pénzügy (számvitel) 10. foglalkozás sap business one...

ÓÓÓbbbuuudddaaaiii EEEgggyyyeeettteeemmm NNNeeeuuummmaaannnnnn JJJááánnnooosss IIInnnfffooorrrmmmaaatttiiikkkaaaiii KKKaaarrr

SSSAAAPPP BBBuuusssiiinnneeessssss OOOnnneee 888...888222 VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI ÜGYVITELI PROGRAMRENDSZER

Váradi László

PPPééénnnzzzüüügggyyy (((SSSzzzááámmmvvviiittteeelll)))

OKTATÁSI SEGÉDANYAG

2012/13. tanév 2. szemeszter 10. foglalkozás

Budapest, 2013. május 3. (péntek)

Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás SAP Business One 8.82

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 2

Váradi László: Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás

Copyright © Váradi László, 2013

.



T A R T A L O M J E G Y Z É K

1 BIZONYLAT NYOMTATÁS ....................................................................................................................... 5

1 KÖLTSÉGKERET ...................................................................................................................................... 7

1.1 KÖLTSÉGKERET FORGATÓKÖNYVEK .................................................................................................................. 8 1.2 KÖLTSÉGKERET-FELOSZTÁSA MÓDSZEREI .......................................................................................................... 8 1.3 KÖLTSÉGKERET .......................................................................................................................................... 10

1.3.1 Új forgatókönyvek létrehozása és a Fő költségkeret hozzárendelése ....................................... 12 1.3.2 Forgatókönyv másolása ............................................................................................................ 15 1.3.3 Figyelmeztetés generálása költségkeret túllépéssel ................................................................. 17

1.4 FELADAT ............................................................................................................................................... 19

2 KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS .............................................................................................................................. 20

2.1 DIMENZIÓK .............................................................................................................................................. 20 2.2 KÖLTSÉGHELYEK ........................................................................................................................................ 21 2.3 FELOSZTÁSI SZABÁLYOK ............................................................................................................................... 22 2.4 KÖLTSÉGHELYEK ÉS FELOSZTÁSI SZABÁLYOK TÁBLÁZATA ..................................................................................... 24

2.4.1 Elosztási szabály hozzárendelése a ráfordítási számlához és költségek könyvelése ................. 25 2.5 KÖLTSÉGHELY - HIERARCHIA ......................................................................................................................... 26 2.6 KÖLTSÉGHELY-BESZÁMOLÓ .......................................................................................................................... 26 2.7 FELOSZTÁSBESZÁMOLÓ ............................................................................................................................... 31 2.8 KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS ÖSSZEGZŐ BESZÁMOLÓJA .................................................................................................. 32 2.9 KÖLTSÉGKERET VS. KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS ........................................................................................................... 35 2.10 FELADAT .......................................................................................................................................... 36

3 PÉNZNEMEK ........................................................................................................................................ 36

3.1 ÜZLETI PARTNEREK PÉNZNEME ..................................................................................................................... 37 3.2 SZÁMLAKERET PÉNZNEME ........................................................................................................................... 38 3.3 PÉNZNEMEK MEGHATÁROZÁSA .................................................................................................................... 38 3.4 FELADAT - ÜZLETI PARTNER TÖRZSREKORDOK DEFINIÁLÁSA ............................................................................. 39

3.4.1 ÁPISZ szállítói törzsrekord létrehozása ...................................................................................... 39 3.4.2 Írószer Nagykereskedelmi Kft. létrehozása ............................................................................... 39 3.4.3 Sweet golyóstoll törzsrekord ..................................................................................................... 40

3.5 BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI BIZONYLATOK LÉTREHOZÁSA ................................................................................... 41 3.5.1 Bejövő számla ............................................................................................................................ 41 3.5.2 Kimenő számla .......................................................................................................................... 41 3.5.3 Bruttó nyereség ......................................................................................................................... 41 3.5.4 Pénzügyi beszámolók ................................................................................................................ 41

4 ÁRFOLYAMELTÉRÉSEK KÖNYVELÉSE .................................................................................................... 41

4.1 TÖRZSADATOK .......................................................................................................................................... 42 4.1.1 ÁPISZ szállítói törzsrekord ......................................................................................................... 42 4.1.2 Írószer Nagykereskedelmi Kft. ................................................................................................... 42 4.1.3 Sweet golyóstoll törzsrekord ..................................................................................................... 42

4.2 BESZERZÉS, ÉRTÉKESÍTÉS ÉS FIZETÉS ............................................................................................................... 42 4.2.1 Beszerzés ................................................................................................................................... 42 4.2.2 Értékesítés ................................................................................................................................. 42 4.2.3 Bejövő fizetés............................................................................................................................. 42 4.2.4 Kimenő fizetés ........................................................................................................................... 43 4.2.5 Könyvelések ............................................................................................................................... 43



5 FIZETÉSI FELTÉTELEK ............................................................................................................................ 43

5.1 SKONTÓ .................................................................................................................................................. 45 5.2 KIMENŐ SZÁMLA ....................................................................................................................................... 46 5.3 BANK DEFINIÁLÁSA .................................................................................................................................... 46

5.3.1 Bankfiók definiálása ................................................................................................................. 47 5.3.2 Fizetési mód definíálása ............................................................................................................ 50

6 FIZETÉSI VARÁZSLÓ .............................................................................................................................. 51

6.1 FIZETÉSI FUTÁS KIVÁLASZTÁSA ...................................................................................................................... 52 6.2 ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK .......................................................................................................................... 53 6.3 ÜZLETI PARTNEREK – SZŰRÉSI FELTÉTELEK ....................................................................................................... 54 6.4 BIZONYLATPARAMÉTEREK............................................................................................................................ 55 6.5 FIZETÉSI MÓD – SZŰRÉSI FELTÉTELEK ............................................................................................................. 55 6.6 AJÁNLÁSBESZÁMOLÓ .................................................................................................................................. 56 6.7 OPCIÓK MENTÉSE ...................................................................................................................................... 56 6.8 FIZETÉSI FUTÁS ÖSSZEFOGLALÓ ..................................................................................................................... 57 6.9 BIZONYLAT- ÉS BESZÁMOLÓNYOMTATÁS ........................................................................................................ 58

6.9.1 Bizonylat- és beszámolónyomtatás. Nem bevont tranzakciók .................................................. 58 6.9.2 Bizonylat-BNY. Ország-összefoglaló beszámoló ........................................................................ 59 6.9.3 Bizonylat- és BNY. Pénznem-összefoglaló beszámoló ............................................................... 59 6.9.4 Bizonylat- és BNY. ÜP - összefoglaló beszámoló ....................................................................... 59 6.9.5 Bizonylat- és BNY. Fizetési mód - összefoglaló beszámoló ........................................................ 59 6.9.6 Bizonylat- és BNY. Bankszámla - összefoglaló beszámoló ......................................................... 60 6.9.7 Bizonylat- és BNY. Átutalás - összefoglaló beszámoló .............................................................. 60

6.10 FELADAT ............................................................................................................................................ 60 6.10.1 Bank definiálása ........................................................................................................................ 60 6.10.2 Fizetési mód definíciója ............................................................................................................. 61 6.10.3 Vevői törzsrekord létrehozása ................................................................................................... 61 6.10.4 Kimenő számla létrehozása ....................................................................................................... 61 6.10.5 Fizetési futás alapértékeinek megadása ................................................................................... 61 6.10.6 Fizetési varázsló ......................................................................................................................... 62

6.11 BEJÖVŐ FIZETÉSEK ................................................................................................................................ 62

7 .................................................................................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.



1 BIZONYLAT NYOMTATÁS

A nyomtatási funkció lehetőséget biztosít a naplókönyvelések kinyomtatására. Ennek

eléréséhez a bizonylatfajtánál ki kell azt választani. Beállítható még a könyvelési dátum

intervalluma és a nyomtatni kívánt példányszám is (1. ábra). A naplókönyvelés és a

megfelelő feltételek beállítását követően az OK gombra kattintva megjelenik egy lista (2.

ábra), ahol bejelölhetjük azokat a naplókönyveléseket, melyeket ki kívánunk nyomtatni. A

már ismert módon több sort is kijelölhetünk nyomtatásra.

1. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek



2. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek – Nyomtatás Naplókönyvelések

A listánkban kijelöltük a 5. naplókönyvelést, a sor elején lévő navigációs nyílra kattintva

megjelenik a naplókönyvelés (3. ábra), melynek az alapbizonylata egy szállítás (VL).

3. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek –

Nyomtatás Naplókönyvelések - Naplókönyvelés




Nyomtatás Naplókönyvelések – Nyomtatási kép


Nyomtatás Naplókönyvelések – Nyomtatási kép

Ha az 5. naplókönyvelés megjelölését követően a nyomtatási kép ikonra (4. ábra) kattintunk,

akkor megjelenik a naplókönyvelés (5. ábra) abban a formában, ahogyan kinyomtatásra kerül.

Természetesen ezt a nyomtatási képet a felhasználó igényeinek megfelelően át tudjuk

alakítani, a szükséges elemekkel ki tudjuk egészíteni.

1 KÖLTSÉGKERET

A Költségkereten belül három almenüt (Költségkeret forgatókönyvek, Költségkeret-felosztás

módszerei, Költségkeret) érhetünk el abban az esetben, ha az adminisztrációs részben az

általános beállításoknál a Költségkeret regiszteren belül bejelöltük a Költségkeret használata

mezőt, ellenkező esetben a három lehetőség közül egyiket sem tudjuk megnyitni. Ebben a

részben bemutatjuk, hogyan definiálhatunk költségkeretet az egyes főkönyvi számlákhoz a

kiválasztott forgatókönyvekkel összhangban. A rendszer azt is lehetővé teszi, hogy figyeljük a

költségkeretek alakulását. Beállíthatunk figyelmeztetést, ha túllépjük a keretet vagy meg is

akadályozhatjuk a költségkeret túllépését. Meghatározhatjuk azt is, hogy az ellenőrzés melyik

ponton történjen, ez lehetséges a megrendelés vagy a betárolás vagy pedig pénzügyi,



könyvelési tranzakciónál. Ez utóbbiakat az adminisztrációs részben állíthatjuk be. Itt adhatjuk

meg azt is, hogy a rendszer éves vagy havi kereteket figyeljen. A főkönyvi számlák közül

meg kell jelölni azokat, melyekhez kapcsolódó könyveléseket figyelni kívánjuk. A

számlakereten belül a számla részleteinél költségkeret relevánssá kell tenni a kapcsolódó

számlákat. A beállítások sorához még hozzátartozik a felosztási módszerének a definiálása és

meghatározása.

