kban
új
te-
véke
nysé
gek
kipr
óbál
ásá-
hoz,
ötle
tek
felv
etés
éhez
. F
igye
ljene
k ki
tart
óan,
öss
z-po
ntos
ítsan
ak
és
ülje
nek
csen
dben
, ha
szük
sége
s.
Mily
en te
véke
nysé
gek
érde
keln
ek é
s kö
t-ne
k le
egy
-egy
gye
reke
t. H
ogya
n re
agál
nak
az ú
j tev
éken
ység
ekre
és
élm
énye
kre;
ann
ak fi
gyel
embe
vét
elé-
vel,
hogy
egy
es g
yere
kek
szám
ára
ezek
az
élm
énye
k eg
ysze
rre
lehe
tnek
izga
lma-
sak
és n
yugt
alan
ítóak
is.
Hog
yan
figye
lnek
a g
yere
kek
egym
ásra
, pé
ldáu
l a c
sopo
rtfo
glal
kozá
s al
att,
ami-
kor
elm
esél
ik, m
it cs
inál
tak
otth
on, p
él-
dául
seg
ített
ek m
egfü
rdet
ni a
kis
babá
t.
Adj
unk
lehe
tősé
get
arra
, hog
y a
gyer
e-ke
k sa
ját
meg
elég
edés
ükre
bef
ejez
hes-
sék,
am
it ép
p cs
inál
nak.
Biz
tass
uk ő
ket,
hogy
bes
zélje
nek
arró
l, am
ivel
épp
fog
lalk
ozna
k, é
rték
eljü
k el
-ké
pzel
ései
ket é
s m
ódsz
erei
ket.
Mag
yará
zzuk
el
, m
iért
fo
ntos
fig
yeln
i, am
ikor
más
ok b
eszé
lnek
. Adj
unk
a gy
ere-
kekn
ek le
hető
sége
t ar
ra is
, hog
y be
szél
-je
nek,
és
arra
is, h
ogy
meg
hallg
assa
nak
más
okat
.
Hag
yjun
k a
gyer
ekek
nek
időt
arr
a, h
ogy
meg
szak
ítás
nélk
ül te
véke
nyke
dhes
sene
k,
és h
ogy
viss
zaté
rhes
sene
k ah
hoz,
am
it cs
inál
tak.
Biz
tosí
tsun
k ol
yan
élm
énye
ket
és t
evé-
keny
sége
ket,
amel
yek
kihí
vást
jel
ente
nek
szám
ukra
, ugy
anak
kor m
egva
lósí
that
ók.
Szá
njun
k re
ndsz
eres
en i
dőt
arra
, ho
gy a
gy
erek
ek m
egha
llgas
sák
egym
ást,
péld
á-ul
éne
kelje
nek
el e
gy k
is da
lt, o
ssza
nak
meg
eg
ymás
sal v
alam
ilyen
élm
ényt
, vag
y m
esél
-je
nek
el v
alam
it, a
mit
látt
ak v
agy
csin
álta
k.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
1918
Önb
izal
om é
s ön
érté
kelé
s
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 Ig
yeke
znek
elé
rni, h
ogy
ráju
k né
z-zü
nk, é
s ke
resi
k a
meg
erős
ítést
. M
egny
ugta
tja ő
ket
az é
rinté
s és
az
em
beri
arc
látv
ánya
. É
rzel
mi
szük
ségl
etei
k ki
elég
ítése
m
egal
apoz
za fe
jlődé
süke
t. T
esti,
lelk
i és é
rzel
mi jó
érzé
st v
ált k
i be
lőlü
k az
„oda
bújá
s”.
Hog
yan
reag
álna
k a
csec
sem
ők
arra
, ha
odafi
gyel
ünk r
ájuk
, pél
dául
a
szem
kont
aktu
sra
és a
han
gadá
sra.
A c
secs
emők
test
besz
édét
, ha
min
-de
n sz
üksé
glet
e ki
van
elé
gítv
e.
Mily
en k
örül
mén
yek
közö
tt já
tsza
-na
k m
aguk
ban
a cs
ecse
mők
, m
i-kö
zben
a f
elnő
ttek
a k
özel
ükbe
n va
nnak
és
felü
gyel
nek
ráju
k. K
ivel
van
nak
szív
esen
egy
ütt.
Veg
yük
észr
e, h
ogy
a cs
ecse
mők
et m
eg-
nyug
tatja
, ha
biz
onyo
s tá
rgya
khoz
vag
y em
bere
khez
oda
bújh
atna
k. H
a ép
p ne
m t
udun
k cs
ak r
ájuk
figy
elni
, jó,
ha
foly
amat
osan
bes
zélü
nk h
ozzá
juk.
Így
a cs
ecse
mők
érz
ékel
hetik
jele
nlét
ünke
t és é
r-de
klőd
ésün
knek
.
Hel
yezz
ünk
el e
gy k
anap
ét v
agy
kény
elm
es
szék
et ú
gy, h
ogy
a sz
ülők
és
a m
unka
társ
ak
a cs
ecse
mők
kel e
gyüt
t leü
lhes
sene
k. L
egye
nek
olya
n já
téko
k, a
mel
yeke
t a c
se-
csem
ő fo
gni t
ud, a
míg
az
étel
ét e
lkés
zítjü
k va
gy a
pel
enká
zás
kellé
keit
össz
esze
djük
. T
erve
zzün
k ol
yan
idős
zako
kat,
amik
or a
cs
ecse
mők
egy
ütt
lehe
tnek
idős
ebb
test
-vé
reik
kel il
letv
e m
ás g
yere
kekk
el.
Gon
dosk
odju
nk
arró
l, ho
gy
a cs
ecse
-m
ők a
kkor
is b
izto
nság
ban
és s
zere
tetb
en
érez
zék
mag
ukat
, am
ikor
a f
elnő
ttek
épp
ne
m v
elük
fogl
alko
znak
.
8-2
0
A sz
ámuk
ra fo
ntos
szem
élye
kkel
ki-
alak
ított
egé
szsé
ges
kapc
sola
tok-
ban
érzik
mag
ukat
bizt
onsá
gban
. B
enső
sége
s, jó
l ism
ert,
biza
lom
mal
te
li és
bizt
onsá
gos
kapc
sola
taik
ré-
vén
egés
zség
es é
rzel
mi
kötő
dést
al
akíta
nak
ki és
tart
anak
fenn
. A
ben
sősé
ges,
kölc
sönö
s, m
eger
ő-sít
ő ka
pcso
lata
ikban
kife
jezh
etik
ér-
zelm
eike
t.
Mily
en h
ango
kkal
, sza
vakk
al é
s cs
e-le
kvés
ekke
l fe
jezik
ki
a cs
ecse
mők
ér
zése
iket
: az
örö
möt
, izg
atot
tsá-
got,
frusz
trác
iót v
agy
hara
got.
A c
salá
d és
a G
yere
kház
mun
katá
rsai
be-
szél
gess
enek
arr
ól, k
i hog
yan
szok
ott
rea-
gáln
i a c
secs
emő
érze
lmei
re. T
örek
edje
nek
egym
ás r
eakc
ióin
ak m
egér
tésé
re,
elfo
ga-
dásá
ra é
s kö
zös
állá
spon
tok
kial
akítá
sára
.
Sze
rezz
ünk
be o
lyan
for
ráso
kat,
péld
ául
képe
skön
yvek
et é
s tö
rtén
etek
et, a
mel
yek
több
féle
érz
elm
et is
felv
onul
tatn
ak.
16-2
6
Am
enny
iben
a fe
lnőt
tek
gond
os-
kodn
ak b
izto
nság
ukró
l, a sz
ámuk
-ra
kih
ívás
t je
lent
ő te
véke
nysé
get
vála
sztjá
k. A
gon
dosk
odó
és o
dafig
yelő
fel
-nő
ttel
val
ó sz
oros
kap
csol
at b
iz-
tons
ágáb
ól fe
dezi
k fe
l a v
ilágo
t. S
aját
kép
essé
geik
be v
etet
t bi
zal-
muk
fejlő
dik.
Mily
en k
ihív
ások
elé
állít
ják
mag
u-ka
t a g
yere
kek,
pél
dául
felm
ászn
ak
egy
mag
as s
zékr
e, é
s m
egfo
rdul
-na
k, h
ogy
leül
jene
k. H
ogya
n nő
az ö
nbiza
lmuk
, am
int m
ár
alka
lmaz
kodt
ak a
Gye
rekh
ázho
z.
Leg
yünk
tud
atáb
an a
ves
zély
forr
ások
nak,
és
fol
yam
atos
an fi
gyel
jünk
a g
yere
kekr
e!
E m
elle
tt is
mer
jük
fel, m
enny
ire fo
ntos
lehe
-tő
vé t
ennü
nk a
gye
reke
k fe
lfede
zőke
dvé-
nek
és ü
gyes
ségé
nek
fejlő
désé
t. T
együ
k ny
ilván
való
vá (
szóv
al, c
sele
kvés
sel,
min
tany
újtá
ssal
) m
inde
n gy
erek
szá
már
a,
hogy
örü
lünk
a m
ásik
tár
sasá
gána
k és
tö-
rődü
nk e
gym
ássa
l.
Gon
dolju
k vé
gig,
hog
yan
adha
tjuk
meg
a
fogy
aték
kal
élő
gyer
ekek
nek
a vá
lasz
tás
lehe
tősé
gét.
Vegy
ük s
zám
ba, h
ogya
n fe
-je
zhet
ik k
i a
körü
lött
ük l
évő
szem
élye
k-ke
l és
a ve
lük
foly
tato
tt t
evék
enys
égek
kel
kapc
sola
tos
pref
eren
ciái
kat.
Teg
yünk
ki k
épek
et a
Gye
rekh
áz m
unka
-tá
rsai
ról,
hogy
am
ikor
a g
yere
kek
meg
ér-
kezn
ek a
Gye
rekh
ázba
, a s
zülő
k m
eg tu
d-já
k m
utat
ni, k
ivel
fogn
ak já
tsza
ni.
22
-36
M
agab
izto
sság
uk
és
öntu
datu
k er
ősöd
ik, h
a m
ások
kép
essé
geik
-ne
k m
egfe
lelő
el
várá
soka
t tá
-m
aszt
anak
vel
ük s
zem
ben.
Kez
dik f
elism
erni
a v
eszé
lyt,
és tu
d-já
k, k
ihez
ford
ulha
tnak
seg
ítség
ért.
Büs
zkék
saj
át te
ljesí
tmén
yükr
e.
Hog
yan
képe
sek
a sa
ját é
s a
több
i-ek
tevé
keny
ségé
t ért
ékel
ni.
Hog
yan
mut
atjá
k ki
a le
lkes
edés
ü-ke
t a sz
ámuk
ra é
rdek
es d
olgo
k irá
nt,
és h
ogya
n je
leni
k m
eg a
szo
rong
á-su
k az
arr
a ok
ot a
dó h
elyz
etek
ben.
Mes
éljü
nk a
gye
reke
knek
a tö
bbie
k pr
óbál
-ko
zása
iról
és s
iker
eirő
l. Kö
zben
han
gsú-
lyoz
zuk,
hog
y er
őfes
zíté
st te
nni, p
róbá
lkoz
-ni
val
amiv
el a
sik
ertő
l füg
getle
nül is
ért
ékes
. S
egíts
ük a
gye
reke
ket
a sz
imbo
likus
játé
k-ba
n, v
együ
k és
zre,
hog
y a
„min
tha-
játé
k”
segí
thet
nek
ik é
rzel
mei
k ki
feje
zésé
ben.
Jegy
ezzü
k fe
l azo
kat a
z eg
yéni
telje
sítm
é-ny
eket
, am
elye
k ko
mol
y el
őrel
épés
t jel
en-
tene
k eg
y-eg
y gy
erek
nek:
ha
egyi
kük
fel-
más
zott
a c
súsz
dára
, va
gy v
alak
i eg
yre
szív
eseb
ben
játs
zik
együ
tt m
ások
kal.
Bes
zéljü
k meg
a sz
ülők
kel, h
a va
lam
i nyu
g-ta
laní
tja a
gye
reke
t. Fo
ntos
, ho
gy m
ind-
anny
ian
pont
osan
tudj
uk, m
ikor
van
szü
k-sé
ge b
átor
ításr
a.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
1918
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Egy
re
mag
abiz
tosa
bbak
az
új
he
lyze
tekb
en.
Sza
bado
n és
kön
nyen
bes
zéln
ek
az o
ttho
nukr
ól é
s a
közö
sség
ükrő
l. Ö
röm
mel
saj
átíta
nak
el ö
ssze
tet-
tebb
kés
zség
eket
is.
Sze
mél
yes
iden
titás
tuda
tuk
van:
tu
dják
kik
ők.
Pél
dáka
t a
gyer
ek m
agab
izto
ssá-
gána
k m
egje
lené
sére
. Hog
yan
fe-
jezi
k ki
igén
yeik
et, k
íván
sága
ikat
? A
zoka
t a
hely
zete
ket,
amik
or
a gy
erek
ek k
épes
ek b
üszk
én m
esél
ni
az o
ttho
nukr
ól é
s a
közö
sség
ükrő
l.
Gon
dosk
odju
nk a
rról
, hog
y új
hel
yzet
ekbe
n a
Gye
rekh
áz m
unka
társ
ai f
okoz
ott
tám
o-ga
tást
nyú
jtsan
ak a
gye
reke
knek
. A
lakí
tsun
k ki
poz
itív
kapc
sola
tot a
szül
őkke
l. Fi
gyel
jünk
oda
ráj
uk, é
s os
szuk
meg
vel
ük
tudá
sunk
at, s
züks
ég e
seté
n pe
dig
aján
ljuk
fel s
egíts
égün
ket.
B
izta
ssuk
a g
yere
keke
t, ho
gy b
eszé
ljene
k az
ott
honu
król
és
a kö
zöss
égi é
letü
kről
, és
kérd
ezzé
k ki
a tö
bbie
ket i
s az
élm
énye
ikrő
l. V
árju
k el
min
den
gyer
ektő
l a le
gjob
bat,
és
legy
ünk
rése
n, a
mik
or e
rőss
égei
k ta
núje
- lé
t adj
ák.
Szá
njun
k kü
lön
időt
arr
a, h
ogy
segí
tsün
k a
gyer
ekek
nek
az á
tmen
eti h
elyz
etek
feld
ol-
gozá
sába
n, p
éldá
ul h
a a
Gye
rekh
ázbó
l át-
kerü
lnek
az
óvod
ába.
A
sze
repj
áték
ok e
szkö
ztár
a tü
kröz
ze a
z em
beri
sokf
éles
éget
.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Igén
yeik
et é
s ér
zése
iket
meg
fele
-lő
mód
on fe
jezi
k ki
. B
üszk
ék s
aját
mag
ukra
és
a ké
-pe
sség
eikr
e.
Rea
gálja
nak
a fo
ntos
él
mé-
nyek
re, é
s m
utas
sák
ki a
hel
y-ze
thez
illő
érz
ései
ket.
Ism
erjé
k eg
yre
jobb
an
sajá
t sz
üksé
glet
eike
t, né
zete
iket
és
érzé
seik
et, é
s le
gyen
ek é
rzék
e-ny
ek m
ások
szü
kség
lete
ire, n
é-ze
teire
és
érzé
seire
. e
rősö
djön
be
nnük
a
tiszt
elet
sa
ját
kultú
ráju
k és
hitü
k irá
nt.
Más
ok k
ultú
rája
és
hite
fel
é is
tis
ztel
ette
l for
dulja
nak.
Mily
en so
kfél
e m
ódot
talá
lnak
a g
ye-
reke
k ér
zése
ik kif
ejez
ésér
e, p
éldá
ul
„Bem
együ
nk a
ház
ikóba
, mer
t köv
et-
nek
min
ket a
féle
lmet
es sz
örny
ek”.
Hog
yan
örül
nek
sajá
t mag
ukna
k és
ké
pess
égei
knek
. H
ogya
n m
utat
ják
ki é
rzés
eike
t, és
ho
gy é
rzék
enye
k-e
más
ok ig
énye
i-re
, vél
emén
yére
és
érzé
seire
. H
ogya
n fe
jezi
k ki
a s
aját
és
a m
ás
kultú
rákr
ól é
s va
lláso
król
val
ó tu
-dá
suka
t és a
kul
túrá
k, v
allá
sok
irán-
ti tis
ztel
etük
et.
Hív
junk
meg
kül
önbö
ző k
ultu
rális
hát
te-
rű e
mbe
reke
t, ho
gy b
eszé
ljene
k az
éle
tük
külö
nfél
e as
pekt
usai
ról v
agy
a m
unká
juk-
ról,
péld
ául v
alak
it, a
ki s
zíve
sen
bem
utat
ja
a kö
rnyé
ket.
Tám
ogas
suk
a gy
erek
eket
abb
an, h
ogy
mi-
nél t
öbbf
éle
érzé
süke
t fej
ezhe
ssék
ki e
gyre
in
kább
sza
vakk
al is
, és
mes
élhe
ssen
ek s
aját
él
mén
yeik
ről.
Bát
oríts
uk ő
ket
arra
, hog
y be
szél
jene
k ér
-zé
seik
ről,
és a
rról
, hog
y m
iért
reag
álna
k az
eg
yes
élm
énye
kre
ilyen
vag
y ol
yan
mód
on.
Mag
yará
zzuk
el a
lapo
san,
mié
rt le
het v
ala-
mel
yik
gyer
ekne
k tö
bb s
egíts
égre
vag
y tá
-m
ogat
ásra
szü
kség
e bi
zony
os h
elyz
etek
-be
n, v
agy
mié
rt z
akla
that
fel
val
ami
egy
más
ik g
yere
ket.
Ebbő
l meg
értik
azt
is, h
ogy
az ő
egy
éni
igén
yeik
et i
s m
egha
llgat
ásra
ta
láln
ak m
ajd,
ha
szük
ségü
k le
sz rá
. T
ámog
assu
k a
gyer
ekek
et é
s a sz
ülők
et a
b-ba
n, h
ogy
felis
mer
jék,
mib
en h
ason
lít e
gy-
más
hoz
kultú
ráju
k és
hitü
k. B
izta
ssuk
őke
t ar
ra,
hogy
m
inde
nki
tudá
sát
gyar
apítv
a m
utas
sák
be e
gym
ásna
k sz
okás
aika
t, es
z-kö
zeik
et, ü
nnep
eike
t és
élm
énye
iket
, és
be-
szél
gess
enek
egy
más
sal e
zekr
ől.
Kés
zíts
ünk
a gy
erek
ekke
l egy
ütt
faliú
jsá-
got,
amel
y be
mut
atja
a G
yere
kház
tel
jes
közö
sség
ét.
Sze
rvez
zünk
oly
an c
sopo
rtos
alk
alm
akat
, am
ikor
a g
yere
kek
besz
élhe
tnek
saj
át é
r-zé
seik
ről.
A be
szél
geté
st s
egíte
ndő
láss
uk
el ő
ket
olya
n já
téko
kkal
, pél
dául
kül
önfé
-le
érz
elm
i álla
poto
t tük
rőző
arc
ú ba
bákk
al,
bábo
kkal
, am
ik s
egíts
égév
el é
rzék
elte
the-
tik, h
ogya
n ér
zik
mag
ukat
. V
ezes
sünk
nap
lót
a gy
erek
ekke
l, és
időr
ől
időr
e ve
gyük
elő
, hog
y se
gíts
ünk
felid
ézni
ne
kik,
am
ikor
örü
ltek,
izga
tott
ak v
agy
ma-
gány
osak
vol
tak.
Gyű
jtsün
k oly
an in
form
áció
kat,
amel
yek s
e-gí
tene
k a
gyer
ekek
nek
meg
érte
ni a
z em
be-
rek
külö
nböz
őség
ét é
s so
kfél
eség
ét é
s be
-sz
élge
ssün
k ez
ekrő
l a k
ülön
bség
ekrő
l. M
esél
jünk
ol
yan
tört
énet
eket
, am
elye
k tü
kröz
ik é
lmén
yeik
sok
féle
ségé
t.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
2120
kap
csol
atte
rem
tés
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 É
lvez
ik m
ások
tár
sasá
gát,
szül
e-té
sükt
ől fo
gva
társ
as lé
nyek
. E
gy m
egkü
lönb
özte
tett
sze
mél
y-ly
el v
aló
szor
os k
apcs
olat
uk a
tá-
mas
zuk.
A m
ások
kal f
olyt
atot
t int
erak
ció-
kon
kere
sztü
l tan
ulna
k.
Azt
, hog
y m
ilyen
han
gokk
al é
s ar
ckife
-je
zése
kkel
reag
álna
k a
csec
sem
ők s
zü-
leik
vag
y a
Gye
rekh
áz m
unka
társ
ának
sz
eret
ette
ljes
figye
lmér
e. H
ogya
n ut
ánoz
zák
a sz
ámuk
ra fo
ntos
sz
emél
yek
arck
ifeje
zése
it va
gy m
oz-
dula
tait.
A
Gye
rekh
áz
mun
katá
rsa
érke
zésü
kkor
üd
vözö
lje s
zere
ttel
jese
n a
szül
őt é
s a
cse-
csem
őt!
A sz
ülőv
el t
arts
unk
foly
amat
os
kapc
sola
tot.
Távo
lmar
adás
es
etén
lá
-to
gass
uk m
eg a
csa
ládo
t, ér
dekl
ődjü
nk
hogy
létü
k fe
lől.
Játé
kos
inte
rakc
iók
sorá
n bi
ztas
suk
a cs
e-cs
emők
et a
rra,
hog
y re
agál
jana
k a
feln
őt-
tekr
e, v
agy
után
ozzá
k ők
et.
Min
den
fogl
alko
zás
elej
én
és
végé
n m
ondj
uk e
l az
üdvö
zlő
szav
akat
, hog
y a
csec
sem
ők fe
lism
erjé
k és
meg
szok
ják
ezek
et a
nap
i rítu
soka
t. Ik
tass
unk
be „
besz
élge
tése
ket”
a c
se-
csem
őkke
l.
8-2
0
Sok
féle
képp
en p
róbá
lják
mag
ukra
vo
nni a
figy
elm
et, ig
yeke
znek
má-
soka
t tár
sas
inte
rakc
ióba
bev
onni
. F
ejlő
dő
moz
gásk
észs
égei
ket
is
hasz
náljá
k a
társ
as k
apcs
olat
fel-
véte
lre.
Kap
csol
atot
épí
tene
k a
szám
ukra
fo
ntos
sze
mél
yekk
el.
Mily
en e
szkö
zeik
van
nak
a cs
ecse
mők
-ne
k a
kapc
sola
tter
emté
sre,
pél
dául
: ke-
resi
k a
szem
kont
aktu
st, a
fejü
ket b
illen-
tik, a
lábu
jjaik
at m
ozga
tják,
mos
olyo
g-na
k, h
ango
kat
adna
k ki
, vag
y üt
öget
-ne
k va
lam
it.
Men
jünk
bel
e a
játé
kba,
ism
étel
jük
meg
a
hang
jait,
tükr
özzü
k m
ozdu
lata
it, m
utas
suk,
ho
gy fi
gyel
ünk
rá.
Mes
éljü
nk n
eki a
csa
ládt
agja
iról,
mon
djuk
a
nagy
szül
eirő
l.
Ha
a G
yere
kház
ba v
alak
i új s
zem
ély
ér-
kezi
k, p
l. lát
ogat
óba,
kös
zönt
se a
gye
re-
keke
t és
a sz
ülők
et, é
s m
utat
kozz
on b
e.
Lehe
ssen
tud
ni, m
i jár
atba
n va
n ot
t. Ez
se
gíti
a sz
ülők
és
a gy
erek
ek b
izto
nság
-ér
zeté
nek
fenn
mar
adás
át.
16-2
6
Fig
yelik
más
ok re
akci
óit,
amel
yek
meg
erős
ítik,
ga
zdag
ítják
va
gy
meg
kérd
őjel
ezik
sa
ját
mag
ukró
l al
koto
tt k
épük
et.
Tör
ődni
tudn
ak e
gym
ássa
l.
Hog
yan
figye
lik a
gye
reke
k a
több
ieke
t, ho
gy m
egtu
dják
, el
foga
dhat
ó-e,
am
it cs
inál
nak.
Hán
yfél
e m
ódon
mut
atjá
k ki a
gye
reke
k,
hogy
törő
dnek
egy
más
sal.
Tel
jes
odafi
gyel
ésse
l fo
rdul
junk
a g
yere
-ke
khez
, am
ikor
től
ünk
várjá
k va
lam
ire a
vá
lasz
t. S
egíts
ünk
neki
k az
érz
ések
(pl
. szo
mor
ú-sá
g, ö
röm
) m
egne
vezé
sébe
n úg
y, h
ogy
a sa
ját
érzé
seik
ről é
s m
ások
érz
ései
ről b
e-sz
élge
tünk
vel
ük.
Ért
ékel
jük
rend
szer
esen
, aho
gyan
a k
ü-lö
nböz
ő gy
erek
ekre
reag
álun
k. V
álas
szun
k ol
yan
köny
veke
t és
tör
té-
nete
ket,
amel
yekb
en a
sze
repl
ők e
gyüt
t ér
ezne
k m
ások
kal.
Leg
yene
k ol
yan
köny
vein
k, a
mel
yek
be-
mut
atjá
k a
gyer
ekek
kul
turá
lis h
átte
rét,
és k
erül
ik a
neg
atív
szt
ereo
típiá
kat.
Ké-
szíts
ünk
albu
mot
a g
yere
kek
fény
képe
i-bő
l. Ké
rjük
meg
a s
zülő
ket,
hogy
hoz
za-
nak
be k
épek
et e
hhez
, vag
y ké
szíts
ünk
hely
ben,
a G
yere
kház
ban
fény
képe
ket.
22
-36
T
ársa
s ké
szsé
geke
t tan
ulna
k, él
ve-
zik, h
a fe
lnőt
tekk
el é
s m
ás g
yere
-ke
kkel
lehe
tnek
és b
eszé
lget
hetn
ek.
Ker
esik
m
ások
tá
rsas
ágát
és
m
egos
ztjá
k él
mén
yeik
et.
Rea
gáln
ak m
ások
érz
ései
re é
s kívá
n-sá
gaira
.
Mily
en m
ódok
on k
apcs
olód
nak
be a
gy
erek
ek e
gy m
ásik
gye
rek
vagy
egy
cs
opor
t ját
ékáb
a.
Gon
dosk
odju
nk r
óla,
hog
y a
gyer
ekek
be-
kapc
soló
dhas
sana
k a
közö
s te
véke
nysé
g-be
. Seg
ítsün
k nek
ik m
egta
nuln
i és m
egér
te-
ni, h
ogy
mik
az
együ
ttes
lét s
zabá
lyai
, pél
-dá
ul a
zt, h
ogy
várn
i kel
l a s
oruk
ra.
Ala
kíts
unk
ki o
lyan
tere
ket –
pél
dául
egy
ba
ráts
ágos
kuc
kót
–, a
hol a
gye
reke
k le
ülhe
tnek
bes
zélg
etni
bar
átai
kkal
.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
2120
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Biz
tons
ágba
n ér
zik
mag
ukat
, és
bí
znak
más
okba
n.
Bar
átsá
goka
t ala
kíta
nak
ki a
töb-
bi g
yere
kkel
. V
iselk
edés
üket
ru
galm
asan
ig
a-zít
ják
a kü
lönb
öző
esem
énye
khez
, tá
rsas
hel
yzet
ekhe
z és
a m
inde
n-na
pi ru
tin m
egvá
ltozá
sáho
z.
Hog
yan
mut
atjá
k ki
a g
yere
kek,
hog
y bi
zton
ságb
an é
rzik
mag
ukat
, és
tudj
ák,
hogy
gon
dosk
odna
k ró
luk.
Kik
azo
k, a
kik
szer
etne
k m
ások
kal l
en-
ni, é
s ki
k az
ok, a
kikn
ek tá
mog
atás
ra v
an
szük
ségü
k, h
ogy
beka
pcso
lódj
anak
va-
lam
ely
tevé
keny
ségb
e. M
ilyen
mód
on k
üzde
nek
meg
a v
álto
-zá
ssal
.
Ala
kítsu
nk k
i oly
an n
api r
utin
t, ho
gy k
iszám
ít-ha
tó le
gyen
az e
sem
énye
k sor
rend
je.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket a
rra,
hog
y já
tssz
a-na
k m
inél
töb
b ba
rátju
kkal
, így
a G
yere
k-há
zban
min
den
gyer
ek á
télh
eti,
hogy
be-
foga
dják
a tö
bbie
k kö
zé.
Kés
zíts
ük fe
l a g
yere
keke
t a n
api s
zoká
sok
eset
lege
s vá
ltozá
saira
.
Biz
tosí
tsuk
a G
yere
kház
mun
katá
rsai
-na
k ál
land
óság
át.
Biz
tosí
tsun
k id
őt,
tere
t és
esz
közö
ket
ahho
z, h
ogy
a gy
erek
ek s
okfé
l mód
on
együ
ttm
űköd
hess
enek
egy
más
sal,
pél-
dául
épí
thes
sene
k kö
zöse
n. A
sze
repj
áték
hoz
szük
sége
s ho
lmik
kö-
zött
legy
enek
oly
an k
ellé
kek,
am
elye
k a
gyer
ekek
csa
ládi
éle
tét
és k
özös
ségé
t ké
pvis
elhe
tik.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Saj
át e
gész
ségü
k, jó
llétü
k és
ön-
ural
muk
fo
ntos
ságá
nak
tuda
-tá
ban
vann
ak é
s te
nni i
s tu
dnak
ez
ek m
egőr
zése
érd
ekéb
en.
Ala
kíts
anak
ki j
ó ka
pcso
lato
kat
a fe
lnőt
tekk
el é
s ko
rtár
saik
kal.
Tev
éken
yked
jene
k eg
y cs
opor
t ta
gjak
ént,
tudj
anak
vár
ni a
so-
rukr
a és
osz
tozk
odja
nak
igaz
sá-
gosa
n. É
rtsé
k m
eg, h
ogy
az e
m-
beri
csop
orto
kban
, a k
iegy
ensú
-ly
ozot
t, kö
zös
mun
ka é
rdek
ében
m
eg k
ell
álla
podn
i az
ért
ékek
-be
n és
a v
isel
kedé
si s
zabá
lyok
-ba
n, a
kár f
elnő
ttek
ről,
akár
gye
-re
kekr
ől v
an s
zó.
Elfo
gadj
ák-e
, ha
val
amire
vár
niuk
kel
l, va
gy o
szto
zniu
k ke
ll dol
goko
n. M
ilyen
a k
apcs
olat
uk m
ás g
yere
kekk
el
és fe
lnőt
tekk
el.
Tám
ogas
suk
a gy
erek
eket
abb
an,
hogy
ny
itott
an é
s m
agab
izto
san
köze
ledj
enek
m
ások
hoz,
mik
or se
gíts
égre
vag
y in
form
á-ci
óra
van
szük
ségü
k. T
erem
tsün
k le
hető
sége
t arr
a, h
ogy
a gy
e-re
kek
és a
fel
nőtt
ek e
gym
ásra
figy
elhe
s-se
nek
és m
egm
agya
rázh
assá
k eg
ymás
-na
k, a
mit
csin
álta
k.
Ikta
ssun
k be
ol
yan
tevé
keny
sége
ket,
amel
yekb
en v
árni
uk k
ell
soru
kra,
vag
y os
ztoz
niuk
kel
l val
amin
. A
gye
reke
k ve
gyen
ek ré
szt a
vis
elke
dési
sz
abál
yok
kial
akítá
sába
n, é
s vá
llalja
nak
fele
lőss
éget
azo
k be
tart
ásáb
an.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
2322
vis
elke
dés
és ö
nura
lom
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 A
feln
őtte
k sz
eret
ette
ljes
és k
ö-ve
tkez
etes
re
akci
ói
álta
lába
n m
egny
ugta
tják
őket
. K
ezde
nek
alka
lmaz
kodn
i a g
on-
dozá
s rit
mus
ához
.
Mi
nyug
tat
meg
egy
-egy
cse
cse-
mőt
, és
mi s
egít
neki
ella
zuln
i. T
udju
nk m
eg m
inél
több
et a
szü
lőkt
ől a
cse
-cs
emők
ről,
mie
lőtt
bek
erül
nek
a G
yere
kház
-ba
, hog
y a
dolg
ok r
endj
e is
mer
ős é
s m
eg-
nyug
tató
lehe
ssen
a s
zám
ukra
.
Tan
ulju
nk m
eg o
lyan
alta
tóka
t, gy
erek
dalo
-ka
t, am
elye
ket a
gye
reke
k ot
thon
ról i
smer
-ne
k, é
s os
szuk
meg
őke
t a tö
bbie
kkel
is.
Teg
yünk
fel m
egny
ugta
tó z
enét
, ha
a cs
e-cs
emők
fára
dtak
.
8-2
0
Bát
orítá
s és
tám
ogat
ás m
elle
tt
elfo
gadn
ak n
éhán
y ko
rláto
zást
. H
ogya
n re
agál
nak
a gy
erek
ek,
ha
meg
dics
érjü
k ők
et v
alam
iért
. Pé
l-dá
ul a
zt k
érjü
k, h
ogy
fogj
ák g
yeng
é-de
bben
a h
ajun
kat v
agy
az a
rcun
kat
és ő
k te
ljesí
tik e
zt.
Állít
sunk
fel v
ilágo
s és
köv
etke
zete
s ko
rláto
-ka
t, és
meg
fele
lő, d
e er
őfes
zíté
st ig
ényl
ő el
-vá
ráso
kat.
Bes
zéljü
nk a
szü
lőkk
el, l
egye
nek
egys
ége-
sek
a sz
abál
yok
otth
on é
s a
Gye
rekh
ázba
n.
Így
a gy
erek
ek jo
bban
meg
értik
a k
orlá
toka
t és
a s
zabá
lyok
at.
16-2
6
Kez
dik
meg
érte
ni, h
ogy
van,
am
i az
övé
k, v
an, a
mi k
özös
, és
van,
am
i más
é.
Am
ikor
a g
yere
kek
már
tudj
ák, m
i az
övék
és m
i a m
ásé,
pél
dául
felis
mer
ik
a sa
ját t
akar
ójuk
at, v
agy
odav
iszn
ek
egy
játé
kot
a tu
lajd
onos
ának
, hog
y m
egvi
gasz
taljá
k.
Leg
yen
ruga
lmas
a n
apire
nd, h
ogy
a gy
ere-
kek f
olyt
atha
ssák
, am
i érd
ekli ő
ket,
és íg
y m
i-né
l kis
ebb
frusz
trác
ió é
rje ő
ket,
és m
inél
ke-
vese
bb k
onfli
ktus
adó
djon
.
Szá
mos
esz
közb
ől, p
éldá
ul a
kis
mot
orbó
l és
a kö
nyve
kből
is s
zere
zzün
k be
ket
tőt,
hogy
ke
vese
bb le
gyen
a k
onfli
ktus
.
22
-36
T
udjá
k, h
ogy
bizo
nyos
tett
ekke
l ká
rt o
kozh
atun
k, v
agy
bánt
ha-
tunk
más
okat
.
Hog
yan
reag
álna
k az
oly
an t
örté
-ne
tekr
e, a
mel
yekb
en v
alak
inek
baj
a es
het.
Seg
ítsün
k a
gyer
ekek
nek
meg
érte
ni,
hogy
jo
guk
van
elvá
rni a
kör
ülöt
tük
lévő
em
bere
k-tő
l – ki
csikt
ől é
s nag
yokt
ól –
hog
y vi
gyáz
zana
k rá
juk,
óvjá
k te
sti é
s le
lki é
pség
üket
. Bes
zélg
es-
sünk
arró
l, hog
yan
kerü
lhet
ik el
, hog
y m
ások
at
bánt
sana
k, va
gy ká
rt ok
ozza
nak n
ekik.
Rea
gálju
nk k
övet
keze
tese
n a
gyer
ekek
vi-
selk
edés
ének
vál
tozá
saira
. B
eszé
ljük
meg
a sz
ülők
kel e
lvei
nket
és m
ód-
szer
eink
et,
gond
osko
djun
k a
pont
os,
köl-
csön
ös in
form
áció
cser
éről
.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
2322
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Ha
segí
tünk
nek
ik, k
ezdi
k m
eg-
érte
ni m
ások
szü
kség
lete
it. T
örőd
nek
a kö
rnye
zett
el, g
on-
dosk
odna
k m
ások
ról é
s az
élő
-lé
nyek
ről.
Hog
yan
ism
erik
fel
a g
yere
kek
má-
sok
igén
yeit.
Hog
yan
mut
atjá
k ki
, hog
y tö
rődn
ek
más
okka
l és
a kö
rnye
zett
el.
Bes
zéljü
k m
eg a
szü
lőkk
el,
mié
rt v
ezet
ünk
be k
orlá
toka
t és
sza
bály
okat
. Tö
reke
djün
k ös
szha
ngra
a s
zülő
k és
a G
yere
kház
nev
e-lé
si e
lvei
köz
ött.
Saj
át v
iselke
désü
nk is
tükr
özze
az
embe
rek,
az
élől
énye
k és
a k
örny
ezet
ünk
iránt
i tisz
tele
tet.
Hat
ároz
zunk
m
eg
éssz
erű
és
egyé
rtel
-m
ű ko
rláto
kat,
mag
yará
zzuk
el é
rtel
mük
et,
és k
övet
keze
tese
n ta
rtsu
k is
be
őket
. Így
a
gyer
ekek
biz
tons
ágba
n ér
zik
mag
ukat
játé
k és
más
elfo
glal
tság
aik
közb
en.
A g
yere
kekk
el k
özös
en a
lakí
tsun
k ki
pon
tos,
ér
thet
ő sz
abál
yoka
t kö
rnye
zetü
nk re
ndbe
n ta
rtás
ára.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Mag
abiz
tosa
k, é
s ta
núje
lét
ad-
ják
anna
k, h
ogy
ki t
udna
k ál
lni
önm
aguk
ért.
Tis
ztáb
an
vann
ak
a fe
lállít
ott
korlá
tokk
al, é
s a
tőlü
k el
várt
vi-
selk
edés
sel.
Ért
sék
meg
, m
i he
lyes
, m
i he
lyte
len,
és
mié
rt.
Gon
doljá
k vé
gig,
mily
en k
ö-ve
tkez
mén
yekk
el já
rnak
sza
-va
ik é
s te
ttei
k m
aguk
ra é
s m
ások
ra n
ézve
.
Hog
yan
értik
meg
a g
yere
kek
a ko
r-lá
toka
t és a
vis
elke
désü
kkel
kap
cso-
lato
s el
várá
soka
t. H
ogya
n ér
tik e
gyre
jobb
an, m
i a tő
lük
és m
ások
tól e
lfoga
dhat
ó vi
selk
edés
. A
gye
reke
k el
képz
elés
eit é
s mag
yará
-za
tait
arró
l, mi h
elye
s és m
i hel
ytel
en.
Hog
y tis
ztáb
an v
anna
k-e
szav
aik
és
tett
eik
köve
tkez
mén
yeiv
el.
Fig
yeljü
nk a
z ig
azsá
gtal
ansá
gokr
a, l
egye
n eg
yért
elm
ű,
hogy
od
afigy
elün
k er
re,
és
meg
oldá
st is
talá
lunk
ráju
k. T
erem
tsün
k le
hető
sége
t ar
ra, h
ogy
a gy
e-re
kek
meg
ism
erjé
k és
meg
érts
ék a
sza
bá-
lyok
at. T
udha
ssák
, hog
y m
iért
van
szü
kség
a
szab
ályo
kra,
és
hogy
mire
jók.
S
egíts
ünk
a gy
erek
ekne
k m
egér
teni
, mi h
e-ly
es é
s m
i hel
ytel
en, m
agya
rázz
uk e
l, m
iért
ro
ssz
dolo
g bá
ntan
i val
aki m
ást,
vagy
mi-
ért l
ehet
ven
ni m
ég e
gy g
yüm
ölcs
öt, h
a m
ár
min
denk
i eve
tt.
Von
juk
be a
gye
reke
ket
a ne
héz
hely
zete
k m
egbe
szél
éséb
e és
meg
oldá
sába
.
Szá
njun
k id
őt a
rra,
hog
y m
egha
llgas
suk
a gy
erek
eket
, ha
vala
mily
en ig
azsá
gtal
ansá
g-ró
l szá
mol
nak
be, é
s eg
yütt
ker
essü
k m
eg a
le
gjob
b m
egol
dást
. T
arts
unk
a G
yere
kház
ban
olya
n kö
nyve
ket,
amel
yekb
en a
sza
bály
okat
köv
ető
és á
thá-
gó s
zere
plők
egy
arán
t van
nak,
a tö
rtén
etek
pe
dig
bem
utat
ják
vise
lked
ésük
köv
etke
z-m
énye
it m
aguk
ra é
s m
ások
ra n
ézve
. H
elye
seljü
k és
dic
sérjü
k m
eg a
poz
itív
vise
lke-
dést
, és m
agya
rázz
uk e
l, hog
y ez
örö
möt
oko
z a
gyer
ekek
nek
és a
feln
őtte
knek
egy
arán
t. B
izta
ssuk
a g
yere
keke
t arr
a, h
ogy
gond
oljá
k vé
gig
a he
lyze
teke
t más
ok s
zem
szög
éből
is.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
2524
Öne
llátá
s
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 É
rdek
lődé
ssel
vár
ják
az e
teté
ssel
kap
-cs
olat
os e
sem
énye
ket.
Jelz
ik, h
a ké
nyel
met
lenü
l érz
ik m
agu-
kat,
éhes
ek v
agy
szom
jasa
k.
Mily
en r
itmus
ban
éhez
nek
meg
a
csec
sem
ők, é
s ho
gyan
reag
ál-
nak
az é
tele
kre.
Fok
ozat
osan
eng
edjü
k m
eg, h
ogy
a cs
e-cs
emők
akt
ívan
veg
yene
k ré
szt a
z ev
és-
ben
és a
z iv
ásba
n. E
z se
gít
a sz
enzo
ros
tanu
lásb
an, é
s nö
veli ö
nálló
ságu
kat.
A
Gye
rekh
áz
prog
ram
jána
k te
rvez
ések
or
vegy
ük fi
gyel
embe
a c
sopo
rtba
n lé
vő c
se-
csem
ők e
gyén
i étk
ezés
i igén
yeit.
Nag
y kü
lönb
sége
k le
hetn
ek a
bban
, ah
o-gy
an a
szü
lők
otth
on e
tetik
a g
yere
keke
t.
8-2
0
Kez
dik
jele
zni s
aját
igén
yeik
et, p
éldá
ulm
utat
ássa
l. E
setle
g sz
íves
en h
aszn
álna
k va
lam
i-ly
en v
igas
ztal
ó tá
rgya
t.
Hog
yan
mut
atjá
k m
eg a
cse
cse-
mők
, hog
y m
it ak
arna
k. B
eszé
ljünk
a s
zülő
kkel
arr
ól, h
ogya
n je
lzi
csec
sem
őjük
a s
züks
égle
teit.
T
arts
uk a
játé
koka
t és
a v
igas
ztal
ó tá
rgya
-ka
t ol
yan
hely
en, a
hol a
gye
reke
k kö
nnye
n m
egta
láljá
k az
okat
.
16-2
6
Szí
vese
n se
gíte
nek
az ö
ltözk
ödés
ben
és a
tisz
tálk
odás
ban.
Kife
jezi
k, m
it sz
eret
néne
k.
Hog
yan
prób
álko
znak
a k
isgy
e-re
kek
azza
l, ho
gy le
vegy
ék a
ru-
háju
kat.
Mit
vála
szta
nak
a gy
erek
ek.
Dic
sérjü
k m
eg a
z er
őfes
zíté
seik
et, p
él-
dául
ha
a ke
züke
t nyú
jtják
, hog
y be
dug-
ják
a ka
bát u
jjába
. T
arts
uk s
zem
elő
tt,
hogy
a k
ülön
böző
ku
ltúrá
k m
áské
nt v
iszo
nyul
nak
a gy
ere-
kek
növe
kvő
önál
lósá
gáho
z.
Szá
njun
k id
őt a
rra,
hog
y a
kisg
yere
k be
fe-
jezh
esse
az
álta
la v
álas
ztot
t fel
adat
ot, p
él-
dául
felv
ehes
se e
gyed
ül a
cip
őjét
.
22
-36
S
zere
tnek
egy
edül
vég
ezni
dol
goka
t, ha
tud
ják,
hog
y va
n eg
y fe
lnőt
t a
kö-
zelb
en, a
ki s
egít,
ha
kell.
Egy
re j
obba
n tu
datá
ban
vann
ak a
n-na
k, h
ogy
vála
sztá
saik
köv
etke
zmé-
nyek
kel j
árna
k. Ö
röm
mel
gya
koro
lják
a tis
ztál
kodá
-si
szo
káso
kat,
bele
értv
e a
szob
atis
z-ta
ságo
t is.
Az
önál
lósá
g m
egny
ilván
ulás
ait,
péld
ául h
a eg
y gy
erek
bol
doga
n já
tszi
k az
épí
tőko
ckák
kal,
vagy
vi
ssza
tesz
i a p
ohar
át a
z as
ztal
ra.
Hog
yan
dönt
enek
a g
yere
kek,
ha
több
féle
lehe
tősé
get
bizt
osítu
nk
szám
ukra
.
Tám
ogas
suk
a gy
erek
ek n
övek
vő ö
nál-
lósá
gát,
ha e
gyed
ül v
égez
nek
dolg
okat
, pé
ldáu
l fel
húzz
ák a
nad
rágj
ukat
biliz
és
után
. Tar
tsuk
sze
m e
lőtt
a s
zülő
k el
vá-
rása
it is
eze
n a
tére
n. B
eszé
ljünk
vel
e ar
ról,
mit
vála
szto
tt, é
s se
gíts
ünk
neki
meg
érte
ni, h
ogy
emia
tt
eset
leg
más
t nem
tud
csin
álni
.
Hag
yjuk
, hog
y a
gyer
ekek
kitö
ltsék
mag
uk-
nak
az i
talu
kat,
szed
jene
k az
éte
lből
, vá
-la
ssza
nak
mes
ét, t
arts
anak
egy
báb
ot v
agy
öntö
zzen
ek m
eg e
gy v
irágo
t. V
álas
szun
k ol
yan
mes
éket
, am
elye
k rá
vilá
-gí
tana
k a
vála
sztá
sok
köve
tkez
mén
yeire
. L
egye
nek
olya
n ké
pein
k va
gy
tárg
yain
k,
amel
yek
érzé
kelte
tik a
dön
tése
k, v
álas
ztá-
sok
mib
enlé
tét.
Segí
tsün
k a
gyer
ekek
nek
vála
szta
ni é
s be
szél
ni d
önté
seik
ről.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
2524
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Igye
kezn
ek a
pro
blém
ákat
meg
olda
-ni
, és
élve
zik
a m
aguk
vál
aszt
otta
ki-
hívá
soka
t. B
üszk
ék a
saj
át t
elje
sítm
ényü
kre,
és
ezt k
i is m
utat
ják.
Kez
dem
énye
zik
és e
lvég
zik
az é
letk
o-ru
knak
meg
fele
lő fe
lada
toka
t.
Hog
yan
örül
nek
a gy
erek
ek s
aját
te
ljesí
tmén
yükn
ek.
Hog
yan
építi
k be
saj
át ö
tlete
iket
a
játé
kba.
Adj
unk
időt
a g
yere
kekn
ek a
pró
bálk
o-zá
sra,
mie
lőtt
köz
beav
atko
znán
k, é
s se-
gíte
nénk
nek
ik.
Ter
emts
ünk
olya
n lé
gkör
t, am
elyb
en a
te
ljesí
tmén
ynek
ért
éke
van.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket
a pr
oblé
ma-
meg
oldá
sra,
és
segí
tsün
k ne
kik
azza
l, ho
gy e
gyüt
t fog
alm
azzu
k m
eg a
meg
ol-
dand
ó pr
oblé
mák
at.
Ikta
ssun
k be
oly
an a
lkal
mak
at,
amik
or a
gy
erek
ek m
aguk
hat
ároz
hatjá
k m
eg, m
ivel
fo
glal
kozz
anak
. L
egye
n m
ód a
rra,
hog
y a
gyer
ekek
nyo
mon
kö
vess
ék, é
s m
ások
nak
is m
egm
utas
sák
az
ered
mén
yeik
et.
A g
yere
kek
ötle
tei a
lapj
án te
rvez
zünk
oly
an
új t
apas
ztal
ati
lehe
tősé
geke
t, he
lyze
teke
t, am
elye
k ki
hívá
st je
lent
enek
szá
muk
ra.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Öná
llóan
tev
éken
yked
nek
sajá
t kö
r-ny
ezet
ükbe
n,
mag
abiz
tosa
n ké
rnek
se
gíts
éget
és
útm
utat
ást m
ások
tól.
Bel
átjá
k, h
ogy
a tis
ztál
kodá
s szü
kség
es.
öltö
zzen
ek-v
etkő
zzen
ek
egye
dül,
és ti
sztá
lkod
jana
k is
öná
llóan
. T
alál
ják
ki ö
nálló
an,
hogy
mit
sze-
retn
ének
csi
náln
i az
elér
hető
esz
kö-
zökk
el. h
aszn
áljá
k ez
eket
öná
llóan
.
Hog
yan
látn
ak h
ozzá
a g
yere
kek
egy
vála
szto
tt t
evék
enys
éghe
z va
gy fe
lada
thoz
, és
mily
en s
iker
-re
l jár
nak.
Am
ikor
a g
yere
kek
felis
mer
ik é
s el
látjá
k sa
ját
szük
ségl
etei
ket,
péld
ául
tudj
ák,
hogy
ha
esik
az
eső,
eső
kabá
tban
kel
l kim
enni
.
Eng
edjü
k m
eg a
gye
reke
knek
, hog
y né
-há
ny k
özös
tev
éken
ység
hez
elők
észü
l-je
nek,
és
után
a el
pako
ljana
k. D
icsé
rjük
meg
őke
t, ha
sik
erül
ellá
t-ni
mag
ukat
, és
meg
fele
lő m
ódon
tudj
ák
hasz
náln
i, maj
d el
pako
lni a
z es
zköz
öket
.
Biz
tosí
tsun
k le
hető
sége
t ar
ra,
hogy
azz
al
fogl
alko
zzan
ak, a
mit
vála
szto
ttak
, és
legy
en
alka
lmuk
a v
álas
ztás
ra a
feln
őtte
k ál
tal k
ez-
dem
énye
zett
fogl
alko
záso
kon
is.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
2726
köz
össé
gélm
ény
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 R
eagá
lnak
a k
örny
ezet
ükbe
n be
köve
t-ke
zett
vál
tozá
sokr
a, p
éldá
ul le
lkes
ed-
nek
vagy
érd
eklő
dnek
. M
egta
nuljá
k, h
ogy
bizo
nyos
sze
mé-
lyek
től
gond
ozás
t, m
egny
ugta
tást
és
tám
aszt
vár
hatn
ak.
