Eötvös Loránd TudományegyetemBárczi Gusztáv Gyógypedagógia KarAz iskoláskor pedagógiájaNBÁA-006/12011/2012 tavaszi félév

Húzzuk ki a gyufát!Skatulyázás – kivételezés az iskolában

A Pillangó – hatás csoport portfóliója

Csoportos logó: fehér filc anyagra kézimunkázott piros

tulipán, a tulipánon egy sárga pillangó.

Készítették:Bernhardt Eszter

Fortin Johanna Tillmann Kinga

Csoportszabályok

– A csoport kéthetente találkozik, az előre egyeztetett időpontban

– Az időpontokat mindenki pontosan betartja és időben érkezik

– Hiányzás esetén időben értesítjük a többi csapattagot, és legalább az internetes

megbeszéléseken részt veszünk

– A csoporttagok egyenlők és teljes szabadsággal rendelkeznek

– Az egyenlően elosztott, közös munkában mindenki aktívan részt vesz, ötleteivel

gazdagítja a projektet

– A Facbook-on létrehozott csoportot naponta megtekintjük, és figyelemmel követjük a

történéseket

– Nyomon követjük az új híreket és információkat

– A csoport tagjai mind odafigyelnek egymásra, és a lehető legtöbb és legjobb

információval mindig a segítségére vagyunk egymásnak

– Törekszünk az egységre és biztatjuk egymást

AbsztraktSkatulyázás, kivételezés teljesítmény, szociális háttér, magatartás alapján

Kulcsszavak: differenciálás, kivételezés, magatartás, teljesítmény, családi háttér, szociális helyzet, diák, tanár, beskatulyázás, benyomás

Témaválasztásunkat az indokolta, hogy mindannyiunknak van tapasztalata az osztályon belül uralkodó speciális szerepekről, illetve a tanárok által egyes diákokra aggatott „skatulyákról”, aminek a tanuló legtöbb esetben eleget tett, illetve elvárásoknak megfelelt, vagy ellenkezőleg, próbált kitörni.Azt látjuk, hogy szinte lehetetlen elvárások nélkül közelíteni a diákok felé, és valamilyen szinten szükség is van elvárásokra, de kérdésünk az, hogy mennyiben befolyásolja a tanuló maximálisan elérhető eredményeit, iskolai pályafutását, önértékelését, osztálytársak hozzáállását az, ahogyan a tanár látja a diákot, amilyen lehetőségeket előlegez meg neki.Nagyon érdekes kérdés például, hogy egy diák első osztályzata vagy külső megjelenése, magatartása eldönti-e, hogy ő a „buta”, „lusta”, vagy „okos”, „szorgalmas” kategóriába sorolódik a tanár szemében. Azt találtuk, hogy például egy szemüveges diákot nagyobb valószínűséggel sorolják be az okosak közé. És a jó magatartású diákok automatikusan kedvezőbb elbírálás alá esnek az osztályzásnál. Ez az osztályzat, teljesítmény általi beskatulyázás hatással van a többi tantárgyra is? Ezután más tanárok is eszerint fogják őt elkönyvelni? Be tudja még bizonyítani a diák, hogy ő is képes mondjuk egy kevésbé sikeres dolgozat után jól teljesíteni és szorgalmasan tanulni? Netán az első negatív benyomás után két ugyanolyan jó teljesítményű dolgozat közül az övét kevesebbre fogja értékelni a pedagógus? Sajnos ezekre a kérdésekre a megkérdezett tanárok többsége igennel válaszolt.Az osztályzatok szubjektivitásában nagy szerepet játszik a csoport véleménye szerint a tanuló kinézete, neme, családi háttere, stb. Önkéntelenül is hajlamos az ember elítélni azt, aki mondjuk, kicsit büdösen jön iskolába, vagy viseltes ruhát hord. Valószínűleg eleve negatívan állunk hozzá és sok esetben teljesítményét is kevésbé értékeljük. Pedig pedagógusként nagy szükség van a gyerekközpontúságra és az egyéni szükségletek figyelembe vételére. Így hiába jár legújabb divat szerinti márkás ruhákban apuci kedvenc fiacskája, ha óra alatt játszik az érintőképernyős telefonjával, nem kivételezhetünk vele a szociális helyzete miatt, ugyanaz a következmény illeti meg, mint a többieket.Fontosnak tartjuk tudatosan szétválasztani a tanulók magatartását és tudását. Hiszen lehet egy okos, szorgalmas gyerek is aktív, folyamatosan izgő-mozgó és tanulhat valaki rosszul, és mégis viselkedhet kisangyalként. A kettőt fontos külön kezelni és mindenkit önmagában nézni, egyéniségként látni.Ezért se előnyös, ha a szülei vagy anyagi helyzet miatt előlegezünk bizalmat, jó jegyeket egy diáknak. Mert az értelmiségi szülő nem garantálja, hogy a gyerek is minden tantárgyból okos és jó magaviseletű.Meg fogjuk vizsgálni, hogy a tanárok illetve a diákok szerint egy „skatulya” mennyire meghatározó, egy időre szól-e vagy életen át „megbélyegezve” marad a tanuló.Illetve a „beskatulyázott” diákok hogyan érzik magukat szerepükben, sajátjukénak érzik-e.Kutatásunk végén úgy látjuk, hogy nehéz meghúzni a határt a differenciálás és a kivételezés között.

