csÁngÓ magyar -...

MTI

Fot

ó: B

ugán

y Já

nos

A MAGYAR NYELV ÉS A MAGYAR KÖNYV ÜNNEPE A BUDAI VÁRBAN

WWW.KONYV7.HU K U L T Ú R AXIX. ÉVFOLYAM 2015. 1. KÜLÖNSZÁM BUDAVÁRI KÖNYVÜNNEP INGYENES

CimbalibandUnger Balázs

BudaváriTóth ÁrpádMûfordítói DíjZsille Gábor

Márai SzalonSzigethy Gábor

BUDAPEST I., SZENTHÁROMSÁG TÉR • 2015. SZEPTEMBER 4–6.

CSÁNGÓ MAGYARCSÁNGÓ MAGYAR

PROGRAM

Könyvünnepa BudaiVárban

|tartalom|

impresszum

KÖNYVHÉT A MAGYAR KÖNYVBARÁTOK LAPJA 2015. évi 1., Budavári Könyvünnep különszámA különszám megjelenését támogatta a Budavári Önkormányzat

Ingyenes • KIADJA: Kiss József Könyvkiadó, Kereskedelmi és Reklám Kft. • Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja •SZERKESZTÔSÉG, HIRDETÉSFELVÉTEL, ELÔFIZETÉS: 1114 Budapest, Hamzsabégi út 31. Telefon: 209 9140, 209 9141. E-mail: [email protected] • Fôszerkesztô,felelôs kiadó: Kiss József • Fôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila • Mûvészeti vezetô: Szabó J. Judit • Marketingvezetô: Jakab Sára • Szedés, tördelés: Blasits Ildikó •NYOMÁS: Oláh Nyomdaipari Kft. • Felelôs vezetô: Oláh Miklós vezérigazgató •ISSN 1418-4915 • A hirdetésekben közöltekért a kiadó és a szerkesztôség nem vállal felelôsséget.TERJESZTI: a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág, a Fok-ta Bt., elôfizethetô a kiadó címén.

4 Csángó magyar(Összeállította Szénási Zsófia)

6 A királyi könyvtár– 35 corvina titkaiKiállítás az OSZK-banInterjú Földesi Ferenccel(Szepesi Dóra)

8 Részletes programszeptember 4., péntek

9 „Olyan dalokat írunk, amiketélôben is el tudunk játszani”– Unger Balázs, Cimbaliband(Kurcz Orsi)

10 Részletes programszeptember 5., szombat

11 Válaszok az Odera partjárólInterjú Zsille Gáborral, a mûfordítói díjidei díjazottjával(Csokonai Attila)

12 Részletes programszeptember 6., vasárnap

13 „Nagyon fontosak az ôszinteemberi kapcsolatok..”Budapest Jazz Orchestra – Kollmann Gábor(Kurcz Orsi)

14 Szabadtérre költözika Márai SzalonBeszélgetôtárs: Szigethy Gáborirodalom- és színháztörténész,borszakértô (M.Zs.)

Kedves Olvasó! Ön mikor járt utoljára a Budai Várban? Pe-dig érdemes eljönni, hiszen szinte teljesenújjászülettek az utcák és a terek. Sôt, márérkezhet hozzánk a Várkert Bazáron keresz-tül, vagy akár liftekkel is. Ami viszont nemváltozott, hogy a Budai Vár továbbra is amagyar nemzet történelmi és kulturális köz-pontja. Nem véletlen tehát, hogy immár13. alkalommal itt rendezzük meg a MagyarNyelv és a Magyar Könyv Ünnepét! Idén iscsaládi és kulturális programok, koncertekvárják Önöket szeptember 4–6. között aSzentháromság téren. A meghívott kiadókszámos újdonsággal és természetesen ked-vezményes könyvvásárlási lehetôségekkeljelentkeznek. A Könyvünnep idei díszvendé-gei a csángók, e Moldvában élô néhányszázezres magyar kisebbség, akik a mai na-pig is ôrzik az archaikus magyar nyelvet, éskülönös zenéjüket.

A kiállítóknál kapható karszalagokkalkedvezményesen vagy ingyenesen tekint-hetôk meg az Országos Széchényi Könyvtárés a Nemzeti Levéltár kiállításai, valamint aMagdolna-toronyból feltáruló különlegespanoráma.

Látogassanak el a Budai Várba egy tartal-mas hétvégére!

A MAGYAR NYELV ÉS A MAGYAR KÖNYV ÜNNEPE

A BUDAI VÁRBAN EGYÜTTMÛKÖDÔ PARTNEREI:

www.konyv7.hu www.könyvhét.hu online

A Könyvhét Budavári Könyvünnep különszámamegtalálható budapesti könyvesboltokban,vendéglátóhelyeken, valamint az Alexandrabolthálózathoz tartozó egyes boltokban. A teljeslista a Könyvhét honlapján olvasható a „Könyvhétkülönszáma megtalálható” menüpontban.

E különszámunk megjelent 2015. augusztus 19-én 7000példányban. Következô elôfizetôi számunk október 13-ánjelenik meg.

Hirdetésfelvétel a szerkesztôségben:209-9140 Kiss József

4

9

14

|www.könyvhét.hu|3|

Fotó: a Fekete Sas engedélyével

Honnan jöttek, kik is ôk?A csángók elnevezés több, Romániában élô magyar nyelvû kisebb-ségi népcsoportra utal. Három fô csoportjuk van: a moldvai csán-gók, a gyimesi csángók és a barcasági csángók.

A csángó szónak Moldvában a következô változatai ismertek: csán-gú, sángó, sángú, sangó, csangó és csangú. A szó eredetérôl szóló el-méletek két nagy csoportba oszthatók: melléknévi eredetû, és tulaj-donságot jelöl – ezek szerint lehet székely, mezôségi vagy a tiszai ere-detû, és jelentése rosszul, fülsértôen harangoz; hamisan énekel; csa-csog, fecseg; elkóborol, elcsámborog. Másik magyarázat szerint erede-tileg is népnevet jelentett. A 19. század végéig általánosan elfogadottnézet volt, hogy a csángók kun eredetûek (a kun hosszú ideig gyûjtô-fogalom volt a keleti népekre), majd miután tisztázódni kezd a termi-nológiai különbség a kunok, besenyôk, kangarok között, kikristályoso-dik az az elmélet, miszerint a csángó szó eredetileg is népnevet jelölt,méghozzá a nyolc besenyô törzs három kangar (csangar) népét.

A moldvai csángók történeteA moldvai csángók a magyar szóhasználat szerint a Romániában,Moldva tartományban élô magyar nyelvû népcsoport tagjai, akik val-lási szempontból a moldvai katolikus lakosság részét alkotják. A ro-mán szóhasználatban a ceangau ('csángó') népnevet ezenkívül a ro-mán nyelvû moldvai katolikusokra is alkalmazzák. A moldvai csángókBákó (Bacau), Neamt, Iasi, Vrancea megyékben alkotnak számottevôközösségeket. A magyarul is tudó moldvaiak száma ma 62 ezer kö-rülire tehetô, ami a moldvai katolikusoknak csak mintegy egynegye-de. A moldvai román anyanyelvû katolikusok jó részének ôsei azon-ban szintén az egykori magyar lakosság között keresendôk. A legar-chaikusabb csoport az „északi csángók”, Románvásár (Roman) köze-lében élnek. A „déli csángók” és a „székelyes csángók” Bákó (Bacau)és Vráncsa (Vrancea) megyékben laknak, az Aranyos-Besztercébe fu-tó Tatros, Uz, Szalonc, Ojtoz és Tázló patakok völgyében, valamint aSzeret folyó torkolatvidékén. Kultúrájuk székelyes jellegû, kevésbéasszimilálódtak a románsághoz, mint az északi rokonaik, így ma amagyar anyanyelvû moldvai katolikusok mintegy 80%-a a székelyesréteghez tartozik. Egyes történészek szerint a moldvai csángók mag-ját feltehetôen a honfoglaláskor vagy magyar csoportok korábbi be-költözésekor kint maradt magyarok alkották. Román kutatók szerint

a XIV. század elejére-közepére tehetô a legnagyobb Erdélybôl Mold-vába történô vándorlás, amit a gyengülô tatár uralom, majd az új ro-mán fejedelemség létrejötte segített elô. A középkori magyar beván-dorlók következô csoportja a Tamás és Bálint papok vezetésével ide-menekült husziták voltak. 1479 és 1493 között Báthory István erdé-lyi vajda kegyetlenkedései miatt székelyek is nagy számban menekül-tek Moldvába. A magyarságot gyarapította az 1764-es madéfalvi ve-szedelem (Siculicidium) után ide (és Bukovinába) menekülô csíki ésháromszéki lakosság is. Az ô leszármazottaik alkotják a mai magyarnyelvû moldvai csángók többségét.

Miért értjük ôket nehezen, milyen nyelvetbeszélnek?A nem-székelyes csángók (azaz az északi csángók, valamint a délicsángók egy része) a magyar nyelv olyan változatát beszélik, amelyfeltehetôen kapcsolatban áll a mezôségi vagy a Felsô-Tisza menti

|címlap|

„ABBAN A VILÁGBAN, AMELYBEN

SZÜLETTEM, IMÁDSÁGOS

HARANGOZÁSSAL KEZDÔDÖTT

A NAP, ÉS AVVAL IS ÉRT VÉGET.”

