Pannon Egyetem

Műszaki Informatikai Kar

Informatika tanári szak

DIPLOMADOLGOZAT

A gépírás tanítása számítógép segítségével

Bede Csaba

Témavezető: Kiss Krisztián

2009

Nyilatkozat

Alulírott Bede Csaba diplomázó hallgató, kijelentem, hogy a

diplomadolgozatot a Pannon Egyetem Műszaki Informatika tanszékén készítettem

Informatika tanári diploma (MEd in Informatics) megszerzésének érdekében.

Kijelentem, hogy a diplomadolgozatban lévő érdemi rész saját munkám

eredménye, az érdemi részen kívül csak a hivatkozott forrásokat (szakirodalom,

eszközök, stb.) használtam fel. Tudomásul veszem, hogy a diplomadolgozatban

foglalt eredményeket a Pannon Egyetem, valamint a feladatot kiíró szervezeti

egység saját céljaira szabadon felhasználhatja.

Veszprém, 2009. április 30.

aláírás

Alulírott Kiss Krisztián témavezető kijelentem, hogy a diplomadolgozatot

Bede Csaba a Pannon Egyetem Műszaki Informatika tanszékén készítette

Informatika tanári diploma (MEd in Informatics) megszerzésének érdekében.

Kijelentem, hogy a diplomadolgozat védésre bocsátását engedélyezem.

Veszprém, 2009.

aláírás

3

Köszönetnyilvánítás

Szeretném köszönetemet nyilvánítani mindazoknak, akiktől elméleti,

gyakorlati és erkölcsi segítséget kaptam.

Kiss Krisztián

Balogh Tamásné Mariann

4

Tartalmi összefoglaló

Téma megnevezése:A gépírás tanítása számítógép segítségével

Megoldott feladat megfogalmazása:Diplomadolgozatomban bemutatom, hogy a gépírás milyen helyet foglal el

a modern irodában, az üzleti életben és a hétköznapokban. Leírom, hogyan

történik a gépírás tanítása. Ismertetem a tízujjas vakírás megtanulásának

módszereit és követelményrendszerét. Konkrét esettel felvázolom a gépírás órák

menetét szövegszerkesztő program illetve gépírás oktató program használatával.

Megoldási mód:A téma megismerésének érdekében óralátogatásokon vettem részt.

Teszteltem gépírás oktató programokat. Ezek használatát, működését ismertetem

dolgozatomban. Mivel a gépírás oktató szoftverek működésében hiányosságokat

fedeztem fel, ezért írtam egy gépírás gyakorló programot a Delphi programozási

nyelv felhasználásával. A program elkészítését, fejlesztését dokumentáltam.

Ebben ismertetem a felhasznált objektumokat, eljárásokat, algoritmusokat. Az

alkalmazáshoz telepítőprogramot is készítettem és gyakorló szövegeket

mellékeltem. A program könnyű elsajátításának érdekében írtam felhasználói

dokumentációt is.

Elért eredmények:Kérdőívek segítségével felmértem a program alkalmazhatóságát,

felhasználhatóságát. Óralátogatásokon konzultáltam a gépírást tanító kollégákkal.

Az ő véleményüket és tapasztalatukat is felhasználva folyamatosan finomítottam

azt jelenlegi formájára. Mivel az eredménnyel elégedettek, a programot

beépítették óráik menetébe.

Kulcsszavak:gépírás, gépírás oktató program, alapsor, Delphi

Abstract

TopicLearning typing using a computer

Task definitionIn my thesis I would like to introduce how typing skills play an important

role in a modern office or in our business or every day lives. The different

teaching methods of typing is being showed in my dissertation. I introduced the

teaching-learning process and standards of ten finger braille. Showing a very

concrete issue the timing of a typing lesson is displayed using Word processing

and Typing training programme.

Key method:

Getting to know the theme I attended typing lessons. I tested typing

teaching programmes. In my review I would summarise the usage and function of

the previous techniques. As I discovered some disfunctioning software

programmes I decided to create a practising programme, later task, using Delphi

programming language. I proved the completion method of the programme. All

the used object, process forms, algorithm are defined in this essay. Installation

programme was made and practising texts were added. To make the acquisition of

the programme easier I also created a consumer usage.

Achievements:Different surveys were used to test the adaptability, practical usage and

availability of the task. I consulted typing teaching colleagues while attended

typing courses. Using their opinion and experience I continually refined to its

present form. While they were completely satisfied with the results they built the

programme in their courses.

Key wordstyping, typing teaching programme, basic line, Delphi

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés.........................................................................................................91.1. A témaválasztás indoklása.....................................................................101.2. Célkitűzés...............................................................................................10

1.2.1. Követelmények..............................................................................102. Ember és számítógép kapcsolata....................................................................12

2.1. Történelmi visszatekintés.......................................................................123. A tanórák menete...........................................................................................13

3.1. A témák eloszlása...................................................................................133.1.1. Tanmenet........................................................................................13

3.2. Érettségi követelmények........................................................................143.3. Az aktív tanulás feltételeinek megteremtése..........................................163.4. Hardver és szoftver kezelési alapismeretek...........................................173.5. A gépírás tanítása...................................................................................18

3.5.1. Új ismeretközlés.............................................................................183.5.2. Ismeretek megszilárdítása..............................................................213.5.3. Szöveg gyakorlás...........................................................................223.5.4. Számonkérés..................................................................................23

3.6. Számítógépes szövegszerkesztés...........................................................233.6.1. Tanmenet........................................................................................23

4. Segédprogramok alkalmazása........................................................................254.1. GepOkt007, a tankönyv által javasolt segédprogram............................254.2. Mikrobi...................................................................................................274.3. Manonet.................................................................................................294.4. MAGYOSZ versenyprogram.................................................................304.5. Gépírás 2000..........................................................................................314.6. Gép Elek.................................................................................................32

5. Gépírás gyakorló program fejlesztői dokumentációja...................................345.1. Az igények felmérése.............................................................................355.2. A Delphi programozási nyelvről............................................................355.3. A Form tervezése...................................................................................36

5.3.1. Az Aktualis_panel eljárás..............................................................385.3.2. Az Aktuális panel...........................................................................395.3.3. Az Eredmények GroupBox............................................................405.3.4. Nehézségi szint..............................................................................42

5.4. Menü készítés.........................................................................................435.4.1. MainMenu komponens..................................................................445.4.2. SaveDialog.....................................................................................445.4.3. OpenDialog....................................................................................465.4.4. Bezárás...........................................................................................475.4.5. A Súgó menü..................................................................................485.4.6. Modális ablak használata...............................................................49

5.5. Eszköztár készítése................................................................................525.6. Telepítőprogram.....................................................................................53

6. A felhasználói dokumentáció.........................................................................586.1. Rendszerkövetelmények........................................................................586.2. Útmutató a program telepítéséhez..........................................................58

6.3. A Gépírás gyakorló program ismertetése...............................................586.3.1. Statisztikai adatok..........................................................................596.3.2. Fájlkezelés......................................................................................606.3.3. Feladatmegoldás.............................................................................60

6.4. Nehézségi fokozatok..............................................................................616.4.1. Kezdő.............................................................................................616.4.2. Haladó............................................................................................626.4.3. Mester.............................................................................................62

6.5. Gyakorlatok cseréje................................................................................627. Tapasztalatok.................................................................................................64

7.1. Kérdőív...................................................................................................657.2. Ami hiányzik a gépírás órákról..............................................................697.3. A számítógép által nyújtható további lehetőségek.................................697.4. Zsákutca.................................................................................................69

8. Kép és ábrajegyzék........................................................................................719. Melléklet........................................................................................................72

9.1. Kérdőív...................................................................................................729.2. A Műszaki Kiadó jóváhagyása..............................................................73

Bevezetés

1. Bevezetés

Az iskolák összetartoznak, mint közoktatási intézmények, és bizonyos

határozott kapcsolat is van a különféle típusok között. Az élet folytonossága újabb

és újabb szükségletek felismerésére vezet, így a szervezet alakulása is folyamatos.

Néha egészen új szervek keletkeznek, máskor a régiek módosulnak. A

hézagtalanság elve egyfelől arra vonatkozik, hogy a különböző egyének

fejlődésük egész menetében megtalálják a nekik megfelelő iskolát, másfelől arra,

hogy a szervezet egymást kiegészítő tagjai zökkenő nélkül csatlakozzanak

egymáshoz. A felsorolt okok következtében a hézagtalanság sokféleséget és

pontos összeillesztést jelent, azaz egymásra épülést. „A teljességre való törekvés

aprólékos szervezést kíván, és szükség van a szabad mozgás elvének az

érvényesülésére. Ha az egyik iskolatípus módosul, akkor a vele érintkező

tanintézeteknek is módosulniuk kell. A különleges helyi viszonyokhoz is kell

alkalmazkodniuk, hogy a növendékek szükség esetén sajátosságaiknak

megfelelően könnyen megtalálhassák az átmenetet az egyik iskolatípusból a

másikba. A szabad mozgás biztosíthatja az átjárhatóság elvét.”[3]

Hazánkban a következő tanintézmény fajtákat különböztetjük meg:

általánosan művelő iskolák

szakiskolák

Általános képzést nyújt az általános iskola és a gimnáziumok minden

változata, bár jelentős mértékben látnak el általános művelési feladatot a

szakközépiskolák is.

A szakiskolák olyan típusok, amelyek valamely határozott feladatra

készítik elő a növendékeket, s ezzel az egyénnek szakmát, esetleg elhelyezkedési

lehetőséget biztosítanak. A 10 osztályos általános iskola elvégzése után át lehet

lépni bármely típusba, azonban az átvétel feltételeit a fogadó intézmény határozza

meg. Az új iskolaszervezet mellett szóló érv az is, hogy a 10 osztályos általános

iskolát lakóhelyükön is elvégezhetik azok, akik 14 éves korukban nem tudnak

dönteni a továbbtanulásukról.

Melléklet

1.1. A témaválasztás indoklása

Környezetünkben felmerült igényekhez alkalmazkodva iskolánk

kereskedelmi-marketing szakközépiskolai, illetve kereskedelmi technikus képzést

indított. A képzéshez szükséges tanterveket a Nemzeti Szakképzési Intézet

bocsátotta rendelkezésünkre. A tantervekben szerepel az Üzleti adminisztráció

nevű tananyag egység. A tananyag témafelosztásában benne van a Gépírás és

információkezelés tantárgy is. A tantárgy tanmenete a következőképpen épül fel:

hardver és szofter kezelési alapismeretek

gépírás alapjai (vakírás)

üzleti levelek fogalmazása

számítógépes szövegszerkesztés

A témákból egyértelműen kitűnik, hogy meglehetősen szoros a kapcsolata

az informatika tantárggyal, a számítógépteremmel. A mi iskolánknak sajnos nincs

lehetősége a külön terem, külön háttér biztosítására az Üzleti adminisztráció

oktatásához. A feladatok egy részét a számítógéptermek, illetve a

számítástechnikával foglalkozó tanárok igyekeznek megoldani.

Témaválasztásomat indokolja az a törekvés, hogy a tanulók és tanárok

hatékonyabb munkavégzéséhez minél tökéletesebb hátteret biztosíton az

elkészült program.

1.2. Célkitűzés

Igyekszem erősíteni a felhasználó diákok és a számítógépek jó kapcsolatát

egy gondosan megtervezett tanmenettel, programmal. Fontosnak tartom a

tantárgyak közötti kapcsolódó ismeretek felhasználását.

1.2.1. Követelmények Olyan középfokú ismeretekkel rendelkezõ szakembereket kell képeznünk,

akik:

a munkaerőpiaci igényeknek megfelelnek, azokhoz gyorsan tudnak

alkalmazkodni

általános műveltséggel és nyelvismerettel rendelkeznek

szakmai munkavégzésre és felsőfokú továbbtanulásra egyaránt alkalmasak

Melléklet

a megszerzett konvertálható tudásuk alapján képesek tovább- és átképzésre.

A tanulóknak el kell sajátítaniuk a kifejezés és kommunikáció írott, beszélt

és képi módozatait. Tanulmányaik befejeztével meg kell tanulniuk önállóan

dolgozni, akár egyedül, akár csoportban az autonómia és felelősségtudat

kialakítása érdekében.[6]

A középiskolai kereskedelmi képzésben részt vevőknek el kell sajátítania

az iroda eszközeinek használatát, kisebb, szakembert nem igénylő karbantartási

feladatok ellátását. Megoldandó feladat elektronikus írógépen és számítógépen a

tízujjas vakírást percenként 120 leütéses sebességgel. Szükséges megismernie az

egyszerű ügyiratok és hivatalos levelek formai szempontjait az érvényes műszaki

irányelveknek megfelelően. A követelmények előírják a gépírás, a

billentyűkezelés készség szintjén, a különböző szövegszerkesztő programok

jártasság szintjén való alkalmazását. A tanulóknak tudniuk kell a megfelelő

hardvereszközöket, segédanyagokat kiválasztani és szakszerűen használni.[5]

Ember és számítógép kapcsolata

2. Ember és számítógép kapcsolata

2.1. Történelmi visszatekintés

Az emberiség történetében mindig szerepet játszott a szavak, gondolatok

maradandó formában való rögzítése. Az igényt napjainkig legtökéletesebben az

írás valósította meg. A könyvnyomtatás feltalálásával nemcsak a sokszorosítás

problémáját sikerült megoldani, hanem az egyforma, szabályos írásjelek is

könnyedén olvashatóvá váltak. Érdekes módon az első írógépek mégsem ezért

készültek, hanem vak emberek számára tették lehetővé az önálló

gondolatrögzítést. A fejlesztések sokáig ilyen irányban haladtak. Kempelen

Farkasnak tulajdonítják az első olyan készüléket, melyet írógépnek nevezhetünk.

