mok 1 website gramatica en espaÑol
TRANSCRIPT
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
1
COMPENDIO GRAMATICAL
Nyelvtani összefoglaló
a MagyarOK c. tankönyv 1. kötetéhez
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
2
INDICE DE CONTENIDOS Armonía vocal p. 3 Los tiempos verbales p. 4 Formas verbales en el tiempo presente: Conjugación indefinida p. 5 Formas verbales en el tiempo presente: Conjugación definida p. 10 El verbo van (lenni): Conjugación, negación, todos los tiempos p. 11 Tiempo pasado: primera persona del singular p. 14 Verbos auxiliares I: tud, akar, szeret, szeretne p. 15 Verbos auxiliares II: lehet, kell p. 16 El infinitivo p. 17 Prefijos que indican dirección p. 18 El artículo I: El artículo definido p. 20 El artículo II: El artículo indefinido p. 20 El plural de los sustantivos p. 21 El objeto directo I: Significado p. 22 El sustantivo como objeto directo II: Clases de objeto directo indefinido p. 24 El sustantivo como objeto directo III: Clases de objeto directo definido p. 25 El objeto indirecto p. 25 Oraciones preposicionales: ¿Con quién? ¿Con qué? p. 26 Desinencias posesivas p. 27 Estructuras posesivas p. 30 Pluralidad de desinencias p. 31 Adverbios de lugar: Desinencias y posposiciones p. 32 Adverbios de tiempo p. 34 El adjetivo p. 37 Plural de los adjetivos p. 38 Sufijos en adjetivos p. 39 Numerales p. 39 Pronombres personales p. 42 Pronombres demostrativos p. 44 Conjunciones p. 45 Palabras interrogativas p. 46 El orden de las palabras p. 49 Lista de términos gramaticales (Húngaro-Español) p. 52
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
3
La armonía vocal A hangrend
Vocales anteriores:
Magas magánhangzók: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
Vocales posteriores: Mély magánhangzók:
a, á, o, ó, u, ú
memoriter: TENISZÜTŐ
memoriter: AUTÓ ⇓ ⇓ ⇓ ⇓
Palabras con vocales anteriores solamente
Magas hangrendű szavak
csak e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
Palabras con vocales mixtas (anteriores y posteriores) Vegyes hangrendű szavak
e, é, i stb. és a, á, o stb.
Palabras con vocales posteriores solamente
Mély hangrendű szavak
csak a, á, o, ó, u, ú
üveg, ősz, öt, dzsip, internet
elefánt, zsiráf, zebra, éjszaka
tyúk, autó, ágy, saláta, joghurt
Las vocales húngaras pueden ser divididas en dos grupos según la posición de la lengua:
• Las vocales anteriores se forman con la lengua en la parte frontal de la cavidad bucal. Estas son: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű.
• Las vocales posteriores se forman con la lengua en la parte posterior de la cavidad bucal. Estas son: a, á, o, ó, u, ú.
Las palabras húngaras pueden ser divididas en tres grupos:
• Muchas palabras contienen sólo vocales anteriores: üveg, ősz, öt etc. • Muchas palabras contienen sólo vocales posteriores: tyúk, autó, ágy • Algunas palabras contienen vocales mixtas (anteriores y posteriores): elefánt, zsiráf
etc. Estas palabras son mayormente de origen foráneo y compuestas. Muchas desinencias tienen dos formas, una de ellas con una vocal anterior y la otra con una posterior: -ban/-ben (in), -ra/-re (onto) etc. Es muy importante identificar la clase de vocal en la palabra, dado que la elección de la vocal de enlace en la desinencia depende de eso. Este aspecto del idioma se llama armonía vocal.
• Las palabras con vocales anteriores solamente reciben desinencias con una vocal anterior: üveg - az üvegbe (botella - en la botella), dzsip - dzsipbe (en el jeep) etc.
• Las palabras con vocales posteriores y mixtas reciben desinencias con vocales posteriores: ágy - ágyba (cama – a la cama), kávé - a kávéba (café - en el café) etc.
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
4
Tiempos verbales Igeidők
El idioma húngaro mayormente usa dos tiempos verbales: el presente y el pasado. El húngaro no diferencia entre tiempos simples y compuestos.
Momento de la
acción A cselekvés ideje
Tiempo verbal Igeidő
Ejemplos Példák
Acciones futuras Jövőbeli cselekvés
Tiempo presente Jelen idő
Holnap telefonálok Jánosnak. (Llamaré/mañana voy a llamar por teléfono a Juan)
Acciones presentes Cselekvés a jelenben
Éppen telefonálok. (Estoy hablando por teléfono ahora/ahora mismo) Gyakran telefonálok. (A menudo hablo por teléfono)
Acciones pasadas Múltbeli cselekvés
Tiempo pasado Múlt idő
Tegnap teniszeztem. (Juego/ayer estuve jugando tenis)
Hay solamente un tiempo pasado en húngaro:
Éppen boltba megyek. (Estoy yendo ahora al comercio) Magyarórára járok. (Tomo clases de húngaro) Egy óra óta várlak. (Te espero a la una en punto)
Siempre podemos usar el tiempo presente para hablar sobre eventos que ocurrirán en el futuro. El contexto y/o el adverbio de tiempo en la oración indican el tiempo de la acción:
Pénteken moziba megyek. (El viernes estoy yendo al cine) Jövő héten írok Balázsnak. (La próxima semana le escribiré a Balázs) 2040-ben már nem dolgozom. (No trabajaré más en el 2040)
El húngaro tiene sólo un tiempo pasado. La desinencia para este tiempo es -t o -tt:
Adtam Katának egy könyvet. (Le he dado/le dí a Catalina un libro) Tegnap egyetemen voltam. (Ayer fui a la universidad)
Voltál már Japánban? (¿Estuviste ya en Japón?)
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
5
Formas verbales Az ige alakjai
El húngaro tiene dos conjugaciones: indefinida y definida.
La conjugación indefinida se usa cuando: • No hay objeto directo en la oración. • El objeto directo es indefinido.
⇒ Más clases de objeto directo: p. 24-25
El verbo se encuentra en los diccionarios, generalmente, en la tercera persona singular en su
conjugación indefinida.
Conjugación indefinida Határozatlan ragozás
Para la conjugación indefinida, los verbos húngaros pueden dividirse en cinco grupos:
• Verbos regulares (con o sin vocal de enlace) ⇒ p. 6-7 • Verbos finalizados en -ik ⇒ p. 8 • Verbos finalizados en -s, -sz, -z ⇒ p. 8 • Verbos -ik finalizados en -s, -sz, -z (combinación de los últimos dos grupos) ⇒ p. 9 • Verbos irregulares: jön, megy, van ⇒ p. 9 *
Verbos regulares
Szabályos igék
Verbos
finalizados en -ik
Ikes igék
Verbos finalizados en
-s, -sz, -z -s, -sz, -z végű
ikes igék
Verbos -ik finalizados en
-s, -sz, -z -s, -sz, -z végű
ikes igék
Verbos irregulares:
jön, megy, van Rendhagyó
igék: jön, megy, van
Éva vár.
Éva está esperando.
Pál gondolkodik.
Pablo está pensando.
Márta olvas.
Marta está leyendo.
Aladár internetezik. Aladár está
navegando en Internet.
Robi a boltból jön.
Robi está viniendo desde
el comercio
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
6
* Hay además algunos verbos que se consideran irregulares porque existe diferencia entre la forma conjugada y el infinitivo. Ellos son:
• Nueve verbos irregulares cuyo infinitivo finaliza en -nni: eszik - enni (comer) ⇒ p. 17 • Pocos otros verbos, p.e.: alszik - aludni (dormir) etc. ⇒ p. 17
Tenga en cuenta que muchos verbos húngaros son regulares. La mayoría de las formas conjugadas indican claramente la clase de verbo.
Conjugación indefinida para verbos regulares Szabályos igék határozatlan ragozása
I. Verbos regulares sin vocal de enlace
Szabályos igék kötőhang nélkül
vár
(várni) szeret
(szeretni) ül
(ülni)
én várok szeretek ülök
te vársz szeretsz ülsz
Ön ő
vár–― szeret–― ül–
mi várunk szeretünk ülünk
ti vártok szerettek ültök
Önök ők
várnak szeretnek ülnek
én → téged, titeket
várlak szeretlek ––*
* Ül (sentarse) es un verbo intransitivo y por lo tanto no tiene forma para én → téged, titeket. La vocal en la desinencia está determinada por la armonía vocal.
• Verbos con vocales posteriores y mixtas son conjugados en forma similar a vár. • Verbos con vocales anteriores se conjugan en forma similar a szeret. • La clase de verbos con ül es bastante pequeña. La tienen solamente los verbos con ö,
ő, ü , ű, en la última sílaba.
→ La desinencia del verbo muestra claramente quien es la persona que realiza la acción. Nosotros omitimos usualmente los pronombres personales:
Én magyarul tanulok. (Yo estudio húngaro) Mi Prágában élünk. (Nosotros vivimos en Prága)
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
7
→ Los pronombres enfatizados no pueden ser omitidos: Én tanulok japánul (nem Éva). (YO estudio japonés, no Eva) Nem én vagyok Kis Péter. (YO NO soy Kiss Péter)
⇒ Más acerca de pronombres personales: p. 42
→ La desinencia -lak/-lek se usa cuando el sujeto de la oración es én y el objeto directo es téged o titeket/benneteket; por ejemplo:
Téged kereslek. (Te estoy buscando) Szeretlek benneteket. (Los amo)
→ Cuando la oración tiene dos sujetos en tercera persona singular, podemos usar la conjugación en singular o plural: Péter és Jan Brüsszelben él. = Péter és Jan Brüsszelben élnek. (Pedro y Jan viven en Bruselas)
II.Verbos regulares con vocal de enlace Szabályos igék kötőhanggal
Si un verbo termina en -ít o en dos consonantes siendo su infinitivo finalizado en -ni, para la segunda persona singular (te) la desinencia se conecta a la raíz con las vocales a , e ; para la segunda y tercera persona plural (ti, Önök, ők) con las vocales a , e , o , ö. La vocal agregada facilita la pronunciación.
tart
(tartani) segít
(segíteni) küld
(küldeni)
én tartok segítek küldök
te tartasz segítesz küldesz
Ön ő
tart– segít–― küld–―
mi tartunk segítünk küldünk
ti tartotok segítetek küldötök
Önök ők
tartanak segítenek küldenek
én → téged, titeket
tartalak segítelek küldelek
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
8
Conjugación indefinida para verbos con irregularidad Rendhagyóságokat mutató igék határozatlan ragozása
I. Verbos finalizados en -ik*
Ikes igék
lakik (lakni)
közlekedik (közlekedni)
fejlődik (fejlődni)
én lakom /
lakok közlekedem / közlekedek
fejlődöm / fejlődök
te laksz közlekedsz fejlődsz
Ön ő
lakik közlekedik fejlődik
mi lakunk közlekedünk fejlődünk
ti laktok közlekedtek fejlődtök
Önök ők
laknak közlekednek fejlődnek
* Estos verbos son intransitivos. No tienen una forma con -lak/-lek.