Hog
yan
mut
atjá
k m
eg a
cse
cse-
mők
, ho
gy
vala
mi
érde
kli
őket
, va
gy é
lvez
nek
egy
hely
zete
t.
Mes
éljü
nk a
cse
csem
őkne
k az
ism
erős
he
lyek
ről é
s em
bere
kről
. M
ondj
uk a
cse
csem
őnek
, sz
erin
tünk
m
iért
ked
veln
ek e
gy m
ásik
sze
mél
yt,
péld
ául í
gy: „
Itt v
an M
arci
bát
yád.
Sze
-re
ted
őt, m
ert m
egcs
ikla
ndoz
, igaz
?”
Leg
yen
több
féle
kén
yelm
es h
ely,
aho
nnan
a
csec
sem
ők s
zaba
don
néze
lődh
etne
k, é
s lá
that
ják
azok
at a
z em
bere
ket é
s tá
rgya
kat,
akik
, ille
tve
amel
yek
a sz
obán
kív
ül v
anna
k. H
ívju
k m
eg a
szü
lőke
t, ho
gy m
utas
sák
meg
a
sajá
t kul
túrá
juk
étel
eit é
s sz
okás
ait.
8-2
0
Meg
tanu
lják,
hog
y a
hang
juk
és a
tet-
teik
hat
ássa
l van
nak
más
okra
. H
ogya
n re
agál
nak
a gy
erek
ek, h
a tu
dják
, hog
y „h
allo
ttuk
” őke
t, és
mi-
lyen
egy
éni je
lekk
el, s
zava
kkal
vag
y ge
sztu
sokk
al k
omm
unik
álna
k.
Rea
gálju
nk, h
a a
gyer
ekek
kife
jezi
k, m
i ér
dekl
i őke
t, m
it sz
eret
néne
k cs
inál
ni.
Kíná
ljunk
fel
töb
bfaj
ta t
evék
enys
éget
, tö
rtén
etet
vag
y já
téko
t.
Ter
vezz
ünk
olya
n al
kalm
akat
, am
ikor
cse
n-de
s he
lyen
bes
zélg
ethe
tünk
ben
t vag
y ki
nn
a sz
abad
ban.
A m
unka
társ
akka
l, sz
ülők
kel é
s a
gyer
ekek
-ke
l egy
üttm
űköd
ve a
lakí
tsun
k ki
dis
zkrim
i-ná
cióe
llene
s és
elfo
gula
tlan
gond
ozói
és
neve
lési
stíl
ust.
16-2
6
Meg
tanu
lják,
hog
y bi
zony
os h
ason
ló-
ságo
k és
kül
önbs
égek
öss
zekö
tik ő
ket
a tö
bbie
kkel
, va
gy m
egkü
lönb
özte
tik
őket
tőlü
k.
Érd
eklik
-e a
kis
gyer
ekek
et a
ha-
sonl
óság
ok é
s a
külö
nbsé
gek,
pél
-dá
ul a
cip
őjük
, a ru
háju
k m
intá
ja é
s a
fizik
ai m
egje
lené
sük,
haj
uk ta
pin-
tása
vag
y bő
rük
szín
e.
Seg
ítsün
k a g
yere
kekn
ek m
egta
nuln
i egy
-m
ás n
evét
, pél
dául
dal
okka
l és v
ersik
ékke
l. V
iszo
nyul
junk
po
zitív
an
a kü
lönb
sé-
gekh
ez, é
s tá
mog
assu
k a
gyer
ekek
et is
ez
ek e
lfoga
dásá
ban.
Ne
fele
djük
, hog
y a
külö
nböz
őség
gel
szem
beni
ne
ga-
tív h
ozzá
állá
st a
gye
reke
k a
meg
figye
lt pé
ldák
ból t
anul
ják.
Teg
yünk
ki
képe
ket
a G
yere
kház
éle
térő
l. M
utas
suk
be a
gye
reke
ket,
szül
őket
, m
it sz
eret
nek
csin
álni
, enn
i, va
gy m
ivel
játs
za-
nak
szív
esen
. Mut
assu
nk p
ozití
v ké
pet m
in-
den
gyer
ekrő
l, a
legk
ülön
félé
bb fi
zika
i tul
aj-
dons
ágúa
król
, és
a fo
gyat
ékka
l élő
kről
is.
Tám
ogas
suk
a gy
erek
ek f
ejlő
dő is
mer
etei
ta
külö
nböz
őség
ről é
s az
em
pátiá
ról,
mes
él-
jünk
tör
téne
teke
t, és
gon
dosa
n ke
rüljü
k a
nega
tív s
zter
eotíp
iáka
t.
22
-36
F
onto
s sz
ámuk
ra, h
ogy
külö
nböz
ő kö
-zö
sség
ek
tagj
akén
t az
onos
íthas
sák
mag
ukat
, pé
ldáu
l a
csal
ádju
k va
gy a
G
yere
kház
tagj
akén
t. S
zere
tett
el é
s tö
rődé
ssel
for
duln
ak a
sz
ámuk
ra fo
ntos
sze
mél
yek
felé
.
Ha
a gy
erek
ek sz
óba
hozz
ák a
zok-
nak
a kü
lönb
öző
közö
sség
ekne
k a
csop
ortja
it, h
elys
zíne
it és
tag
jait,
am
elye
khez
tart
ozna
k.
Bes
zélg
essü
nk a
gye
reke
kkel
a b
ará-
taik
ról,
a cs
alád
jukr
ól é
s ar
ról,
hogy
ez
ek a
köz
össé
gek
mié
rt fo
ntos
ak.
Hoz
zana
k be
a g
yere
kek
fény
képe
ket a
csa
-lá
djuk
ról,
kedv
enc
álla
taik
ról,
és a
szá
muk
ra
kedv
es e
mbe
rekr
ől.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
2726
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
A m
ás-m
ás k
örny
ezet
ben
és k
özös
-sé
gben
sze
rzet
t ta
pasz
tala
taik
at ö
sz-
szek
apcs
oljá
k.
Am
ikor
a g
yere
kek
a G
yere
kház
on
kívü
li élm
énye
ikbő
l mer
ítene
k, p
él-
dául
ész
reve
szik
, hog
y a
védő
nő a
kö
rnyé
kükö
n la
kik.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket a
rra,
hog
y al
a-kí
tsan
ak k
i poz
itív
kapc
sola
toka
t a k
ö-zö
sség
tagj
aiva
l, pé
ldáu
l a G
yere
kház
-ba
láto
gató
önk
énte
sekk
el.
Tere
mts
ünk l
ehet
őség
et a
rra, h
ogy
a gy
erek
ek
meg
ossz
ák e
gym
ássa
l az
éle
tük
külö
nböz
ő te
rüle
tein
szer
zett
tudá
suka
t és é
lmén
yeike
t.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Tud
atáb
an v
anna
k a
kultu
rális
és
val-
lási
kül
önbs
égek
nek,
és
érde
klőd
nek
ezek
irán
t. P
ozití
v ké
pük
van
önm
aguk
ról,
és k
i-m
utat
ják,
hog
y jó
l érz
ik m
aguk
at a
bő-
rükb
en.
Örö
mm
el k
apcs
olód
nak
be a
csa
lád
szok
ásai
ba é
s na
pire
ndjé
be.
Ért
sék
meg
, ho
gy a
z em
bere
k ig
é-ny
ei, n
ézet
ei k
ultú
rái é
s hi
tei k
ülön
-bö
zőek
, és
eze
ket
tiszt
elet
ben
kell
tart
ani.
Ért
sék
meg
: el
várh
atjá
k m
ások
tól,
hogy
az
ő sz
üksé
glet
eike
t, né
zete
-ik
et, k
ultú
ráju
kat
és h
itüke
t ta
rtsá
k tis
ztel
etbe
n.
A g
yere
kek
érde
klőd
ését
az e
mbe
-re
k el
térő
éle
tmód
ja ir
ánt
és e
zek
tiszt
elet
ben
tart
ását
. H
a a
gyer
ekek
felis
mer
ik é
s ért
éke-
lik a
hel
yüke
t a v
ilágb
an, a
tága
bb
csal
ádba
n, a
bar
átok
és
a sz
om-
széd
ok k
özöt
t.
Biz
tass
uk
a gy
erek
eket
ar
ra,
hogy
be
szél
jene
k eg
ymás
hoz
haso
nló
és
elté
rő t
apas
ztal
atai
król
. H
aszn
álju
nk
kellé
keke
t ol
yan
tört
énet
ek e
lmes
é-lé
séhe
z, a
mel
yek
hozz
ájuk
has
onló
és
tőlü
k kü
lönb
öző
gyer
ekek
élm
énye
it m
utat
ják
be.
Dol
gozz
unk
ki s
trat
égiá
kat
a ne
gatív
m
egkü
lönb
özte
tés
elle
n, é
s ha
kel
l, se
-gí
tsün
k a
gyer
ekek
nek
és a
feln
őtte
k-ne
k, h
ogy
lekü
zdjé
k sa
ját d
iszk
rimin
atív
ho
zzáá
llásu
kat.
Adj
unk
lehe
tősé
get
a gy
erek
ekne
k ar
ra,
hogy
kív
áncs
iak,
lelk
esek
, elm
élyü
ltek
vagy
ny
ugod
tak
legy
enek
. Jár
ulju
nk h
ozzá
, hog
y ki
alak
uljo
n én
képü
k. B
iztos
ítsuk
, hog
y m
inde
n gy
erek
nek l
egye
n le
-he
tősé
ge ré
szt v
enni
a k
özös
bes
zélg
etés
ek-
ben,
és h
ogy
a tö
bbie
k od
afigy
elje
nek
ráju
k.
Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés
2928
2. kommunikáció, nyelv és Az írás-olvAsás AlApjAi
elvárások:A gyerekek tanulását támogatnunk, képességeiket gaz-dagítanunk kell a kommunikáció, a beszédkészség és a hallás utáni értés, a felolvasott szöveg hallgatása terén, továbbá az írás-olvasás felé tett első lépéseik közben. Lehetőséget és bátorítást kell adnunk nekik, hogy készsé-geiket sokféle helyzetben és sokféle célra használják, és tá-mogatnunk kell őket abban, hogy magabiztosan éljenek ez-zel az adottságukkal.
Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai: A kommunikáció és a másokkal töltött idő révén a gyerekek olyan társas kapcsolatokat építhetnek, amelyek barátság-ra, empátiára és az érzelmek másokkal történő megosztá-sára adnak lehetőséget. A kommunikáció képessége hozzá-segíti őket a társadalomba való teljesebb beilleszkedéshez. Ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek a nyelvhasználatban, a gyerekeknek olyan emberek társaságára van szükségük, akik fontosak számukra, és akikkel bensőséges, szeretet-teljes viszonyt tudnak kialakítani, mint például a család-juk vagy gondozóik, csoportos helyzetben pedig egy saját gondozó, akit ismernek, és akiben bízhatnak.
A csecsemők nem reagálnak egyformán a különböző han-gokra, és már életük korai szakaszában különbséget tud-nak tenni a hangmintázatok között. Mások hozzájuk inté-zett beszéde révén tanulnak meg beszélni.
A csecsemők és a gyerekek a hangjukat használják arra, hogy kapcsolatot teremtsenek, és tudassák az emberek-kel, mire van szükségük, és hogy érzik magukat.
A szülők és a közvetlen családtagok értik meg legkönnyeb-ben a csecsemők és a gyerekek kommunikációs jelzéseit, és azt tolmácsolni tudják másoknak is.
Minden gyerek azokból a tapasztalatokból és tevékenysé-gekből tanul a legtöbbet, amelyek az összes érzékét igény-be veszik. Például a zene, a tánc, a mondókák és a dalok kulcsfontosságú szerepet játszanak a nyelvi fejlődésben. A gyerekek a beszédkészség és a hallás utáni értés ké-pességének kialakulását követően elsajátítják az írás- olvasás készségének, a vizuális és verbális jelek értelmezé-sének, végül pedig az olvasásnak és az írásnak az alapjait. Amikor ezek a készségeik fejlődnek, a gyerekeknek szá-mos olyan lehetőségre van szükségük, ahol mások-kal interakcióba léphetnek, és tudásukat egy sor eszköz segítségével – például firkálással, rajzolással, mintázás-sal – megfogalmazhatják.
hoGyAn TudJA A GyeReKháZ hATÉKonyAn SeGíTenI A TAnuláSnAK ÉS FeJlődÉSneK eZT A TeRÜleTÉT?
Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordíta-nunk ahhoz, hogy a gyerekek a legjobb körülmények között, hatékonyan tanulhassanak és fejlődhessenek a kommuniká-ció, a nyelv és az írás-olvasás alapjainak kialakulása terén:
Pozitív kapcsolatok: Segítsünk a gyerekeknek gondolataik, ötleteik és érzéseik közlésében, valamint abban, hogy a felnőttekkel és egy-mással kapcsolatokat építsenek.
Nap mint nap biztosítsunk lehetőséget arra, hogy sokféle mesés és ismeretterjesztő könyv segítségével mondókákat, zenéket, da-lokat, verseket és történeteket hallgassanak és mondjanak együtt. Engedjük, hogy a gyerekek lássák a felnőtteket írni és olvas-ni, és biztassuk őket arra, hogy kísérletezzenek magukban az írással, készítsenek jeleket, személyes írott szimbólumokat, vagy írjanak rendes betűket.
Támogató környezet: Tervezzünk olyan környezetet, amelyben sok jel, szimbólum, jelzés, szám, szó, mondóka, könyv, kép, zene és dal kap he-lyet, és legyünk tekintettel arra, hogy a gyerekek érdeklődé-se, tudása, otthoni háttere és kultúrája nem egyforma.
Hagyjunk a gyerekeknek elegendő időt arra, hogy a felnőttek-kel és a többi gyerekkel együtt használhassák ezt az eszköztárat. Azoknak a gyerekeknek, akiknek alternatív kommunikációs eszközökre van szükségük, adjunk lehetőséget arra, hogy fel-fedezzék, hogyan tudják ötleteiket rögzíteni, és hogyan tud-nak a szövegekhez másképp, például számítástechnikai esz-közök segítségével hozzáférni.
Szánjunk időt és nyugodt alkalmakat arra, hogy a gyerekek a fel-nőttekkel, négyszemközt és kis csoportban, valamint más gyerekek-kel hosszan beszélgetve fejleszthessék beszélt nyelvi képességeiket. Hagyjunk a gyerekeknek időt arra, hogy beszélgetést kezdeményez-zenek, tartsuk tiszteletben a gondolkodási idejüket és a beszédszü-neteket, és segítsünk nekik a társalgás kibontakoztatásában.
Fejlődés és tanulás: Kapcsoljuk össze a nyelvet a cselekvésekkel, például dalok és mondókák, szerepjátékok vagy olyan gyakorlati élmé-nyek segítségével, mint a főzés vagy a kertészkedés.
Reagáljunk érzékenyen arra, milyen sokféleképpen fejezik ki ma-gukat a gyerekek szavak nélkül, és bátorítsuk őket, hogy sokfé-le kifejezési eszközzel, például testmozgással, rajzzal, tánccal és dalokkal tudassák velünk gondolataikat, ötleteiket és érzéseiket. Beszélgessünk a gyerekekkel, és vonjuk be őket is a beszél-getésbe. Mutassuk meg nekik, hogy amit mondanak, azt le lehet írni és fel lehet olvasni.
Fejlesszük a gyerekek beszédhangok iránti érzékenységét, elsősorban rímekkel és alliterációkal.
Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai
2928
A n
yelv
a k
omm
unik
áció
szo
lgál
atáb
an
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 S
okfé
le
mód
on,
péld
ául
sírás
sal,
gőgi
csél
ésse
l és
sik
onga
táso
kkal
ko
mm
unik
álna
k. T
ársa
s in
tera
kció
k so
rán
hang
okat
ad
nak
ki.
Hog
yan
reag
álna
k,
amik
or
besz
élün
k ho
zzáj
uk: p
éldá
ul m
ozgá
ssal
és
a be
szé-
lőre
figy
elve
. M
ilyen
mód
on k
omm
unik
álna
k a
gyer
e-ke
k, p
éldá
ul ö
röm
ükbe
n gő
gics
élne
k.
A k
orai
idős
zakb
an a
fizi
kai k
özel
ség,
a
szem
kont
aktu
s, a
z ér
inté
s va
gy a
ha
ngad
ás id
eális
mód
ja a
nnak
, hog
y a
csec
sem
ők a
feln
őtte
kkel
és
egym
ás-
sal „
besz
élge
ssen
ek”.
Kér
dezz
ük m
eg a
szü
lőke
t, ők
hog
yan
szer
etne
k kom
mun
ikál
ni a
cse
csem
ővel
. H
ozzu
nk b
e tö
rtén
etek
et,
dalo
kat
és
mon
dóká
kat m
inde
n ku
ltúrá
ból.
Teg
yünk
ki o
lyan
képe
ket,
ahol
láts
zik,
ho-
gyan
kom
mun
ikál
nak
a cs
ecse
mők
. E
lalv
ásko
r va
gy
más
cs
ende
s id
őben
én
ekel
jük
el k
edve
nc a
ltató
dal
ukat
.
8-2
0
Élv
ezet
tel
adna
k ki
és
hallg
atna
k so
kfél
e ha
ngot
. A
hogy
kez
dik
elsa
játít
ani a
nye
lvet
, sa
ját s
zava
kat i
s ki
talá
lnak
.
Mily
en h
ango
kat s
zere
tnek
kia
dni é
s ha
ll-ga
tni a
cse
csem
ők.
Mily
en je
leke
t vag
y sz
avak
at h
aszn
álna
k,
hogy
köz
öljé
k, m
it ak
arna
k, m
i te
tszi
k,
mi n
em t
etsz
ik n
ekik
, és
mily
en s
zava
kat
hozn
ak a
z ot
thon
i nye
lvbő
l. H
ogya
n fe
jlődi
k a
gyer
ekek
any
anye
lvi
szók
incs
e.
Pró
bálju
nk „
ráha
ngol
ódni
” a
külö
nbö-
ző ü
zene
tekr
e, a
mel
yeke
t a c
secs
emők
m
egpr
óbál
nak
közö
lni.
Tud
juk
meg
, mily
en ü
dvöz
lést
has
znál
-na
k a
szül
ők; b
izta
ssuk
a m
unka
társ
a-ka
t, sz
ülők
et é
s gy
erek
eket
arr
a, h
ogy
ism
erjé
k m
eg e
zeke
t.
Ren
dsze
rese
n m
ondj
uk e
l a s
zülő
knek
, és
kérd
ezzü
k is
meg
őke
t, ho
gy m
ilyen
saj
át
szav
akat
has
znál
nak
a gy
erek
ek.
16-2
6
Egy
vag
y ké
t sz
óból
álló
„m
onda
-to
kat”
has
znál
nak.
Meg
értik
az
egys
zerű
mon
dato
kat.
Aho
gyan
a k
isgy
erek
ek a
sza
vaka
t kr
ea-
tív m
ódon
has
znál
va k
ülön
böző
jele
nté-
seke
t alk
otna
k. H
ogya
n ha
szná
lják
a ki
sgye
reke
k az
any
a-ny
elvü
ket t
ársa
ikka
l és
a fe
lnőt
tekk
el.
Veg
yük
észr
e a
kisg
yere
kek
képe
ssé-
geit,
és
érté
keljü
k az
erő
fesz
ítése
iket
, ha
látju
k, h
ogy
új s
zava
kat é
s ki
feje
zé-
seke
t ért
enek
meg
. A
gye
reke
k bes
zédé
re re
agál
va fi
nom
an
mut
assu
k be
a h
elye
s kie
jtést
és a
rago
-zá
st, a
hely
ett,
hogy
kija
víta
nánk
őke
t. K
özös
tev
éken
ység
eink
sor
án t
udat
o-sa
n „k
omm
entá
ljuk”
az
esem
énye
ket.
Így
a te
véke
nysé
ghez
kap
csol
ódó
szó-
kinc
s és
a m
onda
talk
otás
fejlő
désé
t se-
gítjü
k. P
éldá
ul „
Elka
ptad
a la
bdát
. Te
is
elka
ptad
a la
bdát
. Nik
i elk
apta
a la
bdát
.” Ez
a m
ódsz
er v
alam
enny
i gye
rek
nyel
vi
kész
sége
inek
fejlő
désé
t elő
segí
ti.
Leg
yene
k ol
yan
alka
lmak
, am
ikor
a g
ye-
reke
k ke
zdem
énye
zésé
re
vidá
man
eg
yütt
ugr
álun
k, f
elm
együ
nk v
alah
ova,
m
ajd
lejö
vünk
onn
an, é
s ko
mm
entá
ljuk
a cs
elek
vést
. L
egye
nek
olya
n kö
nyve
ink,
am
elye
kből
a
tört
énet
ism
étlő
dő ré
szei
révé
n a
gyer
e-ke
k az
ado
tt s
zóki
ncse
t és
nye
lvi s
zerk
e-ze
teke
t els
aját
íthat
ják.
22
-36
N
agyo
n gy
orsa
n ta
nuln
ak ú
j sz
a-va
kat,
amel
yeke
t szá
muk
ra é
rdek
es
hely
zete
kben
has
znál
ni is
tudn
ak.
Hog
yan
kérd
ezne
k va
gy i
smer
kedn
ek a
gy
erek
ek a
z új
onna
n ta
nult
szav
akka
l, ho
gy p
róbá
lgat
ják
azok
has
znál
atát
. A
fel
nőtt
-gye
rek
inte
rakc
ió j
elle
gzet
es-
sége
it. K
özbe
n ta
rtsu
k sz
em e
lőtt
, hog
y az
inte
rakc
iós s
zoká
sok
elté
rőek
lehe
tnek
kü
lönf
éle
közö
sség
ekbe
n, d
e ak
ár e
gyet
-le
n kö
zöss
égen
bel
ül is
.
Bes
zéljü
nk a
zokr
ól a
dol
gokr
ól,
ame-
lyek
érd
eklik
a k
isgy
erek
eket
, hal
lgas
-su
k m
eg ö
tlete
iket
és
kérd
ései
ket,
és
reag
álju
nk rá
juk.
Rea
gálju
nk ú
gy, h
ogy
a kö
lcsö
nös m
eg-
érté
s ér
deké
ben
hasz
nálju
k és
tov
ább
gazd
agítj
uk a
gye
rek
álta
l has
znál
t sza
-va
kat,
gesz
tuso
kat é
s tá
rgya
kat.
Teg
yünk
ki
olya
n ké
peke
t és
fén
ykép
e-ke
t, am
elye
ken
ism
erős
ese
mén
yek,
tár
-gy
ak é
s te
véke
nysé
gek
láth
atók
, és
be-
szél
gess
ünk
rólu
k a
gyer
ekek
kel.
Ikta
ssun
k be
oly
an t
evék
enys
égek
et (
pl.
mon
dóká
zás)
, am
elye
k a
hang
ok, s
zava
k,
mon
dato
k el
sajá
títás
ában
seg
ítene
k.
Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai
3130
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Egy
szer
ű ál
lítás
okat
és
kérd
ések
et
hasz
náln
ak, e
zeke
t gy
akra
n ge
sz-
tuso
kkal
kís
érik
. A
han
glej
tés,
a r
itmus
és
a sz
óvá-
lasz
tás
segí
tség
ével
tes
zik
közl
en-
dőjü
ket é
rthe
tővé
más
ok s
zám
ára.
Egy
ütt i
smét
lik a
dal
ok, v
erse
k re
f-ré
njét
, és
tudj
ák, m
ilyen
ese
mén
y va
gy s
zóka
pcso
lat
köve
tkez
ik a
m
eséb
en v
agy
a m
ondó
kába
n. E
gyre
figy
elm
eseb
ben
hallg
atjá
k a
tört
énet
eket
, és
fel i
s tu
dják
idéz
-ni
azo
kat.
El
tudj
ák
mon
dani
a
tört
énet
ek
főbb
hel
yszí
neit,
ese
mén
yeit
és a
le
gfon
tosa
bb s
zere
plők
et.
Nég
ysze
mkö
zt v
agy
kis
csop
ort-
ban
figye
lnek
a b
eszé
lőkr
e, h
a ér
-de
kli ő
ket a
tém
a. R
eagá
lnak
az e
gysz
erű
utas
ításo
kra.
Rák
érde
znek
és
mag
yará
zato
kat
adna
k a
tört
énés
ek o
kaira
. S
zóki
ncsü
k a
szám
ukra
kül
önös
en
font
os t
árgy
akra
és
szem
élye
kre
konc
entr
álód
ik.
Kez
dene
k kí
sérle
tezn
i a b
irtok
os v
i-sz
ony
kife
jezé
seiv
el.
Oly
an
szók
incs
et
építe
nek
fel,
amel
y tü
kröz
i él
mén
yeik
sz
éles
sk
áláj
át.
Egy
re
össz
etet
tebb
m
onda
toka
t ha
szná
lnak
. E
gyre
több
szóv
al fe
jezik
ki g
ondo
la-
taika
t. G
ondo
lata
ik cs
iszol
ásáb
an a
ny
elv
is se
gíts
égük
re v
an.
A g
yere
kek
gesz
tusa
it és
test
besz
édét
. H
ogya
n fo
gadj
ák a
gye
reke
k a
mes
éket
és
az
ism
eret
terje
sztő
tört
énet
eket
, am
i-ko
r egy
ütt „
olva
sunk
” vel
ük.
Hog
yan
játs
szák
el
a m
ondó
káka
t és
m
esék
et.
Azo
kat
a he
lyze
teke
t, am
ikor
a g
yere
kek
viss
zaem
léke
znek
saj
át é
lmén
yeik
re,
és
meg
oszt
ják
azok
at m
ások
kal.
Hog
yan
vesz
ik fi
gyel
embe
a g
yere
kek
azt,
amirő
l más
ok b
eszé
lget
nek.
Hog
yan
értik
meg
a g
yere
kek
az u
tasí
tá-
soka
t, és
mily
en k
érdé
seke
t tes
znek
fel.
Mek
kora
és
mily
en v
álto
zato
s sz
ókin
cset
ha
szná
lnak
. H
ogya
n ke
zdik
kid
olgo
zni
és b
ővíte
ni a
m
onda
niva
lóju
kat,
péld
ául
így:
„G
yere
be
, vac
sorá
zunk
! Ha
kint
mar
adsz
, maj
d m
egéh
ezel
!”
Bes
zélg
essü
nk a
gye
reke
kkel
úgy
, hog
y ka
pcso
lato
t ter
emtü
nk a
ges
ztus
aik
és
a sz
avai
k kö
zött
, pé
ldáu
l íg
y: „
Oly
an
ross
zked
vűne
k lá
tszo
l. Bán
t val
ami?
” S
egíts
ünk
a gy
erek
ekne
k, ho
gy s
okfé
le
kom
mun
ikáci
ós m
ódot
has
znál
hass
anak
. H
allg
assu
k m
eg ő
ket,
és a
vál
asza
ink-
ban
vegy
ük fi
gyel
embe
, am
it m
ondt
ak.
Vál
assz
unk o
lyan
tört
énet
eket
, am
elye
k-be
n ism
étlő
dő r
efré
nek
vann
ak, t
ánco
l-ju
nk, é
s já
tssz
unk
el o
lyan
dal
okat
, am
e-ly
ekbe
n né
zni é
s m
utat
ni k
ell,
vagy
vá-
lasz
olga
tni é
s fe
lvál
tva
csin
álni
val
amit,
m
int a
„Én
elm
ente
m a
vás
árra
” dal
ban.
Hoz
zunk
be
mon
dóká
kat,
köny
veke
t és
tört
énet
eket
sok
kul
túrá
ból.
Adj
unk
a gy
erek
ekne
k vi
lágo
s ut
asítá
-so
kat,
és se
gíts
ünk
neki
k m
egol
dani
, ha
egys
zerr
e tö
bb d
olgo
t ké
rünk
, pél
dául
: „L
egye
tek
szív
esek
elte
nni a
z au
tóka
t, az
után
gye
rtek
, mos
sato
k ke
zet,
és k
é-sz
üljü
nk e
lő a
tízó
raih
oz.”
Ha
új
tevé
keny
sége
t ve
zetü
nk
be,
a be
széd
m
elle
tt
anna
k el
játs
zásá
-va
l és
kapc
soló
dó g
eszt
usok
kal s
egít-
sük
a be
széd
fejlő
désé
t. H
a fé
nyké
pet
mut
atun
k eg
y cs
elek
vésr
ől,
péld
ául
a ké
zmos
ásró
l, ez
zel
meg
erős
íthet
jük
a gy
erek
ek tu
dásá
t. Ta
pasz
tala
ti él
mén
yekk
el m
otiv
álju
k a
gyer
ekek
et a
rra, h
ogy
kérd
ések
et te
gye-
nek
fel, é
s vá
lasz
olja
nak
ráju
k, pé
ldáu
l az
évsz
akok
vál
tozá
sáva
l vag
y a
nedv
es é
s a
szár
az h
omok
kal k
apcs
olat
ban.
Az
új s
zava
kat
a já
ték
vagy
más
te-
véke
nysé
gek
(pl.
tízór
ai)
szöv
etéb
e il-
lesz
tve
veze
ssük
be.
Hal
lgas
suk
érde
klőd
ve a
zoka
t a
sza-
vaka
t, am
elye
ket
a gy
erek
ek k
omm
u-ni
káci
óra
vagy
élm
énye
ik e
lmes
élés
é-re
has
znál
nak.
Seg
ítsün
k a g
yere
kekn
ek b
őveb
ben
kifej
-te
ni a
mon
dand
ójuk
at, v
ezes
sük
rá ő
ket
a bo
nyol
ulta
bb m
onda
tok
hasz
nála
tára
.
Bizt
assu
k a
gyer
ekek
et a
rra, h
ogy
szav
ak-
kal f
ejez
zék
ki sz
üksé
glet
eike
t és é
rzés
eike
t. T
udju
k m
eg a
szü
lőkt
ől,
hogy
an é
rtet
ik
meg
mag
ukat
ott
hon
a gy
erek
ek.
Leg
yen
bere
ndez
ve e
gy o
lyan
hel
y a
Gye
rekh
ázba
n, a
hol
mes
élün
k és
mon
-dó
káka
t mon
dunk
a g
yere
kekk
el.
Állít
sunk
ös
sze
mon
dóka
gyűj
tem
ényt
, am
elye
t a g
yere
kek
haza
is v
ihet
nek,
hog
y ot
thon
a c
salá
d tö
bbi t
agjá
val i
s eg
yütt
já
tszh
assá
k az
okat
. Kér
jük
meg
a s
zülő
ket,
hogy
ha
mód
juk
van
rá, v
egyé
k fe
l mag
-nó
ra a
z ot
thon
éne
kelt
dalo
kat,
és e
zeke
t ha
llgas
suk
meg
köz
ösen
a G
yere
kház
ban.
A
kön
yvek
mel
lett
vez
essü
nk b
e m
ás m
e-se
kellé
keke
t is
, pél
dául
kép
eket
, báb
okat
és
tárg
yaka
t, ho
gy a
gye
reke
k új
ra e
lme-
sélh
essé
k a
tört
énet
eket
, és
gond
olko
d-ha
ssan
ak a
zon,
mit
érez
nek
a sz
erep
lők.
Bőv
ítsük
a
gyer
ekek
ta
pasz
tala
tait,
ho
gy e
zen
kere
sztü
l is
gazd
agíth
assá
k sz
ókin
csük
et.
Ügy
eljü
nk a
rra,
hog
y a
Gye
rekh
áz v
ala-
men
nyi
mun
katá
rsa
hely
esen
bes
zélje
n m
agya
rul.
A n
yelv
a k
omm
unik
áció
szo
lgál
atáb
an
Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai
3130
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Mag
abizt
osan
bes
zéln
ek m
ások
nak
arró
l, mit
akar
nak
és m
i érd
ekli ő
ket.
Bes
zédd
el h
ívjá
k fe
l mag
ukra
a fi
-gy
elm
et,
és i
dőnk
ént
besz
éd h
e-ly
ett
csel
ekvé
st h
aszn
álva
ért
etik
m
eg m
aguk
at.
Pár
besz
édet
kez
dem
énye
znek
, fi-
gyel
nek
és s
zám
on i
s ta
rtjá
k az
t, am
it m
ások
mon
dana
k. B
ővíti
k sz
ókin
csük
et, e
lsős
orba
n a
dolg
ok c
sopo
rtos
ításá
val é
s m
eg-
neve
zésé
vel.
Akt
ív s
zóki
ncsü
ket é
s be
széd
mód
-ju
kat
egyr
e in
kább
bef
olyá
soljá
k kö
nyvé
lmén
yeik
. E
gym
ásba
fűzik
a m
onda
toka
t, és
ki-
tart
anak
egy
fő t
éma
vagy
szá
ndék
m
elle
tt.
Köv
etke
zete
sen
építe
nek
fel
egy
egys
zerű
tör
téne
tet,
mag
yará
za-
tot v
agy
kérd
ésso
rt.
Egy
re t
öbbf
éle
célb
ól h
aszn
áljá
k a
nyel
vet.
Az
alap
vető
nye
lvta
ni s
zabá
lyok
at
hely
esen
alk
alm
azzá
k. l
épje
nek
inte
rakc
ióba
más
okka
l, eg
yezt
essé
k ve
lük
terv
eike
t és
te
véke
nysé
geik
et, é
s vá
rják
ki a
so
ruka
t a b
eszé
lget
és s
orán
. h
allg
assá
k és
has
znál
ják
élve
-ze
ttel
a b
eszé
lt és
írot
t ny
elve
t, és
tu
djan
ak
erre
tá
mas
zkod
ni
játé
k va
gy ta
nulá
s kö
zben
. T
udja
nak
kita
rtóa
n fig
yeln
i, é
s od
aillő
meg
jegy
zése
kkel
, kér
dé-
sekk
el v
agy
csel
ekvé
sekk
el r
ea-
gálja
nak
arra
, am
it ha
llott
ak.
hal
lgas
sák
élve
zett
el a
tört
énet
e-ke
t, da
loka
t, m
ondó
káka
t és
ver
-se
ket,
reag
álja
nak
ráju
k, é
s ta
lál-
jana
k ki
saj
át t
örté
nete
ket,
dalo
-ka
t, m
ondó
káka
t és
vers
eket
. B
ővíts
ék
szók
incs
üket
, fe
dez-
zék
fel a
z új
sza
vak
jele
ntés
ét é
s ha
ngzá
sát.
Mag
abiz
tosa
n, t
iszt
án é
s ér
the-
tően
bes
zélje
nek,
és
vegy
ék fi
-gy
elem
be a
hal
lgat
óság
ukat
.
Ha
a gy
erek
ek k
észs
égge
l ves
znek
rész
t a
társ
algá
sban
. H
a a
gyer
ekek
tud
atáb
an v
anna
k a
be-
szél
geté
s sa
játo
sság
aina
k, p
éldá
ul á
tve-
szik
egy
más
tól a
szó
t. H
ogya
n fo
rmál
nak
a gy
erek
ek a
mon
-da
tok
egym
ásba
fűz
ésév
el t
örté
nete
ket
vagy
mag
yará
zato
kat.
Hog
yan
hasz
náljá
k kü
lönb
öző
célo
kra
a be
széd
et,
péld
ául
figye
lem
felk
elté
sre
vagy
a n
ézet
elté
rése
k re
ndez
ésér
e. K
épes
ek-e
figy
elni
a m
ásik
mon
dand
ójá-
ra, é
s m
it vá
lasz
olna
k az
elh
angz
otta
kra.
Mily
en m
ondó
káka
t, da
loka
t tud
nak k
ívül
ről.
Mily
en d
alok
at ta
láln
ak k
i. H
ogya
n bő
vül s
zóki
ncsü
k. A
zoka
t az
ese
teke
t, am
ikor
a g
yere
kek
érth
etőe
n és
mag
abiz
tosa
n be
szél
nek,
és
láts
zik,
hog
y fig
yeln
ek a
hal
lgat
óság
ra is
.
Bát
oríts
uk a
gye
reke
ket
arra
, hog
y be
-sz
élge
ssen
ek
más
okka
l, és
m
utas
suk
meg
, mily
en s
zoká
sok
érvé
nyes
ek t
ár-
salg
ásko
r: át
vess
zük
a sz
ót, m
egvá
rjuk,
am
íg v
alak
i bef
ejez
i a m
onda
tot,
meg
-ha
llgat
juk
a m
ásik
at,
és h
aszn
álju
k az
ol
yan
kife
jezé
seke
t, m
int a
„lég
y sz
íves
”, „k
öszö
nöm
”, „m
egen
gede
d,
hogy
…?”
Ugy
anak
kor l
együ
nk é
rzék
enye
k az
ott
-ho
n ha
szná
lt tá
rsal
gási
form
ákra
is.
A g
yere
kekk
el v
aló
besz
élge
tése
k so
-rá
n ha
szná
ljunk
ol
yan
kife
jezé
seke
t, m
int
a „M
egen
gede
d, h
ogy..
.?”,
„Az
jó
lenn
e, h
a...?
”, „Ú
gy g
ondo
lom
, hog
y...”,
„M
egte
nnéd
, ho
gy...?
” ez
zel
mut
at-
va p
éldá
t ar
ra, h
ogya
n le
het
a ny
elve
t eg
yezk
edés
re h
aszn
álni
. M
utas
sunk
pél
dát
arra
, mily
en a
meg
-fe
lelő
nye
lvha
szná
lat
egy
adot
t ha
ll-ga
tósá
g el
őtt,
péld
ául e
gy v
endé
ggel
sz
embe
n. B
izta
ssuk
a g
yere
keke
t ar
ra, h
ogy
ta-
láljá
k ki
, ho
gyan
vé
gződ
hetn
e eg
y m
ese
vagy
egy
ese
mén
y. B
izta
ssuk
őke
t, ho
gy k
ísér
lete
zzen
ek a
sz
avak
kal é
s a
hang
okka
l, pé
ldáu
l ha-
land
zsa-
mon
dóká
kkal
. B
iztas
suk
őket
, ho
gy v
álog
assá
k sz
ét,
csop
orto
sítsá
k és
rend
ezzé
k so
rba
a já
-té
k al
atti
esem
énye
ket o
lyan
sza
vakk
al,
min
t: el
őszö
r, ut
oljá
ra, e
zutá
n, e
zelő
tt,
késő
bb, le
gtöb
b, n
éhán
y, m
ind,
öss
zes.
Biz
tass
uk ő
ket
nyel
vi j
áték
okra
oly
an
kis
mes
ékke
l, kü
lönf
éle
hang
lejté
st
igén
ylő
játé
kos
mon
dóká
kkal
, min
t az
„Ic
iri-p
iciri
”. É
rték
eljü
k ho
zzás
zólá
saik
at,
enge
djük
, ho
gy ő
k is
form
álha
ssák
a b
eszé
lget
ést.
Hag
yjun
k id
őt a
gye
reke
knek
arr
a, h
ogy
besz
élge
thes
sene
k eg
ymás
sal
a kö
zös
élm
énye
ikrő
l. H
agyj
unk
a gy
erek
ekne
k id
őt a
rra,
hog
y vé
gigg
ondo
lják,
mit
és h
ogya
n ak
arna
k el
mon
dani
. S
zerv
ezzü
nk e
gyüt
tműk
ödés
t ig
ényl
ő fe
l-ad
atok
at, p
éldá
ul é
píts
enek
a g
yere
kek,
ké-
szíts
enek
éte
leke
t, va
gy t
alál
jana
k ki
tör-
téne
tet.
Segí
tsün
k ne
kik m
egbe
szél
ni é
s m
egte
rvez
ni, h
ogya
n lá
ssan
ak h
ozzá
, ki m
i-ly
en s
zere
pet j
átss
zon,
és
mily
en a
nyag
ok-
ra le
sz sz
üksé
gük.
Adj
unk
neki
k le
hető
sége
t arr
a, h
ogy
min
-de
nfél
e cé
llal b
eszé
lhes
sene
k, p
éldá
ul le
-írá
sok,
mag
yará
zato
k, u
tasí
táso
k va
gy
indo
klás
for
máj
ában
mut
assá
k be
egy
-m
ásna
k el
képz
elés
eike
t, és
bes
zéljé
k, il
-le
tve
terv
ezzé
k m
eg ö
nálló
vag
y kö
zös
tevé
keny
sége
iket
. É
rdek
es é
s ös
ztön
ző já
tékl
ehet
őség
ekke
l tá
plál
juk
a gy
erek
ekbe
n a
besz
élt é
s íro
tt
nyel
v él
veze
tét.
Biz
tosí
tsun
k a
gyer
ekek
nek
lehe
tősé
-ge
t ar
ra, h
ogy
szám
ukra
fon
tos
dolg
ok-
ról b
eszé
lhes
sene
k. P
éldá
ul a
z óv
ónő
lá-
toga
tása
kor a
gye
reke
k m
egm
utat
hatjá
k al
kotá
saik
at é
s el
mag
yará
zhat
ják
azt
is,
hogy
an k
észí
tett
ék e
l azo
kat.
Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai
3332
A n
yelv
a g
ondo
lkod
ás s
zolg
álat
ában
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 L
enyű
gözik
őke
t az
újdo
nság
ok, a
kör
ü-lö
ttük
zaj
ló e
sem
énye
k és
cse
lekv
ések
. H
ogya
n fü
leln
ek, ö
sszp
onto
síta
nak
és n
ézne
k ho
ssza
n a
csec
sem
ők
azok
ra a
dol
gokr
a, a
mel
yek
felk
el-
tik fi
gyel
mük
et.
Mag
yará
zzuk
el,
adju
nk é
rtel
met
azo
k-na
k a
dolg
okna
k, a
mel
yek
iránt
a c
se-
csem
ők é
rdek
lődn
ek.
Adj
unk
a cs
ecse
mők
nek
olya
n tá
rgya
kat,
amel
yek
felk
eltik
az
érde
klőd
ésük
et, p
éldá
ul
fény
es c
seng
őt, k
önyv
et v
agy
tükr
öt.
8-2
0
Meg
értik
a b
eszé
dben
köz
ölt
egys
zerű
je
lent
ések
et.
Ha
ism
erős
kör
nyez
etbe
n, s
zám
ukra
fo
ntos
sze
mél
yekk
el v
anna
k, r
eagá
l-na
k az
okra
a d
olgo
kra,
am
iket
mon
da-
nak
neki
k.
Hog
yan
hozz
ák
tudo
más
unkr
a,
hogy
ért
ik, a
mit
mon
dunk
. B
eszé
ljünk
a c
secs
emők
nek
arró
l, am
it cs
inál
unk,
hog
y ös
szek
apcs
oljá
k a
sza-
vaka
t a c
sele
kvés
ekke
l, pé
ldáu
l éte
lké-
szíté
s kö
zben
.
Ter
emts
ünk
olya
n kö
rnye
zete
t, am
ely
reak
-ci
ót v
ált
ki a
cse
csem
őkbő
l és
a fe
lnőt
tek-
ből,
péld
ául é
rinté
st, m
osol
yt, s
zagl
ást,
ta-
pint
ást,
hallg
atás
t, fe
lfede
zést
, elm
agya
rá-
zást
, az
élm
ény
meg
oszt
ását
.
16-2
6
Kér
ések
re r
eagá
lnak
, a s
zöve
gkör
nye-
zetb
ől k
övet
kezt
etne
k a
jele
ntés
re.
Hog
yan
reag
álna
k a
kisg
yere
kek
a fe
lnőt
tekr
e, m
ás g
yere
kekr
e, é
s az
ad
ott e
sem
ény
körü
lmén
yeire
.
Ne
fele
djük
, hog
y a
kisg
yere
kek
sokk
al
több
et é
rten
ek a
nnál
, min
t am
it ki
fe-
jezn
i kép
esek
.
Ter
vezz
ünk
olya
n te
véke
nysé
geke
t, és
sze
-re
zzün
k be
oly
an e
szkö
zöke
t, am
elye
k sz
im-
bolik
us já
tékr
a ös
ztön
zik
a gy
erek
eket
, min
t am
ikor
lefe
ktet
ünk
egy
játé
k ba
bát
és k
öz-
ben
besz
élün
k ho
zzá.
22
-36
O
lyan
cse
lekv
ések
et v
alós
ítana
k m
eg –
né
ha ke
vés b
eszé
ddel
–, a
mel
yek n
agy-
rész
t az
„itt é
s m
ost”
kör
ül fo
rogn
ak.
A n
yelv
et a
kap
csol
atok
szé
lesí
tésé
-ne
k, a
z ér
zése
k, é
lmén
yek
és g
ondo
-la
tok
meg
oszt
ásán
ak h
aték
ony
eszk
ö-ze
ként
alk
alm
azzá
k.
Azo
kat
a he
lyze
teke
t, am
ikor
a
gyer
ekek
cs
elek
vése
kkel
és
be
-sz
édde
l seg
ítik
és g
ondo
lják
végi
g,
amit
csin
álna
k. H
ogya
n m
utat
ják
meg
a g
yere
kek
tett
ekke
l és
sza
vakk
al,
hogy
mit
tudn
ak,
péld
ául
csel
ekvé
ssel
, ké
r-dé
sekk
el,
új s
zava
k, r
itmus
ok é
s ha
ngle
jtése
k ha
szná
latá
val.
Mag
yará
zzuk
el s
zava
kkal
, am
it a
gye-
reke
k cs
inál
nak,
úgy
, hog
y fo
lyam
ato-
san
kom
men
tálju
k az
ese
mén
yt: „
Á, é
r-te
m, h
ogy
mit
csin
álsz
, elő
ször
a fö
ldbe
te
szed
a v
irágm
agot
.” A
djun
k a
gyer
ekek
nek
lehe
tősé
get
arra
, hog
y m
ás g
yere
kekk
el é
s fe
lnőt
-te
kkel
bes
zélg
esse
nek
arró
l, am
it lá
t-na
k, h
alla
nak,
gon
doln
ak é
s ér
ezne
k. B
izta
ssuk
őke
t arr
a, h
ogy
tanu
lják
meg
, és
ejts
ék h
elye
sen
egym
ás n
evét
.
Tar
tsun
k a
Gye
rekh
ázba
n ol
yan
dolg
okat
, am
elye
k kí
vánc
sivá
tes
zik
a ki
sgye
reke
ket,
péld
ául k
alap
okat
, bub
orék
fújó
kat,
kagy
ló-
kat,
mes
ekön
yvek
et, m
agok
at, c
sigá
kat.
Ikta
ssun
k be
oly
an te
véke
nysé
geke
t, m
ondj
uk
főzé
st, a
mel
yek
sorá
n a
besz
édde
l meg
elől
e-ge
zhet
ünk
vagy
kez
dem
énye
zhet
ünk
egy
kö-
vetk
ező
lépé
st, v
alah
ogy í
gy: „
Kelle
ne p
ár to
jás.
Lehe
t, ho
gy it
t tal
álun
k, né
zzük
meg
!” T
erve
zzük
meg
, hog
yan
öszt
önöz
zük
a gy
e-re
keke
t a
hely
es n
yelv
hasz
nála
tra
olya
n tö
rtén
etek
kel
és
játé
kokk
al,
amel
yekb
en
szav
ak v
agy
mon
dato
k is
mét
lése
ford
ul e
lő.
Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai
3332
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Átb
eszé
lik a
tevé
keny
sége
iket
, ért
éke-
lik é
s m
ódos
ítják
, am
it cs
inál
tak.
A t
árgy
akna
k és
cse
lekv
ések
nek
a be
-sz
éd se
gíts
égév
el a
dnak
új je
lent
ést,
más
do
lgok
szim
bólu
mak
ént h
aszn
áljá
k ők
et.
A b
eszé
d se
gíts
égév
el ö
ssze
kapc
soljá
k az
elk
épze
lése
ket,
elm
agya
rázz
ák,
mi
tört
énik
, és
meg
prób
áljá
k el
őre
kita
lál-
ni a
z es
emén
yek
foly
tatá
sát.
Bes
zédd
el, c
sele
kvés
ekke
l és
tárg
yak-
kal i
dézi
k fe
l és
élik
újra
a m
últb
eli é
l-m
énye
iket
.
Hog
yan
hasz
náljá
k a g
yere
kek a
be-
széd
et a
rra,
hog
y új
ra m
eg ú
jra á
t-go
ndol
ják,
mit
csin
álna
k. E
gy g
az-
dasá
gban
tet
t lá
toga
tás
után
Luc
a pé
ldáu
l így
bes
zélg
et, m
iköz
ben
át-
rend
ezi
a já
ték
háziá
llato
kat:
„Ide
tesz
em a
kisb
árán
yt...
jaj, n
e...
enne
k a
bárá
nyna
k el
vesz
ett a
mam
ája.
” H
ogya
n ha
szná
lják a
gye
reke
k a b
e-sz
édet
a g
ondo
lato
k ös
szek
apcs
o-lá
sára
és
a do
lgok
mag
yará
zatá
ra.
Veg
yünk
rés
zt a
gye
reke
k já
téká
ban,
és
ösz
tönö
zzük
őke
t gon
dolk
odás
ra é
s be
szél
geté
sre.
Bes
zélg
essü
nk
a gy
erek
ekke
l ar
ról,
amit
csin
álna
k, é
s seg
ítsün
k ne
kik,
hog
y go
ndol
kodj
anak
az
es
emén
yekr
ől,
és
mag
yará
zzák
m
eg
őket
, pé
ldáu
l: „A
zt m
ondt
ad, e
bből
egy
tra
ktor
t le
sz.
Az a
kar
mire
val
ó?”
Leg
yene
k kö
zös
élm
énye
ink,
amel
yekr
ől a
gy
erek
ek b
eszé
lhet
nek,
péld
ául
szer
vezz
ünk
láto
gatá
soka
t, fő
zést
, vag
y m
esél
jünk
tör
té-
nete
ket:
ezek
et a
kár t
öbbs
zör i
s eljá
tszh
atjá
k.
Seg
ítsün
k a
gyer
ekek
nek
abba
n, h
ogy
kö-
vetk
ezet
esen
elő
re lá
thas
sák,
és r
ends
zere
z-he
ssék
az
esem
énye
ket.
Bizt
osíts
unk
ehhe
z ol
yan
kellé
keke
t és
anya
goka
t, am
elye
k ar
ra
öszt
önzik
a g
yere
keke
t, ho
gy b
eszé
ddel
és
csel
ekvé
sekk
el ú
jrajá
tssz
ák a
z es
emén
yeke
t.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
A
csel
ekvé
sek
hely
ett
kezd
enek
be
-sz
édet
has
znál
ni,
hogy
fel
elev
eníts
ék,
rend
szer
ezzé
k és
átg
ondo
lják
az á
télt
élm
énye
ket,
össz
ekap
csol
ják
sajá
t él
-m
énye
ik é
s a
tört
énet
ek fo
ntos
ese
mé-
nyei
t, to
vább
á fig
yeln
ek a
rra,
hog
yan
veze
t egy
ik e
sem
ény
a m
ásik
hoz.