A gépet egy vak hölgy számára készítette. Az első sorozatgyártású írógépre még

legalább egy évszázadot kellett várni. Később nélkülözhetetlen kellékké vált a

mindennapi életben is. Több feltaláló, újító hagyta rajtuk keze nyomát, de még a

legmodernebbnek számító írógépek sem vehetik fel a versenyt akár a

legegyszerűbb szövegszerkesztésre használható számítógéppel. Bárki beláthatja,

hogy korszakalkotó jelentőségű a könnyű javítási, módosítási lehetőség, a

helytakarékosság, az archiválás és a sokoldalúság. Tévedünk azonban, ha azt

gondoljuk, hogy a régi tipikus gyors- és gépíró hölgyekkel együtt a gépírás is

kiment a divatból. Éppen ellenkezőleg, a számítógépek tették csak igazán

kívánatossá, hogy minél több ember tudja nagyon pontosan és gyorsan kezelni a

billentyűzetet. Napjainkban már furcsa látvány, ha egy adminisztrátor, egy

hivatali dolgozó, vagy egy bolti eladó egy ujjal keresi a megfelelő billentyűt. A

mechanikus írógépeket felváltó elektromos gépek és a számítógép billentyűk

lényegesen könnyebbé tették a leütést, a billentyűzetkezelés változatlanul igénybe

veszi fizikailag is a gépírót, tehát érdemes a tanulás befektetését vállalnunk a

később kényelmesebben végezhető tevékenység érdekében.

„1. A szöveg és a számítógép egymásra találását olyan eseményként

szemlélhetjük, mint az alfabetikus írás vagy a nyomtatás kialakulását.

2. A szöveg digitális tárolásával és szállításával a tartalom

sokszorosításának új lehetőségei keletkeztek, jelentősen csökkentve a nyomtatott

könyv monopóliumát.” [1]

3. A tanórák menete

3.1. A témák eloszlása

A kilencedik osztály tantervében három fő téma található. Az első a

hardver és szoftverkezelési alapismeretek, a második a gépírás, a harmadik az

üzleti levelezés. Az alapismeretek órakerete minimális: 4 óra. A gépírás több

fejezetre tagolódik, de ennek a tantárgynak ez a fő motívuma. A harmadik, az

üzleti levelezés 16 óra, bár ez már más tantárgyakat is érint.

3.1.1. Tanmenet Üzleti adminisztráció 9. Kereskedelmi szakközépiskolai osztály

Óraszám:120 óra Tanítási ciklus: 6 óra / 2 hét

1 Hardver és szoftverkezelési alapismeretek 4 óra A gépírás jelentősége és alkalmazása

Számítógép felépítése

Operációs rendszer használata

Szövegszerkesztő program alapfunkciói

A helyes test-, kar- és kéztartás

A billentyűzet felosztása

2 A billentyűzet elsajátítása 58 óra A számítógépen az alaptartásból kiinduló tízujjas vakírás elsajátítása a tízujjas

vakíráson alapuló írástechnikával

A betűk, számok, írásjelek gyakorlása szó- és mondatgyakorlatokban.

Sebességfokozó gyakorlatok

3 A másolási készség megalapozása 10 óra Összefüggő szövegek másolása

4 Kiemelési módok, önálló soralakítás 2 óra Egyszerű ügyirat mintafeladatról, ill. folyamatos szövegről (formába öntés),

kiemelési módok alkalmazásával

5 A vakírásos másolás megszilárdítása 30 óra Sebességfokozó gyakorlatok

6 Üzleti levelezés 16 óra Elméleti ismeretek

Gyakorlati tudnivalók

Tartalmi és formai követelmények

Kereskedelmi, pénzügyi, munkaügyi levelek

3.2. Érettségi követelmények

Mivel a tantárgy választható érettségi tárgy, el kellett készíteni az érettségi

követelményeket is.

SzövegfeldolgozásMagyar nyelvű gépírás írásbeli feladat

Magyar nyelvű szöveg tízperces másolása Követelményszint: 1600 leütés 4 ezrelékes hibahatárral.Idegen nyelvű gépírás írásbeli feladat

Idegen nyelvű szöveg tízperces másolása Követelményszint: 1400 leütés 4 ezrelékes hibahatárralHivatalos iratok készítésének tartalmi sajátosságai

Ismerje a magyar nyelvű hivatalos levelezés alapvető szakszókincsét Legyen képes egy kb. 1500 leütésnyi magyar nyelvű hivatalos levél

elkészítésére, illetve a levél szövegének formába öntésére 60%-os teljesítmény elérésével

Alkalmazza a tanult levelezési szabványnak megfelelő formába öntéstAdatbevitel

Tudjon tízujjas vakírással, a javítási lehetőségek használatával, az előírt hibahatárokon belül, a helyesírási követelményeknek megfelelően elkészíteni egy kb. 1500 leütés terjedelmű magyar nyelvű üzleti levelet

Legyen képes a levél adatainak és szövegének számítógépbe történő diktálás alapján való írására percenként 120 leütés sebességgel

Hivatalos iratok formai sajátosságai

Tudjon iratot megfelelő formában elkészíteni. Szerepeltesse a fejlécet, dátumot, címzettet, tárgyat stb., alkalmazza a

tartalomhoz illeszkedő bekezdéseket, kiemeléseket, a levél-befejezési formákat, aláírást, hivatkozást az esetleges mellékletekre

Tudja elmenteni, kinyomtatni az iratot

Legyen képes a levélkészítés során a megengedett hibahatáron belül maradni és 60%-os teljesítményt elérni

Szövegkorrektúra, szövegszerkesztésSzöveg korrektúrázása

Ismerje a szöveg tisztázásához szükséges korrektúrajeleket. Tudjon kb. 30-35 sornyi (kb. 2000 leütésnyi) szöveget szerkeszteni

korrektúrajelek használatával Legyen képes a hiányzó szövegrész (kb.300-500 leütés) tízujjas

vakírással történő begépelésére Legyen képes a korrektúrázási, szövegszerkesztési feladatban 60%-os

teljesítményt elérni

Informatikai alkalmazásokÁltalános ismeretek

Ismerje az informatikai alapfogalmakatAdatkezelés és kommunikáció

Ismerje a mindennapi életben előforduló adatkezelési és kommunikációs módszereket, valamint ezek eszközeit

A számítógép funkcionális egységei, azok főbb jellemzői

Az adott feladattípushoz válassza ki az optimális perifériákatA számítógép üzembe helyezése

A számítógép főbb egységeit ismerje fel, tudja összekapcsolni, üzembe helyezni

Szoftvertípusok

Ismerje a programok feladat szerinti csoportosításánál használt fontosabb fogalmakat

Tudja a konkrét feladat megoldásához a megfelelő programot kiválasztani

Az operációs rendszer

Ismerje az operációs rendszer feladataitAdatkezelés

Mappákat (könyvtárakat) és állományokat (fájlokat) tudjon szabályosan elnevezni, a gyakoribb fájltípusokat ismerje fel. Tudjon mappát (könyvtárat), állományt (fájlt) létrehozni, másolni, áthelyezni, átnevezni, törölni

Archiváljon állományokat egyszerű esetbenA szövegszerkesztő program kezelése

Tudjon programot indítani, testre szabni. Alkalmazza a szövegszerkesztő program alapvető funkcióit: oldalbeállítás, karakterek, bekezdések

Nyisson meg, mentsen el, nyomtassonA dokumentum szövegének kialakítása

Végezzen szövegbevitelt, helyesírás-ellenőrzést Tudjon egyszerűbb informatikai-szövegszerkesztési feladatokat

végrehajtani Tudjon módosításokat, másolást, áthelyezést, cserét, beszúrást végezniAlapvető formázási műveletek

Hajtson végre oldal-, bekezdés-, karakterformázást, felsorolást és sorszámozást, élőfej és élőláb kialakítást

Végezzen szakaszformázástTáblázat, grafika a szövegben

Legyen képes az élőfej és élőláb szegélyezésére Készítsen néhány sorból, oszlopból álló táblázatot, szegélyezze Tudjon képeket, rajzokat beilleszteni, formázni Tudjon önállóan táblázatot, grafikont készíteni és beszúrni a megfelelő,

tartalomhoz illeszkedő helyreA táblázatkezelő program használata

Illesszen be és formázzon diagramokatAdatok

Különböztessen meg adattípusokat, tudja helyesen alkalmazni Végezzen adatbevitelt, módosítást, mozgatást, másolást, keresést,

cserétAlapvető formázási műveletek

Végezze el az élőfej és élőláb kialakítását Végezze el a cellák, tartományok, sorok, oszlopok formázását,

formátum másolásátÖsszetett formázási műveletek

Ismerje a feltételes formázástDiagram, grafika a táblázatban

Illesszen be képet, rajzot cellábaMivel a tárgy egyedi vizsgatárgynak minősül, ezért jelentkező esetén az

adott évben akkreditáltatnunk kell. Az akkreditációt minden év január 15. és

február 15. között lehet kezdeményezni.

3.3. Az aktív tanulás feltételeinek megteremtése

A gépírás órát a számítógépteremben tartjuk. A számítógépterem ideális

környezet, hiszen minden szükséges feltételnek eleget tesz. A számítógépeink az

asztal lapja fölötti polcon vannak elhelyezve. A mellette található képernyő olyan

magasságban van, hogy a felső kávája a legtöbb tanuló szemmagasságával

megegyezik. A képernyő a tanuló igényeihez megfelelően könnyen és szabadon

dönthető, elfordítható. Az asztal felületén van a billentyű és az egér oly módon,

hogy a tanulók a füzetüket is kényelmesen tudják használni. A közelmúltban

kicseréltük a régi székeket. Sajnos az új székek magasságát sem lehet állítani, de

ezek magassága és minősége kielégíti az igényeket. Az asztalok magassága olyan,

hogy gépelés közben nem kell a tanulónak emelnie a kezét. Az alkarjuk

vízszintes, így a billentyűzetet csuklóhajlítás nélkül tudják használni. A talpuk a

földön van. A bútorok közötti távolság elegendő ahhoz, hogy a tanár minden

tanulóhoz oda tudjon lépni szükség esetén. A terem egyik falán teljes hosszban

ablakok helyezkednek el. Mivel ez egy nyugati fekvésű terem, a napsütés csak a

délutáni órákat zavarja. A teremben egészen a délutáni napsütésig természetes a

megvilágítás. Az erős fény és a tükröződés ellen sötétítőfüggönyökkel

védekezünk. Már a számítógépterem tervezésekor gondoskodtunk arról, hogy a

korszerűtlen világítás ne terhelje a tanulók szemét. A fényforrásokat úgy

helyeztük el, hogy ne okozzanak fényvisszaverődést, tükröződést. Zajforrások

kiszűrése érdekében speciálisan halk billentyűzeteket és passzív hűtésű vagy

alacsony zajforrású számítógép alkatrészeket vásároltunk. A számítógépek akkora

mennyiségű hőt fejlesztenek, hogy ez hatással van a terem hőmérsékletére. Ezt

gyakori szellőztetéssel oldjuk meg. A klímaberendezésektől valamennyien

idegenkedünk.

Óra elején a tanár utasítására többször is behajlítják ujjaikat,

megmozgatják majd kiegyenesítik derekukat. Kérésünkre a testnevelés órák

anyagába a kollégák speciális munkahelyi tornagyakorlatokat is beépítettek.

Nagyobb hangsúlyt fektetnek a gerincgyakorlatokra, hátizomerősítésre. Óra

közben is előfordul, hogy a tanulók fejkörzést végeznek, csípőmozdulatokat

tesznek.

3.4. Hardver és szoftver kezelési alapismeretek

A tantárgy tanításának első időszakában fontos az alapfogalmakkal való

megismerkedés. Az adott felhasználóknak meg kell értenie a gépírás jeletőségét,

szükségszerűségét. A továbbiakban az alapvető számítógépkezeléssel

ismerkednek meg a tanulók. Ez egy nagyon minimális hardver és szoftver ismeret,

illetve billentyű és egérkezelés. A billentyűzetről megtanulják a fontosabb

billentyűk funkcióit: Enter, Escape, BackSpace stb. Nagyon fontos, hogy a kezdő

diákok ne próbálják önállóan felfedezni a billentyűket, mert egy-egy rosszul

beidegződött fogást később nagyon nehéz javítani. Windows Xp operációs

rendszert használunk, ezért nem nehéz kikerülni a billentyűzet használatát.

Megismerkednek a Start menüvel, az ikonokkal, megtanulják behívni a

programokat illetve kilépni azokból. Elsajátítják az alapvető lemezkezelési

parancsokat: új dokumentum, mentés, mentés másként, megnyitás stb. A tanár

egy-egy rossz példával szemlélteti a helytelen, illetve bemutatja a helyes kéz- ,

kar- és testtartást.

1. ábra A billentyűzet részei

Falitábla segítségével elmagyarázza, illetve lejegyezteti a billentyűzet

felosztását az informatika illetve a gépírás szempontjait figyelembe véve.

2. ábra A billentyűzet felosztása

3.5. A gépírás tanítása

3.5.1. Új ismeretközlés A következő fázis a tízujjas vakírás megtanulása, gyakorlása. A tízujjas

vakírás lényege, hogy a gépíró ujjai az alaptartásból -az asdf-jklé billentyűkről-

felfelé, lefelé vagy oldalt nyúlnak a billentyűk leütésére. Írás közben a gépíró

szeme a másolandó szövegen van. Kellő gyakorlás után az ujjak mozgása

automatikussá válik. A tízujjas vakírás legfontosabb szabálya, hogy az egyes

billentyűket meghatározott ujjal kell leütni. A tanár elmondja, hogy melyik

billentyűt melyik ujjal kell leütni, a tanulók ezt leírják a füzetükbe. Ennek

megtörténte után a gyakorlatok következnek. Az első lecke az alapsor. A jobb kéz

mutatóujja a j, a középső ujja a k, gyűrűsujja az l, kisujja az é billentyűt kezeli. A

bal kéz mutatóujja az f, középső ujja a d, gyűrűsujja az s, kisujja az a billentyűt

kezeli. A közbillentyűt a jobb hüvelykujjal kell leütni. A hüvelykujjat úgy kell

elhelyezni, hogy az ujjperc éle közvetlenül a közbillentyű felett legyen.[2] A

tanulók egyszerre használják a füzetüket és a számítógépet. Elsőként

megismerkednek az alaptartással. A helyes alapsor megtartásához segítséget nyújt

az F és a J billentyűkön található kis bütyök. Ha ezt a két billentyűt a tanuló

megkeresi a két mutatóujjával, illetve nagyujját a közbillentyű fölé helyezi, keze

máris alaptartásban van. Fontos, hogy soha ne nézzék sem a kezüket, sem a

billentyűket. A hagyományos tankönyvhasználat mellett nem nézhetik a képernyőt

sem.

