international events - india in hungary · amrit vol. 3. issue 1, august-september 2015 bi-monthly...

12

Contents

Bilateral ....................................................................................................................................................... 3Feature ......................................................................................................................................................... 4Cover Story ................................................................................................................................................. 6Independence Day ..................................................................................................................................... 8Culture ......................................................................................................................................................... 9Feature ......................................................................................................................................................... 14Religion ........................................................................................................................................................ 15Hindi Section .............................................................................................................................................. 18Childrens’ Corner ....................................................................................................................................... 23

05 06

Editor in Chief: Rahul Chhabra

Editor: Umesh Kumar

Support team: Anita Adamecz, Anna Simon, Eszter Berki,Biswarup Sarkar, András Havas

Contributors: Sayantan Chakravarty, András Havas, Ádám Lázár,Md Ali Jouher, Umesh Kumar, Eszter Berki, Madhupati Dasa,Róbert Válóczi, Mukesh Pandit

Cover and Design and Layout INDIA EMPIRE Publication

Printed byINDIA EMPIRE PublicationsN 126, II Floor, Greater Kailash-I, New Delhi – 110 048, India.M: +91-9899117477, Tel: +91-11-29231515

AMRITVol. 3. Issue 1, August-September 2015

Bi-monthly Journal of the Embassy of India, Hungary

Amrit is a bi-monthly journalpublished by the Embassy of India, Budapest. It is available onlineon the Mission’s websitewww.indianembassy.hu

The views expressed are those of theauthor and not necessarily of theEmbassy of India, Hungary.

Reproduction in any manner withoutprior permission of the Embassy isprohibited.

august-sEptEmbEr 2015 | amrIt | 3Embassy of India, Hungary

BILATERAL

Presentation of Letter of Credence to the President of Hungary

On 16th September 2015,Ambassador Rahul Chhabrapresented his Letter of Credenceto Honb’le President of Hungary,Dr. János Áder in the grand SándorPalace and thus formallyassuming charge as Ambassadorof India to Hungary. Upon arrivalat Sandor Palace, Ambassadorwas greeted by the Commander ofthe Budapest Garrison with aceremonial guard of honour. Thecredential presentation ceremonytook place in the Hall of Mirrors.During the ceremony, Ambassadorwas accompanied by his family,who had specially flown fromIndia to Hungary for this occasion,and Mr. Vijay Khanduja, FirstSecretary (Comm&Pol). Ms.Andrea Mátrai, newly appointedChief of Protocol from theMinistry of Foreign Affairs andTrade was present during thecredential presentation ceremony.The Presentation was followed bya short private discussion in the

Ambassador Rahul Chhabra waiting to present his Letter of Credence to Hon’ble President János Áder

LEFT: Ambassador Rahul Chhabra and Hon’ble President János Áder. RIGHT: Signing of Guestbook at the Presidential Palace

Blue Salon of the Palace.Ambassador also signed theofficial guestbook.

After visit to Sándor Palace

the Indian delegation led by theCommander of the BudapestGarrison proceeded to Heroes’Square, where Ambassadorpaid his respect and tribute

Embassy of India, Hungary4 | amrIt | august-sEptEmbEr 2015

BILATERAL

FEATURE

hosting country and laid awreath at the Tomb of theUnknown Soldier.

The credential ceremonyconcluded with a celebratory

champagne toast at theResidence of Ambassador withthe participation of officers theMission and Chief of Protocol aswell as a Reception in theevening.

Amrit wishes good luck andall round success toAmbassador Rahul Chhabra inhis endeavor to take the Indo-Hungarian bilateral relations tonew heights. �

On the day of the 68th Anniversary of India’sIndependence, Amrita Sher-Gil Cultural Centre,Embassy of India, Budapest, organized a function atEmbassy Residence.

The event started with a flag hoisting ceremony byAmbassador Rahul Chhabra, followed by the playingof the national anthems of India and Hungary.Thereafter Ambassador Rahul Chhabra read outPresident of India’s message. H.E. Szilveszter Bus,Deputy State Secretary for Southern Opening,Ministry of Foreign Affairs, who was the chief guest ofthe event, also conveyed greetings on the occasion.This was followed by singing of patriotic songs and

LEFT: Ceremonious inspecting of the Guards. RIGHT: Laying of wreath ceremony at Heroes’ Square

Celebration of India’sIndependence Day –15 August 2015


FEATURE

LEFT: HE Szilveszter Bus, Deputy State Secretary for Southern Opening, Ministry of Foreign Affairs with Mrs Kavita Chhabra.CEnTER: Master Chatterjee playing patriotic songs. RIGHT: National Anthems of Hungary and India

HE Rahul Chhabra, Ambassadorof India speaking on the occasion

HE Szilveszter Bus addressing thegathering on the occasion

Singing of patriotic songs by members of the Mission

Audience listening to the speeches


FEATURE

COVER STORY

the inauguration of a “Phulkari Exhibition” sent byICCR, New Delhi.

The programme ended with a reception withlight refreshments. Approximately 150 personsattended the event.

The video recording of the event is available onYoutube site of the Embassy of India, Budapest:

Long version: https://www.youtube.com/watch?v=D3fsbgCGRyc

Short version: https://www.youtube.com/watch?v=cYFv-4Gh9t0 �

69th Independence DayBy Sayantan Chakravarty

LEFT: Inauguration of Phulkari Exhibition. CEnTER: Guests arriving at the venue. RIGHT: Children playing in the garden

On August 15, 2015 India awakened to itsongoing tryst with destiny.

Sixty eight years ago, on August 15, 1947, ahistorical dawn had broken in the East. It had comeaccompanied by the sweet air of India’s freedom.The Raj had begrudgingly decolonized andretreated, ending nearly three centuries of Britishrule. It had left India free, but vastly impoverished,shackle-less yet tottering with baby-footeduncertainty.

On August 15 this year, the memories once morecame flooding back—of those millions whosacrificed their present, such that the future ofmany more could be better. Of those hundreds whochose death over life so that India may not die. Ofthose thousands, who endured lifelong prisonsentences but refused to compromise with theshenanigans of the ruling class. Of an oppressiverule that sucked the lifeblood and economy of thesubcontinent, leaving it one of the poorest in theworld after having discovered it as one of theworld’s richest. Of the trauma of a partition whosepain still refuses to wane.

August 15 was also a day when the collectiveconsciousness of the nation once more resolved tohonour this freedom which had come at a greatprice. It was a day when the reassuring voice ofPrime Minister Mr Narendra Modi reverberatedacross the ramparts of the Red Fort, and throughtelevision and radio straight into the hearts ofIndia’s countrymen.

Across its modern day frontiers, in nations farand wide, Indian Heads of Missions unfurled thenational tricolor, reminding their global audiencethat India is ready and keen to regain a higher placein the world order, and blend the noble vision of aSwachh Bharat with the cutting-edge precision ofDigital India. It is as much willing to soar into orbitwith its spaceships to explore the unknown, as it isto navigate deeper waters to keep its territorialintegrity in place. On August 15, India had spoken,and the world had listened.

ROAD TO FREEDOMThe road to freedom, though, is paved in

perspiration, and pebbled with inspiration. Themarch towards true freedom would entail


COVER STORY

empowering the weak, feeding the starving, andramping up India’s infrastructure for which there isa dire need. The Government led by Mr Modi haschosen to walk this road. The PM kept reiteratingthat every project being announced was ultimatelyaimed at impacting the weak, the downtrodden, theoppressed, the economically backward. It is thissegment that India wants to lift from the deplorablequagmire of poverty, such that the nation can trulymove forward, and call itself free. We take a look atwhat freedom, in the 69th year of Independence,really entails.

Freedom from fiscal indisciplineInspired by the Pradhan Mantri Jan Dhan Yojana,

and the easy option of zero-balance, a whopping 170million Indians opened bank accounts for the firsttime, bringing in Rs 20,000 crore into the Indianbanking system. The PM said that it displayed the“richness of the poor”, and gave credibility to thebanking system which had been nationalized for thebenefit of the underclass. For the first time in 68years, there is now financial inclusion at every level.He heartily congratulated the banking fraternity forbeing a significant part of Team India, and usheringin a major change that will benefit the nation in daysto come.

Freedom from social insecurityIt is imperative that in the pyramid of

development, the base is strong. One noble step inthis direction was the announcement of the PrimeMinister’s Suraksha Bima Yojana. At one rupee amonth, and twelve rupees a year, it insures a familyfor Rs 2 lakh. Another one was the PM’s JeevanJyoti Bima Yojana. This time for 90 paise a day,about Rs 330 a year, a family receives a healthinsurance cover of Rs 2 lakh rupees. 100 millionpeople joined this scheme over 100 days.

Freedom from filthThe Prime Minister spoke of a Team India that

includes people from all walks—celebrities,diplomats, social workers, educationists, communityleaders, Media—to join hands and walk the talk asfar as the Swachh Bharat Abhiyan is concerned. ThePM has exhorted citizens that when in the year 2019India celebrates the 150th birth anniversary ofGandhi Ji, the one gift that can be handed over to theeternal Mahatma is of a Clean India. One step in thatdirection will be to ensure construction of over4,25,000 toilets across 2,62,000 schools.

Freedom from labour indignityA campaign is on to issue special identity cards to

the unorganized labour sector, an essential area toaddress according to PM Modi. “If we meet a personwearing a coat and tie, or a long kurta and a jacket, westand up to greet him. But if a milkman, a rickshaw-puller, or an auto-rickshaw driver arrives in our midst,we do not display the same degree of respect.Providing dignity of labour is our national duty,” thePrime Minister said. The labour class has depositedabout Rs 27 thousand crore (over USD 4 billion) inGovernment coffers, but since they keep moving fromstate to state, and do not return to retrieve the moneybecause of high transport costs, they do not haveaccess to the money. The Government has providedspecial identity numbers through which they canaccess the money without having to go back to thestate where the deposit was made.