Petrás Mária

Petrás Mária a Bákó megyei Diószénbenszületett 1957-ben, nyolcgyermekes család-ban, tôsgyökeres, moldvai csángó földmû-vesek gyermekeként. Hétfaluban, románnyelvû iskolában végzett, mint elektromû-szerész, majd munka mellett a brassói nép-fôiskolán tanult, a grafika szakon. Dekora-tôrként, színházi plakátjával díjat is nyert,1988-tól kizárólag festésbôl, rajzolásból tar-

totta fenn a családját. Fordulópontot jelen-tett életében, amikor 1990 nyarán egycsángó küldöttség tagjaként, Domokos PálPéter születésnapi köszöntésére, Magyaror-szágra jött. Rajzait látva elôbb a Nemzetkö-zi Elôkészítô Intézetbe hívták, itt tanult megmagyarul olvasni és írni. 1991-tôl már a Ma-gyar Iparmûvészeti Egyetem hallgatója voltkerámia szakon, majd Kecskeméten végez-te el a mesterképzôt. Diplomamunkája, egyhárom és fél méter magas, két méter széles,közel életnagyságú, öt alakos, mázatlan ke-rámia, a dévai Ferences Kolostor kerengôjé-ben áll ma is.1997-tôl rendszeresen kiállítMagyarországon és Nyugat-Európában,

köztéri munkái láthatók például Budapes-ten, Sitkén, Százhalombattán és Száron.1990 óta folyamatosan és aktívan részt vesza csángó ügyeket szolgáló anyaországi éshatáron túli szervezetek munkájában. Rend-szeresen énekel csángó népdalokat külön-féle kulturális rendezvényeken, hol szóló-ban, hol a Muzsikás Együttessel. JelenlegPomázon él, saját mûtermében dolgozik. El-sôsorban figurális kerámiákat, és üvegplasz-tikát készít. Biblikus témájú dombormûvei-ben, szobraiban a csángó falvak imái ésénekei elevenednek meg. 2013-ban ma-gyar népmûvészet és közmûvelôdés kate-góriában Prima Primissima Díjat kapott.

|4|www.könyvhét.hu|

Csángó magyar

GYIMESI CSÁNGÓ JEGYESPÁR, Gyimes, 1912

Kiadó: Divald és Monostory, Budapest, Néprajzi Múzeum

|címlap|

középkori magyar nyelvjárásokkal. Ma ez a magyar nyelv egyetlenteljesen önállóan fejlôdött dialektusa, amely már akár külön regio-nális nyelvnek is tekinthetô. A középkori nyelvi formákat ôrzi, a ro-mán nyelvbôl való átvételek csupán lexikális jellegûek. A székelyescsángók nyelvjárása a háromszéki és a csíkszéki székely nyelvjárássalmutat közeli rokonságot, annyi különbséggel, hogy hiányoznak be-lôle a nyelvújítás utáni szavak, és nagyobb arányban fordulnak elô aromán kölcsönzések. Mindkét csoport nemcsak nyelvében, de folk-lórjában is ôrzi az archív népi kultúra elemeit.

Imádság anyanyelvenA magyar eredetû, ám mindig a magyar határokon kívül élô nép-csoport tagjai ma is csak román nyelven imádkozhatnak temploma-ikban, s így helyzetük sem az egyház belsô normáinak, sem a mo-dern demokráciák emberi jogi szabályainak nem felel meg. Csángóküldöttség járt a Vatikánban is a magyar mise ügyében, ám a hely-zet nem változott. Magyar papjaik és magyar iskoláik – az ötvenesévekben egy rövid, 6 éves idôszakot kivéve – sohasem voltak, nohaa 250 ezres moldvai katolikus közösségbôl még ma is körülbelül 60ezren beszélik a magyar nyelv legarchaikusabb nyelvjárását. Ma-gyar papokat 300 éve kérnek, de azóta sem kapnak. A püspök nap-jainkban már nem tiltja nyíltan a magyar nyelv használatát, ám en-gedélyt sem ad a misére, és a magyar imádkozást is akadályozniigyekeznek a papok.

Csángó körképSokan és sokat publikáltak már acsángókról. A személyes érdeklôdésés a diplomácia összekapcsolódásá-nak szép példája a Csángó körkép cí-mû munka, melyet Finnország voltkulturális minisztere, Tytti Isohookana-Asunmaa írt. A szerzô személyesen el-látogatott a csángók földjére, megis-merkedett az ott élô emberek hétköz-napjaival, gondjaikkal és örömeikkel.A Magyar Köztársasági ÉrdemrendLovagkeresztjével is kitüntetett diplo-mata hangsúlyozta: mélyen át tudjaérezni a csángók helyzetét, mivel 150

évvel ezelôtt a finn népnek is szégyellnie kellett a saját nyelvét a sajáthazájában. A szerzônek nagy szerepe van abban, hogy 2001-ben az Eu-rópa Tanács elfogadott egy jelentést, amely a csángó magyarság jogai-nak biztosításáról szólt. Ô indította el a folyamatot, melynek eredmé-nyeként megindult a csángó gyerekek magyar nyelvû oktatása, és a ma-gyar misézésrôl megindult a párbeszéd.

A legnagyobb csángó magyar,aki „Rokonföldi” álnéven publikált„Petrás Ince János (1813–1886) moldvai csángó katolikus pap, folklór-gyûjtô, nyelvész. Ô a magyar folklór egyik legelsô tudatos, egy falu(Klézse) folklórtudásának rendszeres bemutatására törekvô gyûjtôje.Elsô népdal- és balladagyûjtései 1842-ben jelentek meg a Tudomány-tárban, e téren tehát megelôzi mind az erdélyi Kriza Jánost, mind a ma-gyarországi Erdélyi Jánost, Gyulai Pált és Ipolyi Arnoldot. Élete és mun-kássága szülôföldjéhez kapcsolódik. Ô az egyetlen olyan moldvai csán-gó értelmiségi, akinek tevékenysége azt jelzi, hogy a reformkorban lé-tezett egy olyan történelmi pillanat, amikor saját értelmisége révén a

moldvai csángóság bekapcsolódhatott volna a magyarság egészénekkulturális fejlôdésébe. Az összekapcsolódás és a szinkron együttlét le-hetôsége azonban nem sokáig volt adott: élete végén maga is belátta,hogy az 1848 elôtti történelmi lehetôség visszahozhatatlanul odalett”– foglalja össze érdemeit Tánczos Vilmos a Romániai Magyar Lexikon-ban. „A nemzet és nyelv szeretete – tapasztalás után mondom – legfor-róbban buzog ezen maroknyi népnél…Magam pedig [...] egész bizoda-lommal vagyok bátor az egész Magyar hazának és a magyar Académi-ának véleményemet jelenteni: mely abban áll, hogy nagyobb és neme-sebb jó tétet nem vihetvéghez a Nemzet, minthaez el szigetelt földünk lel-ki mivelôdését elô mozdí-taná – írja Petrás az Észre-vételek a moldvai magya-rok ügyében címû, azAkadémiához írt levelé-ben. Döbrentei Gábor, azAkadémia titkára biztatá-sára az 1840-es évekbencsángó tájszavakat, nyelvisajátosságokat és folklór-alkotásokat gyûjtött,majd az 1848-as esemé-nyek hatására hosszú szünet után a Magyar Nyelvôr 1873-ban arra kér-te, hogy a lap számára küldjön újabb folklórgyûjtéseket.” Ezek fôlegnépdal- és balladaközlések, de küldött tájszavakat, helyneveket, sze-mélyneveket, gyümölcsneveket, proverbiumokat, meséket, hiedelme-ket, szokásleírásokat és találós kérdéseket is” – írja ismét a lexikon. „Mi-vel egyházi fölöttesi nem nézték jó szemmel a magyar tudósokkal valókapcsolatait, éveken át a „Rokonföldi” álnevet használta, a Nyelvôrszerkesztôsége csak halála után tizenegy évvel, 1897-ben fedte fel amoldvai gyûjtô valódi kilétét.”

Összeállította: Szénási Zsófia

CSÁNGÓ MAGYAR

Beszélgetés a csángó kultúráról csángó alkotókkal

SZEPTEMBER 4., PÉNTEK, 17 ÓRA


„Csángó magyar, csángó magyar,Mivé lettél, csángó magyar.Ágról szakadt madár vagy te,Elvettetve, elfeledve. Én Istenem mi lesz velünk?Gyermekeink, s mi elveszünk!Melyet apáink ôriztek,Elpusztítják szép nyelvünket!”

(Csángó Himnusz, részlet,Petrás Ince János gyûjtése)

beszélgetés

FURULYÁN JÁTSZÓ CSÁNGÓ FÉRFI

Gyimes, 1930-as évek

Vadas Ernô felvétele, Néprajzi Múzeum

„A királyi könyvtár – 35 corvinatitkai” címû kiállítást az OrszágosSzéchényi Könyvtár Hunyadi Má-tyás halálának 525. évfordulójánrendezte meg. „A tudatlan királyolyan, mint a koronás szamár.” –ez a mondás Mátyás királytólszármazik, akinek híres könyvtá-ra, korabeli nevén BibliothecaCorviniana vagy Bibliotheca Au-gusta az elsô reneszánsz fejedel-mi bibliotéka volt Európának azAlpoktól északra elterülô részén.Vajon milyen lehetett ez a gyûjte-mény, amely egykor gazdagságá-val, szépségével az uralkodó ha-talmát, uralmának legitimitásátreprezentálta? Földesi Ferencet, aKézirattár osztályvezetôjét kér-deztük errôl, és arról is, hogy mitláthat ma a látogató.– A Széchényi Könyvtárban ôr-zött 35 corvináról készült facsi-milébôl, nemes másolatból és ahozzájuk csatolt képanyagból,szöveganyagból, filmanyagbólnyitottunk nyár elején egy kiállí-tást, ez a része a könyvtárnaknyitva van, bárki, aki erre sétál,ingyen megnézheti ezt az össze-állítást. Kétnyelvû a kiállítás, na-gyon sok szöveg áll rendelkezés-