II. Verbos finalizados en -s, -sz, -z -s, -sz, -z végű igék
La -l para la segunda persona singular facilita la pronunciación.
hoz
(hozni) keres
(keresni) főz
(főzni)
én hozok keresek főzök
te hozol keresel főzöl
Ön ő
hoz–― keres–― főz–―
mi hozunk keresünk főzünk
ti hoztok kerestek főztök
Önök ők
hoznak keresnek főznek
én → téged, titeket
hozlak kereslek ––
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
9
III. Verbos -ik finalizados en -s, -sz, -z (combinación de los grupos I y II)*
-s, -sz, -z végű ikes igék (az I. és II. csoport keveréke)
úszik
(úszni) tévézik
(tévézni) sörözik
(sörözni)
én úszom / úszok
tévézem / tévézek
sörözöm / sörözök
te úszol tévézel sörözöl
Ön ő
úszik tévézik sörözik
mi úszunk tévézünk sörözünk
ti úsztok tévéztek söröztök
Önök ők
úsznak tévéznek söröznek
* Estos verbos son intransitivos. No tienen una forma con -lak/-lek.
IV. Verbos irregulares: megy, jön, van* Rendhagyó igék
megy
(menni) jön
(jönni) van
(lenni)
én megyek jövök vagyok
te mész jössz vagy
Ön ő
megy― jön ―– / van
mi megyünk jövünk vagyunk
ti mentek jöttök vagytok
Önök ők
mennek jönnek vannak
* Estos verbos son intransitivos. No tienen una forma con -lak/-lek.
Algunos verbos son irregulares, no debido a su conjugación en tiempo presente sino por cambios que acontecen en su raíz: alszik (la raíz del tiempo presente tiene -sz) aludni (la raíz en el tiempo presente tiene -d), fekszik (la raíz en el tiempo presente tiene -sz) feküdni (la raíz en el tiempo presente tiene -d). Cambios similares pasan en el tiempo pasado y en el imperativo.
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
10
Conjugación definida Határozatlan ragozás
La conjugación definida es la misma para muchos verbos. Los verbos finalizados en -s, -sz, -z son los únicos que muestran algunas irregularidades.
Tenga en cuenta lo siguiente:
• Aunque sea posible desde lo gramatical, los verbos -ik son muy raramente usados con una conjugación definida ya que casi todos ellos son intransitivos (no tienen objeto directo).
• Los verbos irregulares jön, megy, van son intransitivos y sin conjugación definida.
I. Verbos regulares (con y sin vocal de enlace) Szabályos igék (kötőhanggal és anélkül)
tanul
(tanulni) szeret
(szeretni) süt
(sütni)
én tanulom szeretem sütöm
te tanulod szereted sütöd
Ön ő
tanulja szereti süti
mi tanuljuk szeretjük sütjük
ti tanuljátok szeretitek sütitek
Önök ők
tanulják szeretik sütik
a magyar nyelvet a gyümölcsöt a tortát
Los verbos regulares con vocal de enlace reciben los mismos finales: tanítani (enseñar): tanítom, tanítod, tanítja, tanítjuk, tanítjátok, tanítják segíteni (ayudar): segítem, segíted, segíti, segítjük, segítitek, segítik stb.
II. Verbos finalizados en -s, -sz, -z
-s, -sz, -z végű igék
La -s, -sz, -z es duplicada (-ss, -ssz, -zz en vez de -sj, -szj y -zj) para facilitar la pronunciación.
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
11
olvas (olvasni)
néz (nézni)
főz (főzni)
én olvasom nézem főzöm
te olvasod nézed főzöd
Ön ő
olvassa nézi főzi
mi olvassuk nézzük főzzük
ti olvassátok nézitek főzitek
Önök ők
olvassák nézik főzik
⇒ Clases de objeto directo: p. 23-24
El verbo ser/estar A létige van (lenni)
I. Conjugación Ragozás
Van (lenni) es uno de los verbos con una conjugación. Muchas veces, el verbo está omitido en su tercera persona. Esto depende de la pregunta a la que se responde:
Mi ez ––? (¿Qué es esto?)
Ki ő ––? (¿Quién es él/ella?) Milyen ez/ő ––? (¿Cómo es él/ella?)
Hogy van? (¿Cómo está él/ella?) Mi van? (¿Cómo está?) Hol van? (¿Dónde está?)
én Péter
Magyar vagyok.
Jól Az irodában
vagyok
te Péter
Magyar vagy?
Jól Az irodában
vagy?
Ön ő
Ön Péter? Péter magyar.
―––
Ön is jól Péter otthon
van?
Az irodában van szék.
mi Mérnökök Magyarok
vagyunk. Jól
Az irodában vagyunk
ti Mérnökök Magyarok
vagytok Jól
Az irodába vagytok
Önök ők
― Mérnökök Magyarok
––
Önök is jól A gyerekek otthon
vannak.
Az irodában vannak székek.
En la oración, no hay verbo en su tercera persona cuando se responde a las siguientes preguntas:
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
12
Ki ő ––? Ő Nóra ––. (-¿Quién es? -Es Nóra.) Mi Nóra ––? Nóra marketingmenedzser ––. (-¿Qué es Nóra? -Nóra es gerente de marketing) Ön magyar ––? Igen, Ön magyar ––. (-¿Es usted húngaro? -Sí, usted es húngaro.) Mi ez ––? Ez telefon ––. (-¿Qué es esto? -Esto es un teléfono) Milyen a telefon ––? A telefon modern ––. (-¿Qué clase de teléfono es? -El teléfono es moderno)
Van o vannak están incluídos en la oración cuando responden a las siguientes preguntas:
Hogy van Petra? Petra jól van. (-¿Cómo está Petra? -Petra está bien) Hol van Gabi? Gabi az irodában van. (-¿Dónde está Gabi? -Gabi está en la oficina) Ön is jól van? Ön is az irodában van? (-¿Está también bien? -¿Está también en la oficina?)
El verbo van asimismo significa létezik (hay). Este significado, también está incorporado en la oración: Az irodában van számítógép. (Hay una computadora/ordenador en la oficina)
El único caso en que usted debe preguntarse si incluir o no el verbo van o vannak es la tercera persona.
Con cualquier otra persona, el verbo siempre será incluído.
II. Negación Tagadás
Ki Ön/ő ―?
Mi ez ―? Milyen Ön/ő/ez ―?
Hogy van? Mi van? Hol van?
Magyar vagyok.
Nem vagyok magyar. Jól vagyok. Az irodában vagyok.
Nem vagyok jól. Nem vagyok az irodában.
Magyar vagy. Nem vagy magyar.
Jól vagy. Az irodában vagy.
Nem vagy jól. Nem vagy az irodában.
Ön magyar ―––? Éva magyar ―––. Ez könyv ―––. A könyv új ―––.
Ön nem magyar? Sarah nem magyar. Ez nem könyv. A könyv nem új.
Jól van. Gábor az irodában van. A táskámban van gyógyszer.
Nincs(en) jól. Gábor nincs(en) az irodában. A táskámban nincs(en) gyógyszer.
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
13
Ki Ön/ő ―? Mi ez ―?
Milyen Ön/ő/ez ―?
Hogy van? Mi van? Hol van?
Magyarok vagyunk. Nem vagyunk magyarok.
Jól vagyunk. Az irodában vagyunk.
Nem vagyunk jól. Nem vagyunk az irodában.
Magyarok vagytok. Nem vagytok magyarok.
Jól vagytok. Az irodában vagytok.
Nem vagytok jól. Nem vagytok az irodában.
Önök magyarok ―––? Ők magyarok ―––. Ezek könyvek ―––. A könyvek újak ―––.
Önök nem magyarok? Ők nem magyarok. Ezek nem könyvek. A könyvek nem újak.
Jól vannak. A kollégák az irodában vannak. Az irodában vannak nyomtatók.
Nincsenek jól. A kollégák nincsenek az irodában. Az irodában nincsenek nyomtatók.
Los diferentes usos de van/vannak se encuentran también reflejados en la negación:
• Si el verbo no está en la oración, lo negamos con la palabra nem: Géza –– magyar. ↔ Sarah nem magyar. (Géza es húngaro. ↔ Sara no es húngara) • Si el verbo está en la oración, lo negamos con la palabra nincs, nincsenek: Az irodában van nyomtató. ↔ Az irodában nincs nyomtató. (Hay una impresora en la oficina). ↔ No hay impresora en la oficina.
Siempre usamos nem en una negación parcial:
A nyomtató nem a büfében van, hanem az irodában. (La impresora no está en la cefetería sino en la oficina). Nem Zsuzsa van az irodában, hanem Lajos. (No es Zsuzsa la que está en la oficina sino Lajos)
En las oraciones negativas, la negación recibe el énfasis y está ubicada delante del verbo. La palabra que ha recibido el énfasis en la frase, ahora sigue al verbo:
Magyar vagyok. ↔ Nem vagyok magyar. (Soy húngaro. ↔ No soy húngaro) Jól vagyunk. ↔ Nem vagyunk jól. (Estamos bien. ↔ No estamos bien) Gábor az irodában van. ↔ Gábor nincs az irodában. (Gábor está en la oficina. ↔ Gábor no está en la oficina).
El verbo ser/estar en todos sus tiempos
A létige (van) minden igeidőben
Tiempo pasado Múlt idő
Tiempo presente Jelen idő
Tiempo futuro * Jövő idő
én voltam vagyok leszek
te voltál vagy leszel
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
14
Ön ő
volt –– / van lesz
mi voltunk vagyunk leszünk
ti voltatok vagytok lesztek
Önök ők
voltak –– / vannak lesznek
* El verbo van es el único en húngaro que tiene un tiempo futuro con forma propia: lesz.
