alkoholpolitikai strategia 2006 oai

8/17/2019 Alkoholpolitikai Strategia 2006 OAI

http://slidepdf.com/reader/full/alkoholpolitikai-strategia-2006-oai 1/59

1

ALKOHOLPOLITIKA- ÉS STRATÉGIA2006

Országos Addiktológiai Intézet

(Tervezet)

Dr. Buda BélaMb. igazgató



2

ALKOHOLPOLITIKA- ÉS STRATÉGIA

1. Helyzetelemzés

Kutatások alapján bizonyított tény, hogy az alkohol a modern ipari társadalmakban azegyik legjelentősebb károsító tényező a testi és lelki egészség terén és szerepet játszik a koraiill. megelőzhető halálozások nagy hányadában. Sok ember életminőségét – és nem kizárólagaz alkohol-fogyasztókét – rontja számottevően és társadalmi költségei messze meghaladják azelőállításból és árusításból származó bevételeket.

Az alkohol közel azonos népegészségügyi ártalom, mint a nikotin ill. a dohányzás, akábítószerek, és több más kockázati tényezővel ill. életstílusból fakadó viselkedésmóddal(egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életvitel, veszélyes szexuális magatartásmódok,stb.) együtt a lakosság egészségi állapotának egyik fő meghatározója.

Jelentősége és összetettsége miatt az alkoholfogyasztás visszaszorítására a társadalmi-gazdasági élet számos szektorában zajló, magas szinten koordinált tevékenységgel, a korszerűegészségfejlesztés eszköztárát együttesen használva lehet és kell fellépni. Tudatosan éstervezetten kell felhasználni az elérhető tudományos eredményeket ill. a tapasztalatilaghatékonynak bizonyult intervenciókat.

Jelen dokumentumnak nem célja és feladata azon koncepcióknak a részletes bemutatása,amelyek az alkohol-betegség kialakulására, az alkohol-probléma értelmezési, megközelítésimodelljeire, azok történeti alakulására vonatkoznak. Az ez iránt érdeklődők a hazaiszakirodalomban is hozzáférhető, színvonalas monográfiákhoz fordulhatnak 1.

Jelen dokumentum nem törekszik továbbá minden bemutatott kórállapotnak, betegségneka definícióját, diagnosztikus kritérium-rendszerét megadni, csak ott és annyira, amennyire a

politika-tervezési és –megvalósítási célok megértéséhez szükséges. A részletes kórállapot, pathomechanizmus, diagnosztika és terápiás megközelítések megismerése érdekébenismételten javasolt a Magyarországon is elérhető szakirodalomhoz, diagnosztikus kritérium-rendszerekhez (pl. DSM-IV.) és szakmai irányelvhez fordulni2.

E dokumentumban az alkohol-problémával, annak magyarországi kiterjedtségével és jellemzőivel kapcsolatos számos adat, információ került összegyűjtésre, ugyanakkor adokumentum alapvető célja és a terjedelmi korlátok nem tették lehetővé – és nem is

indokolták – minden részterület kifejtését. Ezek önállóan is egy-egy részletes elemzés tárgyaikell legyenek, számos területen pedig önálló kutatási projektek megtervezése ésmegvalósítása szükséges.

1 pl. Környey–Kassai-Farkas: Az alkoholbetegség és neuropszichiátriai szövődményei, Medicina 20022 Az alkohol-betegség szakmai irányelvei – Pszichiátriai Szakmai Kollégium, 2006



3

Alkohol-politika és –stratégia viszonya

Számos kérdést vet fel az alkohol-stratégia és az alkohol-politika viszonyának pontosmeghatározása, az egyes fogalmak hierarchiájának tisztázása. Az alkohol-stratégia az alkohol-

problémával, illetve annak kezelésével kapcsolatos legfontosabb célok és a célok eléréséhezszükséges alapvető eszközök összességét jelenti. Jelenti emellett a célok elérésébenközreműködő entitások (szervezetek, intézmények) hierarchiájának meghatározását, azalkohol-probléma kezelésére hivatott rendszer belső szerveződésének meghatározását, aforrás-elosztás legfontosabb alapelveit is.

Az alkohol-politika definíciója és keretei az elmúlt két évtized során tapasztalható elméletiés gyakorlati fejlődés, jelentős számú tapasztalat, egyes szerzők más és más hatókörbenértelmezik az alkohol-politika céljait és eszközeit.

A magunk részéről az alkohol-politika tágabb értelmezését kívánjuk használni, mely azalkohol-probléma kezelését egy tágabb, népegészségügyi kontextusban képzeli el. Ez azértelmezés egymást támogató, kiegészítő eszközökként kezeli az egészséget támogatóközpolitikát, a társadalmi környezet tudatos alakítását, a közösségek probléma-megoldó és azegyén megküzdési készségeinek erősítését és az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságánakés szerepének növelését az alkohol-probléma kezelésében.

Az alkoholpolitika fogalmába tartoznak ilyen módon mindazok a szabályozó és allokatívintézkedések, melyek az alkohol-fogyasztásból eredő társadalmi és egyéni kockázatokmegelőzését és a bekövetkezett károk felszámolását vagy enyhítését kívánják szolgálni.

Az alkoholpolitika tehát az állam- és közigazgatás minden szintjének, valamennyitársadalmi szektor és ágazat koordinált tevékenységére vonatkozik, amely a lakosságot ismozgósítani igyekszik, a civilszervezetek, nem-kormányzati szervezetek (NGO), társadalmimozgalmak és az önsegítés különféle formáinak bevonásával a stratégia által meghatározottcélok elérése érdekében, a stratégiában definiált legfontosabb alapelveknek megfelelően.

Az alkohol-stratégia cél-hierarchiára, prioritásokra, alapvető eszköztárra és különféleszervezeti struktúrákra, az alkohol-politika a megvalósítás tételes szabályozási és allokatív,redisztributív eszközeire, míg a program fogalma tevékenységi algoritmusokra utal. Amígkorábban a politika, stratégia, program elsősorban nemzeti (és esetleg azon belül regionális)intézkedéseket jelentett, most határokon túlnyúló területekre vagy akár ország-csoportokra(pl. az Európai Unióra) is vonatkozhat, ill. mindinkább kell, hogy vonatkozzon – különös

tekintettel a határok nyitottságára (szabad kereskedelem, megnövekedett mobilitás, nagyobbszemélyes autonómia). Máris látható, hogy az alkohol-stratégia és alkohol-politika leginkábbtágabb nemzetközi keretek között lehet igazán hatékony.



4

Az alkohol-probléma kezelése – elvi megfontolások

Az alkohol-probléma kezelése során több, egymás mellett létező osztályozási rendszerhasználata lehetséges. Irányadónak tekinthetők a WHO megelőzéssel kapcsolatos osztályozásiirányelvei (elsődleges, másodlagos, harmadlagos), ill. a drogpolitika terén kialakultkategóriák: az univerzális, célzott és indikált prevenció rendszere, esetleg akínálatcsökkentésen, keresletcsökkentésen és ártalomcsökkentésen alapuló megközelítés.

Elterjedt a populációs, a kockázati csoportra vagy magatartásra célzott és az egyénreösszpontosító célok és intervenciók szerinti osztályozás.

Jelen anyagban ez utóbbi kategorizálást kívánjuk használni, mivel ez elterjedt és atöbbinél alkalmasabbnak bizonyult az alkohol-probléma kezelését szolgáló beavatkozásokrendszerezésére.

Történetileg az alkohol-probléma morális megközelítése volt az első átfogó koncepció,melyből alapvetően korlátozó, restriktív intézkedések következtek.

Ezt követően a betegségmodell alapján történő értelmezés volt a meghatározómegközelítés Ezzel kapcsolatban terjedt el az alkoholizmus fogalma. Ebből eredően akezelésbevétel és a gyógyítás mozzanata kapott nagy hangsúlyt és hosszú ideig számosországban az egészségügyi és egyéb (pl. civilszervezeti, önsegítő) terápiásviselkedésváltoztatás fejlesztését tekintették elsődlegesnek. Ma is fontos a terápiás, és afogyasztást a keresletcsökkentés terén orvosi, szociális és lélektani eszközökkel megszüntetővagy módosító, megközelítés, de ennek nem szoktak kiemelt szerepet adni azalkoholpolitikában, noha a keresletcsökkentésben alkalmazott módszerek között fontos lehet akorai kezelésbevétel (amit sokan a másodlagos prevenció körébe sorolnak). A terápiásmegközelítés nehézsége viszonylag alacsony hatékonyságában, s különösenköltséghatékonyságában rejlik, hasonlóan más, döntően egészségügyi ellátórendszer-alapú

prevenciós technikákhoz.

A korábbi megközelítések tapasztalatait követően, az egészségfejlesztés koncepciójánakkialakulásával, fejlődésével párhuzamosan jelent meg az átfogó alkohol-politikaimegközelítés, mely az egyéni és szűk csoportszint mellett populációs és közösségi szinten isértelmezte az alkohol-problémát és válaszai is megfogalmazódtak e szinteken. Ez amegközelítés integrálja a széles körű lakossági fogyasztás-csökkentő technikákat, a kiemeltkockázatú csoportok vagy magatartás-formák intervenciós eszközeit és az alapvetően

individuális, kezelésbe vételi és terápiás programokat valamint a magas kockázatú személyek,családok célzott prevenciós programjait.



5

2. Az alkohol-politika alapelvei

2.1.Az alkohol, mint termékAz alkohol különleges termék, amely más hasonló – élelmiszeripari, fogyasztási, élvezeti

– cikkeknél nagyobb társadalmi figyelmet és ellenőrzést igényel sokféle, közvetlen ésközvetett egészségi és társadalmi ártalmai, kárai miatt. Nem hihetjük azt, hogy azalkoholmentes társadalom Magyarországon elérhető cél lenne és jelen alkohol-politikaidokumentum ezt nem is jelöli meg elérendő célként. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy nemteszünk meg mindent az alkohol-probléma csökkentése érdekében, kihasználva az ezzelkapcsolatos, egyre bővülő tudományos ismereteket. Az „alkoholmentes társadalom”, mint célelérhetetlensége nem korlátozhatja erőfeszítéseinket a passzív politikai irányultságotfeltételező, kizárólag ártalomcsökkentési célú beavatkozásokra és az egyébként dinamikusanváltozó társadalmi egyensúlyi állapotok puszta szemlélésére.

2.2.Egyén és társadalom, az alkohol-politika célrendszere

Az alkohol okozta ártalmak és károk össztársadalmi szinten szorosan összefüggnek az egyfőre jutó átlagos alkoholfogyasztás mértékével. Az alkohol-politika régi, de mára mármegválaszolt problémája a célrendszer kérdése. A két nagy intervenciós irány – az egy főre

jutó alkohol-fogyasztás mennyiségének csökkentése és az alkohol-fogyasztáshoz kapcsolódóegyes kockázati magatartások, a nagyivás elterjedtségének csökkentése – bizonyos felfogásokszerint egymást helyettesítő célok lehetnek. Ez elsősorban egyes alkohol-ipari érdekcsoportokretorikájában és javasolt intervenciós irányaiban jelenik meg markánsan, amelyek kizárólag

egyes kockázati magatartások előfordulásának csökkentésére koncentrálnak és elvetik azátlagos alkohol-fogyasztást csökkentő intézkedéseket (l. pl. ICAP-dokumentumok).Ezzel szemben többirányú kutatások alapján tudjuk, hogy a nagyivók száma és a teljeslakosság átlagos alkohol-fogyasztása összefügg egymással (Babor és mts., WHO), azaz„amikor egy országban az összes alkoholfogyasztás nő, valószínűsíthető, hogy anagyfogyasztás prevalenciája szintén nő az adott országban. Sőt, a nagyfogyasztás

prevalenciája sokkal nagyobb mértékben növekszik, mint az összes fogyasztás: átlagosan, haaz alkoholfogyasztás megkétszereződik, akkor a prevalencia-érték (a nagyfogyasztásé) azeredeti négyszeresére fog nőni” (Bruun és mts. Elekes-ben). Ennek a jelenségnek amagyarázata elsősorban az, hogy az egyének befolyásolják egymás ivási szokásait saját ivásimagatartásukkal és így a problémás ivók számaránya és magatartása a társadalmi közeg ivási

szokásai által erősen befolyásolt. (Skog és mts.) Társadalmi csoportok és egyénekvonatkozásában is elsősorban a mennyiségi szempontok, a fogyasztás tartama, összetétele ésmódja határozza meg a negatív következményeket.„Összességében megállapíthatjuk, hogy azegy főre jutó alkoholfogyasztás, minden kritika és fenntartás ellenére, az alkoholproblémamérésének egyik legelfogadottabb közvetett indikátora, amely jellegéből adódóan nemzetköziösszehasonlításokra és időbeli trendek mérésére alkalmas”3. Tehát az egy főre jutó fogyasztásmértékének csökkentése fontos alkoholpolitikai cél.

