Edward T. Hall Rejtett dimenzók. A kultúra mint kommunikáció E kötet fő témája a társadalmi és a személyes tér problémája, valamint ennek érzékelése. A téremberi felhasználása a kultúra eyik jellezetes menyilvánulási formája. Az erre vonatkoz! mefiyelések és elméletek összesséére a proxemikaki fejezé st al ko tt am. A könyvemben szereplő foalmak nem tőlem erednek. Franz Boas ötvenhárom évvel ezelőtt foalmazta meazt a nézetet, amely szerint a kultúrának, sőt maának az életnek is a kommuniká"i! a lényee. #aam is ezt a nézetet vallom. Az ezt követő húsz esztendő során $oas és két másik antropol!us, Ed%ard &apir és 'eonard $loomfield ( mindhárman "sakindoeur!pai nyelveken beszéltek ( az amerikai indiánok és az eszkim!k merőben eltérő struktúrájú nyelvét tanulmányozták. A két k)lönböző nyelvrendszer alapvető k)lönbsééből forradalmi jelentősé* következtetéseket sz*rtek le a nyelv természetére vonatkoz!an. Az eur!pai nyelvészek eladdiminden nyelv mintájának az indoeur!pai nyelveket tartották. $oas és követői felfedezték, hoy val!jában minden nyelv"salád öntörvény*, zárt rendszert alkot, melynek belső loikáját a nyelvésznek előbb részletekbe menően fel kell tárnia, hoy, aztán le+rhassa őket. A nyelvtudomány m*velőjének lelkiismeretesen el kell ker)lnie azt a "sapdát, ho y a ta nu lmányo zott id een ny elvre rá er ősza ko lja a sa ját an ya ny elvében re jl ő szabályszer*séeket. Az -/(as években Benjamin Lee Whorf, aki veyész és mérnök volt, a nyelvészet mezején viszont amat őrnek szám +tott, Sapirral kezdett ey)tt dolozni, és &apirnak a hopi és savni indiánok között vézett kutatásaira alapozta tanulmányait. Ezekben forradalmi ondolatokat olvashatunk a nyelv és a ondolat, valamint a nyelv és az érzékelés viszonyár!l. 0horf szerint a nyelv több, mint a ondolatközlés eszköze. A nyelv val!jában fontos szerepet játszik a ondolat meformálásában. #i több, hoy ey időszer* hasonlattal élj)nk, az ember oly m!don érzékeli az őt kör)lvevő viláot, ahoyan azt anyanyelve már eleve beproramozta szám ára1 az embe ri érzé kelé s tehá t bepr oram ozot t szám +t!é phez haso nl!. Akár"s ak a szám+t!ép, az emberi ay is a meadott proram szerint észleli és osztályozza a k)lső val!s áo t. 2s mivel y akr an me es ik, hoy két ny elv k) lön böz őké ppe n pro ra mo zza uyanazt az esemény t, ey etlen hitvallás t vay filoz!fia i rendszert sem érték elhe t)nk a nyelvtől f)etlen)l. 0horf ondolatmenetének horderejét "sak a leut!bbi években ismerték fel, akkor is "saki en ke ve se n. 3e he ze n érthet ő o nd ol atok, amel ye k bi zony ije sz t ő vé vá lnak, ha lelkiismeretesen véiondoljuk őket. Elevenébe vának a „szabad akarat”tételének, hiszen arr a uta lna k, hoy min dny ájan any any elv )nk foly ai vayu nk1 lealá bbi s add i , am+ maát!l értetődőnek vessz)k nyelv)nke t. 4elen kötetem és a The Silent Lanuaeeyaránt azt a tézist k+vánják iazolni, hoy a 0horfés nyelvész kolléái által kidolozott nyelvészeti elvek az emberi viselkedés minden más ter)letén, minden kultúrában érvényesek. &okáihitt)k, hoy a közvetlen tapasztalás minden embe r közös él mé ny e1 úy o nd ol tu k, ho y ezze l áthida lju k a ny el vi és kult ur ál is k)lönbséek et, és a közvetlen élményre hivatkozva elérhetj)k embertársainkat. A z ember és a tap asz tal ás vis zon yá ra von atkoz! imp li"it (és nemegy szer exp lii t! hiedelm)nke t arra a 1