1.1 KÖLTSÉGKERET FORGATÓKÖNYVEK

Az alkalmazás lehetővé teszi több költségkeret forgatókönyvnek a használatát is. Ezek a

forgatókönyvek lehetnek egymástól függetlenek, de épülhetnek egymásra is. Mindig van egy

fő költségkeret, mellyel szemben a rendszer a keretet ellenőrzi. Kiegészítő forgatókönyv lehet

egy optimista forgatókönyv, amikor több forrás áll rendelkezésre, pesszimista pedig, amikor

kevesebb az elérhető forrás. ˝A költségkeret forgatókönyvek főként költségkeret beszámolók

megjelenítésére használatosak. Forgatókönyv használható a cég költségkeretének egy adott

helyzetére vonatkozó prognózis létrehozásához és fontos információk kinyeréséhez arról,

hogy a kiválasztott forgatókönyv szerint milyen lesz a költségkeret tervezési egyenleg.˝

Alábbiakban bemutatjuk a Költségkeret forgatókönyvek létrehozásának menetét, melyek a

Költségkeret-forgatókönyvek – meghatározás ablakban történik. (6. ábra) Az ablak

megnyitását követően egy a Sor hozzáadása paranccsal megjelenítjük a Fő költségkeretet. A

gazdasági év kiválasztását követően új forgatókönyveket is létrehozhatunk. A következő

lépésként a Fő költségkeret forgatókönyvhöz kijelöljük azokat a főkönyvi számlaszámokat,

melyekhez kapcsolódóan a költségkeretet figyelni kívánjuk. A kijelölést követőn meg kell

adni számlaszámonként a keret nagyságát. Ezt megelőzően azonban még áttekintjük a

Költségkeret felosztás módszereit. (Ábráknál használt rövidítés: Forgatókönyv - fk)

6. ábra : Pü > Költségkeret > Költségkeret fk-ek/Költségkeret fk-ek meghatározás 1.

1.2 KÖLTSÉGKERET-FELOSZTÁSA MÓDSZEREI

A Költségkeret felosztás módszerei – meghatározás ablakban (7. ábra) a költségkeret

felosztásának módját adhatjuk meg. Az ablak mezői : Módszer – ez egy azonosító szám,

melyet a rendszer automatikusan hoz létre. Módszer neve – tetszés szerint megadható.



Összesen – itt adjuk meg a teljes összeget, amit a hónapok között feloszthatunk. Az

összegnek nullánál nagyobb és saját pénznemben megadott értékűnek kell lennie. Hónap – a

program jeleníti meg, az év hónapjait jelöli. Szorzó – az egyes hónapokhoz az összesen érték

hányadát adjuk meg. Törlés – a kapcsolóra kattintva törlésre kerülnek a szorzó értékei.

Alapértelmezett: a kapcsolóra kattintva a módszer alapértelmezettként kerül beállításra.

7. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret-felosztás módszerei 1.

A költségkeret felosztása módszerekről csak akkor van értelme beszélni, ha az

adminisztrációs fejezetben az általános beállításoknál a havi költségkeretet jelöltük meg. A

programrendszer telepítését követően minden vállalaton belül három módszer érhető, ezek az

Egyenlő (a költségkeret egyenlően kerül felosztásra az év hónapjai között), a Növekvő

sorrend (a költségkeret összege növekvő sorrendben kerül felosztásra az év hónapjai között)

és a Csökenő sorrend (a költségkeret összege csökkenő sorrendben kerül felosztásra az év

hónapjai között.) (8. ábra) A csökkenő sorrendet hasonlóan kell elképzelni, mint a növekvőt.

Ez esetben az 1. hónapnál 12, a 12. hónapnál pedig 1szerepel.



8. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret-felosztás módszerei 2.

1.3 KÖLTSÉGKERET

A költségkeret kezelését megelőzően néhány beállítást el kell végeznünk, tehát szükséges: 1.

a már említett költségkeret mező megjelölése. 2. költségkeret forgatókönyv és a 3.

költségkeret felosztási módszer definiálása. Ezeket a feltételeket az előzőekben már

teljesíthettük így a következőkben be tudjuk mutatni a költségkeret kezelésének folyamatát.

A folyamat következő lépéseként megjelenítjük a Költségkeret-forgatókönyv meghatározása

ablakot. (9. ábra) A Forgatókönyvnél a legördülő mezőben kiválasztjuk azt, amelyhez

kapcsolódóan a költségkeretet kezelni kívánjuk. Itt pillanatnyilag még csak a Fő költségkeret

látható (később majd létrehozunk több forgatókönyvet is). A keresés gombbal megjelenített

Főkönyvi számlák – szűrési feltételek ablak segítségével meghatározott számlákat

választhatunk ki, melyek megjelennek a táblázati részben. A Keresés melletti legördülő

listában pedig a számlák szintjeit állíthatjuk be. A táblázat X oszlopában a megjeleníteni

kíván számlákat jelölhetjük meg.

9. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/ Költségkeret-fk meghatározása 1.

Példánkban három főkönyvi számlát választunk ki, melyek 52200004 – Bérleti díj 4. sz. pr.,

52610004 – Belföldi utazás költségei 4. sz. pr., 52910004 – Telefon 4. sz. pr. (10. ábra)




Az OK gombra kattintva megjelenik egy új ablak, melynek neve Költségkeret-

forgatókönyvek – meghatározás (Forgatókönyv – Fő költségkeret). Az ablak neve mellett

szerepel a kiválasztott forgatókönyv neve is, példánkban ez a Forgatókönyv – Fő költségkeret.

(11. ábra)

11. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret-fk-ek – meghatározás 1.

Az első mezőt (Költségkeret nélküli számlák megjelenítése) ha megjelöljük láthatóvá válnak

a költségkeret nélküli számlák, azok közül az ábránkon a szűrési feltételekben megjelölt

három. (12. ábra) Ha nem szűrjük a számlákat akkor a program többet is kilistáz.


Számlaszám és Számla megnevezése – a számlakeretben megadottaknak megfelelően

jelennek meg. Fölérendelt számla - . % - Módszer – egy legördülő listából választhatunk az

Egyenlő (e módszer kiválasztása esetében a költségkeret összegét a rendszer egyenlően osztja

el a 12 hónap között), a Növekvő sorrend (e módszer választása esetében a költségkeretnek



csak egy kis része kerül felhasználása az első hónapokban és a nagyobb rész az év utolsó

hónapjaiban), a Csökkenő sorrend (e módszer választása esetében a költségkeretnek csak

egy kis része kerül felhasználása az év utolsó hónapjaiban és a nagyobb rész az év első

hónapjaiban) és a Manuális lehetőségek közül (e módszer választása esetében manuálisan

határozhatjuk meg a költségkeret elosztását az egyes hónapok között), itt új módszert is

definiálhatunk. Azt is beállíthatjuk, hogy a költségkeretet csak két-három hónapra osztjuk el.

Tartozik – ide jegyezzük be a költségkeret összegét saját PN-ben. Követel – itt szerepek a

költségkeret összege a bejövő fizetések számláihoz. Tény – a számla tényleges összege a

naplókönyvelések alapján. Példánkban korábban már költségkeret-relevánssá tett három

számlaszámhoz rendeltünk költségkeretet, ezek: 52200004 Bérleti díjak 4. sz. pr. –

1.000.000,- Ft, 52610004 Belföldi utazás költségei 4. sz. pr. – 600.000,- Ft, 52910004 Telefon

4. sz. pr. – 100.000,- Ft. Mind a három esetben a módszer Egyenlő. (13. ábra) Aktualizálás

gombra kattintva menthetjük adatainkat az OK majd a Mégsem kapcsolókkal visszajutunk a

Főmenühöz.


A fenti műveletek elvégzésével a Fő költségkeret forgatókönyvhöz rendeltünk három

főkönyvi számlaszámot és a hozzátartozó költségkereteket is megadtuk, melyek alakulását

figyelhetjük. További példáinkban megmutatjuk, hogy hogyan hozunk létre újabb

költségkeret forgatókönyveket és hogyan származtatjuk a egyik forgatókönyvből a másikat,

illetve hogyan történik azok másolása.

1.3.1 Új forgatókönyvek létrehozása és a Fő költségkeret hozzárendelése

Ez a következőképpen történik. A továbblépéshez egy új sor beszúrása szükséges. Ezt

megtehetjük a MS-on az Adatok menü Sor hozzáadása parancsára vagy pedig a jobb

egérgombbal megjelenített legördülő menüből a hasonló nevű sorra való kattintással. (14.

ábra)



14. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret fk-ek/Költségkeret fk-ek meghatározás 2.

Az új sor megjelenésével egy időben a Költségkeret neve és a Kiindulási alap mezőkbe

bejegyzésre kerül az ˝Új költségkeret 1˝ szöveg, mely felülírható. (15. ábra) A Költségkeret

neve mezőbe rögzítettünk egy új nevet (KK_18) a Kiindulási alap mezőben pedig a legördülő

listából kiválasztottuk a Fő költségkeretet ezt követően pedig a Kezdő arányt (80 %) állítottuk

be. Nincs kerekítés. (16. ábra)



A Kerekítési módszernél a legördülő listában négy lehetőség jelenik meg, ezek: Nincs

kerekítés, Kerekítés tizedes összegre, Kerekítés egész összegre és a Kerekítés egész tizedesre.