3 Elekes Zsuzsanna: Alkohol és társadalom, OAI, 2005.



6

2.3.A kockázatot jelentő ivás csökkentése – célzott intervenciók

Egyes ivási magatartások, minták, formák és színterek speciális, az alkoholfogyasztáshozköthető kockázatokat hordoznak és a problémás ivás fogalmával írhatók le. A problémás ivók

megnövekedett valószínűséggel okoznak vagy szenvednek el alkohollal összefüggő károkat.Ezekre célszerű fogyasztáskorlátozó ill. viselkedésváltoztató módon is hatni. Különösen alerészegedéssel járó, nagy mennyiségű ivás lehet sokféle ártalom forrása, valamint aközlekedésben és a mozgó eszközökkel folytatott ipari munkában lehet az alkoholfogyasztáskülönösen veszélyes. Bizonyos népességcsoportokban kockázatosnak és ártalmasnaktekinthető az alkoholfogyasztás általában csekélynek mondott mértéke is (kiskorúak, terhesanyák, pszichoaktív és más gyógyszeres kezelési rendszerben állók esetében). Végül jogos azalkohol okozta ártalmakról és károkról beszélni olyan esetekben is, amikor a végzett munka,tevékenység kockázattartalma jelentős, és azt az alkoholfogyasztás befolyásolhatja (pl.fegyveres testületek, építőipar, egészségügy, közlekedés stb. keretében dolgozók munkája),továbbá, ha a társadalmi magatartás példaadó jellegű, ill. ha neveléssel, fejlesztéssel,gondoskodással kapcsolatos felelős tevékenységben vesz valaki részt (tanárok, lelkészek,vagy akár szülők).

2.4.Komplex, összehangolt intervenciók

A különféle jellegű és szintű alkoholpolitikai rendszabályok, intézkedések együttesen ésösszehangoltan lehetnek hatékonyak. Nem tudunk a korszerűen koncipiált alkoholpolitikahatékony mintáira támaszkodni (talán egyedül az ún. skandináv vagy északi alkoholpolitikatekinthető ilyennek, amely azonban az európai csatlakozás és a belső liberalizáció miatt mamár nem tekinthető eredeti formájában létező rendszernek), de nem is valószínű, hogy az

egyenként hatékonynak bizonyult vagy feltételezhetően hatékony intervenciók aránya ésegymásutánisága egyszerűen másolható lenne Magyarországon. Ezért csak feltételezhetjük,hogy a különböző, önmagukban „evidence based ” alapon hatékonyságukban igazoltintézkedések, eljárások, rendszabályok együttesen hogyan, mennyire, milyennépegészségügyi mértékben hatékonyak. De ez a feltételezés a komplexitás, azösszehangoltság, a szinergizmus mértéke és tartama függvényében igen valószínűnek tetszik,és a hatékonyság mértéke az egész társadalom vetületében e tengelyek mentén fejleszthető,növelhető. A többsíkúság, a koordináció és a korszerűen – monitorozással és értékelésselösszekapcsolt – koncipiált folyamatosság miatt van szükség elsősorban alkohol-stratégiára és-politikára.

2.5. Alkohol-politika és kommunikáció

Az alkohol-politika lényegi eleme a megtervezett társadalmi szintű kommunikáció, ennekminden formájában, az egyes célcsoportok számára világosan megfogalmazott üzenetekkel ésa célcsoportok számára adekvát kommunikációs csatornákon keresztül, különös tekintettel azalkohol-fogyasztással kapcsolatos egyéni ismeretek és készségek fejlesztésére, valamint azalkohol-fogyasztás megítélésének, elfogadottságának elmozdítására egy olyan irányba, melyelősegíti az abból adódó egyéni és társadalmi károk megelőzését és enyhítését. Ez érinti amédiapolitikát, a nevelés minden szintjét, az alkohollal kapcsolatos nyilvánosságot,közbeszédet, tematizációt, az alkohol-stratégia és az egyes alkohol-programok

kommunikációs kampányfolyamatait. E kommunikációban a társadalmi marketing elveinek ésmódszereinek célszerű működniük. Jelentős szerepet kell kapnia a tudománynak, az



7

alkoholfogyasztással kapcsolatos kutatásokat végző minden tudományágnak (medicina,társadalomtudományok). A kommunikáció síkján kezelni kell a kisebb mértékű, ill. egyesitalfajtákra vonatkozó rendszeres alkohol-fogyasztás egészségre jótékony hatásait is, mertezek is a mai alkohol-diskurzusok fontos tételei, számos félreértés és hibás érvelés forrásai.Alkohol-politikáról lévén szó, a hatékonysági vizsgálatok negatív eredményei ellenére is

fenntartásra és fejlesztésre érdemes a kommunikatív érték-képviselet (propaganda,egészségnevelés, értékelvű, szimbolikus intervenciók – pl. bizonyos színtéri vagy alkalmitiltások, stb.), különös tekintettel a nevelés és a társadalmi viselkedés-befolyásolás szervezetistruktúráira és folyamataira.

2.6. Alkohol-politika viszonya más társadalom-politikákkal

Valószínűsíthető és argumentálható az alkohol-politika együttműködése, szinergizmusamás társadalompolitikákkal és egészségfejlesztési célú stratégiákkal, programokkal pl.drogpolitika (nálunk most: drogstratégia), dohányzáspolitika, testi és lelki egészségfejlesztés(pl. nálunk most: népegészségügyi program), bűnmegelőzés, esélyegyenlőségi,családvédelmi, ifjúságpolitika, stb., ugyanis mindezen ágazatoknak van – többnyire fontoskapcsolata – az alkoholüggyel. Közös szervezeti, mozgalmi, kommunikációs, stb. alapok és

projektek hozhatók létre ilyen együttműködésből. Ebből a szempontból át kell gondolni azegyes politikák, programok célrendszerét, eszköztárát és szakmai network-jeit.

2.7. Alkohol-politika és egészségügy

Kiemelt az együttműködés az egészségüggyel ill. az egészségpolitikával. Az alkohol-stratégia céljainak és az alkohol-politikának ki kell terjednie az alkoholbeteg-ellátásfejlesztésére is. Függvénye ez a pszichiátriai ellátás színvonalának és hatékonyságának, s még

általánosabban függ a segítő szakmák, különösen a pszichoterápia, a szociális munka ill.tanácsadási szolgálatok fejlettségétől, és általában a segítés szervezeti és közösségikultúrájától. Ezek magas színvonala teszi lehetővé az employee assistance programokat(EAP) vagy a közösségi intervenciós formákat. A problémás ivók, alkohol-betegek ellátásasorán törekedni kell a különböző ellátási formák, szolgáltatások összehangolásából,koordinálásából adódó hatékonyság-növelésre. Az egészségügyi ellátórendszer által nyújtottszolgáltatásokat a jelenleginél jobban össze kell hangolni az önsegítő csoportok, civilszervezetek által nyújtott szolgáltatásokkal, az egyes ellátási formákhoz és szolgáltatásokhozkötődő kompetenciák, szakmai-tartalmi kritériumok és finanszírozási technikákmeghatározása után. Az alkohológiai ellátás fejlesztése, szemléletbeli és szervezetimodernizációja, a hatékony és korszerű ellátási modalitások megjelenése elengedhetetlen az

egészségügyön belül a korai felismerés, a szűrés és korai kezelésbevétel bizonyítottanhatékony formáinak alkalmazásához. Ehhez az egészségbiztosítás, egészségpénztárak,mentálhigiénés mozgalmak partnerviszonya, együttműködése szükséges. Átértékelésre szorula rehabilitáció helye és szerepe az ellátási folyamatban. Az alkohol-problémával küzdőkkezelési folyamatának mindegyik elemébe be kell építeni az egészségi állapot minélmagasabb szintű megőrzésének, helyreállításának szempontjait, továbbá az alkohol-fogyasztás miatt testi, lelki és szociális egészség-károsodást szenvedett családtagokrehabilitációját is. Mindezek a célok a szakmai előírások, eljárás-rendek, kompetenciák ésképzettségek áttekintését és szükség esetén újrafogalmazását, az addiktológiai oktatási,képzési (különös tekintettel az addiktológiai irányú szakorvos- és szakpszichológus-képzésreés továbbképzésre) rendszer felülvizsgálatát igénylik. Meghatározandó azon tevékenységekköre, ahol a speciális addiktológiai képzettséggel rendelkező szakemberek előnyt élveznek(kompetenciák, működési feltételek). Mindezek a finanszírozási, támogatási rendszerek ehhez



8

csatlakozó átalakítását teszik szükségessé. Ebből a szempontból – az egyén és a családegészsége szempontjából –gondolandó át az alacsonyküszöbű szolgáltatások köre, tartalma ésműködési standardjai az alkohol-ellátásban. Az egészségügyi alapellátás jelenlegi passzivitásaaz alkohol-probléma kezelésében nem tartható fenn, a háziorvosi, védőnői tevékenység részétképező preventív, korai diagnosztikai és kezelésbe vételi módszerek a leghatékonyabbak a

forrás-hasznosulást és a nyújtott ellátások hozzáférhetőségét tekintve. Átgondolandó az is,hogy a területi alkohológiai (ill. általában az addiktológiai) ellátások esetében a jelenlegiteljesítmény-szabályozási eszközrendszer mennyiben alkalmazható és nem okoz-e a reméltmegtakarításnál nagyobb társadalmi károkat. Általában a társadalom pszichológiaikultúráltsága és ebből fakadóan a pszichológiai segítő szolgáltatások iránti igény ésigénybevétel meghatározza a pszichológiai segítő szakmák fejlettségét, szervezeti struktúrájátés ilyen módon az alkohol-politika egyik feltételi tényezője ill. esetleges – nem-specifikus –fejlesztési célterülete.

2.8. Alkohol-politika és szociál-politika

Az alkohol-fogyasztás a társadalmi egyenlőtlenségek, a marginalizáció következménye islehet, de önmagában ezeknek az egyenlőtlenségeknek okozójaként, a hátrányos helyzet egyikfenntartójaként is felelős az alkohol okozta társadalmi károk jelentős részéért. A túlzottalkohol-fogyasztás a nyomor konzerválója, az egyéni és generációkon átívelő társadalmifelemelkedés gátja. Az alkohol-probléma hatékony kezelése emiatt elképzelhetetlen aszociális intézményrendszer aktív közreműködése nélkül, a szociális intézmény-háló és azegészségügyi ellátórendszer együttműködése az alkohol-probléma kezelésének egyik kulcs-mozzanata. A jól működő helyi együttműködések hozzájárulnak az egyéni és közösségi károkenyhítéséhez, az alkohol-betegek és családjuk, környezetük megfelelő kezeléséhez,gondozásához (családsegítő központok , gyermekvédelmi intézmények, gyermekjóléti

intézményrendszer, közösségi addiktológiai ellátások). A szociális és egészségügyi ellátókkoordinált tevékenysége nélkül értelmezhetetlen a nemzeti és helyi alkohol-politika, az erre acélra fordított források felhasználása alacsony hatékonyságú. A nemzeti és helyi koordinatívkapacitások és mechanizmusok kialakítása, konkrét szakmai problémák azonosítására éskezelésére való alkalmassá tétele sürgető feladat.

2.9. Alkohol-politika és esélyegyenlőség

A marginalizálódó társadalmi csoportok elérése érdekében a hatékony alkohol-politikaigénybe veszi a társadalmi ellátó-rendszerek és civil szervezetek nyújtotta lehetőségeket. Amunkanélkülieket ellátó rendszerben a korai felismerés és korai kezelésbe vétel elősegítése,

célzott szolgáltatások megjelenítése hozzájárul az alkohol-problémával küzdőkgyógyulásához és a munkaerő-piacra történő visszajutásukhoz. A roma társadalmi szervezetek

partneri viszonyba vonása, az alkohol-problémával kapcsolatos képzésük és bevonásuk a prevenciós tevékenységbe szintén szükséges. Összességében célul tűzendő ki, hogy azalkohol-problémával kapcsolatos, feladat- és problémamegoldásra létrejövő helyiintézményháló és koordináltan működő szolgáltatás-rendszer (egészségügyi, szociálisellátások, munkaügyi ellátók, civil szervezetek, önkormányzat) alakuljon ki.