re, magyarul is angolul is, így akülföldi turisták ugyanúgy átte-kinthetik az egészet. – Harmincöt kódexrôl beszél.Ennyi maradt meg Mátyás gyûjte-ményébôl?– Az egykori corvina könyvtárbankörülbelül 1500–2000 kötet le-hetett, belôlük ma 216 kódexetegészen biztosan egykori corvi-nának tartunk, ezek szét vannakszóródva a világban, 53 Magyar-országon, 35 a Széchényi Könyv-tárban van. Úgy próbáltuk meg-fogalmazni ezt a kiállítást, bemu-tatván a mi anyagunkat, hogy azegész Corvina Könyvtárról egyfaj-ta áttekintést nyerjünk, minde-nekelôtt a történetérôl. Az 1460-as évek forrásai szerint elsôkéntbizonyos kódexek érkeznek Bu-dára a királyi udvarba, amelyekesetleges beszerzések, diplomáci-ai vagy hasonló jellegû ajándé-kok. Tudni kell, hogy Mátyás vá-lasztott királyként nem örökölt ki-rályi könyvtárat, ô maga építettefel az 1480-as évektôl virágzópompás udvart Budán. A könyv-tár alapja a 60-as években jön lét-re, alkalomszerûen idekerült kó-dexekbôl, de van egy nagyonerôs minta, ez pedig a Vitéz Já-nos könyvtára. Vitézt Mátyás ne-velôjeként szoktuk emlegetni, akimár váradi püspök korában létre-hoz egy modern, humanista, tu-dományos kis udvart jelentôskönyvtárral, 1465-ben aztán Esz-tergomba kerül, esztergomi ér-seknek, hozza a könyvtárát is, ésaz egész tudományosság körü-lötte virágzik. Óriási hatással vana királyi könyvtárra, mintákat ad,hogy milyen szerzôket kell gyûj-teni, hogyan kell használni akönyvtárat, a szövegjavítások,korrektúrázások tekintetében is

elsôdleges tanácsadó. Meg kellemlítenünk, hogy volt egy nagyösszeesküvés a király ellen, ami-ben részt vesz Vitéz is, Janus Pan-nonius is. A tudomány sokáigúgy fogalmazott, hogy az össze-esküvés leleplezése és Vitéz halá-la után a Vitéz könyvtárat konfis-kálta a király. Valóban vannakolyan kódexek a királyi könyvtármaradékában, amelyekrôl bizto-san lehet tudni, hogy korábbanVitéz könyvtárába tartoztak, akárazért mert a Vitéz bejegyzésekezt elmondják róla, akár azért,mert a Vitéz címer nyomai látha-tók bennük. A konfiskálás tényé-nek viszont ellentmond az, hogyjó néhány Vitéz János egykorikönyvtárából származó kódex makülföldön, Salzburgban, Bécsbenés Münchenben van. Ugyanis,miután Vitéz meghalt, egy bizo-nyos Beckensloer János került azesztergomi érseki székbe, aki át-pártolt Frigyeshez, és az eszter-gomi érseki palota rengeteg kin-csével együtt ezt a kódexanyagotis elvitte magával. Tehát Mátyásnem konfiskálta az egész könyv-tárat. Ami bekerült a könyvtárá-ba, az pontosan hogy került be,nem tudjuk. Elképzelhetô, hogy

egyszerûen a kódexekkel folyta-tott tudományos munka – szöve-gek összehasonlítása, szövegjaví-tás, különbözô töredékekbôl,szövegváltozatokból, szövegvari-ánsokból létrehozni, kodifikálniaz eredeti antik szöveget – érde-kében voltak a Corvina Könyvtár-ban már eleve Vitéz kódexek. Ezvolt az elsô rétege a könyvtárnak.Nagy lendületet jelent, amikor1476-ban Beatrix királyné Budáraérkezik a több évtizedes múltravisszatekintô nápolyi udvarból, éshozza magával a reneszánsz ud-vari kultúrát. Literátorok, tudósokkíséretén kívül ez a könyvkultúrá-ban is megújulást jelent, illetve akulturális kapcsolatok fölerôsö-dését. Ezzel erôs impulzust ka-pott a nagyon tudatos könyvtár-építés. Az 1480-as években va-gyunk, amikor egyrészt kiépül-nek Budán a különbözô mûhe-lyek: könyvmásoló-, könyvfestô-,könyvkötô mûhely, párhuzamo-san a palotát díszítô egyéb mû-helyekkel, úgymint asztalosmû-helyek, kôfaragó mûhelyek.Megindul itt Budán a könyvtáratszolgáló könyvtermelés, amellyelpárhuzamosan megváltozik az

|kiállítás|

A corvina titkaiInterjú Földesi Ferenccel

A kiállítás szeptember 27-ig, hétfô kivételével mindennap10–18 óra között ingyenesen látogatható a Budavári PalotaF épületében. A belépés ingyenes!


Itáliából érkezô kódexekreprezentativitási szintje is.Míg a koraiak viszonylagegyszerû darabok, a 80-asévekben, fôképp az évtizedközepétôl, amikor már ural-mát tudatosan építi a király,túl azon, hogy könyvtára a tu-dományosságot szolgálja, igé-nye volt, hogy gyûjteményereprezentatív legyen. Az ideér-kezô követek, általában tudósemberek, elájulnak tôle, és ha-zamenet arról számolnak be,hogy a király milyen gazdag, azitáliai fejedelmi udvarokhozméltó, reprezentatív udvart éskönyvtárat tart fenn. Túl ezen, akönyvtár egyfajta politikai legiti-mációs célokat is szolgál, a rene-szánsz uralkodó hatalmát és ere-jét tudja felmutatni kulturálisanis. Ennek következtében a 80-asévek részben Budán készült, rész-ben pedig az Itáliából rendeltkönyvtermése már egészen másjellegû. Célzott megrendelések,pompás díszkódexek érkeznek alegjobb olasz könyvfestôktôl ésmesterektôl. – Milyen tematikájúak ezek akönyvek?– Tematikában a Corvina Könyv-tár gyakorlatilag lefedi a kor re-neszánsz humanista könyvtárai-nak minden rétegét, ebben a te-kintetben egyáltalán nem válik kiaz itáliai könyvtárak közül. Fô-képp antik görög és római szer-zôk, történetírók munkáiból ta-lálható itt szépirodalom, csillagá-szat, hadtudomány, filozófia,ezenkívül talán nem is olyan ke-vés kortárs mû, például szak-könyvek, csillagászati munkák,és jó néhány, a király számáraírott dicsôítô költemény. Beszél-hetünk egy számbelileg megle-hetôsen nagy tartalmi egységrôl,a középkor és az antikvitás hatá-rán a késôi egyházatyák munkái-ról. Van néhány görög nyelvenírott és fennmaradt kódex, rész-kódexek, töredékek, amelyekrôlnagy valószínûséggel állítható,hogy itt voltak a könyvtárban. Azantik kultúra ilyen elragadtatottfelfedezése vezette a tudomá-nyosságot a görög forrásokhozKözép- és Nyugat-Európában, ezhozta magával, hogy a CorvinaKönyvtárnak, ahol kétségtelenül

voltak görög kó-dexek, a híre úgy terjedt el Euró-pában, hogy hatalmas göröggyûjteménye volt. Az európaihírt nem utolsó sorban az a le-gendásított görög állomány ad-ta, ami azért valójában nem volt.Jórészt elpusztult 1529-ben,majd 41-ben, amikor a törökvégleg elfoglalja Budát, aminek anyomai itt-ott felbukkantak,mindenki azt várta, hogy Sztam-bulban minden megtalálhatómajd. Tehát különbözô, ilyen ér-telemben titokzatos elemek vet-ték körül – a nagy legenda ígykeletkezik a 16. században.Egyébként abszolút méltó volt anagy legendára, csak talán nemerre, hanem mondjuk arra, hogy

Itálián kívül ez volt az elsô és leg-nagyobb reneszánsz könyvtárEurópában. Valóban óriási, na-gyon gazdag anyaggal, egy cso-mó pompás kódexszel. – Milyen anyagra írták a mû-veket?– Két alapvetô anyagról van szó,vagy pergamen, vagy papír. Apergamen elég drága volt, a ki-rály elég gazdag, az örökkéva-lóságnak készíttette a könyvtá-rát. Alapvetôen pergamenkó-dexekrôl van szó. A könyvtes-tek fizikumát illetôen nagyonfigyelemre méltóak a corvina-

kötések. A corvina bôrkötés egykülön fejezet az európai kötéstör-ténetben. Az eredetiben fennma-radt kódexek két nagy csoportraoszthatók, az egyik csoport a bár-sony és a selyem kötésû kódexek,ezeknek az anyaga nagyon gyen-ge, 500 év hányattatásain át,ezekbôl nem nagyon kevés, denem is sok maradt. Ezzel szem-ben a bôrkötés idôt állóbb, job-ban megmaradt. Sajnos a ma-gyar levéltári források közül na-gyon sok minden megsemmisült,de annyit egészen biztosan lehettudni, hogy a könyvkötô mûhelyvezetô mestere olasz volt. Azolasz mester, úgy tûnik, hozottmagával egy olasz reneszánsz ha-tást, ez a kötésnek a struktúrájá-

ban mutatkozik meg, ezenkívüljelen voltak keleti elemek is. A ke-leti befolyás három dolgot fed;egyrészt nagyon gazdagon ara-nyozottak a kötések, ez akkornem volt szokás Európában, az-tán a bôrkötés bizonyos motívu-mait, díszítôelemeit festették, bi-zonyos motívumokat, köröcské-ket, füzéreket festettek a borító-ra. A harmadik jellemzô pedig,egy elképesztô mestermunka, azúgynevezett metszett kötések.Vagy olyan vastag bôrt húztak afatáblára, amibôl aztán még min-tákat lehetett kimetszeni és kü-lönbözôen, lépcsôsen alakultakki, vagy pedig több réteget ra-gasztottak egymásra, különbözôkivágásokkal és így alakultak kiezek a pompás metszett kötések,amibôl nem nagyon sok van. Ez akötéstípus, a corvinakötés való-ban teljesen egyedi az európaikötéstörténetben.