Az o
k és a
z oko
zat ö
ssze
kapc
solá
sáva
l, so
rba
rend
ezés
sel,
rend
szer
ezés
sel,
csop
orto
sítá
ssal
kez
dene
k él
mén
yeik
-be
n új
öss
zefü
ggés
eket
kia
lakí
tani
. K
ezdi
k a
besz
édet
elk
épze
lt he
lyze
tek
eljá
tszá
sára
has
znál
ni.
Kép
zelje
nek
el é
s el
even
ítsen
ek fe
l a
nyel
v se
gíts
égév
el s
zere
peke
t és
él-
mén
yeke
t. A
bes
zéd
segí
tség
ével
ren
dsze
rez-
zene
k és
ren
dezz
enek
sor
ba,
tisz-
tázz
anak
gon
dola
toka
t, el
képz
elé-
seke
t, ér
zése
ket é
s es
emén
yeke
t.
Hog
yan
hasz
náljá
k a g
yere
kek a
be-
széd
et a
rra,
hog
y m
últb
eli é
s je
len-
legi
él
mén
yeik
et,
elké
pzel
ései
ket
és é
rzés
eike
t fe
lidéz
zék,
tisz
tázz
ák,
sorb
a re
ndez
zék
és á
tgon
doljá
k. H
ogya
n ka
pcso
lják
össz
e az
egy
ik
dolg
ot a
más
ikka
l, hog
y m
egm
agya
-rá
zzan
ak é
s el
őre
jele
zzen
ek e
se-
mén
yeke
t. Pé
ldáu
l: „M
a ne
m fo
gunk
ki
nt já
tsza
ni, m
ert t
úl n
agy
szél
van
... le
het,
hogy
elfú
jna
min
ket.”
Hog
yan
hasz
náljá
k a
nyel
vet,
ami-
kor e
ljáts
zana
k eg
y he
lyze
tet
vagy
eg
y el
képz
elt d
olgo
t.
Kér
jük
meg
a g
yere
keke
t, ho
gy e
lő-
re g
ondo
lják
végi
g, h
ogya
n fo
gnak
egy
fe
lada
tot m
egol
dani
. Bes
zéljü
k m
eg é
s ál
lítsu
k fe
l egy
ütt a
lépé
sek
sorr
endj
ét.
Kön
yvek
ből
vett
tör
téne
tek
segí
tsé-
géve
l irá
nyíts
uk a
gye
reke
k fig
yelm
ét a
m
agya
ráza
tokr
a, p
éldá
ul: „
Mié
rt b
orul
t fe
l a h
ajó?
” S
egíts
ünk
a gy
erek
ekne
k, h
ogy
fel-
ism
erjé
k a
min
táza
toka
t, pé
ldáu
l az
t, ho
gy m
i tör
téni
k a
mes
ék v
égén
a „
jó”
és a
„go
nosz
” sz
erep
lőkk
el; h
ogy
kö-
vetk
ezte
tése
ket v
onja
nak
le: „
Bebo
rult
az é
g. B
izto
san
esni
fog
”; ho
gy m
eg-
mag
yará
zzák
a
hatá
soka
t: „E
lsül
y-ly
edt,
mer
t tú
l neh
éz v
olt”
; hog
y m
eg-
jóso
ljana
k va
lam
it: „
Lehe
t, ho
gy o
da-
bent
nem
fog
meg
nőni
, mer
t tú
l söt
ét
van”
, és
hogy
felté
tele
zése
ket g
ondo
l-ja
nak
végi
g: „
Mi v
olna
akk
or, h
a le
sza-
kadn
a a
híd?
” É
rdek
lődv
e fig
yeljü
k az
t is
, mit
és h
o-gy
an g
ondo
lnak
a g
yere
kek,
ne
csak
az
t, ho
gy m
it tu
dnak
.
Ren
dezz
ünk
kise
bb k
iállít
ások
at t
árgy
ak-
ból,
alko
táso
kból
, fé
nyké
pekb
ől é
s kö
ny-
vekb
ől, a
mel
yek
emlé
kezt
etik
a g
yere
keke
t ar
ra, a
mit
átél
tek.
Kez
dem
énye
zzün
k és
játs
szun
k a
gyer
ekek
-ke
l fan
tázi
a- é
s sz
erep
játé
koka
t, bi
ztas
suk
őket
, hog
y be
szél
jene
k ar
ról,
ami t
örté
nik,
és
játs
szák
el a
jele
nete
ket.
Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai
3534
A h
ango
k és
a b
etűk
öss
zeka
pcso
lása
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 F
igye
lnek
, kül
önbs
éget
tesz
nek
és re
a-gá
lnak
a h
angl
ejté
sre
és a
han
gzás
ra.
Mily
en h
ango
kat
és j
elzé
seke
t ha
szná
lnak
a c
secs
emők
. B
izta
ssuk
a g
yere
keke
t a
játé
koss
ágra
, a
párb
eszé
d je
llegű
meg
nyilv
ánul
ások
ra
és a
vál
aszo
lásr
a, já
tssz
unk
kuku
csot
és
mon
djun
k m
ondó
káka
t.
Terv
ezzü
nk o
lyan
alka
lmak
at,
amiko
r eg
yütt
én
eklü
nk a
cse
csem
őkke
l, és
hag
yjuk
, ho
gy
közb
en ő
k is j
átsz
anak
pl. a
z ujja
ikkal
, a lá
bukk
al.
8-2
0
Élv
ezet
tel
gagy
ogna
k, é
s eg
yre
töb-
bet
kísé
rlete
znek
azz
al, h
ogy
hang
ok-
kal é
s sz
avak
kal u
talja
nak
a kö
rülö
ttük
lé
vő tá
rgya
kra.
Mily
en s
okfé
le h
ango
t és
szót
ejt
ki a
cse
csem
ő. O
szto
zzun
k a
felfe
dezé
s ör
öméb
en,
és
érté
keljü
k a
csec
sem
ők p
róbá
lkoz
ásai
t a
szav
ak fo
rmál
sára
, pél
dául
mut
assu
k fe
l a
plüs
skut
yát,
ha a
zt m
ondj
ák, h
ogy
„uta
”.
Kér
dezz
ük k
i a
szül
őket
, m
ilyen
sza
vaka
t ha
szná
lnak
a g
yere
kek
a sz
ámuk
ra f
onto
s do
lgok
ra, p
éldá
ul „
mum
ma”
-t a
vig
aszt
aló
rong
yocs
kára
.
16-2
6
Fig
yeln
ek é
s él
vezi
k a
mon
dóká
k és
tö
rtén
etek
ritm
ikus
min
táza
tait.
Hog
yan
reag
álna
k a
gyer
ekek
a
zené
re, m
ondó
kákr
a és
tört
éne-
tekr
e.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket
arra
, ho
gy f
e-de
zzék
fel é
s ut
ánoz
zák
a ha
ngok
at. H
a kö
nyve
t né
zege
tünk
, be
szél
jünk
a k
ü-lö
nböz
ő ha
ngok
ról,
amel
yeke
t ha
llana
k,
péld
ául a
mot
or b
erre
gésé
ről.
Gyű
jtsün
k ol
yan
hang
anya
goka
t, am
elye
k-ke
l a g
yere
kek
gyak
orol
hatjá
k a
külö
nbsé
g-té
telt.
Leh
etne
k ez
ek u
tcai
zaj
ok, é
s ol
yan
játé
kok,
aho
l ki k
ell t
alál
ni, m
ilyen
tárg
y, v
agy
álla
t ado
tt k
i egy
biz
onyo
s ha
ngot
.
22
-36
M
egkü
lönb
özte
tik
a ha
ngok
at
egy-
más
tól.
Érd
eklő
déss
el j
átsz
anak
a h
ango
kkal
, da
lokk
al é
s m
ondó
kákk
al.
Meg
ism
étlik
az i
smer
ős tö
rtén
etek
sza-
vait
és s
zóka
pcso
lata
it.
Mily
en sz
avak
at, k
ifeje
zése
ket é
s ha
ngok
at m
onda
nak
vagy
éne
-ke
lnek
szí
vese
n a
kisg
yere
kek.
Fekt
essü
nk h
angs
úlyt
az
ismét
lésr
e, r
it-m
usra
és
rímek
re.
A tö
rtén
etek
, ve
rsek
, m
esék
felo
lvas
ása
vagy
éne
klés
e kö
zben
já
tssz
unk a
han
gszín
nel é
s a h
angl
ejté
ssel
.
Ha
ism
erős
dal
t éne
klün
k va
gy m
esek
önyv
-bő
l olv
asun
k fe
l, ha
szná
ljunk
báb
okat
vag
y m
ás k
ellé
keke
t. Íg
y a
gyer
ekek
jobb
an t
ud-
nak
figye
lni é
s kö
nnye
bben
ért
ik m
eg a
dal
t va
gy m
esét
.
Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai
3534
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Élv
ezik
a r
ímek
et é
s a
ritm
usos
tev
é-ke
nysé
geke
t. L
átha
tóan
felis
mer
ik a
rím
eket
és a
z al-
liter
áció
t. Fe
lism
erik
a kim
ondo
tt sz
avak
ban
a rit
mus
t.
Mily
en rí
mek
et é
s rit
mus
okat
él-
vezn
ek, i
smét
elne
k és
talá
lnak
ki
a gy
erek
ek s
zava
kban
és
zené
-be
n, p
éldá
ul a
mik
or e
ltaps
oljá
k a
nevü
k rit
mus
át.
Am
ikor
éne
klün
k va
gy m
ondó
kát
mon
-du
nk, b
eszé
ljünk
a rí
mel
ő sz
avak
has
on-
lósá
gáró
l. Ta
lálju
nk k
i alte
rnat
ív v
égző
-dé
seke
t, és
biz
tass
uk a
gye
reke
ket a
rra,
ho
gy m
ondj
ák b
e a
más
odik
sor
uto
l-só
sz
avát
, pé
ldáu
l „É
c-pé
c ka
pulé
c,
Csim
pilim
pi h
ová.
..”
Am
ikor
allit
erál
ó sz
avak
at k
eres
ünk,
hív
-ju
k fe
l a fi
gyel
met
a s
zava
k el
ején
a h
ason
-ló
han
gokr
a, é
s han
gsúl
yozz
uk a
kez
dő h
an-
got,
péld
ául
„K-K
-K-K
ata”
, „c
scsc
scsi
ga”,
„ggg
gom
ba”.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Fol
ytat
ják
a rím
elő
sort
. É
szle
lik é
s meg
mon
dják
a sz
avak
kez
dő
hang
jait,
és
ism
erne
k né
hány
han
gnak
m
egfe
lelő
bet
űt.
hal
lják
meg
és
mon
dják
meg
fele
lő
sorr
endb
en a
sza
vak
hang
jait.
Mily
en a
ltern
atív
ver
ziók
at ta
lál-
nak
ki a
gye
reke
k ke
dven
c m
on-
dóká
ikra
ann
ak a
lapj
án, a
mit
a ha
ngzó
król
tudn
ak.
Ha
a gy
erek
ek f
elis
mer
ik e
gyes
sz
avak
íro
tt j
elei
t. Pé
ldáu
l Pe
ti fe
lism
eri
a ne
ve b
etűi
t, ha
lát
-ja
őke
t val
ahol
, pél
dául
a „
t”-t
a
teje
sdob
ozon
.
Bes
zéljü
nk a
gye
reke
knek
arr
ól,
mily
en
betű
vel l
ehet
leírn
i azo
kat
a ha
ngok
at,
amel
yeke
t a
nevü
k va
gy m
ás i
smer
ős
szav
ak e
lejé
n ha
llana
k. É
píts
ük b
e ez
e-ke
t a já
téko
kba.
A s
zere
pját
ékok
köz
ött
hely
et k
apha
tnak
ol
yan
játé
kok
is, a
mib
en v
alób
an „
írni”
kell,
pl. p
ostá
s- v
agy
bolto
s já
ték.
T
erve
zzün
k ol
yan
vicc
es já
téko
kat é
s fog
lal-
kozá
soka
t, ah
ol a
gye
reke
k va
lódi
és
kita
lált
szav
akbó
l kre
álha
tnak
rím
elő
soro
kat,
pél-
dául
Mom
ó, b
ogyó
, tod
ó, jo
jó, n
onó.
Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai
3736
olv
asás
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 F
igye
lnek
az
ism
erős
han
gokr
a,
szav
akra
, az
ujja
inkk
al v
aló
játé
-ko
kra
(pl. E
z el
men
t vad
ászn
i…”)
.
Mily
en r
eakc
iókb
ól lá
that
juk,
hog
y fig
yel
ránk
a c
secs
emő.
Játs
szun
k a
kezü
kkel
, mon
djun
k m
ondó
-ká
kat é
s ot
thon
ról i
smer
t dal
okat
, hog
y a
csec
sem
ők jó
l ére
zzék
mag
ukat
.
Gyű
jtsün
k so
k ke
mén
ylap
os k
önyv
et, t
ex-
tilkö
nyve
t és
mes
ét, a
mit
lapo
zgat
hatu
nk
a cs
ecse
mők
kel.
8-2
0
Rea
gáln
ak
a sz
avak
ra
és
az
olya
n já
téko
s m
ondó
kákr
a, m
int
a „t
apsi
-tap
si”.
A c
secs
emők
fejlő
dő re
akci
óit,
ahog
y m
ár
várjá
k a
köve
tkez
ő lé
pést
, és
beka
pcso
-ló
dnak
az
ujj-
és
szój
áték
okba
.
Mon
djun
k és
olv
assu
nk t
örté
nete
ket,
közb
en
nézz
ünk
a cs
ecse
mők
re,
és
lépj
ünk
velü
k in
tera
kció
ba.
Adj
uk a
kön
yvet
a g
yere
kek
kezé
be, é
s m
utas
suk
meg
nek
ik a
kép
eket
.
Tud
juk
meg
, mily
en u
tánz
ós já
téko
kat s
ze-
retn
ek s
züle
ikke
l ját
szan
i a c
secs
emők
, és
alap
ozzu
k ez
ekre
a G
yere
kház
ban
foly
ta-
tott
játé
koka
t.
16-2
6
Érd
eklik
őke
t a
mes
ék, a
dal
ok é
s a
mon
dóká
k. H
ogya
n re
agál
nak
a gy
erek
ek a
kép
es-
köny
vekr
e és
a fe
lolv
asot
t mes
ékre
. M
esél
jük
külö
nböz
ő ha
ngok
on a
tör
-té
nete
ket,
és b
izta
ssuk
a k
isgy
erek
eket
ar
ra, h
ogy
amik
or c
sak
lehe
t, ka
pcso
-ló
djan
ak b
e.
Sze
rezz
ünk b
e m
ondó
ka-,
mes
e- v
agy
kü-
lönb
öző
hang
okat
tar
talm
azó
CD-k
et é
s ka
zett
ákat
.
22
-36
V
anna
k ke
dven
c m
eséi
k, m
ondó
-ká
ik, d
alai
k, v
erse
ik v
agy
rímei
k. M
ik a
ked
venc
mes
éik,
mon
dóká
ik, d
alai
k,
vers
eik
és rí
mei
k. T
alál
junk
alk
alm
at a
rra,
hog
y m
esél
jünk
va
gy f
elol
vass
unk,
has
znál
junk
ily
en-
kor k
ellé
kekn
ek p
lüss
álla
toka
t, bá
boka
t va
gy v
alód
i tár
gyak
at.
Ism
erjü
nk
olya
n tö
rtén
etek
et,
legy
enek
ol
yan
képe
ink,
báb
jain
k, a
mel
yek
segí
te-
nek
a gy
erek
ekne
k m
egél
ni é
s be
szél
ni a
r-ró
l, hog
yan
érez
nek
a sz
erep
lők.
Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai
3736
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Ket
tesb
en é
s ki
s cs
opor
tban
is fi
-gy
elne
k és
be
kapc
soló
dnak
a
mes
ékbe
, ver
sekb
e. K
ezdi
k m
egis
mer
ni a
tör
téne
tek
szer
keze
tét.
Java
slat
okat
adn
ak a
tört
énet
be-
feje
zésé
re.
Érd
eklik
őke
t a
köny
vekb
en é
s a
körn
yeze
tükb
en lá
tott
illus
ztrá
ciók
és
nyo
mta
tott
szö
vege
k. Ó
vato
san
bánn
ak a
kön
yvek
kel.
Tud
ják,
hog
y az
info
rmác
ió n
yom
-ta
tásb
an to
vább
adha
tó.
Nem
tart
ják
fejje
l lefe
lé a
kön
yve-
ket,
és tu
dnak
lapo
zni.
Ért
ik a
szó
foga
lmát
.
Mily
en m
esék
et é
s ve
rsek
et v
álas
ztan
ak
ki a
gye
reke
k, é
s tu
dják
-e, h
ogy
kell
eze-
ket f
olyt
atni
. Pél
dául
újra
elm
esél
nek
egy
tört
énet
et,
és h
aszn
áljá
k eg
y jó
l is
mer
t tö
rtén
et s
zava
it.
Ért
ik,
hogy
an k
ell
hasz
náln
i a
köny
vet.
Péld
ául
tudn
ak l
apoz
ni,
és e
lmes
élne
k eg
y tö
rtén
etet
a k
épek
ala
pján
, oly
an k
i-fe
jezé
sekk
el,
min
t az
„Eg
ysze
r vo
lt, h
ol
nem
vol
t”.
Bes
zéln
ek a
nyo
mta
tott
szö
vege
kről
, és
értik
, mit
kell
velü
k ke
zden
i. Pé
ldáu
l meg
-ké
rdez
ik, m
i van
oda
írva,
és
mit
jele
nt e
gy
utas
ítás.
Fel
ism
erik
a s
aját
nev
üket
, fe
lism
erne
k be
tűke
t, es
etle
g eg
ész
szav
akat
.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket a
rra,
hog
y a
já-
tékh
oz h
aszn
áljá
k fe
l a h
allo
tt m
esék
et.
Bes
zélg
essü
nk a
gye
reke
kkel
a k
önyv
ek
szer
eplő
iről.
Bizt
assu
k ők
et,
hogy
jó-
soljá
k m
eg a
z es
emén
yek
kim
enet
elét
, ta
lálja
nak
ki m
ásfa
jta b
efej
ezés
t, és
ha-
sonl
ítsák
öss
ze a
z es
emén
yeke
t és
a
szer
eplő
k ér
zése
it sa
ját é
lmén
yeik
kel.
Irán
yíts
uk a
figy
elm
üket
a s
zám
ukra
je-
lent
őség
telje
s ny
omta
tott
sz
öveg
ekre
, pé
ldáu
l a n
evük
re, e
gy m
üzlis
dob
oz fe
l-ira
taira
, egy
kön
yv c
ímér
e, é
s be
szél
jünk
a
jele
k has
onló
sága
iról é
s kül
önbs
égei
ről.
Nev
ek é
s cí
mké
k ha
szná
latá
val s
egít-
sünk
a g
yere
kekn
ek m
egér
teni
, mi a
z,
hogy
szó
, mut
assu
nk r
á a
szav
akra
a
köny
vekb
en é
s a
körn
yeze
tükb
en.
Olv
assu
nk fe
l oly
an tö
rtén
etek
et, a
me-
lyek
et a
gye
reke
k m
ár is
mer
nek,
és
en-
gedj
ük m
eg id
őnké
nt, h
ogy
a gy
erek
ek
„elo
lvas
hass
ák” a
köv
etke
ző s
zót.
Ter
emts
ünk
bará
tság
os k
önyv
es s
arko
t, ah
ol a
gye
reke
k és
a fe
lnőt
tek
együ
tt la
-po
zgat
hatn
ak.
Leg
yene
k eg
ysze
rű v
erse
s, da
los,
mes
és é
s ism
eret
terje
sztő
kön
yvei
nk. T
arts
unk
köny
-ve
ket
a gy
erek
ek f
ényk
épei
vel,
amel
yek-
ből a
feln
őtte
k ol
vash
atna
k, é
s a g
yere
kek
is
meg
prób
álha
tnak
öná
llóan
„olv
asni
”. T
erem
tsün
k ol
yan
körn
yeze
tet,
ahol
sok
ny
omta
tott
any
ag v
an, h
ogy
a gy
erek
ek
tanu
lhas
sana
k a
szav
akró
l, pé
ldáu
l nev
ek
és c
ímké
k ha
szná
latá
n ke
resz
tül.
Mut
assu
nk a
gye
reke
knek
oly
an k
önyv
e-ke
t és
egy
éb a
nyag
okat
, am
elye
k in
for-
mác
ióka
t vag
y ut
asítá
soka
t tar
talm
azna
k.
Kész
ítsün
k kü
lönf
éle
dolg
okat
uta
sítá
sok
alap
ján,
pél
dául
süs
sünk
tort
át re
cept
ből.
Gon
dosk
odju
nk a
rról
, hog
y a
tört
énet
eket
m
inde
n gy
erek
meg
érth
esse
, has
znál
junk
so
k vi
zuál
is u
talá
st, é
s ha
szná
ljuk
a m
ese
kellé
keit.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Egy
re tö
bbfé
le k
önyv
tets
zik n
ekik
. T
udjá
k, h
ogy
a kö
nyve
kből
és
a sz
ámító
gépb
ől i
nfor
mác
iót
lehe
t sz
erez
ni.
Fed
ezzé
k fe
l a
hang
okat
, sz
a-va
kat
és s
zöve
geke
t, és
kís
ér-
lete
zzen
ek v
elük
. h
elye
s so
rren
dben
mes
éljé
k a
tört
énet
eket
, mer
ítsen
ek a
me-
sék
nyel
vi m
intá
zata
iból
. T
udjá
k, h
ogy
a ny
omta
tott
szö
-ve
g je
lent
ést
hord
oz,
és m
a-gy
ar n
yelv
en b
alró
l jo
bbra
és
fent
ről l
efel
é ha
ladv
a ol
vass
uk.
Ism
erjé
k a
tört
énet
ek
alko
tó-
elem
eit,
úgym
int
a fő
szer
eplő
t, az
ese
mén
yek
sorr
endj
ét v
agy
a ke
zdőm
otív
umok
at.
Tudj
ák,
hogy
az
ism
eret
terje
sztő
szö
-ve
gekb
en v
álas
zoka
t le
lhet
ünk
kérd
ései
nkre
.
Mily
en kö
nyve
ket v
álas
ztan
ak a
gye
reke
k. T
udjá
k-e,
hog
y az
info
rmác
ió k
ülön
böző
he
lyek
en tá
rolh
ató,
és
onna
n el
őhív
ható
. Is
mer
ik-e
a tö
rtén
etek
el
emei
t, pé
ldáu
l M
arci
egy
tört
énet
„vég
éről
” bes
zél, a
miko
r az
t mon
dja:
„Nem
tets
zik n
ekem
az
a be
fe-
jezé
s. Sz
erin
tem
el k
elle
tt v
olna
men
ekül
nie,
és
bol
doga
n él
ni, m
íg m
eg n
em h
al.”
Hog
yan
hasz
náljá
k a
gyer
ekek
az
ism
e-re
tter
jesz
tő k
önyv
eket
. M
ik a
gye
reke
k ke
dven
c kö
nyve
i, da
lai é
s m
ondó
kái, a
mik
hez s
zíves
en v
issza
térn
ek.
Hog
yan
hasz
náljá
k a
gyer
ekek
fono
lógi
ai
tudá
suka
t, am
ikor
szö
vege
t ért
enek
meg
. M
ilyen
sza
vaka
t is
mer
nek
fel,
péld
ául
a ne
vüke
t, va
gy a
„nyi
tva”
felir
atot
.
Tal
álju
nk k
i sza
vaka
t, pé
ldáu
l egy
me-
sebe
li va
gy v
ersb
eli s
zörn
yete
g, e
set-
leg
más
mar
káns
figu
rák
jelle
mzé
sére
. B
eszé
ljük
meg
és
mut
assu
k be
, hog
yan
lehe
t az
ism
eret
terje
sztő
szö
vege
kben
in
form
áció
kat m
egta
láln
i. M
agya
rázz
uk e
l a s
zülő
knek
, men
nyire
fo
ntos
, hog
y ol
vass
unk
a gy
erek
ekne
k.
Kérd
ezzü
k meg
, mik
a ke
dven
c kön
yvei
k,
és a
djun
k kö
lcsö
n kö
nyve
ket.
Seg
ítsün
k a
gyer
ekek
nek
felis
mer
ni a
tö
rtén
etek
fo
ntos
abb
esem
énye
it,
és
eljá
tsza
ni a
mes
éket
, hog
y ez
zel a
lapo
t ny
újts
unk
a to
vább
i fan
tázia
játé
kaik
hoz.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket a
rra,
hog
y id
éz-
zék
fel a
z ol
yan
gyak
ran
láto
tt s
zava
-ka
t, m
int a
„tej
”, a
sajá
t nev
ük v
agy
ba-
ráta
ik n
eve,
a „n
yitv
a”, v
agy
a „s
top”
.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket a
rra,
hog
y kö
nyve
k,eg
yéb
szöv
egek
, inf
orm
áció
s és
kom
mu-
niká
ciós
esz
közö
k se
gíts
égév
el g
azda
gít-
sák
azt a
z ta
pasz
tala
tot,
amel
yet a
vilá
g-ró
l köz
vetle
nül s
zere
ztek
. Á
ltalu
nk k
észí
tett
táb
láko
n va
gy p
oszt
e-re
ken
vázo
ljuk
fel a
mes
ék e
sem
énys
orai
t, és
legy
enek
kéz
nél o
lyan
kel
léke
k, a
mel
yek
arra
ösz
tönz
ik a
gye
reke
ket,
hogy
egy
tör-
téne
t ese
mén
yein
ek so
rren
djér
ől é
s a sz
e-re
plők
ről b
eszé
ljene
k. H
ozzu
nk
be
képe
skön
yvek
et,
kiha
jtha-
tó, r
ejte
tt s
zava
s kö
nyve
ket é
s ol
yano
kat,
amel
yekb
en C
D, k
azet
ta is
van
.
Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai
3938
írás
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 M
ozga
tják
a ke
züke
t és
a lá
bu-
kat,
és e
gyre
töb
bszö
r ny
úlna
k va
lam
iért
, fog
nak
meg
dol
goka
t.
Mily
en v
élet
lens
zerű
jel
eket
, ny
omok
at
hagy
nak
a cs
ecse
mők
a k
iöm
lött
éte
lben
. B
eszé
ljünk
a
véle
tlens
zerű
je
lekr
ől,
amel
yeke
t a c
secs
emők
hag
ynak
, mu-
tass
uk, h
ogy
érté
keljü
k, a
mit
csin
álna
k.
Adj
unk
a cs
ecse
mők
nek
pépe
t (ku
koric
alis
zt
és v
íz k
ever
ékét
) kis
tála
kban
, így
élve
zhet
ik,
hogy
jele
ket,
nyom
okat
hag
yhat
nak
benn
e.
8-2
0
Kez
dene
k fir
káln
i. A
zt, h
ogy
a cs
ecse
mők
et é
rdek
lik a
fir-
kák,
pél
dául
az,
hog
y m
ilyen
nyo
mot
hag
y a
keks
z, h
a vé
gigh
úzzá
k m
aguk
elő
tt a
z as
ztal
on.
Bes
zéljü
nk a
cse
csem
őkne
k a
min
ták-
ról é
s a
firká
król
, am
elye
ket k
észí
tene
k. B
izta
ssuk
a c
secs
emők
et, h
ogy
firká
ljana
k fe
sték
kel v
agy
vast
ag z
sírk
rétá
val.
16-2
6
Meg
vizs
gáljá
k a
mag
uk
vagy
m
ások
álta
l kés
zíte
tt á
brák
at.
Mily
en á
brák
at k
észí
tene
k a
gyer
ekek
, ha
zsí
rkré
tát,
ecse
tet
vagy
más
esz
közt
ad
unk
neki
k.
Bes
zéljü
k m
eg a
gye
reke
kkel
, mi v
an a
z ál
talu
k ké
szíte
tt k
épen
. A
kis
gyer
ekek
sze
retik
töb
bszö
r m
egis
mé-
teln
i ug
yana
zoka
t az
élm
énye
ket,
adju
nk
neki
k so
kfél
e an
yago
t a fi
rkál
ásho
z.
22
-36
M
egkü
lönb
özte
tik a
z eg
yes,
ál-
talu
k ké
szíte
tt ra
jzok
at.
Mit
mon
dana
k a g
yere
kek a
sajá
t raj
zaik
ról.
Hív
juk
fel a
figy
elm
et a
kör
nyez
etbe
n ta
lálh
ató
ábrá
kra,
je
lekr
e,
szim
bólu
-m
okra
, és
besz
éljü
nk a
rról
, mit
jele
nte-
nek
ezek
.
Sze
rezz
ünk
be o
lyan
esz
közö
ket,
amel
ye-
ken
szim
bólu
mok
láth
atók
.
30-5
0
Raj
zolá
s, fe
stés
köz
ben
néha
je-
lent
ésse
l ruh
ázzá
k fe
l az á
brái
kat.
Jele
ntés
t tul
ajdo
níta
nak
azok
nak
az á
brák
nak,
am
elye
ket
külö
n-bö
ző h
elye
ken
látn
ak.
Mily
en fi
rkák
at k
észí
tene
k a
gyer
ekek
, és
mily
en je
lent
ést t
ulaj
doní
tana
k ne
kik,
pél
-dá
ul a
mik
or a
z eg
ész
papí
rlapo
t öss
zefir
-ká
lják,
és
azt m
ondj
ák, „
Néz
d, m
it íro
k”.
Kés
zíts
ünk
füze
teke
t, kö
nyve
ket a
gye
-re
kekk
el a
tevé
keny
sége
ikrő
l, illu
sztr
ál-
juk
ezek
et ró
luk
kész
ült f
ényk
épek
kel.
Tal
álju
nk k
i egy
ütt v
erse
ket é
s kis
tört
é-ne
teke
t, és
jegy
ezzü
k le
a g
yere
kekn
ek.
Seg
ítsün
k a
gyer
ekek
nek
felis
mer
ni é
s le
írni s
aját
nev
üket
.
Ikta
ssun
k be
oly
an te
véke
nysé
geke
t, ah
ol a
gy
erek
ek a
z írá
ssal
kís
érle
tezh
etne
k, p
éldá
ul
üzen
etet
hag
yhat
nak.
A s
zere
pját
ékok
és
más
tevé
keny
sége
k so
-rá
n ad
junk
lehe
tősé
get a
z írá
sra.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Kez
dik
a be
széd
foly
amot
sza
-va
kra
tago
lni.
írjá
k le
a s
aját
nev
üket
.
Hog
yan
hasz
náljá
k a
gyer
ekek
az
írást
ar
ra, h
ogy
felje
gyzé
seke
t kés
zítse
nek
vagy
ko
mm
unik
álja
nak,
pél
dául
Már
k eg
y ra
jzra
, am
in k
ét b
arát
jáva
l lát
ható
játé
k kö
zben
, rá
írja,
hog
y „M
árk,
R (R
icsi)
és
G (G
abi)”
.
Vál
lalju
k az
írno
k sz
erep
ét a
gye
reke
k m
elle
tt.
Miu
tán
elm
ondt
ak e
gy m
on-
dato
t, is
mét
eljü
k m
eg a
z el
ső r
észé
t, m
ondj
unk
ki m
inde
n sz
ót, é
s írj
uk is
le.
Biz
tosí
tsun
k m
egfe
lelő
esz
közö
ket é
s ol
yan
alka
lmak
at, a
hol a
gye
reke
k a
játé
kuk
so-
rán
hasz
náljá
k az
írás
t, és
java
solju
nk c
élo-
kat,
amel
yekh
ez ö
nálló
an v
agy
csop
ortb
an
„írha
tnak
”.
Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai
3938
kéz
írás hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 Já
tsza
nak a
sajá
t ujja
ikka
l és l
ábuj
jaik
kal, é
s a
körü
lött
ük lé
vő tá
rgya
kra
össz
pont
osít-
ják
figye
lmük
et.
Hog
yan
szeg
ezik
a c
secs
emők
a
teki
ntet
üket
a tá
rgya
kra,
vag
y sa
-já
t láb
ukra
, ökl
ükre
.
Tegy
ük a
cse
csem
őket
oly
an h
elyr
e,
ahol
figy
elm
ük a
játé
kokr
a ös
szpo
n-to
sulh
at, m
egfo
ghat
ják
őket
, és
sza-
bado
n he
lyez
kedh
etne
k, fo
rogh
atna
k.
Leg
yen
sok
olya
n já
ték,
am
ely
nyúj
tózá
sra
és fo
gásr
a ké
szte
ti a
csec
sem
őket
, pél
dául
eg
y fe
llóga
tott
játé
kfüz
ér.
8-2
0
Kez
dik
össz
ehan
goln
i a k
éz-
és a
sze
m-
moz
dula
toka
t, te
kint
etük
et
a tá
rgyr
a sz
egez
ik é
s ho
zzáé
rnek
.
Mily
en m
ozdu
lato
kat
tesz
nek,
és
mily
en h
ango
kat
adna
k ki
a c
se-
csem
ők,
mik
özbe
n fe
lfede
zik
a kü
lönb
öző
anya
goka
t, fe
sték
et,
gyur
mát
, rag
aszt
ót é
s a
körü
löt-
tük
lévő
ter
et, i
lletv
e a
külö
nböz
ő ha
ngad
ó já
téko
kat,
hang
szer
eket
.
Írju
k le
a
csec
sem
ők
moz
dula
tait,
ah
ogy
körb
e-kö
rbe
foro
gnak
, va
gy
egy
húzó
s-to
lós j
áték
kal e
gyen
es v
o-na
lban
hal
adna
k.
Terv
ezzü
nk s
ok o
lyan
tev
éken
ység
et, a
me-
lyek
a m
otor
os é
s fino
mm
otor
os k
épes
sége
k ha
szná
latá
ra k
észt
etik
a g
yere
keke
t, pé
ldáu
l rú
gjan
ak la
bdát
, ját
ssza
nak
guru
lós
játé
kok-
kal, e
tess
ék m
eg a
teng
erim
alac
okat
.
16-2
6
Kez
ükke
l vag
y va
lam
ilyen
esz
közz
el v
é-le
tlens
zerű
nyo
mok
at, j
elek
et h
agyn
ak.
Hán
yfél
ekép
pen
hagy
nak
jele
t, ny
omot
a g
yere
kek,
pél
dául
gyu
r-m
ában
vag
y ag
yagb
an.
Kéz
ügye
sség
ük fe
jlesz
tése
érd
ekéb
en
vonj
uk b
e a
gyer
ekek
et o
lyan
tev
é-ke
nysé
gekb
e, m
int
a pa
pírt
épés
, fir-
kálá
s, s
odrá
s és
nyo
mdá
zás.
Leg
yene
k uj
jfest
ő es
zköz
eink
és
játs
szun
k sz
appa
nos
vízz
el, h
ogy
azok
nak
a gy
erek
ek-
nek
is fe
lkel
tsük
az
érde
klőd
ését
, ak
ik m
ég
nem
tudj
ák fo
gni a
z ecs
etet
vag
y a
filct
olla
t.
22
-36
M
ár k
épes
ek ir
ányí
tani
a k
ülön
féle
esz
kö-
zöke
t és
hasz
nála
ti tá
rgya
kat .
Hog
yan
kezd
enek
a g
yere
kek
fi-no
mm
otor
os
kész
sége
i fe
jlődn
i, pé
ldáu
l hog
yan
hasz
náljá
k az
uj-
jaik
at,
amik
or m
egpr
óbál
ják
be-
gom
boln
i a
ruhá
juka
t, fe
lhúz
ni a
ci
pzár
t, ita
lt tö
lteni
vag
y az
önt
ö-ző
kann
át h
aszn
álni
.
Bizt
assu
k a
gyer
ekek
et a
rra, h
ogy
sok-
féle
any
agot
és
eszk
özt f
ogja
nak
meg
és
has
znál
jana
k, a
djun
k ne
kik
agya
got,
ujjfe
sték
et, k
anal
akat
, ecs
etek
et.
Var
iálju
k az
is
mer
ős
tevé
keny
sége
knél
ha
szná
lt es
zköz
öket
és
fels
zere
lést
, pél
dául
te
gyün
k a
hom
okoz
óba
kis
lapá
tot,
gere
b-ly
ét v
agy
boto
kat.
30-5
0
Has
znál
ják
az e
gyke
zes
eszk
özök
et é
s ha
szná
lati
tárg
yaka
t. L
endü
lete
s vo
nala
kkal
egy
enes
eket
és
körö
ket r
ajzo
lnak
. E
gyre
nag
yobb
biz
tons
ágga
l ke
zelik
a
tárg
yaka
t.
Mily
en b
izto
nság
gal
irány
ítják
a
gyer
ekek
az
álta
luk
hasz
nált
esz-
közö
ket é
s an
yago
kat.
Mily
en á
brák
at sz
eret
nek
kész
íteni
.
Tere
mts
ünk
lehe
tősé
get
a gy
erek
ek
kézü
gyes
ségé
nek
fejlő
désé
re s
zám
uk-
ra é
rdek
es h
elyz
etek
ben.
Pél
dául
se-
gíts
enek
a s
ütés
-főz
és k
özbe
n, v
agy
kezd
jene
k já
tsza
ni e
gy h
angs
zere
n.
Adj
unk
lehe
tősé
get
nagy
vál
lmoz
gáso
kra,
pé
ldáu
l len
gess
enek
sza
lago
kat
a le
vegő
-be
n, ü
ssen
ek e
l köt
élen
lógó
labd
át é
s fe
s-se
nek
nagy
felü
lete
ket n
agy
ecse
ttel
. B
izta
ssuk
a g
yere
keke
t arr
a, h
ogy
játé
k kö
z-be
n ra
jzol
jana
k kö
röke
t, ci
kkca
kkok
at é
s m
ás f
orm
ákat
, pél
dául
hom
okka
l, ví
zzel
és
ecse
ttel
és
a le
vegő
ben.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Kez
dene
k az
óra
mut
ató
járá
sáva
l elle
nté-
tes
moz
dula
toka
t vég
ezni
, és
a fü
ggől
eges
vo
nala
k nyo
mát
köve
tni t
udjá
k a c
eruz
ával
. K
ezde
nek
felis
mer
hető
bet
űket
rajz
olni
. h
aszn
áljá
k a
ceru
zát,
és f
ogjá
k úg
y,
hogy
fe
lism
erhe
tő,
több
nyire
he
lye-
sen
meg
form
ált
betű
ket
tudj
anak
raj
-zo
lni v
ele.
Mily
en ü
gyes
en h
aszn
álna
k a
gye-
reke
k m
inde
nfél
e es
zköz
öket
a já
-té
khoz
és
az ír
ásho
z. H
ogya
n fo
rmál
nak
felis
mer
hető
be
tűke
t.
Tan
ítsuk
meg
a g
yere
kekn
ek a
hel
yes
betű
form
álás
t, pé
ldáu
l akk
or, a
mik
or
a fe
stm
ényü
kre
ráírj
ák a
nev
üket
. B
izta
ssuk
őke
t arr
a, h
ogy
gyak
orol
ják
a be
tűfo
rmák
at f
esté
s, r
ajzo
lás
köz-
ben,
vag
y am
ikor
a n
evük
et, e
setle
g a
bará
taik
és c
salá
dtag
jaik
nev
ét le
írják
.
Leg
yen
sokf
éle
íróes
zköz
és
papí
r, be
nt é
s a
szab
adba
n eg
yará
nt.
Bát
oríts
uk a
gye
reke
ket
a he
lyes
bet
űfor
-m
álás
ra, p
éldá
ul ír
jana
k ne
vet a
mun
káik
ra.
Ter
emts
ünk
olya
n he
lyze
teke
t, ah
ol a
z írá
s-na
k ér
telm
e va
n, p
éldá
ul t
együ
nk a
tel
efon
m
ellé
jegy
zett
ömbö
t, va
gy k
ezel
őlap
okat
az
„orv
osi r
ende
lőbe
”.
Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai
40
3. proBlémAmegoldás, gondolkodás és számolási képesség
elvárások:A gyerekeket változatos környezetben kell segítenünk abban, hogy felfedezések révén bővíthessék tudásukat a probléma-megoldás, gondolkodás és számolási képesség területén, él-vezhessék, elsajátíthassák és gyakorolhassák gyarapodó isme-reteiket, és beszélhessenek róluk. Lehetőséget kell biztosíta-nunk számukra ahhoz, hogy gyakorolják ezeket a készségeket, és megtanulják magabiztos, hozzáértő módon alkalmazni őket.
Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség: Amikor a gyerekek mintázatokat keresnek, összekapcsol-nak dolgokat egymással és összefüggéseket fedeznek fel, tulajdonképpen matematikai képességeiket alapozzák meg. Ilyen típusú játékaik és tevékenységeik során megismerik a számokat és a számolást, az osztályozást és párosítást, a formákat, a teret és a méreteket.
A gyerekek az így szerzett tudásra és készségekre hagyatkozva oldanak meg problémákat, fogalmaznak meg új kérdéseket és teremtenek kapcsolatot a fejlődés és tanulás más területeivel.
hoGyAn TudJA A GyeReKháZ hATÉKonyAn SeGíTenI A FeJlődÉSneK ÉS A TAnuláSnAK eZT A TeRÜleTÉT?
Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordíta-nunk ahhoz, hogy minden gyerek számára megteremtsük a hatékony fejlődés és tanulás lehetőségét a problémamegol-dás, gondolkodás és számolási képesség területén:
Pozitív kapcsolatok: Adjunk a gyerekeknek elegendő időt, teret és bátorítást ah-hoz, hogy felfedezzék és használják az új szavakat és mate-matikai ismereteket, fogalmakat és nyelvet azoknak a tevé-kenységeknek a során, amelyeket játék közben maguk kez-deményeztek. Biztassuk őket arra, hogy vizsgáljanak meg valódi problé-mákat, készítsenek közösen mintázatokat, számoljanak és válogassanak. Kérdezzük meg például, hány kanálra van szükség ahhoz, hogy a csoportban mindenkinek jusson egy.
Értékeljük a gyerekek saját grafikus vagy gyakorlati felfede-zéseit a problémamegoldás, gondolkodás és számolási ké-pesség terén.
Támogató környezet: Vegyük észre, mennyi számolási lehetőséget rejt a szabadtéri környezet, ahol a gyerekek saját fizikai aktivitásukon keresz-tül fedezhetik fel a formákat, a távolságokat és a méreteket. Aknázzuk ki a benti környezet nyújtotta számolási lehetősé-geket is, ösztönözve a gyerekeket arra, hogy gyakorlati hely-zeteken keresztül ismerkedjenek a számokkal, a számolással és a műveletekkel, például derítsék ki, hány gyerek van a Gye-rekházban, vagy hány képeskönyvet nézegetett valaki aznap.
Gondoskodjunk arról, hogy a számoláshoz használható esz-közök bent és a szabadban is mindig hozzáférhetők legyenek
Fejlődés és tanulás: Fejlesszük a matematikai tudást a gyerekek valamennyi ko-rai élményén keresztül: használjuk a meséket, dalokat, játé-kokat és a szimbolikus játékokat.
Teremtsünk lehetőséget a matematikai és geometriai természe-tű tanulságok levonására, például az építőkockákkal való játék jó lehetőség a formák, méretek és mennyiségek felfedezésére.
Használjunk matematikai kifejezéseket a játék és a napi te-vékenységeink közben
Fejlődés és tanulás Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség
41
A s
zám
ok
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 R
eagá
lnak
a k
örny
ezet
ükbe
n lé
vő e
m-
bere
kre
és tá
rgya
kra.
Ész
reve
szik
, ha
meg
válto
zott
a t
ár-
gyak
, ké
pek
vagy
han
gok
elre
ndez
ő-dé
se, m
enny
iség
e.
Az
embe
rekr
e és
tár
gyak
ra a
dott
re-
akci
ókat
. A
hogy
a k
isba
bák
a lá
tott
, hal
lott
, ta-
pasz
talt
tárg
yak
vagy
kép
ek m
enny
i-sé
géne
k vá
ltozá
sát fi
gyel
ik.
Fig
yeljü
k m
eg, k
ik a
zok
az e
mbe
rek,
és
me-
lyek
azo
k a
játé
kok
és é
lmén
yek,
am
elye
k te
tsze
nek
a cs
ecse
mők
nek.
Bes
zéljü
nk a
zokr
ól a
dol
gokr
ól, a
mel
yeke
t a
csec
sem
ők é
szre
vesz
nek
a G
yere
kház
kü-
lönb
öző
tere
iben
, pél
dául
a k
ertb
en, a
z öl
-tö
zőbe
n va
gy a
játs
zósz
obáb
an.
Teg
yük
ki a
ked
venc
dol
gaik
at é
lénk
, vi
lágo
s kö
rnye
zetb
en, h
ogy
a ki
sba-
bák
láth
assá
k ők
et.
Kin
cses
kos
arak
ban
adju
nk k
iseb
b m
enny
iség
et e
gyfo
rma
tárg
yakb
ól,
és a
djun
k kü
lön
is e
gy-e
gy t
árgy
at,
péld
ául f
enyő
tobo
zt v
agy
kag
ylót
.
8-2
0
Kez
dene
k tu
dato
sodn
i ben
nük
a sz
á-m
ok o
lyan
játé
kos
mon
dóká
k és
dal
ok
révé
n, a
mel
yek
kapc
soló
dnak
a s
zá-
mok
ról s
zerz
ett t
apas
ztal
atai
khoz
. S
zere
tik j
áték
köz
ben
meg
neve
zni
és
meg
kere
sni a
z or
ruka
t, sz
emük
et v
agy
poca
kjuk
at.
Mily
en s
zám
okka
l kap
csol
atos
mon
-dó
káka
t és
játé
kos
dalo
kat k
edve
lnek
. M
ilyen
ism
erős
dol
gok,
pél
dául
egy
la
bda
vagy
egy
mac
kó k
épét
ism
e-rik
fel
és
mut
atjá
k m
eg a
cse
csem
ők
a kö
nyve
kben
.
Éne
keljü
nk sz
ámol
ós m
ondó
káka
t öltö
ztet
és
vagy
pel
enká
zás
közb
en, p
éldá
ul „E
gy, k
ettő
, há
rom
, nég
y, te
kis
legé
ny h
ová
még
y?”
Moz
ogju
nk a
cse
csem
őkke
l az
ism
erős
da-
lok
és m
ondó
kák
ritm
usár
a. B
izta
ssuk
őke
t arr
a, h
ogy
üssé
k és
taps
oljá
k ve
lünk
egy
ütt a
z eg
ysze
rű ri
tmus
okat
.
Gyű
jtsün
k ol
yan
szám
olós
mon
dó-
káka
t, am
elye
kben
ism
étlé
sek
van-
nak,
és a
gye
reke
k te
véke
nysé
geih
ez
és é
lmén
yeih
ez k
apcs
olód
nak,
pél
-dá
ul „
Egy,
meg
éret
t a
meg
gy, k
ettő
, cs
ipke
boko
r-ve
ssző
”.
16-2
6
Vél
etle
nsze
rűen
m
onda
nak
egye
s sz
ámok
at.
Meg
külö
nböz
tetik
a
men
nyis
égek
et,
észr
eves
zik,
hog
y az
egy
ik c
sopo
rtba
n tö
bb tá
rgy
van,
min
t a m
ásik
ban.
A b
irtok
olt
tárg
yak
kate
goriz
álás
a ré
-vé
n tu
dato
sul a
z eg
y az
egy
hez
meg
-fe
lelte
tés,
kez
detb
en a
z „e
nyém
” és
a
„mam
ié” m
egkü
lönb
özte
tésé
vel.
Hog
yan
figye
lnek
a s
zám
okra
ját
ék
közb
en, p
éldá
ul m
ilyen
szá
mne
veke
t ha
szná
lnak
, mik
or é
s m
iért
. A
zt, h
ogy
a gy
erek
ek é
szre
vesz
ik v
agy
kivá
lasz
tják
a na
gyob
b m
enny
iség
et.
Has
znál
juk
a sz
ámne
veke
t ér
telm
es s
zö-
vegk
örny
ezet
ben,
pél
dául
„Itt
a m
ásik
kes
z-ty
űd, m
ost m
ár m
egva
n m
ind
a ke
ttő.
” Já
ték
közb
en m
ondj
uk a
gye
reke
knek
, hog
y va
lam
i „so
k” v
agy
„kev
és”.
Bes
zéljü
nk a
kisg
yere
kek
vála
sztá
sairó
l, és h
a le
het,
mut
assu
k m
eg, h
ogya
n tu
djuk
szá
mo-
láss
al m
egm
onda
ni, m
enny
i van
val
amib
ől.
Adj
unk
a gy
erek
ekne
k le
hető
sége
t ar
ra,
hogy
val
ós s
zitu
áció
kban
gya
koro
lják
az
egy
az e
gyhe
z m
egfe
lelé
seke
t. B
eszé
ljünk
a m
inde
nnap
os h
elyz
etek
ma-
tem
atik
ájár
ól,
péld
ául
arró
l, ho
gy m
inde
n ly
ukra
egy
gom
b ju
t a k
abát
on.
Mes
éljü
k el
a sz
ülők
nek
az ö
ssze
s mód
szer
t, am
elly
el a
gye
reke
k a
Gye
rekh
ázba
n a
szá-
mok
ról t
anul
nak.
Ter
emts
ünk
sokf
éle
hely
zete
t, am
i-ko
r já
ték
közb
en is
mer
kedh
etne
k a
„sok
” és
a „k
evés
” jel
enté
séve
l. L
egye
nek
a sz
erep
játé
k-sa
rokb
an
olya
n do
lgok
, am
elye
ket
több
féle
-ké
ppen
cso
port
osíth
atun
k. L
egye
nek
gyűj
tem
énye
k ol
yan
tár-
gyak
ból,
amel
yeke
t so
kfél
ekép
pen
válo
gath
atun
k és
cso
port
osíth
atun
k. Á
lljana
k re
ndel
kezé
sre
olya
n es
z-kö
zök,
am
elye
k se
gítik
a g
yere
keke
t ab
ban,
hog
y eg
y az
egy
hez
meg
fe-
lelé
seke
t ta
lálja
nak,
pél
dául
adj
anak
m
inde
n ba
bána
k eg
y cs
észé
t.
Fejlődés és tanulás Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség
4342
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
22
-36
V
alam
enny
ire é
rtik
az
egye
t és
a ke
ttőt
, kü
lönö
sen,
ha
font
os n
ekik
a s
zám
. S
zim
bólu
mok
at é
s je
leke
t gyá
rtan
ak é
s pr
óbál
gatn
ak.