Az intézmény bemutatásaIntézmény képeNév: Általános és Alapfokú Művészeti IskolaCím: 7726 Véménd, Szabadság tér 10.Honlap: www.altisk-vemend.sulinet.huE-mail: wemisk@t-online.hu

Az iskola célja, hogy a diákok számára egy szilárd alapműveltséget biztosítson, valamint segítse képességeik kibontakoztatását. Az iskolában német nemzetiségi oktatás folyik, emellett az informatika, az angol, mint második idegen nyelv, mindennapos testnevelés, valamint számos szabadidős tevékenységek is színesítik a repertoárját. Az iskola pedagógiai alapelveinek legfontosabb pontjai között szerep a tanulók személyigének, képességeinek, életkori sajátosságának figyelembe vétele, a motiváció fontossága, a képességek differenciált, egyénre szabott fejlesztése. „Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi, a nemzeti és a nemzetiségi értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.”A település, melyen az iskola működik egy soknemzetiségű falu. Fontosnak tartja az iskola a nemzeti és nemzetiségi hovatartozás fontosságát, a hagyományok ápolását, a múlt és a jövő megismerését. Ennek érdekében a nemzetiségi oktatás mellett, projektnapok keretein belül ismerkedhetnek meg a gyermekek a svábok, a székelyek, a cigányok és a felvidékiek szokásaikkal, kultúrájával. Az iskola fontosnak tartja a személyiségfejlesztést. Céléként tűzte ki, hogy csökkentse a beiskolázáskor meglévő szociális háttérből, eltérő adottságokból származó különbségeket. Ezt számos projekt, egyéni foglalkozás, korrepetálás, önismereti játék és újszerű, kreatív pedagógia módszer, szervezési mód teszi lehetővé. „Hisszük, hogy mindenki tehetséges valamiben.” Az iskola törekszik arra, hogy mindenkiben megtalálja a tehetséget, és segítsen annak fejlesztésében. Erre szolgál a minden évben megrendezésre kerülő „Ki mit tud?”, valamint a diákok számos versenyre való felkészítése.A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítésére az iskola kidolgozott egy integrációs valamint egy képesség kibontakoztató rendszert. Az iskola foglalkoztat egy gyógypedagógust, aki az SNI-s gyermekek fejlesztésével foglalkozik.A szociális hátrányok enyhítéséhez pedig az iskolai alapítvány ösztöndíj formájában járul hozzá. A tanulmányi vagy művészeti területen, illetve sportban tehetséges hátrányos helyzetű gyermekek részesülhetnek az ösztöndíjakban.Az iskola törekszik arra, hogy egy olyan alapos tudást, valamint erkölcsi nevelést biztosítson tanulói számára, hogy a gyermekek jó esélyekkel induljanak akár a legjobb középiskolák felvételijén.

Az intézmény bemutatása

Intézmény képe

Cím: 7621 Pécs, Szent István tér 8-10.Honlap: www.leoweypecs.huE-mail: leowey.gimnazium.pecs@gmail.com