En el tiempo futuro y el pretérito, cada persona se niega mediante nem: Még soha nem voltam Kínában. (Yo nunca estuve en China). Nem volt kutyám. (No tuve un perro). Nem lesz jó idő. (No será buen tiempo). Már nem leszek húszéves. (No tendré más 20 años).
El tiempo pasado en la primera persona singular
A múlt idő egyes szám első személyben
La desinencia para el tiempo pasado es -t (-tt). La desinencia personal se agrega después de -t (-tt): álltam → áll + t + am
La desinencia para el tiempo pasado para la primera persona singular de ambas conjugaciones es: -tam/-tem.
• El pasado se forma desde el infinitivo. La -t reemplaza al -ni del infinitivo: állni (pararse) → álltam, nézni (mirar) → néztem, dolgozni (trabajar) → dolgoztam, menni (ir) → mentem, aludni (dormir) → aludtam.
• Verbos que reciben vocal de enlace -o, -e, -ö, seguidos por -tt para el tiempo pasado: játszani (jugar) → játszottam; tanítani (enseñar) → tanítottam; festeni (pintar) → festettem; érteni (entender) → értettem; segíteni (ayudar) → segítettem; tölteni (pasar tiempo) → töltöttem.
• Tenga en cuenta las siguientes formas irregulares (nueve verbos cuyo infinitivo termina en -nni): jönni (venir) → jöttem; venni (comprar) → vettem; tenni (hacer/ poner) → tettem; vinni (llevar) → vittem; hinni (creer) → hittem; enni (comer) → ettem; inni (beber) → ittam.
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
15
Verbos auxiliares
Segédigék Los verbos auxiliares indican modalidades,: probabilidad, permiso, autorización, capacidad u obligación. Muchos de ellos tienen conjugación, excepto lehet y kell.
I. Tud, akar, szeret, szeretne (poder, querer, gustar)
Sára szeret a tengerben fürdeni. A Sara le gusta bañarse en el mar.
Csaba jól tud főzni. Csaba puede cocinar bien.
tud
(tudni) akar
(akarni) szeret
(szeretni) szeretne*
+ -ni (asztalt foglalni, étteremben vacsorázni, sportolni)
én tudok akarok szeretek szeretnék
te tudsz akarsz szeretsz szeretnél
Ön ő
tud–– akar–– szeret–– szeretne––
mi tudunk akarunk szeretünk szeretnénk
ti tudtok akartok szerettek szeretnétek
Önök ők
tudnak akarnak szeretnek szeretnének
én → téged, titeket
tudlak akarlak szeretlek szeretnélek
* En efecto, szeretne es el condicional de szeret (szeret + -ne) como en español: gustar (szeret) → gustaría (szeretne). Memorizando su conjugación le ayudará a aprender el condicional de otros verbos.
⇒ Orden de las palabras: p. 49
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
16
Significado • Tud (poder): habilidad, capacidad
Tudsz teniszeni? (¿Puedes / Sabes jugar tenis?
• Akar (querer): Querer con decision fuerte Akarsz egy fagyit enni? (¿Quieres comer un helado/una crema helada?)
• Szeret (gustar): Preferencia Szeretsz főzni? (¿Te gusta cocinar?)
• Szeretne (gustaría): decisión o deseo Szeretnél Peruba utazni? (¿Te gustaría viajar a Perú?)
II. kell, lehet (tener que, ser posible)
Los verbos auxiliaries kell y lehet no se conjugan.
Itt várni kell. (Tienes que esperar aquí) Itt nem lehet bemenni. (No puedes entrar aquí)
(Más adelante, puedes aprender cómo indicar quién tiene que hacer algo o para quién es posible hacer algo).
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
17
El infinitivo
A főnévi igenév
La desinencia para el infinitivo es -ni. El infinitivo se forma agregando -ni a la raíz verbal.
Verbos regulares, verbos finalizados
en -s, -sz, -z Szabályos igék,
-s, -sz, -z végű igék
Verbos regulares con vocal de enlace
Szabályos igék kötőhanggal
Verbos regulares finalizados en -ik
(asimismo -s, -sz, -z + -ik)
Ikes (-s, -sz, -z végű) igék
Verbos irregulares*
Rendhagyó igék
él → élni ül → ülni beszél → beszélni tanul → tanulni csinál → csinálni rendel → rendelni olvas → olvasni főz → főzni hoz → hozni
mond → mondani tart → tartani küld → küldeni fest → festeni segít → segíteni tanít → tanítani takarít → takarítani
lakik → lakni működik → működni dolgozik → dolgozni úszik → úszni tévézik → tévézni
1. Infinitivo: -nni van → lenni megy → menni jön → jönni eszik → enni iszik → inni tesz → tenni vesz → venni visz → vinni hisz → hinni
játszik → játszani fürdik → fürdeni
2. Otras irregularidades alszik → aludni fekszik → feküdni
* La conjugación de los verbos jön, megy y van es irregular en el tiempo presente. Los otros verbos irregulares son considerados así porque su raíz muestra cambios durante su conjugación, por ejemplo: la raíz del infinitivo y el pasado no es la misma que en el presente: eszik/evett/enni; alszik/aludt/aludni.
• -ni está usualmente vinculado a la tercera persona singular: beszél → beszélni (él habla → hablar), tanul → tanulni (él aprende → aprender), nyomtat → nyomtatni (él imprime → imprimir)
• Si el verbo finaliza en -ít o dos consonantes, la desinencia está unida a la tercera persona singular con una vocal (a ó e): mond → mondani (él dice → decir), segít → segíteni (él ayuda → ayudar)
• El -ik de los verbos -ik se omite: úszik → úszni (él nada → nadar), tévézik → tévézni • Hay nueve verbos irregulares cuyos infinitivos finalizan en -nni: van → lenni
(ser/estar), iszik → inni (beber) etc. (ver tabla arriba) • Otra irregularidad (bastante poco frecuente) es un cambio en la raíz verbal: alszik →
aludni (él duerme → dormir), fekszik → feküdni (él miente → mentir)
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
18
De manera similar a otros idiomas, el infinitivo es usado frecuentemente con verbos auxiliares:
Tudok gyakorolni (puedo practicar). Nem tudok telefonálni (no puedo hacer una llamada telefónica).
Prefijos indicativos de dirección
Irányt jelző igekötők
I. Significado Jelentés
FEL- Felmegyek az
emeletre. subo al primer piso.
LE- Lejövök az emeletről.
bajo desde el primer piso.
BE- Bemegyek az
irodába. entro a la oficina.
KI- Kijövök az irodából.
salgo desde la oficina.
II. Preguntas y respuestas
Kérdések és válaszok
Podemos dar respuestas afirmativas cortas, a preguntas decisivas (requieren respuesta positiva o negativa) usando el prefijo verbal. No podemos usar el prefijo sólo para negar.
Preguntas decisivas Eldöntendő kérdés
Respuestas positivas Pozitív válasz
Respuestas negativas Negatív válasz
– Felmész az emeletre? (¿subes al primer piso?) – Bemész az irodába? (¿Entras a la oficina?) – Lejössz a piacra? (¿Bajas al mercado?)
– Fel. (Igen, felmegyek.) (Sí, subo) – Be. (Igen, bemegyek.) (Sí, entro) – Le. (Igen, lejövök.) (Sí, bajo)
– Nem. (Nem megyek fel.) (No, no subo) – Nem. (Nem megyek be.) (No, no entro) – Nem. (Nem jövök le.) (No, no bajo)
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
19
III. El orden de las palabras en las preguntas y negaciones
Szórend kérdésben és tagadásban
Énfasis fókusz
Verbo ige
Preguntas ¿Dónde? kiegészítendő kérdés
Hova megy be Dénes?
Ki megy be az irodába?
Preguntas decisivas eldöntendő kérdés
Dénes megy be az irodába?
Bemegy Dénes az irodába?
Negaciones tagadás
Nem megy be Dénes az irodába.
Nem Zita megy be az irodába (hanem Dénes).
Tenga en cuenta las siguientes reglas al decidir si separa o no el prefijo del verbo:
• En preguntas decisivas (respuestas por si o no) y oraciones negativas, el énfasis está automáticamente en la palabra interrogativa o en el pronombre negativo. El prefijo está separado del verbo y se ubica detrás suyo.
• En preguntas decisivas (por si o no) es posible enfatizar el verbo. En este caso, el prefijo no se separa del verbo.
Si el énfasis no está en el verbo sino en otra parte de la oración, el prefijo va separado.
Tome nota que el prefijo siempre está aparte cuando el énfasis no está en el verbo.
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
20
El artículo A névelő
I. El artículo definido
A határozott névelő
a + consonante a + mássalhangzó (b, c, cs, d, f etc.)
az + vocal az + magánhangzó
(a, á, e, é, i etc.)
a gitár
(La guitarra)
az autó
(El auto/carro)
El artículo definido (el/la) tiene dos formas: a y az.
• El artículo a se usa cuando la palabra siguiente comienza con una consonante: a szék (la silla), a lámpa (la lámpara), a nyomtató (la impresora).
• El artículo az se usa cuando la palabra siguiente comienza con una vocal: az asztal (la mesa), az e-mail (el correo electrónico).
II. El artículo indefinido A határozatlan névelő
El artículo indefinido tiene solamente una forma: egy.
En muchos casos, el húngaro no usa el artículo indefinido como otros idiomas así lo hacen. • Si la oración entera es una respuesta a la pregunta: Mi ez? (¿Qué es ésto?), Ki ő?
(¿Quién es él/ella?); el sustantivo puede ser usado o no con el artículo: Mi ez? Ez egy nyomtató. / Ez –– nyomtató. (-¿Qué es ésto? -Esto es una impresora)
Ki Luca? Luca egy kedves lány. / Luca –– kedves lány. (-¿Quién es Luca? -Luca es una niña agradable).
• Tendemos a no usar el artículo indefinido cuando hablamos de profesiones: Dániel –– fogorvos. (Daniel es dentista). Gabi –– tanár. (Gabi es maestra). Arany János egy magyar költő. / Arany János –– magyar költő. (János Arany es un
poeta húngaro).
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
21
El plural de los sustantivos A többes szám
I. Desinencias del plural
A többes szám jele
La desinencia para el plural es -k.
La mayoría de las veces, -k se agrega al sustativo con una vocal de enlace. La siguiente tabla muestra las vocales posibles y las reglas para su uso .