Freedom from corruptionThe CBI has more than doubled registration of

cases involving corruption since the NDAGovernment came to the Centre. “Corruption sticksto our nation like termites, and it keeps onspreading.” He cited the example of Direct BenefitTransfer of LPG Subsidy that is now in place. Takingadvantage of Jan Dhan accounts and Aadhaar Cardthe subsidy is now transferred directly intobeneficiary accounts. As a result, the lot of brokers,middlemen and black marketeers has disappeared,and Rs 15,000 crore which was being siphoned offannually in the name of gas cylinders is now saved.Already over 20 lakh consumers have given up theirsubsidy under the Give It Up movement that isspearheaded by a galaxy of celebrities.

The CAG had once said that coal blocks hadbeen allocated through a lottery system, resultingin a loss of Rs 1,74,000 crore to the exchequer.These figures were bandying about during the lastLok Sabha election speeches as well. Now coalblocks have been auctioned. The result—about Rs3,00,000 crore will be accruing to the nationalexchequer. Not only that, imported coal will beutilized at power plants near coasts, which was notthe case, saving the exchequer Rs 1,100 crore, anddoing away with unnecessary middlemen. Auctionof FM Radio in about 85 cities has already broughtin over Rs 1,000 crore to the Government, moneythat will be spent on welfare schemes for theeconomically weaker sections.

Freedom from black moneyAn SIT under the supervision of the Supreme

Court to recover black money was set up soon afterthe NDA Government started functioning. G-20member nations are supportive of the idea of


COVER STORY

INDEPENDENCE DAY

bringing back to India black money parked outside.Agreements with several countries, including theUSA, have been signed for receiving real timeinformation regarding black money. A grace periodhas been granted to those who want to voluntarilydeclare undisclosed income. Under this scheme, Rs6,500 crore has been mopped up.

Freedom from economic wildernessThe PM is of the firm view that unless the

whole of eastern Uttar Pradesh, Bihar, WestBengal, Assam, Odisha and the North Easternstates tread the path of development, entire Indiacannot become prosperous. Infrastructure, railconnectivity, digital connectivity—the focus isvery much on eastern India. A gas pipeline isbeing introduced in the entire region. Fertilizerplants that had shut down at Gorakhpur, Barauni,Talcher and Sindari are being revived through anew gas supply policy. It is imperative that theyouth of the region receive employment, and

farmers their fertilizers.

Freedom of enterpriseIn the PM’s vision, no district, no block in India

should be there where a start-up is not initiated.The Government is supportive of creating newentrepreneurs, new producers, new start-ups. Start-up India and Stand-up India are now buzzwords inthe Government that must be implemented rightdown to the remotest district.

Freedom for farmersThe Ministry of Agriculture will henceforth be

known as the Ministry of Farmer Welfare. The job ofthis Ministry will be to formulate schemes foragriculture which benefit and significantly alter thelives of farmers for the better. The target ofproviding electricity poles, wires and electricityitself in 18,500 villages across India will be achievedin the next 1,000 days. All states and local bodiesare stakeholders in this project. �

India nemzeti zászlaja egy rántásra kibomlik, és abelecsavart virágszirmok a teraszon felállított díszemelvényreés a kertbe szállingóznak. Idén távol-keletinek is beillőnapsütésben már napok óta készül a nagyköveti rezidencia azeseményre. Mi, a kertben álló vendégek, a zászlót és a hullószirmokat nézzük. A világ különböző pontjain forradalmak,háborúk dúlnak, itt, ebben, a budai kertben csönd, nyugalom,béke és a város csodás panorámája. A látvány minden évaugusztus 15-én megismétlődik, nézői mégsem unnak bele.

150-200-an gyülekezünk a rezidencia kertjében.Magyarországon élő indiaiak és Indiát szerető, értő, tanuló,tanító magyarok. Összejövünk, hogy együtt ünnepeljük Indiaegyik legnagyobb nemzeti ünnepét, születésnapját, aFüggetlenség Napját.

A kerti pázsiton, az emelvény előtt, egymás mellettjátszanak kis gyerekek és álldogálnak felnőttek. Amíg azünnepség kezdésére várakozunk, az egymás mellett állók,akik nagy többsége más indiai ünnepségekről már amúgy isismeri egymást, beszélgetni kezd. ‘Maga hova való?’ kérdezivalaki – ‘Delhibe, és maga? Gujaratba, Jaipurba, Chennaiba,Keralába’ érkeznek a válaszok. ‘Milyen óriási ez az ország ’-

India: a 67 éves fiatalLázár Ádám

mondom. ‘És milyen óriási volt, a Függetlenség kikiáltásaelőtt, amit vannak, akik ma is Szétválásnak, India és Pakisztánszétválasztásának neveznek’, szólal meg egy mellettem állókáprázatos szárit viselő hölgy.

Az emelvényen a himnuszok elhangzása utánbemutatkozik Őexcellenciája Rahul Chhabra, India újmagyarországi nagykövete. Budapesten ez az első hivatali


INDEPENDENCE DAY

CULTURE

ASCC ACtivitieS

Film Club 10 JULY 2015On every first and third Friday of every month

film evenings are arranged at the Amrita Sher-GilCultural Centre. Three films screened at theCultural Centre in August and September in 2015

under the aegis of the Indian Cine Club were:

Bang Bang (2014) Hindi 07.08.2015Pestonjee (1988) Punjabi 04.09.2015Ek doctor ki maut (1990) Hindi 18.09.2015

By Umesh Kumar Director (ASCC) & Eszter Berki

megjelenése. A nagykövet beszámol arról az újításról, hogyha valakinek indiai vízumra van szüksége, már nem kell akövetségen sorba állnia, mert elektromos úton is be tudjaszerezni az engedélyt. Ezt követően felolvassa India elnöke,Pranab Mukherjee Excellenciás Úr ünnepi üzenetét.

Az indiai nagykövet után a díszvendég, a volt delhi magyarnagykövet, Bus Szilveszter köszönti kollégáját és azösszegyűlteket. Az emelvénytől néhány méterre felállítottóriási sátor alól indiai ételek illatát hozza egy fuvallat. Egyretöbben néznek abba az irányba.

Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, mintegy350 millió lakosa volt. A lakosság jelentős része a létminimumalatti összegből, külföldön feldolgozott, behozotttermékekből élt. Indiában most, 67 évvel később még mindigsok a szegény, de az 1 milliárd 300 millió ember önellátó és azország a világ egyik vezető gazdasági hatalma. A számítógépipar, a film, a képzőművészet, a zene, az űrkutatás, atudomány, a sport és a gépgyártás területén is óriásieredményeket ér el az ország.

Ha nem is sokan, de élnek olyanok, akik még látták a

Függetlenség előtti Indiát.

Amikor Indiába látogat az ember, általában azért keresi fel azországot, hogy láthassa évezredes kultúráját. A nagy városokbanazonban mindenütt találkozik a modern élet eredményeivel. Afüggetlen India csak 67 éves, de fejlődése ma is jelentősen a többezer éves alapokból építkezik, ebből nő tovább.

Bár ünnepi beszédet nem mondott, de sokan fel-, másokmost ismerték meg Lord Pault, az indiai származású britüzletembert. Amint mondta jól ismeri, és nagyon kedveliBudapestet. Most egyik unokájának az esküvőjére érkezett amagyar fővárosba. Kérdezem, hogy ha igazi indiai esküvőlesz, elférnek-e majd a menyegzőn? Elmosolyodik ésmegnyugtat: „Kibéreltük a Kempinski Szállót”. Aházasulandók mind a ketten indiaiak? - kérdezem. Csak azegyik, a másik pakisztáni”- válaszol. „Te Jó Isten”- csúszik kibelőlem akaratlanul a meglepett megjegyzés. – „ Miért?” –kérdezi. Valóban miért? Körülnézek és a vendégek közöttviseletükről ítélve vannak hinduk, mohamedánok, szikhek,Krisna hívők, keresztények. Csak úgy, mint Indiában. Milyenjó lenne, ha a világban is ilyen békében tudnánk együtt élni,ünnepelni, mint itt egy budapesti kertben. �


CULTURE

Ms Gíta Krasznai and theformation introduce their newalbum: OM Ancient IndianMantras, 8 September 2015

On 8 September 2015 a groupof musicians from Szeged andBudapest led by Ms Gita Krasznaiperformed at Amrita Sher-GilCultural Centre.

Ms Gíta Krasznai (vocal andguitar), who is majoring in art atUniversity of Szeged, has spent 6months with scholarship in India.This wonderful journey hasinspired the songs of this album.Ms Eszter Pozsár (alto flute,bansuri) has graduated in 1994from Liszt Ferenc Music Academymajoring in jazz-saxophone. As ascholar, she spent 6 months inGandharva MahavidyalayaInstitute New Delhi learningNorth-Indian Classical Music. Sheestablished her present band,the Trans-formation in 2005. Twoalbums of this band werereleased. Mr Tibor Mótyán(tabla) has learnt playing theviolin, piano and bass guitar buthe became famous under thename ‘tabla-player’. He conti-nued his studies in India where

his professor was Vinode Pathak.At present, he plays in Mr LászlóHortobágyi’s band called GayanUttejak but he also performs withseveral other jazz andcontemporary music formations.Mr Gergely Hadobás (chello) islearning to play the chello atMusic Academy. His professor isKatalin Sin. Besides chello, healso sings and plays the guitar,mandolin and ukulele. Mr OlivérSövény (guitar) is majoring inclassical guitar at the Faculty ofMusic, University of Szeged. Hisprofessors are Dávid Pavlovicsand Matthew Mittchell.

The event was concluded withan encore, spiced with questionsand free talk by the audiencewith the artists.

“Autumn Raga” – soloperformance by Mr ZoltanLantos (violin, vocals, liveelectronics), 22 September 2015

Om Debut Concert in ASCC

Mr Zoltán Lantos is a well-known world musician with anunmistakable style, who gave aconcert with unique atmosphereon Tuesday, 22 September 2015.The artist arrived at the CulturalCentre with his solo programafter his Slovenian tour.