A pécsi Leőwey Klára Gimnázium klasszikus műveltséget, szilárd erkölcsi értékrendet, nemzeti és nemzetiségi azonosságtudatot, általános emberi értékeket közvetítő középiskola. A mára kialakult nevelési és oktatási alapelvek nagy hagyományra tesznek szert. Fontosnak tartják, hogy olyan fiatalokat bocsájtsanak ki, akiket európai humanista szemlélet hat át, akik érzékeny lesznek az emberiség előtt álló közös problémák megoldására, a különböző kultúrák iránti nyitottságra. A tehetséggondozás és a hátránykompenzálás egyik fontos feladata az iskolának, ezek alatt a foglalkozások alatt szinte eggyé válik a tanár és a diák, hiszen közös célok vezérlik őket. A gimnázium pedagógiai alapelveinek két legfontosabb pontja a személyiségfejlesztés és az értékközvetítés. Ezen felül a személyiségfejlesztésben prioritást élvez a tehetséggondozás valamint a hátránykompenzálás legyen szó szociális hátrányról, magatartási- és beilleszkedési zavarról, vagy tanulási nehézségről. Ezt a szemléletmódot és sokszínűséget méltón tükrözi, hogy az iskolában működik az Arany János Tehetséggondozó Program, német nemzetiségi és általános tantervű, valamint magyar-francia két tannyelvű oktatás folyik. Az iskola törekszik megtalálni a gyermekközpontú szemlélet és a tehetséggondozás közötti egyensúlyt. Az intézmény ügyel azon tanárok gondos kiválasztására, akiknek szemléletmódjuk eggyé tud válni a pedagógia alapelvekkel, gyermekszeretettel és nagyfokú empátiával rendelkezik valamint magas szakmai tudása van. Különböző eljárásokat, technikákat és módszereket alkalmaznak a legtökéletesebb eredmények elérése érdekében. Különbségekre figyelő tanulásszervezési módok, Team-munka módszer, epohális rendszer, projektmódszer és számos egyéb kreatív forma használatával próbálják mindenkiből a lehető legjobbat kihozni. Fontos szerepet kap még a közösségfejlesztés a gimnáziumban. Számos közösségi program, diákkör, sport, kulturális események vannak, amelyek összehozzák a diákokat. Többek között fontos, hogy „Legyenek nyitottak a különböző szokások, életmódok, vallások, a másság iránt”. A tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése szintén az egyik fontos feladata az iskolának. A tanárok nagy szakmai tudása számos egyéni és csoportos tudományos munkára ad lehetőséget. A gyermekek versenyeztetését és arra való felkészítésüket személyes feladatnak tekintik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatási programban vesznek részt. Korrepetálás, valamint egyéni vagy kiscsoportos segítségnyújtás formájában orvosolják a problémát. Fontosnak tartják a lemaradás okának feltárását is.Mindezek mellet a szociális hátrány enyhítésért is harcolnak a dolgozók. A rossz háttérrel rendelkező gyermekeket ösztöndíjakkal, gyűjtésekkel segítik.

Sylvester János Protestáns Gimnáziumbemutatása

A „Sylvester”, ahogyan becézzük az iskolát, Zuglóban, az Örs vezér térhez közel, a Pillangó parkban található. Panelházak, játszótér, kosárpálya, teniszpálya, füves park, csend veszi körül.Hatalmas fűvel, bokrokkal borított udvara van, beton focipályán sportolhatnak az arra vágyók. Nem túl nagy iskola, pont ezért szerettem oda járni: mindenki ismer mindenkit, személyes kapcsolatok vannak diákok és tanárok között is. A tanáraink odafigyeltek ránk személyesen, és egyéni igényeknek, szükségleteknek megfelelően próbáltak az adott lehetőségeken belül nevelni.A gimnázium jelenlegi igazgatója, Kocsis Imre Antal így mutatta be röviden az intézményt:„Gimnáziumunkat egyesületi iskolaként indítottuk el 1997-ben. Alapítója és 2004-ig fenntartója a Protestáns Gimnázium Egyesület volt, melyet hosszabb ideje együtt dolgozó tanárok hívtak életre 1996-ban. 2004. óta a fenntartói feladatot az Egyesület által létrehozott Protestáns Gimnázium Alapítvány látja el, melynek elnöke Dr. Bibó István, a korábbi igazgató.Diákjaink számára keresztény szellemű nevelést és ennek keretében korszerű képzést és műveltséget kívánunk nyújtani. Elsősorban a bibliai alapokra és a magyar protestantizmus pedagógiai hagyományaira támaszkodunk. Célunk segítséget nyújtani az életbe induló fiataloknak abban, hogy eligazodjanak saját életük, nemzetük és a világ alapvető kérdéseiben, s e hazában és saját egyházukban találják meg feladatukat, a szolgálat, felelősség és a tisztesség útján járva.”„Azt szeretnénk elérni, hogy diákjaink számára a személyesen megélt hit személyes erőforrást jelentsen; értékrend-meghatározóként pedig ne csupán receptként szolgáljon, hanem az önálló, felelős gondolkodással összekapcsolódva minden helyzetben képessé tegye őket a jó és rossz, az igaz és a hamis közötti különbségtételre, s az ebből következő konzekvenciák levonására.”A Sylvester Pedagógiai Programjában legfőbb célkitűzésként a nevelés többlete szerepel. Eligazodást akar adni, értékeket átadni, melyek segítenek megállni, remélni és tenni a jövőért.A gimnázium nagy hangsúlyt fektet a tanárok személyiségére, jellemére, mert vallja, hogy a jó tanár egész szellemiségével, személyiségével nevel. Szintén fontosnak tartja a tanár-diák, tanár-szülő közti folyamatos párbeszédet, visszajelzést, együttműködést.A tanárok célja a diákok értékelése minél szélesebb skálán, változatos formában, módszerekkel. Nem tartják elvetendőnek a hagyományos módszereket sem, és nyitottak az új pedagógiai eszközök kipróbálására is.Viszont határozott cél az, hogy a diákok ebben a teljesítménycentrikus világban ne a rangok, anyagi helyzet vagy teljesítmény alapján sorolják be magukat, hiszen az ember nem azonos a teljesítményével; hanem az elvégzett munkájuk minőségében lássák az értéket.Speciális tárgynak számít az iskolában a „diakónia- és ápolástan” nevű akkreditált tantárgy is, ami a szociális munkára készít fel és 11-12.osztályban hetente gyakorlati helyszíneken próbálhatják ki magukat a tanulók.A művészeti képzés is nagy hangsúlyt kap, az esztétikai érzék fejlesztése, szépség meglátása mindenféle területen többek között a művészettörténet, ének-zene, rajz tantárgyak keretében.Nagy sikernek örvendenek a sportesemények is, pl. 24 órás foci, Zugló Kupa, sportnap, röplabda bajnokság.