Szepesi Dóra

A CORVINÁK TITKAI

A corvinák titkairól az

Országos Széchényi Könyvtár

munkatársai beszélnek

SZEPTEMBER 5., SZOMBAT,

13.30 ÓRA

|kiállítás|

Mátyás királyt és a róla szóló meséket senkineksem kell bemutatni. Mindannyian ismerjük Má-tyás és az aranyszôrû bárány vagy a kolozsvári bí-ró történetét. S azt is mindenki tudja, hogy: egy-szer volt Budán kutyavásár!

De vajon azt tudjátok-e gyerekek, hogy Mátyáskirály játszótér is lesz Budaváron!? Szeptember5-én 11.00 órakor nyílik meg a Szentháromságtéren az új játszópark, ahol egy 40 méter hosszú,háromszintes várban játszhattok majd. Mindentkipróbálhattok majd, ami csak egy igazi várhozkell: függôhíd, bástya, torony, kazamata-rend-szer, kötélpálya. A Fekete Sereg élén pedig harcol-hattok a török ellen, de akár a Mátyás királyrólszóló meséket is újra tudjátok játszani.

Gyertek el szeptember 5-én 10.00 órára a Szent-háromság térre, ahol a színpadon Mátyás királybolondos bolondjával találkozhattok, majd 11.00órakor együtt avatjuk fel az új játszóteret. Lehet,hogy álruhában még Mátyás király is feltûnik…

Mátyás király játszótér a Budai Várban

beszélgetés


15.30 MOLDOVÁNAK TÁJAIRÓL ÉRKEZEM

A 2002-ben alakult Somos Együttes moldvai és gyimesi csángó nép-zenével várja a látogatókat.

16.00 ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ

A Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepét Tytti Isohookana-Asunmaa,volt finn kulturális és oktatási miniszter, az Európa Tanács Kulturális,Tudományos és Oktatási Bizottságának egykori tagja nyitja meg. TyttiIsohookana-Asunmaa asszony kiemelt figyelmet fordított a különbözôkisebbségek, a kis népek és népcsoportok kultúrája megôrzésére. Ígykerült kapcsolatba a csángókkal, és az Európa Tanács Parlamenti Köz-gyûlésének tagjaként jelentést készített a csángó kultúra védelmében,amelyet az Európa Tanács Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottsá-ga is elfogadott. Ez a dokumentum volt az elsô, amely európai fóru-mon mutatta be a csángó közösség valós helyzetét.

A megnyitón köszöntôt mond dr. Nagy Gábor Tamás polgármes-ter. Közremûködik: Petrás Mária moldvai csángó népdalénekes,iparmûvész és a Somos Együttes.

17.00 „CSÁNGÓ MAGYAR, CSÁNGÓ MAGYAR,

MIVÉ LETTÉL, CSÁNGÓ MAGYAR.

ÁGRÓL SZAKADT MADÁR VAGY TE,

ELVETTETVE, ELFELEDVE.”

Általánosan elfogadott történelmi nézet, hogy a csángók ôsei egytervszerû magyar birodalmi politika támogatásával érkeztek Mold-vába. Feladatuk a középkori magyar királyság keleti határainak el-lenôrzése, védelme volt. A csángók évszázadokon át ôrizték ma-gyarságukat, kultúrájukat, táncaikat, zenéiket és imádságaikat. Mais a magyar nyelv egy archaikus változatát beszélik anyanyelvként. Ekülönleges kultúráról csángó alkotókkal beszélgetünk.

17.30 575 ÉVES A KÖNYVNYOMTATÁS

Az emberi mûvelôdéstörténet új korszaka kez-dôdött a 15. század közepén Gutenberg talál-mányával, a könyvnyomtatással. A kézzel írottkönyv, azaz a kódex mel-lett megjelent a nyomta-tott könyv, amelynekdöntô szerepe lett a mû-veltség elterjedésében. Apatrícius családból szár-mazó Johannes Guten-berg nyomdász már az

1430-as évek végén kísérletezett a nyomtatás-sal, de nyomtatványai csak az 1440-es évekbôlismeretesek. Találmánya alkalmazásának pontosidôpontja ismeretlen, ezért a könyvtörténeti ku-tatók az 1440-es esztendôt fogadták el nemzet-közi közmegegyezéssel.

18.00 BEMUTATKOZIK A MAGYAR NAPLÓ

A Magyar Napló szépirodalmi mûhely az ér-tékközpontú, intellektuális könyvkiadás elis-mert képviselôje. A Könyvünnepen évrôl év-re nívós szépirodalmi, irodalomtudományi,történelmi kötetekkel jelentkezik. Az ideirendezvényen is több neves író munkájátmutatják be.

19.00 MOLDVAI TÁNCHÁZ A SZENTHÁROMSÁG TÉREN

A moldvai és gyimesi csángók nem pusztán különleges hangzásúnépzenéjüket, de néptáncaikat is megôrizték. A Somos Együttes se-gítségével a Szentháromság téren bárki megtanulhatja a körtánco-kat vagy páros-táncokat.

20.00 A CIMBALIBAND KONCERTJE

Lehet-e népszerû a népzene a fiatalok körében?A válasz egyértelmûen igen! Mi sem bizonyítjaezt jobban, mint a fiatalokból álló Cimbalibandsikere. Az együttes vezetôjét, Unger Balázst acimbalom Chuck Berry-jeként is emlegetik. AKönyvünnepenMoldva címû le-mezük anyagátmutatják be,amely röviddelmegjelenése utánfelkerült a WorldMusic Charts Eu-rope (WMCE)nemzetközi világ-zenei toplistájára; az elôkelô 8. helyre! A Mold-va címû lemezzel az alkotók egyben tiszteleg-nek és köszönetet mondanak a moldvai csán-góknak, akik a sokszor nagyon nehéz körülmé-nyek ellenére is megôrizték az utókornak gyö-nyörû népzenéjüket.

|A Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe a Budai Várban|

2015. SZEPTEMBER 4. PÉNTEK

„Moldovának tájairól érkezemnéhány versvel, hul mind kurtul életem,hul még magyar szó még hallszik faluba,magyar nótákat még huzzák fonúba”(Lakatos Demeter: Kedves üsmeretlen testvér)

17.00 óraA MAGYAR NYELV ÉS A MAGYAR KÖNYV ÜNNEPE KERE-

TÉBEN KIÁLLÍTÁS NYÍLIK A MAGYARSÁG HÁZA

Kosztolányi termében Petrás Mária kerámiamûvész és népi énekesszakrális mûveibôl.A tárlat megtekinthetô:2015. szeptember 20-ig, naponta 10–18 óra között.

17.30 óra„MOLDVAI MENYEKEZÔ” – ÔSI DALLAMOK ÉS TÁNCOK

Moldvai csángó magyarok mûsora – Klézse, Somoska, Külsôre-kecsin, Forrófalva hagyományôrzô zenészeinek, énekeseinekés táncosainak közremûködésével.Muzsikálnak: Hodorog András, Legedi László István,Benke Pál és Benke PaulinaÉnekel és mesél: Balán Bálint Erzsébet, Petrás MáriaRendezô-koreográfus: Péterbencze Anikó és Papp Imre

A belépés a programokra díjtalan.

18.30 VIRÁGGYÖNGY

A bukovinai származású, vajdaságiszületésû, Magyar Örökség-díjasKóka Rozália 2014-ben alapítottaa Virággyöngy Moldvai Csángó Ki-segyüttest, amelynek tagjai olyanmoldvai csángó fiatalok, akik Bu-dapesten tanulnak vagy dolgoz-nak. Elôadásukban a több százéves, a moldvai magyarok ajkánfennmaradt archaikus énekeket ésa mondákat ismerhetjük meg.

|8|www.könyvhét.hu| A mûsorváltozás jogát a szervezôk fenntartják.

A moldvai csángók kincsei a Magyarság Házában

2015. szeptember 4–6. Szentháromság tér | Díszvendég: Csángóföld | A rendezvény házigazdái: Lukács Bea és Nyakas Szilárd

|koncert|

Aligha létezik színesebb, vidá-mabb zenekar a Cimbalibandnál.Ez a különleges hét tagú formá-ció ugyanis egészen izgalmas ze-nét játszik: népzenét, mindenmással együtt. A Cimbalibandegyfajta cimbalom rock'n'roll,ska-ugrós, csibészes cimbalompop valamint népi-hip-hop mu-zsika is egyben. Slágergyanús nó-táikkal a fôvárosban legközelebba Budavári Könyvünnepen hódí-tanak majd. A zenekarvezetôvelés fôcimbalmossal, Unger Ba-lázzsal beszélgettem.

– Mi a Cimbaliband alakulásának a története?– Nyolc év után 2006-ban hagytam ott a Ma-gyar Állami Népi Együttest, melynek mindad-dig a cimbalmosa voltam. Késôbb az ottanizenekar vezetôprímásával Pál István „Szalon-nával” készítettem egy cimbalom szóló le-mezt Forduló címmel. A lemeznek 2006 má-jusában lett volna bemutatója az Erzsébetli-geti Színházban, de az élet közbeszólt. Ze-nészkollégáimnak az Állami Népi Együttesmûsorán kellett részt venniük, így kénytelenvoltam más bandát verbuválni a premierre,hiszen a koncertet nem akartam lemondani,sem a már meghirdetett idôpontot elcserélni.Így a sors úgy hozta, hogy több zenészbará-tomat és egy akkori tanítványomat kellettmegkeresnem a kéréssel, hogy lépjenek felvelem ezen az ominózus lemezbemutatókoncerten. Közülük Boda Gellért, Unger Ger-gô és Szita Eszter a mai napig a zenekar tag-jai, pedig csupán egy véletlen esemény ho-zott elôször össze bennünket.– Az így verbuválódott csapat tagjaival ko-rábban is zenéltek már együtt? – Természetesen! Gellért, a felkért tanítvá-nyom régebben brácsázott, de hozzám,mint hegedûs került a zenekarba. Vele elôt-te táborokban, koncerteken már többszörjátszottunk együtt. Eszter szintén turai szár-mazású mint én, így vele is léptünk már felközösen, jóval a Cimbaliband elsô koncertjeelôtt is. Öcsém, Unger Gergô az egyedülikakukktojás a csapatból, hiszen ô a Cimba-liband hívására kezdett komolyabban fog-lalkozni a zenéléssel, és játszani akusztikusgitáron, elôtte, még réges-régen basszusgi-táron tanult a helyi zeneiskolában.– A közös élmények mellett mi ihleti még azenéjüket?