Az Aktualizálás gombra való kattintás követően vihetünk fel új sort. Aktualizálást követően

OK gombra kattintva visszatérünk a Főmenühöz. Már létező sorokat törölhetünk is. Ezt



megtehetjük a MS-on az Adatok menü Sor törlése parancsára vagy pedig a jobb egérgombbal

megjelenített legördülő menüből a hasonló nevű sorra való kattintással. Az OK gombra való

kattintást követően átlépünk a Költségkeret menüpontra és megjelenítjük a Költségkeret

forgatókönyv meghatározása ablakot. Látható, hogy most már megjelenik az előbb létrehozott

forgatókönyv is. Kiválasztjuk az utóbb létrehozottat, illetve kiválasztjuk a korábban

költségkerettel rendelkező három főkönyvi számlaszámot (17. ábra), majd pedig az OK

kapcsolóra kattintunk.


Látható, hogy az ablakban a Fő költségkeretnek a 80 %-a jelent meg az egyes

számlaszámoknál. Ez a pesszimista változat, amikor is feltételezzük, hogy kevesebbet

költhetünk a Fő költségkeret forgatókönyven lévő összegeknél. (18. ábra)


Ezt megismételjük 120 %-kal is (19. ábra). Itt már csak az eredményt mutatjuk meg. Ez az

optimista változat, amikor is feltételezzük, hogy többet költhetünk a Fő költségkeret

forgatókönyven lévő összegeknél. (20. ábra).





1.3.2 Forgatókönyv másolása

A programrendszer lehetőséget biztosít a forgatókönyvek másolására is. A következő

példánkban ezt mutatjuk be. A KK_18 forgatókönyvhöz az előző példánkba már

hozzárendeltünk keretösszegeket. A másolási feladatunkban a Fő költségkeret forgatókönyv,

mint forrás adatokat átmásoljuk a KK_19 forgatókönyvhöz, mint cél területhez. Ennek a

menete a következő: Megjelenítjük a Költségkeret forgatókönyvek – meghatározás ablakot

(19. ábra). Itt rákattintunk a Forgatókönyvek másolása kapcsolóra, melynek hatására

megjelenik egy új ablak, melynek neve: Költéskeret-forgatókönyvek másolása. A felső részen

találhatók az Eredeti adatok, az alsón pedig a Céladatok. Az eredetinél a legördülő listából

kiválasztjuk a Fő költségkeret-2013.01.01 sort, az alsó területen szintén egy legördülő listából

a KK_19-2013.01.01 forgatókönyvet. A jobb oldali részen megjelöljük a három korábban már

kiválasztott főkönyvi számlaszámokat (ezt el is hagyhatjuk, e nélkül is megtörténik a

másolás) (21. ábra)



21. ábra: Pü > Költségkeret > Ktsgk.fk-ek/Ktsgk.fk-vek-meghatározás/Ktsgk.-fk-ek másolása

Ezt követően a Végrehajtás kapcsolóra kattintunk, amikor is megjelenik egy dialógus ablak,

ami arra figyelmeztet, hogy a megjelölt számlákon költségkeret adatok már szerepelnek (22.

ábra), ezt mindegyiknél megismétli. Azonban, ha Mindegyikre igen gombra kattintunk, akkor

nem teszi fel a program minden esetben ezt a kérdést. (Az ábra megnevezésében alkalmazott

rövidítés: költségkeret forgatókönyv – Ktsgk.fk.)

22. ábra: Pü > Ktsgk > Ktsgk-fk-vek/Ktsgk-fk-ek-meghat/Ktsgk-fk-vek másolása/Rendszerüzenet

Ezt követően a Költségkeret-forgatókönyv meghatározása ablakban beállítva a megfelelő

paramétereket (23. ábra) és az OK gombra kattintva megjelenik a Költségkeret-

forgatókönyvek – meghatározás (Forgatókönyv – KK_19) ablak és benne a Fő költségkeret

forgatókönyv átmásolt adataival (24. ábra).




24. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret-fk-vek – meghatározás 7.

1.3.3 Figyelmeztetés generálása költségkeret túllépéssel

Példánkban a Fő költségkeretet jelöltünk meg alapértelmezett forgatókönyvként, melyen belül

megadott értékekhez végzi el a rendszer a könyvelés során összehasonlításokat. Mint ahogyan

az előzőekben megadtuk a bérleti díjra vonatkozó keretünk 1.000.000,- Ft, a belföldi utazásra

600.000,- Ft és a telefonköltségekre 100.000,- Ft. Az alábbi ábrán látható módon

végrehajtottunk egy naplókönyvelést, melynek során a pénztárból bérleti díjra kifizettünk

600.000,- Ft-ot, belföldi utazásra 200.000,- Ft-ot és telefon költségekre 60.000,- Ft-ot. (25.

ábra)

25. ábra: Pü > Naplókönyvelés 1.



A Hozzáadás kapcsolóra kattintva a rendszer figyelmeztetés küldés nélkül lekönyveli a

megadott értékeket, mivel ezek az összegek a kerethatárokon belül helyezkednek el. Ezt

követően következik még egy naplókönyvelés, melynek során a pénztárból bérleti díjra

kifizettünk 700.000,- Ft-ot, belföldi utazásra 300.000,- Ft-ot és telefon költségekre pedig

100.000,- Ft-ot. (26. ábra) Az Aktualizálás kapcsolóra kattintva a rendszer küld egy üzenetet,

melyben figyelmeztet, hogy az összeg meghaladja az 52200004 számla éves költségkeretét

(27. ábra). Ha a tovább kapcsolóra kattintunk, mint ahogyan a példánkban tettük, akkor még

kétszer feljön az üzenet (28. ábra és 29. ábra). Viszont a Mindegyikre igen kapcsolóval

átléphetjük a további kérdésfeltevéseket akkor is megtörténik a megadott összegek

lekönyvelése. A figyelmeztetéseket jogosan kaptuk, mivel valóban mind a három esetben

kerettúllépés történt. Az alábbi összegek könyvelést három alkalommal végeztük el, ezekből

és az előzőből adódnak a 31. ábra Tény oszlopának értékei.


27. ábra: Pü > Naplókönyvelés/Rendszerüzenet 1.





Ezt követően, ha költségkeret-forgatókönyv meghatározás ablakon (30. ábra) keresztül

előhívjuk a Költségkeret – forgatókönyvek - meghatározás (Forgatókönyv - Fő költségkeret)

táblázatot (31. ábra), akkor ott megtekinthetjük, hogy számlaszámonként mekkorák a tény

költségeink. A Költségkeret – forgatókönyv meghatározás ablakban beállíthatunk más

forgatókönyveket is, esetünkben ezek lehetnek pl. a KK_18 vagy a KK_19. Ebben az esetben

a könyvelések során a viszonyítás alap a KK_18 vagy a KK_19 forgatókönyv.

30. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret – forgatókönyv meghatározása

31. ábra: Pü > Ktsgk > Ktsgk/Ktsgk-fk meghatározása/ Ktsgk-fk-maghatározás (Fk-Fő ktsgk)

1.4 FELADAT

Hozzon létre költségkeret figyelést az 511100XX főkönyvi számlájához kapcsolódóan.

Forgatókönyv: Fő költségkeret-2013.0101. Számlához tartozó éves költségkeret: 200.000,-

Ft. Pénztárából adjon ki ennél magasabb összeget és figyelje meg, hogy küld-e rendszer

figyelmeztetést a túllépés miatt. Módszer: egyenlő.

Hozzon létre költségkeret figyelést az 526100XX főkönyvi számlájához kapcsolódóan is. Az

előző költségnek legyen az alárendeltje, állítson be 60 %-os arányt. Pénztárából adjon ki



ennél magasabb összeget és figyelje meg, hogy küld-e rendszer figyelmeztetést a túllépés

miatt. Módszer: egyenlő.

2 KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS

Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy hogyan készíthetünk költségelemzéseket, melyekkel

vizsgálhatjuk üzleti tevékenységünket vagy egyes részlegeink nyereségességét. A program

lehetőséget biztosít profitcenterek és elosztási szabályok definiálására, melyeket a program

rendszeres időközönként aktualizál. A kapcsolódó riportok költségekre vonatkozó a

gazdálkodás szempontjából fontos információkkal látják el a felhasználókat.

2.1 DIMENZIÓK

A dimenziók a felhasználók számára számos elemzéshez nyújtanak támogatást. Ezek az

elemzések a kiadásokhoz és a bevételhez kapcsolódhatnak. A definiálásukhoz és

megjelenítésükhöz megfelelő jogosultsággal kell rendelkezni. Az alábbi ablak (32. ábra) csak

abban az esetben jelenik meg, ha megjelöltük a Több dimenzió használata jelölőmezőt, ami a

következő útvonalon érhetünk el: A > Rendszerbeállítások > Általános

beállítások/Költségszámítás regiszter. Segítségével dimenziókat definiálhatunk és

jeleníthetünk meg a költségszámításban. Az egyes mezők: Név – a dimenziók alapértelmezett

nevét jelöli. Művelet – megjelöléssel aktiválhatunk egy dimenziót. Az első dimenzió

alapértelmezettként megjelölésre került. Megnevezés – az egyes mezőben látható szöveg

módosítható. Itt megadhatjuk a dimenzió nevét, ami a megfelelő dimenzió mező-vagy

oszlopneveként jelenik meg.