Después de vocal
Magán-hangzó után
Palabras con vocales posteriores y mixtas
Mély és vegyes hangrendű szavak
Palabras con vocales anteriores Magas hangrendű
szavak
ö, ő, ü, ű en la última sílaba
Az utolsó szótagban ö, ő, ü, ű
-k/-'k -ok -ak * -ek -ök
kávézók szállodák
városok piacok
házak tollak
épületek éttermek
főnökök masszőrök
* Sólo hay unas pocas palabras monosilábicas. Tenga en cuenta estas reglas aplicables sólo a un número reducido de palabras:
• Si la palabra finaliza en a, esa a se transforma en á: a → á: iskola (escuela) → iskolák, uszoda (piscina) → uszodák Si la palabra finaliza en e, la e se transforma en é: e → é: hétvége (fin de semana) → hétvégék
• En las palabras compuestas, la palabra final determina la clase de vocal de enlace: munkahely (lugar de trabajo): munka + hely → munkahelyek, számítógép (computadora/ordenador): számító + gép → számítógépek
• En las palabras de origen extranjero, la última vocal determina la de enlace: koncert (concierto) → koncertek, hotel (hotel) → hotelek
• Las palabras monosilábicas son problemáticas y es difícil predecir cuál será la vocal de enlace: ház (casa) → házak; Ejemplo: busz (microbús) → buszok. Könyv (libro) → könyvek; Ejemplo: sör (cerveza) → sörök
• Los siguientes sustantivos son irregulares (muchos de ellos con la -t del objeto directo y con las desinencias posesivas): étterem (restaurante) → éttermek, konditerem (gimnasio) → konditermek, tér (plaza) → terek, férfi (hombre) → férfiak, benzinkút (gasolinera) → benzinkutak, tó (lago) → tavak, szó (palabras) → szavak.
El plural de muchos sustantivos es regular
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
22
II. El singular después de numerales Számnév után egyes szám
Si el sustantivo está precedido por un numeral, se usa el singular:
egy szék (una silla), két könyv–– (dos libros), öt telefon–– (cinco teléfonos), sok papír–– (muchos papeles), néhány kolléga–– (algunos colegas)
También usamos el singular a continuación de la palabra Hány? (¿Cuántos?): Hány macska–– van a képen? (¿Cuántos gatos hay en el cuadro?)
– Hány macska van a képen? (¿Cuántos gatos hay en el cuadro?) – Négy macska. (Cuatro gatos).
El objeto directo A tárgy
I. Significado
Jelentés
Tome nota que siempre es el verbo el que determina qué complementos son necesarios para que la oración sea gramaticalmente correcta.
Kit? Mit?
A könyvtárban vagyok. (Estoy en la biblioteca) van → valahol (estar → en algún lugar) A barátnőmmel beszélgetek. (converso con mi novia) beszélget → valakivel (conversar → con alguien) Sportolok. (hago deportes) sportol (hacer deportes) Prágában lakom. (Vivo en Prága) lakik → valahol (vivo → en algún lugar) Múzeumba megyek. (estoy yendo al museo) megy → valahova (ir → a algún lugar) Egy kiállításról jövök. (vengo de una exposición) jön → valahonnan (venir → de algún lugar)
Gulyáslevest főzök. (cocino sopa goulash) főz → valamit (cocinar → algo) Lecsót csinálok. (hago estofado con verduras) csinál → valamit (hacer → algo) Egy tábla csokoládét veszek. (compro una barra de chocolate) vesz → valamit (comprar → algo) Paprikát teszek a lecsóba. (pongo pimentón rojo en el estofado con verduras) tesz → valamit (valahova) (poner → algo (en algún lugar) Szendvicset viszek az iskolába. (llevo un sandwich a la escuela) visz → valamit (valahova) (llevar → algo (a algún lugar) Egy nagy házat látok. (Veo una casa grande)
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
23
Magyarul beszélek. (hablo húngaro) beszél → valamilyen nyelven (hablar → un idioma) Pihenek. (Descanso / estoy descansando) pihen (descansar)
⇓
lát → valamit (ver → algo) E-mailt írok. (escribo un correo electrónico) ír → valamit (escribir → algo) Tévét nézek. (miro la televisión) néz → valamit (Mirar → something)
⇓
Verbos intransitivos Tárgyatlan (intranzitív) igék van, beszélget, sportol etc.
Verbos transitivos Tárgyas (tranzitív) igék
visz, vesz, főz, csinál valamit En español, el orden de las palabras indica el objeto directo. Éste se encuentra ubicado a continuación del verbo (o del infinitivo o participio) y no lleva preposición. Comparemos:
Veo un hombre alto. Egy magas férfit látok. Cocino sopa goulash esta noche. Ma este gulyáslevest főzök. Me gustaría reservar una mesa para dos personas. Asztalt szeretnék foglalni két személyre.
La desinencia para el objeto directo es -t.
A renglón seguido, la tabla muestra las vocales de enlace posibles y su respectivo uso.
Después de vocal; luego de l, ly, j, n,
ny, r, s, sz, z, zs Magánhangzó után és l, ly, j, n, ny, r, s,
sz, z, zs után
Palabras con vocales posteriores y mixtas
Mély és vegyes hangrendű szavak
Palabras con vocales
anteriores Magas
hangrendű szavak
ö, ő, ü, ű en la última sílaba
Az utolsó szótagban ö, ő, ü, ű
-t/-'t -ot -at -et -öt
kávézót karfiolt rizst szilvát
barackot piacot paradicsomot borsot
halat vajat tollat házat
mézet szeletet zöldséget meggyet
gyümölcsöt főnököt
Tenga presente las siguientes reglas aplicables solamente a un número reducido de palabras:
• En palabras compuestas, la última palabra determina la clase de vocal de enlace: munka + hely (lugar de trabajo) → munkahelyet
• En las palabras de origen extranjero, la última vocal determina el tipo de vocal de enlace: konzerv (lata) → konzervet
• En las palabras monosílabas es dificil predecir cuál será la vocal de enlace: könyv (libro) → könyvet ; Ejemplo: tök (calabaza) → tököt. Sport (deporte) → sportot;
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
24
Ejemplo: toll (lapicera) → tollat. Pénz (dinero) → pénzt ;Ejemplo: ház (casa) → házat
• Tome nota de los siguientes sustantivos irregulares (muchos lo son con sus desinencias plurales y posesivas): dolog (cosa) → dolgot, eper (frutilla) → epret, étterem (restaurante) → éttermet, konditerem (gimnasio) → konditermet, víz (agua) → vizet,
kenyér (pan) → kenyeret, tér (plaza) → teret
Muchos sustantivos son regulares como objeto directo.
II. Clases de objeto directo indefinido
A határozatlan tárgy fő típusai La conjugación indefinida se usa con los siguientes tipos de objeto directo:
Ningún artículo precede al objeto directo: A tárgy előtt nincs névelő:
–– házi feladatot írok. (Escribo la tarea para el hogar) –– szavakat tanulok. (Aprendo palabras)
El artículo indefinido precede al objeto directo: A tárgy előtt határozatlan névelő (egy) áll:
Egy érdekes könyvet olvasok. (Leo un libro interesante) Ismerek egy jó építészt. (Conozco un buen arquitecto)
Un numeral o palabra interrogativa Mennyi? (¿Cuánto?) or Hány? (¿Cuántos?): A tárgy előtt számnév vagy a Mennyi? Hány? kérdőszó áll:
Mennyi sajtot kér? (¿Cuánto queso quiere?) Hány zsemlét veszel? (¿Cuántos panecillos compra?) Három sört kérek. (Quiero tres cervezas) Sok e-mailt írok. (Escribo muchos e-mails)
El objeto directo es un numeral o una palabra interrogativa Mennyit? (¿Cuánto?) o Hányat? (¿Cuántos?): A tárgy számnév vagy a Mennyit? Hányat? kérdőszó:
Mennyit fizetek? (¿Cuánto pago?) Hányat kér? (¿Cuántos quiere?) Kettőt kérek. (Quiero dos.) Sokat pihenek. (Descanso mucho) Keveset sportolok. (Hago poco deporte) Egy kicsit tudok németül. (Sé un poquito de alemán)
El objeto directo es una palabra interrogativa Kit? (¿Quién?) o Mit? (¿Qué?): A tárgy a Kit? Mit? kérdőszó:
Kit szeretsz? (¿A quién amas?) Mit írsz? (¿A quién le escribes?)
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
25
El objeto directo es un pronombre finalizado en -kit o -mit o la palabra mindent (todo): A tárgy -kit, -mit végű névmás vagy a mindent névmás:
Szeretek valakit. (Amo a alguien) Mondok valamit. (Digo algo) Nem látok senkit. (No puedo ver a nadie) Nem csinálok semmit. (No estoy haciendo nada) Mindenkit ismerek. (Conozco a alguien) Mindent tudok. (Sé todo)
El objeto directo está precedido por la palabra interrogativa Milyen (¿Qué clase de..?): A tárgy előtt a Milyen? kérdőszó áll:
Milyen bort kérsz? (¿Qué clase de vino desea?)
III. Clases de objeto directo definido A határozott tárgy fő típusai
Usamos la conjugación definida con las siguientes clases de objeto directo:
El objeto directo está precedido por el artículo definido a o az: A tárgy előtt határozott névelő (a/az) áll:
A szomszéd fiút szeretem. (Amo al joven vecino) Ezt a fiút szeretem. (Amo a este joven) Azt a fiút szeretem. (Amo a ese joven)
El objeto directo tiene una desinencia posesiva: A tárgyon birtokos személyjel van:
A barátomat nézem. (Miro a mi amigo) Ismerem a lányodat. (Conozco a tu hijo)
El objeto directo es el pronombre ezt o azt: A tárgy az ezt, azt, ezeket, azokat névmás:
Ezt / Ezeket kérem. (Quiero ese / esos) Azt / Azokat nem szeretem. (No quiero ese / esos)
El objeto directo es un nombre propio: A tárgy tulajdonnév:
Dénest szeretem. (Amo a Dénes.) Jól ismerem Pécset. (Conozco bien a Pécs)
El objeto directo está precedido por la palabra interrogativa Melyik? (¿Cuál? / ¿A cuál?): A tárgy előtt a Melyik? kérdőszó áll:
Melyik fiút szereted? (¿A cuál joven amas?)