3. ábra Tankönyvvel letakart képernyők

Az első gépelési gyakorlat alkalmával ismerkednek meg a diákok a

módszerekkel. Az órán a GÉPÍRÁS a betűtanulástól a hivatalos levelekig című

tankövet használják, mely a Műszaki Kiadó gondozásában jelent meg. A tanár

ismerteti a gyakorlat oldalszámát, illetve pontos helyét. Miután mindenki

megtalálta, egyszerre kezdenek hozzá a munkához. A gépelés folyamán az új

ismereteket elsajátítók hangosan mondják a leütött betűket. Eleinte furcsának

tűnik, de percek alatt hozzászoknak. A hangos kiejtést minden új billentyű

tanulásánál alkalmazzák, és csak szöveg gépelésénél nem használják, ezért

tulajdonképpen a szógyakorlatokat is felfoghatjuk betűkapcsolatnak. A hangos

kiejtés egy idő után ütemessé válik, illetve elhalkul, de továbbra is minden

tanulónak mondania kell a megfelelő hangokat. Az első gyakorlat megközelítőleg

így hangzik: ká é ká é köz ká é ká é köz eff ess eff ess köz eff ess eff ess köz stb . A

feladat leírásából egyértelműen látható, hogy a tanulók a közbillentyűt is

hangosan mondják. A sor végén nem ütnek szóközt, hanem az Enter billentyűvel

új sort kezdenek. Így hangzik a gyakorlatban: eff ess eff a sort válts kész ká é ká é

köz stb. A kifejezések még a hagyományos írógép használatból maradtak fenn,

viszont jó szolgálatot tesznek, mert a gépírás rejtelmeivel megismerkedők nem

esnek ki a ritmusból. Az első gyakorlatok alkalmával a tanár árgus szemekkel

figyel. Azonnal kijavítja a helytelen testtartást, a helytelen kéztartást. Észreveszi,

ha az esetlegesen lemaradó tanuló javítgatásba kezd, figyelmezteti, hogy kövesse

a társait. Az első gyakorlatok alatt a tanulók nem képesek önállóan tartani a

ütemet, túlságosan lelassulhatnak, ezért a tanár maga is mondja a leírandó

szöveget, illetve segédeszközként diktálhatja az ütemet a metronóm is. A

metronóm a későbbiekben sebességfokozásra használható. A gyakorlat közben

szabad ugyan javítani, de eleinte inkább az a cél, hogy minél biztosabban

automatizálódjon a mozdulatsor. A gyakorlat végén mindenki önállóan ellenőrzi a

munkát, és a tanár kérésére elmondja, hány téves, vagy hiányzó leütése volt.

Szövegszerkesztő program használata esetén ez a feladat kissé időrabló, főleg

betűgyakorlatoknál. A tanár hangosan olvassa a tankönyvből a betűket, a diákok

pedig az ujjukkal követik a képernyőn. A hibákat fejben számolják. Hibának

számít a téves leütés, a kettős leütés és a hiányzó leütés is. Tanári segédlettel

mindenki egyénileg értékeli az elvégzett feladat eredményességét. Az értékelés

hibahatár táblázat alapján történik. A táblázat megtalálható a tankönyvben, illetve

falitábla is tartalmazza a pontos számadatokat.

Osztályzat: 5 4 3 2 1

Leütésszám: 0-0,1% 0,2% 0,3% 0,4% 0,4% fölötti

800 0 1 2 3 4

900

1000 0-1 2 3 4 5

1100

1200

1300 4-5 6

1400 3-4 5

1500 2-3 4 5-6 7

1600

1700 4-5 6

1800 6-7 8

1900

2000 0-2 3-4 5-6 7-8 9

2100

2200

2300 7-9 10

2400 5-7 8-9

2500 3-5 6-7 8-10 11

2600

2700 6-8 9-10

2800 9-11 12

2900

3000 0-3 4-6 7-9 10-12 13

3.5.2. Ismeretek megszilárdítása A következő órák mindig gyakorlással kezdődnek. Ha az órán új billentyűt

is tanulnak, a tanár ismerteti az elméleti tudnivalókat: a betű hol található, melyik

ujjal gépeljük. A továbbiakban az éppen tanult, vagy a legutoljára a figyelem

középpontjába került billentyűk gyakorlása következik. A tanítási órák kezdetekor

betűgyakorlást, majd ha már elegendő betűt ismernek, szógyakorlatokat végeznek.

A tanulók a szavakat is hangosan betűzik, így lesz például az akad félj szavakból

a ká a dé köz ef é ell jé köz stb. Minden sort háromszor gépelnek le. Az alapsor

megtanulása után előtérbe kerül a sebesség fokozása. A tanár egyre gyorsabban

diktálja a tempót. A tudás ellenőrzésére három, hat, később tíz perces gépelési

gyakorlatokat végeznek. Az időmérő gyakorlatok alatt már nem mondják

hangosan a szöveget, hiszen mindenki önállóan dolgozik. A sebességfokozó

gyakorlatoknak a célja a leütésszám növelése. A gyakorlat végén a tanár

elsősorban a leütésszámot ellenőrzi, a 3-4 hibánál többet vétőknek nem fogadja el

a feladatmegoldását. Valamennyi tanítási órán önállóan is dolgoznak a diákok.

3.5.3. Szöveg gyakorlás Az összes betű elsajátítása után következhet a szövegek másolása. A

sebességfokozásnál itt már nemcsak a metronómot használják, hanem zenei anyag

is szolgálhat az ütem tartására. A zeneszámokat odafigyeléssel, gondosan kell

megválasztani a megfelelő ritmus figyelembevételével.

4. ábra Metronóm vagy zenei alap az ütemtartás segítésére

A szöveg másolása történhet a tankönyvből, lapról, lehet élő szöveg. A

diktálás az egyik legnehezebb másolási gyakorlat, így szinte kizárólag a tananyag

végeztével szokásos az alkalmazása.

3.5.4. Számonkérés A betűk tanulása idején csak betűket illetve szavakat írnak még

számonkérés alkalmával is. A dolgozat anyagát a háttértárolóra mentik. A feladat

mindig időmérős önálló munka. Az értékelés szempontjai: a leütésszám és a hibák

száma. Minden 4-6 új betű begyakorlása után 2 x 5 perces, később 10 perces

másolással. A tanév során két nagydolgozatot kell írni. Az elsőt 10 perc alatt min.

500 leütéssel szavakból, a másodikat 10 perc alatt min. 800 leütéses közepes

nehézségű szövegből.

A második dolgozat az év végi követelményszintnek megfelelõ. Hibahatár

0,4%. A 10 perc alatt ejtett hiba az adott időn belül munka közben korrigálható.

3.6. Számítógépes szövegszerkesztés

Mivel a téma sok szempontból azonos az informatika órák

szövegszerkesztés részével, mindkét tantárgyból nem oktatjuk. Ezen a ponton az

informatika órák átveszik az üzleti adminisztráció tantárgy meghatározott

fejezeteinek tanítását teljes egészében.

3.6.1. Tanmenet Informatika 10. Kereskedelmi szakközépiskolai osztály

Óraszám: 120 óra Tanítási ciklus: 6 óra / 2 hét

1 Operációs rendszer használata 18 óra Operációs rendszerek fejlődése

Rendszerkezelő parancsok, scandisk, hézagtalanítás

2 Szöveg és ábrakészítés 42 óra Windows/Jegyzettömb, Windows/Wordpad szövegszerkesztőjének használata

(szöveg bevitele, műveletek állományokkal, vágólap műveletek, keresés,

csere, betűtípusok, nyomtatás)

Korszerű szövegszerkesztő használata, szolgáltatásai (szövegírás, javítás,

bekezdések formázása, tabulátorok használata, fejléc, lábjegyzet,

helyesírásellenőrzés, rajz és táblázat szövegbe illesztése

Stílusok, sablonok használata

Önéletrajz, hivatalos és magánlevél írása

Üzleti levelek fogalmazása

Kiadványszerkesztés

3 Táblázatkezelés 36 óra Táblázatok szerkezete

Táblázatkezelők alapfunkciói, szolgáltatásai

Táblázatkezelő használata iskolai munkából, életből vett példákon keresztül

(adatbevitel, adatmegjelenítés, képletek, függvények bevitele, grafikonok

készítése)

4 Adatbáziskezelők használata 12 óra Adatok, adatbázisok fogalma, relációs adatmodell

Adatbáziskezelők alapfunkciói, szolgáltatásai

Adatbáziskezelők használata életből vett példán keresztül keresése (adatbázis

szerkezet létrehozása, adatok felvitele, törlés, keresés, megjelenítés)

5 Hálózatok használata 12 óra Alapfogalmak, hálózat használatának alapvető lehetőségei

Belső hálózatok, adatvédelem

Internet használata, elektronikus levelezés

Weblap készítés

Informatika órán a tanár nálunk gondot fordít arra, hogy a tanulók

használják a gépírás tantárgyból megtanult ismereteket. Nem engedi a rossz kéz-

és testtartást, illetve rákényszeríti a diákjait a vakírásra. A szövegszerkesztés

témájának oktatása közben nagy hangsúlyt helyez a helyes levélformátum

készíttetésére. Az üzleti levelezés témakörrel a kereskedelmi osztályok tagjai az

üzleti kommunikáció tantárgy keretein belül is találkoznak. A leggyakrabban a

Word szövegszerkesztő programot használják, így lehetőségük van a stílusok,

sablonok alkalmazására. Levelek megírására megtanulják segítségül hívni a

sablonokat.

4. Segédprogramok alkalmazása

A tantárgy tanítását nem csak szövegszerkesztő programokkal végzik.

Különböző célszoftverek is segítik, segítették a tanulást. Közülük néhány ma már

korszerűtlenné vált, vagy nem követi megfelelően az órák tanmenetét, illetve a

betűsorrendet. Egy tévhitet kell eloszlatnom. Van, aki azt gondolja, hogy a gépírás

oktatóprogramok helyettesíthetik a szaktanárt. A tapasztalatok cáfolják ezt a

feltételezést. Az informatika szakos tanár ugyanis nem mindig tanítja a helyes

testtartást vagy kéztartást. Nem fordít gondot az ütem tartására sem. Nem tudja

korrigálni a tanulók típushibáit, mert nem veszi észre őket. A szövegszerkesztés

óráknak nem tananyaga a levelezés, a irodai ismeretek vagy az egyéb üzleti

adminisztráció. A gépírást gyakorló programok használata is akkor a

leghatékonyabb, ha azt szaktanár tanítja. A tanterv, a tanmenet eleve ebből indul

ki. A szaktanár képes csak figyelemmel kísérni a tanulók munkáját, segíteni a

hibák kijavítását, elmagyarázni a helyes módszereket. Nyelvi oktatóprogram is

többféle kapható, mégsem helyettesítheti egyik sem a nyelvtanárok irányító

munkáját.

Mivel nem szeretnénk, hogy a gépírás óra kizárólag szövegszerkesztő

programok használatával valósuljon meg, piackutatást végeztünk. Több

programot is letöltöttünk, kipróbáltunk.

4.1. GepOkt007, a tankönyv által javasolt segédprogram

Először azt a programot teszteltük, amelyet az egyik hasznátos

tankönyvünk készítői ajánlanak minden felhasználó figyelmébe. A szoftver neve

GepOkt007. A weblapjukról letölthető a demó verzó.

5. ábra Virtuális billentyűzet

A telepítés után azonnal készíthetünk jelszóval védett egyéni azonosítót.

Ezt később a program beépíti az általunk mentett fájlokba. A lecke kiválasztása

után egy rövid utasítást olvashatunk, mely eligazítja a kezdőket a alapsorról, a

szóközbillentyű és az Enter használatáról. A következő képernyőn egy virtuális

billentyűzetet látunk. Színekkel emeli ki azokat a billentyűket, amelyek leütését

várja a program.

A feladat egy lebegőablakban olvasható. A lebegőablak háttérszíne

világoskék, a karakterek között pedig látszanak a nem nyomtatható karakterek is.

Téves leütés esetén nincs lehetőség a javításra. A képernyőről nem derül ki, hogy

melyik karakter következik. Emiatt sajnos nagyon nehezen lehet követni

másolandó szöveget.

6. ábra GepOkt007

A program weblapján az egyik szerző leírja tapasztalatait. Hosszan

részletezi egy etalon szöveg készítésének lehetőségeit, mellyel összehasonlítva a

többi dolgozatot, a javítás bizonyos részei automatizálhatók. Mivel az én gépírást

tanító segítőim nem informatika tanárok, ettől az etalon készítős modultól

idegenkedtek, használatát személytelennek találták. Állításuk szerint jobb, ha a

tanulót nem egy számítógép vagy egy program értékeli, hanem az a személy, aki

az órát tartja. A gépírás órák hibahatárai nagyon szigorúak. Ha valaki nagyon

alulteljesíti a követelményszintet, a program nem is hajlandó értékelni.

7. ábra GepOkt007 dolgozat értékelése

4.2. Mikrobi

A következő szoftver, melyet kipróbáltunk, a Piarista Gimnáziumban

fejlesztett freeware gépírás oktató program, a Mikrobi. Már az első használatnál

kiderült számomra, hogy azt a szoftvert valószínűleg nagyon profi programozói

csapat készíthette, ugyanis rengeteg programozói fogás és nagyon széleskörű

hálózati támogatás is megtalálható benne. A program már indulásakor kapcsolatot

keres az interneten a készítőivel. Amennyiben talál frissítést, fel is ajánlja ennek

letöltését. Ez a funkció képes az óra menetét megzavarni. A továbbiakban az

iskolai szerverrel próbál szinkronizálni, feltételezve, hogy a tanuló valamely más

gépen vagy esetleg otthon már teljesítette a következő gyakorlatot. Ezt a funkciót

kikapcsolhatjuk egy választókapcsolóval.