32. ábra: Pü > Költségszámítás > Dimenziók



2.2 KÖLTSÉGHELYEK

A költséghelyek (profitcenterek) önálló részlegek pl. üzletágak egy vállalkozáson belül,

melyek egy meghatározott feladatokat látnak el. Ezek lehetnek pl. egyes termékek gyártására

vagy meghatározott szolgáltatások nyújtására elkülönült területek. A Költséghelyek

(profitcenterek) esetében kontrollálni tudjuk a kiadásokat és bevételeket. A profitcenterekhez

létrejön egy elosztási szabály is. Példánkban létrehoztunk három Költséghelyet (profitcentert):

MFOL (fólia gyártás), MFLA (flakon gyártás), MRLA (raklap gyártás). A profitcenterekhez

rendeltünk egy rendezési kódot (MUA - műanyag) a beszámolók és az elemzések

elkészítéséhez. (33. ábra - 35. ábra) További adatok: Dimenzió – a legördülő listából

kiválaszthatunk egy dimenziót a költséghellyel való összekapcsoláshoz. Költséghely-típus –

a legördülő listából választhatunk, de új típusok is felvihetők az Új érték definiálása sorra

kattintva, ahol megadhatjuk a kódot és a nevet. Érvényesség Tól: IG: - itt megadhatjuk azt a

33. ábra: Pénzügy > Költségszámítás > Költséghelyek/Ktshelyek – definíció 1.

34. ábra: Pü > Költségszámítás > Költséghelyek/Ktshelyek – definíció 2.



35. ábra: Pü > Költségszámítás > Költséghelyek/Ktshelyek – definíció 3.

dátumperiódust, ameddig a költséghely érvényes. Aktív - a mező megjelölésével

aktiválhatjuk a költséghelyet. Tábla megnyitása – a kapcsolóra kattintva megnyílik a

Költséghelyek és felosztási szabályok táblázata ablak (36. ábra). Itt megtekinthetők a

költséghelyek és az elosztási szabályok.

36. ábra: Pü > Ktszámítás > Ktshelyek/Ktshelyek-def./Ktshelyek és Felo. szabályok táblázata

A költséghelyek vizsgálata során megállapítható, hogy melyik a legnyereségesebb terület. A

beszámoló rendezési kód szerint összesítve választ ad a kérdésre.

2.3 FELOSZTÁSI SZABÁLYOK

Egy vállalkozáson belül az előzőekben megnevezett három üzem található, melyek különböző

termékeket gyártanak, mivel a cég nem tudja kiszámítani az egyes üzemek fűtési költségét, a

teljes összeget az egyes üzemekben található radiátortestek alapján osztják fel. Példánkban az

elosztási szabály az indirekt terhelés, mivel nem lehetséges a fűtésszámla adott összegének

közvetlen egy adott üzemhez való kapcsolása. Az felosztási szabálynak kell egy kódot és egy



Megnevezést adni. Érvényesség TÓL: IG: - az a dátumintervallum, amíg az elosztási

szabály érvényes. Dimenzió – a legördülő listából választhatunk dimenziót. Aktív – itt

megjelölhetjük, hogy legyen a felosztási szabály aktív vagy sem. Összesen esetünkben az

összes radiátortest. Közvetlen felosztás - A táblázatban fel kell még tüntetni a profitcenterek

azonosítóját és nevét, valamint az értékeket (radiátortestek száma). (37. ábra) A Lista:

Költséghelyek ablakból átvesszük mind a három profitcentert. Az ablak megjelenítése (38.

ábra) történhet a Profitcenter-kód mezőben TAB billentyű segítségével vagy a jobb egér

gombbal megjelenített legördülő menüben a Lista: Költséghelyek sorra való kattintással. Az

Érték mezőbe minden egyes profitcenternél rögzíteni kell, hogy az egyes részlegeknél hány

fűtőtest található. (39. ábra)

37. ábra: Pü > Költségszámítás > Felosztási szabályok/Felosztási szabályok – meghatározás 1.

38. ábra: Pü > Ktsg.számítás > Feloszt. szab./Felosz.szab.- meghatározás/ Lista: PC-ek



39. ábra: Pü > Költségszámítás > Felosztási szabályok/Felosztási szabályok – meghatározás 2.

2.4 KÖLTSÉGHELYEK ÉS FELOSZTÁSI SZABÁLYOK TÁBLÁZATA

A táblázatban a korábban definiált profitcenterek és a kapcsolódó felosztási szabályok

tekinthetők meg. Az összesen oszlopban a 400-as érték az felosztási szabály teljes értéke.

Mivel a 400 db fűtőtestet hozzárendeltük az egyes költséghelyekhez (profitcenterekhez) a

Centr_z értéke nulla. A következő oszlopokban az felosztási kulcsok találhatók.

40. ábra: Pü > Költségszámítás > Költséghelyek és Felosztási szabályok táblázata

Dimenzió – legördülő listából választhatunk. Felosztási szabály/Költséghely - itt láthatók a

felosztási szabályok, ha a szabály profitcenterhez tartozik, akkor annak neve azonos a

profitcenterével és nem módosítható. Érvényesség Tól:, Érvényesség IG: - átvett

dátumintervallumok. Összesen – az egyes felosztási szabályok teljes értéke. Center_Z – az

egyes mezők értékei a zéró profitcenterhez hozzárendelt arányt mutatja. Ha a teljes értéket

hozzárendeltük az egyes profitcenterekhez, akkor ennek az oszlopnak az értéke 0. MFLA,



MFOL és MRLA oszlopok – létrehozott összes profitcenter a költségfelosztáshoz használt

kulcsokkal. Új költséghely kapcsoló – rákattintva megnyílik a Költséghely definíció ablak. Új

felosztási szabály – rákattintva, megnyílik a Felosztási szabályok – meghatározás ablak. (40.

ábra)

2.4.1 Elosztási szabály hozzárendelése a ráfordítási számlához és költségek könyvelése

A számlakereten belül az egyes dimenziókhoz felosztási szabályt rendelhetünk. Ha

megjelöljük az ott lévő négyzetet, akkor mező aktívvá válik és egy listából kiválaszthatjuk az

előzőekben létrehozott elosztási szabályt, illetve a profitcenterek azonosítóit. Példánkhoz

kapcsolódóan kiválasztjuk az MFŰTÉS elosztási szabályt. Ennek a jelölésnek hatására kerül

majd megfelelő módon felosztásra a fűtési költség. (41. ábra) A számlakereten belül is

lehetőségünk van új elosztási szabályoknak a definiálására.

41. ábra: Pü > Számlakeret

Miután megjelöltük a felosztási szabályt létrehozunk egy manuális könyvelést. A példánkban

100.000,- Ft-ot kifizetünk a fűtésre, ezzel összefüggésben a naplókönyvelésben látható

tételek: Tartozik az 53600001 Fűtés főkönyvi számla és a Követel a 38110000 Pénztár HUF

számla, azaz a pénztárunkban 100.000,- Ft-tal csökken a pénzállományunk. Ezt követően a

beszámolóban megnézhetjük, hogy a fűtési költség a megfogalmazott szabálynak megfelelően

került e felosztásra. (42. ábra) A fűtésre később még felmerült 10.000 ,- Ft kiadás (43. ábra).





2.5 KÖLTSÉGHELY - HIERARCHIA

2.6 KÖLTSÉGHELY-BESZÁMOLÓ

A következő beszámolókban megtekintjük, hogy az előző néhány tételünk hogyan

helyezkedik el, illetve, hogy a rendszer milyen adatokat jelenít meg az egyes riportokban. A

kimutatásokhoz a szűrési feltételek beállítását követően jutunk el. A profitcenter-beszámoló –

szűrési feltételek ablak adatai (44. ábra): Dimenzió – legördülő listából választhatunk.

Sablont vagy Költséghelyet jelölhetünk meg. Sablonnál egy legördülő listából választhatunk.

Költséghely TÓL:…IG: - profitcenter intervallumot adhatunk meg. (Költséghely=KH)



44. ábra: Pü > Költségszámítás > KH-beszámoló/KH-beszámoló – szűrési feltételek 1.

A TAB billentyű vagy a jobb egérgomb segítségével megjelenítjük a Lista: Profitcenter

ablakot, melyből választhatunk (45. ábra) Rendezési kód TÓL:…IG: - rendezési kód

intervallumot adhatunk meg. A kiválasztás az előző mezőnél bemutatotthoz hasonlóan

történik. Esedékességi dátum TÓL:…IG, Könyvelési dátum TÓL:…IG és

Bizonylatdátum TÓL:…IG – a feltételeink szűkítéshez megadhatjuk az esedékességi- a

könyvelési-, illetve a bizonylatdátumok intervallumát.

45. ábra: Pü > Költségszámítás > Ktshely-beszámoló/ Ktshely-beszámoló – szf/ Lista: Ktshelyek

Összefoglalás – egy legördülő listából a következő közül választhatunk és ezzel

meghatározhatjuk az összefoglalás módját – Felosztási szabályok, Összekapcsolt számlák

és Hónap. Amennyiben a Hónap lehetőséget választjuk az ablakban megjelenik még plusz

két mező, melyek a Megjelenítés könyvelési dátum szerint és Megjeleníts értéknap dátum



szerint. Összefoglalás rendezési kód szerint – a mező megjelölése esetében a riportok

minden egyes rendezési kódjához megjelenik egy összegzés. Könyvelés nélküli

költséghelyek elrejtése – megjelölése esetében elrejti a könyvelés nélküli költséghelyeket a

költséghely beszámolóban. Könyvelés nélküli felosztási szabályok elrejtése – megjelölése

esetében elrejti a könyvelés nélküli felosztási szabályokat a költséghely-beszámolóban. Záró

egyenlegkönyvelések kizárása – megjelölése estében kizárhatjuk a perióduszárási funkcióval

létrehozott naplókönyveléseket. A következő beszámoló elkészítésénél csak az utolsó két

mező értékeit módosítjuk a többi mezőt változatlanul hagyjuk. Az első beszámolót a fenti

beállítással (44. ábra) készítjük el (46. ábra).

46. ábra: Pü > Költségszámítás > KH-beszámoló/ KH-beszámoló – szf/KH-beszámoló 1.

