pénzügy, számvitel 3. foglalkozás sap business one...

ÓÓÓbbbuuudddaaaiii EEEgggyyyeeettteeemmm NNNeeeuuummmaaannnnnn JJJááánnnooosss IIInnnfffooorrrmmmaaatttiiikkkaaaiii KKKaaarrr

SSSAAAPPP BBBuuusssiiinnneeessssss OOOnnneee 888...888222 VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI ÜGYVITELI PROGRAMRENDSZER

Váradi László

PPPééénnnzzzüüügggyyy,,, ssszzzááámmmvvviiittteeelll OKTATÁSI SEGÉDANYAG

2012/13. tanév 2. szemeszter 3. foglalkozás

Budapest, 2013. március 1.

Pénzügy, számvitel 3. foglalkozás SAP Business One 8.82

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oldal 2

Váradi László: Pénzügy, számvitel.

Copyright © Váradi László, 2013

Váradi László

itelligence Hungary Kft. ▪ Váci út 141 ▪ 1138 Budapest

phone: +36 1 452 38 28 ▪ mobile: +36 70 702 0096

fax: +36 1 452 38 39

e-mail: [email protected]

www.itelligence.hu ▪ Social Media Channels ▪ www.sapb1uni.hu

mailto:[email protected]

http://www.itelligence.hu/

http://www.itelligence.hu/socialmedia

http://www.sapb1uni.hu/



Tartalomjegyzék

1 SZÁMLAKERET ÉS ANNAK STRUKTÚRÁJA ............................................................................................... 4

1.1 SZÁMLAKERET ............................................................................................................................................. 4 1.1.1 Főkönyvi számla jellemzői ........................................................................................................... 5

1.1.1.1 Főkönyvi számla részletei (3. ábra) ........................................................................................................ 6 1.1.2 Új főkönyvi számla létrehozása. Számlakeret szerkesztése......................................................... 7

2 NAPLÓKÖNYVELÉS ............................................................................................................................... 13

2.1 NAPLÓKÖNYVELÉS ÁLTALÁNOS TERÜLETE ........................................................................................................ 14 2.2 BŐVÍTETT SZERKESZTÉSI MÓD ....................................................................................................................... 15

3 SZÁMLAFAJTÁK ÉS OKMÁNYOK ........................................................................................................... 17

4 A BESZERZÉS ÉS AZ ÉRTÉKESÍTÉS FOLYAMATA A SZÁMVITEL TÜKRÉBEN ............................................. 17

4.1 BESZERZÉS FOLYAMATA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI SZEMPONTBÓL ........................................................................ 18 4.1.1 Beszerzés > Árubeérkezés .......................................................................................................... 18 4.1.2 Beszerzés > Bejövő számla ........................................................................................................ 19 4.1.3 Bank > Kimenő fizetés ............................................................................................................... 20

4.2 ÉRTÉKESÍTÉS FOLYAMATA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI SZEMPONTBÓL ...................................................................... 21 4.2.1 Értékesítés > Szállítás ................................................................................................................ 21 4.2.2 Értékesítés > Kimenő számla ..................................................................................................... 23 4.2.3 Bank > Bejövő fizetés ................................................................................................................. 24

4.3 A BESZERZÉS ÉS AZ ÉRTÉKESÍTÉS FOLYAMATA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI SZEMPONTBÓL – ÖSSZEGZÉS .......................... 25

5 ELŐZETES RÖGZÍTÉS ............................................................................................................................. 26

5.1 ELŐZETES KÖNYVELÉS TÉTEL LÉTREHOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA EGY KONKRÉT PÉLDÁN KERESZTÜL ................................ 26 5.2 ÚJ BEJEGYZÉSEK RÖGZÍTÉSE ......................................................................................................................... 28 5.3 ELŐZETES RÖGZÍTÉSEK KÖNYVELÉSE ............................................................................................................... 30 5.4 FELADAT ............................................................................................................................................... 31

6 KÖNYVELÉSI SABLON ........................................................................................................................... 32

6.1 SZÁZALÉKOS ALAPÚ KÖNYVELÉSI MINTA ELKÉSZÍTÉSE ......................................................................................... 32 6.2 MŰVELET A KONTÍROZÁSI MINTÁVAL ............................................................................................................. 33 6.3 FELADAT .................................................................................................................................................. 34

6.3.1 Minta számlaszámokkal - FEALDAT .......................................................................................... 34

7 ISMÉTLŐDŐ KÖNYVELÉSEK .................................................................................................................. 34

7.1 ISMÉTLŐDŐ KÖNYVELÉSEK LÉTREHOZÁSA ........................................................................................................ 35 7.2 ISMÉTLŐDŐ KÖNYVELÉSEK - FELADAT .......................................................................................................... 36



1 SZÁMLAKERET ÉS ANNAK STRUKTÚRÁJA

1.1 SZÁMLAKERET

A számlakeret a főkönyvi számlákat tartalmazza. A gazdasági események, a tranzakciók során

a könyvelés a főkönyvi számlákra történik. A könyvelés egyszerre két főkönyvi számlát érint,

egyiknek a tartozik (T) a másiknak pedig a követel (K) oldalára történik értékben a

bejegyzés.