9

2.10. Együttműködés az alkohol-politikában

A politika a szövetségek, kompromisszumok művészete ill. tudománya, ezért az alkohol- politika megvalósítása során meg kell keresni azokat a szövetségeseket, partnereket,

amelyekkel együtt a megvalósítás hatékonyabb lehet, illetve meg kell találni azokat atechnikákat, amelyekkel a potenciális konfliktusok kezelhetőek vagy akár megelőzhetőek. Aközösségi, civil szervezeti cselekvés lehetőségeit nem, vagy alig aknázzuk ki jelenleg. A helyiközösségekben szinte mindenütt megtalálhatóak azok a személyek, kiscsoportok, akik, ésamelyek tenni kívánnak saját közösségükön belül az alkohol-probléma kezeléséért. Számukraa hatékony cselekvéshez megbízható módszertanok, a tevékenységhez kötődő finanszírozás ésvédő-támogató szakmai háló, a helyi és nemzeti szintű együttműködések keretei hiányoznak.Világossá kell tenni, hogy a stratégiai célok megvalósítása nem jár szükségszerűenveszteségekkel az alkoholt előállítók és forgalmazók minden csoportja számára. Példaként: azillegális alkohol-termelés elleni hatékonyabb fellépés a legális termelők érdeke is, ill. azegészség szempontjából kevésbé ártalmas fogyasztási formák előtérbe kerülése egyes termelőicsoportok számára kedvező is lehet (pl. minőségi bort előállító gazdák). Lehetséges azegyüttműködés egyes, jól körülhatárolható területeken (pl. ittas vezetés elleni programok,szórakozóhelyek biztonságosabbá tétele, személyzet képzése).

2.11. Tények és bizonyítékok – kutatás és alkohol-politika

Az alkohol-probléma kutatása a jelenleginél (gyakorlatilag nincs ilyen célra rendelkezésreálló forrás) nagyobb figyelmet kell kapjon. Mivel az egyes prevenciós, kezelési módszerekhatása, hatékonysága erősen függ az adott társadalmi környezettől, a külföldön használtintervenciók hazai adaptációja, a preventív és gyógyító, rehabilitációs szolgáltatások

eredményességének vizsgálata, az alkohol-probléma sajátos vetületeinek alaposabbmegismerése, az egyes társadalmi csoportok, rétegek ivási szokásainak, okainak és az iváskövetkezményeinek ismerete nélkülözhetetlen a hatékony alkohol-politika megvalósításához.Az egyetemi központok egészségtudományi karai, intézetei, az ÁNTSZ regionálisegészségmonitorozási struktúrái egy kiszámítható finanszírozás és középtávú munkatervismeretében képesek aktívan részt venni a kutatási feladatok megvalósításában.

2.12. Alkohol-politika – intézményrendszer

Az alkoholpolitikának intézményes bázissal, koordinációs mechanizmusokkal kellrendelkeznie, amely gondoskodik arról, hogy az alkohol-kérdést társadalmi ügyként felszínentartsa, köréje társadalmi szervezeteket állítson, kapcsolatokat építsen és ápoljon, kutatásokatkezdeményezzen, monitorozó és értékelő feladatokat valósítson meg, centruma legyen azalkoholfogyasztással kapcsolatos terápiaformák és viselkedés-változtató módszerekgyakorlatának.



10

3. Helyzetelemzés

3.1 Az alkohol-fogyasztási szokások bemutatása

3.1.1. Az egy főre jutó alkohol-fogyasztás jelentősége és változása

Az egy főre jutó alkohol-fogyasztás mértéke, mennyisége az alkohol-problémamértékének egyik legjobb indikátora (l.2.2.). A magyarországi alkohol-fogyasztás évtizedekóta világviszonylatban is magasnak mondható, a 80-as évek 13 liter tiszta alkohol/fő/év fölöttifogyasztási adatai a 90-es években valamelyest csökkentek, majd 2000 után 11-12 liter közöttstabilizálódtak (2002-ben 11,27 liter). Uniós összehasonlításban 2002-ban csak Csehország ésLuxemburg egy főre jutó fogyasztása volt magasabb 2002-ben, de egyik országban semvalószínűsíthető az illegális előállítás olyan mértéke, mint Magyarországon.

3.1.2. Az alkohol-fogyasztás megoszlása alkohol-tartalmú ital-típusonként

A magyarországi alkohol-fogyasztás mintázata is jelentősen eltér az EU legtöbbországában észlelttől. Hazánkban kiemelkedően magas az össz-alkohol-fogyasztáson belül atömény italok formájában elfogyasztott alkohol-mennyiség, a legálisan forgalmazott alkoholtekintetében meghaladja az össz-fogyasztás 30%-át. Ilyen magas arányt Magyarországon és avolt-szovjet tagköztársaságokon kívül még Szlovákiában láthatunk, a legtöbb unióstagállamban a tömény italok aránya jóval ez alatt marad. Hangsúlyozni szükséges, hogy azillegális produkció ezt a számot nagy valószínűséggel tovább növeli.

Az Egészségügyi Világszervezet vizsgálatai szerint Magyarország az alkohol-fogyasztásimintázat alapján az. ún. Európai C régióhoz tartozik. Az Európai Unió tagállamai közül csaka balti köztársaságok tartoznak ide, továbbá a szláv dominanciájú volt-szovjet köztársaságok(pl. Oroszország, Ukrajna). Ezt a régiót a magas egy főre jutó alkohol-fogyasztás, a töményitalok magas aránya vagy dominanciája az össz-fogyasztáson belül, a magas kockázatú ivókmagas aránya és az alkohol-függő személyek magas arányszáma jellemzi. Az EU legtöbbtagállama az ún .Európai A régióhoz sorolható, viszonylag magas egy főre jutó fogyasztással,sör vagy bor dominanciával, a kockázatos ivás alacsonyabb arányával és az alkohol-függőkalacsonyabb számával. A magyarországi fogyasztási trendek is eltérőek az Unió mástagországaiétól. Míg pl. Németországban vagy Franciaországban az elmúlt évtizedbencsökkent az egy főre jutó alkohol-fogyasztás, Magyarországon a kilencvenes évek közepe óta

növekszik ill. stagnál.

3.1.3. Az elfogyasztott alkohol-tartalmú italok összetétele és minősége

Lényeges körülmény az elfogyasztott italok előállítási feltételrendszere, a fogyasztottitalok minősége. Ismeretes, hogy a megfelelő minőségű alkoholos italok előállítása atechnológiai előírások betartásán, az alapanyagok minőségén múlik. Elsősorban az illegálisanelőállított italokra, főként égetett szeszekre jellemző az, hogy az alapanyagok szennyezettek,továbbá a gyártási (főzési) technológiát az előállítók nem tartják be, gyakran nem is ismerik.A metil-alkohol mérgezések száma szerencsére alacsony, a helytelen növényvédelmi,gyümölcs-tárolási és erjesztési, valamint főzési módszerek miatt azonban igen gyakori a

házilag főzött tömény italok kémiai szennyezettsége (vegyszerek, nehézfémek), az ún.kozmaolajok magas szintje. Ezek a szennyeződések kockázati tényezői a májzsugornak,



11

neurotoxikusak és valószínűsíthetően rákkeltőek is. Egyes vizsgálatok, melyek a keleti határmentén az illegálisan előállított és forgalmazott tömény italokat vizsgálták, ennek megfelelőszennyezettségi viszonyokat észleltek. A metanol, izobutanol, 1-propanol, 1-butanol, 2-

butanol és izo-amilalkohol-szint jelentősen magasabb volt a házilag előállított termékekben,mint a kereskedelmi forgalomban legálisan vásárolhatókban (Szűcs és munkatársai, 2005).

Ezek az adatok arra utalnak, hogy az illegálisan előállított tömény italok az alacsony ár és így jobb hozzáférhetőség mellett a technológiai problémákból adódó számos továbbiegészségkárosító kockázatot is hordoznak, kiemelt kockázati tényezői a májcirrhózisnak.

3.1.4. Alkohol-fogyasztás a fiatalok körében

Kiemelt figyelmet érdemel egyes társadalmi csoportok, rétegek körében az alkohol-fogyasztás. Elsősorban a fiatalkori alkohol-fogyasztási szokások ismerete fontos, mivel afiatalok ivási mintázatában a kockázatos ivási módok lényegesen gyakoribbak, mint a felnőtt

populációéban, továbbá, mert a fiatalkori kockázatos ivás, túlzott alkohol-fogyasztás előre jelzi a felnőttkori túlzott alkohol-fogyasztást és kockázatos ivást, a mértéktelen alkohol-

fogyasztást.A 2003-as Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-agedChildren, EVSZ) c. nemzetközi vizsgálat magyarországi adatfelvétele alapján a 9. osztályostanulók több, mint 80%-a már kipróbált alkoholos italt.Ebben a korcsoportban a fiúk közel fele (48,3 %), a lányok több, mint negyede (27,9%) voltmár kétszer vagy többször részeg életében.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország a fiúk esetében a vizsgálat országok felsőharmadához tartozik a 2001-2002-es adatfelvétel adatai alapján; az Egyesült Királyságtagállamai (Anglia, Skócia, Wales), egyes skandináv országok (Dánia, Finnország) és két baltiköztársaság (Észtország, Litvánia) mutatnak rosszabb értékeket.Lányok esetében ugyanebben a korcsoportban jobb a helyzet, Magyarország a vizsgáltországok alsó harmadában foglal helyet.A 11. osztályos korban a két vagy többszöri lerészegedés élet-prevalencia értéke a fiúkesetében csaknem a korcsoport 2/3-ára emelkedett (63,7%), lányoknál meghaladta a 40%-ot(40,8%).Az élet-prevalencia értékek mellett a túlzott alkohol-fogyasztás gyakorisága is fontos adat afiatalkorú populáció ivási szokásainak vizsgálatakor. Az adatfelvételt megelőző 30 napban a11. osztályos fiúk több, mint fele (51,1%) fogyasztott legalább egyszer jelentős mennyiségűalkoholt (5 vagy több pohár alkohol egy alkalommal). A lányoknál ez 28,4% arányban fordultelő.A legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital-típus a tömény ital, ennél kevesebb bort

fogyasztanak a fiatalok, a legkevesebbet sört isznak.A fenti adatok egyfelől jelzik, hogy a magyar fiatalok alkohol-fogyasztási szokásai nemmutatnak kiugró eltérést az európai fiatalokéitól, a lányok esetében – európai viszonylatban –inkább kedvezőnek mondható fogyasztási mintázattal találkozunk. A fiatalok körében mértalkohol-fogyasztási trendek mindazonáltal felhívják a figyelmet a fiatalabb korosztályokfokozódó kitettségére és hatékony ifjúságvédelmi intézkedéseket tesznek indokolttá azalkohol-megelőzés területén is.



12

3.2. Az alkohol-fogyasztással kapcsolatos epidemiológiai adatok

3.2.1.

Alkohol-intoxikáció előfordulása

Az alkohol-intoxikáció az alkohol-fogyasztással összefüggő egyéni és társadalmikockázatok és terhek jelentős közvetítője. Számos kóroki tényező, halálok, kockázati tényezőelsősorban az alkohol-fogyasztás mintázatával (lerészegedések előfordulási gyakorisága,

binge drinking) van összefüggésben és kevésbé az elfogyasztott alkohol mennyiségével. Ezekközé tartoznak egyes szív- érrendszeri megbetegedések és halálokok (pl. szívritmus-zavarok),az öngyilkosság, balesetek – beleértve a háztartási, közúti és munkahelyi baleseteket is, aközrend elleni bűncselekmények, a családon belüli erőszak és általában az erőszakos

bűncselekmények, beleértve az emberölést is.A lerészegedéssel, annak egészségre és a társadalomra gyakorolt hatásaival kapcsolatos

vizsgálatok és az azokból származó adatok, ismeretek átalakították azt a korábban elterjedtfelfogást, mely szerint az alkohol-probléma kizárólagos hordozója az alkohol-függőség, ésemiatt a kezelés önmagában bármiféle megoldást jelent az alkohol-probléma társadalmikezelésére. Világossá vált, hogy károk jelentős része nem alkohol-függőktől, hanem azalkalmanként lerészegedő, többé-kevésbé rendszeres ivóktól származik, akik az egészségügyiellátórendszerben egyáltalán nem jelennek meg (leszámítva a balesetek következményeit),ivásuk problémás voltát maguk nem érzékelik. Ez az ún. prevenciós paradoxon egyikmegjelenési formája, konkrétan az alkohol-fogyasztás területén és jelentős konzekvenciáivannak a prevenciós és ártalomcsökkentési stratégiákra nézve.

Az alkohol-intoxikáció előfordulási gyakoriságának mérése a fentiek miatt számos bizonytalanságot hordoz. Becsléseket lehet tenni a lakossági ivási szokások felmérése alapjána lerészegedés bevallott gyakorisága vagy a fogyasztott alkohol-mennyiségfigyelembevételével, az egészségügyi ellátórendszeri adatok (pl. detoxikálásra felvett betegekszáma) alapján, esetleg a rendőrségi bűnügyi statisztikák adatait felhasználva.