8. ábra Mikrobi panelek

A felhasználói felület nem szokványos. A képernyő felső részén látható az

aktuális lecke sorszáma, neve a tanult betűkkel. Középen egy szövegmező a

mintaszöveggel. Ez a szövegmező tulajdonképpen a munkaablak is egyben. Alatta

egy virtuális billentyű látható. A képernyő jobb szélén egy szokatlan statisztikai

megoldás van. Színes téglalapokat láthatunk a háttérben, mint minőségjelző

szinteket. Ezeket a színeket használja a szövegmező is a leütött karakterek

háttérszínének. A színek a leütés sebességével változnak. Az előtérben egy

diagramvonalat is láthatunk egy mérőszámmal. Ez a vonal mutatja a helyes

leütések sebességét. A feladat megoldása közben nincs lehetőség javításra, a téves

leütés nem látszik.

9. ábra Mikrobi felhasználói felülete

4.3. Manonet

Keresés közben bukkantunk erre az egyszerű és tetszetős felületű

programra. Használata ingyenes. Két ablaka van. A felsőben a mintaszöveg, az

alsóban a munkaablak. A várt karakter színe erősebb és aláhúzás kíséri. A hibákat

piros színnel jelzi. A készítő tréfás hangeffektussal is „jutalmazza” a téves

leütéseket. Még arra is sor kerülhet, hogy egy tehénbőgés figyelmeztet a hibánkra.

Egyszerűen kezelhető metronóm, valamint felhasználó azonosító is helyet kapott a

programban. Az egyetlen szépséghibája, hogy ez egy on-line gyakorló program.

Csak az interneten keresztül tudjuk használni.

10. ábra Még egy tehén is elbődül, ha hibázunk

4.4. MAGYOSZ versenyprogram

A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége rendszeresen

szervez gépíró versenyeket. Ez az Internsteno nevű internetes gépíróverseny. A

részvételhez egy ingyenesen letölthető program szükséges. A program neve ZAV

és érdekessége, hogy felülete nem magyar. Ezt a program nem használható órai

munkára, hiszen ez nem kezdők számára lett kifejlesztve.

11. ábra ZAV gépíró versenyprogram

4.5. Gépírás 2000

A szoftver az Ignis Computer Kft. terméke. Temérdek beállítási lehetőség,

rengeteg funkció. Kiváló segédeszköz a gépírás oktatásához. Egyedi azonosító

létrehozása után kezdhetünk a program használatához. Választhatunk leckét,

oktatási segédanyagot. Beállítható hangalámondás is, bár ezt a funkciót csak a

szoftver drágábbik változata nyújtja.

12. ábra Gépírás 2000 Temérdek beállítási lehetőség

Betűtanulásnál önállóan irányítja a cselekményeket. Elmagyarázza a

helyes ujjtartást. Felhívja a figyelmet a hangos betűzésre. Segítséget nyújt a helyes

tempó kialakítására. Gyakorlatok írása közben sem tudunk elszakadni ettől az

előírt tempótól, mert a szöveg csak ebben az ütemben válik láthatóvá.

13. ábra Betűtanulás, gyakorlás A program felülete áttekinthető. A kezelőgombok funkcióit meg kell

tanulni, mert nem mindig kitalálható, hogy milyen beállítás rejlik mögötte. Egy

felirattal vagy egy lebegő súgóval lehetne talán kiegészíteni. A következő

karaktert a virtuális billentyűről is leolvashatjuk. A program hálózati funkcióval is

rendelkezik. A tanulóazonosítót és az eredményeket a szerver képes tárolni és

koordinálni. Ezért a tanuló a teremben bármely gépet tudja használni. A szerver

nem csak az eredményeket tárolja, hanem a beállításokat is tudja távolról

módosítani. A tanár egyszerre állíthatja be a tanulók gépelési sebességét és az

összes tanuló eredményét nyomon követheti. Az eredményekből statisztikai

kimutatásokat lehet készíteni. A tanulóknak üzeneteket is lehet küldeni.

4.6. Gép Elek

Az egyik, általunk ma is használt szoftver a Gép Elek nevű oktató

program. A programot a Jómagam fantázianevű Gácsfalvy László készítette.

Kezelése, működtetése egyszerű, a használatát könnyen el lehet sajátítani.

14. ábra Gép Elek képernyő felépítése

A felhasználó több lecke közül választhat. A leckék sorrendje követi a

Gépírás tankönyv betű sorrendjét. Számolja a helyes és a téves leütést, kiszámítja

a helyes leütések százalékát, illetve méri a lecke megnyitásától eltelt időt. A lecke

megnyitása után a másolandó szöveg az alsó szövegmezőbe kerül. A szöveget

tévesen is be lehet gépelni, de nincs lehetőség javításra, helyesbítésre. A soron

következő karakter a minta szövegben inverz színű. A feladat befejeztével nincs

lehetőség mentésre. A tanulónak lehetősége nyílik az önálló munkára is. A lecke

befejeztével a program felajánlja a statisztikai adatok mentését.

A Gép Elek szoftver kiváló segédeszköz a tantárgy tanításához, de nem

elegendő. Van néhány hiányossága, mely ellenkezik a tantárgy előírásaival. Mivel

ezen a szoftveren változtatni nem tudunk, felmerült bennem az ötlet, hogy

készítek egy olyan szoftvert, amely eleget tesz a gépírást tanító kollégáim

kéréseinek.

15. ábra Gép Elek használat közben

Gépírás gyakorló program fejlesztői dokumentációja

5. Gépírás gyakorló program fejlesztői dokumentációja

A forrásnyelvi program a Delphi 5 programozási nyelv használatával

készült. Azért választottam ezt a nyelvet, mert tanulmányaim során

megkedveltem. Jelentősen megkönnyítette munkámat a Delphi és a Turbo Pascal

szintaktika közötti hasonlóság illetve az alapvető Pascal változótípusok, eljárások

és függvények használata. Szintén nagy segítségemre volt a Code Completion

(kód kiegészítés) technika támogatás. Bármilyen létező objektum neve után

pontot téve lehetõségünk van egy listából választani az adott objektum

tulajdonságai és metódusai közül. Egy Delphi program készítésének az is előnye,

hogy az adott operációs rendszer használatában jártas személy számára már nem

lesz ismeretlen a vizuális elemek kezelése, így könnyebben eligazodik majd a

program használatában.

16. ábra A Delphi felhasználói felülete

5.1. Az igények felmérése

A program elkészítése a tervezéssel kezdődött. Készítettem egy listát,

melyben az szerepelt, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a

programnak. Ez a lista a program készítése során időnként változott. Volt, ami

később került rá, volt ami lekerült róla. Az elsődleges szempont az egyszerű

használhatóság és a praktikum volt. A felület csak olyan elemet tartalmaz, amely

minden tanuló számára egyszerűen kezelhető. A fő feladat a gépírás gyakorlása.

Használható betűk, betűkapcsolatok, szavak és szöveg gyakorlására. Alkalmas a

10 ujjas „vakírás” gyakorlására a képernyő letakarása, kikapcsolása vagy

elsötétítése nélkül is. Könnyen megnyitható a gyakorlatokat tartalmazó mappa,

így egyszerűen betölthető a következő feladat. Bármikor bővíthető új

feladatokkal, új betűkapcsolatokkal, szöveggyakorlattal. Minden egyes feladatot

el lehet menteni, ezek a fájlok később visszakereshetők, ellenőrizhetők. Kilépés

vagy új gyakorlat megnyitása esetén rákérdez a mentésre. A program lehetővé

teszi ugyan a javítást, de a téves leütéseket is számon tartja. A „vakírásnál” is

segítséget nyújt a felhasználónak abban, hogy milyen karakter következik. Nem

zavarja az órát hangjelzésekkel. A gépírás oktatásnál szokásos Courier New

betűtípust alkalmazza. Egységes, nem változtatható a felülete, mérete.

A következő lépés a szükséges algoritmusok, lehetséges vezérlők

számbavétele volt. Tanulmányaim során a szükséges vezérlők és metódusok

legtöbbjével megismekedtem, a hiányzó ismereteket konzulensemtől,

tankönyvekből, jegyzetekből és internetes fórumokból pótoltam.

5.2. A Delphi programozási nyelvről

A karakteres felületű programozási nyelveknél, mint például a Turbo

Pascal, a felhasználói felület kialakítása sok programozói munkát igényelt.

Minden programnál külön kellett gondoskodni a adatbevitel felületéről, a

változók, eredmények megjelenítéséről, csoportokba szervezéséről. Annak

ellenére, hogy általában gondosan megtervezve készültek, nem volt biztosítva az

egységes felhasználói felület. Ha a program grafikus felületen dolgozott, még

nagyobb volt az esély a „sokszínűségre”. Hasonló kinézetű programoknál is

előfordult, hogy az egyforma utasításokat teljesen más billentyűparancsok,

billentyű-kombinációk valósították meg. A karakteres felületű programoknál mai

napig sem szabványos a menühasználat, az egérhasználat, több felület egymás

mellé rendezése. Az egyetlen előnye a programozó szempontjából az a tény, hogy

teljesen önállóan dönthetett a program kialakításában. Manapság, a grafikus

operációs rendszerek idején is találkozhatunk még karakteres felülettel. Az

iskolánk gazdasági irodája a Magyar Államkincstárral való kapcsolattartást is

ilyen felületen oldja meg.

A modern programozási nyelvek objektum-orientáltak. Ez többek között

azt is jelenti, hogy rendelkeznek olyan fejlesztői környezettel, ami nagy segítséget

jelent a felület kialakításában, egységesítésében. A programok egységes

felületének kialakítása máris felhasználóbarát, kevesebb gondot kell fordítani az

ergonómiára, hiszen az operációs rendszer jellemzőit, beállításait örökli a

programunk, márpedig azt a felhasználó már egészen biztosan a saját igényeihez

igazította. Előnye, hogy az adott operációs rendszer felhasználója számára a

felületi elemek kezelése már kevésbé jelent gondot. A program különböző elemeit

nem kell betanítani. A programozó a munkája során több időt tud az algoritmusok,

kódok kidolgozására szánni. Ha a program megrendelésre készül, könnyedén

elkészíthető a felület „béta verziója”. A Delphi programozási nyelv ezek közül

valamennyi igényt kielégíti. Az objektum-orientáltsága teljes körű. Az

objektumok, komponensek, metódusok hierarciája könnyen követhető. A felület

csak szabványos elemeket tartalmaz. A Pascal szintaktika átjárhatóságot biztosít

az új programozási nyelvet tanulók számára. A beépített compiler segítségével

azonnal tesztelhetjük is programunkat. Kiváló segédeszköz akár tanulásról, akár

tanításról, akár valódi munkáról van szó.

5.3. A Form tervezése

A felület tervezése egy Form előhívásával, egy ListBox és egy RichEdit

komponens felhelyezésével kezdődött. A Form.AutoSize tulajdonságának True

értéket adtam. Ezzel elértem, hogy a felhasználó ne tudja megváltoztatni az ablak

méretét. A Position tulajdonsághoz a poDesktopCenter választási lehetőséget

tartottam jó megoldásnak. Így a program mindig a képernyő közepére kerül.

Mivel több gyakorló programot is megvizsgáltam, az elhelyezésükről pontos

elképzelésem volt. A mintaszöveg került a Form alsó részébe, a munkaablak a

felső részébe. A mintaszöveget jeleníti meg a ListBox komponens, a

munkaablakot pedig a RichEdit. A program futásának kezdetén már látható a

ListBoxban egy szöveg:

Gépírás gyakorló Válassz feladatot a Text mappából

-Betű kapcsolási gyakorlatok

-Szógyakorlatok

-Szöveg

Ezt a szöveget a ListBox.Items.Strings tulajdonságában tároltam. Ezzel a

megoldással próbáltam megvalósítani azt, hogy a felhasználónak ne kelljen

keresgetnie a „használati utasítást”. A ListBox objektum szövegét a felhasználó

nem tudja megváltoztatni. A ListBox sorai közül az egyik mindig ki van jelölve.

Ez segít a felhasználónak a szöveget követni. A MultiSelect tulajdonságot False-ra

állítottam, vagyis egyszerre csak egyetlen sor lehet kijelölt. A kijelölést a

felhasználó meg tudja változtatni billentyűvel és egérrel is, de ha a vezérlés a

RichEdit komponensre kerül, akkor a kijelölés automatikusan a RichEdit aktuális

kurzorpozícióját veszi föl. Ehhez figyelnem kell a RichEdit komponens több

eseményét és tulajdonságát is. A ListBox.ItemIndex értékadásával lehet

megoldani, hogy valamelyik sor kijelölt legyen. Ezt az értékadást RichEdit

komponens OnChange, az OnContextPopup, OnKeyPress, OnKeyUp és az

OnMouseUp eseménye is kiválthatja.

17. ábra RichEdit eseményei

Az OnChange esemény akkor következik be, ha a komponens vagy annak

tartalma megváltozik. Az OnContextPopup esemény akkor jön létre, ha

rákattintunk jobb gombbal az objektumra. Ha a paraméterként kapott Handled

változónak igaz értéket adunk, akkor nem jelenik meg a hozzárendelt

TPopupMenu menüje. Az OnKeyPress és az OnKeyUp akkor következik be, ha a

komponens aktív és a felhasználó lenyom illetve felenged egy billentyűt. Az

OnMouseUp pedig az egérkattintást figyeli. Bármely esemény bekövetkeztével

változhat a RichEdit1.CaretPos tulajdonsága. Ez egy TPoint típusú változó, mely

eltárolja a kurzor X és Y pozícióját, vagyis azt, hogy hányadik sor hányadik

karakterénél járunk. Az Y pozíció a nulla értéknél kezdődik, vagyis a RichEdit

objektum első sorának RichEdit1.CaretPos.Y értéke nulla. Az X pozíció értéke

akkor nulla, ha a sorban nincs leütött karakter. Mivel olyan tulajdonságról van

szó, amely több helyen is fölbukkan a programban, deklaráltam az

Implementation rész előtt egy Pozicio nevű TPoint típusú globális változót.