Zoltán Lantos is a violinistwho is at home in musicalcultures from across the globe —but has forged a sonic languageall his own. He appeared on the

Eastern-European jazz scenewhile studying at the MusicAcademy in his hometown,Budapest. But shortly afterearning his degree in classicalviolin, Lantos embarked on aremarkable musical journey.Drawn to experimental andeastern music, he traveled toIndia in 1985 to study classicalIndian music. There, the“biology” of a single note — thelife of the inner, unheard andunplayed sound (“AnahataSwara”) is of the utmostimportance. In India hediscovered what became thefocal point of his musical life: theexperience of existing in a livingmoment, the art ofimprovisation. In 1994, after 9years of studying, traveling,teaching, and performing inIndia, Lantos returned to Europe.Composing new pieces he beganrediscovering his musical rootsand found his own language byblending Hungarian and classicaltraditions with Eastern musicand contemporary Europeanjazz.

Lantos’ main project since1999 was the group“Mirrorworld” and his currentproject “OpenSource” (foundedin 2011) is taking a moreelectronic, loop- and groove-oriented direction. He also playssolo violin concerts usingelectronic devices for creatingmultiple loops and specialeffects.

The Western Traveller –Tagore performance, 24 & 25September 2015

ICCR, New Delhi, had sent aRabindra Sangeet Group „TheWestern Traveller” for two daysto Hungary. On 24th and 25thSeptember the theatre group ledby Dr Anand Gupta, a well-knownTagore researcher andRabindrasangeet performer

Zoltán Lantos solo performance in the ASCC

Group Photo with the audience,Balatonfüred

“The Westerm Traveller” –performance in Balatonfüred


CULTURE

Performance in Balatonfüred

Ms Virág Túri and Ms PurbitaMukherjee performing in ASCC

Group Photo in ASCC

visited Hungary. The groupperformed at Balatonfüred (24September) and at ASCC (25September). Their song anddance performance contained aTagore concert and mobiledigital exhibition. The WesternTraveller presented RabindraSangeet compositions byRabindranath Tagore. Theperformances were based on thepoems written by Tagore duringhis trips to Germany, Czech andHungary in 1921, 1926 and 1930.Dr. Anand Gupta choreographedthe dances based on yoga (a newawareness) and a mobileexhibition. The impact of theperformances was enhanced byan audio visual presentation. Thefollowing members accompaniedDr Ananda Gupta:1. Mrs Pramita Mallick Lead

Rabindra Sangeet singer2. Ms Purbita Mukherjee

Manipuri dancer3. Shri Biplab Mondal Drums4. Shri Subrata Mukherjee Keyboard

During the performance inBudapest, Ms Virág Túriparticipated.

Painting Exhibition, 23September 2015

Amrita Sher-Gil CulturalCentre, Embassy of India,Budapest, in collaboration withthe Erlin Gallery organized apainting exhibition titled’Narrative Movements –Shantiniketan’ brought bycontemporary artists from India.The opening ceremony of the

exhibition at Amrita Sher-GilCultural Centre was held on 23September 2015. The paintings offollowing artists who have studiedat Shantiniketan at different pointof time were exhibited:

Mr. BIBEKANANDA SANTRAMr. BHASKAR HAZARIKAMr. DEEPAK RAJBHAR


Ambassador introducing the artists

Lakshmi Santra singing Rabindra Sangeet

Mr Csaba Kozák speaking about the paintings


CULTURE

Mr. MONAJ PODDARMr. SAJAL KAITY

The programme started with awelcome address by H.E. Mr.Rahul Chhabra, Ambassador ofIndia to Hungary. The exhibitionwas inaugurated by Ambassadorand Mr. Csaba Kozák, an artwriter and critique, whoexplained the intricate details ofall paintings to the audience. MsLakshmi Santra (India) renderedRabindra Sangeet and a semi-classical vocal performance withHarmonium. The programmeconcluded with refreshments.

India Day in Kiskunhalas, 26September 2015

On 26 September 2015 India Daywas organized in Kiskunhalas byASCC in collaboration with Mayor’sOffice and Mayor Mr Róbert Fülöpand Közösségek Háza CulturalCentre. The programme includedseveral cultural performances likeBharatanatyam, fashion show by

Henna painting

Dinner with Mr Róbert Fülöp, Mayor of Kiskunhalas

Audience seeing the inauguration ceremony

Lecture of Prof. Ramachandra Byrappa

Ambassador and Director speaking to Mr Zoltán Halla, organizer at Közösségi Ház

Ambassador meeting Mr RóbertFülöp, Mayor of Kiskunhalas

Inauguration of the exhibition in the Exhibition Hall

ISKCON members, classical Indianmusic performance by CalcuttaTrio, Bollywood dance and alecture by Dr RamachandraByrappa, Professor at ELTE

University on the topic “Friendshipand courage”. HE Mr RahulChhabra, Ambassador of Indiainaugurated one exhibition titled“Vibrant India” on the occasion.The exhibition was shown for threeweeks in the hall. Participantscould enjoy the spicy food of Indiaas Indian refreshments wereserved in the afternoon.

Vedanta Lecture, 29September 2015

Under the aegis of VedicSociety of Hungary, Amrita Sher-Gil Cultural Centre hadorganized a talk on 29September 2015 from 18.00onwards on the topic “Benefitsof Yoga and Ayurveda toHumanity”. Welcome addresswas given by Mr Umesh Kumar,Director (ASCC). He wasfollowed by Ms Melinda FöldinéIrtl, Dharma Gate BuddhistCollege, who gave a lecture onYoga. The main speaker of theevening was Prof M.S. Baghel,ICCR Ayurveda Chair, DebrecenUniversity, who dwelt on the


CULTURE

Bharatanatyam dance performances

LEFT: Director introducing the programme. RIGHT: Ms Melinda Irtl holding lecture on Yoga

LEFT: Prof M.S. Baghel speaking about the benefits of Ayurveda. RIGHT: Ambassador listening to the lecture

benefits and effects of Ayurvedaon humanity. After the question-

answer session, AmbassadorRahul Chhabra concluded the

talk, which was followed byrefreshments and tea. �


FEATURE

‘Make in India’ Seminar held on 21st September 2015

The Institute for ForeignAffairs and Trade (IFAT) incollaboration with the Embassyof India in Hungary held anexport, and investment-promoting ‘Make in India’seminar on Monday, 21stSeptember 2015, in the Institutefor Foreign Affairs and Trade(1016 Budapest, Bérc u. 13-15).

The event started with thewelcome remarks by Mr. MártonSchöberl, IFAT Director-General,followed by the keynote speech ofH.E. Dr Laszló Szabó, DeputyMinister, Ministry of ForeignAffairs and Trade.

Subsequently a paneldiscussion was held.

Speakers were:� H.E Szilveszter Bus, Deputy

State Secretary for Opening tothe South, former Ambassadorof Hungary to India, MFAT

� H.E Rahul Chhabra,Ambassador of India toHungary

� Attila Bodnár, Co-Founder,Executive Vice-President,Organica Water

� István Vaczó, Director,Strategic Sourcing & APISales, Gedeon Richter Plc.

This was followed by thelecture ‘EXIM’s financingsolutions’ by Mr. Gábor Szocs,Director, Corporate ClientRelations, Hungarian Export-Import Bank Plc.

The event finished with anetworking buffet lunch.Approximately 90 VIPs participatedfrom various government agenciesand business circles. �

LEFT: Attila Bodnár, Co-Founder, Executive Vice-President, Organica Water, IstvánVaczó, Director, Strategic Sourcing & API Sales, Gedeon Richter Plc.

RIGHT: Participants discussing after the seminar

H.E Szilveszter Bus, Deputy State Secretary for Opening to the South, former Ambassadorof Hungary to India, MFAT, H.E Rahul Chhabra, Ambassador of India to Hungary

LEFT: H.E. Dr Laszló Szabó, Deputy Minister, Ministry of Foreign Affairs and Trade. RIGHT: Mr. Gábor Szőcs, Director, Corporate

Client Relations, Hungarian Export-Import Bank Plc.


By András Havas


RELIGION

Śrī Kṛṣṇa JanmāṣṭamīAz Úr Kṛṣṇa 5242 éve jelent meg a

Földön, Indiában, Mathurā városában.Megjelenési napját Janmā aṣṭamīnéven ismerik, melynek jelentése a 8.születés – Kṛṣṇa édesanyja 8.gyermekeként, a 8. holdnapon, az ÚrVisṇu 8. alászállt formájaként láttameg a napvilágot. Érkezését a többtízezer éve feljegyzett védikusszentírások pontosan, előre jelezték.

Kṛṣṇa evilágban valómegjelenésének célja, hogy hazahívjaés megvédelmezze híveit (pl. azelnyomó Kaṁsa királyigazságtalanságaival szemben ésszemélyes tanúbizonyságotszolgáltasson szeretetett híveinekjelenlétével. Kṛṣṇa erről Maga teszemlítést az egyik legfontosabbszentírásban, a Bhagavad-gītāban,amelyben elmondja, hogy mindenkorszakban megjelenik, ha avallásgyakorlás gyengül, és az álnok,erkölcstelen viselkedés teret hódít.„Óh, Bhārata leszármazottja! Bárhollegyen a vallás gyakorlásahanyatlóban, s kerüljön fölényestúlsúlyba a vallástalanság, alászállokÉn Magam.” (B.G. 4.7.)

Kṛṣṇa az Uttar Pradesh állambeliVṛndāvanāban mutatta be csodálatoskisgyermekkori kedvteléseit, egy, amagyar pásztorkultúrához nagyonhasonló, egyszerű falusi életvitelkeretein belül. A védikus kultúra alapjaa tehénvédelem – a kihasználóállattartással szemben -, ezért az Úregy pásztorfiú képében jelent meg, sezért nevezik Őt Govindának, atehenek őrzőjének is. Az egyszerűéletvitel és magasszintű gondolkodáselve, az erőszakmentes életmód és azönfenntartás, a szentírásoktanulmányozása, valamint az Isten-központú vallásos társadalom azóta isminta és követendő példa Kŗșņa híveiszámára. Ez az egyszerű életvitellehetővé teszi, hogy eltávolodjunk afelesleges anyagi ragaszkodásoktól, amúlandó dolgoktól és életünket

egészségben, boldogan ésmindenekelőtt Isten szolgálatábamerülve éljük le.