Az nagy biztonsággal megállapítható, hogy a magyar lakosság, különösen a férfilakosság, jelentős része – közel 20%-a – nagyivónak tekinthető4,5. A nagyivás definíciója, kritériumairészletesen az Országos Epidemiológiai Központ honlapján találhatók meg, lényegében ez aférfiak esetében az előző héten legalább 14 egységnyi (1 egység= 15 gramm), vagy egy napalatt több, mint 5 egységnyi elfogyasztott alkoholt jelent.

Az alábbi táblázat (OLEF 2003 Kutatási jelentés, OEK) a férfiak körében a problémásivás előfordulási gyakoriságát mutatja be.

4

Ádány és mts: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón, Medicina, 20035 Országos Lakossági Egészségfelmérés – Kutatási jelentés, Országos Epidemiológiai Központ, 2003,www.oek.hu



13

Látható, hogy a magyar férfiak 11%-a az ivási alkalmak során nem képes kellőenkontrollálni az elfogyasztott ital mennyiségét, több, mint 6%-uk pedig egyenesenkontrollvesztésről számol be az ivási események során, a középkorú férfiak esetében ez az

arány csaknem 9% (az események elmúlt 12 hónapban történt bekövetkezésére kérdezett akérdőív). A nők esetében ez az arány a férfiaknál észleltnek a töredéke (1,4%). Optimistafeltételezéssel élve (az elmúlt 12 hónapban legfeljebb kétszer következett be kontrollvesztésaz ivási alkalom során) ez is a különböző fokú lerészegedések előfordulásának több, mintegymilliós nagyságrendjét valószínűsíti.

Ennek a számnak töredéke jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben detoxikálásiellátás miatt, nagy része feltételezhetően nem is igényel akut orvosi ellátást. Budapesten ésvonzáskörzetében például 2004-ben 4.788 detoxikálás történt (nem beleértve ebbe agyógyszer v. egyéb szer intoxikációval szövődött eseteket), 2005-ben pedig 5.0726.

3.2.2.

Alkohol-függőség előfordulása

Az alkohol-függők száma a legközvetlenebb jelzője az alkohol által okozott egyéni éstársadalmi károknak. Az alkohol-függőség az elsődleges oka a testi tünetek megjelenéséhezvezető rendszeres, jelentős mennyiségű alkohol-fogyasztásnak és oka azoknak a szűkebb(család) és tágabb közösségi károknak, amelyek az alkohol-fogyasztásból erednek.

Több módszer áll rendelkezésre az alkohol-függők számának megbecslésére, amelyannak a következménye, hogy jelenleg nincsen teljes mértékben megbízható módszerünk afüggők számának megállapítására.

A rendelkezésre álló nemzeti statisztikák 7 szerint a pszichiátriai és addiktológiaigondozókban nyilvántartott alkoholisták száma 2004-ben 33.219 volt, 2003-ban 35.072. Ez a

szám azokat az alkohol-dependens személyeket tartalmazza, akik megjelentek a gondozókbanés kezelési programban vettek részt. Ez a szám mindenütt a világon az összes alkohol-függőtöredékét teszi csak ki, az ellátórendszer hatékonyságától, működési elveitől,szervezettségétől függően kisebb-nagyobb arányban.

Éppen a fenti probléma miatt – azaz, hogy minden időpillanatban csak a valóban alkohol-függők töredéke van éppen kezelésben, gondozásban – becsléseket alkalmaznak az alkohol-függők valós számának megbecslésére. A Jellinek-képlet alapján – amely a májzsugoroshalálesetek számából, az alkoholos eredetű májzsugorok arányából az összes májzsugorközött, továbbá az alkoholbetegek körében észlelt májzsugor-kialakulási arányból és azalkohol-betegek körében észlelt össz-szövődmény arányból kalkulálja az alkohol-függők

6 Nyírő gyula Kh., Addiktológiai Osztály és Délpesti Kórház Addiktológiai Osztály szíves közlése alapján7 Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, KSH, 2004



14

számát – 2004-ben közel 700.000 (692.352 fő) volt az alkoholisták száma Magyarországon,amelyből 178.272 volt nő és 514.080 férfi. Ez a szám alacsonyabb a megelőző évekbenszámítottaknál, 2000-ben 829.008, 2003-ban 717.984 volt. 1995-ben az alkoholisták becsültszáma meghaladta az 1 millió főt, azonban a betegség-besorolási rendszer (BNO) változásamiatt ez az adat nem vethető össze az 1996 utáni adatokkal.

E kalkulációk alapján kb. 8%-nyira tehető a 15 év fölötti lakosság körében az alkohol-függők számaránya.

3.3. Az alkohol-fogyasztás által okozott egészség-terhek

A túlzott alkohol-fogyasztás bizonyítottan emeli számos megbetegedés előfordulásikockázatát és rontja annak prognózisát. Egyre bővülő epidemiológiai szakirodalom állrendelkezésünkre az alkohol-fogyasztás és egyes megbetegedések előfordulása közöttiösszefüggések kimutatásával kapcsolatosan.

Az alkohol-fogyasztás számos megbetegedés kialakulásának kockázatát növeli, azonbancsak kevés olyan kórállapot van, amely kizárólagosan az alkohol-fogyasztáshoz volnaköthető. Az epidemiológiai vizsgálatok egyre bővülő köre azonban kellő bizonyítékotszolgáltat ezeknek az összefüggéseknek a fennállására és így az alkohol egyéni és társadalmiegészség-kockázatainak értékelésére. Ezek közé a betegségek közé tartoznak – arendelkezésre álló irodalmi adatok alapján – a következők:

- emlőrák;- egyes fej-nyaki tumorok;- emésztőszervi daganatok, különösen a gyomorrák;- májrák;- coronária-betegség;- agyi érbetegségek;- májcirrhózis;- hasnyálmirigy-gyulladás;- alacsony születési súly és méhen belüli növekedési retardáció;

Az egyes konkrét megbetegedések okozta halálozási mutatókat az alábbiakbantárgyaljuk. Természetesen a halálozási adatok nem szükségszerűen tükrözik vissza amegbetegedési mutatókat, az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége, szűrési rendszerekműködtetése (pl. emlőszűrés) jelentősen befolyásolja a halálozási mutatókat. Ugyanakkor ahalálozási adatok országról országra jóval megbízhatóbbak, mint a megbetegedési adatok,

nem is minden országban állnak rendelkezésre megbízható megbetegedési adatok. Emiatt atovábbiakban, az összehasonlíthatóság érdekében, elsősorban a halálozási mutatókathasználjuk, értelemszerűen tudva azok viszonylagosságát az alkohol-probléma mértéketekintetében.

A nemzetközi szakirodalomban, az egyes betegségek kialakulásában való felelősségértékelése mellett számos megközelítés létezik az alkohol okozta betegségterhekmegbecslésére és ilyen módon országok közötti összehasonlítások megbecslésére.

A magyarországi alkohol-probléma súlyosságát jól lehet illusztrálni azzal az összevontmutatóval, amelyet az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiója is használ az alkoholokozta halálozások becslésére és országok közötti összevetések elősegítésére. Ez az összevontmutató a nyelőcső- és gégerák, az alkohol-függőség szindróma, az idült májbetegség és

májzsugor és a külső halálokokra visszavezethető halálozást foglalja magában. Ez a mutatószámos alkohol-fogyasztással szintén összefüggő halálozást nem foglal magában, önmagában



15

nem alkalmas az alkohol-fogyasztás okozta teljes társadalmi egészség-veszteség leírására,ugyanakkor hasznos eszköze az összehasonlító elemzéseknek (WHO-EURO HFA-adatbázis).

A 100.000 lakosra jutó alkoholos eredetű halálozás Magyarországon 149,55 volt 2003- ban, ugyanez a szám Csehországban 89,74, Szlovákiában 92,8 (2002-es adat), 86,54Lengyelországban, az Európai Unió 25 átlagában pedig 104,63 (beleszámítva a 2004-ben

csatlakozott országok adatait is).Százezer férfira vonatkoztatva 236,52 a 2003. évi magyarországi adat, ugyanez 138,14Csehországban, 144,44 Lengyelországban, 157,15 Szlovákiában (2002-es adat) és 171,75 akibővített EU-átlagban.

A többlet-halálozás a magyar nők esetében meg is haladja az 50%-ot ugyanezenösszehasonlításban.

A magyar adatok tehát csaknem 50%-os többlethalálozást mutatnak még a kibővítettEU-átlaghoz viszonyítva is, a teljes európai összehasonlításban csak a Szovjetunió egyes volttagköztársaságaiban rosszabb a helyzet (Baltikum országai, Ukrajna, Oroszország,Kazahsztán, Moldova).

3.3.1.

Az alkohol által okozott daganatos megbetegedések

Amint a fejezet bevezetőjében szó volt róla, nincs olyan daganatos megbetegedés,amelyet kizárólag az alkohol-fogyasztásnak tulajdoníthatnánk. Ugyanakkor tény az is, hogyaz alkohol-fogyasztás számos daganat esetében kóroki tényező. Az alkohol-fogyasztássalgyakran együtt járó dohányzás és táplálkozási zavarok hatásait is figyelembe véve az alkohol-fogyasztás önmagában is emeli ezen tumorok előfordulási gyakoriságát a populációban éskialakulásának esélyét az egyénben.

3.3.1.1. Fej-nyaki tumorok

Az ajak-, szájüregi és garatdaganatok standard halálozási aránya 100.000 lakosravonatkoztatva Magyarországon a legmagasabb az Európai Régió (EVSZ) összes országaközül8, 2003-ban elérte a 15,52-t. Ebben az évben az EU-átlag 6,89 volt (a 2004-ben belépett10 tagállam adataival visszamenőleg korrigálva), a következő legrosszabb adatokat mutatószlovák adat is csak 10,63. Korai halálozás (0-64 év) tekintetében ez az adat 13,89/100.000 fő,a férfiaknál meghaladva a 25-öt (25,3), nőknél csaknem elérve a 4-et (3,87). Minden esetben

jellemző az, hogy a magyarországi adatok kiugróan a legrosszabbak a teljes európai régióban,tendenciájukat tekintve pedig a 80-as évek óta folyamatosan emelkednek, az utóbbi négy évfolyamán a férfiaknál stagnálnak. Természetesen a dohányzás szerepe is kiemelkedő ennél a

betegség-típusnál, az alkohol-fogyasztás (különösen a tömény italoké) kóroki szerepe nem

kérdéses.

8 European Mortality Database, WHO Europe



16

3.3.1.2. Nyelőcső-daganat

A nyelőcső daganatos megbetegedési esetében szintén az alkohol-fogyasztás az egyiklegfontosabb oki tényező, elsősorban itt is a tömény italok fogyasztása. Emellett a dohányzáskóroki szerepe is ismert.

A magyarországi adatok – hasonlóan a szájüregi és garat-daganatokéihoz – Európalegrosszabb adatai közé tartoznak 9. A 100.000 lakosra jutó nyelőcső-rák eredetű halálozás6,06 volt 2003-ban, ennél a brit és a holland adatok voltak rosszabbak az EU-n belül, koraihalálozásra (0-64 év) számolva azonban a magyarországi adatok a legrosszabbak az Unióban(4,92), több, mint 30%-kal meghaladva a következő legrosszabb adatot produkáló (3,61)Egyesült Királyságot.

Férfiaknál a teljes Európai Régióban a magyar korai halálozási adatok a legijesztőbbek(9,18/100.000 fő), bár az elmúlt évtized adatai lassú javulást mutatnak.

9 European Mortality Database, WHO Europe

0

5

10

15

20

25

30

1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010

Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia EU 25

SMR(0-64), férfiak, Az ajak, szájüreg és



17

Nők esetében nem ennyire rossz a helyzet, itt több uniós tagállam (Egyesült Királyság,Hollandia, Írország, Luxemburg) és egyes volt-szovjet közép-ázsiai köztársaságok ismagasabb halálozási arányszámot mutatnak. A tendenciát tekintve azonban érzékelhető, hogy

a brit adatok az elmúlt évtizedben javultak, a hollandok stagnáltak, míg a magyarországiakdinamikusan romlottak.

3.3.1.3. Gyomorrák

A gyomorrák halálozás tekintetében az EU-országok felső harmadában vanMagyarország, 2002-ben a 100.000 főre jutó SMR 16,7 volt. Ennél magasabb értéket az EU-n

belül a balti köztársaságok és Portugália mutatott. A legrosszabb mutatókkal e betegség-csoport vonatkozásában a volt-szovjet köztársaságok rendelkeznek. Ugyanilyen rangsorállítható fel a férfiak és nők korai (0-64 év) gyomorrák-halálozása alapján.