Has
znál
nak
egye
s m
enny
iség
i kife
jezé
-se
ket,
péld
ául a
zt, h
ogy
„töb
b” é
s „s
ok”.
Néh
ány
szám
neve
t so
rren
dben
mon
-da
nak
el.
Am
ikor
a g
yere
kek
el t
udna
k ol
vasn
i né
hány
szá
mot
, pél
dául
az
egye
st, a
ke
ttes
t és
a há
rmas
t. M
ilyen
kör
ülm
énye
k kö
zött
has
znál
nak
a gy
erek
ek je
leke
t és
szim
bólu
mok
at.
Mily
en h
elyz
etek
kés
ztet
ik a
gye
reke
-ke
t arr
a, h
ogy
szám
okró
l bes
zélje
nek.
Mel
y sz
ámok
at
hasz
náljá
k sp
ontá
n m
ódon
játé
k kö
zben
. H
ogya
n pá
rosí
tják
össz
e a
dolg
okat
, pé
ldáu
l a p
ohar
akat
a s
zívó
szál
akka
l. H
ogya
n re
ndez
ik a
dol
goka
t so
rba,
ah
ogy
„köv
etke
znek
”.
Mut
assu
k m
eg a
gye
reke
knek
, hog
yan
derít
-he
tjük
ki sz
ámol
ássa
l, men
nyi v
an v
alam
iből
. B
eszé
ljünk
arr
ól,
hogy
a s
zim
bólu
mok
és
jele
k, a
mel
yeke
t ha
szná
lunk
, sz
ámok
at é
s m
enny
iség
eket
jele
nten
ek.
Teg
yünk
fel i
lyen
kér
dése
ket:
„Egy
vag
y ké
t sz
endv
icse
t kér
sz?”
Étk
ezés
kor
besz
éljü
nk
az
étel
adag
okró
l, ho
gy a
gye
reke
k m
egis
mer
jék
a m
enny
i-sé
geke
t, pé
ldáu
l az
t, ho
gy „
elég
”, „t
öbb”
, „h
ány
dara
b”.
Mut
assu
k m
eg, m
ilyen
szá
mfe
lirat
ok
hasz
nála
tosa
k a
szab
adba
n, p
éldá
ul
a re
ndsz
ámtá
blák
at, a
ház
szám
okat
és
a b
uszo
k sz
ámát
. T
erem
tsün
k „s
zám
okba
n ga
zdag
” kö
rnye
zete
t a já
tszó
saro
kban
. Has
z-ná
ljuk
a sz
ámok
at ú
gy,
ahog
y az
ok
otth
on i
s ha
szná
lato
sak,
pl.
legy
en
órán
k és
tele
fonu
nk.
Vez
essü
nk n
apló
t a
gyer
ekek
kel
a ke
dven
c do
lgai
król
. Be
szél
jünk
ar
-ró
l, hán
yan
szer
etik
az
alm
át, v
agy
kik
szok
tak
otth
on e
gy b
izon
yos
tévé
-m
űsor
t néz
ni.
30-5
0
Spo
ntán
has
znál
nak
néhá
ny s
zám
neve
t és
szá
mok
kal k
apcs
olat
os k
ifeje
zést
. A
szá
mok
irán
ti kí
vánc
siság
uk m
egje
gy-
zése
kben
és k
érdé
sekb
en n
yilv
ánul
meg
. Já
ték
közb
en p
onto
san
hasz
náln
ak n
é-há
ny s
zám
neve
t. E
lőfo
rdul
, hog
y he
lyes
en re
ndel
ik a
szá
-m
okat
a m
enny
iség
ekhe
z. F
elis
mer
ik a
z egy
, két
vag
y há
rom
tárg
y-bó
l álló
cso
port
okat
.
Ha
a gy
erek
ek é
rtik
, hog
y a
külö
nböz
ő sz
ámok
nak
más
-más
nev
ük v
an.
Ha
pont
osan
has
znál
ják a
szám
ok n
evei
t. M
ilyen
szá
mok
at e
mlít
enek
, és
mié
rt
hasz
náln
ak b
izon
yos
szám
okat
. H
ogya
n tip
pelik
meg
, ho
gy m
enny
it lá
tnak
egy
dol
ogbó
l, és
hog
yan
tudj
ák
ezt e
llenő
rizni
. M
ilyen
pon
tosa
n ha
szná
lják
a so
rszá
m-
neve
ket (
első
, más
odik
, har
mad
ik st
b.)
Mily
en s
trat
égiá
kkal
ren
delik
hoz
zá a
sz
ámok
at a
men
nyis
égek
hez,
pél
dául
az
ujju
kon
szám
olna
k.
Has
znál
juk
a sz
ámok
meg
neve
zésé
t kü
-lö
nfél
e he
lyze
tekb
en,
péld
ául
„egy
”, „k
et-
tő”,
„hár
om”,
„sok
”, „t
öbb
száz
”, „m
enny
i” és
„s
zám
old”
. M
utas
sunk
pél
dát,
és b
izta
ssuk
a g
yere
ke-
ket
a m
atem
atik
ai n
yelv
has
znál
atár
a, p
él-
dául
teg
yünk
fel
oly
an k
érdé
seke
t, ho
gy
„Hán
y ed
ény
fér e
l a p
olco
n?”
Hag
yjuk
, hog
y a
gyer
ekek
meg
érts
ék, h
ogy
egyv
alam
it, p
éldá
ul a
pizz
át is
, el le
het o
szta
ni.
Tere
mts
ünk
a gy
erek
ekne
k al
kalm
at a
sz
ámol
ásra
, pél
dául
kér
jük
meg
őke
t, ho
gy
hozz
anak
há
rom
ba
rátju
knak
el
egen
dő ke
szty
űbáb
ot a
báb
ozás
hoz.
Seg
ítsün
k a
gyer
ekek
nek,
hog
y a
dol-
gok
hián
yát
is
felis
mer
jék,
pé
ldáu
l m
ondj
uk a
zt,
amik
or v
alam
it ki
osz-
tott
unk,
hog
y „e
gy s
em m
arad
t”.
Kés
zíts
ünk
szám
felir
atok
at,
hogy
a
gyer
ekek
has
znál
ják
azok
at, p
éldá
ul
tegy
ünk
min
den
bici
klire
, kis
mot
orra
sz
ámtá
blát
, és
min
den
park
olóh
elye
t je
löljü
nk m
eg s
zám
mal
. A
sze
repj
áték
okba
n sz
ámol
junk
pa-
pírp
énzt
és
érm
éket
.
A s
zám
ok
Fejlődés és tanulás Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség
4342
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Felis
mer
nek
néhá
ny o
lyan
szá
mne
vet,
amel
yek
jele
ntős
ek sz
ámuk
ra.
Hár
om v
agy
négy
tár
gyat
meg
tud
nak
szám
olni
egy
esév
el.
Egy
nag
yobb
cso
port
ból
kisz
ámol
nak
legf
elje
bb h
at tá
rgya
t. C
sele
kvés
eket
vag
y ne
m m
ozdí
that
ó tá
rgya
kat i
s ké
pese
k m
egsz
ámlá
lni.
Kez
dene
k 10
fölö
tt is
szá
mol
ni.
Kez
dik
a sz
ámok
at a
z uj
jaik
kal,
papí
rra
rótt
jele
kkel
, vag
y ké
pekk
el je
löln
i. H
elye
sen
kivá
lasz
tják
azt
a sz
ámot
, am
ely
az 1–
5 tá
rgyb
ól á
lló, k
ésőb
b az
t, am
elyi
k az
1–9
tárg
yból
álló
cso
port
ot
képv
isel
i. F
elis
mer
ik 1-
től 5
-ig
a sz
ámok
at.
Meg
szám
olna
k le
gfel
jebb
10 re
ndez
et-
len
tárg
yat.
Meg
becs
ülik
, hán
y tá
rgy
van
előt
tük,
és
elle
nőrz
éské
ppen
meg
szám
oljá
k ők
et.
Tud
ják,
hog
y a
szám
ok a
zt j
elen
tik,
hány
tárg
y va
n eg
y cs
opor
tban
. K
ülön
böző
hel
yzet
ekbe
n ha
szná
lják
a so
rszá
mne
veke
t. M
egha
táro
zzák
, maj
d ös
szeh
ason
lítjá
k a
két c
sopo
rtba
n lé
vő tá
rgya
k sz
ámát
. Is
mer
ős h
elyz
etbe
n m
ondj
ák e
l és
ha
szná
lják
sorb
an a
szá
mok
nev
eit.
Szá
mol
jana
k m
eg
meg
bízh
atóa
n le
gfel
jebb
tíz
hétk
özna
pi tá
rgya
t. Is
mer
jék
fel a
szá
mje
gyek
et 1-
9-ig
. h
aszn
áljá
k fe
jlődő
mat
emat
ikai
is-
mer
etei
ket é
s m
ódsz
erei
ket g
yako
r-la
ti pr
oblé
mák
meg
oldá
sára
.
Mily
en m
aguk
ra v
onat
kozó
szá
mok
at
említ
enek
a g
yere
kek,
pél
dául
az
élet
-ko
ruka
t, a
házs
zám
ukat
, egy
tele
fon-
szám
ot v
agy
a cs
alád
tago
k sz
ámát
. H
a a
gyer
ekek
max
imum
tíz
rend
ezet
-le
n tá
rgya
t meg
szám
olna
k. H
ogya
n sz
ámol
nak
ki l
egfe
ljebb
hat
tá
rgya
t eg
y na
gyob
b cs
opor
tból
, pél
-dá
ul h
a a
közö
sen
kira
kózn
ak, k
iosz
t-já
k a d
arab
okat
és m
egsz
ámol
ják,
hog
y eg
yfor
mán
juto
tt-e
min
denk
inek
. A
hogy
a g
yere
kek a
szám
okat
az u
jjaik
-ka
l, pa
pírr
a ró
tt je
lekk
el, v
agy
képe
kkel
ke
zdik
jelö
lni.
Ha
a gy
erek
ek fe
lism
erik
a sz
ámje
gyek
et.
Hog
yan
hasz
náljá
k fe
jlődő
mat
ema-
tikai
tud
ásuk
at a
rra,
hog
y m
atem
a-tik
ai p
robl
émák
at o
ldja
nak
meg
, pél
-dá
ul e
ldön
tsék
azt
a v
itát,
hogy
mel
yik
kupa
cban
van
több
kav
ics.
Bizt
assu
k a
gyer
ekek
et a
bec
slésr
e, p
éldá
ul
becs
üljé
k m
eg, h
ány
szen
dvic
set c
som
agol
-ju
nk a
kirá
ndul
ásho
z. B
izta
ssuk
őke
t a
mat
emat
ika
nyel
véne
k ha
szná
latá
ra:
„Van
ann
yi t
oboz
od,
hogy
tu
dsz
belő
le a
dni n
ekem
hár
mat
?” V
onju
k be
a
gyer
ekek
et
a sz
emlé
ltető
an
yago
k el
kész
ítésé
be, p
éldá
ul k
észí
tsen
ek
az é
tlaph
oz s
aját
szi
mbó
lum
okat
. V
essü
k be
a s
zám
okat
a n
evel
ési p
rogr
am
min
den
terü
leté
n, p
éldá
ul é
píts
ük b
e ők
et
egy
kedv
enc
mes
éről
, mon
djuk
a „
Hár
om
pilla
ngó”
-ról
kés
zült
előa
dásb
a. K
észít
sünk
rövi
d „k
önyv
eket
” az
okró
l a s
zá-
mok
ról, a
mel
yek
jele
nten
ek v
alam
it a
gyer
e-ke
k szá
már
a, p
éldá
ul a
kedv
enc
szám
aikr
ól, a
sz
ület
ési d
átum
okró
l vag
y te
lefo
nszá
mok
ról.
Has
znál
junk
mon
dóká
kat,
dalo
kat
és m
e-sé
ket,
amel
yekb
en e
gyes
ével
kel
l szá
mol
ni
és v
issz
aszá
mol
ni.
Hív
juk
fel a
figy
elm
et a
z ür
es h
alm
azra
, és
veze
ssük
be
a se
mm
i vag
y a
nulla
foga
lmát
.
Gyű
jtsün
k ér
deke
s do
lgok
at,
ame-
lyek
et
a gy
erek
ek
válo
gath
atna
k,
rend
szer
ezhe
tnek
, m
egsz
ámol
hat-
nak
és fe
lcím
kézh
etne
k já
ték
közb
en.
Teg
yünk
ki s
zám
okat
kon
krét
jele
n-té
ssel
, pé
ldáu
l írj
uk k
i, há
ny g
yere
k já
tszh
at e
gy p
ályá
n. K
észí
tsün
k ol
yan
szám
tábl
ákat
, am
elye
ket
tapo
gath
atna
k: d
örzs
pa-
pírb
ól, b
árso
nybó
l vag
y zs
ineg
ből.
Tere
mts
ünk
a gy
erek
ekne
k le
hető
sé-
geke
t ar
ra, h
ogy
néhá
ny t
árgg
yal,
az
írott
szá
mje
ggye
l és
az
írott
szá
m-
névv
el k
ísérle
tezz
enek
. Fej
less
zük
ezt
olya
n fe
lada
tok
segí
tség
ével
, am
ikor
tö
bbfé
le s
zám
ot, s
zám
jegy
et é
s so
k-fé
le tá
rgya
t kel
l pár
osíta
ni.
Leg
yene
k ké
znél
a s
zám
okka
l kap
-cs
olat
os já
téko
k, é
s ta
níts
uk m
eg a
gy
erek
eket
has
znál
atuk
ra.
Tegy
ünk
ki é
rdek
es k
önyv
eket
a s
zá-
mok
ról.
Játs
szun
k oly
an já
téko
kat,
amel
yekh
ez
szám
olni
kel
l, pél
dául
búj
ócsk
ázzu
nk.
Taní
tsun
k m
eg a
gye
reke
knek
oly
an
mon
dóká
kat,
amel
yekb
en
szám
o-lu
nk é
s vi
ssza
szám
olun
k, p
éldá
ul v
er-
seny
ekné
l: „H
árom
, ket
tő, e
gy…r
ajt!”
Fejlődés és tanulás Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség
4544
szá
mít
ások
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 S
züle
tésü
ktől
fo
gva
logi
kusa
n go
ndol
kodn
ak.
Am
ikor
élv
ezik
azo
kat
a já
téko
kat,
ame-
lyek
ben
meg
mut
atun
k,
maj
d el
rejtü
nk
tárg
yaka
t.
Bes
zéljü
nk a
cse
csem
őkne
k ar
ról, h
ogy
mit
csin
álun
k, é
s m
i tör
téni
k. M
utas
suk
és m
ondj
uk a
cse
csem
őkne
k a
csel
ekvé
sek
lépé
sein
ek s
orre
ndjé
t, m
iköz
-be
n el
vége
zzük
az i
smer
ős fe
lada
toka
t.
8-2
0
Val
amen
nyire
ért
ik,
hogy
a d
ol-
gok
akko
r is
léte
znek
, ha
nem
lát-
ják
őket
. Fe
lfigy
elne
k az
oly
an je
lens
égek
re,
és v
izsgá
lgat
ják
őket
, am
elye
k ne
m
az e
lvár
ásai
k sz
erin
t tör
ténn
ek.
Am
ikor
a c
secs
emők
érd
eklő
déss
el k
ere-
sik
azok
at a
tárg
yaka
t, am
elye
k el
tűnn
ek
a sz
emük
elő
l. M
ilyen
kita
rtóa
n pr
óbál
nak
a gy
erek
ek e
l-ér
ni v
alam
it, a
mi e
gysz
er m
ár s
iker
ült n
e-ki
k, p
éldá
ul k
inyi
tni e
gy d
oboz
tet
ejét
, ha
az e
gysz
er m
ár k
ipat
tant
.
Játs
szun
k ku
kucs
ot, v
agy
kom
men
tálju
k,
ahog
y eg
y do
bozb
ól e
lőbú
jik e
gy b
áb.
Bes
zéljü
nk a
cse
csem
őkne
k m
inde
n-na
pos p
robl
émák
ról, a
mel
yekk
el sz
em-
besü
lhet
nek,
pél
dául
hog
yan
szer
ezzé
k vi
ssza
a z
okni
juka
t, ha
az
bees
ett
va-
laho
vá.
Kérd
ezzü
k m
eg,
men
ni f
og-e
eg
yedü
l, vag
y se
gíts
ünk.
Sze
rezz
ünk
be
hajto
gató
s kö
nyve
ket,
mut
assu
k m
eg,
mi
van
el v
an e
lrejtv
e be
nnük
. T
együ
nk k
i sok
érd
ekes
látn
ival
ót, a
mit
a gy
erek
ek n
ézeg
ethe
tnek
, ha
kör
ülné
z-ne
k, f
elné
znek
a p
lafo
nra,
vag
y be
ku-
kucs
káln
ak e
gy s
arok
ba.
16-2
6
A
játé
kok
egyr
e cé
ltuda
tosa
bb
rend
szer
ezés
ével
és
rend
ezge
té-
séve
l tan
ulna
k os
ztál
yozn
i. T
ulaj
dons
ágai
k sze
rint k
ezdi
k kat
e-go
rizál
ni a
tárg
yaka
t.
Am
ikor
a g
yere
kek
össz
egyű
jtene
k do
l-go
kat,
péld
ául
több
kön
yvet
mag
ukho
z ve
szne
k, v
agy
sorb
a ál
lítjá
k az
aut
ókat
. A
mik
or s
zíve
sen
segí
tene
k a
feln
őttn
ek
uzso
nnai
dőbe
n a
gyüm
ölcs
vál
ogat
ásá-
ban,
pél
dául
abb
an, h
ogy
egy
hely
re t
e-gy
ék a
z ös
szes
alm
át.
Seg
ítsün
k a
gyer
ekek
nek,
hog
y m
ég
jobb
an m
enje
n az
osz
tály
ozás
és
a m
enny
iség
ek ö
ssze
haso
nlítá
sa.
Ren
drak
ás k
özbe
n fe
jless
zük
a gy
e-re
kek
logi
kai
képe
sség
eit
és g
ondo
l-ko
dásá
t ar
ról,
hogy
hov
á fé
rnek
vag
y ho
vá v
alók
a d
olgo
k.
Am
ikor
a g
yere
kek
a há
zim
unká
ban
se-
gíte
nek,
biz
tass
uk ő
ket a
rra,
hog
y te
gyék
az
öss
zes a
lmas
zele
tet a
z egy
ik e
dény
be,
a ze
llert
ped
ig a
más
ikba
. K
épek
kel v
agy
a tá
rgya
k al
akjá
val j
elez
-zü
k, h
ol t
artju
k a
dolg
okat
, és
bizt
assu
k ar
ra a
gye
reke
ket,
hogy
der
ítsék
ki,
mi
hová
val
ó.
22
-36
K
ezde
nek
össz
ehas
onlít
ani m
eny-
nyis
égek
et.
Tud
ják,
hog
y do
lgok
egy
cso
port
-já
nak
a m
enny
iség
e m
egvá
ltozi
k,
ha v
alam
it ho
zzáa
dunk
vag
y el
ve-
szün
k be
lőle
.
Mily
en k
övet
kezt
etés
ekre
jut
nak
a gy
e-re
kek
arró
l, ho
gy m
arad
t-e
gyüm
ölcs
lé,
vagy
„min
d el
fogy
ott”
. H
ogya
n pr
óbál
nak
meg
becs
ülni
eg
y m
enny
iség
et,
és h
ogya
n pr
óbál
ják
szá-
mol
ássa
l elle
nőriz
ni ö
nmag
ukat
. H
ogya
n ka
pcso
lódn
ak b
e ol
yan
egys
zerű
sz
ámol
ós d
alok
ba v
agy
játé
kokb
a, m
int
az „E
gy b
oszo
rka
van”
. A
miko
r a g
yere
kek k
ezdi
k meg
tanu
lni, h
ogya
n os
szan
ak d
olgo
kat k
ét e
gyen
lő c
sopo
rtra.
Bes
zéljü
nk a
gye
reke
knek
arr
ól,
amit
csin
álna
k, e
z se
gít
neki
k m
egsz
erve
zni
gond
olat
aika
t. Já
tssz
unk
a sz
ámok
sor
rend
jéve
l, ös
z-sz
eadá
ssal
és
ki
voná
ssal
ka
pcso
la-
tos
játé
koka
t, pé
ldáu
l ugr
óisk
oláz
zunk
va
gy k
ugliz
zunk
. S
egíts
ük a
gye
reke
k sz
ámok
ról
való
tu
dásá
nak
fejlő
désé
t ol
yan
szám
olós
da
lokk
al é
s m
ondó
kákk
al, m
int a
z „E
gy
hegy
meg
y”.
Biz
tosí
tsun
k a
gyer
ekek
nek
olya
n ke
llé-
keke
t, am
elye
kkel
eljá
tszh
atjá
k a
szám
o-ló
s m
ondó
káka
t és
dalo
kat.
Leg
yene
k ol
yan
játé
kain
k, p
éldá
ul t
eke,
am
elye
k le
hető
sége
t adn
ak a
szám
olás
ra.
Épí
tsün
k be
a ho
mok
ozós
, vize
s vag
y m
ás-
fajta
ját
ékok
ba i
s eg
y-eg
y m
atem
atik
ai
elem
et.
Fejlődés és tanulás Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség
4544
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Öss
zeha
sonl
ítana
k ké
t tá
rgyc
so-
port
ot, é
s meg
mon
dják
, ha
ugya
n-an
nyi v
an m
indk
ettő
ben.
Érd
eklő
dnek
a s
zám
okka
l kap
cso-
lato
s pr
oblé
mák
irán
t. T
öbbf
élek
éppe
n vá
lasz
tana
k kü
lön
háro
m v
agy
négy
tár
gyat
, és
kez-
dik
felis
mer
ni, h
ogy
a sz
ámuk
köz
-be
n ne
m v
álto
zik.
Mily
en s
trat
égiá
kat
alka
lmaz
nak
a gy
e-re
kek
anna
k ki
derít
ésér
e, h
ogy
egy
kupa
c tá
rgy
ugya
nann
yi-e
, min
t a m
ásik
. H
ogya
n ol
dana
k m
eg e
gy e
gysz
erű
prob
-lé
mát
az
ujja
ik s
egíts
égév
el v
agy
hang
o-sa
n sz
ámol
va.
Mut
assu
k be
az
„ugy
anan
nyi”,
„ke
ve-
sebb
”, és
más
nye
lvi e
lem
ek h
aszn
álat
át.
Am
ikor
szá
mol
ós m
esék
et v
agy
mon
-dó
káka
t ol
vasu
nk, k
érde
zzün
k rá
pél
-dá
ul, h
ogy
„Hán
y ka
tica
mar
ad, h
a m
ég
egy
eltű
nik?
” S
zem
lélte
ssük
a
szám
olós
da
loka
t, m
ondó
káka
t és
mes
éket
kép
ekke
l és
tá
rgya
kkal
.
Adj
unk
a gy
erek
ekne
k le
hető
sége
t ar
ra,
hogy
egy
enlő
és
külö
nböz
ő cs
opor
tokr
a is
szé
tvál
assz
anak
tárg
yaka
t. S
zere
zzün
k be
oly
an k
ellé
keke
t, am
e-ly
ekke
l a g
yere
kek
mes
éket
játs
zhat
nak
el, p
éldá
ul h
árom
mal
acká
t és
sok
fark
ast
a „H
árom
kis
mal
ac” c
ímű
mes
éhez
.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Egy
esév
el m
egsz
ámol
ják
a tá
rgya
-ka
t, ho
gy m
egtu
dják
, m
enny
i va
n ös
szes
en tá
rgya
k ké
t cso
port
jába
n. S
aját
mód
szer
eikk
el v
ezet
nek
le
egy
prob
lém
át.
Meg
mon
dják
, mi a
z ad
ott s
zám
nál
eggy
el n
agyo
bb s
zám
. M
egsz
ámol
nak
több
azo
nos
mé-
retű
tárg
ycso
port
ot.
Egy
enlő
cso
port
okra
osz
tják
a tá
r-gy
akat
, és
meg
szám
oljá
k, m
enny
i va
n eg
y cs
opor
tban
. A
gya
korla
ti te
véke
nysé
gek
és
a m
egbe
szél
ések
sor
án k
ezdj
ék
hasz
náln
i az
össz
eadá
s és
a k
i-vo
nás
szók
incs
ét.
Két
sz
ám
össz
ehas
onlít
ásár
a ha
szná
lják
az o
lyan
sza
vaka
t, m
int a
„tö
bb”
vagy
„ke
vese
bb”.
egy
től
tízig
tal
áljá
k m
eg a
zt a
sz
ámot
, am
ely
eggy
el tö
bb v
agy
keve
sebb
val
amin
él.
Kez
djék
öss
zeka
pcso
lni
az ö
sz-
szea
dást
két
tárg
ycso
port
egy
e-sí
tésé
vel,
a ki
voná
st p
edig
az
„el-
véte
llel”
.
Mily
en m
ódsz
erek
et a
lkal
maz
nak a
gye
re-
kek
egy
prob
lém
a m
egol
dásá
ra, p
éldá
ul:
„Veg
yél
még
egy
et,
és a
kkor
ket
tő l
esz
neke
d is
, nek
em is
”. H
ogya
n ta
láljá
k ki
két
szá
m ö
ssze
gét.
Hán
yfél
e m
egol
dáss
al t
alál
kozu
nk, a
mi-
kor e
gy s
zám
ításo
n do
lgoz
nak.
Hog
yan
szám
olna
k m
eg
több
az
onos
m
éret
ű tá
rgyc
sopo
rtot
, pél
dául
azt
, hog
y há
ny z
okni
van
öt p
árba
n.
Hog
yan
oszt
ozna
k a
tárg
yako
n, p
éldá
ul
amik
or n
yolc
zsí
rkré
tát
egye
nlőe
n el
osz-
tana
k né
gy g
yere
k kö
zött
, és
tudj
ák, h
ogy
min
denk
inek
ket
tő ju
t. H
ogya
n de
rítik
ki a
gye
reke
k, m
i mar
ad, h
a va
lam
enny
it el
vesz
ünk.
Fig
yeljü
k ér
dekl
ődve
, hog
yan
olda
nak
meg
a g
yere
kek
prob
lém
ákat
, és
érté
-ke
ljük
a kü
lönf
éle
meg
oldá
soka
t. B
izon
yoso
djun
k m
eg a
rról
, hog
y tu
dják
a
szám
ok s
orre
ndjé
t, m
ielő
tt m
egké
r-de
zzük
, mi k
övet
kezi
k eg
y ad
ott
szám
ut
án, v
agy
mi v
an e
lőtt
e. B
izta
ssuk
őke
t ar
ra, h
ogy
talá
ljana
k ki
sa
ját
prob
lém
ahel
yzet
eket
, am
elye
ket
a tö
bbie
k m
egol
dhat
nak.
Bizt
assu
k ők
et a
rra, h
ogy
vigy
ék to
vább
a
prob
lém
ákat
, pél
dául
„Mi v
an a
kkor
, ha
nem
ket
tő, h
anem
hár
om e
mbe
r köz
ött
kell e
losz
tani
a k
ocká
kat?
”
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket
arra
, ho
gy j
e-gy
ezzé
k le
, am
it cs
inál
tak,
pél
dául
rajz
ol-
jana
k va
gy „p
ipál
ják
ki”,
amit
elvé
gezt
ek.
Szá
mlé
pcső
n m
utas
suk
be,
hogy
hon
-na
n in
dulu
nk, é
s ho
vá é
rkez
ünk,
ha
vala
-m
enny
it ho
zzáa
dunk
vag
y el
vesz
ünk.
Leg
yen
sokf
éle
eszk
özün
k a
szám
okka
l va
ló já
tékh
oz,
Bizt
assu
k a g
yere
keke
t arra
, hog
y ka
pcso
l-já
k ös
sze
a tő
szám
neve
ket (
men
nyisé
ge-
ket)
a so
rszá
mne
vekk
el (p
ozíc
iókk
al).
Seg
ítsün
k a
gyer
ekek
nek
meg
érte
ni,
hogy
öt
ujj m
indk
ét k
ézen
öss
zese
n tíz
uj
j, és
két h
árom
tojá
sból
álló
sor
egy
más
m
elle
tt a
dob
ozba
n ös
szes
en h
at to
jás.
Fejlődés és tanulás Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség
4746
Ala
k, t
ér é
s m
éret
ek
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti
mód
szer
ek
Terv
ezés
és
eszk
özök
0-1
1 A
hogy
a k
örny
ezet
ükbe
n lé
vő e
mbe
rekk
el é
s tá
rgya
kkal
ka
pcso
latb
a lé
pnek
, egy
re in
kább
tud
atos
ítják
a t
árgy
ak
alak
ját,
form
áját
és
text
úráj
át.
Aho
gyan
a c
secs
emők
a m
ozgá
suk
révé
n fe
lfede
zik a
tere
t, pé
ldáu
l úgy
, ho
gy a
hát
ukró
l a h
asuk
ra fo
rdul
nak.
Hog
yan
kezd
ik a
cse
csem
ők m
egis-
mer
ni a
távo
lságo
t, am
ikor
meg
fog-
nak
vala
mit,
vag
y ny
úlna
k va
lam
iért
.
Bes
zéljü
nk a
cse
csem
őkne
k az
ők
et é
rdek
lő d
olgo
król
, írju
k le
a
külö
nböz
ő je
lens
égek
et, p
él-
dául
hog
y m
ilyen
min
táka
t ve
t a
napf
ény
a fö
ldre
, aho
gy á
tsüt
a
leve
leke
n.
Tegy
ünk
ki o
lyan
néz
eget
niva
ló
tárg
yaka
t, pé
ldáu
l moz
gó s
pirá
-lo
kat,
amel
yek
felk
eltik
az
érde
k-lő
désü
ket a
moz
gás
iránt
.
8-2
0
Kéz
be v
eszik
a tá
rgya
kat,
játé
koka
t, íg
y ism
erik
meg
a tá
r-gy
ak tu
lajd
onsá
gait
és m
űköd
ését
. N
agy
és k
icsi
tárg
yak
felé
más
ként
köz
elíte
nek.
Hog
yan
vizs
gáljá
k a
csec
sem
ők a
tá
rgya
kat
és a
ter
et, p
éldá
ul a
mi-
kor m
egke
resi
k az
elre
jtett
tárg
ya-
kat,
vagy
bel
etes
znek
val
amit
egy
dobo
zba,
maj
d ki
vesz
ik o
nnan
. H
ogya
n tá
rják s
zéle
sre
a ka
rjuka
t, ha
eg
y na
gy m
acit
akar
nak
felv
enni
, és
hogy
an k
özel
ítik
egym
ásho
z a k
ezü-
ket,
ha e
gy k
is la
bdáé
rt n
yúln
ak.
Játs
szun
k ol
yan
játé
koka
t, ah
ol
össz
egöm
böly
ödne
k és
kin
yúj-
tózn
ak, f
elsz
ökke
nnek
és
össz
e-ku
poro
dnak
. B
izta
ssuk
a g
yere
keke
t, ho
gy
fede
zzék
fel
a t
árgy
ak t
ulaj
-do
nság
ait,
péld
ául g
uríts
uk n
e-ki
k a
labd
át.
Bes
zéljü
nk n
ekik
arr
ól,
mily
e-ne
k a
tárg
yak,
és
hogy
biz
o-ny
os tá
rgya
k, p
éldá
ul a
szi
vacs
, vá
ltozt
atni
tudj
ák a
z al
akju
kat.
Tart
sunk
„k
incs
es
kosa
rakb
an”
szám
os k
ülön
böző
tex
túrá
jú é
s sú
lyú
tárg
yat,
amel
yek
felke
ltik
és
fenn
tart
ják
a cs
ecse
mők
érd
ek-
lődé
sét.
Néz
eges
sünk
ké
pesk
önyv
eket
, am
elye
kben
tá
rgya
k,
péld
ául
nagy
és
kis
tehe
raut
ók, v
agy
egy
nagy
mac
ska
és e
gy k
iscic
a va
n.
16-2
6
Meg
prób
áljá
k, é
s néh
a sik
erül
is n
ekik
bei
llesz
teni
a fo
rmá-
kat a
hel
yükr
e a
fa k
irakó
ban
vagy
puz
zle-b
an.
Az
építő
kock
ákbó
l egy
szer
ű al
akza
toka
t épí
tene
k.
Élv
ezet
tel t
ölte
nek
meg
és
üríte
nek
ki tá
roló
edén
yeke
t.
Mily
en ta
ktik
ával
ille
sztik
be
a gy
e-re
kek
a ki
rakó
sba
a fo
rmák
at,
és
hogy
an e
gyen
súly
ozzá
k az
egy
-m
ásra
rako
tt é
pítő
kock
ákat
. H
a a
gyer
ekek
et é
rdek
li a
min
den-
napi
tárg
yak
alak
ja, é
s va
n, a
mit
már
ism
erne
k.
Bes
zélg
essü
nk a
gye
reke
kkel
, pél
-dá
ul
vize
zés
vagy
ho
mok
ozás
kö
zben
. Gon
dolko
djun
k kö
zöse
n ar
ról,
miko
r va
n te
le v
alam
i, m
i-ko
r üre
s, és
miko
r van
ben
ne tö
bb,
min
t am
enny
i bel
efér
. S
egíts
ünk
a ki
sgye
reke
knek
tö
bbfé
leké
ppen
is e
lrend
ezni
az
utak
at é
s va
suta
kat.
Műv
észe
ttel
, zen
ével
és
tánc
-ca
l se
gíts
ünk
a gy
erek
ekne
k,
hogy
m
egér
ints
ék,
láss
ák
és
érez
zék
a fo
rmák
at.
Bizt
assu
k ők
et a
rra,
hog
y sa
ját
alak
zato
kat a
lkos
sana
k ak
ár lá
t-vá
nyké
nt,
akár
ze
nébe
n va
gy
tánc
ban.
A v
izes
játé
khoz
legy
en tö
bbfé
le
mér
etű
és f
orm
ájú
edén
y, ho
gy
a gy
erek
ek k
ísérle
tezh
esse
nek
a m
enny
isége
kkel
és
a m
érés
sel.
Adj
unk
neki
k so
kfél
e ki
rakó
t, am
iben
nag
y da
rabo
k va
nnak
és
kis
foga
ntyú
k se
gíts
égév
el t
ud-
ják
ügye
sen
beille
szte
ni a
for
-m
ákat
a h
elyü
kre.
Fejlődés és tanulás Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség
4746 Fejlődés és tanulás Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti
mód
szer
ek
Terv
ezés
és
eszk
özök
22
-36
É
szre
vesz
ik a
z eg
ysze
rű fo
rmák
at é
s m
intá
kat a
kép
eken
. K
ezdi
k ka
tego
rizál
ni
a tá
rgya
kat
olya
n tu
lajd
onsá
gok
alap
ján,
min
t az
alak
és
a m
éret
. K
ezdi
k m
egér
teni
a m
éret
beli v
álto
zato
kat.
Mily
en m
egfig
yelé
seke
t te
szne
k a
gyer
ekek
a fo
rmák
ról é
s a
min
tákr
ól.
Am
ikor
a g
yere
kek
kezd
enek
időr
e,
men
nyis
égre
és
mér
etre
von
atko
-zó
sza
vaka
t ha
szná
lni,
péld
ául a
zt
mon
dják
egy
kis
ebb
bará
tjukn
ak,
hogy
„nag
yobb
vag
yok”
.
Bes
zéljü
nk a
gye
reke
knek
a fo
r-m
ákró
l, és
seg
ítsün
k ne
kik
felis
-m
erni
őke
t. H
ívju
k fe
l figy
elm
üket
a n
égyz
e-te
s-té
glal
apos
m
inta
kia
laku
lá-
sára
, am
it ak
kor l
átha
tunk
, ha
egy
szal
vétá
t öss
zeha
jtoga
tunk
, maj
d új
ból k
ibon
tunk
. H
aszn
álju
k kö
vetk
ezet
esen
a
súly
ra é
s a
töm
egre
von
atko
zó
szav
akat
. V
álog
assu
k a
tálc
ákon
az
ér-
mék
et,
gom
boka
t ér
deke
s el
-re
ndez
ésbe
vag
y fo
rmáb
a; v
á-lo
gass
uk s
zét
őket
zac
skók
ba,
ersz
énye
kbe
és e
dény
kékb
e. M
érjü
nk v
alam
ilyen
cél
lal,
pél-
dául
, hog
y ki
derít
sük,
bef
ér-e
a
mac
i az
ágyb
a.
Gyű
jtsün
k oly
an ké
peke
t, pé
ldáu
lar
ab
dísz
ítmén
yekr
ől,
amel
yek
szem
lélte
tik, h
ogya
n ha
szná
lják
a fo
rmák
at é
s a
min
táka
t kül
ön-
böző
kul
túrá
kban
. Te
rem
tsün
k al
kalm
at a
gye
re-
kekn
ek a
rra,
hog
y m
érhe
ssen
ek
időt
(ho
mok
óra)
, súl
yt (
mér
leg)
és
mér
etet
(fo
nalla
l va
gy m
a-dz
agga
l). Id
őnké
nt v
álto
ztas
suk
az ű
rtar
-ta
lom
mér
ésér
e ha
szná
lt fe
lsze-
relé
st a
hom
okoz
óban
és
a vi
zes
vagy
más
játé
kokn
ál, h
ogy
fenn
-ta
rtsu
k a
gyer
ekek
érd
eklő
désé
t.
30-5
0
Abb
ól, a
hogy
játs
zana
k a
form
ákka
l vag
y el
rend
ezik
a tá
rgya
-ka
t, lá
tszik
, hog
y érd
eklik
őke
t a fo
rmák
és a
tér k
iala
kítás
a. F
elism
erik
a k
örny
ezet
tárg
yain
ak a
laki
has
onló
ságá
t. M
egfig
yelik
és
hasz
náljá
k az
elh
elye
zked
ésre
von
atko
zó
nyel
vi e
lem
eket
. K
ezdi
k m
egér
teni
azt
, hog
y „n
agyo
bb, m
int”
és
„elé
g”.
Érd
eklik
őke
t a fo
rmák
: kita
rtóa
n já
tsza
nak
építő
elem
ekke
l, és
bes
zéln
ek a
form
ákró
l és a
tárg
yak
elre
ndez
ésér
ől.
Kez
dene
k a
hétk
özna
pi tá
rgya
k al
akjá
ról b
eszé
lni.
Mily
en k
észs
égge
l pár
osítj
ák ö
ssze
a
gyer
ekek
a fo
rmák
at é
s eg
észít
ik k
i a
kira
kót.
Fel
ismer
ik-e
a k
örny
ezet
ben
a fo
r-m
ákat
, pél
dául
azt
, hog
y a
tető
az
egyi
k né
zetb
ől h
árom
szög
ala
kú.
Men
nyire
ért
ik az
t, ho
gy v
alam
i meg
-fe
lelő
mér
etű,
pél
dául
egy
dar
ab p
a-pí
r, am
ibe
be le
het
csom
agol
ni e
gy
aján
déko
t. H
ogya
n al
kalm
azzá
k a
form
ákró
l és
a t
érrő
l val
ó tu
dásu
kat,
péld
á-ul
tud
ják,
hog
y ke
ll ne
kik
egy
lapo
s fo
rma,
és
egy
„csú
csos
”. H
ogya
n ha
szná
lják
a ge
omet
riai k
i-fe
jezé
seke
t, pé
ldáu
l a
„kör
”-t
és a
„h
árom
szög
”-et
a fo
rmák
ra.
A
besz
élge
tése
kben
ha
szná
l-ju
k a
form
ára,
hel
yzet
re é
s m
éret
-re
has
znál
t kif
ejez
ések
et,
péld
á-ul
„gö
mb
alak
ú”,
„dob
oz f
orm
á-jú
”, „r
ajta
”, „b
enne
”, „a
latta
”, „m
ö-gö
tte”,
hoss
zabb
”, „r
övid
ebb”
, „n
ehéz
”, „k
önny
ű”, „
tele
” és „
üres
”. B
iztas
suk
a gy
erek
eket
ar
ra,
hogy
be
szél
jene
k a
láto
tt
és
hasz
nált
form
ákró
l és
az e
lren-
dezé
sükr
ől.
Ért
ékel
jük
építm
énye
iket
: se
gít-
sünk
kite
nni ő
ket v
agy
kész
ítsün
k ró
luk
fény
képe
ket.
Ren
dezz
ük b
e úg
y a
körn
yeze
tet,
hogy
kés
ztes
sen
a fo
rmák
pár
o-sít
ásár
a, p
éldá
ul te
gyük
a k
ülön
-bö
ző é
pítő
elem
ek k
épét
azo
kra
a tá
roló
dob
ozok
ra, a
hová
val
ók.
Leg
yene
k na
gy é
s ki
csi
építő
-ko
ckák
és
dobo
zok,
am
elye
k-ke
l ben
t és a
szab
adba
n ép
ítkez
-he
tnek
. Já
tssz
unk
olya
n já
téko
kat,
ahol
a
gyer
ekek
nek
be k
ell m
enni
ük
vala
mib
e, v
alam
i mög
é, v
alam
i-ne
k a
tete
jére
stb
. Te
rem
tsün
k vá
ltoza
tos
lehe
tősé
-ge
ket
arra
, hog
y ös
szev
esse
nek
hoss
zúsá
goka
t, sú
lyok
at é
s id
ő-ta
rtam
okat
. B
eszé
lges
sünk
a t
ávol
ságo
król
ol
yan
tört
énet
ek k
apcs
án, m
int
a „B
orib
on k
iránd
ul”.
Mut
assu
nk a
gye
reke
knek
oly
an
képe
ket,
mel
yeke
n sz
imm
etria
va
gy é
rdek
es m
inta
láth
ató,
és
besz
éljü
nk e
zekr
ől.
4948
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti
mód
szer
ek
Terv
ezés
és
eszk
özök
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Lát
ható
an k
íván
csia
k a
form
ákra
, meg
figye
lik é
s m
egbe
-sz
élik
, hog
y az
ok m
iben
has
onlít
anak
vag
y kü
lönb
özne
k eg
ymás
tól.
Öss
zepá
rosít
anak
bizo
nyos
form
ákat
úgy
, hog
y fe
lism
erik
a
haso
nlós
ágok
at é
s az
irán
yoka
t. K
ezdi
k ha
szná
lni a
„té
rbel
i” há
rom
dim
enzió
s és
a „
lapo
s”
kétd
imen
ziós
form
ák g
eom
etria
i eln
evez
ését
, és
a fo
rmák
le
írásá
ra h
aszn
ált t
erm
inus
okat
. K
ivál
aszt
anak
egy
meg
neve
zett
form
át.
Lát
ható
an tu
dnak
a s
zimm
etriá
ról.
Hel
yzet
i vag
y irá
nyt k
ifeje
ző ú
tbai
gazí
tás
alap
ján
meg
-ta
láln
ak v
alam
it. H
ossz
úság
vag
y m
agas
ság
alap
ján
rend
ezni
tud
nak
két
vagy
hár
om d
olgo
t. R
ende
zni t
udna
k ké
t dol
got s
úly
vagy
térfo
gat a
lapj
án.
Öss
zepá
rosí
tják
a tá
rgyc
sopo
rtok
at a
tár
gyak
szá
mát
ké
pvis
elő
szám
okka
l. A
z ism
erős
tárg
yaka
t has
onló
ságu
k és
kül
önbs
égei
k sz
e-rin
t vál
ogat
ják,
vál
aszt
anak
és m
egin
doko
lják
dönt
ései
ket.
Elm
ondj
ák a
gya
korla
ti pr
oblé
mák
meg
oldá
sait,
épí
tene
k a
tapa
szta
lata
ikra,
bes
zéln
ek a
z elké
pzel
ései
kről
, mód
szer
eik-
ről é
s vál
aszt
ásai
król
. Is
mer
ős t
árgy
ak é
s gy
akor
i for
mák
seg
ítség
ével
hoz
nak
létr
e új
vag
y m
ár lá
tott
min
táka
t, ép
ítmén
yeke
t. H
aszn
áljá
k a
hétk
özna
pi id
őre
vona
tkoz
ó ki
feje
zése
ket;
rend
szer
ezik
és
sorb
a re
ndez
ik a
z ism
erős
ese
mén
yeke
t, és
nem
szab
vány
os e
gysé
ggel
, pél
dául
hom
okór
ával
mér
-ne
k rö
vide
bb id
őtar
tam
ot.
Meg
szám
oljá
k, h
ány
tárg
y re
ndel
kezik
val
amel
y tu
lajd
on-
ságg
al, a
z ere
dmén
yeke
t kép
eken
, raj
zoko
n va
gy sz
ámok
-ka
l mut
atjá
k be
. h
aszn
áljá
k a
men
nyis
égek
ös
szeh
ason
lítás
ára
az
olya
n ny
elvi
kife
jezé
seke
t, m
int a
„nag
yobb
”, „k
iseb
b”,
„neh
ezeb
b” v
agy
„kön
nyeb
b”.
Bes
zélje
nek
az e
gysz
erű
min
tákr
ól,
ism
erjé
k fe
l és
re
prod
ukál
ják
őket
. h
aszn
áljá
k az
oly
an k
ifeje
zése
ket,
min
t a „
kör”
vag
y a
„nag
yobb
” a
térb
eli é
s a
síki
dom
ok a
lakj
ának
és
mé-
reté
nek
leírá
sára
. h
aszn
áljá
k a
hétk
özna
pi k
ifeje
zése
ket
térb
eli h
elyz
et
leírá
sára
. F
ejlő
dő m
atem
atik
ai k
épze
teik
és m
ódsz
erei
k se
gíts
é-gé
vel o
ldja
nak
meg
gya
korla
ti pr
oblé
mák
at.
A g
yere
kek
form
ák ir
ánti
érde
klődé
-sé
t, ah
ogy
meg
figye
lik a
zoka
t, pé
ldá-
ul a
zt, h
ogy
mib
en h
ason
lítan
ak v
agy
külö
nböz
nek
egym
ástó
l. H
ogya
n pá
rosít
anak
öss
ze fo
rmák
at
a ha
sonl
óság
ok v
agy
az ir
ány
felis
-m
erés
ével
, pél
dául
Mar
ci e
gy r
om-
boid
ra n
éz é
s az
t mon
dja:
„Ez
olya
n,
min
t eg
y ha
jó.”
Fele
mel
egy
há-
rom
szög
et, é
s az
t m
ondj
a: „
Ez n
em
olya
n, e
nnek
csa
k há
rom
sar
ka v
an.”
Hog
yan
vála
szta
nak
ki a
gye
reke
k eg
y m
egne
veze
tt fo
rmát
egy
kon
k-ré
t cél
ra.
Hog
yan
hasz
náljá
k a
pozíc
iót
vagy
irá
nyt
kife
jező
útm
utat
ások
at,
pél-
dául
„Meg
kel
lett
ker
ülni
a p
arko
t, és
a
bolto
k m
elle
tt jö
ttün
k el
.” H
ogya
n re
ndez
nek
két d
olgo
t hos
z-sz
úság
vag
y m
agas
ság
alap
ján,
pél
-dá
ul h
a ös
szeh
ason
lítjá
k a
kabá
tok
cipz
árjá
nak
a ho
sszá
t: „A
te
kabá
-to
dhoz
ez
túl h
ossz
ú.”
Hog
yan
azon
osíta
nak,
és
m
i-ly
en
mód
szer
ekke
l ol
dana
k m
eg
egy
olya
n m
atem
atik
ai-g
eom
etri-
ai p
robl
émát
, am
elyb
en f
orm
ák, t
ér
vagy
mér
etek
van
nak.
Hog
yan
hasz
náljá
k a h
elyz
et m
egha
-tá
rozá
sára
von
atko
zó n
yelv
et,
pél-
dául
„Köz
el v
agyo
k az
út v
égéh
ez.”
Mily
en s
zava
kat h
aszn
álna
k az
ösz
-sz
ehas
onlít
ásra
és
a m
éret
ek le
írá-
sára
, pé
ldáu
l „n
agyo
bb”,
„kise
bb”,
„neh
ezeb
b” v
agy
„kön
nyeb
b”.
Tegy
ünk
fel
„but
a” k
érdé
seke
t, pé
ldáu
l mut
assu
nk e
gy a
pró
do-
bozt
, és
kér
dezz
ük m
eg,
van-
e be
nne
bici
kli.
Kuk
ucso
zzun
k tá
rgya
kkal
: m
u-ta
ssuk
meg
őke
t ap
ró r
észle
-te
kben
kül
önbö
ző s
zöge
kből
, és
kérd
ezzü
k m
eg a
gye
reke
ket,
mi
lehe
t az
a fo
rma,
mi m
ás le
hetn
e m
ég, é
s m
i nem
lehe
t. K
észít
sünk
kön
yvek
et a
for
mák
-ró
l, az
időr
ől é
s a
mér
ésrő
l; a k
ör-
nyez
etbe
n ta
lált
form
ákró
l; hos
szú
és rö
vid d
olgo
król
; meg
hatá
rozo
tt
hoss
zúsá
gú d
olgo
król
; m
intá
król
, va
gy n
ehez
ebb
és k
önny
ebb
dol-
gok ö
ssze
haso
nlítá
sáró
l. L
együ
nk ro
boto
k, é
s kér
jünk
uta
-sít
ást
a gy
erek
ektő
l, ho
gy k
ell
vala
hová
elju
tni.
Azut
án l
egye
-ne
k ők
a ro
boto
k, é
s ad
juk
mi a
z ut
asítá
st.
Ism
erte
ssük
meg
a g
yere
kekk
el
a „t
érbe
li” h
árom
dim
enzió
s és
a
„lapo
s” k
étdi
men
ziós
alak
zato
k ge
omet
riai n
evét
. G
ondo
skod
junk
ró
la,
hogy
a
gyer
ekek
ha
szná
lják
a té
rbel
i he
lyze
tre
vona
tkoz
ó hé
tköz
na-
pi s
zava
kat,
péld
ául a
mik
or e
gy
útvo
nala
t köv
etne
k va
gy a
sza
-ba
dtér
i ját
ékok
on já
tsza
nak.
Leg
yene
k kö
rülö
ttün
k kü
lönb
ö-ző
dob
ozok
és
más
any
agok
, m
odel
lek,
ép
ítmén
yek,
pé
ldáu
l ku
ckók
kés
zítés
éhez
, be
nt é
s a
szab
adba
n eg
yará
nt.
Ugy
anaz
t a fo
rmát
mut
assu
k be
kü
lönb
öző
mér
etek
ben.