Projekt-tervező sablon

Dr. Deszpot Gabriella munkája nyománDeszpot Gabriella (2005): A komplex művészeti nevelés alternatív módszerei a halmozottan hátrányos

helyzetű cigány gyermekek fejlesztésében. PhD Értekezés, ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest. 159. o.

1.A projekt címe :

Húzzuk ki a gyufát! Skatulyázás – kivételezés az iskolában.

2. A projekt szerző (k), közreműködő (k):

Bernhardt Eszter (BEESABG.ELTE)Fortin Johanna (FOJTAAG.ELTE)Tillmann Kinga (TIKTAAG.ELTE)

3. A projektben résztvevők :

Intézmény 1: Általános és Alapfokú Művészeti IskolaCím: 7726 Véménd, Szabadság tér 10.Interjúalany: ének-német szakos tanárnő, földrajz-rajz szakos tanár, történelem-német szakos tanárnőKérdőívet kitöltő tanulók száma: 38 fő

Intézmény 2: Leőwey Klára GimnáziumCím: 7621 Pécs, Szent István tér 8-10.Interjúalany: testnevelés-földrajz szakos tanár, német-angol szakos tanárnő

Intézmény 3: Sylvester János Protestáns GimnáziumCím: 1149 Budapest Pillangó park 3-5.Interjúalany: magyar-történelem szakos tanárnő (titulus: igazgatóhelyettes)Kérdőívet kitöltő tanulók száma: 20 fő

Intézmény 4: Balassi Bálint Nyolcévfolyamos GimnáziumCím: 1174 Budapest, Széchenyi u. 1-7.Interjúalany: matematika szakos tanárnőKérdőívet kitöltő tanulók száma: 50 fő

4. Időtartam :

IDŐPONT SZERVEZÉSI MÓD MÓDSZEREK EGYÉB

MEGJEGYZÉS

2012. 02. 23. csoportmunka megbeszélés Facebook-on

2012. 02. 29. csoportmunka megbeszélés Facebook-on

2012. 03. 01. csoportmunka munkáltató módszer, ötletroham

a csoportlogó elkészítése

2012. 03. 08. csoportmunka megbeszélés aktuális állás megbeszélése

2012. 03. 17. csoportmunka megbeszélés Facebook-on

2012. 03. 28. csoportmunka megbeszélés2012. 04. 26. csoportmunka hospitálás2012. 05. 03. csoportmunka munkáltató módszer csoportos gondolati

térkép elkészítése2012. 05. 04. egyéni munka a mappák megvétele

a portfoliókhoz2012. 05. 06. egyéni munka munkáltató módszer a csoportos portfolió

összeállítása 2012. 05. 07. csoportmunka megbeszélés

5. Időszakasz :

2012. február 13.- 2012. május 18.

6. A témaválasztás indoklása :

Témaválasztásunkat az indokolta, hogy mindannyiunknak van tapasztalata az osztályon belül

uralkodó speciális szerepekről, illetve a tanárok által egyes diákokra aggatott „skatulyákról”,

aminek a tanuló legtöbb esetben eleget tett, illetve elvárásoknak megfelelt, vagy ellenkezőleg,

próbált kitörni.