3.3.1.4. Májrák

A máj és intrahepatikus epeutak rosszindulatú megbetegedéseinek hátterében aleggyakoribb ok az alkoholos májcirrhózis, illetve a vírusos májgyulladás (B és C) miattkialakuló májcirrhózis.

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010

Csehország Franciaország Magyarország Lengyelország Szlovákia Egyesült Királyság EU 25

SDR(0-64) férfiak, nyelőcsőrák,100.000 főre



19

legmagasabb Hollandiában volt (2003-ban 31,67/100.000 lakos), Magyarország az Unión belül a második legmagasabb arányszámot mutatta 2003-ban (31,22)12.

Vélhetően az emlőrák halálozás az, ahol az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége és a

hatékonyan működő szűrési programok a leginkább hatással vannak a halálozási mutatókra.Ebből a szempontból rossz holland adatok nehezen magyarázhatók.

3.3.2. Az alkohol által okozott szív-érrendszeri megbetegedések

A szív- érrendszeri megbetegedések esetében az alkohol-fogyasztás szerepe eltérőnektűnik a daganatos megbetegedések esetében észleltektől. Számos tanulmány eredménye voltaz, hogy kis-mennyiségű alkohol rendszeres – naponta-kétnaponta egy ital – fogyasztása(legfeljebb napi 25 ml tiszta alkoholnak megfelelő szeszes ital férfiaknál, 20 ml nőknél)kardioprotektív hatású. Ez a védő hatás a 40 év fölötti korcsoportban volt észlelhető, mivel aszív-érrendszeri megbetegedések is ebben a korcsoportban fordulnak elő.

Az utóbbi időben azonban olyan tanulmányok is megjelentek, amelyek megkérdőjelezika kis mennyiségű alkohol-fogyasztás kardioprotektív hatását, a védő hatást egyszerűen tévesmintavételnek tulajdonítva13. A kutatócsoport 54, e témában publikált tanulmány meta-analízisét végezte el. Megállapították, hogy a legtöbb vizsgálatban az absztinensekcsoportjában benne hagyták azokat a személyeket is, akik betegség vagy idős koruk miatt avizsgálatot megelőzően rövid idővel hagyták abba az alkohol-fogyasztást. Azok a vizsgálatok,amelyek ezt a hibát nem követték el, azaz az absztinensek közé csak a valóban hosszú idejeabsztinenseket sorolták, nem tudták egyértelműen igazolni az alkohol-fogyasztás szív-érrendszeri védő hatását.

12

European Mortality Database, WHO Europe13 Fillmore et al: Moderate alcohol use and reduced mortality risk: Systematic error in prospective studies,Addiction Research and Theory, Vol 14, 2, April 2006

10

20

30

40

50

1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010

Csehország Franciaország Németország Magyarország Lettország Hollandia Lengyelország Szlovákia Spanyolország Egyesült Királyság EU 25

SDR, nők, emlőrák 100.000 főre



20

A protektívnek vélt mennyiség fölött azonban mindenképpen az alkohol-fogyasztásnegatív hatásai dominálnak, különösen veszélyes az egyszerre nagyobb mennyiségformájában való fogyasztás (ún. binge drinking). A szív-érrendszeri betegségek közül acerebrovascularis betegségek asszociálódása az alkohol-fogyasztással a legjellemzőbb.

3.3.2.1. Agyi érbetegségek

Európai uniós összehasonlításban a magyarországi adatok a legmagasabbak közétartoznak, a 100.000 lakosra jutó agyi érbetegség eredetű standard halálozása 134,59 volt2003-ban. Ennél magasabb szám csak Észtországban és Lettországban volt észlelhető. Az1990-es évek elején még a cseh és portugál adatok is magasabbak voltak amagyarországiakénál, de az egyébként minden országban észlelhető csökkenő tendencia ittkifejezettebb volt, Magyarországot csak a két említett balti köztársaság előzi meg az agyi ér-eredetű halálozási listán. Korai halálozásban ugyanez a sorrend, csakúgy, mint a férfiak és anők külön mért korai (0-64 év) korai halálozása esetében.

0

10

20

30

40

50

60

70

1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010

Czech RepublicEstoniaFranceGermanyHungaryLatvia

LithuaniaPolandPortugalSlovakiaSloveniaEU members since May 2004

SDR(0-64), Cerebrovascular diseases, per 100000

Természetesen itt is figyelembe kell venni, hogy az egészségügyi ellátórendszerfejlettsége (különösen a sürgősségi ellátás és a korai adekvát intervenció elérhetősége)meghatározó a már kialakult agyi érbetegség fatális következményének megelőzésében, amortalitási adatok összevetése a magyarhoz hasonló fejlettségű ellátórendszerrel rendelkezőországokéval (pl. Csehország, Lengyelország, Szlovákia) azonban mindenképpen informatív.Az Európai Régió keleti országaiban (volt-Szovjetunió, balkáni államok) az EU mindentagállamánál jóval magasabb halálozási adatokat látni, ennek összetevői a magas előfordulásúkockázati magatartás, továbbá a viszonylagosan fejletlen egészségügyi ellátórendszer.

A következő ábra Magyarország régióit hasonlítja össze agyi éreredetű halálozás

szempontjából.



21

3.3.3. Az alkohol által okozott neuro-pszichiátriai megbetegedések

Az alkohol közvetlen neurotoxikus hatása bizonyított. Emellett azonban az alkohol általokozott idegrendszeri eltérések a túlzott alkohol-fogyasztás miatti táplálkozási és felszívódásizavarok következményeiként is létrejöhetnek. Az alkohol-fogyasztás miatti neuro-

pszichiátriai kórképek közül az akut alkohol-intoxikáció és az alkohol-függőség előfordulásátmár tárgyaltuk, a következőkben csak a legsúlyosabb eltéréseket említjük részletesebben.

3.3.3.1 Delirium tremens

Az alkohol-megvonás következtében kialakuló delírium a leggyakoribb alkoholoseredetű pszichózis, az alkoholbetegek 10-15%-ában kialakul. Hazai előfordulásának pontosadatai nehezen becsülhetőek, mivel nem ritkán belgyógyászati osztályon, baleseti sebészetiosztályon, intenzív osztályon stb. alakul ki a kórkép, ahol azután nem delírium diagnózissalírják ki a beteget, nem ritkán nem is szerepel külön kórismeként a zárójelentés diagnózisaiközött. Különösen jellemző ez a nem teljesen kialakult delíriumokra.

3.3.3.2. Alkoholos pszichózis

Az alkoholos pszichózisok számát a pszichiátriai gondozók és pszichiátriai osztályokéves jelentései alapján adjuk meg14. A gondozókban 246 főt kezeltek alkoholos pszichózismiatt, pszichiátriai osztályokon pedig 333 főt. Nem ismeretes az átfedés a két csoport között.A lehetséges legnagyobb számmal számolva (579) a 100.000 főre jutó incidencia 5,8 körüli.A WHO adatai15 szerint ez a szám Szlovákiában 130 körüli (129,91), Csehországban 64,72,Lengyelországban 167,36, Németországban 311,66. A jelentős variancia oka a diagnózisfelállításában keresendő, nem valószínű, hogy e szövődmény megjelenési gyakorisága ekkora(akár 50-szeres) különbségeket okozna. Magyarországon a finanszírozási rendszer anomáliáiokai lehetnek az alkoholos pszichózis alacsony diagnózis-arányának.

14 Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH15 WHO Europe, Health for All Database, 2006

<= 45 <= 40 <= 35 <= 30 <= 25 Nincs adat

Min = 20

SMR(0-64), Cerebrovasculáris betegségek, 100.000 főrerégiónként

2003 Magyarország 29.65



22

További gyakori kórképek az alkoholos személyiségváltozás, az alkoholos dementia-szindróma, a Wernicke-Korsakow-szindróma, a neuropathiás kórképek mind viszonylaggyakori kísérői a krónikus alkohol-fogyasztásnak. Ezek részletesen nem kerülnek említésre.

3.3.4. Az alkohol-fogyasztás okozta emésztőszervi megbetegedések

3.3.4.1. Alkoholos májcirrhosis

A májzsugor-halálozás az egyik legérzékenyebb indikátora az alkohol-fogyasztás okoztaegészség-károknak. Az alábbi ábra a magyarországi adatokat mutatja (korai halálozás,mindkét nemre, 47,57 2003-ban) az Európai Unió többi 24 tagországával összehasonlítva. Akülönbség több, mint kétszeres a következő legmagasabb adatot mutató tagországhoz képestis. Hasonló arányok figyelhetőek meg mind a férfiak, mind a nők összesített és koraihalálozásának vonatkozásában. A teljes Európai Régióban a magyarországihoz hasonlókiugróan magas májzsugor-halálozást csak Románia és Moldova mutat, illetve egyes közép-ázsiai köztársaságok a nők halálozása vonatkozásában16.

Régóta ismert ez az anomália, azaz, hogy a magyarországi alkohol-fogyasztási adatok(még a becsült illegális előállítást is hozzáadva) nincsenek arányban a súlyos májcirrhózis-megbetegedési és halálozási mutatókkal. Több kutató felveti17, hogy az illegálisan előállítottés elfogyasztott alkoholos italok gyenge minősége az előállítás során bekerülő vagy keletkezőszennyező anyagok felelősek a többlet-halálozásokért. Erre utaló kutatási adatok már

16

Szükséges megjegyezni, hogy 1996. január 1-től a BNO X. revíziója miatt a betegcsoportokba sorolhatóságfeltételei változtakt, az adatok összevethetősége a korábbi évekével csak korlátozottan lehetséges.17 Ádány és munkatársai: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón, Medicina, 2003

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010

Magyarország

SMR(0-64), Krónikus májbetegség éscirrhózis, 100.000 főre



23

rendelkezésre állnak, nyilván további kutatások szükségesek a részletes magyarázathoz (l.2.1.3. szakaszban).

A magyarországi régiók szerinti megoszlásban az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régió vezet, a nők esetében alig vannak regionális különbségek. A megyék közülSzabolcs-Szatmár-Bereg és Zala a leginkább sújtott, az adott régiók többi megyéi azonban

jobb adatokat mutatva a régió átlagát javították.

A krónikus májbetegségek elterjedtségének sajátos indikátora az, hogy a donornakalkalmas személyek esetében végzett állapotfelmérések alapján a nemzetközi átlagnál jóvalalacsonyabb az épnek (átültethetőnek) talált májak száma. Az ország keleti részén aligtalálnak a transzplantációval foglalkozó szakemberek az erre alkalmas (balesetet szenvedettstb.) donorok között ép májat.

Az alkohol okozta emésztőszervi megbetegedések között mindenképpen megemlítendőaz akut és krónikus pancreatitis, részben azért, mert az akut formának közvetlenül életetfenyegető szövődményei lehetnek, részben pedig azért, mert az idült hasnyálmirigy-gyulladáskiinduló állapota lehet az előbbiekben említett pancreas-ráknak, ill. másodlagoscukorbetegséget okozva rontja a betegek életesélyeit.

3.3.5. Az alkohol okozta terhességi szövődmények

Az anya alkohol-fogyasztása a terhesség során kockázati tényezője a koraszülésnek és azalacsony születési súlynak, továbbá az intrauterin magzati retardációnak. Az ábra amagyarországi élveszülések körében a 2.500 grammos vagy azt meghaladó születési súlyú

újszülöttek százalékos arányát mutatja. A magyar adatok 91,5% körüliek, azaz az újszülöttek8,5%-a volt 2.500 gramm alatt. Ez a 91,5%-os adat az EU-ban a legalacsonyabbnak számít, a

<= 120 <= 110 <= 100 <= 90 <= 80 No data

Min = 70

SMR, férfiak, Chronikus májbetegség és cirrhózis, 100.000 főre

2002 Magyarország 85.98



24

többi uniós tagállam adatai 92,5-96% közöttiek (azaz az alacsony súlyú újszülöttek aránya 4-7,5 % közötti).

A környező országok között a romániai és bulgáriai adatok rosszabbak a magyaradatoknál. Természetesen ez az adat sem független a terhesgondozás hatékonyságától, az élve

megszületett kis súlyú újszülöttek számarányától. Ugyanakkor az alacsony súly kockázatitényezőjeként a terhességi alkohol-fogyasztás hatásait nem lehet elhanyagolni.

3.3.6. Alkohol szerepe a balesetekben

Az alkohol-fogyasztás a közlekedési balesetek egyik legfontosabb kockázatitényezője.