Ala
kíts
unk
ki o
lyan
hel
yeke
t, pé
l-dá
ul f
őzős
arko
t va
gy é
pítő
he-
lyet
, ah
ol a
gye
reke
k fe
lfede
z-he
tik a
tár
gyak
tul
ajdo
nság
ait,
mér
hetn
ek sú
lyt é
s hos
szús
ágot
. T
erve
zzün
k ol
yan
alka
lmak
at,
amik
or a
gye
reke
k le
írhat
ják
és
össz
evet
hetik
a f
orm
ákat
, mé-
rete
ket é
s tá
vols
ágok
at.
Leg
yene
k ol
yan
anya
gok
és
fels
zere
lése
k a
köze
lünk
ben,
am
elye
k se
gíts
égév
el a
gye
-re
kek
meg
figye
lhet
ik é
s sz
ó-ba
n, k
épek
en v
agy
tárg
yakk
al
leírh
atjá
k a
bent
, a s
zaba
dban
va
gy a
nap
i tev
éken
ység
ek s
o-rá
n lá
tott
form
ákat
. B
iztos
ítsun
k a
gyer
ekek
nek
sok
term
észe
tes
anya
got,
amel
ye-
ket
rend
ezge
thet
nek,
öss
zeha
-so
nlíth
atna
k és
sor
ba ra
khat
nak.
Fejlődés és tanulás Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség
Ala
k, t
ér é
s m
éret
ek
4948
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti
mód
szer
ek
Terv
ezés
és
eszk
özök
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Lát
ható
an k
íván
csia
k a
form
ákra
, meg
figye
lik é
s m
egbe
-sz
élik
, hog
y az
ok m
iben
has
onlít
anak
vag
y kü
lönb
özne
k eg
ymás
tól.
Öss
zepá
rosít
anak
bizo
nyos
form
ákat
úgy
, hog
y fe
lism
erik
a
haso
nlós
ágok
at é
s az
irán
yoka
t. K
ezdi
k ha
szná
lni a
„té
rbel
i” há
rom
dim
enzió
s és
a „
lapo
s”
kétd
imen
ziós
form
ák g
eom
etria
i eln
evez
ését
, és
a fo
rmák
le
írásá
ra h
aszn
ált t
erm
inus
okat
. K
ivál
aszt
anak
egy
meg
neve
zett
form
át.
Lát
ható
an tu
dnak
a s
zimm
etriá
ról.
Hel
yzet
i vag
y irá
nyt k
ifeje
ző ú
tbai
gazí
tás
alap
ján
meg
-ta
láln
ak v
alam
it. H
ossz
úság
vag
y m
agas
ság
alap
ján
rend
ezni
tud
nak
két
vagy
hár
om d
olgo
t. R
ende
zni t
udna
k ké
t dol
got s
úly
vagy
térfo
gat a
lapj
án.
Öss
zepá
rosí
tják
a tá
rgyc
sopo
rtok
at a
tár
gyak
szá
mát
ké
pvis
elő
szám
okka
l. A
z ism
erős
tárg
yaka
t has
onló
ságu
k és
kül
önbs
égei
k sz
e-rin
t vál
ogat
ják,
vál
aszt
anak
és m
egin
doko
lják
dönt
ései
ket.
Elm
ondj
ák a
gya
korla
ti pr
oblé
mák
meg
oldá
sait,
épí
tene
k a
tapa
szta
lata
ikra,
bes
zéln
ek a
z elké
pzel
ései
kről
, mód
szer
eik-
ről é
s vál
aszt
ásai
król
. Is
mer
ős t
árgy
ak é
s gy
akor
i for
mák
seg
ítség
ével
hoz
nak
létr
e új
vag
y m
ár lá
tott
min
táka
t, ép
ítmén
yeke
t. H
aszn
áljá
k a
hétk
özna
pi id
őre
vona
tkoz
ó ki
feje
zése
ket;
rend
szer
ezik
és
sorb
a re
ndez
ik a
z ism
erős
ese
mén
yeke
t, és
nem
szab
vány
os e
gysé
ggel
, pél
dául
hom
okór
ával
mér
-ne
k rö
vide
bb id
őtar
tam
ot.
Meg
szám
oljá
k, h
ány
tárg
y re
ndel
kezik
val
amel
y tu
lajd
on-
ságg
al, a
z ere
dmén
yeke
t kép
eken
, raj
zoko
n va
gy sz
ámok
-ka
l mut
atjá
k be
. h
aszn
áljá
k a
men
nyis
égek
ös
szeh
ason
lítás
ára
az
olya
n ny
elvi
kife
jezé
seke
t, m
int a
„nag
yobb
”, „k
iseb
b”,
„neh
ezeb
b” v
agy
„kön
nyeb
b”.
Bes
zélje
nek
az e
gysz
erű
min
tákr
ól,
ism
erjé
k fe
l és
re
prod
ukál
ják
őket
. h
aszn
áljá
k az
oly
an k
ifeje
zése
ket,
min
t a „
kör”
vag
y a
„nag
yobb
” a
térb
eli é
s a
síki
dom
ok a
lakj
ának
és
mé-
reté
nek
leírá
sára
. h
aszn
áljá
k a
hétk
özna
pi k
ifeje
zése
ket
térb
eli h
elyz
et
leírá
sára
. F
ejlő
dő m
atem
atik
ai k
épze
teik
és m
ódsz
erei
k se
gíts
é-gé
vel o
ldja
nak
meg
gya
korla
ti pr
oblé
mák
at.
A g
yere
kek
form
ák ir
ánti
érde
klődé
-sé
t, ah
ogy
meg
figye
lik a
zoka
t, pé
ldá-
ul a
zt, h
ogy
mib
en h
ason
lítan
ak v
agy
külö
nböz
nek
egym
ástó
l. H
ogya
n pá
rosít
anak
öss
ze fo
rmák
at
a ha
sonl
óság
ok v
agy
az ir
ány
felis
-m
erés
ével
, pél
dául
Mar
ci e
gy r
om-
boid
ra n
éz é
s az
t mon
dja:
„Ez
olya
n,
min
t eg
y ha
jó.”
Fele
mel
egy
há-
rom
szög
et, é
s az
t m
ondj
a: „
Ez n
em
olya
n, e
nnek
csa
k há
rom
sar
ka v
an.”
Hog
yan
vála
szta
nak
ki a
gye
reke
k eg
y m
egne
veze
tt fo
rmát
egy
kon
k-ré
t cél
ra.
Hog
yan
hasz
náljá
k a
pozíc
iót
vagy
irá
nyt
kife
jező
útm
utat
ások
at,
pél-
dául
„Meg
kel
lett
ker
ülni
a p
arko
t, és
a
bolto
k m
elle
tt jö
ttün
k el
.” H
ogya
n re
ndez
nek
két d
olgo
t hos
z-sz
úság
vag
y m
agas
ság
alap
ján,
pél
-dá
ul h
a ös
szeh
ason
lítjá
k a
kabá
tok
cipz
árjá
nak
a ho
sszá
t: „A
te
kabá
-to
dhoz
ez
túl h
ossz
ú.”
Hog
yan
azon
osíta
nak,
és
m
i-ly
en
mód
szer
ekke
l ol
dana
k m
eg
egy
olya
n m
atem
atik
ai-g
eom
etri-
ai p
robl
émát
, am
elyb
en f
orm
ák, t
ér
vagy
mér
etek
van
nak.
Hog
yan
hasz
náljá
k a h
elyz
et m
egha
-tá
rozá
sára
von
atko
zó n
yelv
et,
pél-
dául
„Köz
el v
agyo
k az
út v
égéh
ez.”
Mily
en s
zava
kat h
aszn
álna
k az
ösz
-sz
ehas
onlít
ásra
és
a m
éret
ek le
írá-
sára
, pé
ldáu
l „n
agyo
bb”,
„kise
bb”,
„neh
ezeb
b” v
agy
„kön
nyeb
b”.
Tegy
ünk
fel
„but
a” k
érdé
seke
t, pé
ldáu
l mut
assu
nk e
gy a
pró
do-
bozt
, és
kér
dezz
ük m
eg,
van-
e be
nne
bici
kli.
Kuk
ucso
zzun
k tá
rgya
kkal
: m
u-ta
ssuk
meg
őke
t ap
ró r
észle
-te
kben
kül
önbö
ző s
zöge
kből
, és
kérd
ezzü
k m
eg a
gye
reke
ket,
mi
lehe
t az
a fo
rma,
mi m
ás le
hetn
e m
ég, é
s m
i nem
lehe
t. K
észít
sünk
kön
yvek
et a
for
mák
-ró
l, az
időr
ől é
s a
mér
ésrő
l; a k
ör-
nyez
etbe
n ta
lált
form
ákró
l; hos
szú
és rö
vid d
olgo
król
; meg
hatá
rozo
tt
hoss
zúsá
gú d
olgo
król
; m
intá
król
, va
gy n
ehez
ebb
és k
önny
ebb
dol-
gok ö
ssze
haso
nlítá
sáró
l. L
együ
nk ro
boto
k, é
s kér
jünk
uta
-sít
ást
a gy
erek
ektő
l, ho
gy k
ell
vala
hová
elju
tni.
Azut
án l
egye
-ne
k ők
a ro
boto
k, é
s ad
juk
mi a
z ut
asítá
st.
Ism
erte
ssük
meg
a g
yere
kekk
el
a „t
érbe
li” h
árom
dim
enzió
s és
a
„lapo
s” k
étdi
men
ziós
alak
zato
k ge
omet
riai n
evét
. G
ondo
skod
junk
ró
la,
hogy
a
gyer
ekek
ha
szná
lják
a té
rbel
i he
lyze
tre
vona
tkoz
ó hé
tköz
na-
pi s
zava
kat,
péld
ául a
mik
or e
gy
útvo
nala
t köv
etne
k va
gy a
sza
-ba
dtér
i ját
ékok
on já
tsza
nak.
Leg
yene
k kö
rülö
ttün
k kü
lönb
ö-ző
dob
ozok
és
más
any
agok
, m
odel
lek,
ép
ítmén
yek,
pé
ldáu
l ku
ckók
kés
zítés
éhez
, be
nt é
s a
szab
adba
n eg
yará
nt.
Ugy
anaz
t a fo
rmát
mut
assu
k be
kü
lönb
öző
mér
etek
ben.
Ala
kíts
unk
ki o
lyan
hel
yeke
t, pé
l-dá
ul f
őzős
arko
t va
gy é
pítő
he-
lyet
, ah
ol a
gye
reke
k fe
lfede
z-he
tik a
tár
gyak
tul
ajdo
nság
ait,
mér
hetn
ek sú
lyt é
s hos
szús
ágot
. T
erve
zzün
k ol
yan
alka
lmak
at,
amik
or a
gye
reke
k le
írhat
ják
és
össz
evet
hetik
a f
orm
ákat
, mé-
rete
ket é
s tá
vols
ágok
at.
Leg
yene
k ol
yan
anya
gok
és
fels
zere
lése
k a
köze
lünk
ben,
am
elye
k se
gíts
égév
el a
gye
-re
kek
meg
figye
lhet
ik é
s sz
ó-ba
n, k
épek
en v
agy
tárg
yakk
al
leírh
atjá
k a
bent
, a s
zaba
dban
va
gy a
nap
i tev
éken
ység
ek s
o-rá
n lá
tott
form
ákat
. B
iztos
ítsun
k a
gyer
ekek
nek
sok
term
észe
tes
anya
got,
amel
ye-
ket
rend
ezge
thet
nek,
öss
zeha
-so
nlíth
atna
k és
sor
ba ra
khat
nak.
5150
4. A világ megismerése
elvárások:A gyerekeket olyan tudáshoz, ismeretekhez és készségekhez kell hozzásegítenünk, amelyekkel értelmezni tudják a világot. Tanulásukat támogatni kell olyan alkalmak megteremtésével, amikor egy sor eszközt biztonságosan használhatnak; termé-szetes környezetükben és valós élethelyzetekben találkoznak állatokkal, emberekkel, növényekkel és tárgyakkal; a gyakorlat-ban „kísérletezhetnek”, és sokféle anyaggal dolgozhatnak.
A világ megismerése: A gyerekek felfedezés útján és számos forrás segítségével szereznek ismereteket a világról: családjuktól és barátaiktól, a médiából és abból, amit látnak-hallanak.
A gyerekeknek rendszeresen lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy tanuljanak a különböző életformákról, pontos in-formációkat szerezzenek, és pozitív, elfogadó magatartást alakítsanak ki másokkal szemben.
Segítenünk kell a gyerekeknek abban, hogy megtanulják tisztelni és értékelni az embereket, elkerüljék a félreértése-ket és a másokkal szembeni negatív beállítódásokat, miköz-ben ismereteik gazdagodnak a világ megismerése terén.
A gyerekeknek tudásukat és készségeiket a gyakorlatban is alkalmazniuk kell. Ez növeli önértékelésüket hiszen maguk dönthetik el, mit vizsgáljanak meg, és hogyan lássanak hozzá.
hoGyAn TudJA A GyeReKháZ hATÉKonyAn SeGíTenI A FeJlődÉSneK ÉS A TAnuláSnAK eZT A TeRÜleTÉT?
Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordíta-nunk ahhoz, hogy minden gyerek számára megteremtsük a hatékony fejlődés és tanulás legjobb lehetőségét a világ meg-ismerése terén.
Pozitív kapcsolatok: Használjuk a szülők és a gondozók tudását, hogy bővítsük a gyerekek világról szerzett tapasztalatait.
Segítsünk a gyerekeknek, hogy felfedezzék és megismerjék a nemek közötti különbségeket, az etnikumok, nyelvek, vallá-sok, sajátos oktatási igények és fogyatékosságok kérdéseit, és megkérdőjelezzenek minden diszkriminatív hozzáállást. Biztosítsunk speciális, számukra is releváns tapasztalatokat és információkat az érzékszervi fogyatékossággal élő gye-rekeknek, hogy újabb ismereteket szerezhessenek az őket körülvevő világról.
Támogató környezet: Teremtsünk ingergazdag környezetet, ahol sok olyan tevé-kenységre nyílik alkalom, amelyek felkeltik a gyerekek ér-deklődését és kíváncsiságát, bent és kint egyaránt.
Használjuk ki a szabadtéri lehetőségeket a környéken is. Használjuk a megfelelő kifejezéseket: ha például a lepkebáb nevét helyesen használjuk, a gyerekek is élvezettel fogják ízlelgetni a szót.
Tegyünk fel átgondolt, szabatos, nyitott kérdéseket, például „Hogyan tudnánk...?”, vagy „Mi történne, ha...?
Fejlődés és tanulás: Tervezzünk olyan közvetlen tapasztalaton alapuló tevé-kenységeket, amelyek ösztönöznek a felfedezésre, a kísér-letezésre, a megfigyelésre, a problémamegoldásra, az elő-rejelzésre, a kritikus gondolkodásra, a döntéshozásra és a témák megbeszélésére.
Tanítsunk készségeket és ismereteket gyakorlati tevékeny-ségek közben, például tanuljunk úgy a folyadékok és a szi-lárd anyagok tulajdonságairól, hogy csokoládét olvasztunk vagy tojást főzünk.
Biztassuk a gyerekeket arra, hogy mondják el egymásnak, mire jutottak, például gondolkodjanak el további felfedezé-sekről, vagy meséljék el tapasztalataikat. Ilyenkor előadhat-ják tudásukat, elgondolkodhatnak rajta, és gyakorolhatják az új szókincset.
Segítsünk a gyerekeknek mindenféle információs és kom-munikációs eszköz, például a fényképezőgép, a fénymásoló, a CD-lejátszó, a magnó, a programozható játékok és persze a számítógép használatában.
Mondjunk a gyerekeknek valós tényeket, amelyek megkérdő-jelezik a kulturális, etnikai, társadalmi és nemi sztereotípiákat.
Fejlődés és tanulás A világ megismerése
5150
felf
edez
és é
s vi
zsgá
lódá
s
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti
mód
szer
ek
Terv
ezés
és
eszk
özök
0-1
1 M
ozgá
suk
és é
rzék
szer
veik
seg
ítség
é-ve
l tár
gyak
ra f
ókus
záln
ak, é
rtük
nyú
l-na
k és
meg
raga
dják
azo
kat.
Meg
figye
lik a
cse
lekv
ések
et é
s az
ok
köve
tkez
mén
yeit.
Hog
yan
hasz
náljá
k a
csec
sem
ők a
z ér
-zé
keik
et,
amik
or f
elfe
dezi
k pé
ldáu
l az
ar
cunk
at, a
haj
unka
t vag
y eg
y cs
örgő
t.
Adj
unk
a cs
ecse
mők
nek
lehe
tősé
-ge
t ar
ra, h
ogy
felfe
dezz
ék a
tár
-gy
akat
és
az a
nyag
okat
.
Adj
unk
a cs
ecse
mők
nek
egy
sor h
étkö
zna-
pi t
árgy
at, a
mit
felfe
dezh
etne
k és
viz
sgál
-ga
that
nak.
8-2
0
Am
ikor
fel
tud
ják
húzn
i m
aguk
at á
lló
hely
zetb
e és
hel
yet t
udna
k vá
ltozt
atni
, ki
tágu
l szá
muk
ra a
felfe
dezé
s te
repe
.
Mi
érde
kli
a cs
ecse
mők
et,
hogy
an
vizs
gálg
atjá
k a
tárg
yaka
t, m
ikén
t bán
-na
k ve
lük.
Leg
yen
lehe
tősé
g ar
ra, h
ogy
a gy
e-re
kek
eldö
ntsé
k, m
ivel
játs
zana
k. A
z an
yago
k és
az
eszk
özök
legy
enek
vál
-to
zato
sak
és v
ariá
lhat
ók, h
ogy
a gy
erek
ek
sokf
élek
éppe
n ha
szná
lhas
sák
őket
. Így
to-
vább
mar
adna
k kí
vánc
siak
, és
újab
b iz
gal-
mas
felfe
dezé
sek
elé
nézh
etne
k.
16-2
6
Viz
sgál
ódás
aik
néha
kon
krét
jel
ensé
-ge
kre
vagy
foly
amat
okra
irán
yuln
ak.
Mi a
z, a
mit
a ki
sgye
reke
k új
ra m
eg ú
jra
meg
vizs
gáln
ak,
péld
ául
elm
élye
dnek
ab
ban,
hog
y ki
nyitn
ak é
s be
csuk
nak
vala
mit.
Bát
oríts
uk a
gye
reke
ket,
amik
or a
m
ozgá
s és
érz
ékel
és ú
tján
újab
b do
lgok
at
fede
znek
fe
l (s
zenz
o-m
otor
os
sém
ák
kial
akul
ása
és
meg
erős
ödés
e).
Biz
tosí
tsun
k ol
yan
anya
goka
t, am
elye
k m
egha
táro
zott
sz
enzo
mot
oros
sé
mák
at
tám
ogat
nak,
pél
dául
eld
obni
val
ó tá
rgya
kat,
ha e
gy k
isgy
erek
a rö
ppál
yát v
izsg
álja
. B
eszé
lges
sünk
a sz
ülők
kel a
rról
, hog
y m
i min
-de
n ér
dekl
i a g
yere
küke
t, és
hog
yan
lehe
t őt
báto
rítan
i tov
ábbi
felfe
dezé
sek
meg
téte
lére
.
22
-36
V
izsg
álód
nak,
játs
zana
k és
igye
kezn
ek
meg
érte
ni, a
mit
tapa
szta
lnak
. M
ások
tól
szer
ezne
k in
form
áció
kat
az
őket
érd
eklő
kér
dése
kben
. É
rdek
li őke
t, m
iért
tört
énne
k a
dolg
ok.
Mit
tesz
nek
és m
onda
nak
a gy
erek
ek,
amik
or v
alam
i érd
ekes
felfe
dezé
st te
t-te
k. M
ilyen
kér
dése
ket
tesz
nek
fel t
a-pa
szta
lata
ikka
l kap
csol
atba
n.
Veg
yük
észr
e, h
ogy
egy
gyer
ekne
k fe
lfede
zésk
ént s
zolg
ál p
éldá
ul a
z is,
am
ikor
bel
eugr
ik e
gy p
ocso
lyáb
a.
A s
zaba
dtér
i ter
ület
eket
has
znál
juk
a kö
r-ny
ezet
jel
ensé
gein
ek m
egfig
yelé
sére
: pé
l-dá
ul le
gyen
ek s
zélc
seng
ők, z
ászl
ók, s
zélk
e-re
kek
kinn
a k
ertb
en, a
mik
en a
szé
l irá
nyát
, er
őssé
gét m
eg tu
djuk
figy
elni
.
30-5
0
Kív
áncs
iak
és é
rdek
lődn
ek a
tárg
yak
és
élől
énye
k tu
lajd
onsá
gai ir
ánt.
Elm
esél
ik é
s bes
zéln
ek a
rról
, am
it lá
tnak
. K
íván
csia
k ar
ra, m
iért
tört
énne
k és
ho-
gyan
műk
ödne
k a
dolg
ok.
Ért
ik a
z ok
-oko
zati
össz
efüg
gése
ket.
Hog
yan
vizs
gálg
atjá
k a
tárg
yaka
t és
az
élő
lény
eket
, hog
y tö
bbet
tud
jana
k m
eg ró
luk,
pél
dául
meg
figye
lik a
növ
é-ny
eket
és
az á
llato
kat,
vagy
ész
reve
-sz
ik, h
ogy
a tá
rgya
k kü
lönb
öző
anya
-go
kból
kés
züln
ek.
Fig
yeljü
nk a
gye
reke
k ér
dekl
ődé-
séne
k je
leire
, bá
torít
suk
és s
egít-
sük
őket
tov
ábbi
kér
dése
kkel
, be-
szél
geté
sekk
el é
s vi
zsgá
lódá
sokk
al.
Tegy
ük le
hető
vé, h
ogy
a do
lgok
at a
gye
reke
k kö
zelrő
l is
sokf
élek
éppe
n m
egvi
zsgá
lhas
sák,
pé
ldáu
l nag
yító
val v
agy
fény
képe
ken.
Fejlődés és tanulás A világ megismerése
5352
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti
mód
szer
ek
Terv
ezés
és
eszk
özök
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Ész
reve
szik
és
kom
men
táljá
k a
jele
n-sé
geke
t. É
szle
lik a
vál
tozá
st.
Szí
vese
n m
agya
rázz
ák e
l ism
eret
eike
t m
ások
nak
és o
daill
ő ké
rdés
eket
tesz
-ne
k fe
l. A
tárg
yaka
t és a
nyag
okat
érzé
klet
eik
– t
árgy
hoz
illő
– h
aszn
álat
ával
fe-
dezz
ék fe
l. v
izsg
áljá
k m
eg é
s ál
lapí
tsák
meg
a
meg
figye
lt él
őlén
yek,
tár
gyak
és
esem
énye
k eg
yes
tula
jdon
sága
it. A
lapo
san
figye
ljék
meg
a h
ason
ló-
ságo
kat,
külö
nbsé
geke
t, m
intá
zato
-ka
t és
a vá
ltozá
st.
Teg
yene
k fe
l ké
rdés
eket
arr
ól,
mi-
ért
tört
énne
k és
hog
yan
műk
ödne
k a
dolg
ok.
Mily
en
válto
záso
kat
és
jele
nség
eket
ve
szne
k és
zre
a gy
erek
ek.
Azo
kat
a he
lyze
teke
t, am
ikor
a g
yere
-ke
k az
onos
ítják
az
élől
énye
k va
gy tá
r-gy
ak tu
lajd
onsá
gait.
Hog
yan
tanu
lmán
yozz
ák a
kör
nyez
et
dolg
ait,
péld
ául k
ézbe
ves
znek
val
amit
és k
özel
ről m
egvi
zsgá
lják.
Am
ikor
a h
étkö
znap
i ese
mén
yeke
t ku-
tatjá
k, p
éldá
ul a
zt, h
ogy
mié
rt á
ll meg
a
bici
kli, h
a be
húzz
uk a
féke
t.
Seg
ítsün
k a
gyer
ekek
nek,
ho
gy
észr
eveg
yék
és
meg
besz
éljé
k a
körü
lött
ük lé
vő m
intá
zato
kat,
pél-
dául
a
rács
okat
, te
xtilm
intá
kat
vagy
épí
tőel
emek
et.
Biz
tass
uk ő
ket a
rra,
hog
y ké
rdés
e-ke
t teg
yene
k fe
l, és
meg
oldá
soka
t, vá
lasz
okat
talá
ljana
k ki
ráju
k. V
izsg
álju
k m
eg a
z id
őbel
i vál
tozá
-so
kat,
péld
ául a
növ
énye
k nö
ve-
kedé
sét,
és a
vis
szaf
ordí
that
ó vá
l-to
záso
kat,
péld
ául a
jég
olva
dásá
t.
Adj
unk
lehe
tősé
get
a m
egfig
yelte
k rö
gzí-
tésé
re ra
jzba
n, ír
ásba
n, m
odel
l kés
zíté
séve
l va
gy fé
nyké
pen.
Leg
yen
sokf
éle,
kül
önbö
ző m
űköd
ési
elvű
va
gy r
ende
lteté
sű a
nyag
és
tárg
y a
köze
-lü
nkbe
n, a
miv
el a
gye
reke
k já
tszh
atna
k, p
él-
dául
hab
verő
, zse
blám
pa é
s m
ás h
ázta
rtás
i es
zköz
ök, c
sigá
k, é
pítő
szer
szám
ok, m
agnó
. B
izta
ssuk
a g
yere
keke
t arr
a, h
ogy
talá
lgas
-sá
k, m
iért
tört
énne
k m
eg, v
agy
hogy
an m
ű-kö
dnek
a d
olgo
k.
felf
edez
és é
s vi
zsgá
lódá
s
Fejlődés és tanulás A világ megismerése
5352
terv
ezés
és
kész
ítés
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 K
ezük
kel é
s sz
ájuk
kal f
edez
ik fe
l a t
ár-
gyak
at é
s az
any
agok
at.
Mily
en t
árgy
ak é
rdek
lik a
cse
cse-
mők
et, m
i köt
i le fi
gyel
mük
et.
Bes
zéljü
nk a
cse
csem
őkne
k az
egy
es
tárg
yakr
ól é
s an
yago
król
, hív
juk
fel a
fig
yelm
üket
az
olya
n tu
lajd
onsá
gaik
-ra
, min
t a ta
pint
ásuk
vag
y ha
ngzá
suk.
Leg
yene
k ol
yan
tárg
yak
a kö
zelb
en, a
me-
lyek
leh
etős
éget
adn
ak a
kis
babá
knak
a
text
úrák
, for
mák
és
mér
etek
felfe
dezé
sére
.
8-2
0
Kív
áncs
iak
és é
rdek
lődn
ek a
z ol
yan
dolg
ok i
ránt
, am
elye
ket
felé
pítü
nk é
s le
dőln
ek, k
inyí
lnak
és
becs
ukód
nak.
Hog
yan
bánn
ak a
gye
reke
k az
épí
-tő
elem
ekke
l, és
hog
yan
rend
ezge
-tik
őke
t.
Köz
ös j
áték
köz
ben
besz
éljü
nk a
rról
, m
itől b
orul
le e
gy é
pítm
ény,
és m
i az a
z eg
yens
úly,
pl. „
Ha
túl s
ok k
ocká
t tes
zek
erre
az
olda
lra, le
boru
l az
egés
z”.
Leg
yen
egy
sor
olya
n es
zköz
a j
áték
hoz,
am
elye
k fe
lkel
tik a
gye
reke
k ér
dekl
ődés
ét
az e
gyen
súly
ozás
és
az é
pítk
ezés
irán
t.
16-2
6
Érd
ekli
őket
a h
úzog
atás
és
tolo
gatá
s,
kezd
enek
ők
is é
pítk
ezni
. M
ilyen
dol
goka
t sz
eret
nek
építe
ni,
kiny
itni é
s be
csuk
ni, h
úzni
és
toln
i a
kisg
yere
kek.
Kom
men
tálju
k, a
mit
a ki
csik
csi
náln
ak,
mag
yará
zzuk
el
péld
ául
így:
„M
ajd-
nem
sik
erül
t kin
yitn
i, am
ikor
azt
a fo
-ga
ntyú
t meg
húzt
ad.”
Bizt
osíts
unk
sokf
éle
tárg
yat,
ami f
eléb
resz
ti a
gyer
ekek
kívá
ncsis
ágát
, és g
ondo
skod
junk
ar-
ról, h
ogy
bizt
onsá
gban
fede
zhes
sék
fel ő
ket.
Leg
yene
k so
kfél
e ku
ltúrá
t ké
pvise
lő t
árgy
ak,
és b
iztas
suk
a sz
ülők
et a
rra, h
ogy
hozz
anak
be
ott
honr
ól a
kul
túrá
jukr
a je
llem
ző é
s ism
e-rő
s tár
gyak
at, h
ogy
meg
mut
atha
ssuk
őke
t.
22
-36
K
íván
csia
n és
szí
vese
n kí
sérle
tezn
ek.
Hog
yan
tesz
nek
felfe
dezé
seke
t a
gyer
ekek
pél
dául
azz
al,
hogy
ösz
-sz
egyű
jtik
min
denh
onna
n a
párn
á-ka
t, fe
ltorn
yozz
ák ő
ket,
és r
áugr
a-na
k a
halo
mra
.
Veg
yük é
szre
, hog
y a gy
erek
ek vi
zsgá
lódá
-sa
i has
zont
alan
nak
tűnh
etne
k ug
yan,
de
lehe
t, ho
gy v
alak
i épp
egy
cso
dála
tos f
el-
fede
zés k
üszö
bén
áll, m
iközb
en g
ondo
san
egym
ás te
tejé
re ra
k egy
re tö
bb d
olgo
t.
Épí
tsün
k a
gyer
ekek
érd
eklő
désé
re, é
s ad
-ju
nk n
ekik
ann
ak m
egfe
lelő
úja
bb e
szkö
zö-
ket,
hogy
foly
tath
assá
k és
kite
rjesz
thes
sék
a pr
óbál
kozá
saik
at.
Fejlődés és tanulás A világ megismerése
5554 Fejlődés és tanulás A világ megismerése
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Meg
vizs
gáln
ak m
inde
nfél
e ép
ítőan
yago
t. R
ájön
nek,
hog
y az
esz
közö
ket v
alam
i-ly
en s
peci
ális
cél
ra le
het h
aszn
álni
. É
píté
skor
öss
zeille
sztik
az
elem
eket
és
meg
kere
sik
az e
gyen
súly
i hel
yzet
eket
. K
ezde
nek
bizt
onsá
gosa
n pr
óbál
koz-
ni jó
néh
ány
eszk
özze
l és
tech
niká
val.
Hog
yan
hasz
náljá
k a
gyer
ekek
az
eszk
özök
et, p
éldá
ul ly
ukat
váj
nak
a gy
urm
ába
egy
pálc
ikáv
al.
Hog
yan
kapc
soljá
k ös
sze
a ta
pasz
ta-
lata
ikat,
és h
ogya
n ha
szná
lják
a tu
dá-
suka
t arra
, hog
y val
amit
meg
terv
ezze
-ne
k és e
lkész
ítsen
ek.
Hog
yan
ügye
sedn
ek
az
eszk
öz-
hasz
nála
tban
, és
a fe
lada
thoz
illő
es
zköz
kiv
álas
ztás
ában
.
Mut
assu
k m
eg a
gye
reke
knek
, m
i-ly
en e
szkö
zök
való
k a
külö
nböz
ő an
yago
khoz
. B
ocsá
ssun
k re
ndel
kezé
sükr
e eg
y so
r ép
ítőan
yago
t, pé
ldáu
l min
denf
éle
for-
mák
at, m
éret
eket
és k
apcs
olás
i mód
o-ka
t tar
talm
azó
építő
kész
lete
ket,
és se
-gí
tsün
k ne
kik
hasz
náln
i eze
ket.
Lás
suk
el a
gye
reke
ket
ötle
tekk
el é
s in
ge-
rekk
el: m
utas
sunk
fén
ykép
eket
, kön
yvek
et,
men
jünk
el v
alah
ová,
és
figye
ljünk
meg
kö-
zelrő
l épü
lete
ket.
Adj
unk
neki
k m
inde
nfél
e es
zköz
t, pé
ldáu
lol
lót,
lyuk
aszt
ót,
tűző
gépe
t, já
tékf
űrés
zt,
raga
sztó
heng
ert,
sodr
ófát
, süt
emén
ykis
zú-
ró fo
rmák
at, k
ést,
resz
előt
, és
bizt
assu
k ők
et
arra
, hog
y bá
njan
ak v
elük
kör
ülte
kint
ően,
és
hasz
náljá
k po
ntos
an a
z el
neve
zésü
ket.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Val
amily
en c
élla
l ép
ítkez
nek,
sok
féle
al
apan
yago
t has
znál
nak.
Hoz
záér
téss
el é
s m
egfe
lelő
mód
on h
asz-
náln
ak e
gysz
erű
eszk
özök
et é
s tec
hniká
kat.
Épí
tsen
ek s
okfé
le t
árgy
at f
elha
sz-
nálv
a, v
álas
szák
ki a
meg
fele
lő e
sz-
közö
ket,
és h
a ke
ll, m
unka
köz
ben
válto
ztas
sana
k a
stra
tégi
ájuk
on.
vál
assz
ák k
i a h
aszn
ált a
nyag
ok fo
r-m
álás
ához
, öss
zeál
lítás
ához
és
ösz-
szek
apcs
olás
ához
szü
kség
es e
szkö
-zö
ket é
s te
chni
káka
t.
Hog
yan
kész
ítene
k a
gyer
ekek
tár
-gy
akat
, pé
ldáu
l ka
rton
tásk
át o
lló,
raga
sztó
, zsi
nór
és ly
ukas
ztó
hasz
-ná
latá
val,
hogy
haz
avig
yene
k be
n-ne
val
amit.
Hog
yan
építe
nek
sajá
t mag
ukna
k. H
ogya
n dö
ntik
el,
hogy
a t
ervü
k m
egfe
lel-
e a
céln
ak, é
s ha
nem
, ho-
gyan
mód
osítj
ák a
terv
üket
.
Bes
zéljü
k m
eg a
terv
ezés
és
a fe
lada
-to
k cé
lját.
Tan
ítsuk
meg
az ö
ssze
illesz
tést
, a m
é-ré
st, a
vág
ást
és a
z el
dolg
ozás
tec
h-ni
káit
és e
zek
nevé
t. B
izta
ssuk
a g
yere
keke
t az
ért
ékel
és-
re, s
egíts
ünk
neki
k a
mag
yará
zó s
za-
vak,
a „
hoss
zabb
”, „r
övid
ebb”
, „kö
ny-
nyeb
b” h
aszn
álat
ában
.
Veg
yük
figye
lem
be a
gye
reke
k él
mén
yeit,
al
kalm
at a
dva
tárg
yak
terv
ezés
ére
és e
lké-
szíté
sére
, pél
dául
kés
zíts
ék e
l a C
suda
taris
z-ny
át a
rom
a né
pmes
éből
. A
djun
k le
hető
sége
t a
gyer
ekek
nek
kész
sé-
geik
gy
akor
lásá
ra,
egys
zerű
el
gond
olás
ok
kezd
emén
yezé
sére
és
meg
terv
ezés
ére,
va-
lam
int
arra
, hog
y m
egta
láljá
k sa
ját
meg
ol-
dása
ikat
a te
rvez
és é
s a
meg
való
sítás
sor
án.
Biz
tosí
tsun
k a
gyer
ekek
műh
elyé
ben
való
di
vála
sztá
si le
hető
sége
t a te
chni
kák,
any
agok
és
esz
közö
k kö
zött
.
terv
ezés
és
kész
ítés
5554 Fejlődés és tanulás A világ megismerése
info
rmác
iós
és k
omm
unik
áció
s es
zköz
ök
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 É
rdek
lik ő
ket a
z ol
yan
játé
kok
és e
szkö
-zö
k, m
elye
k go
mbn
yom
ásra
műk
ödne
k.
Mily
en já
téko
k és
esz
közö
k ér
dekl
ik a
cse
-cs
emők
et.
Bes
zéljü
k az
okró
l a
játé
kokr
ól é
s je
l-le
mző
kről
, am
elye
k ér
dekl
ik ő
ket,
pél-
dául
egy
játé
k ny
uszi
leko
nyul
ó fü
lérő
l, va
gy a
kor
gó g
yom
rú m
aciró
l.
Leg
yene
k ol
yan
játé
kok
a kö
zelb
en,
amel
yek
felc
sigáz
zák
a cs
ecse
mők
ér-
deklő
désé
t, pé
ldáu
l zen
élő
mob
ilok
és
felh
úzós
zené
lő já
téko
k.
8-2
0
Érd
eklő
déss
el f
edez
ik fe
l a
dolg
okat
, és
né
ha m
egny
omna
k eg
y al
katré
szt
vagy
fe
lem
elne
k egy
kalla
ntyú
t, ho
gy va
lam
ilyen
ha
tást
, pél
dául
moz
gást
vál
tsan
ak k
i, han
-go
t vag
y új
képe
ket c
salo
gass
anak
elő
.
Hog
yan
kezd
ik fe
lfede
zni a
cse
csem
ők a
já-
téko
k és h
aszn
álat
i tár
gyak
műs
zaki
olda
lát,
péld
ául m
egny
omna
k eg
y go
mbo
t vag
y el
-to
lják
az „ú
tibög
re” t
etej
én lé
vő re
tesz
t.
Oss
zuk
meg
a m
egfig
yelé
sein
ket a
szü-
lőkk
el,
hogy
ös
szeh
ason
lítha
ssuk
az
és
zrev
étel
eink
et.
Leg
yene
k st
rapa
bíró
esz
közö
k go
m-
bokk
al, k
ulcs
okka
l, ret
esze
kkel
.
16-2
6
Érd
eklik
őke
t azo
k a
játé
kok,
mel
yeke
n go
mbo
k, k
alla
ntyú
k, e
gysz
erű
mec
ha-
nizm
usok
van
nak,
és
néha
már
tud
ják
műk
ödte
tni is
őke
t.
Hog
yan
fede
zik
fel a
gye
reke
k, h
ogy
le-
het t
olni
, húz
ni, f
elem
elni
vag
y m
egny
om-
ni a
játé
ksze
rek
és h
ázta
rtás
i ber
ende
zé-
sek
egye
s ré
szei
t.
Bes
zéljü
nk a
gye
reke
knek
tény
kedé
sük
hatá
sáró
l, m
iköz
ben
felfe
dezi
k a
dol-
gok
műk
ödés
ét.
Épí
tsün
k be
a
gyer
ekek
já
téká
ba
olya
n te
chni
kai e
szkö
zöke
t, am
elye
-ke
t fe
lism
erne
k, p
éldá
ul a
m
agnó
t, te
lefo
nt.
22
-36
É
rdek
lik ő
ket a
z el
ektr
onik
ai tá
rgya
k. S
zíve
sen
meg
tanu
lják
néhá
ny b
eren
-de
zés
beka
pcso
lásá
t és
va
lam
elye
s ha
szná
latá
t.
Hog
yan
hasz
náljá
k a
gyer
ekek
a e
lekt
ro-
niku
s ha
ngsz
erek
et.
Bes
zéljü
nk a
z el
ektr
onik
ai e
szkö
zökr
ől,
mit
tudn
ak, m
ire v
alók
, és
hogy
an k
ell
bizt
onsá
gosa
n ha
szná
lni ő
ket.
Eng
edjü
k m
eg a
gye
reke
knek
, hog
y le
-fé
nym
ásol
ják
sajá
t raj
zaik
at.
Leg
yene
k já
tékh
oz h
aszn
álha
tó b
iz-
tons
ágos
esz
köze
ink:
pl. z
sebl
ámpá
k,
tran
zisz
toro
s rá
diók
vag
y ka
raok
e gé
pek.
30-5
0
Tud
ják
műk
ödte
tni a
z eg
ysze
rű b
eren
-de
zése
ket.
Mily
en k
észs
égek
re t
eszn
ek s
zert
a g
ye-
reke
k, m
iköz
ben
meg
ism
erik
az
egys
ze-
rű b
eren
dezé
seke
t, pé
ldáu
l meg
tanu
lnak
te
kern
i vag
y el
ford
ítani
egy
gom
bot.
Hív
juk
fel a
gye
reke
k fig
yelm
ét a
láto
tt
vagy
fel
nőtt
fel
ügye
let
mel
lett
has
z-ná
lt in
form
áció
s te
chni
kai b
eren
dezé
-se
k ré
szei
re.
Am
ikor
a k
örny
éken
sét
álun
k, k
ér-
jük
meg
a g
yere
keke
t, ho
gy n
yom
-já
k m
eg a
gom
bot a
gya
logá
tkel
őnél
, va
gy m
ondj
ák b
e a
kapu
tele
fonb
a,
hogy
meg
jött
a c
sopo
rt a
sét
ából
.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Egy
szer
ű pr
ogra
mot
tud
nak
hasz
náln
i a
szám
ítógé
pen.
Az
info
rmác
iós
tech
nika
i ber
ende
zése
k-ke
l egy
szer
ű m
űvel
etek
et v
égez
nek,
pél-
dául
csa
torn
át v
álta
nak
a tá
virá
nyító
val.
Egé
rrel
és
bille
ntyű
zett
el h
aszn
áljá
k az
él
etko
rukn
ak m
egfe
lelő
szo
ftve
rt.
Tanu
lmán
yozz
ák a
hét
közn
api t
echn
iká-
kat,
derít
sék
ki, m
ire v
alók
. has
znál
ják
a ta
nulá
shoz
az i
nfor
mác
iós t
echn
ikai
esz
-kö
zöke
t és a
pro
gram
ozha
tó já
téko
kat.
Hog
yan
igaz
odna
k el
a g
yere
kek
a te
chni
-ka
has
znál
atáb
an, p
éldá
ul a
mik
or k
özve
t-le
nül b
ebille
ntyű
znek
egy
tele
fons
zám
ot.
Taní
tsuk
meg
és
báto
rítsu
k a
gyer
eke-
ket a
rra,
hog
y kü
lönb
öző
ikon
okra
kat
-tin
tva
idéz
zene
k el
ő es
emén
yeke
t a
szám
ítógé
pes
prog
ram
ban.
Biz
tosí
tsuk
va
lam
enny
i in
form
áció
s te
chni
kai
bere
ndez
és
bizt
onsá
gos
hasz
nála
tát,
és v
égez
zük
el a
meg
fele
-lő
koc
káza
tért
ékel
ést.
Leg
yen
a G
yere
kház
ban
prog
ram
oz-
ható
játé
k és
info
rmác
iós-
kom
mun
i-ká
ciós
tec
hnik
át a
lkal
maz
ó be
rend
e-zé
s, pé
ldáu
l szá
mító
gép.
5756
idő
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 S
zám
ítana
k az
is
mét
lődő
ha
ngok
ra,
látv
ányo
kra
és a
kció
kra.
Mily
en h
ango
k, l
átvá
nyok
és
tört
énés
ek
érde
klik
a k
isbab
ákat
, pél
dául
egy
cum
is-üv
eg lá
tván
ya v
agy
a fü
rdőv
íz cs
obog
ása.
Bes
zéljü
nk a
rról
, am
it cs
inál
unk,
mik
öz-
ben
az é
telt
vagy
a fü
rdőt
kés
zítjü
k el
ő. L
egye
nek
a re
ndsz
eres
tevé
keny
sé-
gekh
ez k
apcs
olód
ó tá
rgya
król
kép
e-in
k va
gy fé
nyké
pein
k.
8-2
0
Meg
ism
erik
és
élve
zik
a na
pire
ndet
, pé
ldáu
l a f
elke
lés
idej
ét, a
z ét
kezé
se-
ket,
a pe
lenk
ázás
t, és
a le
fekv
ést.
Hog
yan
várjá
k a
gyer
ekek
a n
api e
se-
mén
yeke
t. N
ézeg
essü
nk o
lyan
kép
eket
, am
elye
ken
a cs
ecse
mők
esz
nek,
als
zana
k, fü
rden
ek
vagy
játs
zana
k, é
s be
szél
jünk
rólu
k.
Kér
dezz
ük k
i a s
zülő
ket,
a cs
ecse
-m
ők n
apjá
nak
font
os e
sem
énye
i-rő
l, és
arr
ól, h
ogy
hogy
an b
eszé
lnek
ez
ekrő
l, pé
ldáu
l a „
tent
e” le
fekv
és,
és „h
amm
a” a
vac
sora
.
16-2
6
Öss
zeka
pcso
lnak
egy
ese
mén
ysor
t a
napi
tevé
keny
sége
kkel
. K
ezdi
k m
egér
teni
, ho
gy
a do
lgok
„m
ost”
is tö
rtén
hetn
ek.
Azo
kat a
cse
lekv
ések
et, a
mel
yekb
ől lá
t-sz
ik,
hogy
a k
isgy
erek
ek é
rtik
az
ese-
mén
yek
sorr
endj
ét,
péld
ául
az ö
ltöző
-be
men
nek,
ha
azt m
ondj
uk, h
ogy
ki fo
-gu
nk m
enni
.
Adj
uk a
kic
sik tu
dtár
a, h
ogy
értjü
k a
szok
á-sa
ikat.
Besz
éljü
k m
eg ré
szle
tese
n, m
it cs
i-ná
lunk
, mikö
zben
elő
kész
ülün
k eg
y új
te-
véke
nysé
gre.
Gyű
jtsün
k ol
yan
tört
énet
eket
, mon
-dó
káka
t, am
elye
k a
napi
rut
ines
e-m
énye
k so
rren
djér
ől s
zóln
ak,
pél-
dául
: „Sü
ssün
k, s
üssü
nk v
alam
it”.
22
-36
Fe
lism
erik
a s
aját
éle
tükn
ek é
s a
más
ok
élet
ének
néh
ány
külö
nleg
es p
illana
tát.
Ért
enek
val
amen
nyit
a kö
zvet
len
múl
t-ra
és
jövő
re v
onat
kozó
bes
zédb
ől, p
él-
dául
azt
, hog
y „e
lőtt
e”, „
késő
bb”
vagy
„n
emso
kára
”. S
zám
ítana
k a
konk
rét
időh
öz k
ötöt
t es
emén
yekr
e, p
éldá
ul a
z ét
kezé
sekr
e va
gy a
haz
amen
etel
re.
Hog
yan
besz
élne
k a
gyer
ekek
az
otth
on
és a
Gye
rekh
ázba
n m
egél
t kü
lönl
eges
es
emén
yekr
ől.
Hog
yan
adjá
k je
lét
anna
k, h
ogy
egy-
re jo
bban
ért
ik, m
i a m
últ,
péld
ául i
sme-
rik a
hel
yeke
t, ah
ol já
rtak
, és
az e
mbe
re-
ket,
akik
et lá
ttak
.
Fén
ykép
es n
apló
val ö
rökí
tsük
meg
a k
ü-lö
nleg
es a
lkal
mak
at.
Has
znál
juk
az o
lyan
időr
e vo
natk
ozó
ki-
feje
zése
ket,
min
t a
„teg
nap”
, „h
olna
p”,
„jövő
hét
en”.
Tere
mts
ünk a
lkal
mat
a g
yere
kekn
ek,
hogy
sze
repj
áték
köz
ben
végi
gcsi
-ná
ljana
k eg
y na
pi fe
lada
tot,
péld
ául
fekt
essé
k le
a „k
isba
bát”
.
Fejlődés és tanulás A világ megismerése
5756 Fejlődés és tanulás A világ megismerése
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Em
léke
znek
a m
egél
t fo
ntos
ese
mé-
nyek
re, é
s be
szél
nek
rólu
k. É
rdek
lődn
ek a
szá
muk
ra fo
ntos
em
be-
rek
élet
e irá
nt.
Bes
zéln
ek a
múl
tbel
i és
jövő
beli
ese-
mén
yekr
ől.
Kez
dik
meg
érte
ni a
növ
eked
ést,
az e
l-m
úlás
t, az
időb
eli v
álto
záso
kat.
Hog
yan
emlé
kezn
ek a
gye
reke
k eg
y fo
n-to
s ese
mén
yre,
hog
yan
mes
élik
el p
éldá
ul
azt,
hogy
egy
sün
t tal
álta
k a
kert
ben.
Hog
yan
haso
nlítj
ák ö
ssze
azt
, am
it m
ost
tudn
ak a
zzal
, am
it kis
ebb
koru
kban
tudt
ak.
Érd
eklő
djün
k a
gyer
ekek
éle
te é
s él
mé-
nyei
felő
l, és
besz
éljü
nk ró
luk.
Has
znál
juk
a be
szél
geté
sekb
en a
z id
ő-ve
l ka
pcso
lato
s sz
avak
at,
és
bizt
as-
suk
a gy
erek
eket
is a
rra,
hog
y ha
szná
l-já
k az
oly
an k
ifeje
zése
ket,
min
t a
„múl
t”,
a „m
ost”
vag
y az
„azu
tán”
. B
izta
ssuk
őke
t ar
ra, h
ogy
besz
éljé
k m
eg
az is
mer
ős s
zem
élye
k, p
éldá
ul a
csa
lád-
juk
élet
ének
font
os e
sem
énye
it.
Kés
zíts
ünk
füze
teke
t a
külö
nböz
ő he
ly-
szín
eken
tör
tént
ese
mén
yekr
ől,
péld
ául
a ny
ári v
ásár
ról,
a m
ászó
ka é
píté
sérő
l, a
bevá
sárló
kör
útró
l vag
y eg
y ün
nepr
ől.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket,
hogy
játs
szák
el
élet
ük e
sem
énye
it. F
igye
ljük
meg
a k
örny
ezet
vál
tozá
sait,
pé
ldáu
l az
évs
zako
kon
kere
sztü
l, va
gy
ahog
y eg
y ép
ület
bőv
ítésé
t bef
ejez
ik.
Terv
ezzü
nk o
lyan
alk
alm
akat
, am
i-ko
r a
gyer
ekek
meg
besz
élhe
tik a
m
egél
t es
emén
yeke
t, pé
ldáu
l, ho
gy
mit
csin
álta
k a
hétv
égén
,vag
y m
i tö
rtén
t, am
ikor
ki k
elle
tt v
etet
ni e
gy
szál
kát a
kez
ükbő
l.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Kez
dene
k kü
lönb
sége
t te
nni a
múl
t és
a
jele
n kö
zött
. H
aszn
áljá
k az
időr
e vo
natk
ozó
kife
je-
zése
ket b
eszé
lget
és k
özbe
n. T
udna
k az
évs
zako
król
és
azok
ren
d-sz
eres
ségé
ről.
Röv
id tá
vú te
rvek
et k
észí
tene
k. Is
mer
jék
a m
últ
és a
jel
en e
sem
é-ny
eit
a sa
ját
élet
ükbe
n, a
csa
ládj
uk
és m
ás is
mer
ős e
mbe
rek
élet
ében
.
Hog
yan
hiva
tkoz
nak
a gy
erek
ek a
múl
t-be
li es
emén
yekr
e, p
éldá
ul h
ogy
mily
en
rége
n vo
ltak
utol
jára
a v
ásár
ban.