– A Vidámpark címû lemezünkre többnyireén írtam a dalokat és a szövegeket, csaknemkilencven százalékban. A fennmaradó része-ket pedig segítômnek, Unger Gergô öcsém-nek köszönheti a közönség. Az ihlet pedigegyértelmûen a minket érintô és körülvevôdolgokból jön, táplálkozunk az általunk hônszeretett népzenébôl, és persze ugyanúgymerítkezünk a mindennapi érzéseinkbôl is.– Az ihleten túl van még múzsájuk vagy pél-daképük?– Rengeteg zenészt tudnánk megemlíteni,mivel a zenekar, így a zenénk is alapvetôen anépzenében gyökerezik. Szóval hálát adunka nagyszerû népzenei gyûjtéseknek, és an-nak a rengeteg muzsikusnak, akinek a mun-kássága, és a neve is fennmaradt az utókor-nak. Ôk mind-mind példaképek nekünk.– Hogyan fér meg egymás mellett ennyifélemûfaj, a ska-ugróstól kezdve a csibészescimbalompopig?– Dalainkra azt hiszem egyértelmûen a vi-dámság, az életigenlés a jellemzô, valamint avezetô hangszer, a cimbalom jelenléte. Egyér-telmûen errôl szól a zenénk is, így ilyen rövi-den is képesek lennénk jellemezni magunkat,ha akarnánk. De talán még azt is érdemeslenne kiemelnem, hogy számunkra nagyonfontos, hogy csakis olyan dalokat kreáljunk,amiket élôben is ugyanúgy el tudjunk játsza-ni, mint ahogyan a lemezen szól. Mindenféleelektronikus segítség nélkül persze. Talán ez atitka a néha szokatlan, ám annál vidámabbmûfajvegyítésnek is a zenénkben. – A Budavári Könyvünnep vendégeként egymoldvai mûsorral készülnek. Erdélyi szárma-zás, ottani élmények, vagy „csak” a moldvaizene iránti szerelem miatt állították össze ezta mûsort?

– Csaknem 20 évvel ezelôtt1996–97-ben több alkalom-mal jártam Moldvában, a csán-gó magyarok otthonában ahelyi cimbalmosoktól népzenétgyûjteni. Ezeket a gyûjtéseimetdolgoztuk fel a Moldva címûlemezünkön. Szita Eszter éne-kesnônk pedig szinte anyanyel-vi szinten tolmácsolja a csángónépdalokat, melyeket iskoláskorában tanult Maczkó Máriá-tól. Így talán nem is volt kérdé-ses, hogy az amúgy is csángótematikájú Könyvünnepre mi-lyen mûsorral rukkoljunk elô.

– Játszanak majd a koncerten más stílusúszámokat is? – A koncert gyökerét mindenképpen aMoldva lemezünk, és annak a hangulataadja majd, de emellett persze nem kizárt,hogy a Vidámpark és az Ablakimba leme-zünkrôl is játszunk majd néhány közkedveltnótát a Könyvünnep közönségének.– Mi volt a legszebb élménye a Cimbalibandelmúlt, lassan 10 évében?– Rengeteg szép élmény áll már mögöt-tünk. Megnyertük a Budapest Fringe fesz-tivál szakmai fôdíját, képviselhettük Ma-gyarországot az E-trió elnöklés megnyitó-ján Madridban, és jártunk már Japánbanis, egészen pontosan Hakodatéban az In-ternational Wordmusic Festival-on. Ké-sôbb, 2013-ban a Petôfi Rádiót és Magyar-országot is képviseltük a holland Eurosonicfesztiválon, de játszottunk a Sziget egyiklegnagyobb színpadán, a Petôfi-Volt Szín-padon is, több mint háromezer emberelôtt. Képtelenség lenne ebbôl a rengeteg,és még annál is több élménybôl kiválaszta-ni a legszebbet.– Talán akkor könnyebb kérdés az, hogy hol,kiknek szeretnek a leginkább játszani?– Erre is nagyon nehéz választ adni. Talán azeneértô, zeneszeretô közönségnek. Valamintannak is, aki csupán szívesen hallgatja azt,amit játszunk, és persze annak is, aki örömmeltáncra perdül majd a zenénkre.

Kurcz Orsi

A CIMBALIBAND KONCERTJE

SZEPTEMBER 4., PÉNTEK, 20 ÓRA

„Olyan dalokat írunk, amiket élôben is eltudunk játszani” – Unger Balázs, Cimbaliband


koncert

11.15 IDE NÉZZ A FIGURÁRA!

A kerületben mûködô Bartók Táncegyüttes visszatérô vendége a Könyv-ünnepnek. Mûsorukban magyarországi és erdélyi táncokat, táncos szo-kásokat mutatnak be a közönségnek.

12.30 A FÉNY GYÔZELME

A Jókai-díjas Zágorec-Csuka Juditot elsôsorban költôként ismerheti aközönség, idén jelent meg elsô levél-regénye, A fény gyôzelme. A Mu-ravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület kiadásában megjelent kötetrôl aszerzô és Józsa György Zoltán professzor beszélget.

13.00 A HUNGAROVOX KIADÓ ÚJDONSÁGAI

Költôk között zenész, zenészek között költô vagyok. Népem egyhar-mada szülôföldjétôl megfosztottan, más népek fennhatósága alattél. Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnéknemzeti hagyományaim elôl – vallja Dinnyés József zeneszerzô-daltu-lajdonos, aki Kaiser László költô-íróval és Véghelyi Balázs költô-íróvalbeszélget a színpadon.

13.30 A CORVINÁK TITKAI

Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) könyvtára – korabeli nevénBibliotheca Corviniana vagy Bibliotheca Augusta – az elsô reneszánszfejedelmi bibliotéka volt Európának az Alpoktól északra elterülô részén.A corvinák titkait az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai osztjákmeg a látogatókkal.

14.00 HUNYADI MÁTYÁS – MEGGYILKOLTÁK A KIRÁLYT

Garamvölgyi László, az eredendôen újságírói végzettségû, ám a nagy-közönség által mégis inkább rendôrségi szóvivôként ismert szerzô Jó-zsef Attila, Semmelweis Ignác, Teleki Pál és más történelmi személyek-kel kapcsolatos kriminalisztikai vizsgálatai után ezúttal legnépszerûbbkirályunk, Hunyadi Mátyás halálának körülményeit tisztázza. Kutatásaiszerint Mátyás királyt meggyilkolták – a gonosz tett kitervelôje pedignem más volt, mint Beatrix királyné!

14.30 ARS RENATA

Virágh László Kölcsey Ferenc díjas költô, mûfordító és zeneszerzô a Ma-gyar Kultúra Kiadó gondozásában megjelent Ars Renata I–II. címû köny-

vét mutatja be. A Könyvünnepen Szônyi Ferenc író, költô, mûfor-dítóval és Erdélyi György elôadómûvésszel beszélgetnek a rene-szánsz vers-kultúráról. A könyvekbôl a szerzô elôadásában (olasz,francia stb.) dalok csendülnek fel lantkísérettel.

15.00 ÉDES ANYANYELVÜNK

100 éve született Lôrincze Lajos nyelvész, a „Tanár Úr”, akit szintemindenki ismert rádiós, televíziós nyelvi ismeretterjesztô mûsoraiból.Kodály Zoltán biztatására indította el a Magyar Rádióban az ÉdesAnyanyelvünk rádiómûsort. A Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ün-nepén az Anyanyelvápolók Szövetségének segítségével emlékezünkLôrincze Lajosra. Közremûködik: Juhász Judit, a szövetség elnöke,Grétsy László nyelvész és Kiss Gábor, Lôrincze díjas nyelvész

16.00 BUDAVÁRI TÓTH ÁRPÁD MÛFORDÍTÓI DÍJ ÁTADÁSA

Immár ötödik alkalommal kerül sor a Budavári Önkormányzatáltal alapított Tóth Árpád Mûfordítói Díj ünnepélyes átadására.Az idei évben Zsille Gábor költô-mûfordító veheti át az okleve-let és az emlékplakettet.

17.00 TÖRTÉNETEINK ALMÁSPITÉVEL

Czakó Gábor, Kossuth-díjas író húsz esztendônél régebb óta gyûjti amagyar anekdotákat, amelyeket magyar rémmesének ír meg. Eddignégy 77 és egy 99 magyar rémmese kötetet töltöttek meg. Csakolyan történeteket ír meg, amelyek vele estek meg, vagy megbízha-tó forrásból származtak hozzá. Az újabb történeteket almáspitével kí-nálja az olvasónak.

17.30 RADNA FÉNYES CSILLAGA

A történelmi Magyarország egyik legjelentôsebb kegyhelye Máriaradnaa mai napig is megtartotta lelki jelentôségét. Harangozó Imre néprajz-kutató kötete a radnai búcsújárás néprajzi vonatkozásait, megejtôenszínes vallási néphagyományait, imádságait tárja elénk. A kötet a FrígKiadó gondozásában jelent meg.