Az ismertté vált ittas vezetéses bűnelkövetők száma 2003-ban 12.052 volt, 2004-benez a szám 13.001-ig emelkedett (ERÜBS). Országos átlagban az ittas vezetések számaránya aközlekedési bűncselekmények számához viszonyítva 0,68 volt 2004-ben, Közép-Magyarországon ez az arány 0,66, Észak-Magyarországon 0,70 fölötti, a Dél-Alföldön 0,72

fölötti, azaz az ittas vezetéses közúti bűncselekmények aránya, súlya az ország egyesrégióiban jelentősen meghaladja az országos átlagot (ERÜBS).

Ez a régiónkénti eltérés megjelenik az ittasan okozott baleseteknek az összesközlekedési balesethez viszonyított számarányában (l. 2.3.6.1.) is, tehát az ittasságkövetkeztében megvalósuló közúti bűnelkövetések magasabb aránya az érintett régiókban azittasság által okozott balesetek magasabb számarányával is együtt jár. Az OLEF 2003Kutatási jelentéséből kiderül, hogy a magyar férfiak több, mint 5%-a az adatfelvételtmegelőző egy évben legalább egyszer ittasan vezetett. Ez évi egyszeri alkalmat feltételezve ésaz aktívabb, fiatalabb korcsoport nagyobb arányával történő korrekció nélkül is minimum400-500.000 ittas vezetéses alkalmat jelent évente.

89

90

91

92

93

94

95

96

97

1970 1980 1990 2000 2010

Bulgária Csehország Észtország Magyarország Lettország Litvánia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia EU 25

2.500 g vagy nagyobb újszülöttek az összes %-ában (3 éves mozgóátlag)



25

Ismeretes ugyanakkor, hogy az adatfelvétel technikája inkább alulméri a problémásmagatartásokat. Mindehhez hozzáadva a nők jóval alacsonyabb adatait (0,7% a teljes felnőttnői lakosság körében, de 1,7% a fiatal nők körében) az ittas vezetési események számameghaladja a 600.000-et (továbbra is évi egy alkalmat feltételezve a bevallóknál). Figyelembevéve az évi 13.000 körüli eljárás-számot, ez legfeljebb 2% körüli (legoptimistábbfeltételezésekkel élve) felderítési arányt jelent. A valós számok ennél jóval alacsonyabbaklehetnek.

3.3.6.1. Közlekedési balesetek

Magyarországon évente kb. 20.000 közlekedési baleset történik. A közúti balesetekszáma az 1990-es évek elején volt a legmagasabb, csaknem elérte a 28.000-et (27.801). 2000-re ez a szám kb. 10 ezerrel csökkent, az elmúlt években azonban évről évre növekszik, 2003-

ban 19.976, 2004-ben 20.957 volt, ebből 1.168 halálos ( Egészségügyi Statisztikai Évkönyv,2004).

Az országos átlag 207,3 közlekedési baleset/100.000 fő volt, régiónként jelentőseltérést mutatva. A legmagasabb Közép-Magyarországon volt (234,4), a legalacsonyabbÉszak-Magyarországon (179,0) és a Dél-Alföldön (189,2). Ez a szám összefügg az adottterület motorizációjának szintjével és az átmenő forgalommal is.

Az ittasan okozott közlekedési balesetek száma 2004-ben 2.909 volt, ebből 177

halálos és 1.066 súlyos sérüléses. Az ittasan okozott közúti balesetek aránya jelentősen eltér a100.000 főre jutó közlekedési balesetek számától. A legalacsonyabb ez Közép-Magyarországon, ahol 100 közúti balesetből 8-at okoz ittas vezetés, a legmagasabb viszontÉszak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon (18,0, ill. 18.1), valamint Dél-Alföldön(17,5).

3.3.6.2. Munkahelyi balesetek

A munkahelyi balesetek alkohollal való összefüggéséről nincs megbízhatómagyarországi adat. Ennek oka kettős: egyfelől a jogi helyzet rendezetlen, a kilégzésesalkoholteszt, ill. szükség esetén a vérvétel elvégzésére a munkáltató jogosultsága nemegyértelmű, továbbá a már megtörtént baleset esetén mind a munkavállaló, mind a munkáltatóérdeke az alkoholos eredet rejtése.

3.3.7. Alkohol és öngyilkosság

Bizonyított, hogy a túlzott alkohol-fogyasztás emeli az öngyilkosság elkövetésének és befejezésének kockázatát. Elsősorban a lerészegedés gyakorisága az a tényező, amely akockázat-emelkedést befolyásolja, ennél kisebb mértékben az elfogyasztott alkohol össz-mennyisége. Populációs szintű vizsgálatok az egy főre jutó fogyasztás és az öngyilkosságokszámának növekedése közti összefüggést igazolták, bár az alkohol-fogyasztás növekedésével

járó elkövetés-szám növekedés elsősorban azokban a kultúrákban volt jellemző, amelyek a

lerészegedéssel járó ivási mintázatot mutatják (pl. északi országok)

18

.18 Babor et al.: Alcohol: No Ordinary Commodity, Oxford University Press, 2003



26

Rihmer és munkatársai19 2002 és 2004 között végzett vizsgálatukban az öngyilkosokközött az alkoholt túlzott mértékben fogyasztók és alkohol-függők arányát háromszormagasabbnak (27,8%) találták, mint a hasonló paraméterekkel rendelkező nem-suicidcsoportban. Balázs és munkatársai 2003-ban közölt cikkükben 100 öngyilkossággalkísérletező személy körében 55%-ban találtak alkoholizmust.20

Magyarország hosszú ideig világelső volt az öngyilkosságok számában. Ez a helyzetaz elmúlt 15 évben folyamatos, lassú javulást mutat. 2003-ban az EU-tagországok közülLitvánia (41,07) és Szlovénia (25) is magasabb értékeket mutatott, mint Magyarország(24,81)21. Az Európai Régióban a volt-szovjet köztársaságok közül többnek is rosszabbértékei vannak, mint Magyarországnak (Fehéroroszország, Oroszország, Kazahsztán). Ez asorrend mind a nők, mind a férfiak öngyilkosságai esetében hasonlóan fennáll, csakúgy, minta 0-64 éves korcsoport öngyilkossági halálozását vizsgálva.

Az öngyilkosságok számának csökkenésében számos tényező játszik szerepet. Adepresszió mind gyakoribb felismerése és adekvát gyógyszeres és pszichoterápiája, atársadalmi-gazdasági környezet változása okai a helyzet javulásának. A továbbra is magas egy

főre jutó alkohol-fogyasztás és a rendszeresen lerészegedők magas aránya azonban jelentősmértékben hozzájárulnak a nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas öngyilkosságiadatokhoz.

Magyarországon belül jelentős regionális eltérések észlelhetőek az öngyilkosságbóleredő halálozások előfordulásában. Nyugat-Magyarországon ez az adat 2003-ban 17,18 volt, a

19 Rihmer et al.: Risk factors for suicide in a society in transition: A case Control psychological autopsy study in

Hungary, in preparation20 Balázs et al. J Affect Disord 2003, 76:113-11921 WHO Mortality Database, WHO Europe

0

10

20

30

40

50

1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010

Csehország Észtország Finnország Németország Magyarország Lettország Litvánia Lengyelország Portugália Szlovákia Szlovénia EU 25

SMR, öngyilkosság és önsértés 100.000 főre



27

Dél-Alföldön ennek csaknem a kétszerese (33,95). Ez a nagyjából kétszeres különbség a nőkés a férfiak adataira is igaz.

3.3.8. Alkohol és erőszakos halálozás

Az alkohol-fogyasztás és az erőszakos cselekmények közötti kapcsolat fennállásáraszámos bizonyíték van. Az alkohol-fogyasztás mértéke és az erőszakos cselekményekben valórészvétel között gyakorlatilag lineáris az összefüggés. Az erőszakos cselekményekben valórészvétel (akár aktív, akár szenvedő félként) kockázatát elsősorban a lerészegedésekgyakoriság emeli. Kutatók a lerészegedés gyakoriságát nagyobb kockázati tényezőnektalálták, mint az alkohol-fogyasztás össz-mennyiségét22. Populációs vizsgálatok is igazolnilátszanak az egy főre jutó fogyasztás mértékének emelkedése és az erőszakos cselekményekszáma közötti összefüggést, elsősorban azokban az országokban, ahol az alkohol-fogyasztásgyakori lerészegedések formájában történik meg. Az alkohol és az erőszakos

bűncselekmények összefüggéseit a következő fejezetben tárgyaljuk.

3.4. Az alkohol-fogyasztás közvetlen társadalmi kárai

3.4.1.

Erőszakos bűncselekmények és a közrend megzavarása alkohol-fogyasztás miatt

A túlzott alkohol-fogyasztás miatti társadalmi károk egyik jelentős összetevője azalkohol-fogyasztásból eredő vagy azzal szorosan összefüggő különböző bűncselekmények ésszabálysértések köre. Ide tartoznak az ittas vezetés és az ittasság miatti közlekedési balesetekis, de ezeket a probléma sajátosságai, társadalmi veszélyessége, a nemzetköziszakirodalomban elfoglalt helye, a hatékony intervenciók eltérő megközelítései miatt különcélszerű tárgyalni.

Az OLEF 2003-as adatfelvétele során a megkérdezett férfiak jelentős része számolt belegalább egyszeri vitáról, veszekedésről (18,9%, de fiatalokon 20% fölött), tettlegességről(fiatal férfiak 5,4%-a), sérülésről vagy egyéb anyagi természetű kárról az adatfelvételtmegelőző egy év során.

22 Wells et al.: Alcohol-related aggression in the general population. Journal of Studies on Alcohol, 2000, 61,626-632.



28

Önmagában ez a szám valószínűsíti az alkohol-fogyasztással összefüggő jogsértésekmagas számát, amely tükröződik a bűnüldözési statisztikákban is.

2003-ban 118.030 bűnelkövető vált ismertté a bűnüldöző szervek számára, 2004-benez a szám 129.987-re emelkedett. Az ERÜBS adatai alapján 2003-ban a 118.030 bűnelkövetőesetében az alkohol hatása 22.019 személy esetében szerepelt oksági tényezőként, ez 18,6%,2004-ben a 129.987 elkövetőből 24.042 személy esetében volt oki kapcsolat az alkohol-fogyasztás és a bűncselekmény elkövetése közt, ez 18,5%. Elmondható, hogy az összes

bűnelkövető csaknem 20%-a (minden ötödik) esetében az alkohol oki tényezőként jelent mega bűnelkövetés hátterében. A bűncselekmény-típusok szerint ide tartozónak tekinthetőkértelemszerűen a közlekedési jellegű bűncselekményeken túl a személy elleni

bűncselekmények (emberölés és különböző súlyosságú testi sértések, a közrend elleni bűncselekmények, pl. garázdaság )

Az ún. objektív (környezeti) okok közül az alkoholista családi környezet 2003-ban483 esetben volt azonosítható a bűnelkövetőknél, 2004-ben 465 esetben. Feltételezhetjük,hogy a többi objektív ok hátterének jelentős részében (pl. családi probléma, iskolai, lakóhelyi

konfliktusok, munkahelyi gondok, rossz baráti környezet, dezorganizált család, durva szülői bánásmód stb.) is szerepe van a mértéktelen alkohol-fogyasztásnak; ismert, hogy mindezenkockázati tényezők bizonyítottan alkohol-hátterűek, az arányszám országonként, kultúránkéntmás és más.

A szubjektív (személyes) okok közül az iszákos életmód 2003-ban 1.821 esetben voltoksági tényező, 2004-ben 1.832 esetben. A szubjektív tényezők között is számos olyantovábbi van (kóros elmeállapot, agresszivitás, figyelmetlenség, fegyelmezetlenség,munkakerülő életmód stb.) amelyek hátterében a rendszeres, túlzott alkohol-fogyasztás vagyalkohol-függőség állhat, bár erre vonatkozóan nincsenek konkrét hazai bűnözési statisztikaiadatok.

3.4.2. Alkohol okozta családi problémák

Hétköznapi tapasztalat, hogy a túlzott alkohol-fogyasztás negatívan befolyásolja acsaládi élet számos aspektusát, a problémás vagy súlyos ivó személyek családjában gyakoribba válás és a gyermekek elhanyagolása. Nehéz ugyanakkor mindezeket tudományos igényűvizsgálatokkal egyértelműen bizonyítani a problémák rejtett volta miatt. Nincs vagy csakkevés jól megtervezett epidemiológiai vizsgálat áll rendelkezésre ezen a területen.

3.4.2.1. Válások

Több vizsgálat igazolta, hogy a túlzott alkohol-fogyasztás gyakrabban jár együttválással, mint a mérsékelt alkohol-fogyasztás. Egyes vizsgálatok azt is igazolták, hogy atúlzott alkohol-fogyasztás emeli a válás vagy a különélés kockázatát nem-ivókhozviszonyítva. Azt is kimutatták, hogy a férj túlzott alkohol-fogyasztása valószínűbbé teszi aházasságon belüli erőszakot. Mindezek a bizonyítékok amellett szólnak, hogy az alkoholokozta társadalmi károk a családok dezintegrációján keresztül is működnek, a túlzott alkohol-fogyasztás és annak terjedése a társadalom alapvető építőelemét kérdőjelezi meg.