Az Indirekt felosztás Kiadások (Ráfordítás) oszlopában megjelennek azok az értékek,

melyeket a rendszer a fűtőtestek arányában ráterhelt az egyes profitcenterekre. A következő

ábra a kibontott változatot mutatja. Itt is látható, hogy indirekt módon került a költség

felosztásra, az egyes profitcenterekhez nem tartozik közvetlen költség és közvetlen árbevétel

sem. (47. ábra)

47. ábra: Pü > Költségszámítás > KH-beszámoló/KH-beszámoló – szf/KH-beszámoló 2.



A következő feltétel beállítás csak annyiban különbözik az előzőtől, hogy megjelöltük az

Összefoglalás rendezési kód szerint mezőt. Ekkor rendezési kódonként megjelenik egy

összesen mező összegfokozatokkal (48. ábra)

48. ábra: Pü > Költségszámítás > PC beszámoló/ PC beszámoló – szf/ PC beszámoló 3.

A következő beállítás az előzőtől csak abban különbözik, hogy az Összefoglalás legördülő

listájából az Összekapcs. számlák lehetőséget választottuk ki. Ennek az lett a hatása, hogy a

kibontott beszámolóban feltüntetésre került a naplókönyvelések azonosítói a Tranzakciószám

(430) és (969), az eredet (NB) (49. ábra). Az azonosítókat ellenőrizhetjük a korábbi

naplókönyveléseknél.

49. ábra: Pü > Költségszámítás > KH-beszámoló/KH-beszámoló – szf/KH-beszámoló 4.



A következő beállításunknál az Összefoglalás mezőben a Hónap lehetőséget választottuk ki és

a második dátumot jelöltük meg. (50. ábra) Ezt követően az OK kapcsolóra kattintva havi

bontásban profitcenterenként kapjuk meg a költség és árbevételi adatokat (51. ábra).

50. ábra: Pü > Költségszámítás > PC beszámoló/ PC beszámoló – szf 1.

51. ábra: Pü > Költségszámítás > PC beszámoló/ PC beszámoló – szf/ PC beszámoló 5.



2.7 FELOSZTÁSBESZÁMOLÓ

A felosztási beszámoló a felosztási szabályok szerint tartalmaz információkat, melyek az

egyes költséghelyek általános költségeihez és kiadásaihoz kapcsolódnak. A beszámoló

áttekintést ad a lekönyvelt általános költségekről és az egyes költséghelyekre felosztott

összegekről. Az alábbi ablakban (52. ábra) a következő szűrési feltételeket adhatjuk meg a

beszámolók elkészítéséhez: Dimenzió – a legördülő listából választhatunk. Felosztási

szabály TÓL: IG: - megadhatjuk a felosztási szabály intervallumot.

Könyvelés dátum TÓL: IG:, Esedékességi dátum TÓL: IG:, Bizonylat dátum TÓL: IG:

- ezeknél a mezőknél dátumintervallumok adhatók meg. Forgatókönyv – legördülő listából

költségkeret forgatókönyvet választhatunk.

52. ábra: PÜ > Költségszámítás > Felosztásbeszámoló (FB)/FB sz.f.

Megjelenítés a beszámolóban: SP megjelenítése, RP megjelenítése, SP és RP

megjelenítése – értelemszerűen megjelölhetjük az egyes pénznemekre vonatkozó

megjelenítést. Érték nélküli költséghelyek kikapcsolása – jelölés esetén a beszámolóban

nem jelennek meg az érték nélküli költséghelyek. Záró egyenlegkönyvelések kizárása -

jelölés esetén kizárhatjuk a periódus zárási funkcióval létrehozott naplókönyveléseket. A

kritériumok beállítását követően az alábbi Felosztás-beszámolóhoz jutunk el (53. ábra).



53. ábra: Pü > Költségszámítás > FB/FB sz.f./Felosztásbeszámoló

Felosztási szabály kódja – a szűrési feltételeknél megadott szerint jelenik meg. A navigációs

nyílra kattintva átléphetünk a Felosztási szabályok – meghatározás ablakhoz. Felosztási

szabály leírása – az előző mező megnevezése, leírása. Főkönyvi számla – annak a főkönyvi

számlának a kódja, melyhez hozzárendeltük a felosztási szabályt. Tranzakciószám – a

naplókönyvelések számát mutatja. Forrás – a naplókönyvelés eredettípusa, példánkban

manuális naplóbejegyzések történtek. Megjegyzés – a tranzakciósor megjegyzései.

Összköltség (SP) – a felosztási szabályhoz kapcsolódó összes kiadás. Teljes felosztás (SP) –

Költségkeret (SP) - a felosztási szabályhoz és számlához definiált költségkeret összeget

mutatja. Összköltség vs. költségkeret (SP) – az összköltségből kivont költségkeret összeg

eredményét mutatja. MFLA (SP), MFOL (SP), MRLA (SP) - az egyes költséghelyek

felosztási összegeit mutatja.

2.8 KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS ÖSSZEGZŐ BESZÁMOLÓJA

A beszámoló segítségével információkat kaphatunk azokról a tranzakciókról, melyek a

költségszámításhoz kapcsolódnak. Az alábbi ablakban (54. ábra) a lekérdezéshez a

kritériumokat állíthatjuk be. Az egyes mezők: Dimenzió – a legördülő listából dimenziót

választhatunk ki a kapcsolódó költséghelyhez. Hierarchiasablon – a megjelöléssel a

legördülő listából választhatunk hierarchiasablont a költséghelyek hierarchikus

megjelenítéséhez. Ehhez előzőleg azonban költséghely-hierarchia definiálása szükséges.

Költséghely – A mező megjelölése esetében költséghelyet választhatunk a Tallózás kapcsoló

segítségével (55. ábra). Alapértelmezett esetben mindegyik költséghely kiválasztásra kerül.

(Költséghely kiválasztása = KK). Költséghely típus – kiválasztási listából költséghely típus

intervallumot adhatunk meg. Rend. kód – kiválasztási listából Rendezési kód intervallumot

adhatunk meg. Dátum TÓL: IG: - a legördülő listából kiválaszthatunk Könyvelési,

Esedékességi vagy Bizonylatdátumot. A két mezőben intervallumot adhatunk meg. Főkönyvi

számla – a Tallózás kapcsolóra kattintva főkönyvi számlákat jelölhetünk meg. Záró



egyenlegek kizárása – a mező megjelölésével kizárhatjuk a záró egyenlegkönyveléseket, a

perióduszárási funkcióval létrehozott naplókönyveléseket. Előzetesen rögzített bizonylatok

hozzáadása – megjelöléssel a beszámolóban szerepeltethetjük az előzetes rögzítéseket is.

Éves beszámoló, Negyedéves beszámoló, Havi beszámoló – a megjelöléstől függően éves,

negyedéves vagy havi beszámolót készíthetünk. Megjelenítés beszámolóban: SP

megjelenítése, RP megjelenítése, SP és RP megjelenítése – a megjelöléstől függően saját vagy

rendszerpénznemben vagy mindkettőben megjeleníthetjük a beszámolónkat.

54. ábra: Pü > Költségszámítás (KSz)> KSz összegző beszámolója/KSz sz.f.



55. ábra: Pü > Költségszámítás (KSz)> KSz összegző beszámolója/KSz sz.f./KK

A szűrési feltételek beállítását követően az OK kapcsolóra kattintással megjelenik a

Költségszámítás összegző beszámolója (56. ábra). Az egyes adatok: Költséghely –

hierarchia – a kapcsolódó adatok csak abban az esetben jelennek meg a beszámolóban, ha a

szűrési feltételeknél a Hierarchiasablont megjelöltük. Költséghely – a költséghely

megnevezése. Főkönyvi számla – főkönyvi számla száma és megnevezése. Részletek:

Tranzakciószám – a naplókönyvelés tranzakciószáma, navigációs nyíl segítségével

átléphetünk a naplókönyveléshez. Forrás – a tranzakció eredetét mutatja. Megjegyzés – a

tranzakciókhoz kapcsolódó megjegyzéseket jeleníti meg a program. Összeg (SP) – a

tranzakciók összegei kerülnek feltüntetésre. Felosztási szabály kódja – az egyes sorokhoz

kapcsolódó felosztási szabályok azonosítója. Felosztási szabály leírása – az egyes sorokhoz

kapcsolódó felosztási szabályok megnevezése. Költség összesen (SP) - a költséghelyhez

kapcsolódó összegek tételesen és összesítve saját pénznemben.

56. ábra: Pü > Költségszámítás (KSz)> KSz összegző beszámolója/KSz sz.f./KSz összegző b.



2.9 KÖLTSÉGKERET VS. KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS

A beszámoló segítségével információt kaphatunk a költségkeret-releváns főkönyvi számlák

költségkeretéről és a költségszámításról. A beszámoló megmutatja azokat a főkönyvi

számlákat, amelyeknél költségkeret-összegeket rögzítettünk a Költségkeret-forgatókönyvek –

meghatározás ablakban. Az alábbi ablakban megadhatjuk a szűrési feltételeket a beszámoló

elkészítéséhez. Az ablak egyes adatai: Dimenzió – a legördülő listából választhatunk.