Az SAP Business One rendszer paramétereinek beállításakor választani lehet, hogy az

alkalmazáshoz leszállított számlakeretet használják fel, alakítják át saját igényeiknek

megfelelően a felhasználók, vagy pedig felépítenek egy a vállalkozás elvárásának megfelelő

számlarendet. A rendszerrel szállított számlakeret minta jelölése: CAHU (1. ábra).

1. ábra: Adminisztráció > Rendszerbeállítások > Cégadatok - Alapbeállítások regiszter



2. ábra: Pénzügy > Számlakeret

A számlakeret menüpontra kattintást követően a fenti ablak (2. ábra) nyílik meg.

1.1.1 Főkönyvi számla jellemzői

A főkönyvi számla lehet gyűjtősor, ezt a tulajdonságát a kék szín jelölik és lehet aktív számla,

melyet fekete és a zöld szín jelöl. A gyűjtősorra közvetlenül nem lehet könyvelni, az aktívra

viszont igen. Egy számla akkor definiálható gyűjtősorként, ha rendelkezik alárendelt

számlákkal, melyek összegezhetők. Az aktív számla csak abban az esetben összegezhető, ha

hozzárendeljük egy csoporthoz. A főkönyvi számla azonosítója nem módosítható, terjedelme

15 karakter a névnek pedig 100. A külső kódot a lekérdezéseink pontosítására használhatjuk,

csak információs célokat szolgál. A száma pénzneme az a pénznem, amelyben az adott

számla összes naplókönyvelése a programban rögzítésre került. Alapértelmezett pénznem a

több pénznem. A számlákhoz különböző pénznemben rögzíthetünk naplókönyveléseket. Ha

a számla pénznemét idegen pénznemként definiáltuk, akkor a rendszer a számlához

történt összes könyvelést rögzíti a saját pénznemben és a megadott idegen pénznemben

is. Ha idegen pénznemmel rendelkező számlát definiálunk és ahhoz rögzítünk tranzakciót, a

számla pénzneme később nem változtatható meg és a számla pénznemétől eltérő pénznemben

sem hajthatunk végre hozzá tranzakciókat. Idegen pénznemben definiált számlák általában

külföldi bankszámlák. Idegen pénznemben vezetett számlának két egyenlege van, egy saját

pénznemben és egy a számlapénznemben lévő egyenlege. Bizalmas jelöléssel



megakadályozhatjuk, hogy jogosulatlan személyek használják vagy megtekintsék azokhoz

kapcsolódó tevékenységeket. Új számlaszám felvitelekor meghatározhatjuk annak szintjét a

számlakeret hierarchiában. 1. szinten a fiókok találhatóak (pl.: Eszközök…), 2-4. szint

címeket vagy számlákat rögzíthetünk. Az 5. szinten pedig csak aktív számlák vihetők fel. A

számlatípusával határozzuk meg, hogy egy számla árbevétel, ráfordítás vagy egyéb típusú –e.

Az egyeztető számla megjelölésével a számlát egyeztető számlaként definiálhatjuk.

Pénzszámla megjelöléssel a számlát pénzszámlaként definiálhatjuk. A cashflow beszámolók

csak pénzszámlákra hivatkoznak. Újraértékelés megjelölés ott szükséges, ahol a definiált

pénznem eltér a saját pénznemtől.

1.1.1.1 Főkönyvi számla részletei (3. ábra)

Az ablak átveszi a számlakeretnél található főkönyvi számla kódot és a számla megnevezését.

Adatexportálási kód a számla kiegészítésére használhatjuk.

3. ábra: Pénzügy > Számlakeret - Számla részletei - Főkönyvi számla részletei



A számla hozzárendelhető egy projekthez. Megadhatjuk az alapértelmezett áfa-kódot. Az

aktív és a zárolt megjelölésekkel aktív vagy zárolt dátumintervallum határozható meg egy

számlához. Költségkeret-releváns megjelöléssel a számlához költségkeretet definiálhatunk.

Átváltási-árfolyam eltérések megjelölés esetén a rendszer a számlát beleveszi az árfolyam-

eltérési tranzakciók automatikus létrehozásába. Más ÁFA - csoport engedélyezése

megjelölése esetén a számlához definiált alapértelmezett ÁFA - csoport módosítható manuális

naplókönyvelések vagy cikkbizonylatok létrehozásával. Pénznem átszámítása megjelölés

esetén a rendszer a számlát beleveszi a pénznem-átszámítási tranzakciók automatikus

létrehozásába.

1.1.2 Új főkönyvi számla létrehozása. Számlakeret szerkesztése

Az alábbi ábrán látható módon megjelenítjük a számlakeretet. Ezt követően kiválasztjuk azt a

fiókot, ahova az új számlát fel kívánjuk vinni. Példánkban hozzáadás módban a főkönyvi

számlához rögzítjük a következő azonosítót: 45420099, a megnevezéshez pedig: Belföldi

szállítók. Régió: 99 (4. ábra). A hozzáadott számlánk második szintű aktív számlaként jött

létre és a fiók alsó részén található (5. ábra). A létrehozott számlánkat a számlakeret

szerkesztése menüpontban szerkeszthetjük, ezt mindaddig megtehetjük, amíg egy tranzakció

nem kapcsolódik hozzá.

4. ábra: Pénzügy > Számlakeret – Új főkönyvi számla létrehozása 1.



5. ábra: Pénzügy > Számlakeret – Új főkönyvi számla létrehozása 2.