Az ISKCON által alapított,Somogyvámoson található Krisna-völgylelki atmoszférája megsokszorozódik,amikor a legkülönlegesebb Személytünnepeljük. Azt a személyt, akinekjóváhagyása nélkül semmi semtörténhet az univerzumban, és akinekcsak hálásak lehetünk azért, hogy – bárelhagytuk Őt – Ő újra és újra megadjaa lehetőséget, hogy visszatérhessünkHozzá. Őszinte odaadásunkeredményeként Kṛṣṇát ezen a naponigazán közel érezhetjük magunkhoz.Kedvteléseit hallgatván, azt mondják,megtisztul a szív és közelebb juthatunkahhoz a felismeréshez, hogy lelkek ésIsten szolgái vagyunk, akiknek legfőbbbelső vágyuk az Úr elégedettsége.

A magyarországi hinduk idénszeptember 4-én Krisna-völgybenemlékeztek az Istenség LegfelsőbbSzemélyisége kedvteléseire. Az ünnepegyik szép jellegzetessége Rādhā-Śyāmasundara csónakoztatása, melyenvirágszirmok fürdője borítja be azIsteni Párt. A templomszobában zajlikminden évben a jhulan yatra, ahintáztatás. A programokon többszázan vettek részt, egyetlentalpalatnyi hely sem maradt szabadonaz oltárszobában. Sötétedés után

Kṛṣṇa – és a gyerekek - nagy öröméretűzijáték festette színesre az égboltot avölgy felett, s tette feledhetetlenné azünnepet. A hívek idén is legjobban azéjféli áratít várták, hogymegpillanthassák Kṛṣṇāt és Radharanitúj ruhájában, felékszerezve, ám eztegy hagyományos abhisék (rituálisfürdetés) és bhajan előzte meg. Aprogram különleges lakomával, ékadasiprasādammal zárult.

Az ünnep másnapján, szeptember6-án Śrīla Prabhupāda megjelenéséreemlékeztek a hívek, aki rendkívülimunkásságával, fordításaival ésönzetlen tanítói tevékenységévelmegismertette a Kṛṣṇa-tudat és ígyIndia ősi kultúráját és filozófiáját anyugati világ embereivel is.

A Kṛṣṇa-hívők az ősz folyamán máslelki és fesztiválprogramokkal is várjákszeretettel a kedves Olvasókat!

November 8-án, vasárnap aGovardhana-pūja ünnepséggelszeretnék megörvendeztetni ŚrīGovardhana Lālát Krisna-völgyben,november 11-én, szerdán pedigDīpāvalī alkalmából, Kārtika hónaplegfényesebb estéjén közöslánggyújtásra várják az érdeklődőket aHare Krisna Indiai Oktatási és KulturálisKözpontban egy bhajan-esttel. �

—www.krisna.hu


RELIGION

A számos, Buddhával kortárs unortodox tanító közöttvolt Vardhamána is, akit követői később Mahávíraként, azazNagy Hősként ismertek. Az ő nevéhez köthető adzsainizmus kialakulása, amely a Győztesek (dzsinák) vallása.Vardhamána Mahávíra a legenda szerint Buddha legnagyobbés legfontosabb „konkurense” volt. Kr. e. 540 körül születettSziddhártha, és Trisálá gyermekeként. Ő is hasonlókörülmények között nőtt fel és élte le fiatal éveit, mintBuddha. Megházasodott, született egy lánya. Harmincéveskorában, szülei halála után, elhagyta otthonát és aszkétaéletbe kezdett. Először egy Nirgrantha („Kötöttségeknélküli”) nevű csoporthoz csatlakozott, amit 200 évvelkorábban alapított egy Pársva nevű aszkéta. Később aNirgrantha kifejezést Mahávíra követőire alkalmazták, éstiszteletből Pársvát besorolták 23-ként a dzsaina hit 24 nagytanítójának, a tírthankaráknak („gázlócsinálók”) körébe.Mahávíra több mint 12 évig vándorolt és keményensanyargatta magát az elérendő bölcsesség érdekében. Azaszkétizmus 13. évében elérte a megvilágosodást és aNirvánát, arhattá („érdemes”), dzsinává és tírthankarávávált. Túlélte Buddhát is, majd Kr. e. 456 körül halálraéheztette magát. A következő évszázadban két században adzsainizmus megmaradt egy kis elszigetelt közösségvallásának, majd a Maurja időkben erősödött meg és váltelismert vallási csoporttá. Asóka (Kr. u. 3. század) már abirodalom elismert vallásai között említi ediktumaiban. ACsandragupta Maurja uralkodásának végén pusztító éhínségazonban vándorlásra kényszerítette őket a Gangesz völgybőla Dekkánra, ami az addig egységes vallási közösséget kétnagyobb csoportra osztotta. Egy részük északon maradt és amai Gudzsarát területén telepedett le, másik részük pedigdélre vándorolt és a mai Karnátakában alapított új vallásiközpontokat. A tartós különélés a csoportok között számoskülönbség kialakulásával járt, ami nem csak térbeli, hanemvilágnézeti szétváláshoz is vezetett. Ezek az eltérésekazonban inkább gyakorlatbeli, mint elméleti természetűekvoltak. Az első és legfontosabb praxisbeli eltérés, ami a kétcsoport kialakulásához vezetett, a ruha viselésénekproblémája volt. Ezt a különbséget már a két fél elnevezéseis jól szemlélteti: digambara („égbe öltözött”) és svétámbara(„fehérbe öltözött”).

A két csoport szövegei különbözőképpen emlékeznekmeg a szakadásról. A svétámbara hagyomány szerintMahávíra halála után 609 évvel egy szerzetes, bizonyosSivabhúti, miután egy prédikáció alkalmával arról hallott,hogy Mahávíra életében nem viselt ruhát, úgy érezte,alkalmas arra, hogy a gázlócsinálók nyomdokaiba lépjen.

Felhagyott a ruhaviseléssel és követőket gyűjtött maga mellé.Sivabhútit és követőit tekintették a digambara szektaalapítóinak. A digambarák nem neveznek meg konkrétszemélyt, aki a svétámbarák kialakulásához köthető lenne, detörténetileg talán Szthúlabhadra volt az, aki megengedte azészakon maradt dzsaináknak, hogy ruhát viseljenek.Szemben Bhadrabáhuval, aki a déli dzsaina csoportvezetőjeként ragaszkodott a ruházat megtagadásához. Akorai régészeti leletek (pl. a Mathurában találhatóábrázolások) meztelenül ábrázolják Mahávírát és atírthankarákat. Az i.sz. 5. századból származik az első olyanábrázolás, amelyen egy dzsaina aszkéta ruhát visel. Asvétámbara hagyományok sem tagadják, hogy Mahávírakorában a követők nem viseltek ruhát. Ez elszórtanmegfigyelhető a szövegforrásaikban is. Az Uttarádhyayanaszerint a meztelenség volt az, ami megkülönböztette aMahávíra követőit Pársva követőitől. A dzsainák szentkönyvei közül az első (Ácsáránga) említi, hogy a ruhaelhagyása szemlélteti a dzsaina doktrínában való elmélyülést,valamint elmeséli egy szerzetes történetét is, akinekmeztelensége okán nem kell ruhát koldulnia.

Égbe És Fehérbe Öltözöttek – ADzsainizmus Irányzatai

Válóczi Róbert

The statue ofGommaṭeśvaraBahubali dated978-993


RELIGION

Az Ácsáránga azonban már tükrözi a változó tendenciátis. Felmerül, hogy a szerzetesnek csak a díszes és sokszövetet igénylő ruháktól kell tartózkodnia, csak nyáron kellmeztelenül járnia, mint az aszkézis egy formája.

Egy másik szöveg (Szthánga) jóváhagyja a ruhaviseléstannak érdekében, hogy a szerzetes elkerülje a zavart keltőhelyzeteket, ne keltsen undort másokban, és hogyalkalmazkodhasson a monasztikus életkörülményekhez. Ezutóbbi lehet az oka a kezdeti szokások gyökeresátalakulásának. A vallás szervezettebbé válása szükségessétette, hogy az egyes követők felhagyjanak a magányosaszkézissel és csoportokban éljenek. Ez a változás a vallásiszövegek kommentár irodalmában is megjelenik. Adzsinakalpa („a dzsinák gyakorlata”), avagy a radikálismeztelenség, Mahávíra halála után gyorsan eltűnik. Ez a fajtaéletmód szoros kapcsolatban volt a magányos, aszketikuséletmóddal, ami a fejlődés következtében átadta helyét aszervezett vallási csoportosulásoknak. A szthavirakalpa („azöregek gyakorlata”) már nem követeli meg követőitől a teljesmeztelenséget, jobban alkalmazkodva ezzel az új,monasztikus életmódhoz.

A digambarák világi követőknek tekintették asvétámbarákat. A 8. században élő és alkotó Apratidzsa aBhagavatí Árádhana című mű kommentárjában megvédi azaszketikus meztelenséget, tolmácsolva ezzel az ÉgbeÖltözöttek nézeteit. A meztelenség nem csupán a ruhaelhagyása, hanem az összes világi vágy és befolyáslevetkőzésének szimbóluma is egyben. A meztelen szerzetesnem tárgya többé a büszkeségnek vagy a szégyennek, atársadalomtól eltávolodva egy sokkal fontosabb, belsőtisztaságnak a birtokosa. A ruhanélküliség segíti az alapvető,nem-ártás (ahimszá) fogadalmának betartását is. A piszkosruhán ugyanis lehetnek apró élőlények, melyek viselésközben összenyomódhatnak és elpusztulhatnak. Ameztelenség az egyik oka annak is, hogy a digambarák közöttnincsenek apácák. Így nézeteik szerint nők nem is érhetik ela szellemi tisztaságot és a megszabadulást.