Főkönyvi számlák – megjelölhetjük a főkönyvi számlaszámokat. Keresés – a kapcsolóra

kattintva kereshetünk a főkönyvi számlaszámok között. Forgatókönyv – a legördülő listából

választhatunk. Dátum TÓL: IG: - a legördülő listából kiválaszthatunk Könyvelési,

Esedékességi vagy Bizonylatdátumot. A két mezőben intervallumot adhatunk meg. Záró

egyenlegek kizárása – a mező megjelölésével kizárhatjuk a záró egyenlegkönyveléseket, a

perióduszárási funkcióval létrehozott naplókönyveléseket. Megjelenítés beszámolóban: SP

megjelenítése, RP megjelenítése, SP és RP megjelenítése – a megjelöléstől függően saját

vagy rendszerpénznemben vagy mindkettőben megjeleníthetjük a beszámolónkat. Könyvelés

nélküli számlák elrejtése – kiválasztásával nem jelennek meg a beszámolóban a könyvelés

nélküli számlák. (57. ábra) A kritériumok megadását követően az OK kapcsolóra kattintva

57. ábra: Pü > Költségszámítás > Költségkeret vs. Költségszámítás(KKSz)/sz.f.



megjelenik a Költségkeret vs. költségszámítás beszámoló. Az egyes adatok, Pénzügyi

könyvelés: Főkönyvi számla – a főkönyvi számla azonosítója és megnevezése jelenik itt

meg. Költségkeret (SP) – a kiválasztott dátumhoz és költségkeret-forgatókönyvhöz a

főkönyvi számla költségkeret-összegét mutatja. Tény (SP) – a kiválasztott dátumhoz mutatja

a főkönyvi számla tényleges könyvelései összegét. Eltérés (SP) – a költségkeret és a

tényleges összegek eltérését mutatja. A pénzügyi könyvelés részen levő költségkeret mező

értékéből kivonja a tény mező értékét. Eltérés %-ban (SP) - az eltérés százalékban

kifejezve. Költségszámítás: Felosztási szabály kódja, neve – annak a felosztási szabálynak

a kódja és neve, amelyiket egy adott főkönyvi számlához rendeltünk a kiválasztott

dátumtartományon belüli könyveléshez. Tény (SP) – a kiválasztott dátumintervallumban

mutatja a tényleges könyvelési összeg a felosztási szabály és a főkönyvi számla alapján.

Eltérés (SP) – a költségkeret és a tényösszeg eltérését mutatja. Eltérés %-ban (SP) – az

eltérés százalékban kifejezve. Költségkeret (SP) – az adott felosztási szabályhoz és számlához

rendelt költségkeret-összeget mutatja meg. Tény vs. költségkeret (SP) - a költésgszámítás

eredményét mutatja.

2.10 FELADAT

Hozzon létre két profitcentert: 1. szappan gyártó ütem (X_SZ). 2. mosóport gyártó üzem

(X_MP). A profitcenterekhez rendeljenek egy rendezési kódot: VEXX- vegyszer, a

beszámoló elkészítéséhez. Elosztási szabályok: Mivel a cég nem tudja kiszámolni az egyes

üzemek energia fogyasztását, a teljes összeget az üzemekben található lámpatestek alapján

osztják fel. Az elektromos költség indirekt módon kerül felosztásra, mivel közvetlenül az

üzemekre nem terhelhető. A szabály a mai naptól érvényes. Összes lámpatest: 500 db. X_SZ:

120 db, X_MP:380 db. Hozza létre a ráfordításszámlát (536XX0000 – elektromos fogyasztás)

és rendelje hozzá az elosztási szabályt. Naplókönyvelésen belül könyveljen 100.000,-

költséget a pénztárból. Ezt kövezően ellenőrizze a költség felosztását a profitcener

beszámolóban.

3 PÉNZNEMEK

A feldolgozás során a programrendszer képes kezelni a saját, a rendszer és az idegen

pénznemeket. A saját pénznem az a pénznem, amelyben a társaságok törvény szerint vezetik

könyveiket. A rendszer pénznem eltérhet a saját pénznemtől. Ez a lehetőség hasznos lehet a

nemzetközi vállalatok esetében, amikor is például az anyavállalat és a külföldön lévő

leányvállalata eltérő pénznemet használ. Ekkor a programrendszer az összes könyvelést



automatikusan saját pénznemben számítja ki és egy kiegészítő számlaegyenleget kezel a

rendszerpénznemben.

Az üzleti partnerek adatainak rögzítésénél és a főkönyvi számlák definiálásánál is meg kell

adni a pénznemet.

3.1 ÜZLETI PARTNEREK PÉNZNEME

Az üzleti partnerek esetében a pénznemet az alábbi ábrán (60. ábra) látható legördülő listából

választhatjuk ki. Ezt követően a kiválasztott pénznemben hajtjuk végre a tranzakciókat a

partnerünkkel. A hozzárendelt pénznemet csak abban az esetben módosíthatjuk, ha hozzá még

nem könyveltünk tranzakciót. Továbbá módosítást hajthatunk végre, ha kapcsolódik könyvelt

tranzakció a partnerünkhöz és a hozzárendelt pénznem nem a Minden pénznem. Ebben az

esetben az aktuális pénznemet módosíthatjuk Minden pénznem-re. Ezt a változtatást azonban

már nem vonhatjuk vissza. Ha Minden pénznemet állítjuk be, akkor az összes pénznemben

végrehajthatunk tranzakciót. Az üzleti partnereinknél a törzsadatok rögzítésekor még egy

beállítás kapcsolódik a pénznemekhez, nevezetesen az, hogy meghatározhatjuk, hogy a

Számlaegyenleg a Szállítások és a Rendelések mezőben megjelenő összegek milyen

pénznemben jelenjenek meg. Ezek a Saját pénznem a Rendszerpénznem és az ÜP pénzneme.

Ha a partnerünknél a saját pénznemet vagy a minden pénznemet állítjuk be akkor saját és a

rendszerpénznem közül választhatunk (58. ábra). Ha azonban idegen pénznemet rendelünk a

partnerünkhöz az ÜP pénznem lehetőség is rendelkezésünkre áll (59. ábra).

58. ábra

59. ábra



A szállító partnereinknél csak a Számlaegyenleg jelenik meg, csak ez értelmezhető,

vevőinknél pedig a Számlaegyenleg mező mellet látható a Szállítások a Rendelések és az

üzleti lehetőségek mezők adatai is.

A leggyakrabban használt idegen pénznemek a rendszerben már korábban definiálásra

kerültek. Azonban ezek köre tovább bővíthetők.

3.2 SZÁMLAKERET PÉNZNEME

A főkönyvi számlák esetében a pénznemet az üzleti partnertörzshöz hasonlóan ugyanabból a

legördülő listából választhatjuk ki (60. ábra). Ezáltal meghatározzuk, hogy milyen pénznemet

használhatunk az egyes tételek rögzítésénél az adott főkönyvi számlán, valamint, hogy a

programrendszer milyen pénznemben kezelje a számlaegyenlegeket. Célszerű itt is a Minden

pénznemet beállítani.

60. ábra

A minden pénznemmel rendelkező számla esetében a tranzakciók idegen pénznemben is

végrehajthatók, de a számla idegen pénznemű egyenlegének nincs jelentősége. Ezért a

számlához különböző pénznemben rögzíthetjük a naplókönyveléseket.

3.3 PÉNZNEMEK MEGHATÁROZÁSA

Mint ahogyan az előzőekben megemlítettük néhány pénznem már definiálásra került a

rendszerben, ezek megtekinthetők az alábbi ábrán (60. ábra).



61. ábra

3.4 FELADAT - ÜZLETI PARTNER TÖRZSREKORDOK DEFINIÁLÁSA

3.4.1 ÁPISZ szállítói törzsrekord létrehozása

Kód: S_X_Ápisz

Név: S_X_Ápisz Zrt.

Csoport: belföldi szállítók (válassza ki - vk)

Pénznem: Euro (vk)

Telefonszám1: szabadon kitölthető (szk)

Kiszállítás: gépkocsi (vk)

Projekt: iron projekt (vk)

Beszerző: saját név

Tárgyalópartner 1: (szk) (szk – szabadon kitölthető)

Tárgyalópartner 2: (szk)

Címek: (szk)

Fizetési feltételek: Szállító-15 napon belül (vk)

Árlista: Beszerzési (vk)

Árlistát rendelje hozzá az üzleti partnerhez

3.4.2 Írószer Nagykereskedelmi Kft. létrehozása

Kód: V_X_ISZNK

Név: X Írószer Nagykedelmi Kft.

Csoport: belföldi vevők (vk)

Pénznem: Euro (vk)

Telefon 1: (szk)

Telefon 2: (szk)



Kiszállítási mód: gépkocsi (vk)

Projektnév: iron projekt (vk)

Értékesítő: rögzítse saját nevét

Tárgylópartner: (szk)

Címek: (szk)

Fizetési feltételek: vevő-8 napon belül (vk)

Árlista: Értékesítési (vk)

3.4.3 Sweet golyóstoll törzsrekord

Cikkszám: X_GT

Leírás: X Sweet golyóstoll

Cikkcsoport: írószer (vk)

Árlista: 01 Árlista

Kategória: Készletezhető, Beszerezhető és Értékesíthető

Gyártó: Ápisz Rt. (vk)

Cikk kezelésének alapja: egyik sem (vk)

Kiszállítási mód: Gépkocsi

Alapértelmezett szállító: S_X_Ápisz (vk)

Beszerzési egység neve: db

Mennyiség a beszerzési egységben: 1

Beszerzési egységek egy BCSE-ben: 1

Áfa: 27 %

Értékesítési egység neve: db

Mennyiség az értékesítési egységben: 1

Értékesítési egységek egy ÉCSE-ben: 1

Főkönyvi számlák forrása: cikkcsoport (vk)

Készletegység: db

Készletértékelés módszere: Mozgó átlag (vk)

Készletvezetés raktárak szerint

Raktárkód: RISZ (alapértelmezett raktár - vk)

Az egyes feladatoknál, ahol szükséges a Számlakeretnél az érintett számlaszámok pénznemét

Több pénznemre kell váltani.



3.5 BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI BIZONYLATOK LÉTREHOZÁSA

3.5.1 Bejövő számla

Árfolyam: 1 EU=300,- Ft

Mennyiség: 10 db

Egységár: 1 EUR/db

Cikkszám: X Sweet golyóstoll

Naplókönyvelésnél jelölje be az idegen és a rendszer pénznemben való megjelenítéseket!

Jegyezze fel a beszerzési bizonylat számát!