Azt látjuk, hogy szinte lehetetlen elvárások nélkül közelíteni a diákok felé, és valamilyen

szinten szükség is van elvárásokra, de kérdésünk az, hogy mennyiben befolyásolja a tanuló

maximálisan elérhető eredményeit, iskolai pályafutását, önértékelését, osztálytársak

hozzáállását az, ahogyan a tanár látja a diákot, amilyen lehetőségeket előlegez meg neki.

Nagyon érdekes kérdés például, hogy egy diák első osztályzata vagy külső megjelenése,

magatartása eldönti-e, hogy ő a „buta”, „lusta”, vagy „okos”, „szorgalmas” kategóriába

sorolódik a tanár szemében. Azt találtuk, hogy például egy szemüveges diákot nagyobb

valószínűséggel sorolják be az okosak közé. És a jó magatartású diákok automatikusan

kedvezőbb elbírálás alá esnek az osztályzásnál. Ez az osztályzat, teljesítmény általi

beskatulyázás hatással van a többi tantárgyra is? Ezután más tanárok is eszerint fogják őt

elkönyvelni? Be tudja még bizonyítani a diák, hogy ő is képes mondjuk egy kevésbé sikeres

dolgozat után jól teljesíteni és szorgalmasan tanulni? Netán az első negatív benyomás után két

ugyanolyan jó teljesítményű dolgozat közül az övét kevesebbre fogja értékelni a pedagógus?

Sajnos ezekre a kérdésekre a megkérdezett tanárok többsége igennel válaszolt.

Az osztályzatok szubjektivitásában nagy szerepet játszik a csoport véleménye szerint a tanuló

kinézete, neme, családi háttere, stb. Önkéntelenül is hajlamos az ember elítélni azt, aki

mondjuk, kicsit büdösen jön iskolába, vagy viseltes ruhát hord. Valószínűleg eleve negatívan

állunk hozzá és sok esetben teljesítményét is kevésbé értékeljük.

Pedig pedagógusként nagy szükség van a gyerekközpontúságra és az egyéni szükségletek

figyelembe vételére. Így hiába jár legújabb divat szerinti márkás ruhákban apuci kedvenc

fiacskája, ha óra alatt játszik az érintőképernyős telefonjával, nem kivételezhetünk vele a

szociális helyzete miatt, ugyanaz a következmény illeti meg, mint a többieket.

Fontosnak tartjuk tudatosan szétválasztani a tanulók magatartását és tudását. Hiszen lehet egy

okos, szorgalmas gyerek is aktív, folyamatosan izgő-mozgó és tanulhat valaki rosszul, és

mégis viselkedhet kisangyalként. A kettőt fontos külön kezelni és mindenkit önmagában

nézni, egyéniségként látni.

Ezért se előnyös, ha a szülei vagy anyagi helyzet miatt előlegezünk bizalmat, jó jegyeket egy

diáknak. Mert az értelmiségi szülő nem garantálja, hogy a gyerek is minden tantárgyból okos

és jó magaviseletű.

Meg fogjuk vizsgálni, hogy a tanárok illetve a diákok szerint egy „skatulya” mennyire

meghatározó, egy időre szól-e vagy életen át „megbélyegezve” marad a tanuló.

Illetve a „beskatulyázott” diákok hogyan érzik magukat szerepükben, sajátjukénak érzik-e.

Kutatásunk végén úgy látjuk, hogy nehéz meghúzni a határt a differenciálás és a kivételezés

között.

7. Projekt-ábra, Gondolati térkép a választott témáhozTéma: Skatulyázás, kivételezés teljesítmény, szociális háttér, magatartás alapján

Szakirodalmi lista a csoportos gondolati térképhez

Bábosik István- Golnhofer Erzsébet- Hegedűs Judit (2006): Az iskolák belső világa. Budapest. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet

Golnhofer Erzsébet (2003): A tanuló. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. p. 66-74.

Golnhofer Erzsébet- Nahalka István (szerk.) (2001). A pedagógusok pedagógiája. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó

Kozma Judit- Czibere Ibolya- Csoba Judit (2003): A kirekesztett társadalmi csoportok és a szociális szolgálatok kapcsolata. Az érdekérvényesítési esélyek növelésének lehetőségei. Budapest. Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium Szociális Stratégiai Önálló Osztály.

Kürti Jarmila (1988): Az iskolai eredményesség és a szocializáció. Budapest. Akadémiai Kiadó.

Mészáros Aranka (szerk.) (2002): Az iskola szociálpszichológiai jelentésvilága. Budapest. ELTE Eötvös Kiadó.

Nagy Márta (2010): Kapcsolatrendszerek az iskolában és az iskolán kívül. Gödöllő. Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézet.

Szabó László Tamás (1988): A „rejtett tanterv”. Budapest. Magvető Kiadó

Szekszárdi Júlia (2000): Az iskolák belső világa. In: Jelentés a magyar közoktatásról 2000. Budapest. OKI.