Si no hay objeto directo en la oración, siempre usamos la conjugación indefinida
El objeto indirecto: ¿A quién? ¿Para quién? Részeshatározó: Kinek?
El verbo siempre es el que determina si la oración necesita o no objeto indirecto
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
26
El objeto indirecto responde a la pregunta ¿A quién? o ¿Para quién? (Kinek?)
• Muchos verbos se usan con objeto directo e indirecto. • Pocos verbos solamente se usan con objeto indirecto.
Verbos con objeto indirecto solamente Részeshatározós igék
Verbos con objeto directo e indirecto
Tárgyas és részeshatározós igék
-nak/-nek -nak/-nek + -t
segít valakinek telefonál valakinek válaszol valakinek
ad valakinek vmit hoz valakinek vmit ír valakinek vmit küld valakinek vmit vesz valakinek vmit
– Kinek segítesz? – A kolléganőmnek. – Kinek telefonálsz? – Zitának.
– Kinek írsz e-mailt? – A barátnőmnek. – Kinek adsz virágot? – A feleségemnek.
Palabras con vocales posteriores y mixtas Mély és vegyes hangrendű szavak: -nak
Palabras con vocales anteriores: Magas hangrendű szavak:
-nek
a barátomnak Sanyinak Lillának*
Péternek Endrének*
a feleségemnek
* a → á, e → é
Frases preposicionales: ¿Con quién? ¿Con qué? A társ- és eszközhatározó: Kivel? Mivel?
segítek
én a fiamnak egy könyvet
veszek
a barátomnak én
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
27
Después de vocal Magánhangzó után
Después de consonante Mássalhangzó után
Palabras con vocales posteriores y mixtas
Mély és vegyes hangrendű szavak: -val
Palabras con vocales anteriores
Magas hangrendű szavak: -vel
-r + -vel: -rrel -s + -val: -ssal
La última consonante se duplica
Lászlóval Katival Évával metróval autóval
Győzővel Szilvivel Emesével biciklivel
repülővel
Péterrel Margittal egy színésszel(!) villamossal vonattal
Desinencias posesivas Birtokos személyjelek
Tenga en cuenta que, contrariamente a lo que sucede en español, el poseedor precede a la cosa poseída:
a fiú kutyája (El perro del niño), a ház ablaka (La ventana de la casa).
I. Sustantivos regulares finalizados en vocal Magánhangzóra végződő szabályos főnevek
kutya tévé hűtő
én a kutyám a tévém a hűtőm
te a kutyád a tévéd a hűtőd
Ön ő
a kutyája a tévéje a hűtője
mi a kutyánk a tévénk a hűtőnk
ti a kutyátok a tévétek a hűtőtök
Önök ők
a kutyájuk a tévéjük a hűtőjük
II. Sustantivos regulares finalizados en consonante
Mássalhangzóra végződő szabályos főnevek
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
28
Esta tabla nos presenta las desinencias posesivas para las palabras finalizadas en consonante. Cada columna muestra una palabra con -a/-e, -uk/-ük y otra con -ja/-je, -juk/-jük en su tercera persona.
Palabras con vocales posteriores y mixtas
Mély és vegyes hangrendű szavak
Palabras con vocales anteriores
Magas hangrendű szavak
La última vocal es ö, ő, ü, ű
Az utolsó magánhangzó ö, ő, ü, ű
család terasz
kert testvér
bőrönd függöny
én a családom a teraszom
a kertem a testvérem
a bőröndöm a függönyöm
te a családod a teraszod
a kerted a testvéred
a bőröndöd a függönyöd
Ön ő
a családja a terasza
a kertje a testvére
a bőröndje a függönye
mi a családunk a teraszunk
a kertünk a testvérünk
a bőröndünk a függönyünk
ti a családotok a teraszotok
a kertetek a testvéretek
a bőröndötök a függönyötök
Önök ők*
a családjuk a teraszuk
a kertjük a testvérük
a bőröndjük a függönyük
* Tenga en cuenta que las estructuras posesivas mostrarán algunas peculiaridades cuando sean usadas con el pronombre personal de la tercera persona plural (ők). Luego, usted aprenderá las reglas sobre este aspecto.
III. Sustantivos irregulares Rendhagyó főnevek
En húngaro, son irregulares sólo un pequeño grupo de sustantivos. Sus raíces cambian con todos o alguna desinencia posesiva.
La raíz de las siguientes palabras cambia con todas las desinencias posesivas (muchas de ellas son asimismo irregulares con el plural finalizado en -t del objeto directo):
• La última vocal en la raíz está omitida: dolog (cosa) → a dolgom, eper (frutilla) → az eprem, étterem (restaurante) → az éttermem, konditerem (gimnasio) → a konditermem
• La última vocal en la raíz se acorta: víz (agua) → a vizem, kenyér (pan) → a kenyeret, tér (plaza) → a terem, nyár (verano) → a nyaram, tél (invierno) → telem
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
29
La raíz de los siguientes sustantivos cambia solamente con algunas desinencias posesivas: • Para algunos sustantivos sólo son irregulares las terceras personas: idő: ideje, idejük • Los siguientes sustantivos correspondientes a miembros de familia son asimismo
irregulares (édesanya, édesapa, öcs, bátya solamente irregulares en sus terceras personas):
édesanya/édesapa: az édesanyám/édesapám, az édesanyád/édesapád, az édesanyja/édesapja, az édesanyánk/édesapánk, az édesanyátok/édesapátok, az édesanyjuk/édesapjuk öcs: az öcsém, az öcséd, az öccse, az öcsénk, az öcsétek, az öccsük bátya: a bátyám, a bátyád, a bátyja, a bátyánk, a bátyátok, a bátyjuk (Ugyanígy: nagybácsi, nagybátyám, nagybátyád etc.) fiú: a fiam, a fiad, a fia, a fiunk, a fiatok, a fiuk nagynéni: a nagynéném, a nagynénéd, a nagynénje, a nagynénénk, a nagynénétek, a nagynénjük
Tenga en cuenta que muchos sustantivos húngaros son regulares.
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
30
Estructuras posesivas Birtokos szerkezetek
I. Formación de las estructuras posesivas
A birtokos szerkezet képzése Una particularidad del idioma húngaro es la inexistencia del verbo tener. El verbo van se usa junto a una o dos desinencias sustantivas para indicar relaciones de posesión.
az autó az autóm Van autóm.
Robinak van autója.
II. Tiempos verbales Igeidők
Tiempo pasado
múlt idő Tiempo presente
jelen idő Tiempo futuro
jövő idő
(Nekem) volt macskám. van kutyám. lesz papagájom.
(Neked) volt macskád. van kutyád. lesz papagájod.
(Önnek / (Neki / Péternek)
volt macskája. van kutyája. lesz papagája.
(Nekünk) volt macskánk. van kutyánk. lesz papagájunk.
(Nektek) volt macskátok. van kutyátok. lesz papagájotok.
(Önöknek / (Nekik / A
gyerekeknek) volt macskájuk. van kutyájuk. lesz papagájuk.
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
31
Cuando el poseedor está expresado con un pronombre personal, usualmente, éste se omite (la desinencia posesiva indica con claridad al poseedor):
Nekem van macskám. (Yo tengo un gato) Neki van autója. (Él/ella tiene un auto)
Si queremos enfatizar la persona del poseeedor, incluimos el pronombre personal en la oración:
Nekem van kutyám. (Soy yo quien tiene un perro) Neked van autód, de Balázsnak nincs. (Tú tienes un auto, pero Balázs no tiene).
III. Estructuras posesivas negativas Birtokos szerkezetek tagadása
Tiempo pasado
múlt idő Tiempo presente
jelen idő Tiempo futuro
jövő idő
(Nekem / Neked / Neki / Önnek /
Péternek / Nekünk / Nektek / Önöknek / Nekik / Robiéknak)
Nem volt autóm / autód / autója
autónk / autótok / autójuk.
Nincs autóm / autód / autója
autónk / autótok / autójuk.
Nem lesz autóm / autód / autója
autónk / autótok / autójuk.
Tenga en cuenta que también usamos esta desinencia cuando hablamos acerca de medios de transporte:
Autóval megyek Szegedre. (Voy a Szeged en (Lit.con) auto)
Pluralidad de desinencias Többszörös toldalékolás
Una particularidad del húngaro es que las palabras pueden recibir, al mismo tiempo, más de una desinencia. Las desinencias se agregan al verbo una después de la otra. El orden de las desinencias es fijo:
• Las desinencias plurales siempre vienen primero: a boltokban (en los comercios, az üvegeken (en las botellas)
• Las desinencias posesivas siempre vienen primero: a barátnőmmel (con mi novia), lányomnak (para mi hija)
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
32
Adverbios de lugar: Desinencias y posposiciones Helyhatározók: névszóragok és névutók
I. ¿Dónde? ¿A dónde? ¿De dónde?
Hol? Hova? Honnan?
Las desinencias que responden a las tres preguntas de arriba, forman un sistema. Esto significa que, si al menos conoce una de las desinencias del sustantivo, podrá deducir de él las restantes.
Edificios, objetos tridimensionales Épületek, háromdimenziós tárgyak
¿A dónde? Hova? / (Hová?)
¿Dónde? Hol?
¿A dónde? Honnan? / (Honnét?)
-ba/-be -ban/-ben -ból/-ből
Este grupo de desinencias se usa con:
• Ciudades, paises (excepto para la palabra Magyarország y muchas ciudades o pueblos de Hungría), continentes: Berlin → Berlinben, Németország → Németországban, Európa → Európában
• Edificios: könyvtár (biblioteca) → a könyvtárban, iskola (escuela) → az iskolában, étterem (restaurante) → az étteremben
• Objetos tridimensionales: táska (bolso) → a táskában, nyomtató (impresora) → a nyomtatóban
Lugares abiertos, muchos eventos, algunas pocas instituciones, superficies Nyílt terek, a legtöbb rendezvény, felület, néhány intézmény, felületek
¿A dónde? Hova? / (Hová?)
¿Dónde? Hol?
¿De dónde? Honnan? / (Honnét?)