3.5.2 Kimenő számla

Mennyiség: 10 db

Egységár: 2 EUR/db

Adószám: (szk)

Naplókönyvelésnél jelölje be az idegen és a rendszer pénznemben való megjelenítéseket!

Jegyezze fel az értékesítési bizonylat számát!

3.5.3 Bruttó nyereség

Nézze meg a Bruttó nyereség nagyságát!

3.5.4 Pénzügyi beszámolók

3.5.4.1 Könyvelés => Könyvelési napló

A forrásbizonylat beállításával keresse meg az előzőekben előállított Kimenő és Bejövő

számlákat a pénzügyi beszámolók között! A pénznemnél kapcsoljon át saját majd pedig

idegen pénznemre!

Pénzügy => Pénzügyi beszámolók => Könyvelés => Könyvelési napló – beszámoló/

Forrásbizonylat.

3.5.4.2 Könyvelés => Bizonylati napló

Keresse meg az előzőekben előállított Kimenő és Bejövő számlákhoz kapcsolódó könyvelt

tételeket! Jelenítse meg az értékeket saját (SP) és az z idegen pénznemben (IP).

4 ÁRFOLYAMELTÉRÉSEK KÖNYVELÉSE

A feladat során kísérje figyelemmel az árfolyamváltozásból adódó könyvelési tételeket.

Szerezze be és értékesítse az alábbi terméket, majd az árfolyam változását követően fogadja a

vevője fizetését majd fizesse ki a szállítóját.



Beszerzés:

9695 - Realizált árfolyameltérés - nyereség, Árfolyam különbözet - hozam

8695 - Realizált árfolyameltérés - veszteség, Árfolyam különbözet – ráfordítás

Értékesítés:

9695 - Realizált árfolyameltérés - nyereség, Árfolyam különbözet - hozam

8695 - Realizált árfolyameltérés - veszteség, Árfolyam különbözet – ráfordítás

A feladatnál használja a korábban definiált törzsadatokat

4.1 TÖRZSADATOK

4.1.1 ÁPISZ szállítói törzsrekord

4.1.2 Írószer Nagykereskedelmi Kft.

4.1.3 Sweet golyóstoll törzsrekord

4.2 BESZERZÉS, ÉRTÉKESÍTÉS ÉS FIZETÉS

A Beszerzésnél és az Értékesítésnél is csak a számlát hozza létre bázis bizonylatokra való

hivatkozás nélkül.

4.2.1 Beszerzés

Árfolyam: 1 Euro = 300,- Ft

Cikk: X_GT

Mennyiség: 10 db

Egységár: 1 Euro/db

Áfa: 27 %

4.2.2 Értékesítés


Cikk: X_GT

Mennyiség: 10 db

Egységár: 2 Euro/db

Áfa: 27 %

4.2.3 Bejövő fizetés




4.2.4 Kimenő fizetés


Tekintse meg mind a négy Naplókönyvelést!

Hozza létre saját ˝Valutapénztár EU˝ főkönyvi számát. EU pénzforgalomban használja

ezt: 382100XX

4.2.5 Könyvelések

4.2.5.1 Beszerzés


4.2.5.2 Értékesítés


4.2.5.3 Bejövő fizetések


Valutapénztár: 3821

4.2.5.4 Kimenő fizetések


Valutapénztár: 382100XX

5 FIZETÉSI FELTÉTELEK

A számla esedékességét a fizetési feltételek határozzák meg.

Adminisztráció => Definíciók => Üzleti partnerek => Fizetési feltételek

62. ábra



A TÓL: mezőben a legördülő mezőnél a Hónap közepe a Hónap vége és a Hónap eleje jelenik

meg. Az üzleti partneréhez folyamatosan állítsa be a megváltoztatott fizetési feltételeket.

A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és figyelje

meg egy kimenő számlán az esedékesség időpontját.

Fizetési feltétel kódja: X_fizetési feltétel_1.

Esedékességi dátum alapja: Könyvelési dátum

Tól: -

0 Hónap

10 nap

Eredmény:

Könyvelés dátum: 2013.03.04

Esedékességi dátum: 2013.03.14

- A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és

figyelje meg egy kimenő számlán az esedékesség időpontját.



Tól: Hónap vége

0 Hónap

10 nap

Eredmény:







Tól: Hónap eleje

0 Hónap

10 nap

Eredmény:









Tól: Hónap eleje

1 Hónap

10 nap

Eredmény:



5.1 SKONTÓ

A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és figyelje

meg a bejövő fizetések űrlapon a skontó értékét, az esedékességi összeget!



Tól: -

0 Hónap

10 nap

Skontó kód: X_skontó

Megnevezés: X_skontó

Napok könyvelés dátum után: 2

Engedmény: 10 %



63. ábra

Készítsen el egy kimenő számlát és végezze el a kapcsolódó banki műveletet (Bejövő

fizetések)!

Eredmény (Kimenő számla):



Eredmény (Bejövő fizetések):


Összes engedmény: ???

5.2 KIMENŐ SZÁMLA

5.3 BANK DEFINIÁLÁSA

Itt megadhatjuk a bank adatait, bankokat definiálhatunk

Adminisztráció => Definíciók => Bank => Bankok definiálása



5.3.1 Bankfiók definiálása

64. ábra

65. ábra



66. ábra

67. ábra



68. ábra

69. ábra



5.3.2 Fizetési mód definíálása

Különböző fizetési módokat definiálhatunk. Minden üzleti partnerhez adott fizetési mód

választható ki. A fizetési futás közben az üzleti partnernél kiválasztott fizetési mód

befolyásolja a számlák kiegyenlítésének módját.

70. ábra



71. ábra

72. ábra

6 FIZETÉSI VARÁZSLÓ

A szűrési feltételeknek és a fizetési módoknak megfelelően a fizetési varázslóval tömegesen

kimenő és bejövő fizetéseket hozhatunk létre átutalásokhoz, csekkekhez és váltókhoz. Ha a



bejövő vagy a kimenő fizetéseket a varázslóval hozzuk létre, bizonyos számlák vagy

könyvelések részben is fizethetők, ahogy azt manuálisan is megtehetjük. A fizetési

varázslóval számlákat egyenlíthetünk ki, egy olyan fizetési futás létrehozásával, amely

számlákat generál, tranzakciókat könyvel és aktualizálja az SAP Business One-t. Beérkező és

kimenő fizetések hozhatók létre csekkenként fizetéshez, banki átutalásonként és váltóként.

(73. ábra)

73. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Fizetési varázsló

6.1 FIZETÉSI FUTÁS KIVÁLASZTÁSA

A fizetési futás ablakon belül új tranzakciót elindítását tudjuk kezdeményezni vagy pedig

lehetőségünk van arra, hogy a már elmentett fizetési futások közül válasszunk egyet. (74.

ábra). Ha a Mentett fizetésfutás betöltése kapcsolóra kattintunk megjelennek a már elmentett

fizetési futásaink, melyek közül választhatunk 75. ábra.

74. ábra: Bank > Fizetési varázsló/1. lépés: Fizetési varázsló kiválasztása 1.

Abban az esetben, ha megjelöljük a Végrehajtott fizetésfutások megjelenítése mezőt,

megjelennek azok a futások, melyek már végre lettek hajtva (76. ábra). Az ablak egyes

mezőinek értelmezése: Fizetési futás neve – a rendszer által automatikusan adott név, amit

módosíthatunk. Ez a fizetési futás neve. Dátum – ez a dátum a fizetési futás mentésének vagy

végrehajtásának időpontját jelöli. Összesen – a fizetési futás teljes összege. Fizetések száma

– a Javasolt és elmentett esetekben ez az érték 0, a Végrehajtott állapotoknál 1. Ez a mező a

fizetési futás által létrehozott fizetések számát mutatja. Státus – az alábbi két ábrán látható,

hogy a program jelzi, hogy a fizetési futások milyen állapotban vannak, ezek látható módon

lehetnek Javasolt, Elmentett vagy Végrehajtott státusban.




Ugrás az utolsó lépésre mező megjelölése esetén a program az utolsó lépésre ugrik. Ahhoz,

hogy ez megtörténjen rá kell pozícionálni az adott fizetési futás sorra és ezt követően a

Tovább kapcsolóra kell kattintani. Az Új fizetésfutás indítása mező megjelölését követően a

Tovább kapcsolóra kattintunk és ezzel eljutunk a fizetési varázsló következő ablakához.


6.2 ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK

Itt definiálhatjuk a fizetési futás paramétereit. Alapértelmezés szerint az előző fizetési futásnál

kiválasztott fizetésfajta, fizetésmód és fizetési sorrend jelenik meg. Az ablak egyes mezői:

Fizetési futás neve – a rendszer által automatikusan adott egyedi azonosító, ami módosítható.

Könyvelési dátum – a felhasználó által adott dátum, mellyel meghatározza a fizetési futás

által létrehozott bejövő és/vagy kimenő fizetések könyvelési dátumát. Fizetési mód – egy

fizetési futásban kimenő és bejövő fizetéseket is kezelhetünk. A Kimenő mező megjelölése

esetében a program megjeleníti az összes olyan nyitott szállítói számlát, ami az előző

szelekciónak megfelel. A Bejövő mező megjelölése esetében a program megjeleníti az összes

olyan nyitott vevői számlát, ami az előző szelekciónak megfelel.



77. ábra: Bank > Fizetési varázsló/2. lépés: Általános paraméterek

Fizetési módok – a Csekk és az átutalás lehetősége közül választhatunk. Fájl elérési út – a

hárompontos kapcsolóra kattintva megadhatjuk az átutalási fájl elérési útvonalát. Fizetési

számkör – itt lehetőségünk van a kimenő és a bejövő fizetések számkörének beállítására. (77.