Zsoldos Márta (2003): Gyengén tanuló kisiskolások családi és iskolai megítélése. Budapest. Akadémiai Kiadó.

8. A projektfeladatok leírása:

Egyéni logó elkészítése Ötlettár készítése Csoportok alakítása, egy választott téma köré Facebook-os csoport létrehozása a könnyebb kapcsolattartás érdekében Csoportnév és projektcím kiválasztása Csoportlogó elkészítése Csoportszabályok megalkotása A téma felosztása egyéni résztémákra Egyéni absztrakt megírása Csoportos absztrakt megírása A szakirodalmi lista elkészítése Kapcsolatfelvétel az intézményekkel (Általános és Alapfokú Művészeti Iskola,

Leőwey Klára Gimnázium, Sylvester János Protestáns Gimnázium, Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium)

Kérdőívek és interjúkérdések szerkesztése Óralátogatások a választott intézményekben Interjúk készítése Kérdőív kitöltetése a tanulókkal Tapasztalatok megbeszélése Óravázlat elkészítése Intézményeket bemutató dokumentumok megírása Egyéni gondolati térképek elkészítése Csoportos gondolati térkép elkészítése Szemináriumi dolgozat megírása, Önreflexió írása Power point bemutató készítése Projektsablon kitöltése

9. A projekt eredményeinek bemutatási módja :

A produktum jellege: munkaportfolió, csoportos és egyéni portfolió, valamint Power point bemutató a választott témában.Az elkészült projekt betekintést nyújt a pedagógia egyik kevésbé emlegetett „rejtélyébe”. A projektünket ajánljuk mind a pedagógusok, mind a diákok számára. Egy előadáson, vagy akár egy osztályfőnöki órán is megállná a helyét.

10. Értékelés:

Csoportos portfólió értékelése

Gondolati térkép:Érthető: 5 db pillangóÁttekinthető, átlátható: 5 db pillangóLogikusan felépített: 5 db pillangóKreatív, színes: 5 db pillangóEsztétikus, igényes: 5 db pillangó

Csoportlogó:Kreatív, ötletes: 5 db pillangóFigyelemfelkeltő: 5 db pillangóIgényesség: 5 db pillangóEsztétikus: 5 db pillangó

Csoportos absztrakt:Átfogó képet ad a témáról: 5 db pillangóMegfelel a formai követelményeknek: 5 db pillangó

Csoportnév, projektcím:Kreatív, ötletes: 5 db pillangóFigyelemfelkeltő: 5 db pillangóTémához kapcsolódó: 5 db pillangó

Egyéni portfólió értékelése

Kutatási módszer:Témához kapcsolódó: 5 db pillangóÉrthető: 5 db pillangóÁtfogó: 5 db pillangó

Egyéni absztrakt:Átfogó képet ad a témáról: 5 db pillangóMegfelel a formai követelményeknek: 5 db pillangó

Egyéni logó:Kreatív, ötletes: 5 db pillangóFigyelemfelkeltő: 5 db pillangóIgényesség: 5 db pillangóEsztétikus: 5 db pillangó

Gondolati térkép:Érthető: 5 db pillangóÁttekinthető: 5 db pillangóLogikusan felépített: 5 db pillangóKreatív, színes: 5 db pillangóEsztétikus, igényes: 5 db pillangó

Önértékelés

Együttműködés:Bátorítottam a társaimat: 5 db pillangóAktívan részt vettem az órákon: 5 db pillangóSzívesen együttműködtem a többiekkel: 5 db pillangóSegítettem a csapattársaimnak: 5 db pillangó

Feladatmegoldás:Kreatívan dolgoztam: 5 db pillangóJó munkamegosztás: 5 db pillangóIgényesen dolgoztam: 5 db pillangó

Kommunikáció:Aktívan segítettem a többiek munkáját: 5 db pillangóEgyüttműködtem a többiekkel: 5 db pillangóHatékonyan kommunikáltam: 5 db pillangó

Saját munkám összértékelése: 5 db pillangó

11. A projekt során felhasznált szakirodalom, vagy egyéb forrásanyag, eszközök:

Allport, Gordon W. (1999): Az előítélet. Budapest. Osiris.

Aronson, Elliot (2008): A társas lény. Budapest. Akadémiai Kiadó Zrt.

Bábosik István (1975): Az erkölcsi tudatosság szerepe a magatartás szabályozásában. Budapest. Akadémiai Kiadó.

