mooc (massive online open courses)
TRANSCRIPT
MOOC (MASSIVE ONLINE OPEN
COURSES)
Iraide Arraibi, Iride Albarez eta Maider Charcan
1. ZER DA MOOC BAT?
OINARRIZKO EZAUGARRIAK
EZAUGARRI OROKORRAK
2. MOOCKEN HISTORIA
3. MOTAK
4. XMOOC VS CMOOC VS TMOOC
5. MOOC BATEN DISEINUA
6. ALDE ONAK ETA ALDE TXARRAK
7. ONDORIOAK
AURKIBIDEA
ZER DA MOOC BAT?
•MOOC → Massive Open Online Courses.
•COMA → Curso Online Masivo y Abierto.
• C (Curso)
• O (Online)
• M (Masivo)
• A (Abierto)
OINARRIZKO EZAUGARRIAK
AURRERAPENA:
material askeaSAREA
ZABALKUNTZA
ETA HEDAPENA
EZAUGARRI OROKORRAK
ERREKURTSOAHASTE- BUKATZE
DATAK
EBALUAZIORAKO
TRESNAKDOHAKOAK
WEB-ORRIALDEAMILAKA IKASLE
MOOC-EN HISTORIA
2008: “Conectivism and Connective Knowledge”
2011: “Introduction to Artificial Intelligence”
2012: “Circuits & Electronics”
2012: MIT eta Harvard Unibertsitateako proiektua
George Siemens Stephen Downes
Web-orrialde batzuk Mooc kurtsoak eskaintzen dituztenak:
Coursera
Udacity
edX
Khan Academy
Mooc kurtsoak bilatzen eta konparatzen dituzten plataformak:
CourseTalk
Knollop
CourseBuffet
Class Central
MOTAK
TransfersMOOCs
MadeMOOCs
SynchMOOCs
AsynchMOOCs
AdaptiveMOOCs
GoupMOOCs
ConnectivistMOOCs
MiniMOOCs
xMooc vs cMooc vs tMooc
xMooc
Edukiak bideoen bidez
Irakaslearen funtzioa adituarena
edX, Coursera eta Udacity
Garrantzitsuena erakundeak dira.
cMooc
Partaideen arteko konexio edo loturak
Lotura hauen bitartez gertatzen da ikaskuntza
Oso eduki gutxi
Ikasleen funtzioa informazioa bilatzea, biltzea eta nahastea
Ikaskuntzarako sare sozial moduko
Garrantzitsuena pertsonak dira.
tMooc
Ikasleek zeregin batzuk ebatzi
Progresiboki gainditu
Hainbat motatako ariketak
Ebaluazioa ariketen balorazioa
MOOC BATEN DISEINUA
Lau printzipio eduki behar dira kontuan Mooc baten diseinuan:
1. Autonomia
2. Aniztasuna
3. Zabalkuntza
4. Elkar eragina
Mooc bat egin baino lehen ikasleari ematen zaion informazio gida:
1. Kurtsoaren deskribapena
2. Aurrebaldintzak
3. Profila
4. Kurtsoaren irapena eta beharrezko esfortzua
5. Promoziozko bideoa
6. Kurtsoaren helburuak
ALDE ONAK ETA ALDE TXARRAK
ALDE ONAK
Ateak ireki
Ezagutza zabala eta heltzeko erraza
Kontaktatzeko kanalak
Errekurtsoaren egokitzapena
Informazioa heltzeko kapazitatea
Ikasleen partaidetza
Unibertsitateen banaketa
Sistema hezigarri onak
Hizkuntza bisualak
Eduki zabalak
Audientzia maximoa lortzea
ALDE TXARRAK
Ez dute ezer berritzailerik
Kalitate teknikoen eragina
Marko pedagogikoaren falta
“Moda” efektua
Irakasleekin elkarrekintzan egoteko
arazoak
Feedback gutxi
Perfil ez autonomoa
Ekarpen pedagogiko gutxi
Planteamendu berritzailerik ez
Hizkuntza bisualen limitazioa
Unibertsitate batzuetarako aukera handia
Formakuntza ez duten jendera egokitu
Hausnarketa irekieei mesede egin
Eredu pedagogiko eta ebaluatzailerekin emaitza oso onak
Bizitzan zeharko ikaskuntza
Akreditazio erraza
Aurretiazko ikasketak ez dutenentzako aukera
ONDORIOAK
Espemimentua
Hezkuntzaren etorkizuna
Kritika asko
Iraksle batzuk Mooc-en konttra
Hezkuntzaren kostuak murriztu
Pernias, P. & Lujón-Mora, S. (2013). Los MOOC: orígenes, historia y
tipos. Comunicación y pedagogía. 2014/11/10
http://www.centrocp.com/comunicacion-y-pedagogia-269-270-mooc/ tik
berreskuratua.
Medina, R. & Aguedad, J. (2013). La ayuda pedagógica en los MOOC:
un nuevo enfoque en la acción tutorial. Revista d’ innovacio educativa.
Cabrero, A. & Llorente, C. & Vazquez, M. (2014). Las tipologías de los
MOOC: su diseño e implicaciones educativas. Revista de Currículum y
formación del profesorado.
Rasposo, M. (2013). Orientaciones pedagógicas para los MOOC.
2014/11/26 http://gtea.uma.es/congresos/wp-
content/uploads/2013/12/Texto_Congreso-MRaposo-def.pdf tik
berreskuratua.
BIBLIOGRAFIA