ábra)

6.3 ÜZLETI PARTNEREK – SZŰRÉSI FELTÉTELEK

Az ablakon belül kiválaszthatjuk azokat a vevőket akik tartoznak nekünk és azokat a

szállítókat akiknek mi tartozunk. A Hozzáadás kapcsolóra kattintva megjelenik az ÜP -

tulajdonságok ablak, ahol kiválaszthatjuk a szállítókat és a vevőket és a kapcsolódó

csoportokat valamint a tulajdonságokat. Ezt követően az OK kapcsolóra kattintva (78. ábra) a

Fizetési varázslóba bemásolásra kerül az ÜP kódja, neve és egyenlege (79. ábra).

78. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Üzleti partnerek - szűrési feltételek 1.

Példánkban a MEDIMARKT azonosítóval ellátott szállítót választottuk ki a törzsállományból.

Ezt követően a Tovább kacsolóra kattintva átlépünk a következő ablakhoz.



79. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Üzleti partnerek - szűrési feltételek 2.

6.4 BIZONYLATPARAMÉTEREK

Ebben az ablakban kiválaszthatjuk a fizetési futásban résztvevő bizonylatokat. A számlák

fizetési futásban való tárolásának definiálásához egy legördülő listában rá kell kattintani a

megfelelő kiválasztás prioritásra. Választhatunk a Könyvelési dátum, az Esedékességi dátum,

a Skontó és a Fizetésfogadó – részletek lehetőségek közül. Ezzel meghatározzuk, azt a mezőt,

ami alapján a program elrendezi a kiegyenlítendő számlákat a fizetési futásban. Beszerzési

tranzakció csak abban az esetben jelenik meg, ha az általános paramétereknél a Kimenő

fizetések lehetőséget választjuk. A fizetési futásban a következő paramétereknek megfelelő

beszerzési tranzakciókat kezeli a rendszer: Könyvelési dátum, Esedékességi dátum,

Bizonylatdátum, Összeg és Szám. (80. ábra) Értékesítési tranzakció csak abban az

esetben jelenik meg, ha az általános paramétereknél a Bejövő fizetések lehetőséget választjuk.

Ebben az esetben csak két intervallumot adhatunk meg, melyek az Esedékességi dátum és a

Szám

80. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Bizonylatparaméterek

6.5 FIZETÉSI MÓD – SZŰRÉSI FELTÉTELEK

Itt kiválaszthatjuk a fizetési futáshoz szükséges fizetési módok sorait. Főkönyvi számla

egyenlege – a fizetési módhoz tartozó főkönyvi számla (3842) aktuális egyenleg. (81. ábra)



81. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Fizetési mód – szűrési feltételek

6.6 AJÁNLÁSBESZÁMOLÓ

Az ablakon belül megjelölhetjük azokat az üzleti partnereket, akikhez fizetésgenerálás

történik. Ha rákattintunk a Nem tartalmazott tranzakciók kapcsolóra megjelennek azok a

tételek, ahol fizetés nem generálható. (82. ábra) Ebből az ablakból a Tovább kapcsolóra való

kattintással léphetünk a következőre.

82. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Ajánlásbeszámoló

6.7 OPCIÓK MENTÉSE

Ezen a helyen az egyes lehetőségek mentéséhez a következő opciók közül választhatunk:

Csak szűrési feltételek mentése, Ajánlások mentése és Végrehajtás. Csak szűrési feltételek

mentése – a mező megjelölése esetén a rendszer elmenti a számlák szűrési feltételeit.

Ajánlások mentése - a mező megjelölése esetén a rendszer elmenti a számlák ajánlásait.

Végrehajtás - a mező megjelölése esetén lefut a fizetés és a rendszer elkészíti a bejövő

és/vagy kimenő fizetési bizonylatokat. (83. ábra) A rendszer azt is jelzi, ha a fizetési varázsló

sikeresen lefutott (84. ábra).



83. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Opciók mentése 1.

84. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Opciók mentése 2.

6.8 FIZETÉSI FUTÁS ÖSSZEFOGLALÓ

Az ablakban megjelennek a fizetési futás által létrejött bizonylatok. A Fizetés futás

összefoglaló ablak csak abban az esetben jelenik meg, ha a fizetési varázsló végrehajtása

megtörtént. A Fizetések hozzáadva sorban megjelenő érték a fizetési futásban létrehozott

fizetések számát jelöli. Az Átutalások hozzáadva sorban megjelenő érték a fizetési futásban

létrehozott átutalások számát jelöli. (85. ábra) Kimenő fizetéseknél megtekinthetjük, hogy a

kapcsolódó tranzakció valóban megtörtént (86. ábra)

85. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Fizetési futás összefoglaló



86. ábra: Bank > Kimenő fizetések

6.9 BIZONYLAT- ÉS BESZÁMOLÓNYOMTATÁS

Itt megjelölhetjük a kinyomtatni kívánt bizonylatokat és/vagy beszámoló összefoglalókat. (87.

ábra) Először meg kell adni, hogy a fizetés kimenő vagy bejövő, majd pedig nyomtatandó

dokumentumokat. A nyomtatási kapcsolóra kattintva kezdeményezhetjük a megjelölt

beszámolók kinyomtatását. Alábbiakban az összes lehetőséget megmutatjuk, melyek: Nem

bevont tranzakciók, Ország-összefoglaló, Pénznem összefoglaló, ÜP összefoglaló,

Fizetésimód-összefoglaló, Bankszámla-összefoglaló, Fizetés-összefoglaló.

87. ábra: Bank > Fizetési varázsló(Fv)/Bizonylat – és beszámolónyomtatás

6.9.1 Bizonylat- és beszámolónyomtatás. Nem bevont tranzakciók

A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (88. ábra).



88. ábra: Bank > Fv/Figyelmembe nem vett tranzakciók beszámolója

6.9.2 Bizonylat-BNY. Ország-összefoglaló beszámoló


89. ábra: Bank > Fv/Ország-összefoglaló beszámoló

6.9.3 Bizonylat- és BNY. Pénznem-összefoglaló beszámoló


90. ábra: Bank > Fv/Pénznem-összefoglaló beszámoló

6.9.4 Bizonylat- és BNY. ÜP - összefoglaló beszámoló


91. ábra: Bank > Fv/ÜP - összefoglaló beszámoló

6.9.5 Bizonylat- és BNY. Fizetési mód - összefoglaló beszámoló


92. ábra: Bank > Fv/Fizetési mód - összefoglaló beszámoló



6.9.6 Bizonylat- és BNY. Bankszámla - összefoglaló beszámoló


93. ábra: Bank > Fv/Bankszámla - összefoglaló beszámoló

6.9.7 Bizonylat- és BNY. Átutalás - összefoglaló beszámoló


94. ábra: Bank > Fv/Átutalás - összefoglaló beszámoló

6.10 FELADAT

Hozzon létre a fizetési varázsló segítségével fizetési bizonylatot.

A feladat lépései:

Hozzon létre egy kimenő vevői számlát a definiált vevőjével és cikkével (10 db, 100,- Ft/db).

Ha nem rendelkezik készlettel akkor tároljon be a vevője igényének kielégítésére elegendő

terméket.

- Definiáljon bankot

- Fizetési mód definiálása

- Az ÜP törzsben rögzítse banki és a fizetés módhoz kapcsolódó adatokat

- Hozzon létre kimenő számlát bázis bizonylatra való hivatkozás nélkül

- A fizetés varázsló felhasználásával hozzon létre bejövő fizetést

- Nézze meg, hogy a bizonylat létre jött- e

6.10.1 Bank definiálása

Adminisztráció => Definíciók => Bank => Saját bank számlái – Saját bank számlái –

Meghatározás, majd Adminisztráció > Bank > Bankok – számlaszám mezőben be kell

jegyezni az előző adatokat.



Mindenki válasszon egy bankot, a bank legyen az a sorszámú ahányadik helyen a teremben ül

(1. sz. bank az AEB – ez a bank az ablak felőli sorban az ablak mellett ülő hallgatóé ). Azokat

a bankokat lépje át, ahol bejegyzés található.

Pozícionáljon a saját bankjára és töltse fel a bankfiókjának néhány mezőjét adatokkal:

Kirendeltség: Budapesti

Számlaszám: szabadon kitölthető

Főkönyvi számla:

A 384 Betétszámla gyűjtősor alatt a 38410000 számlaszámtól kezdődően hozza létre a saját

elszámolási betétszámláját, a megnevezésben a bankot is tüntesse fel.

6.10.2 Fizetési mód definíciója

Adminisztráció => Definíciók => Bank => Fizetési mód definiálása – Fizetési mód ablak

Fizetési mód kódja: X_bejövő

Leírás: X_bejövő, átutalás

Típus: Bejövő

Fizetési módok: Átutalás

Ország: válassza ki

Bank: válassza ki saját bankját

6.10.3 Vevői törzsrekord létrehozása

Hozzon létre egy új vevőt a mai üzleti partner duplikálásával (az azonosítót egészítse ki egy

karakterrel), a feladat során Ft pénznemmel dolgozunk.

Fizetési rendszer regiszter

A saját banknál lévő mezőket töltse fel a saját bankja adataival

A Fizetési módoknál válassza ki a saját fizetési módját

6.10.4 Kimenő számla létrehozása

Bázis bizonylatra való hivatkozás nélkül hozzon létre egy vevői számlát. Hozzáadást

megelőzően a Pénzügy regiszteren jelenítse meg a saját fizetési módját.

6.10.5 Fizetési futás alapértékeinek megadása

Adminisztráció > Definíciók > Bank => Fizetési futás alapértékeinek megadása

Aktualizálást megelőzően csak a Fizetési Módok mezőt állítsa be, jelölje be a saját fizetési

módját. A többi mező értéke: 0



6.10.6 Fizetési varázsló

Kövesse a varázslóban lévő leírást, utasításokat.

6.11 BEJÖVŐ FIZETÉSEK

Ellenőrizze a Bejövő fizetések bizonylat létrejöttét.

pénzügy (számvitel) 10. foglalkozás sap business one...

Documents