Bábosik István (2003): Alkalmazott neveléselmélet. Budapest. OKKER

Bábosik István (2004): Neveléselmélet. Budapest. Osiris

Bábosik István és tsai. (2011): Pedagógia az iskolában. A szociális képességek megalapozása. Budapest. ELTE Eötvös Kiadó.

Bábosik István- Golnhofer Erzsébet- Hegedűs Judit (2006): Az iskolák belső világa. Budapest. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet

Banaji, Mahazarin (2003): Rejtőzködő attitűdök és sztereotípiák. Budapest. Osiris.

Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák - különbségek. Budapest. Tankönyvkiadó.

Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák- különbségek. Budapest. Okker Kiadó.

Berkovits Balázs (2008): A képességek diskurzusa és az osztályba sorolás módjai. In: Berényi Eszter- Berkovits Balázs- Erőss Gábor: Iskolarend. Kiváltság és különbségtétel a közoktatásban. Budapest. Gondoltat Kiadó. p. 77-131.

Buda Béla (1977): A szerep fogalma a szociálpszichológiában. In: Pataki Ferenc (szerk.): Szociálpszichológiai Szöveggyűjtemény I. Budapest. Tankönyvkiadó.

Czike Bernadett (2001): Az osztályozás és az árnyalt értékelés szerepe a pedagógiai folyamatban, az alternatív iskolák gyakorlatában. In: Új Pedagógiai Szemle. 51. évf. 11. szám p. 18-25. (letöltés dátuma: 2012. 03. 15.) http://epa.oszk.hu/00000/00035/00054/2001-11-ta-Czike-Osztalyozas.html

Cserné Adermann Gizella (1985): A pedagógiai tapasztalat hatására kialakuló előfeltevések szerepe a tanulók teljesítményének értékelésében. Pécs.

Elekné Szarvas Anett- F. Lassú Zsuzsa (2000): Jane Elliot nyomában- Az előítéletek csökkentése a tanárképzésben. In: Magyar Pedagógia. 100. évf. 2. szám p. 227-242. (letöltés dátuma: 2012. 03. 08.) http://www.magyarpedagogia.hu/document/F.Lassu_1002.pdf

Farkas Lilla és tsai (2008): Diszkrimináció az oktatásban. UNESCO nemzeti jelentés Magyarország. Budapest. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Fenyő D. György (1997): Osztálytermek topográfiája. Mit üzen egy osztály ülésrendjével az iskolának? In: Taní-tani, 1997./ 3. sz.

Fülöp Márta (2001): A versengés szerepe. In: Új Pedagógiai Szemle 51. évf. 11. szám p. 3-17. (letöltés dátuma: 2012. 03. 17.) http://epa.oszk.hu/00000/00035/00054/2001-11-ta-Fulop-Versenges.html

Golnhofer Erzsébet (2001): Az oktatás tartalma, az iskolák belső világa. Budapest. OKI

Golnhofer Erzsébet (2003): A tanuló. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. p. 66-74.

Golnhofer Erzsébet- Nahalka István (szerk.) (2001). A pedagógusok pedagógiája. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Gubi Mihály (1980): A rejtett tanterv elméletei. In: Világosság. 1. sz. p. 15-22.

Hunyadi Györgyné (1977): Kollektivitás az iskolai osztályokban. A közösségi beállítódás strukturális meghatározói. Budapest. Akadémiai Kiadó.

Hunyadi Györgyné- M. Nádasi Mária- Serfőző Mónika (2006): Fekete pedagógia. Értékelés az iskolában. Budapest. Argumentum Kiadó.

Hüse Lajos (2008): A kirekesztés diskurzusa. In: Kapocs. 7. évf. 5. szám p. 2–23.

Hüse Lajos (2011): Kettős mérce az iskola szerepének megítélésében. Egy kirekesztés kutatás margójára. In: Iskolakultúra. XXI. évf. 1. szám p. 88-98.

Járó Katalin - Fenyő D. György (1992): Diákpályafutás és pedagógiai stratégia. In: Új Pedagógiai Szemle. 42. évf. 7-8. szám

Járó Katalin (1992): Diákpályafutások - a gimnáziumi osztályok szociális strukturálódása I-II. Új Pedagógiai Szemle. 42. évf. 10. szám

Kaltenbach Jenő (2002): Diszkrimináció a közoktatásban. In: Család, Gyermek, Ifjúság. XI. évf. 2. szám p. 11-15. (letöltés dátuma: 2012. 03. 08.) http://www.csagyi.hu/impresszum/item/129

Kozma Judit - Czibere Ibolya - Csoba Judit (2003): A kirekesztett társadalmi csoportok és a szociális szolgálatok kapcsolata. Az érdekérvényesítési esélyek növelésének lehetőségei. Budapest. Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium Szociális Stratégiai Önálló Osztály.