A számlakeret szerkesztése menüpontra kattintva megjelenik egy új ablak (6. ábra), ahol

megadhatjuk, hogy a szerkesztésünk melyik területre vonatkozik. Példánkban egy forrás

számlát (45420099) rögzítettünk, ezért a szűrési feltételeknél bejelöltük a forrás mezőt. Az

OK kapcsolóra kattintva lehetővé válik a számlák szerkesztése. A felvitt számlánk itt is az

utolsó helyen található a forrás számlákon belül (7. ábra). Ebben az ablakban a különböző

segítő funkciók felhasználásával a felvitt főkönyvi számlák a helyére navigálhatóak, ehhez az

alábbiakat kell megtennünk. Mielőtt a számlánk a helyére kerülne, megnéztük, hogy a 4.

szinten elhelyezkedő 45400000 gyűjtősor alá fog kerülni az 5. szintre.

6. ábra: Pénzügy > Számlakeret szerkesztése – Számlakeret szerkesztése – szűrési feltételek



7. ábra: Pénzügy > Számlakeret (szk) szerkesztése – Számlakeret szerkesztése szf./Szk. szerkesztése

A szintet módosítjuk 2-ről 5-re. A fölérendelt elemek közül kijelöljük a megfelelő

számlaszámot (8. ábra), arra rákattintva a korábban rögzített főkönyvi számlaszámunk

(454200099) a megfelelő gyűjtőszámla (45400000) alá került (9. ábra). Ezt követően már

csak a gyűjtőn belüli megfelelő helyre kell helyezni, azaz a fiókban kell megfelelően

pozícionálni. Ezt a következő ábrán mutatjuk be.



8. ábra: Pénzügy > Számlakeret szerkesztése – Számlakeret szerkesztése 1.




Helye a legfelsőbb szinten mezőnél legördülő listából kiválasztjuk a megfelelő számot.

Esetünkben azt akarjuk elérni, hogy a rögzített számlánk előtt legyen a 45420006 (10. ábra).

Rákattintva a megjelölt számlára az új számlaszám a helyére kerül (11. ábra). Ezt követően

már csak az aktualizálást kell elvégeznünk, melynek hatására számlaszámunk beépül a

számlakeretbe és a feladataink megoldásánál már hivatkozhatunk rá.



A számlakeretünket még módosíthatjuk egyenragú és alárendelt számlák rögzítésével is.

Továbbá a számlakeret menüpontban megjelenített számlakeretbe is be tudunk jegyezni egy

új főkönyvi számlaszámokat. Csak annyit kell tenni, hogy rápozícionálunk arra a számlára,

amelyik alá egy újat kívánunk rögzíteni, majd a szám és megnevezés mezők kitöltését

követően hozzáadással bővítettük a számlarendünket.

2 NAPLÓKÖNYVELÉS

Korábban már találkoztunk naplókönyveléssel. Például, amikor a beszerzés vagy az

értékesítés esetében olyan tranzakciókat hajtottunk végre, melyek érintették a főkönyvet,

megfigyelhettük az automatikus naplókönyveléseket. Az automatikus könyvelés mellett

manuálisan is létrehozhatunk naplókönyveléseket, melyek kapcsolódhatnak számlákhoz és

üzleti partnerekhez. A manuálisan létrehozott naplókönyvelés, mely közvetlenül az

adatbázisba kerül, nem törölhető, a visszavonáshoz a sztornózás szükséges. A

naplókönyvelések létrehozása és megjelenítése két módon lehetséges, ezek a bővített és

csökkentett szerkesztési módok. Az általános terület mezői a teljes naplókönyvelésre

vonatkoznak (12. ábra). Példánkban egy olyan bejövő számlának az automatikus könyvelése

látható, melyet nem előzte meg az árubeérkezés.

12. ábra: Pénzügy > Naplókönyvelés 1.

A bővített szerkesztési módban megjelennek az egyes könyvelési sorokhoz tartozó

további adatok, ezt szemlélteti a következő három ábra (13. ábra és 14. ábra).



Az ábrákon megfigyelhető, ahogyan váltjuk az egyes sorokat, úgy változnak a felső

bekeretezett részben a kapcsolódó adatok is.



2.1 NAPLÓKÖNYVELÉS ÁLTALÁNOS TERÜLETE

Számkörön az alapértelmezett számkör jelenik meg. Amennyiben több számkör is

definiálásra került azok közül másik is kiválasztható. Szám mezőben megjeleni a



naplókönyvelés száma, ez egy folyamatosan növekvő sorszám, a rendszer automatikusan

generálja azt. Könyvelési dátum az aktuális dátum. Esedékességi dátum a fizetés határideje.

Bizonylat dátuma azonos a naplókönyvelés dátumával, adóbeszámolók készítéséhez

szükséges. Referenciák naplókönyvelésre vonatkozólag kitölthetőek, de üresen is hagyhatók.

Tranzakció kód mezőnél az előzetesen definiált kódlistából kiválaszthatunk egyet.

Megjegyzések mezőben az alapbizonylatra jellemző adat jelenik meg. Forrás mezőben a

forrásbizonylat rövid neve jelenik meg, esetünkben SS (szállítói számla). A navigációs nyílra

kattintva eljuthatunk az alapbizonylathoz. Forrás száma a forrás bizonylat, a szállítói számla

száma. Tranzakció száma mezőben a naplókönyveléshez automatikusan generált szám

jelenik meg. Sablon típus: a rendszerben különböző mintákat definiálhatunk, ezek közül

választhatunk. Egy adott tranzakció megkereséséhez kiválaszthatjuk a megfelelő jelzőkódot.