3.4.2.2. Gyermek-abúzus

Az utóbbi időben világszerte több vizsgálat igazolta, hogy a súlyos ivók családjábangyakoribb a gyermekbántalmazás, bár közvetlen dózis-következmény összefüggést nemtudtak igazolni. A hazai vizsgálatok közül említésre érdemes Elekes és Paksi tanulmánya agyermekvédelmi gondoskodásban részesülő fiatalokról. Kimutatható volt, hogy a



29

gyermekotthonban elhelyezett fiatalok vér szerinti családjában az országos átlagot meghaladómértékben – több, mint 40%-uk esetében – volt legalább egy nagyivó a családban.

3.4.3. Alkohol és munkahelyi problémák

Bizonyított, hogy az alkohol-fogyasztás kapcsolatban van a munkahelyi problémákmegjelenésével. A munkahelyi hiányzások, a munkahely elhagyása, fegyelmi problémák,esetlegesen lopások előfordulása, ill. általában véve az alacsony munkahelyi morálösszefüggésbe hozható az egyén alkohol-fogyasztásával, ill. a munkavállalók körében anagyivók számával. Az összefüggés ugyanakkor gyenge, mivel a fenti problémák megjelenésiesélyét számos egyéb tényező is növelheti (munka jellege, munkahelyi stressz és munkahelyikörnyezet, stb.), amelyek ráadásul önmagukban is növelhetik a problémás alkohol-fogyasztásmegjelenésének esélyét.

3.4.4. Az alkohollal kapcsolatos illegális gazdasági tevékenységek és szervezett bűnözés

Illegális alkoholkészítés, beszerzés, árusítás – pl. tiltott pálinkafőzés, borhamisítás,csempészet, alkalmi árusítás („bögrecsárdák”) – itt az intézkedések multifunkcionálisaklehetnek – pl. a hozzáférés korlátozása, minőségi fogyasztóvédelem, bűnmegelőzés, stb. –nem is beszélve az állami pénzügyi érdekek védelméről.



30

4. Válaszok az alkohol-problémára Magyarországon

4.1. Az alkohol-probléma kezelését szolgáló reguláció, jogszabályi

környezet – lakossági szintű intézkedések

A korábban vagy másutt, más országokban hatékonynak bizonyult törvények ésrendszabályok megalkotása és érvényesítése az alkoholpolitika egyik fő célja. AzEgészségügyi Világszervezet 2004 évi Alkohol-politikai Jelentése23 megállapítja többekközött, hogy:

• „a legtöbb bizonyíték a közpolitika hatékonyságára az alkohol-tartalmú italokforgalmának ár-érzékenységére vonatkozóan gyűlt össze, az alkohol-tartalmúitalok iránti kereslet érzékenyen reagál az árváltozásokra, vagyis, ha az áremelkedik, a kereslet csökken és fordítva;

• a nagyivókról bebizonyosodott, hogy az alkohol-politikai intézkedések hatásosakezen a csoporton, beleértve az árképzést, az alkohol-tartalmú italokelérhetőségének korlátozását és egyéb alkohollal kapcsolatos szabályozásokat;

• az alkohol-politika, amely az elérhetőség korlátozásán, a fiatalkori ivás befolyásolásán keresztül befolyásolja az ivási szokásokat, valószínűbben csökkentiaz egyes ivási szokásokhoz köthető károkat…”

A meglévő tiltások és korlátozások betartatása tehát bizonyítottan hatékony megelőzésimód. Ezekhez a tevékenységekhez a szükséges ellenőrzési és végrehajtási akciók során más

programformák kapcsolhatók (pl. médiakampányok, elterelési beavatkozások, stb.). A hazaialkoholpolitikában a meglévő szabályok betartatása nagy lehetőség, s ehhez a különféle

érdekelt partnerekkel (civilszervezetek, alkoholipar, stb.) érdemes együttműködni. Ezek közüla legfontosabbak: a fiatalkorúak és ittas személyek kiszolgálásának tilalma, családon belülierőszak esetén az alkohol-fogyasztás szerepének tisztázása, kezelési elem beépítése aszankció-rendszerbe, akár alternatív (választható) büntetési formaként, a munkahelyi,munkavégzés közbeni alkohol-fogyasztási tilalom betartatása a munkahelyi alkohol- ésdrogpolitikák elemeként, együtt a korai kezelésbe vételi és támogató programokkal. Emellettlényeges a legálisan árusított alkohol-tartalmú termékek rendszeres minőség-ellenőrzése,fogyasztóvédelmi aspektusok erőteljesebb képviselete, a termelői felelősség hatékonyérvényesítése a minőségi követelményeknek nem megfelelő termékek előállítása esetén.

Hatékony eszköz lehet a forgalmazó felelősségének fokozottabb érvényesítése az alkohol-elárusítás szabályainak megszegése, az abból adódó egyéni és társadalmi károk megjelenése

és kompenzálása során.Számos törvényből és rendszabályból következhet alkoholforgalmazási, reklámozási vagy

fogyasztási tilalom, és ezek betartatása prevenciós értékű lehet (pl. ifjúsági rendezvényekszínterei, gyermekvédelem italozó szülőkkel szemben, stb.).

Ugyanakkor ez nem egyszerű kérdés. Jogi előkészítő munka, költségszámítások,módszertani előkészületek szükségesek, számos akadály merülhet fel (pl. infrastrukturálishiányok, stb.).

23 Global Status Report: Alcohol Policy, WHO, Department of Mental Health and Substance Abuse, Geneva,2004



31

Mai ismereteink szerint (ld. ehhez a mellékelt háttéranyagot) a népegészségügyi szintenleghatékonyabb alkohol-politikai módszer az adópolitika, valamint a hozzáférés, elérhetőségkorlátozása.

4.1.1

Adópolitika és árképzésBevált módszere az ár-ill. adópolitikának az egészség érdekeit is figyelembe vevő

kialakítása. Ezt szokták a kereslet-csökkentéshez is sorolni, mert a vásárlási ill. fogyasztásidöntésekben megváltoztatja a prioritási viszonyokat, s az egyén saját döntése alapján vásárolés fogyaszt kevesebbet. „Az alkohol adóztatása hatékony módszer a fogyasztás csökkentésére,különösen az ár-érzékenyebb fiatal fogyasztók körében. Az adók emelése bizonyítottan képescsökkenteni a közúti balesetek számát, a cirrhózis okozta halálozások gyakoriságát, azerőszakkal kapcsolatos problémákat és a szexuálisan terjedő betegségek gyakoriságát.”24

Az alkohol-termékekből befolyó jövedéki adó mennyiségét az alábbi táblázat mutatja.

Jövedéki adó bevételekfolyó áron mFt

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005Motorbenzin 141 073 164 893 166 509 173 153 189 034 200 020 201 106 206 756Gázolaj 118 142 162 017 172 277 182 760 196 926 210 200 222 829 248 272Üzemanyagok összesen 259 388 327 109 339 865 357 638 387 881 412 189 428 392 458 398

Sör 25 214 23 957 26 168 27 014 29 177 29 979 32 759 31 232

Pezsgő 447 1 576 1 475 1 604 1 708 1 513 1 664 1 647Gyümölcspálinka,

borpárlat 3 528 4 101 4 162 4 296 4 285 4 331 127Köztes alkoholtermék 580 654 675 713 693 608 663 643Egyéb alkoholtermékek(etilalkohol) 15 764 16 368 20 289 20 599 22 181 23 729 31 429 34 800

Szőlőbor 456 1 138 1 229 1 004 1 494 1 367

Alkohol összesen 45 533 46 656 52 780 55 370 59 274 61 165 68 136 69 716Dohánygyártmányokösszesen 68 591 98550 102 478 111 791 126 543 221 238 187 101 191 809

Egyéb 1 638 2 192 3 091 1 538 1 308 1 406 760 531

Összesen 374 977 474 308 498 214 526 337 575 006 695 998 684 389 720 454

A 2005-ös év folyamán az alkohol-termékekből befolyó jövedéki adó valamivel 70milliárd Ft alatt maradt, amelynek kb. a fele a tömény italokból adódott (34,8 MrdFt), közelekkora volt a sörökből befolyó jövedéki adó is. Az EU-csatlakozással egyes alkohol-termékekdefiníciója megváltozott, ezért szűnik meg 2004-től a gyümölcspálinka, borpárlat típusútermékekből befolyó adó, és nő meg hirtelen az egyéb alkohol-termékek, etilalkoholkategóriából befolyó adó mennyisége. Az összes jövedéki termékből (üzemanyagok, alkohol,dohánytermékek, egyéb) származó bevételekből az alkohol részesedése a 10%-ot sem éri el(kevesebb, mint 70 MrdFt az összesen több, mint 720 Mrd-ból) azaz az összes jövedéki adó9,7%-át szedi be a költségvetés alkoholos italokból.

24 Barta J.- Kopik Tamás: Adópolitikai áttekintés 2006.



32

A következő táblázat a beszedett jövedéki adó alapjául szolgáló alkohol-mennyiségetmutatja be idősorban. Egyes italok esetében (sör, tömények) a hektoliterfok a megadottmértékegység, a boroknál a pontos koncentrációtól függetlenül literben adja meg a táblázat azadóalap-mennyiséget.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Sör 88 471 76 785 78 347 76 965 79 937 82 135 77 998 74 362 ezer HLB

Pezsgő 7 24 21 21 22 19 18 18 ezer literGyümölcspálinka,

borpárlat 3 637 3 661 3 330 3 125 2 828 2 594 ezer hlfKöztesalkoholtermék 7 260 7 370 6 913 6 711 6 027 5 287 5 022 4 858 ezer literEgyéb alkohol-termékek(etilalkohol) 12 413 11 692 13 526 12 955 13 282 14 209 16 369 18 125 ezer hlf

Szőlőbor 91 296 227 597 227 281 207 335 180 180 171 215 ezer liter

Az idősorokból látható, hogy a tömény ital fogyasztás nagyjából változatlan mennyiségű(2004 előtt a gyümölcspálinka, borpárlat sort is hozzáadandó), míg a sör-fogyasztásmennyisége a 2003-as csúcs után évről évre csökkent.

„Számos tanulmány született az alkohol-fogyasztás és az adózás/a termékárakváltozásainak kölcsönhatásáról, azaz a termékek árrugalmasságáról. Elemzések elsősorban afejlett országokra vonatkozóan kimutatták, hogy a sör vonatkozásában 1%-os áremelés 0,3%-os fogyasztáscsökkentést okoz, míg a bornál ez a fogyasztáscsökkenés 1%-os és a töményitaloknál 1,5%-os.25”. A fiatalok esetében az árérzékenység kifejezett, viszont mástanulmányok kimutatták, hogy az alacsonyabb árkategóriájú termékek (pl. sör) áránakemelkedése kevésbé csökkenti a fogyasztást.26

A szeszes italok adótartalma egyes országokban hagyományosan magas, az adórendszeralkalmas lehet a vásárlási, fogyasztási szokások befolyásolására, a fogyasztási mintázatkedvező irányú befolyásolására. Az EU vonatkozó szabályozását, ill. Magyarország éskörnyező EU-tagállamok alkohollal kapcsolatos adópolitikáját részletesen a mellékeltAdópolitikai áttekintésben (Dr. Barta Judit és Kopik Tamás tanulmánya az OAImegbízásából) lehet tanulmányozni.

Az adóemelések hatása a fogyasztásra alkohol-típusonként változó. A sörfogyasztásáltalában nem vagy csak kevéssé változik az adóemelések hatására, hasonlóan a borhoz. Aköztes alkoholtermékek és a tömény italok fogyasztása jóval érzékenyebb az adóváltozásokra.„A kereszt árrugalmasságok alapján az egyes alkohol-termékek egymásnak meglehetősen

gyenge helyettesítői, tehát a relatív árváltozások képesek a relatív fogyasztást megváltoztatni,de csak igen csekély mértékben.”27 A sör, bor és tömény szeszesital fogyasztását leginkább areál GDP befolyásolta e jelentés szerint, leginkább a sörfogyasztás és a GDP között volt alegerősebb a kapcsolat az EU régi tagállamaiban.