5.3.1. Az Aktualis_panel eljárás Valamennyi esemény bekövetkeztekor ugyanolyan beállításokat kell

elvégezni, ezért létrehoztam egy Aktualis_Panel nevű eljárást és valamennyi

esemény bekövetkeztekor ezt az eljárást hívom meg. Az eljárásban egy értékadó

utasítással megkapja a RichEdit1.CaretPos értékét a Pozicio nevű változó. Ahhoz,

hogy helyes értékekkel tudjak dolgozni, egy feltétellel meg kell vizsgálnom, hogy

a Pozicio.X és Y értéke meghaladja-e a ListBox megfelelő értékeit. Az X pozíció

vagyis az aktuális vízszintes kurzorpozíció értékét a Length függvény segítségével

összehasonlítom a ListBox1.Items.Strings[ListBox1.ItemIndex] vagyis a kijelölt

sor hosszának értékével. Összehasonlítom a Pozicio.Y vagyis a függőleges

kurzorpozíció értékét a LisBox1.Items.Count vagyis a ListBox sorainak számával.

Ugyanis, ha nagyobb értéket kérek a létezőnél, a program elszáll.

18. ábra Feltétel hiányában elszáll a program

A két feltétel között És kapcsolatot állítottam be. A feltétel teljesülése

esetén a ListBox1.ItemIndex változója megkapja a Pozicio.Y értékét, vagyis az a

sorszámú sor lesz kijelölve a ListBox-ban, amelynél a kurzor van a RichEdit-ben.

Ezt az értéket egy Label14 nevű cimke Caption tulajdonságával kiíratom a Form

felületére, információt nyújtva ezzel a felhasználónak. A ListBox.ItemIndex

tulajdonsága szintén nullával kezdődik, ezért hozzá kell adnom egyet. Mivel a

Label14.Caption más típusú, az értéket az IntToStr függvény segítségével át kell

alakítani Integer típusból String típusba. A ListBox.Items.Strings [Pozicio.Y]

[Pozicio.X+1] értéke tartalmazza a következő karaktert. Ezt az értéket egy

értékadó utasítással átadom egy Helyes nevű változónak. Mivel ez a változó más

eljárásban is szerepel, az Implementation rész előtt deklaráltam globális

változóként. A Helyes változó Char típusú. Amennyiben a Pozicio.X vagyis az

aktuális kurzor vízszintes pozíciója megegyezik vagy nagyobb, mit a ListBox

kijelölt sorának hossza, akkor a sor végére értünk. A Helyes változó értékének

#13-t, vagyis Entert állítok be.

5.3.2. Az Aktuális panel Egy GroupBox segítségével vizuális csoportba soroltam néhány Label

komponenst. Ezek segítségével kiíratom a Pozicio.Y+1, a Pozicio.X és a Helyes

változók vagyis a sorok számát, a vízszintes kurzorpozíciót és a soron következő

karaktert. Más cimkékkel feliratokat készítettem, hogy a felhasználó ne csak

számokat és egy betűt lásson, hanem könnyedén tudja értelmezni az információt.

A GropBox3.Caption értékét Aktuális-nak állítottam be. A Label7.Caption vagyis

Pozicio.Y+1 értéke természetesen nem egyezik meg a Label4.Caption értékével,

hiszen az egyik a ListBox aktuális sorának számát, a másik pedig a RichEdit

aktuális sorának számát mutatja. A három, változó információ értéket közlő Label

Font.Size tulajdonságát a láthatóság érdekében 16-os méretűre állítottam be.

19. ábra Az Aktualis_Panel eljárás

5.3.3. Az Eredmények GroupBox A Form jobb alsó részére elhelyeztem a GroupBox2 objektumot.

Segítségével a feladat végrehajtásával kapcsolatos információkat foglalok

csoportba. Az első ezek közül a Leütött karakterek száma. Ezt az információt a

RichEdit.OnChange eseménynél vizsgálom és állítom be. Az esemény hatására

RichEdit1Change eljárás indul. Az eljárás elején két lokális változót deklarálok.

Az egyik a Karakterek_szama nevű változó, mely segítségével a munkaablakban

látható karaktereket számolom, a másik egy Sor nevű változó, ezzel a RichEdit

objektum sorait tudom léptetni. Az eljárás elején mindkét változó értékét nullára

állítom. Indítok egy előírt lépésszámú ciklust, felhasználva ciklusváltozónak a Sor

nevű változót. A ciklus lépésszáma RichEdit1.Lines.Count vagyis a

munkaablakban létrehozott sorok száma. A ciklus tulajdonképpen az összegzés

algoritmusa. A Karakterek_szama nevű változóban összeszámolom a

karaktereket. A ciklus után a változó értékét kiíratom a Label4.Caption cimkével.

Mivel elképzelhető, hogy az OnChange eseményt valamilyen karakter beírása

okozta, az eljárás végén meghívom az Aktualis_panel eljárást is. Az eredeti

elképzelésem az volt, hogy valamennyi, a lecke elkezdésétől leütött karaktert

számolja, de segítőim lebeszéltek erről, hiszen ez haszontalan információ.

20. ábra RichEdit1Change eljárás

A GroupBox2 objektum következő információja a Szöveg hossza. Ez a

ListBox objektumban lévő karakterek számát mutatja. Ez az információ minden

betöltött leckénél más, ezért többször is sor kerülhet értékadásra. Először a Form

készítésénél kap értéket. Erre azért van szükség, mert a ListBox.Items.Strings már

a kezdettől fogva rendelkezik tartalommal. A következő értékadás gyakorló fájl

betöltésekor történik. Mindkét esetben az előzőhöz hasonló ciklust indítok, de a

ciklus lépésszáma ebben az esetben nem a RichEdit sorainak a száma, hanem a

ListBox1.Items.Count vagyis a ListBox sorainak száma. Mindkét esetben a Sor és

a Karakterek_szama nevű Integer típusú változókat deklaráltam lokális

változóként.

A GroupBox2 harmadik eleme a Téves leütések száma. Ezt az információt

a RichEdit OnKeyPress eseménye frissíti. Az esemény meghívja a

RichEdit2KeyPress eljárást. Felhasználtam az eljárás Key paraméterét, amely

megadja a lenyomott billentyű char típusú ASCII jelét. Ez az esemény csak akkor

következik be, ha a billentyűnek van ASCII kódja. Tehát nem aktiválja a Shift,

Ctrl vagy például a F1..F12 sem. Az eljárás egy feltétellel kezdődik. A lenyomott

billentyűt összehasonlítja a már említett Helyes változóval. Meg kell vizsgálni azt

is, hogy a lenyomott billentyű a BackSpace volt-e. A hiba javítása ugyanis nem

számíthat hibás leütésnek. A két feltétel között És kapcsolat áll. Tehát

amennyiben a leütött billentyű nem helyes és nem javítás, akkor kerül sor a

feltétel végrehajtására. Az Implementation rész előtt létrehoztam egy Hiba nevű

Integer típusú globális változót, melyben a téves leütések számát tárolom. A

feltétel teljesülése esetén az Inc függvény segítségével növelem eggyel a Hiba

változó értékét. A program elején létrehoztam egy Beiras nevű Boolean típusú

globális változót. A Form létrehozásakor ennek a változónak False értéket adtam.

A Beiras változónak egy feltétel során ebben az eljárásban adok True értéket. A

Hiba változó értékét a Label10 cimkével íratom ki. Az eljárás végén meghívom az

Aktualis_panel eljárást.

21. ábra OnKeyPress esemény

5.3.4. Nehézségi szint A nehézségi szintet az ablak jobb oldalán lévő RadioGroup segítségével

lehet beállítani. Ezt az objektumot a komponens paletta Standard fülecskéje

mögött találjuk. Használata magában foglalja a RadioButton és a GroupBox

legelőnyösebb tulajdonságait. A RadioGroup felületén látható nyomógombokat az

Items tulajdonságon keresztül érhetjük el. Valamennyi nyomógomb egy

stringként szerepel. A választható lehetőségek neveit külön sorban adjuk meg. A

RadioButton jelleget a RadioGroup komponens biztosítja. Az ItemIndex

tulajdonság értéke tartalmazza, hogy melyik lehetőség vagyis választógomb van

kiválasztva. A nulla érték jelöli az első, az egy a második választógombot és így

tovább. Az értéke -1, ha egyik sincs bejelölve.

22. ábra RadioGroup.Items

Ezek közül a nyomógombok közül mindig csak egy lehet kiválasztva. A

kiválasztott elem értéke True, a többieké pedig False. Az Object Inspector

segítségével beállítottam, hogy az ItemIndex értéke a program kezdetén 1 legyen,

ezért a második vagyis a Haladó választási lehetőség van kijelölve. A program

futására több ponton is hatással van a RadioGroup.ItemIndex értéke.

Legfontosabb eseménye az OnClick esemény. Ha bekövetkezik, az esemény

meghívja a RadioGroup1Click eljárást. Az eljárásban egy feltétel figyeli, hogy a

felhasználó melyik gombot választotta. Ha a harmadik vagyis Mester választási

lehetőséget, akkor a RichEdit1.Font.Color tulajdonságát clWhite-ra vagyis fehérre

állítja be. Mivel a RichEdit1 objektum Color tulajdonsága is clWhite, ezért a

Mester szinten a leütött karakterek nem látszanak. Ellenkező esetben a betű színe

fekete. Az értékadás után azonnal beállítja aktívnak a RichEdit objektumot. Erre

azért van szükség, hogy a felhasználónak ne kelljen keresgetnie, hogy éppen

melyik elemen is van a fókusz.

23. ábra RadioGroupClick eljárás

A RadioGroup1.Itemindex értékét felhasználja a RichEdit1.KeyPress

eljárás is. Amennyiben az értéke 0 vagyis Kezdő, a leütött billentyű pedig nem

egyezik meg a Helyes változó értékével, a key változó vagyis a leütött billentyű

értékét #0-ra vagyis semmire állítom. Ez a nulladik ASCII karakter. Ezen a

nehézségi szinten ugyanis a felhasználó azt várja, hogy csak a helyesen leütött

karaktereket ábrázolja a program.

5.4. Menü készítés

A menü az alkalmazásunk tetején helyezkedik el. A menüpontok többfélék

lehetnek. Lehet valamilyen parancs indítása. Változtathatunk a programunk

valamely beállításán. Általában ezeknél a menüpontoknál bekapcsolt állapotban

egy pipa vagy pont van a menüpont egyik oldalán. A menüpont megnyithat egy

párbeszédablakot. Ezeknél a menüpontoknál a nevük után három pont van. A

három pontot nekünk kell beírni. Használata nem kötelező, enélkül is működik.

Egyes menüpontoknak létezik almenüje. Ez olyan menüpont, mely egy

alacsonyabb szinten lévő almenüt nyit meg. A jobb szélén egy jobbra mutató

fekete háromszöget láthatunk. Nem túl elegáns, ha több almenü is van egymásba

ágyazva. A menüpontokat célszerű valamilyen logikai csoportba rendezni. Az egy

menün belüli elválasztáshoz alkalmazhatunk vízszintes választóvonalat. Ennek az

elkészítése nem külön tulajdonság, hanem az egyik menüpont helyett egy

elválasztójelet kell begépelnünk. Ha a menüpontot az Alt billentyűkombinációhoz

is szeretnénk hozzárendelni, a Caption tulajdonságban a betű elé tennünk kell egy

& jelet. Fontos, hogy ne változtassuk meg a szokásos elrendezést, melyek a

legtöbb alkalmazásban egyformák, mert ezekhez a felhasználók már

hozzászoktak.

5.4.1. MainMenu komponens Menükészítéshez a Standard eszköztáron lévő MainMenu komponenst kell

elhelyeznünk a Formon. Bárhová helyezhetjük, mert futási időben nem lesz

látható. A kis négyzetre duplán kattintva megnyílik egy panel, mely segítségével

megszövegezhetjük a főmenüket, a menüpontokat és az almenüket.

24. ábra Menükészítés

A programban két menüt helyeztem el. A Fájl menübe Megnyitás, Mentés

és Kilépés menüpontokat készítettem. A Súgó menübe Súgó és Névjegy

menüpontok kerültek. A Megnyitás és a Mentés egy párbeszédablakot nyit meg.

A Kilépés egy parancsot futtat.

Minden menüpont rendelkezik egy nagyon fontos eseménnyel. Ez az

OnClick esemény. Ehhez rendelhetjük azokat a parancsokat, eljárásokat vagy

függvényeket, melyeket végre akarunk hajtani. A Mentés menüpont Onclick

eseményéhez a Ments1Click eljárást rendeltem.

5.4.2. SaveDialog Ezzel a menüponttal fájlkezelést szeretnék végezni, ehhez viszont

szükségem van egy újabb komponensre, a SaveDialog-ra. Ez a komponens fájlok

mentésére szolgál. A komponens paletta Dialogs oldalán található.

Ráhelyezhetjük a Form bármely részére, mert futás közben nem látszik. Ha

dolgozni akarunk vele, meghívjuk a komponens Execute metódusát, mely egy

logikai értékkel tér vissza. A SaveDialog Object Inspector ablakban beállíthatjuk

az InitialDir értékénél a meghajtót, a mappát, a DefaultExt tulajdonságnál az

alapértelmezett kiterjesztést, a Filter tulajdonságnál a különböző szűrési

feltételeket illetve a Title tulajdonságnál panel fejlécében lévő feliratot.

25. ábra OpenDialog és SaveDialog Object Inspector

Sok alkalmazás használja ezeket a szabványos, előre definiált ablakokat.

Előnyei közé tartozik, hogy egyforma ablak jelenik meg a felhasználóknak sok

alkalmazásnál, ezért ezeket könnyen tudja kezelni. A programok készítői is

kedvelik a használatukat, mert egyszerűbb ezeket a dialógusablakokat használni,

mint minden esetben fájlkezelést leprogramozni, mindig újat készíteni.

26. ábra Mentés dialógusablak

Az eljárás elején megvizsgálom a Beiras nevű logikai változó értékét. Ha

az értéke hamis, az exit metódussal kilépek az eljárásból, ugyanis nem látom

értelmét egy üres fájl vagy egy már elmentett fájl mentésének. A következő

feltételben már szerepel a Savedialog1.Execute metódusa. A feltétel magjában a

Form1.Caption értékét megváltoztatom az elmentett fájl nevére és elérési

útvonalára. A Beiras változó értékét hamisra állítom, majd a

RichEdit1.Lines.SaveToFile(SaveDialog1.Filename) eljárást futtatom vagyis a a

begépelt szöveget elmentem. Mivel a RichEdit.PlainText tulajdonságát True-ra

állítottam, a szöveget sima txt állományba menti el, nem pedig rtf-be.