Projekt mezőben a korábban definiált projektek közül választhatunk. Rögzített árfolyam

mező megjelölése esetén lehetőség nyílik a pénznem és a hozzákapcsolódó árfolyam

kiválasztására. ˝ Ha az Árfolyamok és indexek táblában definiáltaktól eltérő árfolyammal hoz

létre naplókönyvelést, jelölje ki ezt a jelölőmezőt és határozza meg az adott

naplókönyveléshez használt árfolyamot. Ez az információ mindenképp szükséges a

beszámolók átértékeléséhez. Ha beállítjuk az átértékelés paramétereit és kiválasztjuk azt az

opciót, hogy a rendszer a naplókönyvelésekben megadott árfolyamokra hivatkozzon, az SAP

Business One az átértékelést az ebben a mezőben megadott árfolyam alapján végzi. Ha eltérő

árfolyammal hozunk létre naplókönyvelést, ám nem jelöljük ki ezt az opciót, a

naplókönyvelés átértékelési eredményei pontatlanok lehetnek, mivel az SAP Business One az

Árfolyamok és indexek táblában definiált árfolyamot veszi figyelembe a naplókönyvelésnél

használt aktuális árfolyam helyett.˝ IP látható, RP látható – Alapértelmezettként a

naplókönyvelés összegei saját pénznemben jelennek meg, a mezők bejelölésével idegen és

rendszer pénznemben is megjeleníthetők a könyvelés összegei.

2.2 BŐVÍTETT SZERKESZTÉSI MÓD

Főkönyvi számla/ÜP kód, Főkönyvi számla/ÜP név – A mezők elnevezésének megfelelő

adatokat jelenít meg a rendszer. Amennyiben az ablak alsó részében található táblázatban a

kód jelű mezőt tüntetjük fel, akkor a fölötte levő részben a név automatikusan bejegyzésre

kerül. ˝1. ref. - Megjeleníti a bizonylatszámot a naplókönyvelés összes sorához, ha a

bejegyzés olyan bizonylatból jött létre, mint pl. egy kimenő számla, bejövő fizetés stb.

Megjeleníti a felhasználó által az 1. ref. fejlécmezőben megadott adatokat az összes sorhoz,

ha a naplókönyvelés manuálisan jött létre. 2. ref. - Különböző információkat jelenít meg attól



a bizonylattól függően, amivel a naplókönyvelés létrejött: - Megjeleníti a bizonylathoz

rendelt vevő/szállító referenciaszámát, ha a naplókönyvelés kimenő számlából, bejövő

fizetésből stb. jött létre. -Megjeleníti az alapbizonylat számát, ha a naplókönyvelés

stornóbizonylatból jött létre (kimenő számlán alapuló kimenő jóváírás). - Megjeleníti a

bizonylat fejrészének 2. ref. mezőjében megadott adatokat, ha a naplókönyvelés

készletmozgási bizonylatból jött létre, mint pl. árubeérkezés. - Megjeleníti a Nyitó egyenleg

vagy a Perióduszáró egyenleg ablak 2. ref. mezőjében megadott adatokat, ha a

naplókönyvelést ezekkel az ablakokkal hozta létre. - Megjeleníti a felhasználó által

meghatározott adatokat, ha a naplókönyvelés manuálisan jött létre. 3. ref. - Különböző

információkat jelenít meg attól a bizonylattól függően, amivel a naplókönyvelés létrejött: -

Bejövő és kimenő számla, bejövő és kimenő jóváírás, bejövő és kimenő előlegszámla, bejövő

és kimenő előzetes számla: - Egy üzletipartner-sor jeleníti meg a részletfizetés sorszámát. - A

forrásadó sora jeleníti meg az utolsó részletfizetés sorszámát. - Bejövő és kimenő fizetések: -

Egy üzletipartner-sor jeleníti meg a bizonylat számát. - A csekkfizetés a csekk számát jeleníti

meg. - A hitelkártyás fizetés a hitelkártya-bizonylat számát jeleníti meg. - Az átutalásos

fizetés a felhasználó által meghatározott referenciaszámot tartalmazza. - Készpénzfizetés

esetén nem jelenik meg semmi. Egy bejövő vagy kimenő fizetés visszavonása esetén a

visszavont bizonylat száma jelenik meg. - Számlareferencia nélküli (nem kiválasztott

tranzakciók alapján) bejövő vagy kimenő fizetés létrehozása esetén a bizonylatszám

létrehozása esetén a bizonylatszám a számlasorok 3. ref. mezőjében jelenik meg. - Letétek: -

A csekkletét a csekk számát jeleníti meg. - A hitelkártya-bizonylat letétje a hitelkártya-

bizonylat számát jeleníti meg.˝ Ellenszámla mezőbe a rendszer automatikusan bejegyzi a

könyvelés ellenszámláját esetünkben a 26110000 főkönyvi számla számot. Tartozik (IP),