A svétámbarák nem értenek egyet ezzel a magyarázattal.Szerintük a meztelen aszkézis Mahávíra halálávallehanyatlott. A 11. századi Abhajadéva Szúrí szerintmetaforikus értelemben minden szerzetes meztelen, hiszentiszta a lelkük. A ruházat elhagyásának semmi értelme nincs,ha a szerzetes nem tisztult meg szellemében, és nemvetkőzte le a világi kötelékeket. A ruházat megvéd a hidegtőlis, ami miatt egyébként tüzet kellene gyújtani (amit mindenszerzetesnek szigorúan tilos), valamint meggátolja, hogykapcsolat jöjjön létre a fűben vagy a fák ágain lakóélőlényekkel.

A ruha mellett a másik nézeteltérés az alamizsnagyűjtőszilke körül alakult ki. A digambarák ugyanis nemhasználnak szilkét, a kapott ételadományokat az edénnyé

formált tenyerükbe kapják, és innen fogyasztják el. Szerintüka szilke (mint anyagból készült segédeszköz) és annakszükséglete csak a világi kötelék, amitől meg kell szabadulni.

A Fehérbe Öltözöttek ezzel szemben a szilke fontosságáthangsúlyozzák. Véleményük szerint a világon csupán anyagieredete miatt semmi sem „kötelék” vagy „nem-kötelék”,ezeket csak a megkötött személy szemszögéből tekinthetjükannak. Így egy igazi belső tisztaságot elért szerzetesnek aszilke sem lehet világi kötelék. A nem-ártás szabályát isáthághatjuk azzal, hogy szilke nélkül a tenyérből kifolyó ételesetleg agyonzúzhat rovarokat a földön.

Ugyancsak eltérések mutatkoznak a nők megítélésétilletően is. A korábban már említett ok miatt a digambarákközött nincsenek apácák, hiszen meztelenségük megzavarnáaz embereket, és minden bizonnyal zaklatásnak lennénekkitéve. Így a nők nem is érhetik el a megszabadulást, mivelahhoz a szabályok és előírások teljes betartása szükséges,beleértve a ruha nélküli aszketikus életet is. Nők lehetnekvilági követők, de soha nem lesznek olyan dzsinák, mint aférfiak. Az egyetlen lehetőségük a megváltásra, ha helyeséletvitelük eredményeként következő életükben férfikéntszületnek újjá. Nők soha nem születhetnek újjá a dzsainauniverzum legmélyebb poklában köszönhetően annak,tetteik – legyenek azok jók vagy rosszak – soha nem lesznekannyira hatással a világra, mint a férfiak tettei. Nőnekszületni azonban azt feltételezi, hogy az ember valami rosszcselekedetet hajtott végre előző életében.

A svétámbarák másként vélekednek. A Kalpaszútra címűszakrális szöveg tanúsága szerint a gázló, amit Mahávírahalálakor hátrahagyott, két és félszer annyi nőt számlált, mintférfit, és Mahávíra élete alatt kétszer annyi nő szabadult meg,mint amennyi férfi. A dzsainák között mindig is a nőikövetők voltak többségben. Szerintük a 19. tírthankara is egynő volt, Mallí. Álláspontjuk szerint a szövegekben semminem utal arra, hogy a nők ne vehetnék ki részüket amegváltásból. A biológiai nemnek nincs szerepe a megváltásfolyamatában. Abban megegyeznek a digambarákkal, hogy anők nem kerülhetnek a hetedik pokolba. Csak azoktóltagadják meg a felvételt az apácarendbe, akik gyermeketvárnak. Bár megszabadulás szempontjából a férfi és a nőegyenlő, mégis a svétámbara monasztikus rendszerben egyapácának mindig tiszteletet kell adnia még egy újonnanbelépett szerzetesnek is.

Az első jelentős esemény, ami a két csoport különállásátmutatja, az a Pátaliputrában tartott zsinat, ahol a FehérbeÖltözöttek összeállították szövegeiket. A dzsaina szentszövegeket az indiai hagyományoknak megfelelőenkezdetben szájhagyomány útját örökítették nemzedékrőlnemzedékre. A Mahávírától eredő tanításokat az Ágamanévvel illették, ami három részre tagolódik. Első, éslegrégebbi részei a Púrvák. Mahávíra halála után ezeket egyre


RELIGION

HINDI SECTION

vissza. Egy jól képzett digambara tudós ismerte asvétámbarák szövegeit is, és személyenkénti eltérések iselőfordultak abban a kérdésben, hogy ezekből mielfogadható és mi nem.

Nem voltak speciális szabályaik a mindennapi életre. Aszületés, házasság, halál a hindu hagyományoknakmegfelelően zajlott. A korai időkben ők is bevezették asztúpák tiszteletét, de ez a keresztény időkre teljesen eltűntés a tírthankarákat már templomokban imádták ikonformában. A dzsaina szerzetesek nem kímélték magukat (pl.a hajukat nem borotválták, hanem tövestől kitépték). Erősönsanyargatást végeztek, gyakran ők is éhhalált haltak, mintannak idején Mahávíra. Életüket öt fogadalom határoztameg: az öléstől, lopástól, hazugságtól, szexuális aktivitástól,a tulajdon iránti megszállottságtól való tartózkodás. A nem-ártás eszméjét a végletekig tiszteletben tartották. A húsevésszigorúan tilos volt még a világi követőknek is. Még alegkisebb rovar életét is féltették, ezért a szerzetesekgyakran vittek magukkal egy seprűt, hogy megtisztítsák azútjukat a rovaroktól. Egy dzsaina nem végezhetettföldmunkát, mert az is veszélyes volt más élőlényekre. Tüzetnem gyújthattak, de el sem olthatták a már égő tüzeket,hiszen annak is lelke van. A dzsainizmus talán azért élte túla buddhizmust Indiában, mert jobban figyelt a világihívőkre. A világi hívők – akik főleg a kereskedők közülkerültek ki – is tagjai voltak a rendnek, és részt vehettek arend minden tevékenységében. A ragyogó dzsainatemplomok (Mount Ábú és Sravana Bélgólá) bizonyítják akorabeli hívők jólétét. A buddhizmustól eltérően a dzsainavallás megmaradt India határain belül és ma is mintegyhatmillió követőjével a kis, de szilárd alapokon nyugvóvallási irányzatok közé tartozik. �

kevesebb ember ismerte pontosan. A hagyomány szerint azutolsó ember, aki mind a tizennégy Púrvát ismerte,Bhadrabáhu volt. Mivel az éhínség idején Bhadrabáhu voltaz, aki a dzsainák egy részét dél felé vezette, az északonmaradtak már akkor sem (Kr. e. 300 körül) rendelkeztek ateljes szöveggel.

Mindkét irányzat tagjai egyetértenek abban, hogy azeredeti szövegek teljesen elvesztek. A probléma megoldásáraés az elveszett szövegek pótlására különböző megoldástválasztottak. A digambarák, akik végleg lemondtak aszövegekről, pár évszázaddal később elkezdték írni sajátszövegeiket. A svétámbarák azonban mentették, amimenthető. Sthúlabhadra zsinatot hívott össze Pátaliputrában,ahol a legjobb tudásuk szerint megpróbálták helyreállítani azelveszett szövegeket. Tizenkét Angába („rész”) tömörítettékössze az akkori tudásukat. A Vallabhíban tartott 5. századizsinaton foglalták írásba a kánont, ami jelentős részbenelveszett és átalakult. Itt váltak teljessé az Ágama szövegekharmadik nagy csoportjába tartozó Angabáhják („angákonkívüliek”).

A digambarák szövegei nem alkotnak ennyirebonyolult rendszert. Csak két olyan kanonikus szövegvan, amit saját maguk hoztak létre. Az első ilyen aSatkhandagama („Hatrészes”), amelyben a korai karma-tanokat gyűjtötték össze és dolgozták újra. Ez lehetett azelső írott dzsaina szentirat. Hasonló forrásokbóltáplálkozott az emberi szenvedélyeket taglalóKasájaprábhrita is. Habár a digambarák nem fogadták ela svétámbara kánont, szövegeikben mégis elég sokpárhuzam figyelhető meg. Ebből arra következtethetünk,hogy alapvető hagyományai valóban régre nyúlnak

Hkkjr dk Lora=krk fnolLora=krk fnol] ,d ,slk fnu tc ge vius egku Lora=krk

lsukfu;ksa vkSj egku jk"Vªh; usrkvksa dks viuh J¼katfy nsrs gSaftUgksaus fons'kh fu;a=k.k ls Hkkjr dks vkt+kn djkus ds fy,vusd cfynku fn, vkSj thou U;ksNkoj fd;kA 15 vxLr1947 dks Hkkjr us yk[kksa dqckZfu;ka nsdj fczfV'k 'kklu lsLora=krk izkIr dh FkhA rc ls gj o"kZ bl fnu dks jk"Vªh; ioZds :i esa ge eukrs vk jgs gSaA oLrqr% ;g Hkkjr ds xkSjodk izrhd gSA

Lora=krk D;ksa t:jh%&fdlh dfo us Lora=krk dh egRork dks viuh dfork eas eks- vyh tkSgj

eks- vyh tkSgj


HINDI SECTION

,d iaNh ds t+fj;s bl izdkj O;Drfd;k gS%&

ge iaNh mUeqDr xxu dsfiatjc¼ u jg ik,axs

dud rhfy;ksa ls Vdjkdjiqyfdr ia[k VwV tk;asxsge cgrk ty ihus okys

ej tk;saxs Hkw[ks&I;klsdgha Hkyh gS dVqd fuckSjhdud dVksjh dh eSnk lsA

ftl izdkj ,d O;fDr ds lokZfx.kfodkl ds fy, t:jh gS ds oks iwjhvkt+knh ls vius iQSlys [kqn ys] viusorZeku ,oa Hkfo"; dk ekfyd [kqn gksmlh izdkj Hkkjr ds fy, t:jh Fkk fdoks ,d izHkqlRrkRed ns'k ds :I esa [kqndks Lfkkfir djs] viuh lEinkvksa ijHkkjr dk viuk vf/dkj gks vkSj mllsc<+dj Hkkjr dks jktuhfrd Lora=krkfeysA 15 vxLr 1947 ls iwoZ Hkkjr dsHkkX; fo/krk fczfV'k ljdkj cuh cSBhFkhA Hkkjr ds lEiw.kZ lEinkvksa ij mudkgh ,dkf/dkj FkkA Hkkjr ds fy,uhfr&fuekZ.k ,oa jktuSfrd iQSlys os ghfd;k djrs FksA Hkkjr jktuSfrd nklrk

ds lkFk vkfFkZd] lkekftd ,oalkaLd`frd rkSj ij csfM+;ksa esa tdM+k gqvkFkkA blfy, ;g t:jh gks x;k Fkk fdfdlh Hkh dher ij Hkkjr dks Lora=krkgkfly djuh gh gSA