27. ábra Mentés menüpont OnClick eljárása

5.4.3. OpenDialog A másik fontos fájlkezelő komponens az OpenDialog. A Megnyits1Click

eljáráshoz vagyis a Megnyitás menüponthoz rendeltem. Az eljárás kezdetén a

Beiras változó segítségével megvizsgálom, hogy a RichEdit szövegmezőbe

történt-e beírás. Ha a Beiras változó True értékű, vagyis történt beírás, akkor egy

MessageBox típusú üzenetablakot hívok be. Az eljárásként használt üzenetdoboz

három paraméterrel rendelkezhet. Az első egy üzenet szövege, a második a panel

tetején lévő felirat szövege, a harmadik pedig lehet valamilyen flag. A flags

paraméter határozza meg az üzenetablak jellegét. Longint típusú. Ha

függvényként hívjuk meg, azonosítani tudjuk, hogy melyik gomb került

megnyomásra az üzenetablakban. A paraméterben az mb előtaggal a gomb nevére

is hivatkozhatunk. Lehetséges értékei például mbYes, mbNo, mbOk, vagy

csoportba foglalva mbYesNo.

28. ábra Üzenetdoboz

Ha a felhasználó az Igen nyomógombra kattint, a megnyitás folyamata

előtt beindul a mentés folyamat. A következő lépés a RichEdit kiürítése a Clear

metódus segítségével. A Beiras változó értékét False-ra, a Karakterek_szama és

Hiba nevű változók értékét nullára állítom. A nulla hibát az Eredmények panelre

is kiíratom. Az OpenDialog1.Execute=true vagyis az eredményes megnyitás

hatására a ListBoxba betöltődik a kiválasztott txt fájl tartalma.

29. ábra Megnyitás dialógusablak

Beállítom a Label14 és a Label2.Caption értékébe a Listbox sorainak és az

aktuális sorának számát. Egy előírt lépésszámú ciklussal és az összegzés tételével

megszámolom a karakterek számát, majd kiíratom az Eredmények panelre. A

ListBox1.ItemIndex értékét nullára állítom, majd végül meghívom az

Aktualis_panel eljárást.

30. ábra Megnyitás menüpont Megnyits1Click eljárása

5.4.4. Bezárás A Bezárás menüpontra kattintva meghívom a Close eljárást. Az eljárás

kapcsolatban áll a Form OnClose metódusával. Ha a felhasználó be akarja zárni az

alkalmazást, végrehajtódik a FormClose eljárás. Ebben az eljárásban

megvizsgálom a Beiras változó értékét, vagyis azt, hogy történt-e beírás a

RichEdit szövegmezőbe. Amennyiben true, vagyis történt, egy üzenetdobozban

felhívom a figyelmét a változásra, majd megkérdezem, hogy szeretné-e elmenteni

ezt egy fájlba. Ha a felhasználó az Igen nyomógombra kattint, azzal elindítja a

SaveDialog1.Execute metódust. Az OnClose végrehajtódik az ablak valamennyi

lehetséges bezárási lehetőségére.

31. ábra Bezárás

5.4.5. A Súgó menü A Súgó menüben két menüpont található. Az egyik a Súgó, a másik a

Névjegy menüpont. A Névjegy menüpontra kattintva meghívódik a Nvjegy1Click

eljárás. Ebben az eljárásban is az Application objektum MessageBox függvényét

használom. Flagként most egy longint típusú számot alkalmazok. Ennek az értékei

a Windows API dokumentációból kiolvashatók, néhány szokásos értéke:

16 Hiba

32 Megerősítés

48 Figyelmeztetés

64 Információ jellegű üzenetablak.

Valamennyi üzenetablak egyetlen OK nyomógombbal jelenik meg.

32. ábra Névjegy

5.4.6. Modális ablak használata A Súgó menü másik menüpontja a Súgó menüpont. Ebben a menüpontban

egy másik Form használata vált szükségessé. Több oka is lehet másik Form

használatának. Az egyik ok a zsúfoltság elkerülése. Nem halmozhatunk minden

lehetséges funkciót egyetlen ablakra, mert egyrészt áttekinthetetlenné válik az

alkalmazásunk, másrészt a képernyő mérete bizonyos határokat szab.

Gördítősávok használatával bővíteni tudjuk ezeket a határokat, de a vezérlők egy

része ilyenkor nem látszik. Ez a megoldás nem túl elegáns. A problémát újabb

Form-ok segítségével tudjuk megoldani. Használhatunk több Formot egyszerre,

melyek közül az egyiket kinevezzük az alkalmazás elsődleges Formjának.

Elhelyezhetjük rajta azokat a vezérlőket, melyek képesek aktívvá tenni a többi

Formot. A többi Formon pedig elhelyezhetjük valamilyen logikai csoportosítás

szerint azokat az objektumokat, melyek nem okvetlenül szükségesek az

alkalmazás elsődleges felületére. Ezeket az ablakokat főleg akkor használjuk,

amikor egy részfeladat elvégzésére szükség van. Csak addig látszódnak, amíg

szükség van rájuk. A zsúfoltság elkerülésének érdekében használhatunk olyan

komponenst is, mely egyszerre több felülettel is rendelkezik. Ezeket a felületeket

egy munkafüzet munkalapjaihoz hasonlíthatjuk. Több oldalt is elhelyezhetünk

rajta. Ilyen megoldás a PageControl és a TabSheet komponens. Akkor használjuk

előszeretettel, ha a lapokon lévű funkciók között nincs különösebb prioritási

sorrend.

Ha egy másik Formot is szeretnénk alkalmazni a programunkban,

válasszuk a File menü New Form menüpontját. Egy új ablakot és egy új unitot

kapunk. Ez a unit nem egyenértékű a már meglévő programunk unitjával, ezért

önállóan nem is tudjuk futtatni. Az új Formra elhelyezhetjük a szükséges

vezérlőket, de ahhoz, hogy használni is tudjuk, a kód megváltoztatására is szükség

van. Egy több ablakos alkalmazás futásakor a program főablaka mindig látszik. A

másodlagos ablakokat csak akkor kapcsoljuk be és csak addig használjuk,

ameddig szükség van rájuk. Ha már nincs rájuk szükség, felszabadul az általuk

használt memória is. Ez történik az üzenetdobozok használatakor is. A szükséges

metódusok segítségével az ablak megjelenését és megsemmisülést mi

szabályozzuk. Ha a második ablakból nem tudunk átlépni az első ablakba, akkor

modális Formról beszélünk, ellenkező esetben pedig nem modális Formról.

A programban modális Formot alkalmaztam a Súgó megjelenítésre.

Bekerült az alkalmazásba a Form2 ablak és vele együtt a Unit1.pas fájl. A két unit

közötti kapcsolatot, elérhetőséget a forráskód megváltoztatásával sikerült elérni. A

Unit1 vagyis az első modul Uses részében hivatkozok a Unit2-re.

33. ábra Unit2 beépítése a kódba

Ezután már az első modulból is hivatkozhatok a másik modul

komponenseire. Mivel nem szeretném, hogy a második ablakot a Delphi

automatikusan létrehozza a programindulásakor, ki kell kapcsolni az automatikus

létrehozást. Kiválasztom a Project menü Options menüpontját. Láthatóvá teszem a

Forms fülecskét. Az Auto-create listából áthelyezem a Form2-t az Available

listába. Így a programban már akkor hozom létre a form létrehozását, amikor

szükség lesz rá. Ezt a Súgó menüpontra kattintva tettem meg.

34. ábra Sg2Click eljárás

Ha az alkalmazás futása közben megnyitjuk a második formot, akkor egy

másik alkalmazásba ugyan átkapcsolhatunk, de a saját alkalmazás főablakába nem

tudunk visszalépni csak akkor, ha a modális ablakot bezárjuk. Az eljárás elején

létrehoztam egy Form2 nevű TForm2 típusú lokális változót. A változó értékét

beállítottam a TForm2.Create konstruktorával.

Az eljárásba be kellett ágyaznom egy hibakezelő blokkot. Ez a try-finally-

end blokk. Ezt tekinthetjük egy feltételrendszernek is. Amennyiben a try-finally

közötti rész futása közben hiba történik, a program tovább adja a vezérlést. A

finally és az end közötti rész mindenképpen lefut. Lefoglaltunk valamilyen

erőforrást oly módon, hogy létrehoztunk egy objektumot. Ezt az erőforrást az

Form bezárása után illik felszabadítani. Ha viszont a Create, vagyis létrehozás és a

Free, vagyis a felszabadítás közben valamilyen hiba történik, akkor a program már

nem ér el a Free utasításig, vagyis nem szabadul föl a lefoglalt memória. Mivel a

form létrehozását egy try-finally-end blokkban hoztam létre, és a felszabadítás a

finally és az end rész közé került, ezért akár történik hiba, akár nem,

mindenképpen be fog következni.

A modális ablakra elhelyeztem egy cimkét a program nevével. Az

esztétikum kedvéért megnöveltem a méretét és megváltoztattam a színét kékre.

Elhelyeztem egy Memo-t is. A Memo.Lines.Stringjeibe leírtam a program

használati utasítását.

35. ábra Súgó modális ablakban

Megváltoztattam a Form2.Caption-ét és Form2.Icon-ját, valamint a

Position tulajdonságát poDesktopCenter-re vagyis az asztal közepére igazítottam.

Az ablak aljára egy nyomógomb került, mely segítségével meghívom a Close

eljárást. Ez az eljárás most csak a modális ablakra vonatkozik és nem zárja be a

teljes alkalmazást.

36. ábra Unit2 kódja

5.5. Eszköztár készítése

A gyakran előforduló parancsok használatát megkönnyítendő a különböző

funkciókat nem csak a menü segítségével, hanem eszköztárak segítségével is

lehetővé kell tenni. Az ToolBar nyomógombot vagyis az eszköztárat a komponens

paletta Win32 fülecskéje mögött találjuk. Alapértelmezésként a Form tetejére és

teljes ablak szélességben lehet elhelyezni. Az objektumra nyomógombokat és

szeparátorokat vagyis elválasztó közöket helyezhetünk a helyi menüjének New

Button vagy New Separator választásával. Ezek a gombok a kódban a

SpeedButton nevet viselik. Legfontosabb eseményük az OnClick esemény. Ennél

az objektumnál egy lenyíló ablakot találunk. A lenyíló ablakból kiválasztjuk azt

az eljárást, amelyet hozzá szeretnénk rendelni a nyomógombhoz. Két beállítást

tartottam fontosnak megváltoztatni. Az egyik a Hint vagyis az egérkurzor alatti

lebegő felirat, a másik a Glyph tulajdonság. A Glyph TBitmap típusú.

Segítségével az eszköztár nyomógombjának felületére egy képet helyezhetünk el.

A kép segítségével tudjuk könnyedén azonosítani bármely nyomógombunkat. Ez

egy bmp típusú 16x16 pixel méretű színes kép. Célszerű olyan képet választani,

amely már ismert, nem okoz gondot vagy fejtörést a használata.

37. ábra Picture Editor

A teljes program ezekből a komponensekből, objektumokból és

eljárásokból áll. A két unitot a gepi_pro nevű program foglalja egységbe. A

legfontosabb fájlok a pas, dpr, dfm és dcu kiterjesztéseket viselik. A pas

kiterjesztésű fájl a form vagy egy unit forráskódját tartalmazza. A dpr maga a

Dephi project, vagyis ez kapcsolja össze a programot és unitokat. A dfm fájlokban

van leírva a form és a rajta lévő komponensek tulajdonságai és a hozzájuk tartozó

értékek. A dcu fájl a lefordított unit. Res kiterjesztést visel az erőforrásfásfájl

illetve dsk kiterjesztést a desktop fájl.

38. ábra Program kódja

5.6. Telepítőprogram

A telepítőprogram elkészítése a Delphi telepítéséhez nyúlik vissza. A

komponens ugyanis nem telepedik automatikusan a programozási nyelvvel. A

bejelentkező képernyőn kell kiválasztanunk az InstallShield Express Custom

Edition for Delphi nyomógombot. A szokásos telepítési eljárás után a Programok

menüben találjuk meg a segédprogramot.

39. ábra Delphi telepítése

A program indítása után az új project létrehozása lehetőséget választom. A

következő panelen valamilyen nevet adok a készülő telepítőprogram projectnek.

Meg kell határoznom egy elérési útvonalat is. A Create nyomógombra kattintva a

Setup Checklist panel következik. Ezen a panelen minden sor egy felbukkanó

párbeszédablakot takar jónéhány beállítási lehetőséggel, kitöltendő

szövegmezővel. Az első csoport a Set the Visual Design vagyis a képernyőn

látható és olvasható információk beállítása. Az Application Info fülecske alatt

kitöltöm az Application Name vagyis az alkalmazás neve szövegdobozt.

Meghatározom annak a programnak az elérési útvonalát, melynek a telepítőjét

készítem. Beállítom a verzió számot. A Company szövegmezőbe beállíthatom egy

gyűjtőmappának a nevét, melybe más programjaimat is el tudom helyezni. A

program felkínálja Default Destination Directory-nak vagyis az alapértelemezett

telepítési helynek az operációs rendszer <ProgramFilesDir> mappáját az általam

meghatározott gyűjtőmappával és alkalmazásnévvel kiegészítve.

40. ábra Setup Checklist és Visual Design beállítások

A Main Window fülecske alatt beállítok egy feliratot és egy 16 színű

logót. Kiválasztom a logó pozícióját. Lehet középen, jobbra vagy balra. A

Background Color lenyíló ablakban meghatározhatom a háttérszínt. Harmadik

fülecske a Features az Automatic Unistaller választókapcsolóval. A kapcsoló

alapértelmezés szerint be van kapcsolva.

A következő csoport a Specify InstallShield Objects for Delphi 5. Akkor

van rá szükség, ha olyan komponenseket is kell tartalmaznia a telepítőnek,

amelyek nem biztos, hogy megtalálhatók minden operációs rendszerben, de a

program hivatkozik rá.