Követel (IP), Tartozik (RP), Követel (RP) - a tranzakció pénznemén kívül a könyvelési

tételek megjelennek idegen és rendszer pénznemben is. Könyvelési dátum

alapértelmezettként az aktuális dátum, Esedékességi dátum a rögzítés dátuma, Bizonylat

dátuma a naplókönyvelésnek a dátuma az adóbeszámolás céljából. A legördülő listából az

adott sorhoz kiválaszthatjuk a kapcsolódó projektet. Adókód mezőben megjelenik az adott

sorhoz kapcsolódó adónak a kódja. Elosztási szabályok mezőnél a listából kiválaszthatjuk a

korábban definiált értéket. Megjegyzés mezőben alapesetben esetünkben a bizonylat nevét és

a szállító kódját tartalmazza. A táblázatos részben példánkban csak néhány adat

(Főkönyv/ÜP kód, Egyeztető számla, Tartozik, Követel) került feltüntetésre, de az

űrlapbeállítás ikon segítségével további mezők jeleníthetők meg.



3 SZÁMLAFAJTÁK ÉS OKMÁNYOK

MÉRLEGSZÁMLÁK => Eszközszámlák, Forrásszámlák, Tőkeszámlák

ERDEMÉNYSZÁMLÁK => Árbevételszámlák, Ráfordítási számlák

Gazdasági év végén: Árbevétel számlák egyenlege – Ráfordítási számlák egyenlege =

Nyereség/Veszteség => Saját tőke

MÉRLEG

A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. Vagyonkimutatás.

1- 4. számlaosztály => mérlegszámlák

1- 3. számlaosztály => eszközszámlák

4. számlaosztály => forrásszámlák

ESZKÖZÖK

10000000 – Befektetett eszközök

20000000 – Készletek

30000000 – Követelések

FORRÁSOK

40000000 – Források

BEVÉTELEK

900000000 – Értékesítés árbevétele és bevételek

RÁFORDÍTÁSOK

50000000 – Költségnemek

EGYÉB BEVÉTELEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK

80000000 – Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások

Az EREDMÉNYKIMUTATÁS a vállalkozás mérlegszerinti eredményének levezetését

tartalmazó okmány. Rendeltetése, hogy megbízható és valós képet adjon a vállalkozás

jövedelemtermelő képességéről. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott

eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8-9. számlaosztályok számlái

tartalmazzák.

4 A BESZERZÉS ÉS AZ ÉRTÉKESÍTÉS FOLYAMATA A SZÁMVITEL

TÜKRÉBEN

Az SAP Business One kezeli az összes pénzügyi és számviteli tranzakciókat, melyekhez

kapcsolódó könyvelések nagy részét automatikusan hajtja végre. Ezt láthattuk például a

beszerzés esetén a cikkek betárolásánál, a bejövő számlák elkészítésénél, majd a banki

műveleteknél. De ugyanezt tapasztalhattuk az értékesítés egyes dokumentumainak (pl.:



kiszállítás, kimenő számla) elkészítésekor is, majd a banki műveleteknél is. Alábbiakban

összefoglalásként bemutatjuk, hogy a beszerzés és az értékesítés során a rendszer milyen

főkönyvi számlaszámokra könyvel. Ennek összefoglaló áttekintése megkönnyítheti a rendszer

működésének megértését. Beszerzéshez kapcsolódó műveletek: Árubeérkezés, Bejövő

számla, Kimenő fizetés. Értékesítéshez kapcsolódó tranzakciók Szállítás, Bejövő számla,

Kimenő fizetés.

4.1 BESZERZÉS FOLYAMATA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI SZEMPONTBÓL

4.1.1 Beszerzés > Árubeérkezés

A példánkban betároltunk, raktári készletre vettünk 10 db memóriakulcsot (15. ábra),

melynek egységára 2.000,- Ft. A vásárolt termék bruttó értéke 25.400,- Ft.

15. ábra: Pénzügy és Számvitel - Beszerzés > Árubeérkezés

A bizonylat elkészítésével egy időben megtörténik az értékek könyvelése is, mely a

naplókönyvelésen belül (16. ábra) megtekinthető.

Könyvelési tételek: T/261 - 20.000,- Ft - Kereskedelmi áruk

K/268 - 20.000,- Ft - ÁB/SZB



16. ábra: Pénzügy és Számvitel - Beszerzés > Árubeérkezés – Naplókönyvelés

4.1.2 Beszerzés > Bejövő számla

A betárolást követően megkaptuk a számlát (17. ábra) a szállítónktól, melyet az árubeérkezés

bizonylatából származtatunk, annak adatait változtatás nélkül átvesszük.

17. ábra: Pénzügy és Számvitel - Beszerzés > Bejövő számla

A bizonylat elkészítésével egy időben itt is megtörténik az értékek könyvelése, mely a




Könyvelési tételek: T/466 - 5.400,- Ft - Előzetesen felszámított ÁFA

T/2681- 20.000,- Ft - ÁB/SZB

K/4541 - 25.400,- Ft - MEDIMARKT/ - szállító

18. ábra: Pénzügy és Számvitel - Beszerzés > Bejövő számla – Naplókönyvelés

4.1.3 Bank > Kimenő fizetés

Az átutalást követően megkapjuk a banki kivonatot, melyről rögzítjük a kimenő fizetés adatait

(19. ábra)

19. ábra: Pénzügy és Számvitel - Bank > Kimenő fizetés




naplókönyvelésen belül (20. ábra) megtekinthetünk.