-ra/-re -n/-on/-en/-ön -ról/-ről
Este grupo de desinencias se usa con:
• Islas: Ciprus → Cipruson, Málta → Máltán, a Kanári-szigetek → a Kanári-szigeteken • Lugares abiertos: tér → a téren, piac → a piacon
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
33
• Muchos eventos: koncert (concierto) → a koncerten, előadás (conferencia, espectáculo) → az előadáson, kiállítás (exposición) → a kiállításon, tréning (entrenamiento) → a tréningen, nyelvóra (clase de idioma) → a nyelvórán
• Algunas instituciones: rendőrség (policía) → a rendőrségen, posta (correo) → a postán, egyetem (universidad) → az egyetemen, munkahely (lugar de trabajo) → a munkahelyen
• Superficies: asztal (mesa) → az asztalon, szék (silla) → a széken • La palabra Magyarország (Hungría) y muchas ciudades o pueblos de Hungría:
Magyarországon, Budapesten, Szegeden, Pécsen, Siófokon, Tökölön
Personas Személyek
¿A dónde? Hova? / (Hová?)
¿Dónde? Hol?
¿De dónde? Honnan? / (Honnét?)
-hoz/-hez/-höz -nál/-nél -tól/-től
Este grupo de desinencias se usa con:
• Personas: orvos (médico) → az orvoshoz, Péter (Pedro) → Péterhez, masszőr (masajista) → a masszőrhöz • Para expresar "cerca de": Az autóhoz megyek. (voy al auto) Az autónál állok. (estoy
junto al auto) Az autótól jövök. (vengo del auto)
Tenga en cuenta lo siguiente: • Esto es así para todos los casos en que la palabra finaliza en a / e , la a se transforma
en á, y la e se transforma en é: uszoda →→ uszodában, posta → postáról, Emese → Emesénél, Chile → Chilébe.
• Si la palabra no es un nombre propio, casi siempre la usamos con un artículo cuando respondemos a las preguntas mencionadas en los ejemplos antes vistos.
II. ¿Desde dónde hacia dónde? Honnan hova?
Honnan hova? ¿Desde dónde hacia dónde?
♦ ⇒ ♦
a buszmegállótól az iskoláig (desde la parada del microbús hasta la escuela) az étteremtől a szállodáig (desde el restaurante hasta el hotel)
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
34
III. Posposiciones que indican lugar Helyet jelölő névutók
Hol van Petike? ¿Dónde está Pedrito?
apa mögött
detrás de papá apa lába alatt
debajo de la pierna de papá anya mellett
al lado de mamá
apa előtt delante de papá
apa fölött encima de papá
anya és apa között entre mamá y papá
Tenga en cuenta que, contrariamente al español,
el adverbio siempre está ubicado detrás del sustantivo al cual se refiere: apa mögött (detrás de Papá)
Adverbios de tiempo Időhatározók
I. ¿Cuándo? ¿A qué hora? ¿Qué día? Mikor? Hány órakor? Melyik napon?
Mikor? Hánykor? Hány órakor?
¿Cuándo? ¿A qué hora?
Melyik napon? ¿Qué día?
Nyolc órakor.* Nyolckor. Fél nyolckor. Éjfélkor. Délben.(!)
hétfőn kedden szerdán csütörtökön pénteken szombaton vasárnap––(!) a héten a hétvégén
hétköznap–– tegnap–– tegnapelőtt–– ma–– holnap–– holnapután––
* Antes de la desinencia -kor, la última a no se transforma en á: hat óra ⇒ hat órakor
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
35
II. ¿En qué parte del día? ¿En qué mes? ¿En cuál estación del año? Melyik napszakban? Melyik hónapban? Melyik évszakban?
Melyik napszakban? ¿En qué parte del día?
Melyik hónapban? ¿En qué mes?
Melyik évszakban? ¿En cuál estación del año?
reggel–– délelőtt–– délután–– este–– éjszaka–– kedd(en) reggel––* szombat(on) este––
januárban februárban márciusban áprilisban májusban júniusban júliusban augusztusban szeptemberben októberben novemberben decemberben
tavasszal nyáron ősszel télen
* Cuando al día le agregamos el momento, es opcional la desinencia -n que eso indica: kedd reggel / kedden reggel (Martes a la mañana), szerda este / szerdán este (Miércoles a la tarde) etc.
III. ¿Delante de qué? ¿Detrás de qué? ¿Alrededor de qué hora?
Mi előtt? Mi után? Hány óra körül?
Mi előtt? ¿Delante de qué..?
Mi után? ¿Detrás de qué?
Hány óra körül? ¿Alrededor de qué hora?
a magyaróra előtt reggeli előtt kilenc (óra) előtt
a magyaróra után reggeli után kilenc (óra) után
kilenc (óra) körül dél körül
IV. ¿Desde cuándo? ¿Desde cuándo hasta cuándo? Mióta? Mettől meddig?
Mióta? Desde cuándo?
Mettől meddig? ¿Desde cuándo hasta cuándo?
2004 óta tavasz óta péntek óta reggel óta nyolc óra óta az értekezlet óta
8 órától 16 óráig hétfőtől péntekig reggeltől estig(!) délután négytől este nyolcig
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
36
V. ¿Cuál es el día? ¿En qué /cuál día? Hányadika? Hányadikán?
Hányadika van ma? ¿Qué (Lit:cuál) día es hoy?
Hányadikán van a születésnapod? ¿En cuál fecha (Cuándo) es tu cumpleaños?
január 6.: Január hatodika van. október 8.: Október nyolcadika van. május 1.: Május elseje(!) van. február 21.: Február huszonegyedike van.
január 6-án: Január hatodikán. október 8-án: Október nyolcadikán. május 1-én: Május elsején. február 21-én: Február huszonegyedikén.
Desinencia de sustantivos: -ék Főnévragok: -ék
Para indicar que hablamos acerca de una persona y su familia o amigos, usamos la desinencia -ék. La traducción del sustantivo depende del contexto. Zsuzsanna és a férje/családja (Susana y su esposo/familia) = Zsuzsannáék Szilárd és a sógora/barátja (Szilárd y su cuñado/amigo) = Szilárdék a fiam és a barátnője (mi hijo y su novia) = a fiamék a Szép család (La familia feliz) = Szépék Tenga en cuenta que el verbo está conjugado en su tercera persona plural:
A Szép család otthon marad. Ejemplo: Szépék otthon maradnak. (La Familia feliz está en casa) Szilárd és a barátja mosogat. Ejemplo: Szilárdék mosogatnak. (Szilárd y su amigo lavan).
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
37
El adjetivo A melléknév
I. -ul/-ül
Milyen nyelven beszélsz / tudsz / tanulsz? ¿Qué idioma hablas? / ¿sabes? / ¿estudias?
Palabras con vocales posteriores y mixtas Mély és vegyes hangrendű szavak
Palabras con vocales anteriores Magas hangrendű szavak
-ul -ül
oroszul spanyolul kínaiul franciául
finnül lengyelül svédül
La desinencia -ul/-ül tiene limitado uso en sustantivos que se refieren a idiomas. La agregamos al adjetivo cuando respondemos a preguntas de este tipo: Milyen nyelven beszélsz / tudsz / tanulsz / írsz? (¿Qué idioma hablas /sabes /estudias /escribes?)
II. -i La -i señala lugar de origen:
Peter londoni. (Pedro es (originalmente) de Londres) Én berlini vagyok. (Soy (originalmente) de Berlín.)
La -i se usa: • Con nombres de ciudades: London → londoni, Szeged → szegedi, München →
müncheni, Tokió → tokiói, Washington → washingtoni, Varsó → varsói • Con pocos paises (mayormente no europeos): Svájc → svájci, Kanada →→kanadai,
Peru → perui, India → indiai, Kína → kínai, Kongó → kongói, Marokkó → marokkói
• Con muchos continentes: Európa → európai, Amerika → amerikai, Ázsia → ázsiai, Afrika → afrikai , Ejemplo: Ausztrália → ausztrál
Tenga en cuenta que la primera letra del adjetivo está en minúscula.
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
38
III. El plural del adjetivo A melléknév többes száma
Cuando respondemos a la pregunta ¿Cómo son? agregamos la desinencia correspondiente a la tercera persona del plural. La palabra interrogativa también se usa en plural: Milyenek?
Milyen a/az ...? ¿Cómo es …?
Milyenek a/az ...k? ¿Cómo son….?
Milyen az új kolléga? (¿Cómo es el nuevo colega ?) Kedves. (Amable) Türelmetlen és barátságtalan. (Impaciente y poco amistoso)
Milyenek az új kollégák? (¿Cómo son los nuevos colegas?) Kedvesek. (son amables) Türelmetlenek és barátságtalanok. (Son impacientes y poco amistosos)
Milyen a sütemény? (¿Cómo es el postre?) Finom. (delicioso) Édes. (dulce)
Milyenek a sütemények? (¿Cómo son los postres?) Finomak. (deliciosos) Édesek. (dulces)
Después de vocal Magánhangzó után
Después de consonante Mássalhangzó után
Después a, e, ó, ő
a, e, ó, ő után
Después i, ú, ű
i, ú, ű után
Palabras con vocales posteriores y mixtas
Mély és vegyes hangrendű szavak
Palabras con vocales anteriores (incl. ö, ő, ü,
ű) Magas hangrendű szavak
(ö, ő, ü, ű is)
-k, -'k -ak/-ek -ak -ok * -ek
jók olcsók drágák feketék
szigorúak gyönyörűek régiek ¡Ojo! kicsik
újak sósak zsírosak magasak
nagyok sótlanok fiatalok barátságtalanok
szépek fűszeresek erősek zöldek
* -ok es usado en pocos adjetivos y luego del sufijo -tlan/-talan (sin - no): só → sótlan → sótlanok (sal → desabridos), barátság → barátságtalan → barátságtalanok (amistad → hoscos / no amistosos).
Reglas adicionales: • Las siguientes dos palabras solamente reciben la desinencia -ök: görögök (Griegos),
törökök (Turcos) • Para palabras de origen extranjero, la última vocal determina la clase de vocal de
enlace: modern (moderno) → modernek • Tenga en cuenta la siguiente excepción (cambio de raíz): nehéz (difícil) → nehezek
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
39
Sufijos en adjetivos A melléknév toldalékolása
Una peculiaridad del lenguaje húngaro es que
casi todas las partes de la oración pueden recibir desinencias.
Para evitar repeticiones, frecuentemente los adjetivos y numerales reciben desinencias cuando reemplazan al sustantivo. La siguiente tabla muestra los sufijos de adjetivos:
Pregunta Kérdés
Respuesta Válasz
– Milyen pulóvert szeretne? ¿Qué clase de pulóver te gustaría?
– Divatos pulóvert. → Divatost. A la moda.