Hkkjr dk Lora=krk la?k"kZfo'o bfrgkl esa Hkkjr dk Lora=krk

la?k"kZ ,d vuks[kk vkSj vuwBk vfHk;kuFkkA ;g Lora=krk laxzke cy ls ughaoju lR; vkSj vfgalk ds fl¼kar ijfoftr fd;k x;kA bl la?k"kZ fd'kq:vkr vkf/dkfjd rkSj ij lu~ 1857ls ekuh tkrh gSA eaxy ikaMs ds }kjklqyxkbZ xbZ ,d fpaxkjh ns[krs gh ns[krs,d egklaxzke esa cny xbZA vkjaHk esafdlh Hkh dher ij vkt+knh dks ikusds fy, fgalk dk lgkjk ysus ls Hkhxqjst ugha fd;k x;k D;wafd vaxzstksa dsneu dk mUgha ds Hkk"kk esa tokc nsukt:jh FkkA >k¡lh dh jkuh y{ehckbZ]rkR;k Vksis] ljiQjks'kh dh reUuk fy,jkeizlkn fcfLey] v'kiQkd] pUnz'ks[kj,oa Hkxr flag ,oa u tkus fdrus'kghnksa us ns'k ds fy, vius izk.kksa dhvkgwfr nhA

fryd us ¶LojkT; gekjk tUefl¼vf/dkj gS¸ dk flagukn fd;k rkslqHkk"k us ¶[kwu ds cnys vkt+knh¸ dsukjksa ls Hkkjr ds uotokuksa esa ns'kHkfDrdh Hkkouk dks izcy :i nsus dk dk;Zfd;kA vkf[kjh ds 30 o"kZ vfgalk vkSjvlg;ksx ds lkFk xka/hoknh fopkj/kjkls yM+k x;kA

vkf[kj caVokjs tSls cM+h dher dslkFk 15 vxLr 1947 dks Hkkjr Lora=kns'k ds :I esa vfLrRo esa vk;kA tSlkfd usg: us vius Hkk"k.k ¶fu;fr dslkFk HksaV¸ (Tryst With Destiny) esadgk ¶jkr ds 12 cts tc lkjh nqfu;klks jgh gS Hkkjr vius HkkX; dks cnyusds fy, mfnr gks jgk gSA¸

Lora=krk fnol dk mRlojk"Vªifr }kjk Lora=krk fnol dh iwoZ

laè;k ij jk"Vª ds uke lans'k izlkfjrfd;k tkrk gS ftls nwjn'kZu ,oavkdk'kok.kh ds ekè;e ls tu&tu rdigq¡pk;k tkrk gSA blds vxys fnu ;kfu15 vxLr dks lqcg 7 cts Hkkjr dsiz/kuea=kh }kjk yky fdys ls frjaxk


HINDI SECTION

iQgjk;k tkrk gSA bl volj ijiz/kuea=kh ns'kokfl;ksa dks lEcksf/r djrsgq, vius ljdkj dh uhfr;ksa ,oa Hkkjrds lokZxh.k fodkl gsrq mBk;s tk jgsdneksa ij turk ds le{k viuh ckrj[krs gSA nwj&nwj ls yk[kksa yksx ykyfdys ds dk;ZØe esa 'kkfey gksus ds fy,vkrs gSaA fo'ks"kdj] Ldwyh cPpksa dkmRlkg ns[krs gh curk gSA

jkT; Lrj ij fo'ks"k Lora=krk fnoldk;ZØe vk;ksftr fd;s tkrs gSa ftues>aMk iQgjkus ds vk;kstu] ekpZ ikLV ,oalkaLd`frd vk;kstu 'kkfey gSaA buvk;kstuksa dks jkT;ksa dh jkt/kfu;ksa esavk;ksftr fd;k tkrk gS ,oa lacaf/r jkT;ds eq[;ea=kh }kjk bu dk;ZØeksa dhvè;{krk dh tkrh gSA

NksVs iSekuksa ij 'kS{kf.kd laLFkkuksa]ljdkjh dk;kZy;ksa ,oa lkekftd dsUnzksa}kjk Hkh Lora=krk fnol dks eukus gsrqvusd dk;ZØeksa dk vk;kstu fd;k tkrkgSA Ldwyksa }kjk izkr% gh izHkkriQsjh fudkystkus dh Hkh ijEijk gS ftlesa cPpsns'kHkfDr xkus xkrs gSa ,oa dHkh&dHkhuqDdM+ ukVd Hkh djrs gSA dgha dgha ij>aMksrksyu ,oa jk"Vªxku ds ckn frjaxs cusxqCckjs ,oa iraxksa dks mM+k dj g"kkZsYykleukus dh Hkh ijEijk gSA izeq[k ljdkjhbekjrksa esa jkS'kuh djus dh Hkh ijEijk gSA

Lora=krk fnol ds fofHkUu vk;kstu ,oalkaLdfrd dk;ZØe u fliQZ gesa 'kghnksa dh;kn fnykrs gSa vfirq Hkkjr ds Hkfo";fuekZ.k gsrq gesa izsfjr Hkh djrs gSaA nqfu;k dslcls cM+s yksdra=k ,oa le¼ lkaLdfrdfojklr okyk ;g ns'k vius vrhr ds lkFkvius Hkfo"; dks ysdj Hkh xkSjokfUor gksukpkgrk gSA lcls vf/d ;qokvksa okys blns'k dk izR;sd ukxfjd bls vkSj vf/dmaQpkb;ksa rd ys tkus ds fy, opuc¼ gSAygjkrs frjaxs ds lkFk izR;sd ukxfjd 'kkuls ns'k ds fy, ej feVus vkSj cgqr dqNdj xqt+jus ds fy, ladfYir gksrk gSA fdlhdfo dh ut+j ls%&

¶eu lefiZr] ru lefiZr vkSj ;g thou lefiZr

pkgrk gw¡ ns'k dh /jrh rqEgsa dqN vkSj Hkh nw¡¸

Lora=k Hkkjr% lPpkbZ ls fdruh nwj ;kfdruk ikl

ns'k dks Lora=k gq, 68 o"kZ chr tkusds ckn gesa ;g vkdyu djuk vko';dgks tkrk gS fd ge mu liuksa dks iqu%;kn djsa ftlus fdlh Hkh dher ijvkt+knh ds fy, izsfjr fd;k FkkA ;g lpgS dh geus vius fodkl dh u;hmQapkb;ksa dks Nqvk gS ijUrq gesa viusfodkl dks lkeku le;karjky ds lkFkfo'o ds vU; ns'kksa ls rqyuk djukpkfg, tks gekjs lkFk ;k rks Lora=k gq,

;k fiQj ,d u, :I esa vfLrRo esa vk,aAge vHkh rd mu maQpkb;ksa dks Nwus dhifjdYiuk gh dj jgsa gSa ftls 1945 esayxHkx rckg gks pqds tkiku us ;k fiQjo"kkZ; tSlh viekutud laf/ ,ao cknesa foHkktu dks etcwj teZuh us dc dkgkfly dj fy;k gSA bu ns'kksa us Lo;adks fiQj ls laokjk ,oa ,d u, mQtkZrFkk tks'kks[kjks'k ds lkFk vkt ;s fo'ods vxz.kh cus gq, gSA geus eaxy rddh ;k=kk rks dj yh] ijek.kq laiUu jk"Vªds :I esa Lfkkfir Hkh gS] vkfFkZd 'kfDrds :I esa cgqr rsth ls vkxs c<+rs gq,vxz.kh ns'kksa esa viuh fxurh djus dksvkrqj Hkh gS ijUrq nwljh vksj ge viusns'kokfl;ksa dks ekSfyd lqfo/k nsus esacscl yx jgs gSaA xjhch] csjkst+xkjh]LokLF;] fctyh] lM+d] f'k{kk tSls uktkus fdrus {ks=kksa esa vHkh dkiQh dqNdjuk ckdh gSA ,slk izrhr gksrk gS dsfodkl fd /kjk dqN [kkl Lfkkuksa vkSjoxksZ rd fleV dj jg xbZ gSA

bu lc ds ckotwn ge ,d fujk'kns'k ds oklh ugha gSa vfirq ,dxkSjo'kkyh vrhr ds lkFk ge tqM+s gq,gSaA t:jh ;s gS fd ljdkj ds lkFk ;gk¡ds ukxfjd] Lo;alsoh laLFkk,a ,oa lHkhjktuSfrd ny feytqy dj Hkkjr dsfodkl ds lgHkkxh cusA gesa ,dtqVgksdj f'k{kk] LokLF; ,oa vU; vk;keksaij dke djuk gSA Hkkjr dks ,sls ns'k ds:I esa Lfkkfir djus dk iz.k ysuk gS tgk¡fodkl ,oa ekuoh; ewY;ksa dks lkeatL;gksA gesa lefUor fodkl ds y{; dksgkfly djuk gSA xka/h th ds utjksa esagesa lekt ds lcls xjhc rcds dks ns[kdj Hkkjr ds fodkl dk vkdyu djukgSA rHkh lPph J¼katfy ge mu ohj'kghnksa dks ns ldrs gSa ftUgksaus Hkkjr dsHkfo"; gsrq viuh tku dh dqjckuh nh,oa rHkh Lora=krk fnol Hkh vius ;FkkFkZdks iwjk djsxkA �


HINDI SECTION

MkW- loZiYyh jk/kd`".ku mu egkujktusrkvksa esa ls ,d Fks ftUgs viuhlaLd`fr ,oa dyk ls yxko gksrk gSAos ,d vkLFkkoku fgUnw Fks] lkFk ghvU; leLr /ekZoyfEc;ksa ds izfr Hkhxgjk vknj Hkko j[krs FksA tks yksxmuls oSpkfjd erHksn j[krs Fks] ogmudh ckr Hkh cM+s lEeku vkSj /S;Zls lqurs FksA MkW- loZiYyh jk/kd`".kudh n'kZu'kkL=k dh vxk/ fo}rk vkSjvaxzsth Hkk"kk ij csfelky vf/dkj dksns[kdj lHkh pfdr jg tkrs FksAn'kZu'kkL=k Hkys gh 'kq"d fo"k; gS vkSjde yksx gh mls le> ikrs gSa] ijarqmudk fo"k; dks mifLFkr djus dk<ax] izHkkoiw.kZ Hkk"kk vkSj mPpkj.k ls;gh izrhr gksrk Fkk fd bl O;fDr us u tkus fdrus o"kZ baxySaMds vkDliQksMZ vFkok dSfEczt fo'ofo|ky; esa f'k{kk ik;hgksxhA vkSj ,d fnu mudh fo}Ùkk ij eqX/ Nk=kksa us iwN ghfy;kA

lj] vkius dkSu&lh fons'kh ijh{kk ikl dh gS] vkSjdkSu&lh fMxzh izkIr dh gS\ izks- jk/kd`".ku us viuh 'kSyh esagh mRrj fn;k] eSa baxySaM i<+us ugha x;k] gka i<+kus vo';tkmQaxkA mudk eq[k&eaMy vkRefo'okl dh vuks[kh vkHkk lsnenek jgk Fkk vkSj Nk=k vius izksiQslj dh mfDr ls [kq'kh esamUer gks rkfy;ka ctk jgs FksA bruk dqN i<us ds i'pkr~ MkW-jk/kd`".ku ds O;fDrRo ds laca/ esa mRlqdrk dk tkxzr gksukLokHkkfod gSA bldk 'keu uhps fd;k tk jgk gS%&

MkW- loZiYyh jk/kd".ku dk tUe fr:ruh esa 5 flrEcj]1888 dks] ,d xjhc czkge.k&ifjokj esa gqvk FkkA nf{k.kkR;ksa dsfy, ;g LFkku cgqr igys ls ,d izfl¼ rhFkZLFky jgk gS tksvkt ds pSUubZ 'kgj ls 64 fdyksehVj dh nwjh ij vofLFkr gSAMkW- jk/kd`".ku ds uke ds iwoZ loZiYyh yxus dk ,degRoiw.kZ dkj.k gSA 1852&55 ds vklikl buds iwoZtloZiYyh xzke ls fr:ruh rhFkZLFky esa vk cls FksA mu yksxksaus vius ukeksa ds iwoZ viuh tUeHkwfe dk uke la;qDr j[kukmfpr le>kA tSlk fd nf{k.k eas vDlj gksrk gSA buds firkdk uke loZiYyh ohjkLokeh vkSj ekrk dk uke lhrkEek FkkA

MkW- loZiYyh jk/kd`".ku% thou ifjp;MkW- jk/kd`".ku ikap HkkbZ vkSj ,dcgu FksA HkkbZ;ksa esa budk Lfkku f}rh;FkkA

xjhc czkge.k&ifjokj ds gksus dsdkj.k rFkk vis{kkd`r HkkbZ&cguksa dhcM+h la[;k ds iQyLo:i MkW-jk/kd`".ku dh vkjfEHkd f'k{kk&nh{kkfr:ruh vkSj ns'k ds loZJs’ rhFkZLFkyfr:ekyk vFkok fr:ifr esa gqbZAjk/kd`".ku vkjEHk ls gh es/koh FksAlkFk gh ifjJeh HkhA fr:ruh esa viusvkjafHkd thou ds vkB o"kZ O;rhrdjus ds i'pkr~ gh os fo|kè;;u dsfy, fr:ifr Hksts x,A mudh izfrHkkls izHkkfor gksdj gh vkfFkZd n`f"V ls

vlgk; firk us ikjEifjd /kfeZd f'k{kk nsus ds cnys mUgsavaxzsth ekè;e ls f'kf{kr djus dk fu.kZ; fy;kA

jk/kd`".ku us ^ywFkju fe'ku Ldwy* fr:ifr esa ikap o"kZ]osYyksj ds ,d izfl¼ dkWyst esa ikap o"kZ rFkk enzklfØf'p;u dkWyst esa ikap o"kZ rd vè;u fd;kA ckydjk/kd`".ku ds bl vè;u esa dsoy firk dk gh vkfFkZdlg;ksx ugha FkkA jk/kd`".ku us ek=k pkSng o"kZ dh voLFkkvFkkZr~ 1902 esa enzkl fo'ofo|ky; ls izFke Js.kh esa mPpvad izkIr dj eSfVªdqys'ku dh ijh{kk mÙkh.kZ dh FkhA

Ldwyh vkSj egkfo|ky; dh iqLrdksa ds vfrfjDr bUgksausLokè;k; ds }kjk Hkh vius Kku esa vfHko`f¼ dh vkSj mlh dscy ij jk"Vª vkSj fo'o ds fof'k"Ve fo}kuksa esa budh fxurhgqbZA n'kZu'kkL=k esa ,e- ,- djus ds iQyLo:i bUgsa osnksa]mifu"knksa vkSj xhrk esa i;kZIr :ph Fkh] ftudk mUgksaus xgjkbZls vè;;u fd;kA nwljs /eksZ ds izfr Hkh budh :fp FkhAbZlkb;ksa dk /eZxzUFk ckbZcy iw.kZr;k daBLFk FkkA

MkW- jk/kd`".ku dh xka/hth ls igyh eqykdkr 1938 esalsokxzke esa gqbZA oSls os blls igys gh xka/h th ds laidZ esavk pqds FksA xka/hth tc nf{k.k vizQhdk ls ykSVs Fks] rc enzklesa Jh uVslu ds ?kj ij eqykdkr vkSj fnypLi okrkZyki Hkhgks pqdk FkkA xka/h th dk mu fnuksa ewaxiQyh ij tksj Fkk vkSj


HINDI SECTION

og yksxksa dks nw/ ihus euk fd;k djrs FksA og dgk djrs FksAog dgk djrs Fks fd nw/ xk; ds ekal dk gh vfrfjDr mRiknugSA ;g ckr ;qok izksiQslj ls Hkh gqbZA jk/kd`".ku us mRrj fn;kfd rc rks gesa eka dk nw/ Hkh ugha ihuk pkfg,A xka/hth dksirk Fkk fd og mu fnuksa ^ykftd* ds izksiQslj FksA egkRek xka/hds izfr MkW- jk/kd`".ku dh vxk/ J¼k FkhA mUgksaus ,d txgmUgsa ^ekuo tkfr dk vej Loj* crk;k Fkk vkSj mUgsa ekuoh;iz;Ruksa dk loZJs’ izrhd Hkh ?kksf"kr fd;k FkkA

MkW- jk/kd`".ku dks izk;% lHkh us ^f'k{kd* dgk gSA vr%mudk tUefnu 5 flrEcj vkt Hkh f'k{kd&fnol ds :I esaeuk;k tkrk gSA blesa rfud Hkh lansg ugha gS fd mUgksaus thouds pkyhl lky f'k{kk ds {ks=k esa fcrk;s] ijUrq oLrqr% og brusizHkko'kkyh O;fDr jgs fd mUgksaus f'k{kk] ys[ku] O;oLFkk]jktuhfr vkSj 'kklu lHkh {ks=kksa esa egku Nki NksM+hA ;g BhdgS fd ewy:i mudk f'k{kd dk gh jgk gks] ijarq ys[ku vkSjn'kZu 'kkL=k ds O;k[;krk ds :I dks f'k{kd ls i`Fkd ugha fd;ktk ldrkA og f'k{kd ls ysdj f'k{k.k laLFkkvksa ds ew/ZU;O;oLFkkid&dqyifr rd jgs vkSj lHkh izdkj ds dk;ksZ dksviuh izfrHkk ls peRd`r djrs jgsA ,d izksiQslj ds :I esa tgkamudk vius fo"k; ij iwjk vf/dkj Fkk] ogka muesa mlsizHkko'kkyh Hkk"kk esa mifLFkr djus dh Hkh egku n{krk FkhAmlds fy, mUgksaus fdruk ri fd;k gksxk] bls dkSu Hkqykus dksrS;kj gksxkA og 12&12] 18&18 ?kaVs vè;u djrs jgrs FksA f'k{kkds {ks=k esa mUgksaus tks dk;Z fd;k og Hkqyk;k ugha tk ldrkA

vkWDliQksMZ fo'ofo|ky; esa MkW- lkgc us dkiQh le; rdvè;kiu dk;Z fd;k FkkA baxySaM ds dbZ ppksZ esa Hkh mUgksausHkk"k.k fn;s FksA ,d ckj iksi us MkW- lkgc dks lEekfur fd;kFkkA muds Hkk"k.kksa dks lqudj Jksrk ea=keqX/ jg tkrs FksA oLrqr%muds izopuksa dh okLrfod egRork muds vUrj esa fuokldjrh Fkh] ftldh O;k[;k ugha dh tk ldrhA mudh ;ghvkè;kfRed 'kfDr lcdks izHkkfor djrh FkhA