18.00 SZÉPHALOM KÖNYVMÛHELY

A 70-es évek mûvész-ifjúsága is 1990 után, a kikért „titkosszolgála-ti iratokból” értesült élete hátországáról. Barátok, találkozások lep-lezôdnek le a III/III-as jelentésekkel drámai módon szembesített tör-ténetben, Szemadám György Háromperhármasok címû dokumen-tum regényében.

19.00 BORBEMUTATÓ A ZENEPAVILONNÁL

Ki ne hallott volna Mátyás király híres lakomáiról, ahol szôlôvel, aszaltgyümölcsökkel, fügével, mandulával, mediterrán fûszerekkel készültsülteket, szárnyasokat, vadakat szolgáltak fel. A sültek mellé pedig bortkínáltak, hiszen Mátyás király nagy tisztelôje volt e nemes nedûnek. Va-jon milyen bort ihatott Mátyás? És milyen bor folyt a híres visegrádi szö-kôkútból? Ezekre is keressük a választ borbemutatónkon.

20.00 AKI AUTÓN JÁRNI ÓHAJT – A BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA

KONCERTJE

A Budapest Jazz Orchestra évek óta világszínvonalon mutatja be a ko-rabeli swing zenét. Az Aki autón járni óhajt címû koncert a 20. századismert, illetve ma már elfeledett zenei gyöngyszemeit sorakoztatja fel,a feldolgozások kifejezetten a zenekarra, valamint a négy szólistáraFehér Adriennre, Urbán Orsolyára, Farkas Gábor Gábrielre, és Muja-hid Zoltánra íródtak.


2015. SZEPTEMBER 5. SZOMBAT

10.00 MÁTYÁS KIRÁLY BOLONDOS

BOLONDJA

Mese az igazságos Mátyás királyról ésfurfangos udvari bolondjáról a MaszkBábmûhely elôadásában.

11.00 A MÁTYÁS KIRÁLY JÁTSZÓ-

TÉR MEGNYITÓJA

Újabb mesés játszótérrel gazdagodik azI. kerület. A Vuk, a Rumini és a PomPom játszótér után a Szentháromság té-ren megnyílik a Mátyás király játszótér.Az alkotók a Nürnbergi Krónika, vagy is-mertebb nevén, a Schedel VilágkrónikaBudáról szóló ábrázolásába álmodtákbele a 40 méter hosszú, háromemeletesvárat és a további játékokat.

|10|www.könyvhét.hu| A mûsorváltozás jogát a szervezôk fenntartják.


Gyermekmatiné

|kitüntetés|

Zsille Gábor költô, mûfordító és publicis-ta kapja idén a Budavári Tóth Árpád Mû-fordítói Díjat, amelyet 2015. szeptember5-én fognak átnyújtani neki. A Sára Ernôgrafikus tervezte oklevél és a NemzetiPénzverdébôl kikerült érme várományo-sát „természetesen” Lengyelországbansikerült utolérni, s mivel lapzártánkignem tudtunk vele személyesen találkoz-ni: az Odera mellôl, Opole városából kap-tuk meg e-mailen a válaszait.

– Már diákkorában, a 80-as évek második felé-tôl rendszeresen járt Lengyelországba; az Esz-tergomi Hittudományi Fôiskolán, illetve a Sze-gedi Hittudományi Egyetemen folytatott tanul-mányai (1990–1997) után négy évet töltöttKrakkóban (2000–2004). Honnan ered alengyel nyelv és kultúra, a táj és városok irántiérdeklôdése? És most éppen mi járatban tar-tózkodik ott?– Életem nagy szellemi-lelki élménye Lengyel-ország, a lengyel kultúra szeretete. Hogy ezhonnan ered, nem tudom. Megválaszolhatat-lan kérdés. Ahogy az ember azt sem képesmegindokolni, miért éppen egy bizonyos nô-be szerelmes, és miért nem egy másikba…Annyi tudható, hogy tizenhat évesen, egy is-kolai autóbuszos kirándulás során két napraKrakkóba is eljutottam, és megéreztem: ottvalami rezeg a levegôben. Ezzel kezdôdött alengyel mániám.

Állandó krakkói életem tíz éve lezárult, deazóta is minden évben három-négy alkalom-mal meglátogatom Lengyelhont. Ezek mostmár többnyire hivatalos utak: konferenciák,diplomáciai vagy idegenvezetôi feladatok. Ámévente egyszer hosszabb idôre magánsze-mélyként is jövök, szabadon. Ezúttal négy tel-jes hetet sikerült kiszakítanom az önfeledt csa-vargásra. Mûfordítóként és publicistakéntamúgy szakmai kötelességem is feltöltôdni alengyel mindennapokkal.– Melyek voltak az elsô gondolatai, amikormegtudta, hogy ön lesz e díj kitüntetettje?

– Az jutott eszembe, hogy úgy látszik, meg-öregedtem… A Magyar Írószövetség Mûfor-dítói Szakosztályának elnökeként e díj törté-netét a 2011-es alapításától figyelemmel kí-sértem. Az eddigi díjazottak hetven év fölöt-ti kiválóságok voltak, ketten közülük a ki-lencvenedik év közelében – emiatt az a nézetalakult ki bennem, hogy ehhez a díjhoz ma-gas életkor szükségeltetik. Ez persze rendbenvan, hiszen egy ilyen természetû díj valódirangját a díjazottak munkássága adja, s an-nak létrehozatalához bizony idô kell. Ezértaztán nagyon meglepôdtem, amikor értesül-tem a jó hírrôl. Elôször nem is mertem elhin-ni… Jómagam soha nem szervezkedtemezért az elismerésért, utálatos divatszóvalnem „lobbiztam”; úgy gondolom, egy díjnakcsak akkor van értelme, ha spontán kapjuk,a valós érdemeinkért. Mindamellett hangsú-lyozom: a Budavári Önkormányzat igazánbátor és nemes, hogy a gazdasági válságvégnapjaiban szépirodalmi díjat alapított –ezúton is köszönetet mondok érte.– Most nem beszélünk öt saját verseskönyvérôlés két tanulmánykötetérôl, ez alkalommal afordítót faggatom: hány kötetben jelentek megfordításai? Tegyük hozzá gyorsan, a gimnáziu-mi angol tagozatnak köszönhetôen nemcsaklengyelbôl fordít. Mik az arányok vers és próza,a lengyelbôl, illetve angolból fordított mûvekvonatkozásában?– Szikár számokban: mindeddig tizenhat for-dításkötetem jelent meg lengyelbôl és négyangolból. A lengyel fordítások kivétel nélkülversek, az angol termésbôl viszont három kö-tet próza, és „csak” Ted Hughes Hold-bálnákcímû alkotása versgyûjtemény.

– Ted Hughes (1930–1998) a modern angolirodalmat képviseli. Ez azt jelenti, hogy az an-gol irodalomból a 20. század érdekli igazán?– Igen, angolból és lengyelbôl is elsôsorban a20. századi, méghozzá kortárs szerzôket for-dítom. Ennek legfôbb oka, hogy úgy vélem:egy korábbi nyelvállapotot tükrözô szövegetolyan ember fordítson, aki anyanyelvi szinten,lehetôleg gyermekkorától beszéli az adottnyelvet. Ez így becsületes, mert egy több százéves mû rétegeinek pontos értelmezése ma-gasabb tudásszintet igényel. Ezt tapasztalat-ból állítom, mert elôfordult már, hogy egy-egyrégebbi mûvet fordítottam. Például angolbóla 16. század elején elhunyt Morus Szent Ta-más (Thomas More) néhány imádságát és le-velét. Lengyelbôl pedig Aleksander Fredrogróf 1833-ban írt négyfelvonásos remekmû-vét, Bosszú címmel, amely végig felezô nyol-cas versformában készült. Andrzej Wajda2002-ben megfilmesítette e mûvet, és ennekszinkronszövegét fordítottam a Duna Televíziószámára. A munkához egy Budapesten élôlengyel asszony segítségét kértem. A másfélhónapos munka végén már álmomban is fele-zô nyolcasokban beszéltem.– Ugyanennek a korszaknak világirodalmi ran-gú reprezentánsa a lengyelek közül a nálunk isjól ismert Witold Gombrowicz (1904–1969),Czeslaw Milosz (1911–2004), Wislawa Szym-borska (1923–2012) és Slawomir Mroz•ek(1930–2013). A kortárs lengyel irodalom „vá-lasztékából” kik állnak közel önhöz? Kiket fordí-tott és mutatna be szívesen?– A lengyel költészet rendkívül gazdag: sok jószerzô van, nagy a merítés. Megjelent fordítá-saim közül az olvasók figyelmébe ajánlom An-na Swirszczynska megrendítô verseskönyvét,Barikádot építettem címmel, amelyben az1944-es varsói felkelésnek állít emléket. Tavalyjelent meg, alapos utószóval és szép illusztrá-ciókkal. Ám elsô számú kedvencem az 1945-ben született krakkói költô, Adam Zagajewski.Költészete számomra meghatározó élmény.Válogatott versei Bármi is történt címmel je-lentek meg a fordításomban, 2004-ben. Re-mélhetôleg az újabb verseibôl is sikerül létre-hoznom egy magyar nyelvû kötetet.

Csokonai Attila

Budavári Tóth Árpád Mûfordítói Díj átadása

SZEPTEMBER 5., SZOMBAT, 16.00 ÓRA

Válaszok az Odera partjárólInterjú Zsille Gáborral

Budavári Tóth Árpád MûfordítóiDíj díjazottjai2011 Tandori Dezsô2012 Ove Berglund2013 Lator László2014 Lorand Gaspar


díjátadó

13.30 ÔSTÖRTÉNETÜNK TÁGABB ÖSSZEFÜGGÉSEI

Sokat írtak már – pro és kontra – a sumér és a magyar nyelv összefüg-géseirôl anélkül, hogy a kapcsolat történelmi tartalmát feltárták volna.Pogátsa István könyvében azonban a nemzetközi régészeti tudományosismeretanyag ezen vonatkozásainak feldolgozásával sor kerül azoknaka történelmi eseménysorozatoknak a bemutatására, amelyek során amezopotámiai kivándorlók utódai benépesítették az eurázsiai sztyep-pét. Belôlük lettek a sztyeppei lovasnomádok. A Pytheas Könyvmanu-faktúra kiadásában megjelent kötetrôl Kelemen Örs, a kiadó igazgató-ja, Pogátsa István szerzô és Czakó Gábor, Kossuth-díjas író beszélget.