Kürti Jarmila (1988): Az iskolai eredményesség és a szocializáció. Budapest. Akadémiai Kiadó.

Ligeti György (2006): Sztereotípiák és előítéletek. In: Kolosi Tamás- Tóth István György- Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport. Budapest. Tárki. p. 373-389. (letöltés dátuma: 2012. 03. 08.) http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-717/publikaciok/tpubl_a_717.pdf

Mészáros Aranka (szerk.) (2002) Az iskola szociálpszichológiai jelentésvilága. Budapest. ELTE Eötvös Kiadó

N. Kollár Katalin- Szabó Éva (szerk.) (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Budapest. Osiris

Nagy Márta (2010): Kapcsolatrendszerek az iskolában és az iskolán kívül. Gödöllő. Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézet.

Nahalka István (2010): Az iskolarendszer esélyegyenlőtlenségeket kezelő folyamatai a PISA 2006 felmérés tükrében. In: Új Pedagógiai Szemle. 60. évf. 3-4. szám p. 3-27. (letöltés dátuma: 2012. 03. 18.) http://epa.oszk.hu/00000/00035/00140/pdf/EPA00035_upsz__2010_3-4_001-027.pdf

Nahalka István: Esélyegyenlőtlenség (letöltés dátuma: 2012 03 19) http://nahalkaistvan.blogspot.com/2011/01/eselyegyenlotlenseg.html

Németh Gáborné Doktor Andrea (2008): A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az iskolában. In: Új Pedagógia Szemle. 58. évf. 1. szám p. 23-34. (letöltés dátuma: 2012. 03. 17.) http://epa.oszk.hu/00000/00035/00120/2008-01-ta-Nemeth-Szocialis.html

Neuwirth Gábor- Szemerszki Marianna (2009): Tehetséggondozás a középiskolában, tehetségek a felsőoktatásban. In: Educatio. XVIII. évf. 2. szám p. 204-218. (letöltés dátuma: 2012. 03. 18.) http://www.edu-online.eu/hu/educatio_reszletes.php?id=75

Sáska Géza (2011): Ideológiák és az oktatás. In: Educatio. XX. évf. 1. szám p. 3-17. (letöltés dátuma: 2012. 03. 18.) http://www.edu-online.eu/hu/educatio_reszletes.php?id=84

Szabó László Tamás (1988): A „rejtett tanterv”. Budapest. Magvető Kiadó

Tomasz Gábor (2006): A rejtett tanterv. Fogalom és kutatások. FKI Budapest (letöltés dátuma: 2012 03 19) www.ofi.hu/tudastar/munkatarsak-publikacioi/2006-rejtett-tanterv

Williams, Kipling D. (2006): A társas kirekesztés pszichológiája: Kitaszítás, kiközösítés, elutasítás és szekálás. Budapest. Kairosz Kiadó.

Zsoldos Márta (2003): Gyengén tanuló kisiskolások családi és iskolai megítélése. Budapest. Akadémiai Kiadó.

PrezentációHúzzuk ki a gyufát!Pillangó-hatás

SKATULYÁZÁS, KIVÉTELEZÉSTillmann KingaFortin JohannaBernhardt Eszter

Igazságtalan osztályzás? Szamárpadba ültetés?Körmös?Hátráltat a családod?Csúfolnak a többiek? Intőkkel van tele az ellenőrződ?Megszégyenít a tanárod?Úgy érzed sose leszel elég jó? Magasak az elvárások?

Ismerősen csengenek ezek a kérdések???

Rejtett tanterv:● Pygmalion – effektus● „Ha valamiről egyszerűen azt hisszük, hogy igaz, akkor ez oda vezet, hogy olyan módon fogunk viselkedni, hogy eredeti álláspontunk beigazolódjon – még abban az esetben is, ha kiindulópontunk hamis volt.”

● Differenciálás ↔ Skatulyázás, kivételezés

Kutatásunkban ezeknek a problémáknak próbáltunk meg utána járni különböző szempontok alapján:1. Szociális helyzet2. Tanulmányi eredmény3. Magatartás

Szociális helyzet● Anyagi háttér

● Szülők iskolázottsága● Lakókörnyezet● Családi háttér● Érzelmi háttér● Területi egyenlőtlenségek● Iskolatípusok

Tanulmányi eredmény● Első megmérettetés meghatározó jellege● Tanár előfeltevései a gyerekről● Értékelés● Munkaforma● SNI-s gyerekek● Tehetség

Magatartás● Hiperaktív diákok● Családi háttér meghatározó jellege● Érzelmi háttér● Magatartás-tanulmányi eredmény● Diák szemszögéből● Tanár szemszögéből

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!