Hog
yan
haso
nlítj
ák ö
ssze
saj
át é
lmé-
nyei
ket
más
okév
al, p
éldá
ul s
aját
játé
ku-
kat é
s já
tékt
árgy
aika
t nag
yszü
leik
játé
k-él
mén
yeiv
el é
s já
tékt
árgy
aiva
l.
Ren
dezz
ük s
orba
az
esem
énye
ket,
pél-
dául
a g
yere
kek
fény
képe
it a
szül
etés
ük-
től k
ezdv
e. H
aszn
álju
nk o
lyan
tör
téne
teke
t, am
e-ly
ek b
evez
etik
az
idő
és a
múl
tbel
i em
be-
rek
képz
etét
. B
izta
ssuk
a g
yere
keke
t ar
ra,
hogy
be-
szél
geté
s kö
zben
kér
dezz
enek
egy
más
él
etén
ek e
sem
énye
iről,
és s
zere
pját
ékka
l fe
dezz
ék fe
l eze
ket a
z él
mén
yeke
t. H
ason
lítsu
k ös
sze
külö
nböz
ő ko
rok
tár-
gyai
t, pé
ldáu
l a k
erti
szer
szám
okat
és
a há
ztar
tási
esz
közö
ket.
Min
den
alka
lmat
rag
adju
nk m
eg,
hogy
ki
feje
zzük
a g
yere
kek
múl
tjána
k ér
téke
s-sé
gét.
Vonj
uk b
e a
csal
ádok
at,
ossz
uk
meg
vel
ük a
z em
léke
ket.
Terv
ezzü
nk h
ossz
abb
távú
meg
fi-gy
elés
eket
, pél
dául
ves
sünk
mag
o-ka
t, va
gy k
elte
ssün
k to
jáso
kat.
Adj
unk
a gy
erek
ekne
k an
yago
kat,
péld
ául r
égi é
s új f
ényk
épek
et, a
me-
lyek
et ö
ssze
haso
nlíth
atna
k. A
z év
szak
okró
l sz
óló
meg
figye
lé-
sekn
él é
píts
ünk
a he
lyi
közö
sség
-re
. Pi
llant
sunk
bel
e a
hely
i ga
zdák
m
unká
jába
, is
mer
jük
meg
tud
ásu-
kat,
szak
érte
lmük
et.
5958
Hel
y hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 K
éz-
és
lábm
ozdu
lato
kkal
, és
gu
rulv
a fe
dezi
k fe
l mag
uk k
örül
a
tere
t.
Mily
en m
ozdu
lato
kat t
eszn
ek a
kis
babá
k,
mik
özbe
n fe
lfede
zik
a kö
rnye
zetü
ket.
Ösz
tönö
zzük
a c
secs
emők
et m
ozgá
sra
in-
tera
kció
inkk
al, p
éldá
ul é
rints
ük m
eg a
z uj
jai-
kat v
agy
lábu
jjaik
at, é
s m
utas
suk,
hog
y ör
ü-lü
nk, h
a ru
gdal
ódzn
ak v
agy
hado
nász
nak.
Leg
yene
k ol
yan
hely
ek, a
hol a
cse
cse-
mők
kü
lönb
öző
néze
tekb
ől
láth
atjá
k kö
rnye
zetü
ket.
8-2
0
Sze
retik
a
szab
adba
n m
egfi-
gyel
ni, m
it cs
inál
nak
az á
llato
k,
embe
rek
és já
rműv
ek.
Hog
yan
fede
zik
fel a
cse
csem
ők a
tere
t, a
tárg
yaka
t és
a kö
rnye
zet j
elle
mző
it. H
ívju
k fe
l a fi
gyel
met
azo
kra
a do
lgok
ra,
amel
yek
az
érde
klőd
ést
öszt
ökél
ik,
péld
ául e
gy é
pítk
ezés
.
Tegy
ünk
ki k
épek
et a
gye
reke
k ke
dven
c he
lyei
ről é
s be
szél
jünk
rólu
k.
16-2
6
Kív
áncs
iak
a kö
rnye
zetü
kre.
Hog
yan
reag
álna
k a
körn
yeze
tükb
en lé
vő
látv
ányo
kra,
han
gokr
a, i
llato
kra,
és
mit
szer
etne
k a
kint
i ját
ékok
ban.
Biz
tass
uk a
kis
gyer
ekek
et a
rra,
hog
y fe
dez-
zék
fel a
poc
soly
ákat
, a fá
kat é
s a
fű, a
be-
ton
vagy
a k
avic
sos
ösvé
ny fe
lüle
tét.
Men
jünk
ki a
sza
badb
a, h
ogy
a gy
ere-
kek
felfe
dezh
essé
k a
körn
yék
jelle
mző
it,
péld
ául e
gy b
ucká
t, eg
y ös
vény
t va
gy
egy
kőfa
lat.
22
-36
É
lvez
ette
l já
tsza
nak
kis
játé
k ké
szle
tekk
el, p
éldá
ul g
azda
ság-
gal, s
zere
lőm
űhel
lyel
, vas
útta
l.
Mit
mon
dana
k a g
yere
kek a
körn
yeze
tükr
ől.
Mes
éljü
nk tá
voli h
elye
kről
és
utaz
ások
ról.
Leg
yene
k m
esés
és
is
mer
ette
rjesz
tő
köny
vek
érde
kes
hely
szín
ekrő
l, pé
ldáu
l az
álla
tker
tről
vag
y a
stra
ndró
l, ho
gy
tová
bbsz
őhes
sük
a va
lódi
hel
yeke
n te
tt
láto
gatá
soka
t.
Fejlődés és tanulás A világ megismerése
5958 Fejlődés és tanulás A világ megismerése
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Érd
ekli ő
ket a
vilá
g, a
mel
yben
éln
ek.
Meg
jegy
zése
ket t
eszn
ek é
s ké
r-de
znek
a la
kókö
rnye
zetü
kről
és
a te
rmés
zetr
ől.
A g
yere
kek
érde
klőd
ését
a s
éta
közb
en
láto
ttak
irán
t. M
ilyen
kér
dése
ket
tesz
nek
fel a
z ép
ített
kö
rnye
zet
jelle
gzet
essé
geirő
l, pé
ldáu
l az
útje
lző
tábl
ákró
l.
Kel
tsük
fel
ér
dekl
ődés
üket
a
Gye
rekh
áz
körn
yeze
te é
s a
közv
etle
n kö
rnyé
k je
lleg-
zete
sség
ei ir
ánt,
péld
ául l
átog
assu
nk e
l a
bolto
kba
vagy
egy
par
kba.
Vez
essü
k be
azt
a s
zóki
ncse
t, am
elly
el a
gy
erek
ek m
esél
hetn
ek é
s ké
rdés
eket
te-
hetn
ek fe
l a m
egfig
yelé
seik
ről.
Terv
ezzü
nk lá
toga
táso
kat a
kör
nyék
re.
Leg
yene
k ol
yan
játé
k ké
szle
tein
k, té
rké-
pein
k, a
mik
ből a
gye
reke
k al
koth
atna
k m
aguk
nak
sajá
t „vi
lágo
t”.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Ész
reve
szik
a h
elyi
kör
nyez
et sa
-já
toss
ágai
t. F
igye
ljék
meg
, fü
rkés
szék
ki
és n
evez
zék
meg
a la
kóhe
ly-
ük é
s a
term
észe
t vi
lágá
nak
jelle
gzet
essé
geit
. T
anul
mán
yozz
ák
körn
yeze
tü-
ket,
és b
eszé
ljene
k az
okró
l a
jelle
mző
iről,
amel
yek
tets
ze-
nek,
vag
y ne
m te
tsze
nek
neki
k.
Hog
yan
besz
élne
k a
gyer
ekek
az
őket
kö-
rülv
evő
vilá
g kü
lönf
éle
jelle
mző
iről,
péld
ául
azok
nak
az é
püle
tekn
ek v
agy
tere
knek
a
mér
etér
ől,
form
áiró
l va
gy h
aszn
álat
áról
, am
elye
ket a
bol
tba
men
et é
szre
vesz
nek.
Hog
yan
kötik
öss
ze a
fény
képe
ket a
kör
-ny
éken
talá
lhat
ó he
lyek
kel, é
s hog
yan
ta-
láljá
k m
eg a
z ut
at p
éldá
ul a
hel
yi b
oltt
ól a
G
yere
kház
ba.
Hog
yan
besz
élne
k a
gyer
ekek
a k
örny
e-ze
tről
és
anna
k m
inős
égér
ől, p
éldá
ul a
mi-
kor a
rról e
sik s
zó, h
ogy
a vi
rágl
ádák
sze
bbé
tesz
ik a
körn
yéke
t, a
szem
éttő
l visz
ont r
en-
detle
n le
sz.
Has
znál
juk
a m
egfe
lelő
sza
vaka
t, pé
ldá-
ul „
váro
s”, „
falu
”, „ú
t”, „
ösvé
ny”,
„ház
”, „la
-ká
s”, „
tem
plom
”, ho
gy a
gye
reke
k jo
bban
m
egér
tésk
, am
it m
egfig
yelte
k. B
átor
ítsuk
a g
yere
keke
t, ho
gy t
anul
jana
k kö
rnye
zetü
kről
az
embe
rekk
el b
eszé
lget
-ve
, viz
sgál
jana
k m
eg f
ényk
épek
et é
s eg
y-sz
erű
térk
épek
et, é
s te
gyen
ek lá
toga
táso
-ka
t a k
örny
éken
. B
izta
ssuk
őke
t ar
ra,
hogy
nyi
lván
ítsan
ak
véle
mén
yt a
term
észe
tes
és a
z ép
ített
kör
-ny
ezet
ről, é
s adj
unk
neki
k le
hető
sége
t arr
a,
hogy
meg
hallg
assa
nak
külö
nböz
ő ál
lás-
pont
okat
a k
örny
ezet
min
őség
éről
. G
ondo
skod
junk
arr
ól,
hogy
min
den
gye-
rekn
ek le
hető
sége
legy
en k
ifeje
zni m
agát
, és
meg
tanu
lni a
kör
nyez
ethe
z ka
pcso
lódó
sz
avak
at,
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket o
lyan
sza
vak
hasz
-ná
latá
ra, a
mel
yek
segí
tene
k ki
feje
zni v
éle-
mén
yüke
t, pé
ldáu
l „fo
rgal
mas
”, „c
send
es”,
„sze
nnye
zett
”.
Mes
éljü
nk o
lyan
tör
téne
teke
t, am
elye
k se
gíte
nek
a gy
erek
ekne
k ké
pet
alko
tni
külö
nböz
ő he
lyek
ről.
Bizt
osíts
unk
meg
fele
lő
inge
reke
t és
an
yago
kat,
hogy
a
gyer
ekek
eg
ysze
-rű
tér
képe
ket,
rajz
okat
, fes
tmén
yeke
t és
m
odel
leke
t kés
zíthe
ssen
ek a
rról,
hogy
an
látjá
k az
ism
ert v
agy
a ki
talá
lt tá
jaka
t. A
djun
k le
hető
sége
t a
gyer
ekek
nek
arra
, ho
gy p
rakt
ikus
, vo
nzó
körn
ye-
zete
t te
rvez
zene
k, p
éldá
ul g
ondo
zzák
a
virá
gágy
ások
at, v
agy
elre
ndez
zék
a ke
rti b
útor
okat
.
6160
köz
össé
gek
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 E
lszá
ntan
kon
cent
ráln
ak a
z ar
-co
kra,
és
élve
zik
az in
tera
kció
kat.
Köt
ődés
t ala
kíta
nak
ki a
szá
muk
-ra
font
os s
zem
élye
kkel
Hog
yan
reag
álna
k a
kisb
abák
a fi
gyel
-m
ünkr
e. M
ilyen
köt
ődés
eket
ala
kíta
nak
ki a
kis
-ba
bák
a sz
ámuk
ra fo
ntos
sze
mél
yekh
ez.
Ism
erjü
k m
eg a
kis
babá
k kü
lönl
eges
tu-
lajd
onsá
gait
és p
refe
renc
iáit.
Kés
zíts
ünk
közö
s fot
ót a
kis
babá
ról é
s éde
s-an
yjár
ól.
8-2
0
Felis
mer
ik a
meg
külö
nböz
tete
tt
embe
reke
t, pé
ldáu
l a c
salá
dtag
-ja
ikat
, a
bará
toka
t va
gy a
saj
át
gond
ozój
ukat
. É
rdek
li őke
t a kö
rülö
ttük
zajló
tár-
sasá
gi é
let.
Hán
yfél
e m
ódon
rea
gáln
ak a
cse
cse-
mők
, és
hogy
an k
omm
unik
álna
k a
fel-
nőtt
ekke
l és
a tö
bbi g
yere
kkel
.
Fejle
sszü
k a
csec
sem
ők
öntu
datá
t, ug
yana
kkor
ére
ztes
sük
velü
k, ho
gy a
cs
opor
thoz
tar
tozn
ak, p
éldá
ul m
ondj
uk
nekik
, hog
y „E
z itt
Misi
poh
ara,
és G
ábor
-na
k, H
enin
ek é
s Pan
nána
k is v
an p
ohar
a.”
Gyű
jtsün
k és
oss
zunk
meg
a tö
bbie
kkel
oly
an
tört
énet
eket
és
dalo
kat,
amel
yeke
t a
szül
ők
otth
on m
esél
nek-
ének
elne
k a
gyer
ekek
nek.
16-2
6
Kív
áncs
iak
az e
mbe
rekr
e és
érd
ek-
lik ő
ket a
rólu
k és
csa
ládj
ukró
l szó
-ló
tört
énet
ek.
Élv
ezik
a ró
luk,
csa
ládj
ukró
l és
más
em
bere
kről
szól
ó tö
rtén
etek
et.
Sze
retn
ek m
ás g
yere
kek
mel
lett
já
tsza
ni.
Mily
en k
érdé
seke
t tes
znek
fel a
gye
reke
k pé
ldáu
l a b
őrsz
ín é
s a
haj k
ülön
bség
eirő
l és
a b
arát
aikr
ól.
Bes
zélg
essü
nk a
gye
reke
kkel
az
éle-
tükb
en
szer
eplő
m
egkü
lönb
özte
tett
sz
emél
yekr
ől.
Bes
zéljü
nk a
gye
reke
kkel
arró
l, hog
y a kü
-lö
nfél
e bő
rszín
ű em
bere
k min
d ér
téke
sek.
Adj
unk
lehe
tősé
get
arra
, hog
y a
gyer
ekek
m
ás g
yere
kekk
el, l
átog
atók
kal é
s fe
lnőt
tek-
kel b
eszé
lges
sene
k.
22
-36
É
rdek
lik ő
ket a
több
iek é
s a cs
alád
juk.
Tud
nak
sajá
t sz
űkeb
b cs
alád
juk-
ról é
s a
roko
nság
ról.
Már
van
nak
sajá
t bar
átai
k.
Hog
yan
játs
szan
ak,
mily
en
társ
aság
i él
etet
éln
ek a
gye
reke
k, é
s ho
gyan
be-
szél
nek
a cs
alád
i éle
tről
.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket
arra
, ho
gy a
sz
erep
játé
k so
rán
játs
szan
ak e
l kül
ön-
böző
sze
repe
ket.
Tám
ogas
suk a
gye
reke
k bar
átsá
gait
az-
zal,
hogy
a tu
lajd
onsá
gaik
ról b
eszé
lünk
, pé
ldáu
l hog
y ke
dves
ek v
agy
vidá
mak
.
Adj
unk
a gy
erek
ekne
k pl
üss j
áték
ot, a
mel
yet
felv
áltv
a ha
zavi
hetn
ek é
jsza
kára
. Be
szél
-ge
ssün
k a
gyer
ekek
kel a
rról
, mit
csin
ált a
já-
ték
ezek
en a
kirá
ndul
ások
on.
Fejlődés és tanulás A világ megismerése
6160 Fejlődés és tanulás A világ megismerése
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Kin
yilv
ánítj
ák é
rzés
eike
t val
amily
en
font
os, s
zem
élye
s ese
mén
yről
. E
lmes
élik
a fo
ntos
ese
mén
yeke
t a
csal
ádna
k va
gy a
bar
átok
nak.
Élv
ezik
a ko
rtárs
akka
l fo
lyta
tott
fa
ntáz
iajá
téko
t vag
y sz
erep
játé
kot.
Érd
eklő
dnek
a k
ülön
böző
fog
lal-
kozá
sok
és é
letm
ódok
irán
t.
Hog
yan
tudn
ak a
gye
reke
k re
agál
ni e
gy
font
os e
sem
ényr
e, p
éldá
ul e
gy b
aba
szü-
leté
sére
vag
y eg
y há
ziálla
t elp
uszt
ulás
ára.
Hog
yan
idéz
nek
fel
külö
nleg
es e
sem
é-ny
eket
, pél
dául
azt
, hog
y es
küvő
n vo
ltak.
Has
znál
juk
az é
rzel
mek
et k
ifeje
ző s
za-
vaka
t, pé
ldáu
l „s
zom
orú”
, „v
idám
”, „m
érge
s” é
s „m
agán
yos”
az
olya
n be
-sz
élge
tése
k kö
zben
, ah
ol a
gye
reke
k be
szél
nek
a kü
lönl
eges
ese
mén
yekk
el
kapc
sola
tos
érzé
seik
ről.
A c
sopo
rtfo
glal
kozá
soko
n os
szák
meg
eg
ymás
sal a
z él
etük
ese
mén
yeit.
Fig
yeljü
nk
nagy
on,
és
kérd
ései
nkbő
l lá
tssz
on,
hogy
tis
ztel
jük
a gy
erek
ek
egyé
ni h
ozzá
szól
ásai
t. M
agya
rázz
uk e
l a g
yere
kekn
ek a
külö
n-le
ges
esem
énye
k je
lent
őség
ét.
Lát
ogas
sunk
meg
mun
kahe
lyek
et (
pl.
péks
éget
), és
hív
junk
meg
a k
özös
ség-
ben
dolg
ozó
embe
reke
t, ho
gy b
eszé
l-je
nek
a gy
erek
ekne
k a
fela
datu
król
.
Ikta
ssun
k be
oly
an a
lkal
mak
at, a
mik
or m
eg-
hallg
atju
k a
gyer
ekek
bes
zám
olói
t a
fon-
tos
esem
énye
kről
, hag
yjun
k ne
kik
időt
, hog
y m
egfo
galm
azzá
k go
ndol
atai
kat,
és s
egíts
ük
szav
akka
l érz
ései
k ki
feje
zésé
t. M
utas
suk
meg
, ho
gyan
őriz
hetjü
k m
eg a
fo
ntos
ese
mén
yek
emlé
két,
péld
ául k
észí
t-sü
nk k
önyv
et, g
yűjts
ünk
képe
ket,
kész
ítsün
k m
agnó
felv
étel
t, ra
jzol
junk
vag
y írj
unk.
Kér
jük
meg
azo
kat a
gye
reke
ket é
s csa
ládo
-ka
t, ak
ik é
ltek
más
tele
pülé
sen,
ese
tleg
más
or
szág
ban,
hog
y ho
zzan
ak b
e fé
nyké
peke
t és
tárg
yaka
t az
otta
ni k
örny
ezet
ről.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Tudn
ak m
ások
kultú
rájá
ról é
s hité
ről.
Érz
ik, h
ogy
sajá
t kö
zöss
égük
höz
és la
kóhe
lyük
höz
tart
ozna
k. K
ezdj
ék
meg
ism
erni
a
sajá
t ku
ltúrá
juka
t és
hitü
ket,
és a
tö
bbie
k ku
ltúrá
ját é
s hi
tét i
s.
Hog
yan
érde
klőd
nek
a gy
erek
ek s
okfé
le
kultú
ra m
eséi
, zen
éje
és tá
ncai
irán
t. H
ogya
n be
szél
nek
bará
taik
szo
kása
iról
és h
itérő
l. H
ogya
n ál
lnak
hoz
zá a
gye
reke
k a
bőr
-sz
ín k
ülön
bség
eihe
z. H
ogya
n re
agál
nak a
gye
reke
k, ha
szám
uk-
ra is
mer
etle
n él
etst
íluss
al ta
lálko
znak
.
Vez
essü
k be
a g
yere
keke
t so
kfél
e ku
l-tú
rába
és
va
llásb
a,
mes
éljü
nk,
hall-
gass
unk
zené
t, tá
ncol
junk
és
kóst
olju
k m
eg t
öbb
kultú
ra é
tele
it. H
aszn
álju
nk
a sz
erep
játé
k so
rán
olya
n es
zköz
öket
, pé
ldáu
l ruh
ákat
, szi
mbó
lum
okat
, gye
r-ty
ákat
és
játé
koka
t, am
elye
k tö
bbfé
le
kultú
rát k
épvi
seln
ek.
Bőv
ítsük
a g
yere
kek
tudá
sát
a G
yere
k-há
zban
kép
vise
lt ku
ltúrá
król
, és
tová
bbi
kultú
rákr
ól k
épek
kel, v
ideó
kkal
, DVD
-kke
l és
fén
ykép
ekke
l; ha
llgas
sunk
egy
szer
ű tö
rtén
etek
et k
ülön
böző
nye
lvek
en; v
e-gy
ünk k
ézbe
tárg
yaka
t; hí
vjun
k meg
ven
-dé
geke
t töb
b va
llás
és e
tniku
m k
épvi
se-
lői k
özül
, és l
átog
assu
nk m
eg h
elyi
tem
p-lo
mok
at é
s kul
turá
lis k
özpo
ntok
at.
A m
ár k
iala
kult
kultu
rális
vél
eked
ések
-ke
l és
szte
reot
ípiá
kkal
a fo
glal
kozá
so-
kon
szál
ljunk
sze
mbe
.
Adj
unk
a gy
erek
ekne
k íz
elítő
t tö
bbfé
le k
ul-
túra
éte
leib
ől, p
éldá
ul k
ósto
ljunk
meg
egy
ha
gyom
ányo
s uk
rán
fogá
st.
Leg
yene
k ol
yan
köny
vek,
am
elye
k so
kfél
e ny
elve
t, ru
háza
tot é
s sz
okás
t bem
utat
nak.
A c
sopo
rtos
fog
lalk
ozás
okon
has
znál
juk
a m
egfe
lelő
esz
közö
ket a
rra,
hog
y a
gyer
ekek
el
sajá
títha
ssák
a t
őlük
kül
önbö
ző e
mbe
rek
iránt
i poz
itív
beál
lítód
ások
at é
s vi
selk
edés
-m
ódok
at.
Mut
assu
nk a
val
óság
ot t
ükrö
ző f
ényk
épe-
ket
a vi
lág
azon
rés
zeirő
l, am
elye
kről
álta
-lá
nos
szte
reot
ípiá
k él
nek,
és
amel
yeke
t ke
-vé
ssé
ism
erün
k (p
l. Afri
ka).
62
5. testi fejlődés
elvárások:A csecsemők és kisgyerekek testi fejlődését elő kell segítenünk olyan helyzetek megteremtésével, amelyek lehetőséget adnak aktivitásra és interakciókra, koordinációs képességeik, kontroll-juk, kézügyességük és mozgásuk fejlesztésére. Segíteni kell őket abban, hogy valamennyi érzéküket használják, amikor az őket körülvevő világról tanulnak, és kapcsolatot teremtenek az új in-formációk és a már megszerzett ismeretek között. Támogat-nunk kell őket abban, hogy megértsék a testmozgás fontossá-gát, és egészségesen táplálkozzanak.
A gyerekek testi fejlődése: A csecsemők és a kisgyerekek aktivitásukon keresztül tanul-nak a világról, és testi fejlődésük a fejlődés és tanulás vala-mennyi területének egységében történik.
A testi fejlődés révén a gyerekek magabiztossá válhatnak abban, amire fizikailag képesek.
A testi fejlődés révén a gyerekek élvezhetik az egészség és az aktivitás pozitív hatásait.
A testi fejlődés segít a gyerekeknek a jóllét érzetének meg-teremtésében.
Ha a csecsemők és a gyerekek egészségesek a korai időszakban, egész életük során könnyebb lesz megőrizniük egészségüket és jóllétüket. Fontos, hogy a gyerekek egészséges szokásokat ala-kítsanak ki, amikor először tanulnak az ételekről és a mozgásról. Ha életük első éveiben megfelelő súlygyarapodással növeked-nek, később könnyebben megelőzhetik a kóros elhízást.
hoGyAn TudJA A GyeReKháZ hATÉKonyAn SeGíTenI A FeJlődÉSneK ÉS A TAnuláSnAK eZT A TeRÜleTÉT?
Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordíta-nunk ahhoz, hogy minden gyereknek a legjobb esélyt biztosít-suk a hatékony testi fejlődéshez és tanuláshoz:
Pozitív kapcsolatok: Alakítsunk ki kellő önbizalmat a gyerekekben ahhoz, hogy játék közben kezelhető kockázatot vállaljanak.
Motiváljuk a gyerekeket az aktivitásra, és dicsérettel, bátorí-tással, játékokkal és megfelelő útmutatással segítsük moz-gásos készségeik fejlődését.
Vegyük észre és értékeljük a gyerekek természetes és spon-tán mozdulatait, amelyek révén a testükről tanulnak, és fel-fedezik az érzeteket, például az egyensúlyt.
Szánjunk időt arra, hogy a gyerekekkel megértessük, ho-gyan járul hozzá a testmozgás, az evés, az alvás és a tisztál-kodás az egészség megőrzéséhez.
Támogató környezet: Biztosítsunk elegendő érdekes felszerelést és eszközt, amelyek kihívást jelentenek a gyerekeknek, és sokféleképpen használ-hatók, vagy az egyes készségek fejlesztését szolgálják. Legyen az energikus játékhoz elég hely bent és a szabadban is. Legyen idő és alkalom arra, hogy a testi fogyatékkal élő vagy mozgásukban korlátozott gyerekek megfelelő speci-alisták, például gyógytornászok segítségével fejleszthessék testi készségeiket. Szükség esetén vonjunk be további felnőtteket az egyéni támogatásba és az önállóbb fizikai aktivitás segítésébe
Fejlődés és tanulás: Tervezzünk olyan tevékenységeket, amelyek fizikai kihívást jelentenek, és sok lehetőséget biztosítanak a testmozgásra.
Adjunk a gyerekeknek időt a különböző eszközök használa-tára, hogy kitartóan gyakorolhassanak, próbálgathassák új és meglévő készségeiket, és tanulhassanak a hibáikból.
Mozgás közben ismertessük meg a gyerekeket a megfele-lő szókinccsel.
Az étkezéseket használjuk a társas készségek fejlesztésére, és közben élvezzük az ételeket, és mutassunk rá, mennyire fontos az egészséges ételek választása.
Fejlődés és tanulás Testi fejlődés
63Fejlődés és tanulás Testi fejlődés
moz
gás
és t
ér
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 K
ezük
et é
s lá
buka
t moz
gatjá
k, fo
ko-
zato
san
egyr
e jo
bban
ura
lják
moz
-du
lata
ikat
. A
moz
gás
és a
z ér
zéks
zerv
i fel
fede
-zé
s ré
vén
léte
síte
nek
kapc
sola
tot
közv
etle
n kö
rnye
zetü
kkel
.
Hog
yan
tesz
ik m
eg a
cse
csem
ők e
lső
felfe
dezé
seike
t tes
tmoz
gáso
n ke
resz
tül.
Mily
en fi
zika
i kés
zség
eket
has
znál
nak
a ki
sbab
ák, h
ogy
kapc
sola
tba
lépj
e-ne
k az
em
bere
kkel
és
a tá
rgya
kkal
.
Tegy
ük l
ehet
ővé,
hog
y a
csec
sem
ők
szab
adon
nyú
jtózk
odha
ssan
ak a
ha-
suko
n és
a h
átuk
on.
Bizt
assu
k a
csec
sem
őket
a k
örül
öttü
k lé
vő t
ér f
elfe
dezé
sére
úgy
, hog
y ér
de-
kes d
olgo
kat,
péld
ául z
izegő
pap
írt, v
agy
könn
yű, p
uha
anya
got t
eszü
nk m
ellé
jük.
Leg
yene
k ol
yan
jól t
erve
zett
tere
k a
szob
á-ba
n és
a s
zaba
dban
, aho
l a le
hető
legn
a-gy
obb
hely
áll
a cs
ecse
mők
rend
elke
zésé
re
a m
ozgá
shoz
, for
gásh
oz, n
yújtó
zásh
oz é
s a
körn
yeze
t biz
tons
ágos
felfe
dezé
séhe
z. B
izto
síts
unk
olya
n es
zköz
öket
, am
elye
k ér
inté
sre
moz
ogna
k va
gy h
ango
t ad
nak,
ho
gy ö
sztö
nözz
ük a
cse
csem
őket
kar
juk
és
lábu
k ny
újtó
ztat
ásár
a.
8-2
0
Erő
s, s
zánd
ékos
moz
dula
toka
t tes
z-ne
k, g
yakr
an e
lmoz
duln
ak a
bból
a
hely
zetb
ől, a
hogy
lete
ttük
őke
t. N
övek
vő
moz
géko
nysá
guka
t ar
ra
hasz
náljá
k, ho
gy k
apcs
olat
ba lé
pjen
ek
a já
téko
kkal
, tár
gyak
kal é
s em
bere
kkel
. É
lvez
ik a
sza
bads
ágot
és
a pe
rspe
k-tív
avál
táso
kat,
amel
yeke
t az
ál
ló
hely
zet é
s a
járá
s le
hető
vé te
sz.
Hog
yan
koor
diná
lják
a ki
sbab
ák
moz
gásu
kat,
ahog
y lá
bon,
fen
éken
, há
ton,
has
on é
s né
gyké
zláb
bej
ár-
ják
a te
ret.
Hog
yan
szer
etne
k a
csec
sem
ők m
o-zo
gni.
Mié
rt n
yúln
ak é
s m
ivel
játs
zana
k sz
í-ve
sen
a cs
ecse
mők
, és
mily
en k
észs
é-ge
ket f
ejle
szte
nek
ki, p
éldá
ul fe
lhúz
zák
mag
ukat
álló
hel
yzet
be é
s jár
nak.
Von
juk
be a
cse
csem
őket
min
denf
é-le
fizi
kai é
lmén
ybe,
pél
dául
ugr
álja
nak,
gö
rögj
enek
, rin
gató
zzan
ak é
s frö
cskö
l-je
nek,
ben
t és
a sz
abad
ban.
Ösz
tönö
zzük
ők
et
arra
, ho
gy
fog-
ják
meg
, nyo
mjá
k ös
sze
és d
objá
k el
a
tárg
yaka
t. H
ívju
k fe
l figy
elm
üket
a tö
bbi c
secs
emő
és g
yere
k jö
vés-
men
ésér
e kö
rülö
ttük
. T
ámog
assu
k és
erő
síts
ük a
gye
reke
k ké
szte
tésé
t ar
ra,
hogy
fel
állja
nak
és
járja
nak.
Leg
yene
k a
körn
yeze
tükb
en o
lyan
újd
on-
ságo
k, a
mel
yek
az ö
ssze
s ér
zékü
k ha
szná
-la
tára
és
moz
gásr
a ös
ztön
zik
a cs
ecse
mő-
ket,
bent
és
a sz
abad
ban.
Leg
yene
k al
acso
ny b
eren
dezé
sek,
hog
y fe
l tu
djan
ak h
úzód
zkod
ni á
lló h
elyz
etbe
. L
egye
nek
alag
utak
, cs
úszd
ák é
s al
acso
ny
lépc
sők,
am
elye
k ös
ztön
zik
és ú
j fel
adat
elé
ál
lítjá
k a
toty
ogók
at.
Leg
yene
k a
játé
kok
könn
yen
hozz
áfér
hető
-ek
szá
muk
ra.
Terv
ezzü
nk o
lyan
tere
t, ah
ol s
zaba
don
mo-
zogh
atna
k.
16-2
6
Bio
lógi
ai k
észt
etés
ük v
an a
rra,
hog
y m
ozog
jana
k és
fe
jless
zék
fizik
ai
kész
sége
iket
. C
sele
kvés
sel é
s ha
ngok
kal f
ejez
ik k
i m
aguk
at.
Felc
sigá
zza
őket
eg
yre
nagy
obb
moz
géko
nysá
guk,
és
sa
ját
mag
uk
szám
ára
is e
gyre
neh
ezeb
b cé
loka
t tű
znek
ki.
Hog
yan
jutt
atjá
k ki
feje
zésr
e a
kisg
ye-
reke
k eg
ész
test
ükke
l moz
ogva
izga
-to
ttsá
guka
t, ér
dekl
ődés
üket
, jó
ked-
vüke
t vag
y m
érgü
ket.
Mel
yik
szen
zoro
s él
mén
yt
élve
zik,
pé
ldáu
l a g
örgé
st, a
forg
ást,
a rin
ga-
tózá
st v
agy
a fe
lnőt
tekk
el v
aló
tes-
ti ko
ntak
tust
. H
ogya
n fe
jlesz
tik ké
szsé
geike
t, kú
szva
-m
ászv
a, já
rás k
özbe
n va
gy d
obál
ózva
.
Biz
tass
uk ö
nálló
ságr
a a
kisg
yere
keke
t, m
iköz
ben
felfe
dezi
k az
egy
es, s
émák
-na
k is
nev
ezet
t moz
gásm
intá
zato
kat.
Hal
lgas
sunk
zen
ét,
hogy
a r
itmus
os
moz
gás
is e
lőse
gíts
e a
felfe
dezé
seke
t. N
e fe
ledj
ük, h
ogy
a ki
sgye
reke
k le
ndü-
lete
sek,
és g
ondo
skod
junk
arr
ól, h
ogy
a té
r tág
as le
gyen
, és a
lkal
mas
a g
yors
és
néha
kis
zám
íthat
atla
n m
ozgá
sokr
a.
A te
sti f
ogya
tékk
al é
lő k
isgye
reke
knek
bizt
o-sít
sunk
kön
nyen
has
znál
ható
és
egyé
ni s
zük-
ségl
etei
knek
meg
fele
lő s
egéd
eszk
özök
et.
Tör
téne
tekk
el
öszt
önöz
zük
a gy
erek
eket
, ho
gy g
ondo
lkod
jana
k el
a sa
ját m
ozgá
sukr
ól.
Leg
yene
k vá
ltoza
tos
elre
ndez
ésbe
n já
té-
kok
és p
uha
játs
zóes
zköz
ök, a
mel
yek
kú-
szás
ra,
bukf
ence
zésr
e, g
urul
ásra
és
má-
szás
ra ö
sztö
nzik
őke
t.
6564 Fejlődés és tanulás Testi fejlődés
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
22
-36
Fo
koza
tosa
n ur
alm
at
nyer
nek
az
egés
z te
stük
fele
tt, é
s üg
yese
n na
vi-
gáln
ak a
kör
ülöt
tük
lévő
térb
en.
Sok
at
és
szab
adon
m
ozog
nak.
–
G
eszt
usok
kal,
moz
gáss
al r
eagá
lnak
a
zené
re é
s a
tört
énet
ekre
. K
épes
ek s
zánd
ékos
an m
egál
lni.
Szá
ndék
os
moz
dula
tok
kivi
tele
zé-
se k
özbe
n te
stük
fele
tt u
ralm
at g
ya-
koro
lnak
. S
okfé
le m
ozdu
lato
t ko
mbi
náln
ak é
s is
mét
elne
k.
Mily
en ú
jabb
kés
zség
eket
saj
átíta
nak
el a
gye
reke
k, p
éldá
ul u
gran
ak, l
abdá
t rú
gnak
, és e
gy lá
bon
egye
nsúl
yozn
ak.
Mily
en m
ozgá
soka
t vá
lasz
tana
k és
ho
gyan
kís
érle
tezn
ek a
moz
gáss
al é
s az
egy
ensú
llyal
: fej
jel le
felé
ford
ulna
k,
kúsz
nak
vagy
gur
ulna
k. H
ogya
n re
agál
nak
test
ükke
l az
inge
-re
kre,
pél
dául
arr
a, h
a re
pülő
gép
ha-
lad
el a
fejü
k fö
lött
. H
ogya
n re
agál
nak a
külö
nfél
e ze
nékr
e. H
ogya
n pr
óbál
ják
után
ozni
a m
ozgá
-so
kat é
s m
egis
mét
elni
a m
ár e
lsaj
átí-
tott
kés
zség
eket
. H
ogya
n ka
pcso
lják
össz
e a
moz
dula
-to
kat,
péld
ául a
futá
st, a
meg
állá
st, a
z ug
rást
, a m
ászá
st é
s a
ford
ulás
t. H
ogya
n ha
szná
lják
test
üket
a k
reat
ív
önki
feje
zésr
e.
Tart
suk
szem
elő
tt,
hogy
a g
yere
kek
csak
rövi
d id
eig
tudn
ak n
agyo
n en
ergi
-ku
sak
lenn
i, és i
dőnk
ént p
ihen
ésre
, lazí
-tá
sra
van
szük
ségü
k.
Bizt
assu
k és
seg
ítsük
őke
t, ho
gy k
itart
ó-an
gya
koro
ljana
k eg
y-eg
y ké
szsé
get.
Ért
ékel
jük
a gy
erek
ek á
ltal
vála
szto
tt
moz
gásf
orm
ákat
. B
izto
síts
unk
neki
k m
inél
több
lehe
tősé
-ge
t arr
a, h
ogy
a sz
oba
és a
kin
ti já
tszó
-té
r köz
ött m
ozog
jana
k. B
eszé
ljünk
vel
ük a
moz
dula
taik
ról,
és
segí
tsün
k,
hogy
új
m
ozgá
sfor
mák
at
fede
zzen
ek
fel,
péld
ául
teke
rgőz
ve,
csús
zva
vagy
csa
varo
dva
hala
djan
ak a
fö
ldön
, min
t egy
kíg
yó.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket a
rra,
hog
y m
oz-
gás
közb
en h
aszn
áljá
k so
k te
stré
szü-
ket,
és h
ajts
anak
vég
re b
izon
yos
moz
-du
lato
kat g
yors
abba
n, la
ssab
ban
vagy
lá
bujjh
egye
n is
. Ö
sztö
nözz
ük a
test
meg
fesz
ítésé
vel já
ró
moz
gáso
kat,
péld
ául a
nyú
jtást
, nyú
jtó-
zást
, haj
lítás
t, cs
avar
ást é
s for
dulá
st.
Min
dig
figye
ljünk
a g
yere
kek
bizt
onsá
-gá
ra, k
ülön
ösen
arr
a, n
ehog
y tú
lfesz
ít-sé
k az
izm
aika
t. Is
mer
tess
ük m
eg ő
ket
a té
rbel
i vis
zo-
nyok
at k
ifeje
ző s
zava
kkal
, pél
dául
„kö
-zö
tt”,
„ker
eszt
ül”,
„föl
ött”
.
Leg
yen
sok
olya
n na
gy j
átsz
ófel
szer
elés
, am
elye
t tö
bbfé
leké
ppen
le
het
hasz
náln
i, pé
ldáu
l dob
ozok
, létr
ák, b
akok
és
hord
ók.
Ikta
ssun
k be
oly
an i
dősz
akok
at,
amik
or a
gy
erek
ek k
ísér
lete
zhet
nek
a be
rend
ezés
sel
és g
yako
rolh
atjá
k ké
szsé
geik
et.
Mér
jük
fel
a ko
ckáz
atok
at,
és a
lakí
tsun
k ki
ol
yan
bizt
onsá
gos
tere
ket,
ahol
a g
yere
kek
szab
adon
moz
ogha
tnak
. Bizo
nyos
tevé
keny
-sé
gekh
ez je
löljü
nk k
i „zó
náka
t”, é
s be
szél
jünk
a
gyer
ekek
nek
és a
szül
őkne
k a
bizt
onsá
gról
. G
ondo
ljunk
az
egyé
ni fe
jlődé
sre
is, é
s en
ged-
jük,
hog
y a
gyer
ekek
elm
élyü
ljene
k val
amib
en.
Adju
nk id
őt a
felfe
dezé
sre
és a
rra, h
ogy
a vá
-la
szto
tt m
ozgá
soka
t gya
koro
lhas
sák.
Tere
mts
ünk
lehe
tősé
get
való
s és
sze
rep-
játé
k-he
lyze
tekb
en a
rra,
hog
y út
vona
laka
t al
akíts
anak
ki,
péld
ául ú
thál
ózat
ot t
erve
z-ze
nek,
„haz
atol
ják
a ba
bako
csit”
az
otth
on-
saro
kba,
vag
y „k
iránd
ulni
men
jene
k”.
Leg
yen
CD-l
eját
szón
k és
kaz
ettá
s m
ag-
nónk
, leg
yene
k ke
ndői
nk, é
s ha
ngsz
erei
nk,
hogy
a g
yere
kek
spon
tán
mód
on r
eagá
l-ha
ssan
ak a
zen
ére.
Terv
ezzü
nk o
lyan
tev
éken
ység
eket
, am
e-ly
ekbe
n m
ozog
nak
és m
egál
lnak
, pé
ldáu
l ze
ne h
allg
atás
a kö
zben
.
moz
gás
és t
ér
6564 Fejlődés és tanulás Testi fejlődés
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Sok
féle
képp
en
moz
ogna
k:
szab
a-do
n, ö
röm
mel
és m
agab
izto
san.
Pél
-dá
ul c
sosz
ogna
k, g
örög
nek,
kúsz
nak,
sé
táln
ak, f
utna
k, u
grán
dozn
ak, s
zök-
décs
elne
k, c
súsz
káln
ak.
Moz
gáss
al fe
jezi
k ki
az
érzé
seik
et.
Sik
eres
en n
avig
álna
k a
térb
en, a
mi-
kor
vers
enye
znek
vag
y ke
rget
őzne
k a
több
iekk
el. S
ebes
sége
t vag
y irá
nyt
válto
ztat
nak,
hog
y ki
kerü
ljék
az a
ka-
dály
okat
. Fe
lüln
ek, f
elál
lnak
és k
ülön
böző
test
-ré
szei
ken
egye
nsúl
yozn
ak.
Meg
fele
lő b
első
kon
trol
lal r
ende
lkez
-ne
k ah
hoz,
hogy
egy
test
tart
ást v
agy
stab
il tes
thel
yzet
et m
egta
rtsa
nak.
Toló
és
húzó
moz
dula
tokk
al m
űköd
-te
tni t
udna
k be
rend
ezés
eket
. V
álto
tt lá
bbal
men
nek
fel a
lépc
sőn
vagy
a m
ászó
kán.
Tart
ani t
udna
k eg
y út
vona
lat,
ha s
é-tá
lnak
, fu
tnak
, va
gy k
erek
es s
zéke
t va
gy m
ás m
ozgá
st s
egítő
ber
ende
-zé
st h
aszn
álna
k, m
ind
bent
, min
d a
szab
adba
n. Te
stük
nag
yság
át ö
ssze
vetik
a r
en-
delk
ezés
re á
lló t
erek
kel:
kis
hely
ekre
bú
jnak
be,
meg
küzd
enek
a n
yílá
sok-
kal é
s ak
adál
yokk
al.
Tis
ztel
etbe
n ta
rtjá
k a
több
i gy
erek
sz
emél
yes
teré
t, am
ikor
kö
zött
ük
játs
zana
k. K
itart
óan
prób
álko
znak
, am
ikor
va-
lam
ilyen
új k
észs
éget
tanu
lnak
. E
gyüt
t tal
álna
k ki
és
vége
znek
el f
el-
adat
okat
, ol
yano
kat
is,
mel
yekb
en
szab
ályo
kat k
ell e
lfoga
dni.
Mily
en le
lkes
en m
ozog
nak
a gy
erek
ek,
hogy
an h
aszn
áljá
k sp
ontá
n tá
ncba
n a
karju
kat
és a
lábu
kat,
vagy
rázz
ák a
te
stük
et a
zen
e üt
emér
e, a
mik
or s
zo-
mor
úak,
bol
dogo
k va
gy iz
gato
ttak
. H
ogya
n vá
lnak
a g
yere
kek
egyr
e m
a-ga
bizt
osab
bá a
bban
, am
it tu
dnak
, és
men
nyire
élv
ezik
a fi
zika
i akt
ivitá
st.
A g
yere
kek
takt
ikái
t, ah
ogy
elke
rülik
, ho
gy e
gym
ásna
k és
a tá
rgya
knak
üt-
közz
enek
, m
iköz
ben
kere
sztü
l-ka
sul
bejá
rják
a te
ret.
Hog
yan
fejlő
dnek
a g
yere
kek
kész
sé-
gei,
felfe
dező
és
kísé
rlete
ző v
agy
is-
mét
lődő
jel
legű
ek-e
, és
kés
zen
áll-
nak-
e az
úja
bb k
ihív
ásra
. A
z új
dol
gok
kipr
óbál
ásár
a és
egy
ké
szsé
g ki
tart
ó gy
akor
lásá
ra
tett
er
őfes
zíté
seik
et.
Mily
en ö
tlete
ik v
anna
k a
gyer
ekek
nek
arra
, hog
y „jó
l” cs
inál
ják
a do
lgok
at.
Taní
tsuk
meg
a g
yere
kekn
ek, h
ogya
n vi
-gy
ázza
nak
mag
ukra
, pél
dául
gya
koro
ljuk
velü
k, ho
gy g
yors
an r
eagá
ljana
k je
lzé-
sekr
e, v
izuál
is je
lekr
e és
zene
i han
gokr
a. B
izta
ssuk
őke
t arr
a, h
ogy
ural
ják
szán
-dé
kos
moz
dula
taik
at,
és h
aszn
álju
k a
meg
fele
lő s
zóki
ncse
t, pé
ldáu
l „e
rős”
, „h
atár
ozot
t”, „
finom
”, „s
úlyo
s”, „
nyúj
t”,
„ága
skod
ik”,
„fes
zes”
és
„laza
”. H
aszn
álju
nk z
enét
a h
angu
latt
erem
-té
sre,
és
besz
éljü
nk a
rról
, hog
yan
mo-
zogn
ak
az
embe
rek,
ha
sz
omor
úak,
bo
ldog
ok v
agy
mog
orvá
k. V
ezes
sünk
kre
atív
moz
gásf
ogla
lkoz
á-so
kat a
gye
reke
k ak
tuál
is é
rdek
lődé
se,
péld
ául a
z űr
utaz
ás, a
z ál
latk
erti
álla
tok
vagy
az
árny
ékok
ala
pján
. M
otiv
álju
k ők
et a
z ak
tivitá
sra
játé
kok-
kal, p
éldá
ul k
örjá
tékk
al.
Bes
zéljü
nk a
rról
, m
ire k
ell
vigy
ázni
a
szab
ad m
ozgá
s kö
zben
. Seg
ítsün
k ne
-ki
k m
egje
gyez
ni n
éhán
y eg
ysze
rű s
za-
bály
t, am
elye
k em
léke
ztet
ik ő
ket,
ho-
gyan
moz
ogja
nak
anél
kül,
hogy
ves
zé-
lyez
tetn
ék m
aguk
at v
agy
társ
aika
t. D
icsé
rjük
meg
őke
t, am
ikor
figy
elem
be
vesz
ik a
több
ieke
t vag
y eg
yütt
műk
öd-
nek
a fe
lada
tokb
an.
Ha
vala
mi n
em s
iker
ül e
lsőr
e, d
icsé
ret-
tel, j
avas
lato
kkal
ösz
tönö
zzük
kita
rtás
-ra
a g
yere
keke
t.
Adj
unk
alka
lmat
a g
yere
kekn
ek a
rra,
hog
y ki
prób
álja
nak
min
denf
éle
mag
assá
got
és
fels
zínt
, lap
os é
s do
mbo
s ta
lajt,
füv
et, k
a-vi
csot
, asz
falto
t, si
ma
padl
ót é
s sz
őnye
get.
Gon
dosk
odju
nk a
rról
, hog
y a
Gye
rekh
áz b
e-re
ndez
ése
a cs
opor
tban
lévő
gye
reke
k m
é-re
téne
k és
tes
tsúl
yána
k m
egfe
lelő
legy
en,
és k
ihív
ás e
lé á
llítsa
a k
ülön
böző
fej
lődé
si
szin
ten
álló
gye
reke
ket.
Terv
ezzü
nk o
lyan
tev
éken
ység
eket
, am
ikor
a
gyer
ekek
kül
önbö
ző m
ódok
on é
s tö
bbfé
le
sebe
sség
gel m
ozog
hatn
ak.
Mut
assu
nk n
ekik
egy
ensú
lyoz
ási f
elad
ato-
kat,
péld
ául
húzz
unk
egye
nes
vagy
gör
be
krét
avon
alat
, hog
y sé
tálja
nak
végi
g ra
jta.
Jelö
ljünk
ki
hatá
roka
t bi
zony
os t
evék
eny-
sége
khez
, pél
dául
a g
urul
ó já
téko
khoz
vag
y a
labd
aját
ékok
hoz,
hog
y a
gyer
ekek
kön
y-ny
ebbe
n sz
abál
yozh
assá
k m
ozdu
lata
ikat
. L
egye
n el
ég e
szkö
z, a
min
osz
tozh
atna
k,
hogy
ne
ront
sa e
l az
öröm
üket
, ha
várn
i kel
l va
lam
ire.
Adj
unk
építő
anya
goka
t, pé
ldáu
l re
kesz
e-ke
t, ko
ckák
at v
agy
dobo
zoka
t, am
elye
kből
kis
ebb-
nagy
obb
tere
ket,
kuck
ókat
épí
thet
nek.
Kés
zítsü
nk f
ényk
épek
et,
ezek
et b
eteh
etün
k eg
y „E
z va
gyok
én,
és
ezt
tudo
m”
cím
ű al
-bu
mba
.
6766
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Nem
csak
elő
re, h
anem
hát
rafe
lé é
s ol
dalra
is tu
dnak
köz
leke
dni.
Kül
önbö
ző m
ozgá
sfor
mák
kal
kísé
r-le
tezn
ek.
Új
moz
gás-
és
gesz
tusk
ombi
náci
-ók
kal f
ejez
ik k
i érz
ései
ket,
elké
pze-
lése
iket
és
élm
énye
iket
, és
rea
gál-
nak
ezek
re.
Sik
erül
le
ugra
niuk
eg
y tá
rgyr
ól
a fö
ldre
. L
átha
tóan
meg
értik
, hog
y bi
zton
sá-
gosa
n ke
ll az
új d
olgo
kat k
ipró
báln
i. K
erül
ik a
ves
zély
es h
elye
ket
és b
e-re
ndez
ések
et.
Nag
y m
éret
ű an
yago
kkal
, pé
ldáu
l ka
rton
nal,
text
illel
és
desz
kákk
al
építk
ezne
k. M
ozog
jana
k m
agab
izto
san,
fan
-tá
ziad
úsan
és
bizt
onsá
gosa
n. u
raljá
k és
koo
rdin
áljá
k m
ozgá
suka
t. v
álto
zato
s m
ozgá
sfor
mák
at p
ró-
bálja
nak
ki a
más
zóká
n (f
ügge
sz-
kedé
s, a
lul-
felü
l más
zás,
stb
). l
egye
nek
tuda
tába
n a
térn
ek, é
r-zé
keljé
k ön
mag
ukat
és
a tö
bbie
ket.