Könyvelési tételek: T/4541 - 25.400,- Ft - MEDIMARKT – szállító

K/38410001 - 25.400,- Ft - K&H elszámolási betétszámla

20. ábra: Pénzügy és Számvitel - Bank > Kimenő fizetés – Naplókönyvelés

4.2 ÉRTÉKESÍTÉS FOLYAMATA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI SZEMPONTBÓL

A beszerzés után végig követjük az értékesítési folyamatot is pénzügyi és számviteli

szempontból. A kiszállítást követően megküldjük számlánkat a vevőn részére, majd kifizetést

után kezeljük a banki műveletet.

4.2.1 Értékesítés > Szállítás

Az előző részben látható volt, hogy vásároltunk 10 db memóriakulcsot, melyet leszállítást

követően kifizettünk. Ezt követően értékesítjük ezt a 10 db tárolóeszközt 4.000,- Ft

egységáron (21. ábra).



21. ábra: Pénzügy és Számvitel - Értékesítés > Szállítás

A bizonylat elkészítésével egy időben megtörténik az értékek könyvelése is, mely a


Könyvelési tételek: T/8141 - 92.727,- Ft - Eladott áruk beszerzési értéke

K/2611 - 92.727,- Ft - Kereskedelmi áruk

22. ábra: Pénzügy és Számvitel - Értékesítés > Szállítás – Naplókönyvelés



4.2.2 Értékesítés > Kimenő számla

A kiszállítást követően kiküldjük a számlát vevőnk részére (23. ábra), melyet a kiszállítási

bizonylatból származtattunk, annak adatait változtatás nélkül átvettük.

23. ábra: Pénzügy és Számvitel - Értékesítés > Kimenő számla



Könyvelési tételek: T/311 - 50.800,- Ft - AGROMAG - vevő

K/467 - 10.800,- Ft - Befizetendő ÁFA

K/911- 40.000,- Ft - Belföldi értékesítés árbevétele



24. ábra: Pénzügy és Számvitel - Értékesítés > Kimenő számla – Naplókönyvelés

4.2.3 Bank > Bejövő fizetés

Az átutalást követően megkapjuk a banki kivonatot, melyről rögzítjük a bejövő fizetés adatait:

25. ábra: Pénzügy és Számvitel - Bank > Bejövő fizetés





Könyvelési tételek: T/38420000 - 50.800,- Ft - K&H elszámolási betétszámla

T/311 - 50.800,- Ft - AGROMAG - vevő

26. ábra: Pénzügy és Számvitel - Bank > Bejövő fizetés – Naplókönyvelés

4.3 A BESZERZÉS ÉS AZ ÉRTÉKESÍTÉS FOLYAMATA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI

SZEMPONTBÓL – ÖSSZEGZÉS

Beszerzés > Árubeérkezés

Könyvelési tételek: T/2611 - 20.000,- Ft - Kereskedelmi áruk

K/268 - 20.000,- Ft - ÁSZ/BSZ

Beszerzés > Bejövő számla

Könyvelési tételek: K/4541 - 25.000,- Ft - szállító

T/466 - 5.400,- Ft - Előzetesen felszámított ÁFA

T/2681- 20.000,- Ft - ÁB/SZB

Bank > Kimenő fizetés

Könyvelési tételek: K/38410000 - 25.400,- Ft - Elszámolási betétszámla

T/4541 - 25.400,- Ft - MEDIMARKT/szállító



Értékesítés > Szállítás

Könyvelési tételek: T/8141 - 92.727,- Ft - Eladott áruk beszerzési értéke

K/2611 - 92.727,- Ft - Kereskedelmi áruk

Értékesítés > Kimenő számla

Könyvelési tételek: T/311 - 50.800,- Ft - AGROMAG/vevő

K/467 - 10.800,- Ft - Befizetendő ÁFA

K/911- 40.000,- Ft - Belföldi értékesítés árbevétele

Bank > Bejövő fizetés

Könyvelési tételek: T/3842000 - 50.800,- Ft - K&H elszámolási betétszámla

K/311 - 50.800,- Ft - vevő

5 ELŐZETES RÖGZÍTÉS

Az előzetes rögzítés esetén létrehozhatunk naplókönyveléseket, melyeket két lépésben tudunk

megoldani. Első lépésként létrehozunk egy tervezetet, egy előzetes rögzítés elnevezésű

speciális mappát a terv naplókönyvelések tárolása. Ebben a fázisban a felvitt tételek

ellenőrizhetők és módosíthatók (mivel azok még nem kerültek könyvelésre) majd pedig

rögzíthetjük a teljes könyvtárat. Nem szükséges minden egyes naplókönyvelés külön

könyvelése. Ha azonban az egyes naplókönyveléseket külön-külön kívánjuk könyvelni, akkor

minden egyes terv naplókönyveléshez külön előzetes rögzítési mappát kell létrehozni. A

rögzítési minta azonos a naplókönyvelési ablakkal.

5.1 ELŐZETES KÖNYVELÉS TÉTEL LÉTREHOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA EGY

KONKRÉT PÉLDÁN KERESZTÜL

Az alábbi ábrán látható az előzetes rögzítés ablakának elérése (Pénzügy > Előzetes rögzítés -

27. ábra). Annak megjelenítését követően, ha az Új gyűjtő és új tranzakció létrehozása

kapcsolóra kattintunk megjelenik a naplókönyvelés felviteli képernyője. Ezzel egyidejűleg

létrehoz egy mappát (28. ábra).