A Specify Components and Files csoport első fülecskéje a Group fülecske.

Olyan komponenseket építhetünk a telepítőbe, amelyeket mi magunk készítettünk.

Megtévesztő lehet a Program Files csoport neve, hiszen ez itt nem az

operációsrendszer program-fájljait jelenti, hanem a mi programunkat. A

komponenseknek a New Group nyomógombbal új csoportokat szervezhetünk. Az

Insert Files… segítségével adhatunk a csoportokhoz fájlokat. A Properties

nyomógomb segítségével beállítható a csoport elérési útvonala.

41. ábra Specify Component

A kövekező csoport a Select User Interface Components. Itt 14

választókapcsoló segítségével beállítható, hogy a felhasználó a telepítés során

milyen ablakokat lásson. Ezek sorban:

Welcome Bitmap Üdvözlő kép

Welcome Message Üdvözlő üzenet

Software Lincense Agreement Felhasználói szerződés

Readme Information Elolvasható információk

User Information A felhasználó adatai

Choose Destination Location A telepítés helye

Choose Database Location A szükséges adatok mappája

Setup Type A telepítés típusa, várható mérete

Custom Setup Választható komponensek

Select Program Folder Az indító állományok helye

Start Copying Files A telepítés indítása

Progress Indicator A másolás folyamatáról tájékoz-

tató állapotjelző

Billboards Információs tábla, hirdethetjük

más programjaikat

Setup Complete A telepítés befejeződött

A Make Registry Changes csoportban az operációs rendszer regisztrációs

adatbázisát tudjuk kiegészíteni változtatni.

A következő panelen találjuk a Specify Folders and Icons beállítási

lehetőségeit. Meghatározhatjuk az indítófájlt és a fájlhoz tartozó ikont.

Beállítható, hogy a program mekkora ablakban induljon.

A Disk Builder menüpont alatt indítjuk el a telepítőprogram készítését.

Egyetlen beállítási lehetőségével a telepítő fájlok méretét tudjuk meghatározni.

Választhatunk többféle floppylemez vagy cd-rom méretet is.

A Build nyomógomb hatására indul a folyamat. A Feedback vagyis visszajelzés

ablakban információkat olvashatunk. A telepítő ilyenkor ellenőrzi a fájlok

épségét, helyét, tömörít és csoportosít, valamint elkészíti a telepítő fájlokat a

meghatározott méretben.

A felhasználói dokumentáció

6. A felhasználói dokumentáció

6.1. Rendszerkövetelmények

A program IBM kompatíbilis számítógépeken futtatható.

Minimális hardver igénye:

486-os processzor,

16 Mbyte memória,

3 Mbyte merevlemez szabad terület,

Svga monitor,

magyar ékezetes billentyűzet.

Ajánlott hardver konfiguráció:

Pentium 4-es processzor

512 Mbyte memória

Szoftverigény:

Windows operációs rendszer.

6.2. Útmutató a program telepítéséhez

Telepítése bármilyen adathordozóról történhet. A Setup.exe állomány

telepíti a merevlemezre a programot. A telepítéskor létrehoz egy M15Gimi\

Gépírás gyakorló program könyvtárat az operációs rendszer Program Files

mappájába, elindítja a kitömörítést, a Gépírás mappában létrehozza a Text

mappát, benne 57 gyakorló feladattal. A program indítható a Gépírás mappából, a

Programok menüből és az Asztalra került parancsikonnal.

6.3. A Gépírás gyakorló program ismertetése

A szoftver a Gépírás gyakorló program fantázianevet kapta. A képernyő

felépítése a következő:

42. ábra A Gépírás gyakorló képernyő felépítése

Az alsó mezőben olvasható a szöveg. Az éppen aktuális sor inverz színű,

így könnyebb nyomon követni a szöveget. Hat sornyi szöveg látszik egyszerre.

Amennyiben a szöveg nagyobb terjedelmű, a mező szélén gördítősáv jelenik meg.

Ennek segítségével a szöveg visszaellenőrizhető illetve előre olvasható. A minta

szöveg alatt olvasható, hogy a feladat hány sorból áll, illetve hányadik sor aktív. A

felső szövegmezőbe kerül a gépelt szöveg. A minta szövegnek mindig az a sora

inverz színű, amelyik sor aktív a gépelés alatt álló szövegmezőben.

6.3.1. Statisztikai adatok Az ablak jobb oldalán három panel helyezkedik el. Az Aktuális nevű

panelről három információ olvasható. Az első tájékoztat arról, hogy hányadik

sorban tartózkodunk. A második arról tájékoztat, hogy a szövegkurzor hányadik

karakternél tart. Ez nem azt jelenti, hogy hány karaktert tartalmaz a sor, hiszen a

felhasználónak a program bizonyos üzemmódjaiban van lehetősége a javításra,

visszalépésre is. A harmadik információ az előző kettővel van összhangban.

Megmutatja, hogy milyen karaktert kell leütni a hibátlan feladatteljesítéshez.

43. ábra Statisztikai panelek

Az Aktuális panel alatt látható az Eredmények panel. Az első információ a

feladat megoldás során a szövegmezőbe bekerült karakterek számát mutatja. Ebbe

nem számolja bele a vezérlő karaktereket. A következő információ a minta szöveg

teljes hosszát mutatja. Alatta a feladat megkezdése óta leütött hibás karakterek

számát látjuk. Hibaként értékeli a túl hosszú vagy túl rövid sorokat, valamint a

kis és nagybetűk felcserélését is. A szöveget a felhasználó javíthatja, de a hibás

karakterek számát nem tudja csökkenteni.. Ezzel a szigorítással máris elejét

vettem, hogy a tanulók gyakorlás vagy új betű tanulása alatt javítgatni próbálják a

szöveget. Azért nem szabad javítaniuk, mert emiatt kiesnek a ritmusból és

lemaradnak társaiktól.

6.3.2. Fájlkezelés A program menüvezérelt. A Fájl menü három menüpontot tartalmaz. A

Megnyitás menüpont alól a felhasználó bármilyen txt formátumú szöveget

kiválaszthat. A program készítése során 57 gyakorló szöveget rögzítettem. A

szövegek a Gépírás mappa Text mappájában találhatók. A Mentés menüpont

segítségével a begépelt szöveget el lehet menteni. A formátum és a kiterjesztés

ebben az esetben is txt. A harmadik menüpont a Kilépés. Ha a felhasználó

valamilyen szöveget begépelt a felső szövegmezőbe, a program figyelmezteti az

adatvesztés veszélyére és felkínálja a mentés lehetőségét.

6.3.3. Feladatmegoldás A szövegek három kategóriába tartoznak. Az első kategória a betűtanulást

segíti. A Gépírás tankönyv haladási sorrendjének megfelelően számozott fájlok

közül lehet választani. Lehetőségünk van a régebben tanult betűk, betűkapcsolatok

gyakorlására is. Válasszuk ki a megfelelő gyakorlatot, a nehézségi szintet, majd

kezdetét veheti a feladatmegoldás, ami mindig néhány betű kapcsolatának

gépelése. A betűket, betűkapcsolatokat kell legépelni. Minden sor begépelését

követően az Enter billentyűvel zárunk. Ez ellentmond a szövegszerkesztés

szabályainak, hiszen a modern szövegszerkesztők már automatikusan tördelik a

szöveget, új sort a Shift + Enter kombinációval kell kezdeni, az Enter pedig új

bekezdést jelent. Az Enter billentyűt le lehet ütni akkor is, ha a sort még nem

gépeltük le teljes egészében. Ha sor végére értünk, és nem az Entert ütjük le, azt a

program hibának tekinti. A feladat befejezése után három választási lehetőségünk

van. Az első a feladat ismétlése, a Megnyitás nyomógomb használatával újra

betölthetjük a feladatot. Továbbléphetünk a következő feladatra szintén a

Megnyitás nyomógomb használatával, illetve kiléphetünk a gyakorlásból a

Kilépés nyomógomb használatával. A sorokat csak egyszer kell legépelni, és

minden sor végén le kell ütni az Enter billentyűt. Tetszőleges helyen

megszakítható a gyakorlat.

6.4. Nehézségi fokozatok

6.4.1. Kezdő Az eddig ismertetett lehetőségek még nem indokolják egy gyakorló

program elkészítését a már meglévő program mellé. A célom az volt, hogy olyan

tulajdonságokkal ruházzam föl a programot, amely tulajdonságokkal nem

rendelkeznek a rendelkezésünkre álló más programok. Ezeket a funkciókat a

segítőim tanácsára és útmutatására építettem bele a programba. Használatuk

egyszerű. Az ablak jobb szélén lévő felső panel tartalmaz három rádiógombot.

Ezek sorban: Kezdő, Haladó és Mester. A program a Haladó szint beállítással

indul. A szintek a feladat megkezdése után is módosíthatóak. Az eredeti

elképzelésem nem ez volt, de segítőim sokkal használhatóbbnak vélik a

módosíthatóságot, én pedig elfogadtam a kérésüket.

44. ábra Nehézségi szintek

A kezdő fokozat nem engedélyez téves leütést. Eredeti elképzelésem

szerint hibás karakter leütését követően hangjelzéssel figyelmeztet. Segítőim

tanácsára ezt a funkciót eltávolítottam a programból. A hangjelzés ugyanis nem

segíti a munkát, hanem épp ellenkezőleg, más tanulók figyelmét is elvonja. A

sorban nem üthető le bárhol az Enter billentyű sem. A téves leütéseket a program

az alsó panelen számolja.

6.4.2. Haladó Segítőim leginkább ezt a menűpontot bírálták, mert a tanuló, ha nem

használ tankönyvet, láthatja a leütéseit, ami állandó javítgatásokat eredményezhet.

Ugyanis a haladó menüpontban már téveszthet leütést, viszont lehetősége van

javításra.

6.4.3. Mester A mester fokozat használata hasonlít leginkább a klasszikus gépírás

órákra. Többnyire letakart monitor, esetleg elsötétített színek alkalmazása

szokásos a tanítási gyakorlatban. A tanuló nem látja, hogy milyen karaktert ütött

le, mert a karakterek fehér színnel jelennek meg. Ebben az esetben is lehetőség

nyílik a szöveg gépelése közben javításra. A javítási lehetőséget tanácsadóim

javaslatára engedélyeztem. A feladat végeztével ugyanolyan ellenőrzés történik,

mint a haladó menüpontban. A hibák számát természetesen itt sem tudják

megváltoztatni.

6.5. Gyakorlatok cseréje

Az új anyag, a gyakorlás illetve a számonkérés szövegei bármilyen

egyszerű ASCII szövegszerkesztő programmal bővíthetők, cserélhetők. A betű- és

szógyakorlatok betű_xx, a másolásgyakorlatok szogyakorlat_xx, a szövegek pedig

szoveg_xx állománynevet viselnek. A kiterjesztés minden esetben txt. A program

korlátlan mennyiségű állománnyal képes dolgozni. Ha kicseréljük a meglévő

feladatsorokat, be kell tartanunk az alábbi szabályokat:

a sorok hossza ne legyen több 60-65 karakternél

a sorok végén üssük le az Enter billentyűt

a sorok végén nem lehet szóköz

egy-egy állomány ne legyen több 25-30 sornál

lehetőleg készítsünk másolatot a meglevő gyakorlatokról egy új könyvtárba

Kép és ábrajegyzék

7. Tapasztalatok

Négy feladatot kell megoldani: az új ismeretközlést, a gyakorlást, a

meglévő ismeretek megszilárdítását és a számonkérést. Ezeket az oktatóprogram

segítségével is meg lehet oldani. A betűk sorrendjét a tankönyvhöz igazítottam. A

gyakorlópéldák a Gépírás a betűtanulástól a hivatalos levelekig

munkatankönyvvel együtt is használhatóak. A tankönyv példáinak alkalmazását a

kiadó engedélyezte. A program elkészítésének célja, hogy egy jól használható

segédeszköz álljon rendelkezésre a gépírás alapjainak elsajátításához,

gyakorlásához. Tapasztalatok híján más iskolába is ellátogattam, hogy

lehetőségeimhez mérten minél jobban megismerkedjek a témával. Szerencsére a

felkeresett intézményben szívesen fogadtak és a segítségnyújtás sem maradt el. A

kollégáim többek között azt is felajánlották, hogy a készülő programot

folyamatosan tesztelik.

45. ábra A gyakorló program használata

A gyakorló program olyan kollégák útmutatása alapján készült, akiknek

sokéves tapasztalatára nyugodtan támaszkodhatok. Az eredeti elképzelésem sok

pontban ütközött véleményükkel, viszont az általuk javasolt változtatások

előnyére váltak a programnak. A feladat megkezdése előtt több gépírás

oktatóprogramot áttanulmányoztam. A megismert tanítási segédanyagoknak

kiemelendő hátránya, hogy nem dolgozik együtt a tankönyvvel, ezért nem

megfelelő a betűk elsajátításának a sorrendje. Valamennyi működésében szerepel

a leütött karakterek megjelenítése a képernyőn. Ez a tulajdonság ellentmond a

gépírás-tanulás szabályainak, hiszen a tanuló nem láthatja a leütött karaktereket. A

tankönyvi háttér nem megfelelő, és az áttekintett gyakorlatsorokhoz rendszerint

nincs írott szövegű melléklet. Az oktató tanár vagy kinyomtatja (legépeli) és

sokszorosítja a gyakorlatok szövegét, vagy nem használja az oktatóprogramokat.

A sokszorosítás alkalmazásakor a program használata közben a tanulók lesötétítik,

letakarják vagy kikapcsolják a monitort. A felvázolt módszer pedig -mindenki

beláthatja- elég körülményes. Az általam készített gyakorló programban ezt a

problémát sikerült teljesen kiküszöbölni. Új tankönyv forgalomba kerülése

esetén, illetve ha a tanár szeretné kiegészítésekkel ellátni a tankönyvet, a

háttértárolón elhelyezett szövegek egyszerűen cserélhetők. A leütött karaktereket

szükség esetén nem látják a felhasználók, mégis mindig pontosan tudják követni,

hogy éppen melyik betű rögzítése a megoldandó feladat. Az esetlegesen téves,

fölösleges leütéseket saját maga tudja javítani. A javítgatások ezért jelentősen

lecsökkenthetőek.