Hán
yfél
ekép
pen
moz
ogna
k a g
yere
kek.
H
ogya
n ko
mbi
náljá
k a g
yere
kek a
moz
-du
lato
kat e
gysz
erű
moz
gáss
orok
ban.
Hog
yan
ism
erik
fel
a g
yere
kek,
hog
y fig
yele
mbe
kel
l ven
niük
a t
eret
, am
i-ko
r cs
inál
ni a
karn
ak v
alam
it, p
éldá
ul
egy
torn
yot
építe
ni é
s le
rom
boln
i, va
gy e
gy k
erek
es já
téko
n kö
zlek
edni
. H
ogya
n go
ndos
kodn
ak a
gye
reke
k sa
ját b
izto
nság
ukró
l. H
ogya
n ha
szná
lnak
a g
yere
kek
be-
rend
ezés
eket
, pé
ldáu
l eg
yens
úlyo
z-va
, más
zva,
csú
szva
vag
y kú
szva
. H
ogya
n ur
aljá
k a
gyer
ekek
a fi
nom
m
otor
os
moz
gásu
kat,
ha
ceru
zát
vagy
ecs
etet
has
znál
nak.
Mily
en fi
nom
, sp
ontá
n m
ozgá
soka
t te
szne
k a
gyer
ekek
, és
hogy
an u
ral-
ják
moz
dula
taik
at.
Biz
tass
uk
a gy
erek
eket
ar
ra,
hogy
ha
szná
lják
a m
ozgá
sokr
a vo
natk
o-zó
szó
kinc
set,
péld
ául „
vágt
ázni
” va
gy
„sik
lani
”; az
uta
sítá
sok
szav
ait,
péld
ául
„köv
esd”
, „v
ezes
d”
vagy
„u
táno
zd”;
vagy
az
érzé
seké
t, pé
ldáu
l „iz
gato
tt”,
„fél
” és
„bol
dog”
. S
egíts
ünk
neki
k a
test
ükke
l kom
mun
i-ká
lni,
báto
rítsu
k a
krea
tív e
lgon
dolá
sa-
ikho
z ka
pcso
lódó
kife
jező
moz
gáso
kat.
Bes
zéljü
nk a
gye
reke
knek
a te
stré
szek
-rő
l és
a te
stm
ozgá
sról
, tan
ítsuk
meg
a
test
rész
ekre
von
atko
zó s
zóki
ncse
t. S
egíts
ünk
a gy
erek
ekne
k vé
gigg
ondo
l-ni
, hog
yan
hath
atna
k a
moz
dula
taik
és
tett
eik
más
okra
. Te
gyün
k fe
l pro
voká
ló k
érdé
seke
t, pé
l-dá
ul „
Körb
e tu
dsz
men
ni a
más
zóká
n úg
y, h
ogy
nem
érs
z hoz
zá a
térd
edde
l?”
Bes
zéljü
nk n
ekik
arr
ól, h
ogy
a m
ozgá
-su
kat
a re
ndel
kezé
sre
álló
tér
hez
kell
igaz
ítani
uk.
Moz
galm
as
játé
kokk
al
öszt
önöz
zük
őket
az
ener
giku
s ak
tivitá
sra.
Adj
unk
lehe
tősé
get
neki
k ar
ra,
hogy
cs
elek
vése
iket
m
egis
mét
elhe
ssék
és
m
egvá
ltozt
atha
ssák
, hog
y go
ndol
kod-
hass
anak
rólu
k, fi
nom
íthas
sák
és ja
vít-
hass
ák a
zoka
t. S
egíts
ünk
a gy
erek
ekne
k tu
dato
síta
ni
a ve
szél
yeke
t, m
ások
és
a m
aguk
biz
-to
nság
át.
Szá
njun
k idő
t arr
a, h
ogy
átgo
ndol
juk a
z eg
yéni
tér-
és e
szkö
zigé
nyét
azo
knak
a
gyer
ekek
nek,
aki
knek
elté
rő s
züks
égle
-te
ik v
anna
k ez
eken
a te
rüle
teke
n.
Mut
assu
k m
eg n
ekik
, ho
gyan
tud
nak
együ
tt d
obál
ós, g
urító
s, e
lkap
ós já
té-
kot
játs
zani
, és
bát
oríts
uk ő
ket,
hogy
já
tssz
anak
egy
ütt,
ha m
ár e
lég
ügye
-se
k ho
zzá.
Ikta
ssun
k be
cél
bado
bós,
gör
gető
s, ru
gdo-
sós
és e
lkap
ós já
téko
kat.
Ikta
ssun
k be
oly
an já
téko
kat,
ahol
a g
yere
-ke
k a
kész
sége
iket
kül
önfé
le m
ódok
on p
ró-
bálh
atjá
k ki
, pél
dául
hát
rafe
lé s
zökd
écse
l-he
tnek
vag
y ol
dalir
ányb
an g
alop
pozh
atna
k. N
agys
zabá
sú é
pítk
ezés
ekhe
z bi
ztos
ítsun
k bő
víth
ető
eszk
özök
et.
Has
znál
junk
az e
gész
test
re ki
terje
dő m
ozgá
sos
mon
dóká
kat,
péld
ául „
Húz
z, hú
zz e
ngem
et”.
Biz
tosí
tsun
k id
őt é
s he
lyet
min
den
nap
az
ener
giku
s já
tékr
a, a
kár b
ent,
akár
a s
zaba
d-ba
n. M
enjü
nk e
l pa
rkba
, ha
más
hol
ninc
s el
ég h
ely.
Gon
dosk
odju
nk a
rról
, hog
y a
gyer
ekek
is-
mer
jék
a bi
zton
ságo
s já
ték
szab
álya
it a
kü-
lönb
öző
hely
eken
. R
ends
zere
sen
elle
nőriz
zük,
hog
y bi
zton
sá-
gosa
k-e
az e
szkö
zök,
pél
dául
a t
extil
ek le
-gy
enek
tisz
ták,
és
a fa
építm
énye
k le
gyen
ek
szál
kam
ente
sek,
és
ne le
gyen
ek d
urva
éle
ik.
Leg
yene
k be
rend
ezés
i tá
rgya
k kü
lönb
ö-ző
mag
assá
gokb
an,
péld
ául
fejm
agas
ság
fölö
ttig
érő
létr
a, a
lagú
t, pa
d és
sző
nyeg
. L
egye
n na
gy h
ordo
zhat
ó fe
lsze
relé
s, a
me-
lyet
a g
yere
kek
bizt
onsá
gosa
n m
ozga
that
-na
k, h
ogy
együ
tt é
pítk
ezze
nek.
Terv
ezzü
nk f
antá
ziad
ús,
aktív
élm
énye
ket,
péld
ául j
átss
zuk
el a
„H
áp, h
áp, h
áp, j
önne
k a
kacs
ák” d
alt.
Segí
tsün
k ne
kik
meg
jegy
ezni
m
ozgá
sfor
mák
at é
s a
sorr
ende
t, és
bes
zél-
jük
meg
, mire
vig
yázz
anak
, hog
y ne
ütk
öz-
zene
k eg
ymás
nak.
Gya
koro
ljuk
a m
ozgá
sos
kész
sége
ket
bab-
zsák
kal,
célb
a do
bó e
szkö
zökk
el, l
abdá
kkal
és
kar
ikák
kal.
Fejlődés és tanulás Testi fejlődés
moz
gás
és t
ér
6766 Fejlődés és tanulás Testi fejlődés
egés
zség
és
test
tuda
toss
ág
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 Jó
l fe
jlődn
ek,
ha
tápl
álko
zási
sz
üksé
glet
eike
t kie
légí
tjük.
Rea
gáln
ak a
mel
eg, é
rzék
eny
fi-zi
kai k
onta
ktus
ra é
s go
ndos
ko-
dásr
a, e
zek
segí
tik fe
jlődé
süke
t.
Mily
en r
ends
zere
sség
gel
éhez
-ne
k m
eg a
cse
csem
ők,
és h
o-gy
an s
zabá
lyoz
zák
a sz
opás
se-
bess
égét
és
inte
nzitá
sát.
Hog
yan
jelz
ik n
yuga
lmuk
at,
ha
bizt
onsá
gban
érz
ik m
aguk
at é
s go
ndos
kodn
ak ró
luk.
Bes
zéljü
k m
eg a
szül
őkke
l a k
isba
bák
etet
ési r
endj
ét.
Bes
zéljü
nk a
kisb
abák
hoz,
mik
özbe
n m
egsim
ogat
juk
az a
rcuk
at, v
agy
meg
pask
olju
k a
hátu
kat,
emlé
kez-
tetv
e ők
et, h
ogy
ott v
agyu
nk é
s bizt
onsá
gban
van
nak.
Gon
dosk
odju
nk a
rról
, hog
y m
inde
n gy
erek
szü
kség
-le
teit
meg
fele
lően
kie
légí
tsük
, és t
arts
uk ti
szte
letb
en
a sz
ülők
kív
ánsá
gait.
Az
etet
ési
idők
ter
vezé
séné
l ve
gyük
fi-
gyel
embe
a k
isbab
ák e
gyén
i és
kultu
rális
sz
üksé
glet
eit.
Tarts
unk
bébi
mas
száz
st, il
yenk
or a
gye
re-
kek
érzik
a g
ondo
skod
ást,
és e
lőse
gíti
a jó
kö
zérz
etet
.
8-2
0
Pih
enés
re é
s al
vásr
a ug
yanú
gy
szük
ségü
k va
n, m
int é
telre
. A
rra
össz
pont
osíta
nak,
am
it el
sz
eret
néne
k ér
ni,
mik
özbe
n kú
szni
kez
dene
k, f
elhú
zzák
ma-
guka
t ál
ló h
elyz
etbe
, m
ászn
ak,
toty
ogna
k, já
rnak
vag
y fe
lmás
z-na
k va
laho
vá.
Hog
yan
válto
zik
a cs
ecse
mők
vi-
selk
edés
e, a
mik
or e
lfára
dnak
, és
alvá
sra
van
szük
ségü
k. H
ogya
n je
lzik
, ho
gy s
egíts
égre
va
n sz
üksé
gük.
Seg
ítsün
k a
gyer
ekek
nek
élve
zni
az é
tele
ket
és
egés
zség
esen
vál
aszt
ani ú
gy, h
ogy
kedv
ence
iket
új
ízek
kel é
s ál
lago
kkal
kom
biná
ljuk.
Leg
yen
elég
hel
y ah
hoz,
hogy
a g
yere
kek
felá
llhas
-sa
nak,
tot
yogh
assa
nak
vagy
jár
hass
anak
, és
gon
-do
skod
junk
min
dvég
ig a
bizt
onsá
gukr
ól a
nélk
ül, h
ogy
korlá
tozn
ánk
őket
a fe
lfede
zésb
en.
Gon
dolju
nk a
rra,
hog
y a
csec
sem
ők v
eszé
lyér
ze-
te c
seké
ly, a
mik
or a
rra
össz
pont
osítj
ák fi
gyel
mük
et,
hogy
meg
szer
ezzé
k, a
mit
akar
nak.
Biz
tosí
tsun
k ké
nyel
mes
, kön
nyen
hoz
-zá
férh
ető
pihe
nőhe
lyet
, aho
l a c
secs
e-m
ők a
kár a
lhat
nak
is, h
a ak
arna
k. Te
rvez
zünk
al
tern
atív
te
véke
nysé
ge-
ket
azok
nak
a cs
ecse
mők
nek,
aki
knek
ni
ncs
szük
ségü
k al
vásr
a ak
kor,
amik
or
a tö
bbie
k pi
henn
ek.
Gon
dosk
odju
nk o
lyan
bizt
onsá
gos
kör-
nyez
etrő
l, aho
l a ki
csik
szab
adon
moz
og-
hatn
ak, m
iközb
en a
feln
őtte
k üg
yeln
ek a
bi
zton
ságu
kra.
16-2
6
Val
amen
nyire
felis
mer
ik, h
a pi
sil-
niük
vag
y ka
kiln
iuk
kell.
Biz
onyo
s éte
leke
t, ita
loka
t és t
e-vé
keny
sége
ket m
ár jo
bban
sze
-re
tnek
, más
okat
kev
ésbé
. G
yako
roljá
k és
tök
élet
esíti
k, a
mit
tudn
ak.
Am
ikor
kisg
yere
keke
t ke
zdik
ér-
deke
lni a
tes
ti fu
nkci
óik.
Hog
yan
közli
k a
szük
ségl
etei
ket.
Hog
yan
vála
szta
nak
a ki
sgye
re-
kek,
pél
dául
am
ikor
újra
meg
újra
ug
yana
zt a
mes
ét k
érik
. A
já
téku
k re
ndsz
erét
, pé
ldá-
ul a
mik
or tö
bbsz
ör e
gym
ás u
tán
felm
enne
k és
lejö
nnek
a lé
pcső
n.
Seg
ítsük
a s
zülő
ket
a sz
obat
iszt
aság
ra s
zokt
atás
-ba
n ru
galm
as s
zoká
sokk
al,
vala
min
t a
gyer
ekek
er
őfes
zíté
sein
ek é
s ön
álló
ságá
nak
tám
ogat
ásáv
al.
Bes
zéljü
k m
eg a
szo
batis
ztas
ágga
l ka
pcso
lato
s ku
lturá
lis e
lvár
ások
at, m
ert e
gyes
kul
túrá
kban
pél
-dá
ul le
het,
hogy
a fi
úk is
üln
ek, é
s ne
m á
llnak
a v
écé
mel
lett
. É
rték
eljü
k a
gyer
ekek
vál
aszt
ásai
t, és
biz
tass
uk ő
ket,
hogy
pró
bálja
nak
ki ú
j és
egés
zség
es d
olgo
kat.
Eng
edjü
k, h
ogy
a gy
erek
ek v
álas
szan
ak
a bi
li, a
gyer
ekül
őke
és a
fellé
pő k
özöt
t. A
lakí
tsun
k ki
oly
an s
zoká
soka
t, am
e-ly
ek s
egíti
k a
gyer
ekek
öná
llósá
gát,
péld
ául a
kass
zák
fel a
ruhá
ikat
, és
pró-
bálja
nak
önál
lóan
mos
akod
ni.
Szá
njun
k id
őt a
rra,
hog
y m
egbe
szél
jük,
m
ilyen
egé
szsé
ges
vála
sztá
si l
ehet
ő-sé
gek
vann
ak, h
ogy
a gy
erek
ek e
ldön
t-he
ssék
pél
dául
azt
, ho
gy v
izet
, gy
ü-m
ölcs
leve
t vag
y te
jet i
szna
k.
6968
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
22
-36
T
udom
ásun
kra
hozz
ák a
szü
k-sé
glet
eike
t, pé
ldáu
l ha
éhe
sek,
sz
omja
sak
vagy
kén
yelm
etle
nül
érzi
k m
aguk
at.
Egy
re
önál
lóbb
an
gond
osko
dnak
m
aguk
ról.
Mily
en
jele
kkel
, ge
sztu
sokk
al
vagy
sza
vakk
al f
ejez
ik k
i a
kis-
gyer
ekek
igén
yeik
et.
Von
juk
be a
kis
gyer
ekek
et a
z ét
elek
elk
észí
tésé
be.
Tegy
ük le
hető
vé, h
ogy
besz
élje
nek
arró
l, mit
szer
et-
nek
enni
, ugy
anak
kor
hang
súly
ozzu
k vé
lem
ényü
n-ke
t az
egé
szsé
gese
bb v
álas
ztás
okró
l, és
hag
yjuk
, ho
gy m
egis
mer
jék
egym
ás k
edve
nc é
tele
it. N
e fe
ledj
ük, h
ogy
azok
nak
a gy
erek
ekne
k, a
kik
ke-
vese
bbet
tudn
ak a
sza
badb
an já
tsza
ni, n
em b
izto
s,
hogy
van
ves
zély
érze
tük.
Gon
dosk
odju
nk a
gye
reke
k bi
zton
sá-
gáró
l, ug
yana
kkor
ne
gáto
ljuk
őket
in-
doko
latla
nul a
koc
káza
tvál
lalá
sban
. L
egye
n m
inde
n na
p sz
ínes
az é
telv
álas
z-té
k, e
gész
sége
s ét
elek
kel é
s rá
gcsá
lni-
való
kkal
, és
besz
éljü
k m
eg a
gye
reke
kkel
a
lehe
tősé
geke
t, pé
ldáu
l em
léke
ztes
sük
őket
, ha
vala
mit
már
meg
kóst
olta
k m
ás-
kor,
hogy
aka
rják-
e új
ra m
egkó
stol
ni.
Tudj
unk
az o
ttho
ni é
tkez
ési s
zoká
sokr
ól,
és t
arts
uk s
zem
elő
tt, h
ogy
az e
mbe
rek
sokf
élek
éppe
n fo
gyas
ztjá
k el
éte
leik
et
30-5
0
Tis
ztáb
an v
anna
k sa
ját é
tkez
ési,
alvá
si é
s tis
ztál
kodá
si s
züks
ég-
lete
ikke
l. S
oksz
or c
sak
feln
őtt s
egíts
égge
l tu
dják
kie
légí
teni
eze
ket a
szü
k-sé
glet
eket
. Is
mer
nek
egy
sor
egés
zség
es
étke
zési
, al
vási
és
tiszt
álko
dá-
si s
zoká
st.
Meg
figye
lik,
hogy
an h
atna
k bi
-zo
nyos
dol
gok
a te
stük
re.
Am
ikor
a g
yere
kek
felis
mer
ik s
a-já
t szü
kség
lete
iket
, pél
dául
szó
l-na
k, h
ogy
kiol
dódo
tt a
cip
őfűz
ő-jü
k, é
s se
gíts
éget
kér
nek
a be
kö-
tésé
hez.
Hog
yan
mut
atjá
k m
eg, h
ogy
is-
mer
ik a
z eg
észs
éges
szo
káso
kat,
péld
ául a
mik
or p
apír
zseb
kend
őt
kérn
ek, v
agy
a ko
szos
bög
rét b
e-te
szik
a m
osog
atób
a. A
mik
or t
udjá
k, h
ogy
pihe
nésr
e va
n sz
üksé
gük,
vag
y in
niuk
kel
l eg
y ki
adós
test
moz
gás
után
.
Bes
zéljü
nk a
gye
reke
knek
arr
ól, m
iért
biz
tatju
k ők
et
pihe
nésr
e, a
mik
or f
árad
tak,
vag
y m
iért
kel
l gu
mi-
csiz
mát
húz
ni, h
a sá
r van
oda
kint
. E
nged
jünk
uta
t öná
llósá
gi tö
rekv
ései
knek
, pél
dául
a
kézm
osás
kel
léke
i leg
yene
k bi
zton
ságo
san
elér
he-
tő h
elye
n, é
s se
gíts
ünk
a gy
erek
ekne
k ab
ban,
hog
y eg
észs
éges
éte
leke
t vál
assz
anak
. B
izta
ssuk
őke
t arr
a, h
ogy
vegy
ék é
szre
, mily
en v
ál-
tozá
soka
t ok
oz t
estü
kben
a m
ozgá
s, p
éldá
ul a
zt,
hogy
gyo
rsab
ban
ver a
szí
vük.
Leg
yen
egy
bará
tság
os h
ely
párn
á-va
l és
halv
ány
fénn
yel,
ahol
a g
yere
-ke
k cs
endb
en p
ihen
hetn
ek, h
a sz
üksé
-gü
k va
n rá
. Te
rvez
zünk
so
kfél
e te
stm
ozgá
st
azok
-na
k a
gyer
ekek
nek
is, a
kik k
erek
es s
zéke
t ha
szná
lnak
. Ta
rtsu
k sz
em e
lőtt
, hog
y a
test
moz
gás
font
os a
z eg
észs
ég m
egőr
zésé
hez,
és
ahho
z, h
ogy
meg
előz
zük
a tú
lsúl
y ki
-al
akul
ását
vag
y a
kóro
s el
hízá
st.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Val
amen
nyire
ért
ik, h
ogy
a te
st-
moz
gáss
al,
étke
zéss
el,
alvá
ssal
és
tisz
tálk
odás
sal k
apcs
olat
os jó
sz
okás
ok ö
ssze
függ
ésbe
n va
n-na
k az
egé
szsé
ggel
. Is
mer
jék
fel a
z eg
észs
ég m
eg-
őrzé
séne
k fo
ntos
ságá
t, és
azt
, ho
gy m
ivel
járu
lhat
nak
ehhe
z ho
zzá.
Ism
erjé
k fe
l a te
stük
ön je
lent
-ke
ző
válto
záso
kat
test
moz
-gá
s kö
zben
.
Hog
yan
jelz
ik
a gy
erek
ek,
ha
éhes
ek,
vagy
főz
és e
lőtt
kez
et
kell m
osni
uk.
Mit
tudn
ak a
hig
iéné
s szo
káso
król
, pé
ldáu
l, ho
gy a
sze
met
esbe
kel
l do
bniu
k a
hasz
nált
zseb
kend
őt.
Mit
tudn
ak a
rról, a
mit
az e
gész
sé-
gük
meg
őrzé
se é
rdek
ében
ten
-ni
ük k
ell,
péld
ául a
mik
or e
gy k
is-gy
erek
azt
mon
dja
a tö
bbie
knek
, ha
fog
orvo
shoz
meg
y: „
Meg
kel
l né
zetn
i a f
ogai
mat
, hog
y er
ősek
m
arad
jana
k.” H
ogya
n fig
yelik
és
besz
élne
k a
gyer
ekek
a s
zívv
erés
ükrő
l fu
tás
után
ané
lkül
, ho
gy e
gy f
elnő
tt
mon
daná
nek
ik.
Fejle
sszü
k a
gyer
ekek
egé
szsé
gtud
atos
ságá
t az
zal,
hogy
a t
estm
ozgá
sról
és
anna
k te
stük
re g
yako
rolt
hatá
sáró
l bes
zélü
nk n
ekik
, és
elm
ondj
uk, h
ogya
n já
-ru
l hoz
zá a
moz
gás
az e
gész
ségü
k m
egőr
zésé
hez.
Seg
ítsün
k a
gyer
ekek
nek
meg
érte
ni, m
ilyen
oko
kból
fo
ntos
, hog
y át
vegy
ék a
jó s
zoká
soka
t. Ta
rtsu
k sz
em e
lőtt
a c
sopo
rtba
n lé
vő g
yere
kek
spe-
ciál
is e
gész
ségü
gyi p
robl
émái
t, pé
ldáu
l az
alle
rgiá
t. L
együ
nk é
rzék
enye
k a c
salá
dok e
ltérő
elv
árás
aira
és
élet
vite
lére
, am
ikor
az
egés
zség
ről v
aló
gond
olko
-dá
sra
bizt
atju
k a
gyer
ekek
et.
Talá
ljunk
mód
ot a
rra,
hog
y m
inde
n gy
erek
rész
t ve-
hess
en o
lyan
tes
tmoz
gásb
an, a
mi é
rdek
li, és
meg
-fe
lel e
gész
ségi
álla
potá
nak
és k
épes
sége
inek
. B
eszé
ljük
meg
a g
yere
kekk
el, m
iért
mel
eged
nek
ki,
és b
izta
ssuk
őke
t arr
a, h
ogy
gond
olja
nak
a kö
rnye
-ze
t hat
ásár
a, p
éldá
ul h
ogy
segí
t-e
min
denk
inek
le-
hűln
i, ha
kiny
itunk
egy
abl
akot
.
Gon
dosk
odju
nk a
rról,
hogy
ha
a gy
ere-
kek k
ifulla
dnak
, legy
en id
ejük
a p
ihen
ésre
. Te
gyük
a v
izes
kanc
sóka
t ol
yan
hely
re,
ahol
a g
yere
kek
könn
yen
meg
talá
lják
őket
, és
ihat
nak,
ha
szük
ségü
k va
n rá
. A
djun
k a
gyer
ekek
nek
alka
lmat
arr
a,
hogy
elm
ondj
ák, m
it ér
ezne
k a
test
ük-
ben,
els
ősor
ban
test
moz
gás
után
.
Fejlődés és tanulás Testi fejlődés
egés
zség
és
test
tuda
toss
ág
6968 Fejlődés és tanulás Testi fejlődés
eszk
özha
szná
lat
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 N
ézeg
etik
és
felfe
dezi
k a
kezü
ket
és a
lá
buka
t. T
árgy
akér
t ny
úlna
k,
meg
érin
tik
és
meg
fogj
ák ő
ket.
Hog
yan
köve
ti a
csec
sem
ők s
zem
e az
ujja
ik é
s lá
bujja
ik m
ozgá
sát.
Hog
yan
raga
dnak
meg
a k
isba
bák
min
dent
, am
it el
érne
k.
Játs
szun
k ve
lük,
péld
ául k
ínál
junk
fel v
a-la
mily
en tá
rgya
t, m
ajd
vegy
ük e
l, és c
sör-
gess
ük m
eg v
agy
úszt
assu
k a le
vegő
ben.
Eng
edjü
k, h
ogy
a gy
erek
ek is
fogj
ák é
s fo
koza
tosa
n át
vegy
ék a
cum
isüv
eget
, ha
aka
rják.
Leg
yene
k az
ete
tőhe
ly k
özel
ében
kos
ár-
ban,
vag
y a
baba
kocs
ira,
gyer
ekül
ésre
er
ősítv
e s
zíne
s já
téko
k. A
djun
k a
csec
sem
őkne
k tá
rgya
kat,
ame-
lyek
et s
zopo
gath
atna
k, h
úzog
atha
tnak
, ös
szen
yom
hatn
ak, v
agy
a ke
zükb
en fo
g-ha
tnak
, ho
gy s
egíts
ük a
fino
mm
otor
os
képe
sség
ek fe
jlődé
sét.
8-2
0
Utá
nozz
ák é
s pr
óbál
gatjá
k a
meg
fi-gy
elt
moz
dula
toka
t, pé
ldáu
l tap
soln
ak
vagy
inte
getn
ek.
Elm
élyü
lten
tesz
nek
be é
s ve
szne
k ki
tá
rgya
kat a
táro
ló d
oboz
okbó
l. É
lvez
ik a
z ér
zéke
lési
élm
énye
ket,
ami-
kor
nedv
es
hom
okba
n,
főze
lékb
en
vagy
fest
ékbe
n ny
omok
at h
agyn
ak. E
z kü
lönö
sen
font
os a
látá
ssér
ült
gyer
e-ke
k es
etéb
en.
Mi m
inde
nt c
siná
lnak
a c
secs
emők
: ta
psol
nak,
mut
atna
k, m
egfo
gják
és
elej
tik a
tárg
yaka
t. H
ogya
n pa
skol
ják,
cs
ippe
ntik
és
m
arko
lják
fel a
gye
reke
k a
hom
okot
, pé
pet.
Ete
tés,
öl
tözt
etés
és
fü
rdés
kö
zben
já
tssz
unk
az u
jjaik
kal,
péld
ául
„Ez
el-
men
t vad
ászn
i”-t.
Mut
assu
k m
eg a
cse
csem
őkne
k, m
i-ly
en n
yom
okat
lehe
t hag
yni a
gyu
rmá-
ban
és a
fest
ékbe
n, h
a le
ndül
etes
vo-
nala
t kan
yarít
unk
bele
, bel
eszú
runk
va-
lam
it va
gy m
egpa
skol
juk.
Tart
sunk
oly
an e
szkö
zöke
t, am
elye
k ar
ra
öszt
önzi
k a
csec
sem
őket
, hog
y ke
zükb
e ve
gyék
és
man
ipul
áljá
k ők
et, p
éldá
ul n
yo-
móg
ombo
s já
téko
kat,
vagy
fel
hajth
ató
füle
s kö
nyve
ket.
Kis
tál
kákb
a te
gyün
k pé
pet
(kuk
oric
alis
zt
és v
íz k
ever
ékét
), am
ibe
a gy
erek
ek é
lve-
zett
el b
elen
yom
hatjá
k, m
ajd
kihú
zhat
ják
az u
jjuka
t.
16-2
6
Kon
krét
cél
okra
has
znál
ják
az e
szkö
-zö
ket é
s an
yago
kat.
Kez
dene
k tá
rgya
kat é
s es
zköz
öket
ké-
szíte
ni é
s ke
zeln
i. Ö
ssze
kapc
soln
ak e
gy c
sele
kvés
sort
.
Hog
yan
szer
etne
k en
ni a
gye
reke
k:
kana
lat
mar
koln
ak, a
z uj
juka
t ha
sz-
náljá
k, v
agy
villá
t fog
nak.
Hog
yan
kezd
ik a
gye
reke
k fe
lism
erni
a
tárg
yak
hagy
omán
yos
hasz
nála
tát,
péld
ául a
zt, h
ogy
a bö
gre
ivás
ra v
aló.
Az
étke
zési
id
őket
ha
szná
ljuk
arra
, ho
gy s
egítü
nk a
gye
reke
knek
a k
ezük
se
gíts
égév
el v
agy
kaná
llal e
nni é
s bö
g-ré
ből in
ni.
Seg
ítsün
k a
kisg
yere
kekn
ek m
egta
láln
i a
kény
elm
es fo
gást
, meg
fogn
i és
hasz
-ná
lni a
zoka
t a
tárg
yaka
t, am
iket
sze
-re
tnén
ek, p
éldá
ul a
(já
ték)
kal
apác
sot,
ecse
tet
vagy
teá
skan
nát
a la
kásn
ak
bere
ndez
ett s
arok
ban.
Leg
yene
k ol
yan
eszk
özei
nk, a
mel
yekk
el a
gy
erek
ek a
min
denn
apos
tee
ndők
ben
is
segí
thet
nek,
pél
dául
söp
röge
thet
nek,
vi-
zet
tölth
etne
k, á
shat
nak
vagy
meg
etet
-he
tik a
kis
álla
toka
t. A
djun
k a
gyer
ekek
nek
a gy
urm
ázás
hoz,
ag
yago
zásh
oz é
s ho
mok
ozás
hoz
pálc
i-ká
kat,
heng
erek
et é
s fo
rmák
at.
22
-36
A
koc
káka
t eg
yens
úlyo
zva
egys
zerű
ép
ítmén
yeke
t em
elne
k. E
gyre
biz
tosa
bban
has
znál
ják
a ka
-la
pács
ot, a
kön
yvek
et, a
z üt
őket
és
a ra
jzes
zköz
öket
.
Hog
yan
finom
odik
a g
yere
kek
ujja
inak
és
kez
ének
moz
gása
, aho
gy m
egfo
g-na
k, c
sava
rnak
, m
egüt
nek
dolg
okat
, és
nyo
mot
hag
ynak
val
amin
. H
ogya
n er
ősíti
k ka
rjuka
t és
lábu
kat
más
záss
al é
s m
ás n
agy
izom
mun
kát
igén
ylő
fela
dato
kkal
.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket,
amik
or m
eg-
prób
áljá
k be
gom
boln
i a ru
háju
kat v
agy
kitö
lteni
az
italu
kat.
Sze
reljü
k fe
l a
játé
kos
sark
ot f
őzőe
dé-
nyek
kel é
s ba
baru
hákk
al, h
ogy
a gy
ere-
kek
a ki
talá
lt he
lyze
tekb
en r
ende
lteté
sük
szer
int
hasz
nálh
assá
k az
esz
közö
ket
és
anya
goka
t. L
egye
nek
„sze
rszá
mos
dob
ozai
nk”
olya
n tá
rgya
kkal
, am
elye
kkel
ny
omot
le
het
hagy
ni v
alam
in, h
ogy
a gy
erek
ek k
ísér
le-
tezh
esse
nek
velü
k, b
ent
és a
sza
badb
an
egya
ránt
.
7170
30-5
0
A k
éz é
s a
szem
koo
rdin
áció
ját i
gény
lő
fela
dato
kkal
is p
róbá
lkoz
nak.
Egy
keze
s sz
ersz
ámok
at é
s es
zköz
öket
ha
szná
lnak
. E
gyre
job
ban
érte
nek
az ö
ltözk
ödés
-he
z és
a k
apcs
okho
z, g
ombo
khoz
és
fűző
khöz
. E
gyre
bizt
osab
ban
hasz
náljá
k a
más
zó-
káka
t, al
agut
akat
, csú
szdá
kat,
hint
ákat
. E
gyre
ügy
eseb
ben
és m
agab
iztos
abba
n bá
nnak
a fi
rkál
ásra
és
min
tázá
sra
hasz
-ná
lt es
zköz
ökke
l, a
kock
ákka
l és
más
ép
ítőel
emek
kel, é
s az é
pítő
játé
kokk
al.
Tud
ják,
hog
y a
bere
ndez
ések
et é
s es
z-kö
zöke
t biz
tons
ágos
an k
ell h
aszn
álni
.
Hog
yan
oldj
ák m
eg a
gye
reke
k si
ker-
rel a
tárg
yak
hasz
nála
tát,
péld
ául h
a eg
y ba
bako
csit
tolo
gatn
ak, a
hab
ve-
rőt
forg
atjá
k va
gy „
felp
orsz
ívóz
zák”
a
szőn
yege
t. M
ilyen
dol
gok
insp
iráljá
k ők
et a
lko-
tásr
a va
gy é
pítk
ezés
re.
Hán
yfél
e ké
szsé
get
hasz
náln
ak, a
mi-
kor k
ézbe
ves
zik a
z an
yago
kat é
s tá
r-gy
akat
, pél
dául
fel
emel
nek,
ele
nged
-ne
k, fe
lfűzn
ek v
agy
kitű
znek
val
amit.
Mily
en s
traté
giák
kal p
róbá
lnak
kin
yitn
i, be
csuk
ni, k
iold
ani é
s rög
zíten
i dol
goka
t, pé
ldáu
l dob
ozok
at, a
ruhá
ikat,
vagy
egy
sz
ekré
nyt.
Mily
en ü
gyes
en s
zere
lnek
, ho
gyan
al
kotjá
k m
eg a
vilá
got a
játé
khoz
, és
mily
en b
izto
nság
osan
has
znál
ják
a m
egfe
lelő
any
agok
at é
s es
zköz
öket
.
Taní
tsuk
meg
a g
yere
kekn
ek a
z es
zkö-
zök,
pél
dául
az
olló
biz
tons
ágos
has
z-ná
latá
hoz
szük
sége
s ké
szsé
geke
t. E
llenő
rizzü
k,
hogy
bi
zton
ságo
s-e
a gy
erek
ek r
uház
ata,
pél
dául
a k
abát
juk
és a
kap
ucni
juk
zsin
órja
ne
gaba
lyod
-jo
n be
le a
ker
ékpá
r ker
ekéb
e. Is
mer
tess
ük m
eg v
elük
az
irány
okra
vo
natk
ozó
szók
incs
et, h
a al
kalo
m v
an
rá, m
ondj
uk e
l, m
i az
„óra
mut
ató
járá
-sá
val m
egeg
yező
” és
„elle
nkez
ő”.
Leh
etől
eg m
inde
n gy
erek
szá
már
a le
gye-
nek
egés
z na
p ho
zzáf
érhe
tőek
és
elér
he-
tőek
az
eszk
özök
. Ik
tass
unk
be
olya
n te
véke
nysé
geke
t, am
elye
k al
kalm
at a
dnak
a g
yere
kekn
ek é
s m
otiv
áljá
k ők
et a
rra,
hog
y a
kézü
gyes
sé-
güke
t gy
akor
oljá
k, p
éldá
ul fő
zzen
ek, f
es-
sene
k és
játs
szan
ak h
angs
zere
n. Id
őnké
nt a
djun
k ne
kik
lehe
tősé
get
arra
, ho
gy a
z ös
szes
ujju
kat
vagy
az
egés
z ke
-zü
ket h
aszn
áljá
k, p
éldá
ul fe
ssen
ek a
z uj
juk-
kal,
játs
szan
ak k
ukor
ical
isztt
el, m
ásko
r pe-
dig
hasz
náljá
k cs
ak a
z eg
yik
ujju
kat,
péld
ául
ha n
edve
s ho
mok
ba v
agy
fest
ékbe
rajz
ol-
nak
min
tát.
Leg
yene
k bi
zton
ságo
san
keze
lhet
őek
a tá
rgya
k: a
kis
játé
kkés
zlet
ek, a
z ép
ítőel
e-m
ek, a
fűző
s, a
bab
aruh
ák é
s a
kollá
zsho
z ha
szná
lt an
yago
k.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Fel
fede
zik
a ké
plék
eny
anya
goka
t: üt
öget
ik, s
imog
atjá
k, b
elef
úrna
k, ö
sz-
szen
yom
ják,
fel
csip
pent
ik é
s cs
avar
-ga
tják
őket
. E
gyre
m
agab
izto
sabb
an
bánn
ak
a tá
rgya
kkal
, pé
ldáu
l m
egér
inte
nek,
el
gurít
anak
, csa
pkod
nak,
eld
obna
k, e
l-ka
pnak
vag
y el
rúgn
ak e
gy la
bdát
. V
alam
ilyen
ter
veze
tt h
atás
érd
ekéb
en
fogl
alat
osko
dnak
az
anya
gokk
al.
Egy
szer
ű es
zköz
ökke
l idé
znek
elő
vál
-to
záso
kat a
z an
yago
kban
. T
udjá
k, h
ogy
kell
bizt
onsá
gosa
n sz
állí-
tani
és
táro
lni a
z es
zköz
öket
. K
özve
tlen
felü
gyel
et n
élkü
l is
beta
rta-
nak
néhá
ny b
izto
nság
i elő
írást
. h
aszn
álja
nak
sokf
éle
kise
bb é
s na
-gy
obb
eszk
özt.
Bán
jana
k bi
zton
ságo
san
és e
gyre
ma-
gabi
ztos
abba
n a
szer
szám
okka
l, ép
í-tő
elem
ekke
l, ké
plék
eny
anya
gokk
al.
Mel
yik
kezü
kkel
sze
retik
a g
yere
kek
felv
enni
a r
uháj
ukat
vag
y az
ecs
e-te
t fog
ni.
Hog
yan
ügye
sedn
ek a
labd
aját
ékba
n. M
ilyen
játé
kokh
oz té
rnek
vis
sza,
ho-
gyan
mut
atjá
k ki
, hog
y ér
dekl
ik ő
ket
a kü
lönf
éle
eszk
özök
és
anya
gok.
Hog
yan
fede
zik
fel a
z an
yago
kat,
és
hogy
an b
ánna
k ve
lük.
Mily
en e
szkö
zöke
t ha
szná
lnak
, hog
y el
érje
nek
vala
mily
en h
atás
t. M
iből
lát
szik
, ho
gy ü
gyel
nek
a be
-re
ndez
és
bizt
onsá
gos
hasz
nála
tá-
ra, p
éldá
ul ú
gy v
iszi
k a
szék
et, h
ogy
a lá
bai v
égig
a fö
ld fe
lé m
utat
nak.
Hog
yan
hasz
náljá
k ké
szsé
geik
et,
amik
or e
lkés
zíte
nek
vala
mit
a já
ték-
hoz,
vag
y aj
ándé
kot
kész
ítene
k eg
y ba
rátju
knak
.
Ösz
tönö
zzük
a g
yere
keke
t nag
y ka
r- é
s ké
zmoz
dula
tokr
a, é
s ol
yan
tevé
keny
-sé
gekr
e, a
mel
yek
erős
ítik
a ke
züke
t, és
az
ujja
ikat
, pél
dául
dob
jana
k és
kap
ja-
nak
el d
olgo
kat.
Mut
assu
k be
a gy
erek
ekne
k a ké
zügy
es-
ségg
el k
apcs
olat
os c
sele
kvés
t ki
feje
ző
és tá
rgya
kat l
eíró
szó
kinc
set,
és b
iztas
-su
k ők
et a
z ol
yan
szav
ak h
aszn
álat
ára,
m
int
az „
össz
epré
sel”,
„m
egbö
k”,
„he-
gyes
”, „s
elym
es” é
s „da
rabo
s”.
Mag
yará
zzuk
el n
ekik
, és
érte
ssük
meg
ve
lük,
mié
rt fo
ntos
sze
mpo
nt a
bizt
on-
ság
az e
szkö
zök,
ber
ende
zése
k és a
nya-
gok
hasz
nála
táná
l, és
legy
enek
éss
ze-
rű sz
abál
yok,
am
elye
ket m
inde
nki k
övet
. H
a sz
üksé
ges,
tan
ítsun
k m
eg k
észs
é-ge
ket,
és a
djun
k a
gyer
ekek
nek
lehe
tő-
sége
t a g
yako
rlásu
kra.
Taní
tsuk
meg
a g
yere
kekn
ek a
z esz
közö
k és
any
agok
bizt
onsá
gos h
aszn
álat
át.
Bes
zéljü
k m
eg a
gye
reke
kkel
, mit
csi-
náln
ak, h
ogya
n te
rvez
ik m
eg, m
i az,
am
i jó
l sik
erül
t, és
mit
fogn
ak m
áské
pp c
si-
náln
i legk
özel
ebb.
Leg
yen
sok
balk
ezes
es
zköz
, el
sőso
r-ba
n ol
ló, a
zokn
ak a
gye
reke
knek
, aki
knek
sz
üksé
gük
van
rá.
Leg
yen
sokf
éle
anya
g, p
éldá
ul a
gyag
, am
i a
kezü
k ha
szná
latá
ra ö
sztö
nzi a
gye
reke
ket.
Hoz
zunk
be
külö
nböz
ő es
zköz
öket
, tec
h-ni
káka
t és
any
agok
at, h
a a
rend
elke
zés-
re á
lló e
szkö
zökk
el n
em le
het a
kív
ánt h
a-tá
st e
lérn
i. A
djun
k a
játé
khoz
és
a m
egfig
yelé
sekh
ez
csip
esze
ket,
fogó
kat é
s ki
s la
páto
kat.
Leg
yen
sokf
éle,
kül
önbö
ző a
nyag
ú ép
ítő-
játé
k fá
ból,
gum
iból
, m
űany
agbó
l, vá
lto-
zato
s, pé
ldáu
l cs
avar
os,
mág
nese
s, eg
y-m
ásba
csú
szta
that
ó va
gy ö
ssze
nyom
ható
ille
szté
sekk
el.
Fejlődés és tanulás Testi fejlődés
eszk
özha
szná
lat
7170
72
6. kreAtív fejlődés
elvárások:A gyerekek kíváncsiságának, felfedezéseiknek és játékának tá-mogatásával kreativitásuk fejlődését segítjük elő. Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy sokféle művészi, zenés, mozgásos vagy a képzelőerőt megmozgató tevékenységben, szerepjá-tékban, a matematikán és a tervezésen keresztül vagy a tech-nika használatával megosszák másokkal gondolataikat, ötlete-iket és érzéseiket.
A gyerekek kreatív fejlődése: A kreativitás azt jelenti, hogy kockázatot vállalunk, és ösz-szekapcsolunk dolgokat. A kreativitás szoros összefüggés-ben áll a játékkal. A kreativitás akkor mutatkozik meg, amikor a gyerekek kez-denek elmélyülni a tevékenységekben. Mozgásban, tárgyak készítésében, átalakításában vagy mintha-játékban fejezik ki magukat, mindehhez pedig különféle anyagokat és eszközö-ket használnak: zsírkrétát, festéket, ollót, szavakat, hangokat, mozgást, kellékeket.
A kreativitás azt jelenti, hogy a gyerekek saját kezdeménye-zésre tanulnak, választanak és hoznak döntéseket. A gyerekek egyéni módon reagálnak arra, amit látnak, halla-nak és érzékeikkel tapasztalnak. Egyedi és értékes az, ahogy megmutatják tapasztalataikat. Kreativitásuk lehetővé teszi különböző folyamatok, anyagok megvizsgálását, és ezek eredményeképp új dolgok létrehozását.
hoGyAn TudJA A GyeReKháZ hATÉKonyAn SeGíTenI A FeJlődÉSneK ÉS A TAnuláSnAK eZT A TeRÜleTÉT?
Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordíta-nunk ahhoz, hogy a gyerekek a legjobb feltételeket kapják a tanuláshoz és fejlődéshez a kreatív fejlődés terén:
Pozitív kapcsolatok: Gondoskodjunk arról, hogy a gyerekek biztonságban érez-zék magukat, hogy próbálkozhassanak, kalandozhassanak, és új dolgokat fedezhessenek fel. Értékeljük a gyerekek saját teljesítményét és ötleteit, és ne várjuk el, hogy valaki más rajzát, táncmozdulatait vagy mo-delljét utánozzák. Teremtsünk a gyerekeknek lehetőséget arra, hogy művészek vagy más kreatív felnőttek mellett dolgozzanak, így közvet-lenül láthatják, hogyan lehet az elképzeléseket megfogal-mazni és elmondani, és milyen sokféleképpen lehet bánni a különféle anyagokkal és technikákkal. Fogadjuk el a gyerekek sajátos reakcióit bizonyos művészeti formákkal és ábrázolási módokkal kapcsolatban.
Támogató környezet: A környezet legyen inspiráló, és értékeljük a kreativitást, az eredetiséget és a kifejezőerőt. Hozzunk be tárgyakat, forrásanyagokat különböző kultú-rákból, hogy új ötleteket adjunk, és különféle gondolkodás-módokat hívjunk életre. A látássérült gyerekek számára teremtsünk lehetőséget a tárgyakkal, anyagokkal, terekkel és mozdulatokkal való fizi-kai kapcsolatteremtésre. A hallássérült gyerekeknek adjunk lehetőséget arra, hogy a hangot a hangszerrel vagy más hangforrással való fizikai érintkezés révén tapasztalják meg. Azokat a gyerekeket, akik hanggal nem tudnak kommunikálni, biztassuk arra, hogy reagáljanak a zenére gesztusokkal vagy más módokon.
Fejlődés és tanulás: Mutassunk a gyerekeknek változatos élményforrásokat és elfoglaltságokat, amelyekre több érzékükkel is reagálhatnak.
Adjunk a gyerekeknek elegendő időt ahhoz, hogy megvizs-gáljanak és továbbgondoljanak különböző elképzeléseket, és ötleteiket beépítsék munkájukba. Adjunk a gyerekeknek lehetőséget arra, hogy sokféle ábrá-zolási formában mutathassák be elképzeléseiket.
Fejlődés és tanulás Kreatív fejlődés
73Fejlődés és tanulás Kreatív fejlődés
kre
ativ
itás
– f
ogék
onys
ág a
z él
mén
yekr
e, a
gon
dola
tok
meg
form
álás
a és
kif
ejez
ése
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 M
ozdu
lato
k és
érz
éksz
erve
ik s
egíts
é-gé
vel
tere
mte
nek
kapc
sola
tot
a kö
r-ny
ezet
ükke
l.
Az
ujja
k, a
kar
ok é
s a
test
moz
gásá
ban
meg
nyilv
ánul
ó ér
zele
mki
feje
zése
ket.
Gye
ngéd
érin
tése
kkel
játs
szun
k a
cse-
csem
őkke
l „K
erek
ecsk
e-go
mbo
cská
t”
vagy
„Süt
i, süt
i pog
ácsá
t”.
Leg
yene
k a
körn
yeze
tükb
en o
lyan
an
yago
k, m
elye
k ga
zdag
ítják
a c
se-
csem
ők
érzé
ksze
rvi
tapa
szta
lata
it,
péld
ául p
uha
játé
kok,
sel
yem
kend
ők,
pom
pom
ok.
8-2
0
Rea
gáln
ak a
rra,
am
it lá
tnak
, hal
lana
k,
szag
láss
al v
agy
tapi
ntás
sal é
rezn
ek.
Mel
yek
a cs
ecse
mők
ked
venc
any
agai
, ze
néi,
mily
en fé
nyek
et é
s illa
toka
t, íz
eket
sz
eret
nek.
Leg
yen
egy
nyug
alm
as,
kelle
mes
en
meg
vilá
gíto
tt s
zoba
vag
y sa
rok,
aho
l ha
lk z
ene
szól
, és
a gy
erek
ek rö
vid
pi-
henő
ket t
arth
atna
k az
inge
rgaz
dag
él-
mén
yek
közö
tt.
Var
iálju
k a
szen
zoro
s él
mén
yeke
t, pé
ldáu
l teg
yünk
ki f
űsze
rnöv
énye
k-ke
l – b
azsa
likom
mal
, pet
rezs
elye
m-
mel
, zs
ályá
val
– t
öltö
tt t
üllz
acsk
ó-ka
t, ho
gy n
yom
kodh
assá
k és
elk
ap-
hass
ák ő
ket.
16-2
6
Tes
tmoz
gáss
al é
s ha
ngok
kal f
ejez
ik k
i m
aguk
at.
A j
áték
vis
szat
érő
elem
ein
kere
sztü
l te
szne
k fe
lfede
zése
ket.
Hog
yan
ism
étel
getn
ek a
kisg
yere
kek c
se-
lekv
ések
et, v
agy
dúdo
lnak
kis
dal
lam
okat
, m
iköz
ben
felm
ászn
ak a
lépc
sőn,
vag
y fe
l-le
lépe
getn
ek e
gy z
sám
olyo
n.
Eng
edjü
k, h
ogy
a gy
erek
ek k
iala
kíts
ák
a m
aguk
rend
szer
ét a
játé
kban
, pél
dául
am
ikor
a h
omok
ozób
a sz
állít
ják
az é
pí-
tőko
ckák
at.
Mut
assu
nk a
gye
reke
knek
kön
nyű
függ
önyö
ket,
egés
zala
kos
tükr
öket
és
nag
y já
tékd
oboz
okat
, aho
l elb
új-
hatn
ak,
kuku
cská
lhat
nak
és m
ász-
kálh
atna
k.
22
-36
Ig
yeke
znek
ért
elm
et ta
láln
i abb
an, a
mit
látn
ak, h
alla
nak,
sza
glás
sal v
agy
tapi
n-tá
ssal
érz
ékel
nek.
Kez
dik
az á
bráz
olás
i mód
okat
kom
mu-
niká
ciós
esz
közk
ént h
aszn
álni
.
A s
zójá
téko
kat,
jele
ket,
test
besz
édet
és
gesz
tuso
kat,
amel
yekk
el a
kis
gyer
ekek
az
élm
énye
ikre
rea
gáln
ak. P
éldá
ul le
het,
hogy
fel-
le u
grál
nak,
ha
izga
tott
ak, v
agy
berr
egve
kör
özne
k, h
a be
leél
ik m
aguk
at
vala
mib
e.
Seg
ítsün
k,
hogy
m
aguk
is
ér
téke
l-jé
k kr
eatív
m
egny
ilván
ulás
aika
t úg
y,
hogy
érd
eklő
dve
figye
ljük,
hog
yan
mo-
zogn
ak, é
s ho
gy fe
jezi
k ki
a k
ülön
böző
ha
ngul
atai
kat.