27. ábra: Pénzügy > Előzetes rögzítés 1.

Ezt követően rögzítünk egy naplókönyvelést, pénztárunkból kiadunk anyagvásárlásra 1.000,-

Ft-ot (28. ábra). A hozzáadás majd a bezárás kapcsolókra való kattintással léphetünk tovább.


A hozzáadás kapcsolóra való kattintást követően az előzetes rögzítés ablak alsó táblázatába

bejegyzésre kerül az új tranzakció.




Az előző műveletsor eredményeként a rendszer létrehozott egy új rekordot az Előzetes

rögzítés ablak felső táblázatában. Ha ezt kijelöljük akkor az alsó táblázatban megjelenik az

előzetes rögzítésben elmentett naplókönyvelést jelző tranzakció (29. ábra). Az aktualizálás

gombra kattintva elmentjük a felvitt tételeinket.

5.2 ÚJ BEJEGYZÉSEK RÖGZÍTÉSE

A létező előzetes rögzítéshez hozzáadhatunk új bejegyzéseket abban az esetben, ha legalább

egy nyitott előzetes rögzítés található az Előzetes rögzítés ablak felső táblázatában. Az új

bejegyzés rögzítéséhez előhívjuk ismét az előzetes rögzítés ablakot. Látható, hogy abban zárt

státuszú tételek is megjelennek, melyeket korábban hoztunk létre. Ha a zárt jelű sorra

pozícionálunk akkor ehhez a gyűjtőbe új bejegyzés nem hozható létre és természetesen

könyvelés sem hajtható végre (30. ábra).


Amennyiben a nyitott előzetes rögzítésre pozícionálunk abban az esetben látható, hogy ahhoz

új bejegyzést hozhatunk létre és a gyűjtő könyvelésére is lehetőség nyílik (31. ábra). Létező

gyűjtőben új bejegyzés létrehozása kapcsolóra kattintva, ismét megjelenik a naplókönyvelés

ablak. Itt rögzíthetjük az újabb könyvelési tételeinket, példánkban házi pénztárból kiadunk

200.000,- Ft-ot belföldi utazásra (32. ábra)





A hozzáadás gombra való kattintáskor az előzetes rögzítés ablak alsó táblázatába bejegyzésre

kerül egy új (2.) tranzakció, majd a bezárás gombon keresztül visszajutunk az előzetes

rögzítés ablakhoz (33. ábra).




5.3 ELŐZETES RÖGZÍTÉSEK KÖNYVELÉSE

A már ismert útvonalon megjelenítjük az előzetes rögzítéseket. Ha az alsó táblázatban

kétszer rákattintunk valamelyik sorra, akkor megjelenik a naplókönyvelés, amit még

ellenőrizhetünk, majd szükség esetén módosíthatunk is. A gyűjtő könyvelése kapcsolóra

kattintva megjelenik egy dialógus ablak, melynél az igen ágon továbbléphetünk (35. ábra).



A könyvelés elvégzését követően a táblázat alsó részéből törlődik a két tranzakciót jelző sor, a

felső részben pedig a könyvelés megtörténtét jelezve az állapot lezártra változik (36. ábra). Az

OK gombra kattintva visszajutunk a főmenühöz. A létrehozott könyvelési tételeket a

naplókönyvelésen belül megtekinthetjük. Megnézve a két utolsó naplókönyvelés valóban az

előzőekben létrehozott tételeket tartalmazza (37. ábra).




37. ábra: Pénzügy > Előzetes rögzítés – Naplókönyvelés

5.4 FELADAT

Az SBO kétlépéses eljárást követ a naplókönyvelések létrehozásánál. A naplókönyvelések

létrehozhatók először tervként, majd pedig később javíthatók és könyvelhetők. Ha így járunk

el, egy előzetes rögzítés elnevezésű speciális mappát hoz létre a terv naplókönyvelések

tárolása. A terv naplókönyvelések bármikor módosíthatók, mivel még nem lettek könyvelve.

Ilyenkor az egyik kollega például hozzáférhet az előzetes rögzítésekhez, javításokat hajthat

végre, majd pedig könyvelheti a teljes mappát. Nem szükséges minden egyes naplókönyvelés

külön könyvelése. Ha azonban az egyes naplókönyveléseket külön-külön szeretnénk

könyvelni, minden egyes terv naplókönyveléshez külön előzetes rögzítési mappát kell

létrehozni.



Definiálja a saját főkönyvi számlaszámait (XX helyeken különböztesse meg másik

felhasználótól) és hozzon létre új gyűjtőt és új tranzakciót!

K/381100XX, 2.000,- Ft

T/522000XX, 2.000,- Ft => Mentse a gyűjtőbe

Hozzon létre a létező (a most létrehozott) gyűjtőbe új bejegyzést

K/381100XX, 5.000,- Ft

T/511100XX, 5.000,- Ft => Mentse a gyűjtőbe

Könyvelje a gyűjtőben lévő tételeket!

Tekintse meg a könyvelési tételeit.