7.1. Kérdőív

A program hasznosságának ellenőrzésére készítettem egy kérdőívet.

Föltettem néhány kérdést azoknak a tanulóknak, akik segítettek tesztelni a

programot. Négy osztály nyolc gépírócsoportja, összesen 87 tanulója töltötte ki a

tesztet. A kérdőív kitöltetésében azok a kollégák voltak segítségemre, akik a

program tervezésében is tanácsokat adtak. A tanulók a tesztelés és a kérdőív

elkészítése közben nem tudták, hogy a program milyen forrásból származik, mivel

nem szerettem volna elfogult véleményeket. A kérdőívre kapott válaszokat

összegyűjtöttem és kiértékeltem. Az eredményt diagrammal szemléltetem. A

kérdőíven az egyes válasz a kevésbé, az ötös válasz a kifogástalan minősítést

jelenti. A kérdőívet elhelyeztem mellékletként a dokumentum végén.

1. Értékeld a Gépírás gyakorló programot!1 2 3 4 51 1 10 29 46

2. Mennyire tartod használhatónak?1 17 16 20 33

3. Mennyire áttekinthető a felülete?3 5 9 15 68

4. Melyik nehézségi szintet tartod leghasznosabbnak? Kezdő

28 25 17 12 5

Haladó4 25 32 14 11

Mester10 12 25 20 20

5. Alkalmasnak tartod otthoni gyakorlásra?4 7 9 9 59

6. Ajánlanád másoknak?8 10 18 12 38

A válaszokból kiderül, hogy a tanulók a programot komolyan vették. A

funkcióit kipróbálták, használták és elsajátították. Az értékelésük azt bizonyítja,

hogy használható programról van szó. A felülete könnyen kezelhető. Az a néhány

tanuló, aki nem boldogult vele önállóan, valószínűleg más programok használatát

is nehezen sajátítja el. A nehézségi szintek közül legkevésbé a kezdő szintet

találták hasznosnak. Közel egyforma értékelést kapott viszont a haladó és a

mester fokozat. Valószínűleg azért, mert a tanulók szívesebben választják a

könnyebb megoldást és nem szívesen dolgoznak olyan felülettel, amely „nehezíti”

a munkájukat. Segítőim azonban megnyugtattak, mondván, hogy a tantárgy

tanulásának kezdetekor a képernyőt letakarásától is ugyanígy szoktak

idegenkedni. Ezek a válaszok nem a program ezen megoldásának szólnak, hanem

a ténynek, hogy nem láthatják a munkájukat. A tanulók a programot alkalmasnak

tartják arra, hogy akár otthon is gyakoroljanak a segítségével.

7.2. Ami hiányzik a gépírás órákról

A számítógépet használók egy része olyan karaktereket is használ,

amelyeket nem ismételnek többször gépírás órán. A programozási nyelvek

használóiról van szó. A betűk, számok és alapvető írásjelek megtanulása ugyanis

kevés a programozóknak. Minden program forrásnyelvi része különleges

karakterek sokaságával egészíti ki a változók, eljárások, függvények működését.

Ezek a karakterek például a # $ { } ^ \\ < > és még sorolhatnám. Előfordulásuk

szinte csak a felhasználói környezetre korlátozódik.

7.3. A számítógép által nyújtható további lehetőségek

A program az olvasva-másolás elvén működik. A tanuló olvassa a

szöveget a képernyőről, vagy az esetlegesen kinyomtatott segédanyagról. Önálló

munka, számonkérés esetén a tempót önállóan meghatározva gépeli a

betűkapcsolatokat, a szöveget. Multimédiás számítógépeken lehetővé válik

fejlettebb oktatási eszközök használata. A tanulók gépelhetnek olyan szöveget,

amelyet fülhallgatón keresztül hallgatnak a számítógépből. Az adott szöveg

indítása, megállítása, visszajátszása történhet esetleg billentyűleütésre is. A

jövőben valószínűleg nem lesznek gépírás tankönyvek. Szerepüket az ilyen és

ehhez hasonló segédprogramok fogják betölteni.

7.4. Zsákutca

A korai írógépek karjai gyakran összeakadtak. A problémát úgy próbálták

megoldani, hogy a gépelési sebességet a betűk keverésével csökkentették. A

módszer jó ideig megfelelt, ezért a QWERT billentyűkiosztás az egész világon

elterjedt. A számítógépek használatával ma már egyáltalán nem valós ez a

probléma, de a felhasználók annyira megszokták, hogy ma is minden országban az

összekevert billentyűzetet használják. Kivétel ez alól, ha a gépírást élőbeszéd

rögzítésére használják. Bírósági tárgyalásokon, parlamenti közvetítéseken

láthatunk erre példát.

„August Dvorak 1930-ban tervezett billentyű kiosztása a gyorsaságra és a

kényelemre helyezi a hangsúlyt. Ha egy átlagos angol szöveg gépelése alatt a

hagyományos QWERTY billentyűzeten 16 mérföldet tesznek meg a gépírók ujjai,

addig a Dvorak billentyűzeten csak egyet.” [4]

46. ábra magyar kiosztású Dvorak billentyű elrendezés

Az alternatív kiosztások nem fognak elterjedni az előnyeik ellenére sem.

Nem kerülnek nagyléptékű sorozatgyártásra, mert az ilyen billentyűzetre kicsi a

kereslet. Az oka talán a gépírásoktatás. Az iskolákban kizárólag a hagyományos

billentyűn tanítják a gépelést. Rögzülnek a betűk eléréséhez szükséges

mozdulatok. Megszokjuk a betűk helyét, egy másik kiosztásra való áttérés pedig

szinte lehetetlen feladat.

Kép és ábrajegyzék

8. Kép és ábrajegyzék

1. ábra A billentyűzet részei...................................................................................182. ábra A billentyűzet felosztása............................................................................183. ábra Tankönyvvel letakart képernyők................................................................194. ábra Metronóm vagy zenei alap az ütemtartás segítésére..................................225. ábra Virtuális billentyűzet..................................................................................266. ábra GepOkt007....................................................................................................277. ábra GepOkt007 dolgozat értékelése....................................................................278. ábra Mikrobi panelek.........................................................................................289. ábra Mikrobi felhasználói felülete.....................................................................2910. ábra Még egy tehén is elbődül, ha hibázunk....................................................3011. ábra ZAV gépíró versenyprogram...................................................................3012. ábra Gépírás 2000 Temérdek beállítási lehetőség............................................3113. ábra Betűtanulás, gyakorlás.............................................................................3114. ábra Gép Elek képernyő felépítése...................................................................3215. ábra Gép Elek használat közben......................................................................3316. ábra A Delphi felhasználói felülete..................................................................3417. ábra RichEdit eseményei..................................................................................3718. ábra Feltétel hiányában elszáll a program........................................................3919. ábra Az Aktualis_Panel eljárás........................................................................4020. ábra RichEdit1Change eljárás..........................................................................4121. ábra OnKeyPress esemény...............................................................................4222. ábra RadioGroup.Items....................................................................................4223. ábra RadioGroupClick eljárás..........................................................................4324. ábra Menükészítés............................................................................................4425. ábra OpenDialog és SaveDialog Object Inspector...........................................4526. ábra Mentés dialógusablak...............................................................................4527. ábra Mentés menüpont OnClick eljárása.........................................................4628. ábra Üzenetdoboz.............................................................................................4629. ábra Megnyitás dialógusablak..........................................................................4730. ábra Megnyitás menüpont Megnyits1Click eljárása........................................4731. ábra Bezárás.....................................................................................................4832. ábra Névjegy....................................................................................................4833. ábra Unit2 beépítése a kódba...........................................................................5034. ábra Sg2Click eljárás.......................................................................................5035. ábra Súgó modális ablakban............................................................................5136. ábra Unit2 kódja...............................................................................................5237. ábra Picture Editor...........................................................................................5338. ábra Program kódja..........................................................................................5339. ábra Delphi telepítése.......................................................................................5440. ábra Setup Checklist és Visual Design beállítások..........................................5541. ábra Specify Component..................................................................................5642. ábra A Gépírás gyakorló képernyő felépítése..................................................5943. ábra Statisztikai panelek...................................................................................6044. ábra Nehézségi szintek.....................................................................................6245. ábra A gyakorló program használata...............................................................64

46. ábra magyar kiosztású Dvorak billentyű elrendezés........................................7047. ábra Műszaki Kiadó.........................................................................................74

Melléklet

9. Melléklet

9.1. Kérdőív

A válaszok: 1 kevésbé 5 kifogástalanElegendő egy választ megjelölni.

1. Értékeld a Gépírás gyakorló programot!1 2 3 4 5

2. Mennyire tartod használhatónak?1 2 3 4 5

3. Mennyire áttekinthető a felülete?1 2 3 4 5

4. Melyik nehézségi szintet tartod leghasznosabbnak?

Kezdő1 2 3 4 5

Haladó1 2 3 4 5

Mester1 2 3 4 5

5. Alkalmasnak tartod otthoni gyakorlásra?1 2 3 4 5

6. Ajánlanád másoknak?1 2 3 4 5

9.2. A Műszaki Kiadó jóváhagyása

Mivel az óráinkon a Műszaki Kiadó könyveit használjuk, a könyv alapján

lett felépítve a tanmenet, többször is hivatkozok a szövegére.

47. ábra Műszaki Kiadó

74

Felhasznált irodalom

1. KIS ÁDÁM (2008) A szöveg a digitális térben. A doktori (Phd)

disszertáció tézisei. Pannon Egyetem Témavezetők: Navracsics Judit,

Lengyel Zsolt Veszprém

2. KÖKÉNY SÁNDOR (1996) Gépírás I. Tankönyvkiadó Budapest

3. MEZEI – BÁBOSIK (1994) Neveléstan. Telosz Kiadó Budapest

4. SZEGHALMY SZILVIA (2007) Közel optimális billentyűkiosztás

készítése a magyar nyelvhez. Debrecen

5. TANTERV ÉS UTASÍTÁS (1996) Kereskedelem - Marketing

szakmacsoport - szakközépiskolai tanterv

6. TANTERVI ADATBANK (1997) OKI Program- és Tantervfejlesztési

Központ Budapest

75

Cd melléklet tartalma

Diplomadolgozat\Diplomadolgozat Bede Csaba V0H1QX 2009.docDiplomadolgozat\Diplomadolgozat Bede Csaba V0H1QX 2009.pdfDiplomadolgozat\Bede Csaba Beszámoló a diplomadolgozatról.ppsForrásnyelvi program\DELETE.BMPForrásnyelvi program\gepi.dcuForrásnyelvi program\gepi.dfmForrásnyelvi program\gepi.icoForrásnyelvi program\gepi.pasForrásnyelvi program\gepi.~dfmForrásnyelvi program\gepi.~pasForrásnyelvi program\gepi_pro.cfgForrásnyelvi program\gepi_pro.dofForrásnyelvi program\gepi_pro.dprForrásnyelvi program\gepi_pro.resForrásnyelvi program\gepi_pro.~dprForrásnyelvi program\irogep.bmpForrásnyelvi program\OPEN.BMPForrásnyelvi program\PROP.BMPForrásnyelvi program\SAVE.BMPForrásnyelvi program\Unit2.dcuForrásnyelvi program\Unit2.dfmForrásnyelvi program\Unit2.pasForrásnyelvi program\Unit2.~dfmForrásnyelvi program\Unit2.~pasInstall\DISK1.IDInstall\SETUP.EXEInstall\SETUP.INIInstall\SETUP.INSInstall\SETUP.PKGInstall\_INST32I.EX_Install\_ISDEL.EXEInstall\_SETUP.1Install\_SETUP.DLLInstall\_SETUP.LIBProgram\gepi_pro.exeProgram\Text\betu_01.txtProgram\Text\betu_02.txtProgram\Text\betu_03.txtProgram\Text\betu_04.txtProgram\Text\betu_05.txtProgram\Text\betu_06.txtProgram\Text\betu_07.txtProgram\Text\betu_08.txtProgram\Text\betu_09.txtProgram\Text\betu_10.txt

76

Program\Text\betu_11.txtProgram\Text\betu_12.txtProgram\Text\betu_13.txtProgram\Text\betu_14.txtProgram\Text\betu_15.txtProgram\Text\betu_16.txtProgram\Text\betu_17.txtProgram\Text\betu_18.txtProgram\Text\betu_19.txtProgram\Text\szogyakorlat_01.txtProgram\Text\szogyakorlat_02.txtProgram\Text\szogyakorlat_03.txtProgram\Text\szogyakorlat_04.txtProgram\Text\szogyakorlat_05.txtProgram\Text\szogyakorlat_06.txtProgram\Text\szogyakorlat_07.txtProgram\Text\szogyakorlat_08.txtProgram\Text\szogyakorlat_09.txtProgram\Text\szogyakorlat_10.txtProgram\Text\szogyakorlat_11.txtProgram\Text\szogyakorlat_12.txtProgram\Text\szogyakorlat_13.txtProgram\Text\szogyakorlat_14.txtProgram\Text\szogyakorlat_15.txtProgram\Text\szogyakorlat_16.txtProgram\Text\szogyakorlat_17.txtProgram\Text\szogyakorlat_18.txtProgram\Text\szogyakorlat_19.txtProgram\Text\szoveg_01.txtProgram\Text\szoveg_02.txtProgram\Text\szoveg_03.txtProgram\Text\szoveg_04.txtProgram\Text\szoveg_05.txtProgram\Text\szoveg_06.txtProgram\Text\szoveg_07.txtProgram\Text\szoveg_08.txtProgram\Text\szoveg_09.txtProgram\Text\szoveg_10.txtProgram\Text\szoveg_11.txtProgram\Text\szoveg_12.txtProgram\Text\szoveg_13.txtProgram\Text\szoveg_14.txtProgram\Text\szoveg_15.txtProgram\Text\szoveg_16.txtProgram\Text\szoveg_17.txtProgram\Text\szoveg_18.txtProgram\Text\szoveg_19.txt

77