– Melyik boltba megyünk? ¿A cuál comercio vamos?
– Az olcsó boltba. → Az olcsóba. Al económico.
– Melyik almából veszel? ¿(De qué clase (de qué tipo) de manzana estás comprando?
– A piros almából. → A pirosból. De las rojas.
– Melyik ceruzával akarsz írni? ¿Con cuál lápiz quieres escribir?
– A sárga ceruzával. → A sárgával. Con el amarillo.
⇒ Sufijos y numerales con desinencias de sustantivos : p. 41
Los numerales A számnév
I. ¿Cuántos? ¿Qué número?/¿Qué medida? ¿Cuántas veces? Hány? Hányas? Hányszor?
Hány? ¿Cuánto?
Hányas? ¿Qué número? ¿Qué
medida?
Hányszor? ¿Cuántas veces?
egy kettő három négy öt hat hét nyolc kilenc tíz
egyes kettes hármas négyes ötös hatos hetes nyolcas kilences tízes
egyszer kétszer háromszor négyszer ötször hatszor hétszer nyolcszor kilencszer tízszer
Hányas? (¿Qué número? ¿Qué medida?) La desinencia -s se usa para indicar:
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
40
• El número de un microbús, la habitación o el asiento: a tízes busz (bus número 10), a húszas szoba (habitación 20), a négyes szék (asiento número 4)
• Talla de calzado y ropa: 36-os cipő (calzado talla 36), 42-es ruha (vestido talla 42)
Tenga en cuenta que sólo la palabra hat (seis) recibe el final -os: hatos, y solamente la palabra öt (cinco) recibe el final -ös: ötös. Hányszor? (¿Cuántos veces?) Esta desinencia indica la cantidad de veces que ocurre algo.
De la siguiente manera, se puede ampliar la expresión indicando frecuencia: minden évben egyszer / egy évben egyszer (una vez al año) minden hónapban háromszor / egy hónapban háromszor (tres veces en el mes) minden héten ötször / egy héten ötször (cinco veces a la semana) néhányszor (algunas veces), sokszor (muchas veces)
Tenga en cuenta la pronunciación después de sz: húsz + szor ⇒ hússzor y que estas expresiones se ubican usualmente al comienzo de la oración para darle énfasis.
II. Hányadik? Hányadika? Hányadikán?
¿Cuál es? (¿En qué orden?) ¿Cuál fecha? ¿En qué fecha?
Hányadik? ¿Cuál es?
Hányadika? ¿Cuál fecha?
Hányadikán? ¿En qué fecha?
első(!) második(!) harmadik negyedik ötödik hatodik hetedik nyolcadik kilencedik tizedik
elseje másodika harmadika negyedike ötödike hatodika hetedike nyolcadika kilencedike tizedike
elsején másodikán harmadikán negyedikén ötödikén hatodikán hetedikén nyolcadikán kilencedikén tizedikén
Hányadik? (¿Cuál es?) La desinencia -(a/e/ö)dik indica el orden de la persona o cosa en una secuencia: a harmadik gyerek (el tercer niño), a második osztály (el segundo grado), az ötödik év (el quinto año).
Hányadika? (¿Cuál fecha?) Esta desinencia es usada solamente para responder a la pregunta: Hányadika van ma? (¿Qué día es hoy? ¿Cuál es la fecha de hoy?): Május harmadika van. (es el 3 de Mayo) Április ötödike van. (es el 5 de Abril).
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
41
Hányadikán? (¿En cuál fecha?) Este final indica en cuál fecha sucede algo: Június tizedikén megyek szabadságra. (Salgo de vacaciones el 10 de Junio), Szeptember másodikán van a születésnapom. (Mi cumpleaños es el 2 de Septiembre).
III. Sufijos numerales con desinencias sustantivas. A számnév toldalékolása főnévragokkal
Para evitar repeticiones, los numerales y los adjetivos pueden recibir desinencias cuando reemplazan a un sustantivo.
Pregunta Kérdés
Respuesta Válasz
– Hány kiló krumplit kér? ¿Cuántos kilos de patatas quieres?
– Két kilót. → Kettőt. Dos.
– Hányadik osztályba jár a fiad? ¿A cuál grado va tu hijo?
– Második osztályba. → Másodikba. Al segundo.
– Hány tojásból csinálsz rántottát? ¿Con cuántos huevos haces milanesas?
– Két tojásból. → Kettőből. Con dos.
– Melyik villamossal megyünk? ¿Con cuál tranvía vamos?
– A kettes villamossal. → A kettessel. Con el dos.
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
42
Pronombres personales Személyes névmások
La forma de los pronombres personales cambia muchas veces cuando ellos reciben desinencias.
El pronombre personal como objeto directo
A személyes névmás mint tárgy
Observe la conjugación con estos pronombres:
engem, téged, minket/bennünket, titeket/benneteket
+ Conjugación indefinida határozatlan ragozás
Ön, őt, Önöket, őket + Conjugation definida
határozott ragozás
én téged, titeket/benneteket + -lak/-lek
Ismersz engem? Látsz bennünket? Szeretsz minket?
Látom Önt. Ismerem őt. Önöket keresem.
Szeretlek téged. Látlak titeket. Ismerlek titeket.
• Con pronombres en primera y segunda persona (engem, téged, minket/bennünket,
titeket/benneteket) usamos la conjugación indefinida. • Con el pronombre de la tercera persona y el formal usted (Ön, őt, Önöket, őket) usamos
la conjugación definida. • Si el sujeto de la oración es yo (én) y el objeto es un pronombre en la segunda persona
(téged, titeket/benneteket) el verbo recibe la desinencia -lak/-lek.
Kit? ¿Quién?
Kiket? ¿Quiénes?
én engem mi minket/bennünket
te téged ti titeket/benneteket
Ön Önt Önök Önöket
ő őt ők őket
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
43
II. El pronombre personal como adverbio de lugar A személyes névmás mint helyhatározó
III. El pronombre personal en frases preposicionales (Kivel? Kinek?)
A személyes névmás mint társ- és részeshatározó
Kivel? ¿Con quién?
Kinek? ¿A quién? ¿Quién?
én velem nekem
te veled neked
Ön Önnel Önnek
ő vele neki
mi velünk nekünk
ti veletek nektek
Önök Önökkel Önöknek
ők velük nekik
Las desinencias usadas para la mayoría de los pronombres son semejantes a las posesivas.
Compare: p.e.: velem/ a férjem (conmigo/mi esposo), neked/a széked (a tí/tu silla)
¿Dónde?
Hol?
¿A dónde? Hova?
¿De dónde? Honnan?
én nálam hozzám tőlem
te nálad hozzád tőled
Ön Önnél Önhöz Öntől
ő nála hozzá tőle
mi nálunk hozzánk tőlünk
ti nálatok hozzátok tőletek
Önök Önöknél Önökhöz Önöktől
ők náluk hozzájuk tőlük
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
44
Los pronombres demostrativos A mutató névmás
I. Jelentés Significado
El pronombre demostrativo ez/az (este/ese) es como el dedo imaginario de alguien que habla indicando a un objeto. El pronombre ez indica la cercanía del objeto, az indica que se encuentra más allá.
ez a nő (esta mujer) az a férfi (ese hombre) Tenga en cuenta que el pronombre demostrativo siempre va seguido por el artículo definido.
ez a szék (esta silla), az az asztal (esa mesa).
II. Sufijos de los pronombres demostrativos A mutató névmás toldalékolása
Cuando preceden a un sustantivo, los pronombres demostrativos reciben las mismas desinencias que éstos.
ez/az + vocal ez/az + magánhangzó
ez/az + consonante ez/az + mássalhangzó
ezen/azon az asztalon (sobre esta/esa mesa) ezek/azok a gyümölcsök (estas/aquellas frutas)
erre/arra a piacra (a este mercado/a ese mercado) ebbe/abba az étterembe (a este/aquel restaurante) ebből/abból a sajtból (de este/aquel queso) Ejemplo: ezt/azt a mézet (esta/esa miel) ezzel/azzal a lánnyal (con esta/aquella niña)
Erre/arra a piacra megyek. (voy a este/ese mercado) Ebből/abból a krumpliból kérek. (quisiera de esta/aquella patata) Ebben/abban a boltban vásárolok. (en este/aquel comercio compro) Ezzel/Azzal a bankkártyával fizetek. (pago con esta/esa tarjeta bancaria)
Tome en cuenta que hay un artículo siguiendo al pronombre demostrativo: ezzel a bankkártyával
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
45
Conjunciones Kötőszók
La siguiente lista contiene algunas conjunciones de uso común:
és (y)
Magyarul és angolul beszélek. (Hablo húngaro e inglés) Az irodában van nyomtató, számítógép és telefon. (Hay una impresora, computadora/ordenador y un teléfono en la oficina)
de (pero)
Portugál vagyok, de Orfűn élek. (Soy portugués pero vivo en Orfű.) A nyomtató régi, de működik. (La impresora es antigua pero funciona)
ha (si, cuando)
Ha van egy kis időm, sportolok. (Si tengo un poquito de tiempo, haré deporte) Ha nincs kedvem biciklizni, autóval megyek a városba. (Si/cuando no tenga ganas de andar en bicicleta, iré a la ciudad en auto)
vagy (o)
Teát kérsz vagy kávét? (¿Desearías té o café?) Autóval vagy busszal megyünk? (¿Vamos con auto o con el bus?)
mert (porque)
Sára Horvátországba utazik, mert nagyon szeret a tengerben fürdeni. (Sára viaja a Croacia porque le gusta mucho bañarse en el mar) Olaszul tanulok, mert a feleségem olasz. (Aprendo italiano porque mi esposa es italiana)
ezért (por esa razón, por lo tanto)
Sára nagyon szeret a tengerben fürdeni, ezért Horvátországba utazik. (A Sára le gusta mucho bañarse en el mar, por esa razón viaja a Croacia) A feleségem olasz, ezért tanulok olaszul. (Mi esposa es italiana por lo tanto estudio italiano)
pedig (y/mientras que: cuando hay una oposición entre dos partes de la oración)
Sára egyetemista, a barátja pedig informatikus. (Sára ↔ a barátja) (Sara es universitaria mientras que su amigo/su novio es técnico informático) Ez az uszoda, az pedig az iskola. (ez ↔ az) (Esta es la piscina y esa es la escuela)
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
46
Palabras interrogativas Kérdőszók
I. Preguntas para personas y objetos
Személyre, tárgyra kérdezünk
Ki? Kik? ¿Quién?