MkW- jk/kd`".ku cM+s gkftj tokc FksA fo'o esa mUgsa fgUnqRods ije fo}ku ds :I esa tkuk tkrk FkkA ,d ckj os baxySaMx;s] rc ns'k vaxsztksa ds vk/hu FkkA cM+h la[;k esa yksx mudkHkk"k.k lquus vk;s FksA Hkkstu ds nkSjku ,d vaxzst us muls iwNk]^D;k fgUnw uke dk dksbZ lekt gS\ dksbZ laLd`fr gS\ rqe fdrusfc[kjs gq, gks] rqEgkjs jax ,d tSlk ugha gSA dksbZ xksjk] dksbZdkyk] dksbZ /ksrh igurk gS] dksbZ yqaxh] dksbZ dqrkZ rks dksbZdeht+A ns[kks] ge vaxszt lc ,d tSls gSa] lc xksjs yky&ykyA*bl ij MkW- jk/kd`".ku us rikd ls tokc fn;k] ^?kksM+s lc

vyx&vyx jax&:i ds gksrs gSa] ij x/s lc ,d tSls gksrs gSa]vyx&vyx jax vkSj fofo/rk fodkl ds y{k.k gSaA*

lu~ 1949 esa MkW- lkgc dks jktnwr cukdj ekLdks Hkstk x;kAblls igys Hkkjr vkSj egkRek xka/h ds laca/ esa :l dh jk;vPNh ugha FkhA ijUrq MkW- lkgc us ogka tkrs gh viuh izfrHkkdk flDdk tek fn;kA ,d ?kVuk vR;Ur egRoiw.kZ jghA tcMkW- lkgc izFke ckj :l ds ykSg iq:"k tSdc Lvkfyu lseqykdkr djus igqaps] ckrphr ds nkSjku MkW- lkgc us dgk] gekjsns'k esa ,d egku lezkV gqvk gS] mlus Hkh"k.k ;q¼ vkSj fot;ds i'pkr~ viuh ryokj rksM+ nh Fkh vkSj vfgalk dk nkeu Fkkefy;k FkkA vkius 'kfDr vftZr djus ds fy, fgalk dk rjhdkviuk;k gSA fdlh dks D;k ekywe] gekjs ml egku lezkV dhog ?kVuk vkids ;gka nksgjk nh tk;sA* Lvkfyu us eqLdqjkrs gq,dgk ^gka okLro esa dHkh&dHkh ,sls peRdkj gks tkrs gSaA eSa Hkhikap o"kksaZ rd czgeKku ds f'k{kky; esa jg pqdk gwaA*

lu~ 1952 eas MkW- jk/kd`".ku dks Hkkjr dk mijk"Vªifr pqukx;kA lkFk gh fnYyh fo'ofo|ky; dk dqyifr] lkfgR;vdkneh dk mikè;{k Hkh cuk;k x;kA ;s nkf;Ro Hkh mUgksauscgqr dq'kyrk ls fuHkk;sA MkW- jk/kd`".ku us 87 o"kZ dh vk;qizkIr dhA os lknk [kkuk [kkus okys vYiHkk"kh O;fDr FksA thouds vafre o"kksZa esa lkekU; yksx Hkh buls lgtrk ls fey ysrsFksA ,d ,sls gh HksaVdrkZ us muls iz'u fd;k & ^vius nh?kZthou dk jkt crkus dh d`ik djsaxs\* MkW- jk/kd`".ku us gYdheqLdjkgV ds lkFk dgk & ^de [kkvks!*

nqHkkZX;o'k MkW- jk/kd`".ku ds vafre dqNsd o"kZ cqjs chrsAdHkh dk vizfre Lej.k&'kfDr okyk O;fDr tks vaxzsth vkSjlaLd`r ds m¼j.k nsrs ugha Fkdrk FkkA viuh Lej.k&'kfDriw.kZr;k [kks pqdk FkkA mudh ;g n'kk ns[kdj cgqr yksx O;fFkrgq,] fdUrq fu;fr ds lkeus fdldh pyrh gS\ vUrr% Hkkjrdk ;g egku liwr 1975 ds 17 vizSy dh izkr% csyk esaviuh izk.kok;q folftZr dj cSBkA lEiw.kZ ns'k dh turk vkSjvf[ky fo'o ds fo}ku 'kksd&lUrIr gks mBsA

Hkkjr ds bfrgkl esa dksbZ Hkh jk"Vªifr viuh jktuSfrddq'kyrk] pkrq;Z ,oa viuh cqf¼erk ds fy, ;kn fd;ktk,xk&fdarq ,d fo'oizfl¼ nk'kZfud ,oa cgqvk;keh fo}rkds fy, fdlh dks Lej.k fd;k tk,xk rks og gksaxs Hkkjr dsf}rh; jk"Vªifr MkW- loZiYyh jk/kd`".kuA �

&eqds'k iafMr


CHILDREN CORNER

A vakok és az elefánt

hindu mese : Mesék az értékekrőlMilyen az Isten? Élt Indiában egy jószívű fejedelem.

Gyakran megtörtént, hogy utazásai közben koldusokkaltalálkozott. Mindig részvéttel nézett rájuk, és nem sajnálta tőlükaz alamizsnát. A legjobban azonban a vakokat sajnálta. Azokata szerencsétlen embereket, akik sohasem láthatják megédesanyjukat, nem gyönyörködhetnek Isten szép világában.Ezek az igazi szegények, mert örök éjszaka borul rájuk, és nemláthatják a virágokat, a tarka tollú madarakat, az égen tündöklőszivárvány színeit.

Így gondolkozott a jószívű fejedelem a vakokról, és hogyvalamit tegyen értük, elhatározta: országa minden vak emberétmeghívja palotájába ünnepi lakomára. El is küldte embereit,akik palotájába vezették a szerencsétlen vakokat. Itt ünnepiruha és fényes lakoma fogadta őket. A palota személyzeténekbőven akadt dolga, hogy kiszolgálja a különös vendégsereget.Mindegyik vakot a helyére kellett vezetni és segíteni azétkezésben is.

Az ebéd befejezése után a fejedelem maga köré gyűjtötte avakokat, és felszólította őket, hogy adják elő kívánságaikat. Azegyik ruhát, a másik cipőt, a harmadik pénzt kért és így tovább.Már csak egy öreg vak ember állt a fejedelem előtt, aki azonbannem kért és nem kívánt semmit. A fejedelem meg is kérdezte:

- Hát neked nincs semmire szükséged?

- Ó, uram, mondta az öregember, mit kérhetnék én tőled!Öreg ember vagyok már, és minden percben eljöhet értem ahalál. Már nem várok semmit a földi élettől. Ha azonbanjóságos szíved mindenképpen meg akar ajándékozni valamivel,hallgasd meg, és ha tudsz, válaszolj egy kérdésemre.

- Szívesen megteszem, amennyiben lehetséges.

- Tudod, uram, mondta az öreg vak, én már megjártam azéletet és sok mindent láttam. Különféle emberekkeltalálkoztam, és hallottam egyről-másról. Egy dologban azonbannem látok világosan, egy kérdésemre sehol sem találtam választ.Ez a kérdés pedig így hangzik: Milyen az Isten? Sokat hallottammár őt emlegetni. Én is tiszteltem és imádtam egész életemben.Mielőtt azonban eltávoznék ebből az árnyékvilágból, szeretnékegy kicsit tudni róla. A te udvarodban sok bölcs embertartózkodik, és ők bizonyára felvilágosítást tudnak adni erre akérdésre is.

Így beszélt az öreg vak, és a király meghatottan hallgattakérdését. Mikor befejezte szavait, a mellette álló tudósokranézett, akik valamennyien fejüket csóválták a különös kérdésre.

Hiszen ők is jól tudták fejedelmükkel együtt, hogy erre akérdésre nem lehet válaszolni. Ezért így szólt a vak emberhez:

- Teljesítem kérésedet, de egy feltétellel. Mondd meg te vagytársaid, hogy milyen és hogyan néz ki egy elefánt?

No, ennél mi sem könnyebb, gondolták a vakok. Ekkor afejedelem parancsára elővezettek egy elefántot, és a vakoktapogatni kezdték. Mindegyik ott, ahol érte. Az egyik a lábát, amásik az ormányát, a harmadik az agyarát és így tovább. Mikorezzel végeztek, a fejedelem megkérdezte a vakokat:

- Most pedig mondjátok meg, mit tapasztaltatok, milyen azelefánt?

Aki az elefánt ormányát tapogatta meg, azt állította: olyanaz elefánt, mint egy puha cső. Aki az elefánt agyarát tapogattameg, váltig állította: olyan az elefánt, mint egy hegyes tőr. Akiaz elefánt lábát tapintotta meg, azt állította: olyan az elefánt,mint egy vastag oszlop. Aki a fülét tapintotta meg, azt állította:olyan az elefánt, mint egy vastag pokróc…

Így vélekedtek a vakok az elefántról, és mindegyikükragaszkodott állításához. Ebből aztán parázs vita keletkezett,amely csaknem verekedéssé fajult. Végre is a fejedelem csendreintette őket, és így szólt az öreg koldushoz:

- Amint láthatod, még azt sem tudjátok megmondani, hogymilyen az elefánt. Nem, mert vakok vagytok, és nem láthatjátokaz egész elefántot. Nos, így vagyunk Istennel is. Itt a földönvakok vagyunk vele szemben, mert testi szemeinkkel nemláthatjuk őt. Ezért nem tudok se én, se más válaszolnikérdésedre: hogy milyen az Isten. Igazi és helyes fogalmunkcsak akkor lesz róla, ha a halál után megnyílnak szemeink, ésmegláthatjuk őt színről színre. �

Jantar Mantar, located at Parliament Street, New Delhi, in Hindi language literally means: yantra—instruments and mantra - formulae. This great astronomical marvel was constructed in 1724 by MaharajaJai Singh of Jaipur (who later on went on to build other observatories in Jaipur, Ujjain, Varanasi andMathura). Jai Singh had built this large astronomical instrument to take correct measurements forastronomy and astrology. The primary purpose of the observatory was to compile astronomical tables,and to predict the times and movements of the sun, moon and other planets. The instruments at JantarMantar are fascinating for their ingenuity. Jantar Mantar has also become a major tourist attract and asignificant monument of astronomy. There are three instruments within the observatory of Jantar Mantarin New Delhi, viz., the Samrat Yantra, the Jayaprakash, and the Misra Yantra. Due to constructions of highrise buildings in the vicinity, it is difficult to make accurate observations.

Published by

The Embassy of India, Hungary1025 Budapest Búzavirág utca 14, Hungary

Telephone Numbers: (36-1) 325-7742, (36-1) 325-7743Fax Number: (36-1) 325-7745

Website: www.indianembassy.hu

Jantar Mantar

international events - india in hungary · amrit vol. 3. issue 1, august-september 2015 bi-monthly...

Documents