6 KÖNYVELÉSI SABLON

A hasonló szerkezetekkel rendelkező naplókönyvelésekhez létrehozhatunk könyvelési

mintákat, sablonokat. A sablonok, minták tartalmazhatnak számlaszámokat is, de megadható

csupán a számla leírása is egy sor esetében, ha még nem tudjuk, hogy melyik számlát

használjuk majd. Itt fix összegek helyett százalékokat adunk meg. A százalékok a teljes

összeg vonatkozó sorok közti elosztását jelzik. A kontírozási minta tárolása egy kóddal és egy

leírással történik. Tehát az ismétlődő naplókönyvelések vonatkozásában mintákat hozhatunk

létre. A naplókönyvelés végrehajtásánál csak a megfelelő mintát kell kiválasztani, és rögzíteni

kell a hiányzó adatokat.

6.1 SZÁZALÉKOS ALAPÚ KÖNYVELÉSI MINTA ELKÉSZÍTÉSE

A kontírozási minta felviteli képernyőjének megjelenítését követően a kód mezőben meg kell

adni egy azonosítót, a megnevezés mezőben pedig a minta nevét kell rögzíteni. A táblázat

részben megadható főkönyvi számla szám vagy üzleti partner. Példánkban a házi pénztárból

való kifizetést mutatjuk be, illetve az ahhoz kapcsolódó arányokat tüntettünk fel (38. ábra).

38. ábra: Pénzügy > Kontírozási minta



A Hozzáadás kapcsolóra kattintva a rendszer elmenti a mintát. Újbóli megjelenítését követően

az még módosítható.

6.2 MŰVELET A KONTÍROZÁSI MINTÁVAL

A naplókönyvelés megjelenítését követően ki kell választani az előzőekben létrehozott minta

típusát és a mintát. Ekkor megjelenik az előző pontban elkészített százalékos megoszlású

könyvelési mintánk (39. ábra). Ha a 100 % helyére rögzítünk egy értéket, akkor a 70 és 30 %-

os mezőkbe az arányoknak megfelelően automatikusan bejegyzésre kerülnek a megfelelő

összegek (40. ábra). 20.000,- Ft a 100%, így a 70 % és a 30 % - nak megfelelő összegek

(14.000,- Ft és 6.000,- Ft) kerülnek kiszámításra és bejegyzésre.

39. ábra: Pénzügy > Kontírozási minta 2.



40. ábra: Pénzügy > Kontírozási minta 3.

6.3 FELADAT

6.3.1 Minta számlaszámokkal - FEALDAT


felhasználótól) és hozzon létre egy kontírozási mintát!

Kontírozási minta kódja: X_KM_12

Minta megnevezése: X_kontírozási minta_12

K/381100XX, 100 %

T/511100XX, 70 %

T/522000XX, 30 %

A naplókönyvelési űrlap megjelenítését követően a most létrehozott mintával hozzon létre

egy naplókönyvelést. A pénztárból fizessen ki 10.000,- Ft-ot.

7 ISMÉTLŐDŐ KÖNYVELÉSEK

A vállalkozásoknál előfordulnak olyan könyvelési tételek, melyek hetente vagy havonta

ismétlődnek, ilyen esetben érdemes ismétlődő könyvelési mintákat létrehozni. Az ismétlődő

könyvelésnél is mintát használunk, melynek azonosítása szintén egy kóddal és egy névvel

történik. Az ismétlődő könyvelés mintájában meg kell adni a naplókönyvelés létrehozásának

várható gyakoriságát és az ismétlődő könyvelések érvényességének végét.



7.1 ISMÉTLŐDŐ KÖNYVELÉSEK LÉTREHOZÁSA

Ezzel a lehetőséggel mintákat hozhatunk létre az ismétlődő könyvelésekhez. Itt beállíthatjuk a

könyvelés gyakoriságát és a lejáratának dátumát is.

41. ábra: Pénzügy > Ismétlődő könyvelések 1.

42. ábra: Pénzügy > Ismétlődő könyvelések - Naplókönyvelés

Példánkban minden hónap 25-én 2011. február 25-től kezdődően történik egy könyvelés

(100.000,- Ft lekerül a bankszámlánkról), amelyik tranzakció sorozat 2011. március 31-ig tart

(41. ábra). Ezt követően a naplókönyvelésben beállíthatjuk az ismétlődő könyvelés mintáját

(42. ábra). Ha az adminisztráción belül az általános beállítások szolgáltatás regiszterén



bejelöljük, hogy az ismétlődő könyvelések jelenjennek meg végrehajtáskor, akkor a megadott

határidőig mindig feljön az ablak, mely jelzi az ismétlődő könyvelést.

c 43. ábra: Pénzügy > Ismétlődő könyvelések –

Adminisztráció > Rendszerbeállítások > Általános beállítások – Szolgáltatások regiszter

7.2 ISMÉTLŐDŐ KÖNYVELÉSEK - FELADAT


felhasználótól) és hozzon létre egy ismétlődő könyvelést!

Ismétlődő könyvelés kódja: X_IK_1

Minta megnevezése: X_ismétlődő könyvelés_1

Főkönyvi számla: K/384100XX, 100.000,- Ft

Főkönyvi számla: T/511100XX, 100.000,- Ft

Gyakoriság: Hetente, pénteken

Érvényesség: 2012.12.31-ig

Következő végrehajtás: 2012.10.20.

Hajtsa végre a könyvelést!

pénzügy, számvitel 3. foglalkozás sap business one...

Documents