14.00 ANGYAL A FÖLDI POKOLBAN

A 25 éves Antológia Kiadó gondozásában jelent meg az Angyal aföldi pokolban címû regény, amelyet Zsuffa Tünde, a szerzô ésAgócs Sándor, a kiadó vezetôje mutat be.

14.30 KÁRPÁTERÔDÍTÉS

Szabó József János hadtörténész kötete a Pillangó Kiadónál jelentmeg. A kötetben vázlatok, térképmellékletek mutatják be, hogyanvédték a II. világháborúban a Keleti Kárpátokat, hogyan építették kiSzékelyföld körkörös erôdítését. Izgalmas olvasmány arról, hogyapáink, nagyapáink hogyan vívták harcaikat a Kárpátokban.

15.00 KUTYASZORÍTÓBAN

Magyarország és a II. világháború

Deborah S. Cornelius amerikai történész több mint fél évszáza-da foglalkozik a 20. századi magyar történelemmel. Felfedezte,hogy az angol nyelvû közönség milyen keveset tud Magyaror-szágról, s évtizedek alatt gyûjtötte össze azt az anyagot, mely-bôl ezt a kötetet formálta. Deborah S. Cornelius rendkívül ol-vasmányos stílusban, a szélesebb publikum számára is érthetô

formában mutatja be azt a csapdahelyzetet, amelyben a triano-ni Magyarország folytatta kiútkeresését. A világháború alattpedig a harapófogóba szorult ország már csak a rossz vagymég rosszabb közül választhatott.

A kötetrôl Szakály Sándor történész és Rácz Árpád, a Rubicon fo-lyóirat fôszerkesztôje beszélget.

16.00 CSÍKSOMLYÓ ÉS A CSÁNGÓK

Az Etalon Kiadó mutatja be Csíksomlyóról és a csángókról szólófilmjeit.

16.30 A MAGYAR NYELV A LEGNAGYOBB HUNGARIKUM

Sokan és sokféleképpen leírták már,hogy anyanyelvünk a legbiztosabb meg-tartó köteléke magyarságunknak. Hiszenamióta magyarok élnek a Kárpát-meden-cében, több mint ezer éve, ez a nyelvnem oldódott fel az idegen nyelvek ten-gerében. Nemcsak hûséggel és kegyelet-tel tartozunk nyelvünknek, de méltó arrais, hogy megünnepeljük. Kiss Gábor, aTinta Kiadó vezetôje szerint a magyarnyelv a legnagyobb hungarikum.

17.00 HUNYADY SÁNDORRA EMLÉKEZÜNK

A 125 éve született regény- és drámaírónak az 1930 novemberé-ben bemutatott Feketeszárú cseresznye hozta meg az igazi sikertés tette elismert és ünnepelt drámaíróvá. A Vígszínház szakítottíratlan szabályaival: húsz év után elôször nyitotta ki szerzô elôttvasfüggönyét, hogy az fogadhassa a publikum szûnni nem akarótapsát, és a szokással ellentétben átvitte a darabot a következôévadra is. Hunyady munkásságát, életmûvét Bakó Annamária, a Li-tea vezetôje, Alexander Bródy, üzletember, író, Hunyady Sándorunokaöccse, Kurta Zsuzsa és Urbán László irodalomtörténészek ésRitl Péter, Olvasó mutatja be.

17.30 MÁRAI SZALON A SZABADBAN

A Szigethy Gábor író-irodalomtörténész, rendezô által vezetett Má-rai Szalon immár egy évtizede várja az érdeklôdôket a havi rendsze-rességgel megtartott szalonprogramokon. Aki egyszer részt vett arendezvényen, állítja: különleges élményben volt része. A Könyvün-nepen a másfél órás, rögtönzésekkel és meglepetésekkel teletûzdeltprogram kiköltözik a Szentháromság térre.

19.30 MOSONYI MIHÁLY EMLÉKKONCERT

A MÁTYÁS TEMPLOMBAN

Mosonyi Mihály 1815. szeptember 4-én születettaz akkor még Magyarországhoz tartozó Boldog-asszonyfa községben, a Fertô tó keleti partjáhozközel. A Michael Brand néven keresztelt zene-szerzô Liszt és Erkel mellett a magyar nemzeti ze-ne legjelesebb képviselôje lett az 1840-es évek-tôl. Ebben az idôben – mivel hosszabb idôt töl-tött Moson vármegyében, vette fel a Mosoni ne-vet. 1842-tôl Pesten élt, zenei körökben hamarelismerést vívott ki magának kompozícióival.Születésének 200. évfordulóján a Mátyás-temp-lomban emlékkoncerten idézik fel mûveit.


2015. SZEPTEMBER 6. VASÁRNAP

A mûsorváltozás jogát a szervezôk fenntartják.


Gyermekmatiné10.00 CSENGÔ HANGÚ ANNUSKA ÉS

A BÉKAKIRÁLY TÖRTÉNETE

Csengô hangú Annuska találkozik az er-dôben a rút béka királlyal, aki azt ígériAnnuskának, hogyha a szolgálatába áll, visszaadja neki, amit márelvesztett, és ami a legkedvesebb volt életében. De vajon mitvesztett el Annuska? Hagyományos népmesei fordulatok eleve-nednek meg a Párparapács Együttes elôadásában, ahol népi-, ésmodern hangszerek kíséretében népdalok és Magyarország kü-lönbözô tájegységeinek táncai kísérik a mesejáték menetét.

11.00 ÁLOMTÜNDÉR

A Látóhatár Kiadó gondozásában jelent meg Mészáros Bori va-rázslatos meseregénye, amely a félelmeivel küzdô Emmáról és akezdô álomtündérrôl, Pilláról szól. A fordulatos történetbôl kide-rül, hogy a félelmek csak látszólag erôsebbek nálunk. A mesere-gény az elsô önállóan elolvasott könyv szerepében is kiválóanhelytállhat, de estérôl estére izgalmas esti felolvasásnak is ideális.

11.30 VIRÁGGYÖNGY A GYEREKEKNEK

A Virággyöngy Moldvai Csángó Kisegyüttes most a gyermekek-hez szól autentikus moldvai népzenével és népmesével.


|jazz|

Magyarország legelsô és már-már élô le-gendának számító jazz bigbandje lassankét évtizede szórakoztat, két évtizede ze-nél. Szeptemberben pedig a nyári feszti-válok után a Budavári Könyvünnepen te-szik majd tiszteletüket a Budapest JazzOrchestra tagjai, és szolgáltatják majd akulturális „talpalávalót”. Múzsáról, évek-rôl, élményekrôl beszélgettünk a zenekarvezetôjével, Kollmann Gáborral.

– Emlékszik még a zenekar legelsô koncertjére?– A zenekar elôdje 1998 ôszén adta az elsôkoncertjét, az akkor hihetetlenül népszerûCotton Club Singers-el. A néhány közös kon-cert után az egyik menedzser, Léderer Tamásrégi álmát váltva valóra önálló bigbandkéntmegalapította a Budapest Jazz Orchestrát. Na-gyon sokat köszönhetünk neki, az elsô évek-ben a munka oroszlánrészét magára vállalta,és olyan kezdeti energiákat tett a zenekarba,ami nagy részben biztosította a csapat hosszú-távú fennmaradását is. A Budapest Jazz Or-chestra végül hamar magára talált, és mind-máig folyamatosan új célokat tûzünk ki ma-gunknak, melyeket persze egyre nagyobb si-kerrel valósítunk meg. Hozzátartozik ehhez azis, hogy természetesen nem felejtjük el sem azelsô, sem a második, sem pedig az azóta márnagyon sokadik koncertünket sem.– Alakulásukkor jazz bigbandként egyedülálló-ak voltak idehaza. Lettek azóta „vetélytársak”?– Kitartásunk és folyamatos munkánk ered-ményeképpen úgy érzem, hogy mindenkép-

pen jelentôs hatással voltunk a magyar big-band kultúra felvirágzására. Rendszeresenúgynevezett Big Band találkozókat szervez-tünk, melyre az egész országból érkeztek ze-nekarok. Emellett a mai napig folyamatosanszervezünk kurzusokat és nyári tábort is ha-sonló céllal, ahol nem titkolt álmunk most isa mûfaj népszerûsítése. Így azt hiszem nemmeglepô, hogy az egykori tanítványainkbólprofesszionális zenészek is váltak, és ôk isjátszanak nagyon magas színvonalú zeneka-rokban. De ez inkább örömöt, mint fejfájástokoz. Úgy gondolom, élni és élni hagyni kell,ez nagy igazság.– Lassan 20 éve zenélnek együtt, BudapestJazz Orchestraként. Ugye még korántsem ter-vezik ezt befejezni? – A Budapest Jazz Orchestra a zenekartöbbségének már egy életre szól, s ez ígyvan jól. Sokan kérdezik is, hogy vajon mi atitka egy ennyi éve sikeresen mûködô zene-karnak. Erre pedig ugyancsak nem nehéz aválasz: a pontos zenei irányok, és az elô-adásmód mellett nagyon fontosak a tiszta,ôszinte emberi kapcsolatok. Mert csakisbiztos alapokra lehet a sikert építeni, amiezen a szinten már egyáltalán nem csak ze-nei kérdés, sôt. Szóval talán ez a mi zene-karunk egyik titka.– Ki a múzsájuk?– A Budapest Jazz Orchestra mostanra márolyan széles spektrumban nyilvánul meg, hogykoncertjein a klasszikus swing, a modernkortárs zene, régi magyar slágerek és a zene-