Adj
unk
a gy
erek
ekne
k ke
lléke
ket,
péld
ául k
is z
ászl
ókat
, am
elye
ket
ör-
vény
lő
moz
dula
tokk
al
leng
ethe
t-ne
k, v
agy
tegy
ünk
ki fé
nylő
forg
ókat
, m
ondj
uk k
isel
ejte
zett
CD
-ket
a fá
kra,
ho
gy a
szé
l moz
gass
a ők
et.
30-5
0
A n
yelv
és
más
kom
mun
ikác
iós
form
ák
segí
tség
ével
osz
tják
meg
alk
otás
aika
t, va
gy j
elzi
k sz
emél
yes
elég
edet
tség
ü-ke
t vag
y fru
sztr
áció
juka
t. T
öbb
érzé
k és
sok
féle
moz
dula
t se
gít-
ségé
vel t
eszn
ek fe
lfede
zése
ket é
s sz
e-re
znek
tapa
szta
lato
kat.
Zen
e, t
ánc,
fes
tés
és m
ás t
echn
ikák
, va
lam
int
szav
ak s
egíts
égév
el ra
gadj
ák
meg
az
élm
énye
ket é
s be
nyom
ások
at.
Már
van
nak
kedv
enc
kife
jezé
si fo
rmái
k.
Hog
yan
raga
dják
meg
élm
énye
iket
, pél
-dá
ul, a
mik
or n
agy
piro
s pa
pírla
poka
t ke
-re
snek
a s
zárn
yakh
oz, m
iutá
n a
katic
ákat
fig
yelté
k a
kert
ben.
Hog
yan
fede
zik
fel a
gye
reke
k az
any
a-go
kat é
s az
t, ho
gy m
ilyen
hat
ások
at tu
d-na
k el
érni
, pél
dául
, ha
körb
efor
ogva
sá-
lakk
al v
agy
zász
lócs
kákk
al ö
rvén
ylő
vo-
nala
kat r
ajzo
lnak
a le
vegő
be.
Adj
unk
a gy
erek
ekne
k m
egfe
lelő
any
a-go
kat
és g
azda
gíts
uk a
gon
dolk
odá-
suka
t azz
al, h
ogy
rész
t ves
zünk
a já
té-
kukb
an, é
s m
egfo
ntol
tan,
sza
bato
san
kérd
ezün
k. B
átor
ítsuk
őke
t élm
énye
ik e
lmes
élés
ére.
Fig
yeljü
k ér
dekl
ődve
re
akci
óika
t, fi-
gyel
jük
és h
allg
assu
k m
eg ő
ket,
mik
öz-
ben
tevé
keny
kedn
ek.
Biz
tosí
tsun
k el
egen
dő id
őt a
gye
re-
kekn
ek g
ondo
lata
ik, e
lkép
zelé
seik
és
érzé
seik
vál
toza
tos
kife
jezé
sére
, pél
-dá
ul s
zere
pját
ékba
n, f
esté
ssel
vag
y úg
y, h
ogy
a ze
nére
reag
álna
k. B
izta
ssuk
a g
yere
keke
t ar
ra,
hogy
be
szél
jék
meg
és
élve
zzék
a t
erm
é-sz
et é
s a
körn
yeze
tük
szép
sége
it.
7574
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Bes
zéln
ek a
sze
mél
yes
szán
déka
ikró
l, el
mon
dják
, mit
prób
álta
k cs
inál
ni.
Vál
aszo
lnak
a k
érdé
sekr
e és
meg
jegy
-zé
sekr
e, p
árbe
széd
et f
olya
tatn
ak a
z al
kotá
saik
ról.
Öss
zeha
sonl
ításo
kat
tesz
nek,
és
új
ka
pcso
lato
kat h
ozna
k lé
tre.
Rea
gálja
nak
sokf
éle
mód
on
arra
, am
it lá
tnak
, hal
lana
k, é
rezn
ek, s
zag-
lás
vagy
tapi
ntás
útj
án é
rzék
elne
k. F
ejez
zék
ki é
s kö
zöljé
k el
képz
elés
ei-
ket,
gond
olat
aika
t, ér
zése
iket
egy
re
több
any
ag,
a m
egfe
lelő
esz
közö
k,
fant
ázia
játé
k és
sze
repj
áték
, m
oz-
gás,
terv
ezés
és
kész
ítés,
és
egy
sor
dal é
s ha
ngsz
er s
egíts
égév
el.
Mily
en k
apcs
olat
okat
ter
emte
nek
a gy
e-re
kek,
am
ikor
a k
ülön
böző
tap
aszt
alat
ok-
ra re
agál
nak,
pél
dául
ha
egyi
kükn
ek e
szé-
be ju
t, ho
gy k
arác
sony
kor f
ázot
t, és
a s
zí-ne
s fé
nyek
látt
án o
lyan
tánc
moz
dula
toka
t te
sz, m
int a
kar
ácso
nyi g
yert
yák
láng
ja.
Hog
yan
foga
dják
az
új t
apas
ztal
atok
at,
és
hány
féle
képp
en
reag
álna
k ha
son-
ló é
lmén
yekr
e, p
éldá
ul le
het,
hogy
val
aki
egyi
k na
p kö
rbe-
körb
e sz
alad
és
ritm
iku-
san
moz
gatja
a ka
rját,
ha v
onat
ot lá
t vag
y ha
ll, va
gy „v
onat
, von
at!”
felk
iáltá
ssal
so-
káig
fut,
min
tha
utol
aka
rná
érni
, más
kor
pedi
g in
kább
lera
jzol
ja, l
efes
ti va
gy a
vo-
nat e
rejé
t dem
onst
rálja
. H
ogya
n te
rvez
nek
és a
lkot
nak
sajá
t ötle
-te
ik fe
lhas
znál
ásáv
al v
agy
más
ok ö
tlete
i-ne
k a
tová
bbgo
ndol
ásáv
al.
Seg
ítsün
k ki
nyilv
áníta
ni v
élem
ényü
ket,
ism
erte
ssük
meg
őke
t a
„tet
szik
/nem
te
tszi
k/jo
bban
tet
szik
” és
„sz
erin
tem
” ki
feje
zése
k ha
szná
latá
val.
Fig
yeljü
k a
gyer
ekek
érd
eklő
désé
nek
válto
zásá
t, és
azt
, aho
gy a
z él
mén
yek-
re r
eagá
lnak
, ha
vidá
mak
, szo
mor
úak,
va
gy h
a tű
nődn
ek.
Mut
assu
nk
a gy
erek
ekne
k ol
yan
nyel
vi e
lem
eket
, am
elye
kkel
nag
yobb
m
élys
égbe
n és
rés
zlet
essé
ggel
be-
szél
hetn
ek é
lmén
yeik
ről.
Mut
assu
nk
a gy
erek
ekne
k pé
ldá-
kat
arra
, aho
gy m
ások
meg
élté
k az
él
mén
yeik
et,
besz
élge
ssün
k ve
lük
ezek
ről a
pél
dákr
ól, é
s se
gíts
ünk
ne-
kik
kapc
soló
dási
pon
toka
t és
öss
ze-
függ
ések
et ta
láln
i. Ta
rtsu
nk é
s sz
erez
zünk
be
min
denf
éle
eszk
özt
és a
nyag
ot, h
ogy
a gy
erek
ek
mag
uk d
önth
essé
k el
, hog
yan
akar
ják
meg
foga
lmaz
ni e
lkép
zelé
seik
et.
kre
ativ
itás
– f
ogék
onys
ág a
z él
mén
yekr
e, a
gon
dola
tok
meg
form
álás
a és
kif
ejez
ése
Fejlődés és tanulás Kreatív fejlődés
7574
A k
ifej
ezés
i for
mák
és
az a
nyag
ok f
elfe
dezé
se
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 V
élet
lenü
l fed
ezik
fel,
hogy
val
ami-
ben
nyom
ot tu
dnak
hag
yni, p
éldá
ul
amik
or a
kib
orul
t nar
ancs
lébe
toljá
k az
ujju
kat,
és a
tócs
a át
alak
ul.
Hog
yan
reag
álna
k a c
secs
emők
, am
ikor m
eg-
fogn
ak v
agy
meg
tapo
gatn
ak v
alam
it, p
éldá
ul
mel
eg te
jet,
vagy
egy
bol
yhos
játé
kot.
Bes
zéljü
nk
a cs
ecse
mők
nek
a kü
lönb
öző
anya
gok
tapi
ntás
áról
, hog
y hi
dege
k va
gy m
e-le
gek,
sim
ák v
agy
puhá
k.
Tegy
ük e
gy k
osár
ba a
zoka
t a
játé
koka
t, am
elye
ket
a gy
ere-
kek
szer
etne
k vi
zsgá
lgat
ni.
Le-
het,
hogy
van
, aki
a lá
gy ta
pint
á-sú
, puh
a já
téko
kat v
agy
labd
ákat
ke
dvel
i, míg
más
ok in
kább
a z
ör-
gős,
zajo
s do
lgok
at v
álas
ztjá
k.
8-2
0
Egé
sz te
stük
kel f
edez
nek
fel s
okfé
-le
köz
eget
, és
kísé
rlete
znek
vel
ük.
Mib
en sz
eret
nek
nyom
ot h
agyn
i a g
yere
kek,
és
mily
en e
szkö
zöke
t has
znál
nak
ehhe
z. H
ogya
n ve
tik b
e eg
ész
test
üket
az
anya
gok
tanu
lmán
yozá
sa k
özbe
n.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket
arra
, hog
y fir
kálja
nak,
ny
omko
djan
ak é
s ta
poga
ssan
ak k
ülön
böző
an
yago
kat,
péld
ául f
esté
ket,
pépe
t (ku
koric
a-lis
zt é
s ví
z ke
veré
két)
, tés
ztát
, gyu
rmát
, bub
o-ré
koka
t.
Tegy
ünk
a fö
ldre
nag
y m
űany
ag
terít
őt v
agy
papí
rt, h
ogy
a gy
ere-
kek m
elle
tte
vagy
rajta
ülv
e fir
kál-
hass
anak
ráju
k, va
gy s
zéle
s m
oz-
dula
tokk
al fr
öcsk
ölhe
ssen
ek, d
o-bá
lhas
sana
k va
gy
szét
terít
hes-
sene
k ra
jtuk
fest
éket
, rag
aszt
ót,
papí
rfecn
iket é
s más
any
agok
at.
16-2
6
Épí
tőko
ckák
kal,
szín
ekke
l, je
lekk
el
kísé
rlete
znek
és
alko
tnak
. M
ilyen
mód
on i
smer
ik m
eg a
gye
reke
k a
tech
niká
kat,
és h
ogya
n kí
sérle
tezn
ek v
elük
. Fo
gadj
uk ő
szin
te ö
röm
mel
a ki
sgye
reke
k alk
o-tá
sait,
és
segí
tsün
k ne
kik,
hog
y eg
yedi
nek
és
érté
kesn
ek lá
ssák
őke
t.
Jegy
ezzü
k le
a gy
erek
ek a
lkotó
fo-
lyam
atai
nak
lépé
seit,
hog
y az
o-ka
t meg
oszt
hass
uk a
szül
őkke
l.
22
-36
K
ezdi
k ko
mbi
náln
i a m
ozdu
lato
kat,
anya
goka
t, te
chni
káka
t és
jele
ket.
Mily
en
lele
mén
yes
mód
okon
pá
rosí
tják
vagy
kev
erik
a g
yere
kek
a te
chni
káka
t, va
gy
mer
ülne
k el
val
amily
en é
lmén
yben
.
Érd
eklő
djün
k a
gyer
ekek
öt
lete
i, al
kotá
sai
iránt
, és
besz
élge
ssün
k ve
lük
arró
l, ho
gy m
it je
lent
enek
eze
k a
szám
ukra
..
Vál
assz
unk
szok
atla
n va
gy é
r-de
kes
anya
goka
t és
esz
közö
-ke
t, am
elye
k fe
lfede
zésr
e ké
sz-
tetn
ek,
péld
ául
érde
s ta
pétá
t, ra
ffiát
, zsi
nóro
kat,
átte
tsző
pa-
pírt
vag
y vi
zes
alap
ú, s
zíne
zett
ra
gasz
tót.
Fejlődés és tanulás Kreatív fejlődés
7776
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Kez
di é
rdek
elni
őke
t a
dolg
ok t
ex-
túrá
ja, é
s be
szél
nek
is ró
la.
Felfe
dezi
k a
szín
eket
és
kezd
enek
kü
lönb
sége
t ten
ni k
özöt
tük.
Kül
önbs
éget
tesz
nek a
pap
íron
lát-
ható
jele
k és
a fi
rka
közö
tt.
Egé
sz te
stük
kel f
edez
ik fe
l a te
xtú-
ráka
t és
a te
ret.
Meg
értik
, hog
y eg
y vo
nalla
l kör
be-
kerít
hetik
a té
r egy
rész
ét, é
s kez
dik
az íg
y ka
pott
form
ákat
tárg
yak
áb-
rázo
lásá
ra h
aszn
álni
. H
árom
dim
enzi
ós sz
erke
zete
ket a
l-ko
tnak
. K
ezde
nek
építk
ezni
, füg
gőle
gese
n és
víz
szin
tese
n pa
koljá
k eg
ymás
ra
a ko
ckák
at,
kerít
ést
kany
aríta
nak
és te
reke
t alk
otna
k.
Hog
yan
foga
dják
be
a gy
erek
ek a
kül
önbö
-ző
tex
túrá
kat,
péld
ául u
jjaik
kal t
apog
atjá
k a
bem
utat
ó tá
bla
rész
eit,
vagy
az
arcu
kat
érin
tik h
ozzá
, hog
y m
egta
pasz
taljá
k a
kü-
lönb
öző
érze
teke
t. A
gye
reke
ket e
gyre
jobb
an é
rdek
lik a
szín
ek, é
s ah
ogy
felis
mer
ik a
külö
nbsé
geke
t, eg
yre
több
-sz
ör h
aszn
áljá
k is ő
ket.
Lehe
t, ho
gy a
z eg
yik
gyer
ek s
ok s
pont
án
„spi
rál”
moz
dula
tot t
esz,
és i
lyen
ábr
ákat
raj-
zol a
pap
íron,
míg
más
ok e
gym
ás m
ozdu
la-
tait
után
ozzá
k. H
ogya
n ke
zdik
a g
yere
kek
az á
bráz
olt
tár-
gyak
at le
írni.
Mily
en m
intá
król
és
szer
keze
tekr
ől b
eszé
l-ne
k, é
s m
iket
épí
tene
k.
Tere
mts
ünk
időt
és t
eret
arr
a, h
ogy
a gy
erek
ek
utat
eng
edje
nek
kívá
ncsi
ságu
knak
, és
min
den
érzé
kükk
el m
egta
pasz
taljá
k a
körn
yeze
tüke
t. B
eszé
ljünk
nek
ik a
láto
tt k
épek
ről é
s ha
táso
król
, pé
ldáu
l a c
sillo
gó p
apírr
a ve
tülő
fény
látv
ányá
ról.
Bes
zélg
essü
nk
velü
k ar
ról,
mily
en
szín
eket
sz
eret
nek,
és
mié
rt.
Mut
assu
nk b
e és
taní
tsun
k ké
szsé
geke
t és
tech
-ni
káka
t ah
hoz,
amit
csin
álna
k, pé
ldáu
l mut
assu
k m
eg, h
ogy
lehe
t meg
előz
ni, h
ogy
lecs
öppe
njen
a
fest
ék, v
agy h
ogy l
ehet
a ko
ckák
at e
gym
ásra
rakn
i úg
y, ho
gy n
e bo
rulja
nak l
e. M
utas
sunk
nek
ik s
okfé
le z
enét
, fes
tmén
yt é
s sz
obro
t. B
iztas
suk ő
ket a
rra,
hog
y eg
y ki
csit
gond
olko
d-ja
nak a
z újo
nnan
meg
ismer
t szo
brok
ról é
s fes
t-m
énye
kről
, mie
lőtt
bes
zéln
ek v
agy
véle
mén
yt
nyilv
áníta
nak
rólu
k. Te
gyün
k ja
vasla
toka
t és
kér
dezz
ünk,
hogy
gaz
-da
gíts
uk e
lképz
elés
eike
t a
lehe
tség
es d
olgo
król
, pé
ldáu
l így:
„Vaj
on m
i tör
ténn
e, h
a…”
Seg
ítsün
k a
gyer
ekek
nek
végi
ggon
doln
i, m
it sz
eret
néne
k ké
szíte
ni,
mily
en l
épés
ei v
anna
k en
nek,
mily
en a
nyag
okat
és e
szkö
zöke
t igé
nyel
.
Mut
assu
k meg
a g
yere
kekn
ek a
zt
a sz
ókin
cset
, am
elly
el m
egfig
ye-
lése
ikrő
l és
élm
énye
ikrő
l bes
zél-
hetn
ek,
péld
ául
„sim
a”,
„érd
es”,
„szú
rós”
, „la
pos”
, „m
intá
s”,
„re-
szel
ős”,
”gör
öngy
ös”,
„puh
a” é
s „k
emén
y”.
Biz
tosí
tsun
k so
kfél
e an
yago
t, es
zköz
t és
sze
nzor
os é
lmén
yt,
hogy
a g
yere
kek
felfe
dezh
es-
sék
a sz
ínek
et, a
tex
túrá
kat
és
a te
ret.
Dok
umen
tálju
k a
foly
a-m
atot
, aho
gy a
gye
reke
k sa
ját
„műv
üket
” elk
észí
tik.
Leg
yen
egy
hely
, aho
l a f
olya
-m
atba
n lé
vő m
unká
kat
bizt
on-
ságb
an tá
rolh
atju
k.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Tanu
lmán
yozz
ák,
mi
tört
énik
, ha
ös
szek
ever
ik a
szí
neke
t. K
ivál
aszt
ják
az a
dott
cél
ra a
meg
-fe
lelő
szí
nt.
Meg
értik
, ho
gy ú
j ha
táso
k el
éré-
séhe
z ko
mbi
nálh
atjá
k a
külö
nbö-
ző te
chni
káka
t. K
ülön
féle
text
úrák
elő
állít
ásáv
al k
í-sé
rlete
znek
. É
pítm
énye
ket,
kollá
zsok
at,
fest
-m
énye
ket é
s ra
jzok
at a
lkot
nak.
Elgo
ndol
ásai
kba
beép
ítene
k ille
sz-
tése
ket,
átfe
dése
ket,
„kin
t”-e
t és
„b
ent”
-et,
kerít
ést,
rács
okat
és
nap-
szer
ű fo
rmák
at.
Kre
ativ
itásu
knak
apr
ó és
látv
ányo
s m
egny
ilván
ulás
ai e
gyar
ánt v
anna
k. F
edez
zék
fel a
szí
neke
t, te
xtúr
á-ka
t, fo
rmák
at é
s a
tere
t két
vag
y há
rom
dim
enzi
óban
.
Mily
en t
alál
ékon
yan
keve
rik a
gye
reke
k a
szín
eket
. M
ilyen
dön
tése
ket h
ozna
k a
szín
vála
sztá
skor
. H
ogya
n kí
sérle
tezn
ek ú
j hat
ások
és
text
úrák
el
őállít
ásáv
al,
péld
ául
raga
sztó
t pe
rmet
ez-
nek
a gy
apjú
ra, v
agy
fest
éktó
csák
at f
röcs
-kö
lnek
a p
apírr
a. H
ogya
n öt
vözik
kre
atív
kés
zség
eike
t a
fan-
táziá
jukk
al, h
ogy
vala
mi ú
jat
hozz
anak
lét-
re, p
éldá
ul a
mik
or ki
s csa
patb
a ve
rődv
e na
gy
építő
kock
ákka
l mut
atjá
k be
a k
ompk
iköt
ő-be
n te
tt lá
toga
tás
élm
ényé
t. H
ossz
as ta
na-
kodá
s és
egy
ezte
tés
után
egy
sor
jelzé
st é
s sz
imbó
lum
ot g
yárt
anak
, és
nyila
kkal
jelzi
k az
eg
yirá
nyú
forg
alm
i ren
det.
Elm
esél
ik a
kom
p ut
asai
nak
tört
énet
ét,
és l
atol
gatjá
k, v
ajon
od
aér-
e id
őben
az
egyi
k cs
alád
. M
ilyen
sok
féle
képp
en a
lkot
nak
és é
píte
nek
a gy
erek
ek, é
s hog
yan
tanu
lnak
viz
sgál
ódá-
saik
sor
án e
gyre
több
et a
tech
niká
król
.
Seg
ítsün
k a g
yere
kekn
ek, h
ogy m
agab
iztos
an fo
-ga
lmaz
zák m
eg e
lképz
elés
eike
t a m
aguk
mód
ján.
Bes
zéljü
nk n
ekik
arr
ól, h
ogya
n de
ríthe
tik k
i, mit
tudn
ak c
siná
lni k
ülön
böző
any
agok
kal,
és m
i tö
rtén
ik, h
a ös
szek
ever
nek
külö
nböz
ő do
lgo-
kat,
péld
ául h
omok
ot, f
esté
ket é
s fű
rész
port
. S
egíts
ünk
neki
k ki
alak
ítani
azt
a p
robl
éma-
meg
oldó
hoz
záál
lást
, am
elly
el f
elül
kere
ked-
hetn
ek a
z ak
adál
yoko
n, m
iköz
ben
a te
chni
-ká
k öt
vözé
séne
k le
hető
sége
it ku
tatjá
k. H
a jó
-na
k lá
tjuk,
adj
unk
taná
csot
, és
kíná
ljunk
fel t
o-vá
bbi e
szkö
zöke
t. Fi
gyel
mez
tess
ük ő
ket
arra
, ho
gy a
z an
yago
k tu
lajd
onsá
gai
meg
válto
znak
, pl
. ha
nem
éri
nedv
essé
g ők
et:
kisz
árad
nak,
ber
eped
ezne
k,
vagy
meg
kötn
ek. B
eszé
ljünk
arr
ól, a
mi t
örté
-ni
k, é
s vez
essü
k rá
őke
t az o
król
és a
z oko
zatr
ól
tört
énő
gond
olko
dásr
a.
Adj
unk
eszk
özök
et a
szí
nek
ke-
veré
séhe
z, t
árgy
ak ö
ssze
illesz
-té
séhe
z és
az
anya
gok
ötvö
zé-
séhe
z, é
s ha
kel
l, m
utas
suk
be a
ha
szná
latu
kat.
Mut
assu
nk a
gye
reke
knek
fad
a-ra
boka
t, kö
veke
t, sz
iklad
arab
o-ka
t, m
osza
tot,
és e
nged
jük,
hogy
m
egfo
gják
és m
egvi
zsgá
lják
őket
. A
djun
k ne
kik
lehe
tősé
get
kész
-sé
geik
alk
alm
azás
ára,
val
amin
t ar
ra, h
ogy
ábrá
zolá
sok
segí
tsé-
géve
l ism
erjé
k m
eg a
foga
lma-
kat é
s el
gond
olás
okat
. L
egye
n eg
y „le
raka
t”,
ahol
a
két-
és
háro
mdi
men
ziós
ma-
kett
eket
és
mun
káka
t eg
y id
e-ig
meg
őriz
zük,
hog
y a
gyer
ekek
to
vább
fejle
szth
essé
k,
és
újra
el
őveh
essé
k ők
et.
A k
ifej
ezés
i for
mák
és
az a
nyag
ok f
elfe
dezé
se
Fejlődés és tanulás Kreatív fejlődés
7776
Alk
otás
zen
ében
és
tánc
ban
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 S
okfé
le
ism
erős
ha
ngra
re
agál
-na
k, p
éldá
ul o
dafo
rdul
nak
az e
m-
beri
hang
forr
ásáh
oz.
Mily
en h
ango
kra
és z
enék
re,
péld
ául
alta
tóda
lokr
a re
agál
nak
a cs
ecse
mők
. É
neke
ljünk
cse
lekv
ésse
l kísé
rt m
ondó
ká-
kat,
péld
ául „
A fe
jem
, a v
álla
m, a
térd
em,
a bo
kám
”-at
, vag
y ta
psol
junk
, és
éne-
keljü
nk a
rról
, am
it ép
p cs
inál
unk,
pél
dául
„D
óri b
aba
öltö
zik, m
együ
nk a
ludn
i”.
Vál
assz
unk
olya
n já
téko
kat,
amel
yek
külö
n-bö
ző h
ango
kat a
dnak
, pél
dául
fahe
nger
t kis
cs
engő
vel,
vagy
síp
oló
játé
kot,
és b
eszé
l-jü
nk a
cse
csem
őkne
k a
hang
okró
l, am
elye
-ke
t hal
lana
k, a
mik
or s
zopo
gatjá
k va
gy k
éz-
be v
eszi
k ez
eket
.
8-2
0
Egé
sz t
estü
kkel
moz
ogna
k a
ked-
venc
han
gjai
kra,
pél
dául
a z
enér
e va
gy a
sza
bály
os ri
tmus
ra.
Hán
yfél
ekép
pen
moz
ogna
k a
cse-
csem
ők a
han
gokr
a, p
éldá
ul h
ason
fe
kve
a pa
dlót
ütö
getik
, m
egfe
szíti
k és
ella
zítjá
k a
lábu
kat,
vagy
kin
yitjá
k és
bec
sukj
ák a
teny
erük
et.
Utá
nozz
uk a
z is
mer
ős h
ango
kat,
pél-
dául
a h
ápog
ást,
és b
izta
ssuk
a c
secs
e-m
őt, h
ogy
kapc
soló
djon
be.
Leg
yen
sokf
éle
bábu
nk, a
mel
yek
az a
szta
-lo
n su
hanh
atna
k va
gy t
áncr
a pe
rdül
hetn
ek
a ke
zünk
ön v
alam
ilyen
élé
nk z
enér
e.
16-2
6
Kez
dene
k ze
nére
m
ozog
ni,
hall-
gatjá
k a
mon
dóká
kat
és d
alok
at,
vagy
be
is k
apcs
olód
nak.
Ha
a gy
erek
ek s
zíve
sen
hasz
náln
ak
csör
gőke
t, ko
ckák
at,
és m
ozog
nak,
ha
zen
ét h
alla
nak
vagy
a h
ango
kat
prób
álga
tják.
Hal
lgas
sunk
a g
yere
kekk
el s
okfé
le h
an-
got,
és b
eszé
ljünk
ked
venc
han
gjai
król
, da
laik
ról é
s ze
néik
ről.
Ism
erte
ssük
meg
a g
yere
kekk
el a
han
-go
k és
ritm
us l
eírá
sára
has
znál
t sz
ó-ki
ncse
t, pé
ldáu
l: „h
ango
s”
és
„hal
k”,
„gyo
rs” é
s „la
ssú”
.
Biz
tons
ágos
an k
ifesz
ített
zsi
negr
e ló
gas-
sunk
sor
ban
tárg
yaka
t, am
elye
k kü
lönf
éle
hang
okat
adn
ak, p
éldá
ul fa
dara
bot,
serp
e-ny
őket
, és
külö
nböz
ő do
lgok
kal m
egtö
ltött
m
űany
agpa
lack
okat
.
22
-36
B
ekap
csol
ódna
k ke
dven
c da
laik
én
eklé
sébe
. Ü
téss
el,
rázo
gatá
ssal
, ko
pogt
atás
-sa
l vag
y fú
jáss
al ké
pezn
ek h
ango
kat.
Érd
ekli ő
ket a
han
gsze
rek h
angz
ása.
Hog
yan
reag
álna
k a
gyer
ekek
kül
ön-
böző
dal
okra
, a tá
ncra
vag
y a
zené
re.
Seg
ítsün
k a
gyer
ekek
nek,
ha
lehe
tősé
-gü
k ny
ílik z
enét
hal
lgat
ni v
agy
tánc
ot
nézn
i, és
biz
tass
uk ő
ket,
hogy
figy
eljé
k m
eg, h
ogya
n bo
ntak
ozik
ki a
han
g és
a
moz
dula
t az
érzé
sből
és
a go
ndol
atbó
l.
Hív
junk
meg
tánc
osok
at é
s zen
észe
ket s
zín-
házi
cso
port
okbó
l, a
körn
yékr
ől v
agy
egy
köze
li is
kolá
ból,
hogy
a g
yere
kek
tapa
szta
-la
tot s
zere
zzen
ek a
z él
ő el
őadá
sokr
ól.
Von
junk
be
so
kfél
e,
külö
nböz
ő ku
lturá
lis
hátt
erű
zené
szt é
s m
esem
ondó
t, ho
gy g
az-
dagí
tsuk
a g
yere
kek
tapa
szta
lata
it és
saj
át
kultu
rális
örö
kség
ük is
kép
vise
lve
legy
en.
Fejlődés és tanulás Kreatív fejlődés
7978
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Élv
ezet
tel k
apcs
olód
nak b
e a
tánc
-ba
és
a kö
rjáté
kokb
a. E
l tu
dnak
éne
keln
i né
hány
ism
e-rő
s da
lt. M
aguk
ban
is é
neke
lnek
, és e
gysz
e-rű
dal
okat
talá
lnak
ki.
Elta
psol
ják
az e
gysz
erű,
ism
étlő
-dő
ritm
usok
at, é
s m
aguk
is k
italá
l-na
k ily
enek
et.
Felfe
dezi
k és
meg
tanu
lják,
hog
yan
lehe
t a h
ango
kat m
egvá
ltozt
atni
. M
ozdu
lato
kat u
táno
znak
és
alko
t-na
k a
zené
re.
Hog
yan
fede
zik
fel a
gye
reke
k a
han-
goka
t, a
dalo
kat
vagy
a m
ozgá
st.
Egy
csap
at
gyer
ek
péld
ául
zené
-ve
l és
moz
gáss
al t
anul
mán
yozh
at-
ja a
z es
őerd
ő té
máj
át:
egy
rész
ük
hang
szer
ekke
l hív
ja é
letr
e az
eső
er-
dő h
angj
át, a
több
iek
pedi
g a
dzsu
n-ge
l álla
tain
ak a
moz
gásá
t utá
nozz
ák.
Bőv
ítsük
a g
yere
kek
külö
nböz
ő ku
ltú-
rákb
ól s
zárm
azó
zene
i él
mén
yeit,
is-
mer
tess
ük m
eg ő
ket
külö
nböz
ő ha
ng-
szer
ekke
l és
stílu
sokk
al, h
ogy
kísé
rlete
-zé
sre,
utá
nzás
ra, a
zen
e él
veze
tére
és
sajá
t m
egny
ilván
ulás
aik
gazd
agítá
sára
ös
ztön
özzü
k ők
et.
Nyú
jtsun
k olya
n él
mén
yeke
t, am
elye
khez
az ö
sz-
szes
érz
éksz
ervr
e és
a m
ozgá
sra
is sz
üksé
g va
n.
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Kez
d ki
alak
ulni
saj
át d
al-
és t
ánc-
repe
rtoá
rjuk.
Felfe
dezi
k és
meg
külö
nböz
tetik
a
hang
szer
ek h
angz
ását
. K
ezde
nek
ritm
usos
an m
ozog
ni.
Ism
erjé
k fe
l és
fü
rkés
szék
ki
, ho
gyan
lehe
t a
hang
okat
meg
-vá
ltoz
tatn
i, én
ekel
jene
k fe
j-bő
l eg
ysze
rű
dalo
kat,
is
mer
-jé
k fe
l az
ism
étlő
dő h
ango
kat
és h
angs
orok
at,
és t
ársí
tsan
ak
moz
dula
toka
t a z
enéh
ez.
Am
ikor
a g
yere
kek é
rdek
lődé
ssel
fede
-zik
fel a
zen
ét, a
ritm
ust é
s a m
űvés
ze-
teke
t, pé
ldáu
l am
ikor
ten
gerr
ől s
zóló
ze
nét
hallg
atna
k, é
s m
egko
mpo
nál-
ják
sajá
t han
gfes
tmén
yüke
t. Eb
ből k
i-in
dulv
a az
tán
kaló
zhaj
ót te
rvez
nek
és
építe
nek
a sz
erep
játé
kos
saro
kban
, és
a kr
eatív
sar
okba
n ta
lált
anya
gokb
ól
kala
poka
t, zá
szló
kat é
s to
vább
i kel
lé-
keke
t gyá
rtan
ak a
játé
khoz
.
Tám
ogas
suk
a gy
erek
ek g
yara
podó
is-
mer
etei
t ar
ról,
hogy
an l
ehet
fes
tmé-
nyek
kel,
képe
kkel
, ze
néve
l és
tán
ccal
kü
lönb
öző
elké
pzel
ések
et,
gond
olat
o-ka
t és
érzé
seke
t kife
jezn
i. B
iztas
suk
őket
arra
, hog
y be
szél
jene
k a
term
észe
t sz
épsé
gérő
l és
arró
l, ho
gy a
z em
ber
fela
data
ann
ak m
egóv
ása.
Seg
ít-sü
nk a
gye
reke
knek
, hog
y eg
ymás
t is
tá-
mog
assá
k és ú
jabb
ötle
teke
t ves
sene
k fel
.
Bőv
ítsük
a g
yere
kek
tapa
szta
lata
it és
tágí
t-su
k ké
pzel
etük
et k
épek
kel,
fest
mén
yekk
el,
vers
ekke
l, zen
ével
, tán
ccal
és
tört
énet
ekke
l. B
iztos
ítsun
k ing
erek
et a
képz
elet
gazd
ag sz
ó-ra
kozá
shoz
és
alko
tásh
oz: l
egye
nek
a sz
e-re
pját
ékos
sar
okba
n ha
ngul
atte
rem
tő e
sz-
közö
k, p
éldá
ul a
z es
ő ko
pogó
han
gja
a há
z-te
tőn,
vag
y eg
y sp
otlá
mpa
, am
ely
a sz
ínpa
di
meg
vilá
gítá
sra
utal
. Teg
yünk
a k
özel
ébe
füg-
göny
öket
, jelm
ezek
et é
s ha
ngsz
erek
et.
Alk
otás
zen
ében
és
tánc
ban
Fejlődés és tanulás Kreatív fejlődés
7978
fejlő
dő k
épze
let
és f
antá
ziaj
áték
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
0-1
1 Ö
rüln
ek é
s m
osol
yogn
ak, h
a ol
yan
já-
téko
t lát
nak,
am
it fe
lism
erne
k. H
ogya
n ör
ül a
bab
a eg
y cs
íkos
plüs
s-m
éhec
skén
ek, v
agy
egy
szín
es k
ígyó
-na
k, am
elyi
k rec
seg,
ha
össz
enyo
mju
k.
Játs
szuk
pél
dául
azt
, hog
y el
rejtj
ük a
kí-
gyót
a h
átun
k m
ögöt
t, és
lass
an e
lőbú
j-ta
tjuk
a já
tszó
szőn
yeg
sark
ánál
.
Tart
sunk
a k
özel
ben
sokf
éle
ismer
ős já
té-
kot é
s ol
yan
tárg
yaka
t, am
elye
ket a
cse
-cs
emők
szív
esen
néz
eget
nek,
hallg
atna
k,
érin
tene
k, fo
gnak
vag
y ny
omko
dnak
.
8-2
0
Élv
ezet
tel
prod
ukál
nak
spon
tán
han-
goka
t és
moz
dula
toka
t. H
ogya
n ka
pcso
lódi
k be
a
kisb
a-ba
, pél
dául
a fe
jét m
ozga
tva,
vag
y a
hang
okat
utá
nozv
a, h
a az
t mon
djuk
: „U
gato
tt a
kut
ya, v
au-v
au!”
Mes
élés
vag
y m
inth
a-já
ték
közb
en p
ro-
duká
ljunk
eltú
lzot
t arc
kife
jezé
seke
t, ho
gy
a cs
ecse
mők
ész
reve
gyék
a t
estb
eszé
-dü
nk v
álto
zása
it.
Min
tha-
játé
k kö
zben
legy
en a
z ar
cunk
is
esz
köz.
16-2
6
Úgy
tes
znek
, min
tha
egy
tárg
y va
lam
i m
ás le
nne,
kül
önös
en, h
a a
tárg
yak
ha-
sonl
ítana
k is
val
amib
en.
Hog
yan
kezd
enek
a g
yere
kek
min
t-ha
-ját
ékba
, am
ikor
a k
ezük
ügy
ébe
kerü
l val
ami,
péld
ául ú
gy, h
ogy
egy
fako
ckát
tele
fonn
ak h
aszn
álna
k.
Mut
assu
nk v
alód
i ér
dekl
ődés
t és
kés
z-sé
ggel
kap
csol
ódju
nk b
e, h
a eg
y ki
sgye
-re
k m
inth
a-já
tékb
a ke
zd.
Leg
yen
egy
sere
g is
mer
ős tá
rgyu
nk, a
mi
a m
inde
nnap
i éle
tre
utal
, pél
dául
mag
a-zi
nok,
tex
til b
evás
árló
tásk
ák, t
elef
onok
va
gy a
mos
ás k
ellé
kei.
22
-36
K
italá
lt vi
lágo
kat
alko
tnak
min
tha-
já-
tékk
al.
A g
yere
kek
fant
ázia
játé
kát,
amel
y-bő
l meg
tudh
atju
k, m
i érd
ekli ő
ket.
Mók
ából
min
tha-
hely
zete
kben
néh
a be
-sz
éljü
nk c
send
esen
, las
san
vagy
zsö
rtö-
lődv
e a
gyer
ekek
kel.
Sze
rezz
ünk
be ú
jabb
kel
léke
ket,
péld
ául
tuni
káka
t, kö
peny
eket
vag
y tá
skák
at a
z ér
dekl
ődés
ükne
k m
egfe
lelő
en.
Fejlődés és tanulás Kreatív fejlődés
8180
hón
apFe
jlődé
si e
sem
énye
kn
ézd,
hal
lgas
d, je
gyez
d fe
lh
aték
ony
gyak
orla
ti m
ódsz
erek
Te
rvez
és é
s es
zköz
ök
30-5
0
Ész
reve
szik
, mit
csin
álna
k a
feln
őtte
k,
után
ozzá
k ők
et, é
s sp
ontá
n m
ódon
is
így
tesz
nek,
am
ikor
nin
cs o
tt a
feln
őtt.
A re
ndel
kezé
sre
álló
esz
közö
kkel
kel
lé-
keke
t gyá
rtan
ak a
sze
repj
áték
hoz.
Egy
sor
moz
dula
tból
kia
lakí
tana
k eg
y cs
elek
vési
repe
rtoá
rt.
Saj
át k
özve
tlen
tapa
szta
lata
ik a
lapj
án
kezd
emén
yezn
ek
fant
ázia
játé
kot
és
szer
epjá
téko
t.
Hán
yfél
e ta
pasz
tala
tot t
udna
k a
gye-
reke
k a
fant
ázia
játé
kban
elm
onda
ni.
Hán
yfél
ekép
pen
reag
álna
k a
tör-
téne
tekr
e, a
gon
dola
tokr
a és
saj
át
élet
tapa
szta
lata
ikra
.
Biz
tass
uk a
gye
reke
ket
lele
mén
yess
égre
, id
őnké
nt n
yújts
unk
tám
ogat
ást é
s ad
junk
ta
nács
ot, v
alam
int
gond
osko
djun
k ol
yan
élm
énye
kről
, am
elye
k fe
nnta
rtjá
k az
ér-
dekl
ődés
üket
, hog
y se
gíts
ük ő
ket
a ké
p-ze
lt vi
lágo
kba
tett
kal
ando
zása
ikba
n. M
esél
jünk
a g
yere
kek
élm
énye
i ala
pján
és
olya
n em
bere
kről
, he
lyek
ről,
amel
yeke
t jó
l ism
erne
k.
Indí
tsun
k el
egy
tör
téne
tet
úgy,
hog
y eg
y el
képz
elt
esem
ényt
mes
élün
k el
, pé
ldáu
l: „E
z a
mac
i a p
ostá
val j
ött.
Egy
levé
l va
n a
dzse
kijé
re t
űzve
, és
az
áll
benn
e: „
Kérle
k, v
isel
d go
ndjá
t a
mac
i-na
k.” G
ondo
skod
nunk
kel
l ról
a itt
a s
zo-
bába
n. H
ogy
csin
álju
k?”
40
-60
+
kor
ai t
anul
ási
célo
k
Cse
lekm
ényt
vag
y tö
rtén
etet
épí
tene
k be
a já
téku
kba.
Egy
ütt
játs
zana
k a
több
iekk
el,
akik
ug
yana
zt a
tém
át v
álas
ztot
ták.
Egy
cso
port
tagj
akén
t, eg
yütt
műk
ödve
já
tsza
nak
el e
gy tö
rtén
etet
. h
aszn
áljá
k a
képz
elet
üket
az
alko
-tá
sban
és
a te
rvez
ésbe
n, z
enéb
en,
tánc
ban,
fan
tázi
a- é
s sz
erep
játé
-ko
kban
és
a tö
rtén
etm
esél
ésbe
n.
Hog
yan
fejlő
dnek
a
tört
énet
ek
a gy
erek
ek já
téká
ban,
pél
dául
aho
gy
„úsz
ni”
men
nek
a „B
alat
onho
z”, é
s to
vább
szöv
ik a
tört
énet
et, e
gy h
ab-
leán
nyal
tal
álko
znak
, és
min
denf
éle
kala
ndok
on m
enne
k ke
resz
tül.
Ne
fele
djük
, ho
gy a
fan
tázi
aját
ék ö
sz-
szef
üggé
sben
van
azz
al, h
ogy
a gy
erek
ek
hogy
an tu
dják
a tö
rtén
etek
et k
idol
gozn
i. G
ondo
san
tám
ogas
suk
a bá
tort
alan
abb
gyer
ekek
et is
. M
utas
sunk
pél
dáka
t a
leíró
nye
lvre
, hog
y se
gíts
ünk
neki
k (p
éldá
ul „z
izeg
”, „s
urra
n”).
Leg
yene
k ho
zzáf
érhe
tőek
az
eszk
özök
, ho
gy a
gye
reke
k m
ég a
kkor
elk
épze
l-he
ssék
és
kibo
ntak
ozta
thas
sák
terv
ei-
ket
és ö
tlete
iket
, am
ikor
fris
sek
és fo
n-to
sak
a sz
ámuk
ra.
A s
zobá
ban
és a
sza
badb
an i
s bi
zto-
síts
unk
lehe
tősé
geke
t, és
gon
dolju
nk a
gy
erek
ek e
ltérő
érd
eklő
désé
re, p
éldá
ul
ha é
pítő
műh
elyb
en z
ajlik
a s
zere
pját
ék,
mes
éljü
nk é
píté
ssel
és
javí
táss
al k
ap-
csol
atos
tört
énet
eket
.
fejlő
dő k
épze
let
és f
antá
ziaj
áték
Fejlődés és tanulás Kreatív fejlődés
8180
82
Anya-gyerek kapcsolatAz anya iránti ragaszkodás biológiai szükségletből fakad. Az anya a legfontosabb ember a környezetben, mert a gyerek szükségleteihez kötött (táplálék, ápolás, biztonság), az őneki szóló kapcsolat és érdeklődés tevődik át fokozatosan a kör-nyezet más személyeire, elsősorban a családtagokra.Az anya nem szükségszerűen a biológiai anya. Az anya szerepét be-töltheti más is, és akkor az anyai jellegű kötődést ő kapja a gyerektől.Az első hónapok szoros anya-gyerek kapcsolata fontos, de már né-hány hónapos kortól előnyös, ha a gyereknek több családi kapcsola-ta is kialakul. Így ugyanis az anya jelenlétének és eltávozásának vál-tozásaira nem lesz annyira érzékeny, nem függ annyira az anyjától.
dokumentációs rendszerA Biztos Kezdet Gyerekházak számára kidolgozott elektronikus rendszer. Kialakításában a napi munkavégzés során keletkező, vagy az ahhoz szükséges információk rögzítésén túl figyelembe vettük az adatvédelmi szabályokat is. A dokumentációs rendszer a minőségi munkavégzés kereteit is megteremti. Részét képezik a gyerekekre vonatkozó adatok, a gyerekekkel végzett szakmai munka részletei (pl. állapotfelmérések) és a belső munka értékelése.
Integráció A nevelés-oktatásban megvalósuló integráció a speciális nevelé-si szükségletű gyerekek beilleszkedését jelenti a többségi nevelési- oktatási intézményt látogató gyerekek, fiatalok közé – legyen az óvoda, általános iskola, közép- vagy felsőfokú intézmény. Az integráció szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biz-tosításával abban az értelemben, hogy mindenki számára nyitot-tá teszi a nevelési-oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára és az esetleg tapasztalható nagyon eltérő ké-pességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adottságúig.
Inklúzió (befogadás) Tágabb értelemben valamennyi személynek egy közös folya-matba történő bevonását értjük rajta, függetlenül attól, hogy miben állnak különlegességeik, legyenek azok nyelviek, kultu-rálisak vagy testiek, pszichikusak, szociálisak vagy értelmiek.Az inklúzió elkerüli az elkülönítést. Az épeket és az eltérő szük-ségletűeket nem tekinti külön résznek. Először az egységet, az egészet látja, a különbözőségekről és a segítség módjairól az-tán beszélhetünk. Eszerint minden gyereknek joga van a ta-nuláshoz, ezért többségi iskolában van a helye, ahova be kell vinni a speciális szolgáltatásokat. Az ingergazdag környezet, a társak és tevékenységek sokszínűsége még a legsúlyosabban sérült gyerekek számára is fejlesztően hat.
E szemlélet nem követeli meg az együtt haladást. A nevelést, oktatást ennek megfelelően szervezi, alapelv a gyerek szük-ségleteihez való igazodás. Az egységes tervezés, differenciált tevékenységre ad lehetőséget
Korai tanulás A korai tanulás folyamata szorosan kapcsolódik a fejlődés-hez. A korai tanulási folyamatok a közvetlen tapasztaláshoz kötődnek, elválaszthatatlanul a gyerek aktivitásától. A gyere-kek születésük pillanatától tanulnak. A korai tanulás motivált – a gyerek számára érdekes – helyzetekben zajlik.
Korai tanulási célok Olyan fejlődési mérföldkövek, készségek, ismeretek összessége, amelyeket a legtöbb gyerek elér az 5. életév végéig. Kézikönyvünkben a fejlődési táblák végén, ki-emelve olvashatók.
Kötődés A csecsemők és a kisgyerekek aktívan keresik a szoros kapcso-latot szüleikkel és más személyekkel, akik közvetlenül gondos-kodnak róluk. A biztonságos korai kötődés a későbbi mély érzel-mi kapcsolatok alapja. Az önmagát biztonságban érző gyerek ké-pes teljes nyitottságával a külvilág felé fordulni, és azt felfedezni.
MegfigyelőlapA Biztos Kezdet Gyerekházak dokumentációs rendszerének része. A gyerek életkorának megfelelő sávban hat fejlődési terüle-ten megadott szempontok szerint értékeli a gyerek fejlettségét. A Megfigyelőlap eredménye rögzíti a gyerek aktuális fejlettségi ál-lapotát, kijelöli a következő fejlődési lépést, és ennek segítségével a tennivalók körét is. A Megfigyelőlap használata az eltérő fejlődé-sű gyerekek speciális szükségleteire is ráirányítja a munkatársak fi-gyelmét. A Megfigyelőlap szerkezete és eredményei szempontokat adnak a szülővel a gyerek fejlődéséről folytatott beszélgetéshez.
Reziliencia (ellenállóképesség) A gyerekek rendelkeznek olyan belső erőforrásokkal, amelyek védik, támogatják fejlődésüket még nehéz körülmények között is. Ez a bel-ső erőforrás nagyrészt a gyereket körülvevő felnőttek figyelméből, gondoskodásából táplálkozik, abból a tudatból, hogy a gyerek érzi, léte fontos a világban. Forrása a biztonság és a valakihez tartozás át-élése egy fontos emberi kapcsolatban. Hozzájárulnak azok az élmé-nyek is, amelyek révén a gyerek értékesnek és kompetensnek élheti meg magát. Mindemellett az ellenállóképesség fontos alkotóeleme a saját képességek reális észlelése és a gyereket körülvevő események feletti – életkornak megfelelő mértékű – kontroll élménye is.
A fontosabb fogalmak magyarázata
A FONTOSABB FOGALMAK MAGYARÁZATA
83
Saját gondozó Az a munkatárs, akivel a gyerek többet van együtt, mint a töb-bi felnőttel. Ez a felnőtt a napi rendszerességű, szoros szemé-lyes interakciók során kiemelt érdeklődést tanúsít a gyerek iránt. A saját gondozó segíthet a kisgyereknek a szülőtől való elválás okozta szorongás leküzdésében.
Sajátos nevelési igényű gyerekAz a gyerek (tanuló), aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapjána) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogya-
tékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
Szakember Bármilyen felnőtt, aki a Biztos Kezdet Gyerekházban a gye-rekekkel dolgozik. Végzettségüket tekintve lehetnek szociális munkások, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, gyerek-védelmi-, egészségügyi szakemberek, gyerekgondozók.
Szakértői vélemény (sajátos nevelési igényt megállapító dokumentum)A sajátos nevelési igény vizsgálata, megállapítása a megyei és országos szakértői bizottságok feladata. Országos szakértői és rehabilitációs feladatok:a) hallás-, értelem- és személyiségvizsgálat;b) látás-, értelem- és személyiségvizsgálat;c) mozgás-, értelem- és személyiségvizsgálat;d) beszéd-, értelem- és személyiségvizsgálat.
Fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és re-habilitációs feladatok:a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása,b) az autizmus megállapítása vagy kizárása gyermek- és ifjú-
ságpszichiátriai szakorvosi vizsgálat lefolytatásával,c) megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének
– organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezet-hető – tartós és súlyos rendellenességének megállapítása vagy kizárása gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vagy gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat lefolytatásával.
A szakértői és rehabilitációs bizottságnál a sajátos nevelési igény fennállásának vizsgálata a szülő kérésére, illetve egyetértésével indul. Szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti.A szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyereke a korai fejlesztésben és gondozásban részt vehet, tankötelezettségének, illetve a fejlesztő felkészítésének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt intézmények közül.
Szakvélemény A beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendelle-nességgel küzdő gyerek esetén a szakvéleményt kiállító szerv a nevelési tanácsadó; a nevelési tanácsadó jogosult továb-bá vizsgálni az iskolába lépéshez szükséges feltételek meglé- tét annál a gyereknél, aki nem járt óvodába.
A fontosabb fogalmak magyarázata
Kiadja a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest 20101134 Budapest, Tüzér u. 33–35.www.szmi.hu
Felelős kiadó: dr. Simonyi Ágnes főigazgató
Arculat, tördelés, nyomás: Factory Creative Studio Kft.www.factory.co.huCím: 6723 Szeged, József Attila sugárút 55.Felelős vezető: Fábián Zsolt