Ki az a magas férfi? Kik azok a fiúk? ¿Quién es el hombre alto? ¿Quiénes son los muchachos?
Mi? Mik? ¿Qué?
Mi a telefonszámod? Mik ezek a papírok? ¿Cuál es tu número telefónico? ¿Qué son estos papeles?
Kit? Kiket? ¿A quién?
Kit szeretsz? Kiket ismersz itt? ¿A quién amas? ¿A Quiénes (a cuáles personas) aquí conoces?
Mit? Miket? ¿Qué? (objeto directo)
Mit látsz? Miket fotózol? ¿Qué ves? Qué (qué cosas) estás fotografiando?
Kivel? (Kikkel?) ¿Con quién?
Kivel mész az uszodába? ¿Con quién vas a la piscina?
Kinek? (Kiknek?) ¿A quién? ¿Para quién?
Kinek veszel virágot? ¿Para quién compras flores?
El plural de las palabras interrogativas se usa muy raramente.
II. Preguntas para calidad y propiedad Minőségre, tulajdonságra kérdezünk
Milyen? Milyenek? ¿Cómo es...? ¿Cómo son...?
Milyen a sütemény? Milyenek az új kollégák? ¿Cómo es el postre? ¿Cómo son los nuevos colegas?
Milyen ...? ¿Qué (clase de) ...?
Milyen nyelven beszélsz? ¿Qué idioma hablas?
Melyik ...? ¿Cuál ...?
Melyik városban élsz? ¿En cuál ciudad vives?
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
47
III. Preguntas para adverbios de lugar Helyre kérdezünk
Hol? ¿Dónde?
Hol élsz? ¿Dónde vives?
Hova? ¿A dónde?
Hova megyünk ma este? ¿A dónde vamos hoy a la noche?
Honnan? ¿De dónde?
Honnan jössz? ¿De dónde vienes?
Honnan hova? ¿De dónde y a dónde?
Honnan hova megy ez a vonat? ¿De dónde y a dónde va el tren?
IV. Preguntas para tiempo y frecuencia
Időre, gyakoriságra kérdezünk
Mióta? ¿Desde cuándo?
Mióta laksz Magyarországon? ¿Desde cuándo vives en Hungría?
Mettől meddig? ¿Desde cuándo y hasta cuándo?
Mettől meddig dolgozol? ¿Desde cuándo y hasta cuándo trabajas?
Mikor? ¿Cuándo?
Mikor találkozol Ferivel? ¿Cuándo te encontrarás con Feri?
Hánykor? Hány órakor? ¿A qué hora?
Hánykor/Hány órakor kezdődik az előadás? ¿A qué hora comienza el espectáculo?
Hányszor? ¿Cuántas veces?
Hányszor voltál már Ázsiában? ¿Cuántas veces estuviste en Asia?
Milyen gyakran? ¿Con qué frecuencia?
Milyen gyakran jársz/mész moziba? ¿Con qué frecuencia vas al cine?
V. Preguntas para otros aspectos de la oración (número, cantidad, razones etc.)
Másra (számra, mennyiségre, okra stb.) kérdezünk
Hány ...? ¿Cuánto/s ...?
Hány ember él Kínában? ¿Cuántas personas viven en China?
Hány éves? ¿Cuántos años?
Hány éves vagy? ¿Cuántos años tienes?
Mennyi ...? ¿Qué cantidad?
Mennyi liszt kell a süteménybe? ¿Qué cantidad de harina necesita el postre?
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
48
Hányas ...? ¿Qué número?
Hányas busz megy a főtérre? ¿Qué número de bus va a la plaza central?
Hányadik ...? (¿Cuál es?)
Hányadik emeleten laktok? ¿En cuál piso vives?
Hányadika? ¿Qué día?
Hányadika van ma? ¿Qué día es hoy?
Hányadikán? ¿En qué fecha?
Hányadikán van a születésnapod? ¿Cuándo (en qué fecha) es tu cumpleaños?
Miért? ¿Por qué?
Miért tanulsz magyarul? ¿Por qué estudias húngaro?
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
49
El orden de las palabras A szórend
El orden de las palabras en húngaro está determinado por el énfasis. La expresión o palabra enfatizada (La información más importante de la oración) está siempre ubicada delante del verbo. Este lugar es denominado posición focal. Tenga en cuenta que la primera palabra en la oración tiene un énfasis natural.
Juntos en equipo: foco y verbo
El órden de las palabras en húngaro muestra las tendencias en lugar de reglas. Las páginas siguientes presentan lo más importante.
I. Afirmaciones: Orden típico de las palabras Állítások: tipikus szórend
En una oración cerrada o neutra (donde nosotros no queremos enfatizar nada en particular), algunas partes de la misma están probablemente mejor ubicadas delante del verbo que otras (que reciben menor énfasis).
• El sustantivo cuya desinencia esté determinada por el verbo, frecuentemente se ubica delante de éste.
• Si hay más de un sustantivo dependiente, uno de ellos precede al verbo. • El verbo mismo puede, asimismo, recibir el énfasis. • Si otra parte de la oración recibe énfasis, está ubicada delante del verbo en
posición focal. • El sujeto está frecuentemente ubicado (en algún lugar) al principio de la oración,
pero ésto no es una regla sino una tendencia.
Foco
Fókusz Verbo
Ige
Sin complemento sintáctico Vonzat nélkül
Holnap telefonálok (és nem ma).
Petra beszél (és nem Magda).
Petra beszél (és nem gitározik.)
Con un complemento Egy vonzattal
Orfűre megyek a hétvégén.
A nővérem egy könyvet olvas.
Annával beszélgetek egy kávézóban.
Con dos complementos sintácticos Két vonzattal
Klári szendvicset visz a munkahelyére.
Laura virágot tesz az asztalra.
Csokoládét veszek a húgomnak.
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
50
Los verbos auxiliares van usualmente seguidos del infinitivo (a menos que sea el infinitivo quien recibe el énfasis; en ese caso, está ubicado delante del verbo auxiliar).
Con verbo auxiliar Segédigével
Kata jól tud énekelni.
Zalán gitározni akar délután.
Szeretnék enni. Si el verbo tiene prefijo, éste generalmente se separa del verbo y se ubica detrás. La única excepción es cuando el verbo mismo está enfatizado. En ese caso, no se separa del verbo.
Con prefijo Igekötővel
Laci az ötödik emeletre
megy fel (nem a másodikra).
Gábor jön ki a szobából (nem Ernő).
A lányom kimegy a parkba.
II. Negación: Orden típico de las palabras Tagadás: tipikus szórend
Cuando negamos al verbo (y consecuentemente, la oración completa), el pronombre negativo nem siempre está ubicado delante del verbo y en posición focal. Los sustantivos que no reciben énfasis están generalmente ubicados detrás del verbo.
Foco
Fókusz Verbo
Ige
Oración negativa teljes tagadás
Nem járok színházba.
Nem járok színházba.
Mari nem visz
szendvicset a munkahelyére / a munkahelyére szendvicset.
Cuando sólo una palabra o expresión está negada, el pronombre negativo nem está ubicado delante de esa palabra o expresión. Como esta parte de la oración recibe un énfasis fuerte, está ubicada delante del verbo. La oración generalmente tiene una segunda parte que comienza con la conjunción hanem (nem ... hanem = no ... sino).
Negación parcial részleges tagadás
Nem Betti gitározik, hanem Adri.
Nem Dénes megy be az irodába, hanem Erika.
Én nem kávét kérek, hanem teát.
⇒ Negaciones del verbo van: p. 12-13
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
51
III. Preguntas: Orden típico Kérdések: tipikus szórend
En las preguntas ¿dónde?, la palabra interrogativa recibe un énfasis fuerte y por tanto, está delante del verbo.
Foco
fókusz Verbo
ige
pronombres interrogativos El sustantivo, cuya desinencia está determinada por el verbo, generalmente, está ubicado detrás de éste.
Mikor megyünk uszodába?
Hol találkozunk kedden?
Te hova mész nyaralni?
En el caso de preguntas por si-no la palabra cuya información es solicitada está delante del verbo. En el caso de preguntas por si-no el orden de las palabras no cambia sino la entonación .
Preguntas decisivas (por si o no) eldöntendő kérdések
Beszélsz japánul?
Karcsi utazik Londonba?
Tényleg te vagy Pál barátnője?
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
52
Lista de términos gramaticales Nyelvtani szakkifejezések jegyzéke
magyar spanyol
alak állítás birtokos személyjel birtokos szerkezet fókusz fókuszpozíció főnév főnévi igenév hangrend mély hangrendű szó magas hangrendű szó vegyes hangrendű szó hangsúly hangsúlyszabály határozatlan határozott helyhatározó időhatározó ige ikes ige rendhagyó ige szabályos ige igekötő igerag igeragozás, ragozás határozatlan ragozás határozott ragozás jelen idő jelentés jövő idő képzés kérdés eldöntendő kérdés kiegészítendő kérdés kérdőszó kötőhang kötőszó létige (van) melléknév
forma afirmación desinencia posesiva estructura posesiva foco posición focal sustantivo infinitivo armonía vocálica palabra con vocal posterior palabra con vocal anterior Palabra con vocales mixtas énfasis reglas del énfasis indefinido definido adverbio de lugar adverbio de tiempo verbo verbo finalizado en -ik
verbo irregular verbo regular prefijo desinencia verbal conjugación conjugación indefinida conjugación definida tiempo presente significado tiempo futuro formación pregunta pregunta decisiva (por si o no) preguntas complementarias interrogativo vocal de enlace conjunción verbo copulativo (ser)
adjetivo
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
53
mondat kérdő mondat kijelentő mondat tagadó mondat múlt idő névelő határozatlan névelő határozott névelő névmás mutató névmás személyes névmás ragozás, igeragozás rendhagyó rendhagyóság segédige szórend szótag tagadás tagadószó tárgy határozatlan tárgy határozott tárgy toldalék toldalékolás többszörös toldalékolás többes szám végződés
oración oración interrogativa afirmación, oración afirmativa oración negativa tiempo pasado artículo artículo indefinido artículo definido pronombre pronombre demostrativo pronombre personal conjugación irregular irregularidad verbo auxiliar orden de las palabras sílaba negación palabra negativa objeto directo objeto directo indefinido objeto directo definido sufijo, desinencia colocar sufijo pluralidad de sufijos plural finales