kar tagjainak saját kompo-zíciói egymás mellett kell,hogy éljenek. Ez természe-tesen, bevallhatjuk, nagykihívás, de azt hiszem jel-lemzô is a mai korra a kü-lönbözô zenei stílusok egy-másmellettisége. Így bát-ran kijelenthetem, hogymúzsánk sem csak egyvan, ám Butch Lacy adta azelsô iránymutatást a big-band zene világában a Bu-dapest Jazz Orchestrának.Vele késôbb közös lemeztis készítettünk Noiseful Joycímmel, még 2011-ben.– A Budavári Könyvünnep

vendégeként készülnek valamilyen különle-ges mûsorral?– A koncert anyaga a 2014 végén megjelent“Aki autón járni óhajt“ címû, a XX. századmagyar slágereit feldolgozó lemezünk dalailesznek elsôsorban, állandó szólistáinkkal,Fehér Adriennel, Urbán Orsival, Farkas Gá-briellel és Mujahid Zoltánnal. A koncert kü-lönlegessége pedig néhány amerikai slágerlesz, természetesen magyarul.– Ha jól sejtem folyamatosan úton vannak, soka fellépésük. Hogyan lehet ezt bírni?– Bármilyen hihetetlen, de sportolni kell ésannyit aludni, amennyit csak lehet. Az újhelyszínek mindig inspirálóak. Tehát az izga-lom is motivál, és persze a közönség is, ésszeretünk új helyeken is fellépni. Külföldönés vidéki városokban például sokkal befoga-dóbb és a zenére kiéhezettebb a közönség,mint mondjuk a magyar fôvárosban, demindezek cáfolatára például el kell, hogymondjam, hogy pont a Budapest Jazz Club-ban talált otthonra a zenekar. Ide sokszoralig férünk be a közönséggel, és hiába kon-certezünk itt rendszeresen, mégis mindig, ésújra meg újra is hatalmas a siker.

Kurcz Orsi

AKI AUTÓN JÁRNI ÓHAJT

a Budapest Jazz Orchestra koncertje

SZEPTEMBER 5., SZOMBAT, 20 ÓRA

„Nagyon fontosak az ôszinteemberi kapcsolatok…” Kollmann Gábor, Budapest Jazz Orchestra


koncert

Olyannyira kacskaringós a pályája, hogyakkor is terjedelmes a lista, ha csak né-hány állomás megemlítésére szorítko-zom: 1960-ban díszítômunkás volt a Víg-színházban, utána az ELTE magyar-nép-mûvelés szakán tanult, közben statisztálta Nemzeti Színházban és mûködött olaszlektorként, dolgozott a Színháztudomá-nyi Intézet tudományos segédmunkatár-saként, öt évig fôszerkesztô-helyettesevolt a Kritika címû lapnak, négy évig ren-dezôje a Veszprémi Petôfi Színháznak,igazgatta a Ruttkai Éva-emlékszobát, ok-tatott az ELTE-n, a Színház- és Filmmûvé-szeti, valamint a Pázmány Péter KatolikusEgyetemen.

Felesége 2000 óta Gábor Júlia, RuttkaiÉva és Gábor Miklós lánya. A magánéletiszál azért fontos, mert Szigethy Gábor abeszélgetôs mûfajba 1983-ban kapcsoló-dott be igazán, amikortól a Fészek Mû-vészklubban havi rendszerességgel szer-vezte meg a Latinovits Zoltán Baráti Körprogramjait. Elôször ezt az emléket idézifel, jelezvén, mi mindent lehet elérni azilyesfajta közösségi alkalmak révén.

– Amíg élt, Ruttkai Éva is részt vett ezeken azesteken, felolvasott Latinovits írásaiból, meg-hívtuk azokat, akik a színészkirállyal együtt ját-szottak a színpadon, visszaemlékeztek rá szín-igazgatók, rendezôk és pályatársak. Mindenegyes alkalommal ott ült velem szemben a né-zôk soraiban egy ember, mindig egyedül jött,halálosan pontos volt, és végig ott maradt,majd elköszönt. Tisztában voltam vele, miértül ott. Késôbb megtudtam, hogy ô a pénzver-de párttitkára. Éva halála után, 1986-ban,amikor a feleségem kitalálta, hogy legyen egy,a Vígszínház titkos szavazással kiválasztottmûvészének járó Ruttkai-emlékgyûrû, a teát-rum gazdasági igazgatója, Lázár Egon behí-vott, és elmondta, problémát jelent aranyatszerezni. Eszembe jutott a párttitkár. Fölhív-tam, és noha ô már nyilván régóta nincs ott, aRuttkai-gyûrû a mai napig a pénzverdétôl ka-pott aranyból készül– Tíz évvel ezelôtt kezdte el a Márai Szalont ve-zetni. Ennek mi a története?– Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármesterkért föl 2005-ben, hogy március 15-i ünnep-séget szervezzek a Fidesznek és a Keresztény-

demokrata Pártnak, tartsak beszédet, elvégreadjunktusként reformkori magyar irodalmattanítottam. Akkor ôsszel újabb telefonhívástkaptam, hogy nem vezetném-e az addigramár Szakály Sándor hadtörténész elnökleté-vel megalakult Márai Sándor Kulturális Köz-alapítvány égisze alatt a mindössze néhánypróbálkozást megélt Márai Szalont, melynekalapítói valami módon kapcsolódtak a bor-hoz. Örömmel vállaltam a feladatot, azzal akéréssel, hogy szabad kezet kapjak, csak ak-kor szóljon a polgármester, ha nem olyasfajtaprogramra gondolt, mint amilyet én megva-lósítok. Azóta is egy adott havi összeggel gaz-dálkodom, és magam határozom el, kik lesz-nek a vendégeim. Borász minden alkalommalvan a meghívottak között, többnyire a fô ven-dégek mellett, és a mûsor végén mindenkikap egy pohárka kóstolót az illetô termelô re-mek nedûjébôl.– Borkedvelô volt Márai Sándor? Kiderül errôlvalami az életrajzából, -mûvébôl?– Nagyon sokat írt róla, hol a magyar borok-ról, hol az egriekrôl, a Szindbád hazamegy cí-mû regénye meg végig arról szól, hogy Szind-bád meg Márai mennyire szeretik a bort. Denem ez az alapja a szalonnak, ez inkább mel-lékszál, az én hobbim, és következménye an-nak, hogy az ország legjobb borászaival va-gyok jó barátságban. A vendégeim közöttakadt milliomos vállalkozó, hentesmester,evangélikus püspök, pannonhalmi perjel, me-rítettpapír-készítô, cukrászok, zongoramûvé-szek, írók, mint például L. Simon László, akikét alkalommal is járt a szalonban, elôszörmint országgyûlési képviselô, másodszor pe-dig mint államtitkár. Ô és több más, MáraiSzalonos vendég is tanítványom volt koráb-ban. Olyan embert, akit én magam nem isme-rek, soha nem hívok meg.– Miféle tematika szerint építi fel a programot?– Nincs tematika, nem határozom meg elôre,hogy milyen körbôl kerüljenek ki a vendége-im, milyen rend szerint folyjon a beszélgetés.Gyakran még tíz perccel kezdés elôtt magamsem tudom, merre szeretném fordítani a szót.A tematika, a folyton ismétlôdô metódusunalmassá teszi a rendezvényeket. A MáraiSzalonban maga a meghívott ember az érde-kesség, ô a titok. Talán egy szempontot ve-szek figyelembe: csupa olyan beszélgetôtársatválasztok, aki lelkesedéssel végzi a maga mun-

káját. A látogatók tíz éve töretlen érdeklôdéseengem igazol. Most májusban volt a századikMárai Szalon a budavári önkormányzat házas-ságkötô-termében, ami most már a hivataldíszterme is. Itt várjuk minden hónap utolsókeddjén a harminc-negyven fôs masszív törzs-közönséget és az új, vagy alkalmanként beté-rô érdeklôdôket.– Amikor évrôl évre eljön a Magyar Nyelv és aMagyar Könyv Ünnepe a Budai Várban, a Má-rai Szalon is kiköltözik a Szentháromság térre.Tavaly a szalon általános szokásával ellentét-ben Márai-mûvekbôl szerkesztett mûsorralvárták a közönséget. Idén is valami hasonlóvalkészülnek a szeptember eleji rendezvényre?– Szabadtéren, a Mátyás-templom mellettinagyszínpadon, amely körül ott sorakoznak akönyvsátrak, a szalonban szokásos és izgal-mas beszélgetéssel nem lehet lekötni a nyüzs-gô embertömeg figyelmét. Oda általában pro-dukciójellegû mûsorral állunk ki. Tavaly a Má-rai-évhez kapcsolódott az esti elôadás, háromszínész tolmácsolta az író alkotásaiból készí-tett válogatást, az összekötôszöveget magamvállaltam. Az idei mûsorban három legendásszínésznôre, Ruttkai Évára, Honthy Hannára ésa 60 éve elhunyt Fedák Sárira emlékezünk FürAnikóval. A 25 éve elhunyt Ottlik Gézát pedigTrokán Péter idézi meg. Természetesen a zenesem fog hiányozni az összeállításból. Vendé-günk lesz Illyés Dalma fuvolamûvész és KovátsMiron gordonkamûvész.

M. Zs.Fotó: Szabó J. Judit

MÁRAI SZALON A SZABADBAN

SZEPTEMBER 6., VASÁRNAP, 17.30 ÓRA

elôadás

|csevej|

Szabadtérre költözik a Márai SzalonBeszélgetôtárs: Szigethy Gábor irodalom- ésszínháztörténész, borszakértô


csÁngÓ magyar -...

Documents