Nem lényegtelen kérdés az adópolitika megvalósításának technikája, az adó-megállapításgyakorlata a jövedéki termékek, köztük az alkoholos italok vonatkozásában. Magyarországon

25 Barta J.- Kopik Tamás: Adópolitikai áttekintés 2006. Ebben: Leung és Phelps: My kingdom for a drink…? Areview of estimetes of the price sensitivity of demand for alcoholic beverages.26

Ugyanott.27 Customs Associates Ltd.: study ont he competition between alcoholic drinks; Final report, February 2001Barta J.-Kopik T: Adópolitikai áttekintés c. tanulmányában



33

a jövedéki adó megállapítási módszere „mellőz minden egészségpolitikai vagy társadalmimegfontolást, mechanikusan tervezi a kivetendő adó mértékét”.

Az alábbi ábra a WHO Global Status Report: Alcohol Policy c. 2004. évi jelentéséből

való.

Magas (mediánfölött)

750 ml tömény italrelatív ára

Alacsony (mediánalatt)

alacsony (35% alatt) magas (35% fölött) jövedéki adó a teljes ár %-ában

Látható, hogy Magyarországon a tömény italok 2003-ban viszonylagosan alacsony árúak

voltak, összehasonlítva a világ más országaival, a jövedéki adó-tartalom a kiskereskedelmi áralacsony százalékát tette ki. Mindezen feltételek mellett a legnagyobb egészség-kockázattal(akut és krónikus) járó töményital-fogyasztás nem változott, míg a sör és bor-fogyasztás azutóbbi években valamelyest csökkent – megelőzően persze volt egy jelentősebb növekedési

periódus.Mindezeken túl adóemelés társadalmilag akkor leginkább elfogadható – és ezt több ország

gyakorlata is igazolja –, ha a bevételek részben visszacsatolódnak az alkohol-problémamegelőzésébe és társadalmi kezelésébe. Ez hatékony forrásteremtési mód lehet (ráadásul

politikai ciklusoktól, költségvetéstől függetlenül) pl. az alkoholbeteg-ellátás, az alkoholellenes propaganda vagy az alkohollal kapcsolatos kutatások fejlesztéséhez.

Az ár- és adópolitika árusítási monopóliumok ill. szigorú szabályozási lehetőségek mellett

lehet hatékony. Nem lehet önmagában alkalmazni az adópolitikát, mint eszközt, hiszen azillegális előállítás mértéke, az illegális termékek elérhetősége és az előállítás kockázata (vagyéppen kockázatmentessége) jelentős mértékben befolyásolja minden adópolitikahatékonyságát.

Nem érdek az illegális előállítás és kereskedelem felé terelni a lakossági fogyasztást, deazt is érdemes szem előtt tartani, hogy nincs olyan alacsony jövedéki adó, amely mellett azillegális termelés és forgalmazás ne érné meg. Jó példa erre a bor-termékek alacsony (jelenlegéppen nulla százalékos) jövedéki adója, amely mellett is virágzott-virágzik a borhamisítás.Azaz az alkohol-politika eszköztárában az adópolitika fontos, hatékony elem, de az illegálistermelés és előállítás minden formája elleni fellépés nélkül ezek a politikák adverz hatásokatis produkálhatnak.

Az ár- és adópolitikában érvényesíteni kell az egyes italfajták veszélyességénekmegkülönböztetését, diszpreferálását is. Az alacsonyabb alkoholtartalmú italok (pl. 2,8%



34

alatti sörök) esetében az egységnyi alkoholtartalomra vonatkoztatott adótartalom alacsonyabblehet, mint a magasabb alkohol-tartalmúakéban. A tömény italok egységnyi alkoholravonatkoztatott adótartalma minden esetben jelentősen meg kell haladja a borok vagy sörökadótartalmát. Minden eszközt meg kell ragadni, hogy a tömény italok fogyasztásátcsökkentsük, ill hogy a sörfogyasztáson belül az alacsonyabb alkohol-tartalmú sörök

fogyasztása felé mozdítsuk el a fogyasztási mintákat.

4.1.2 Az alkoholhoz való hozzáférés és fogyasztás szabályozása

A törvényeken és rendszabályokon át történő hozzáférhetőség-korlátozásnak sokféleválfaja ismeretes, például a gorbacsovi időszakban a munkahelyek biztonságát védte a reggelialkoholvásárlási tilalom. A könnyű alkoholok fogyasztása ellen próbált hatni az utcai ivástilalma és szankcionálása. Számos országban (Nagy-Britanniában is) sokáig érvényben volt avasárnapi alkoholvásárlás tilalma, stb. Ahol az alkohol-monopólium érvényesült, mint askandináv országokban, csak speciális, licenccel rendelkező üzletekben lehetett szeszesitalokat vásárolni, s ezeknek az üzleteknek a nyitvatartási idejét is korlátozták. Ezen belül még

az egyszerre megvehető italmennyiség is szabályozott volt, akárcsak a külföldről bevihetővámmentesen vásárolt alkohol mennyisége.

Alapvetően az alkoholfogyasztás, -vásárlás, -árusítás szabadon folytatható tevékenységMagyarországon, speciális esetekre vonatkozó korlátozások azonban léteznek a különbözőszintű jogszabályokban. Ezek a szabályozások főként a 18 éven aluliakat hivatottak védeni,illetve korlátozzák a nyilvános és egyes speciális helyeken történő alkoholfogyasztást.

Az egyes önkormányzatok például helyi rendeletben szabályozzák a közterület-használatot, a közterület rendjét és közterület-felügyelet feladatait, saját hatáskörükbenmeghatározva a közterületen történő alkohol fogyasztásának szabályait, korlátait is.

Arra az esetre, ha valaki megsérti a különböző szintű előírásokat, az egyes

szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Kormányrendelet a következőképpenrendelkezik:

Szeszesital-árusítás, –kiszolgálás és –fogyasztás tilalmának megszegése12. § (1) Akia) a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó - törvényben,

kormányrendeletben, illetőleg önkormányzati rendeletben meghatározott - tilalmat megszegi, b) vendéglátó üzletben 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt szolgál ki,c) a szeszes ital eladása során közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan részeg állapotban lévő

személynek szeszes italt szolgál ki,d) közterületen vagy nyilvános helyen fiatalkorút szándékosan lerészegít,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A fenti szabályozás visszatartó ereje csekély, mivel az ellenőrizhetősége és emiatt a betartathatósága minimális (pl. nincsen tisztázva a 18. életév betöltésének a megállapítása),ill. ilyen irányú célzott ellenőrzések alig vannak. Jelen formájában ez a jogszabály hatástalan,talán csak a közterületi alkohol-fogyasztás tekintetében észlelhető szándék – főként azelárusítóhelyek tulajdonosai részéről – arra, hogy a szeszesital-vásárlók figyelmét felhívják aközterületen történő fogyasztás korlátozott voltára. Az előbbiek miatt, miután a jogszabálycéljai alapvetően megfelelő irányba mutatnak, szükséges átgondolni a jogkövető magatartáskikényszeríthetőségének feltételeit, szabályozva a jelenleg tisztázatlan részkérdéseket is.

Bizonyos további korlátozásokat a szakemberek is szeretnének bevezetni.



35

Ilyenek lehetnek pl. a tömeges részvétellel kísért sport- és kulturális vagy politikaiesemények alkalmával a rendezvények meghatározott kiterjedésű környéke, akár az érintettvárosrészre kiterjedően. Jelenleg csak sportrendezvény esetén a sportlétesítményen belül tilosalkoholt árusítani a sportrendezvény ideje alatt, ill. előtte és utána egy órán belül. Ilyenkor azerőszak-megelőzés, ill. kriminológiai prevenció lenne a cél. Ezen intézkedések hatásosságára

vonatkozóan vannak tapasztalatok.A hozzáférést korlátozó szabályok eredményessége bizonyított, és azon a lélektani

megfigyelésen alapul, hogy az italfogyasztási motiváció hamar veszít az erejéből, és abból afeltevésből indul ki, hogy a hosszas beszerzési folyamat, energia- és időráfordítás esetén amotiváció könnyen elhal, majd más késztetésnek adja át a helyét.

4.1.2.1. Az alkohol-elárusító helyekre vonatkozó általános szabályozás

A hozzáférést általában véve lehet szabályozni az árusítóhelyek számának és nyitvatartásának szabályozásával, az alkohol-elárusítás külön engedélyhez kötésével, különösen aterületi megoszlást illetően, az ún. denzitás bizonyos szint alatt tartásával, továbbá egyes

színterek tilalmával. A világ különböző országaiban erre vonatkozóan vannak jó éshatékonynak bizonyult gyakorlatok.

Magyarországon nincs a vendéglátóhelyeken és üzletekben történő alkoholárusításravonatkozó időkorlátozás az egységes központi szabályozás szerint, és az sincsenmeghatározva, hogy ilyen kereskedelmi egységet egymástól milyen távolságra lehet létesíteni.Kormányrendeletben (4/1997. (I. 22.) kormányrendelet az üzletek működéséről és a

belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről) szabályozott módon viszontmegjelenik az ún. védett intézmények (pl. oktatási intézmény, sportlétesítmény) köre, ahol azárusításra vonatkozó korlátozások a következőképpen jelennek meg:

15. § (1) Tilos a melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével szeszes italt kimérni az alsó- és középfokúoktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti(közterületi) távolságon belül.

(2) A kereskedő a szeszesital-kimérést köteles az árusítás helye szerint illetékes vámhivatalnak és arendőrhatóságnak bejelenteni.

(3) A jegyző az (1) bekezdésben megjelölt intézmények hivatali működési idejének lejárta után az árusításhelye szerint illetékes vámhatóság és rendőrhatóság előzetes véleményének figyelembevételével engedélyezhetia szeszes ital kimérését, árusítását.

továbbá:

16.§ (2) Tilos szeszes italt árusítani:

a) diáksport egyesület és az iskolai sportkör sportlétesítményében;b) sportlétesítmény területén: a bajnoki, a kupa-, valamint a nemzetközi mérkőzések kezdetét megelőző egyórától a mérkőzés befejezését követő egy óráig terjedő időszakban;

c) belföldi távolsági autóbuszjáraton.

Az alkohol-elárusító helyek (vendéglátó egységek és más üzletek) engedélyezésieljárása a jelenleginél határozottabb szabályozásra szorul, az elárusítási engedély kiadásakülön önkormányzati bevételt jelenthet, ill. az elárusításra, nyitva tartásra stb. vonatkozószabályok megszegése az engedély azonnali bevonásának szankciójával vagy meghatározottidőtartamra való felfüggesztésével (és az alkohol-készlet zárolásával) hatékonyabb eszközlehet a jogkövető magatartás elérésére, mint egy jelképes pénzbüntetés.

A védett intézmények köre bővíthető, ill. a védett körzet nagysága bővíthető, ahol errevoltak Magyarországon kísérletek egyes önkormányzatok részéről (pl. Miskolc,



36

Balassagyarmat), azokat az Alkotmánybíróság megsemmisítette a magasabb szintű jogszabályba – jelen esetben kormányrendeletbe – való ütközés miatt.

Egyes italfajták forgalmazásának (tömény italok, a fiatal vásárlói réteget megcélzó ún. party-italok-„alco-pops”) elválasztása az élelmiszer-kiskereskedelemtől szintén hatékonyhozzáférés-korlátozó reguláció, az engedélyezési eljárás átalakítása erre lehetőséget

biztosítana. Van arra példa, hogy csak bizonyos alkohol-koncentrációjú italok forgalmazásalehetséges az élelmiszerekkel együttesen, Magyarországon ezek az étkezési kultúra részétképező sör és bor lehetnek.

Szintén az elérhetőséget korlátozza az elárusítóhelyek nyitva tartásának szabályozása.Ez vonatkozhat a teljes elárusítóhelyre vagy csak az alkohol-tartalmú italokra, vagy azokközül csak a meghatározott koncentráció fölöttiekre.

Ugyanígy a tömény italok csomagolásának, kiszerelésének a szabályozása is hatékonyhozzáférés-korlátozó (áron keresztül) eszköz. A féldecis, decis kiszerelésű tömény italokforgalmazásának megszüntetése alapvető cél, hasonló reguláció pl. a dohánytermékekesetében már létezik (min. 19 szálas csomagolás).

4.1.2.2. Az alkohol-árusítás korlátozása fiatalkorúak számára

A törvények és rendszabályok fontosak lehetnek bizonyos kiemelt társadalmi célok biztosítása érdekében. A fiatalkorúak alkoholfogyasztásának növekedése és az ebbőlszármazó ártalmak terjedése folytán például a WHO Európai Regionális Irodájánakegészségügyi miniszteri értekezletén (2001 elején) az ifjúság fokozott védelmét ajánlották atagországoknak. Ennek érdekében módosították az ún. Európai Alkoholellenes Akciótervet(EAAP – ld. a mellékelt háttéranyagot), s ennek nyomán több országban változtattak atörvényeken, új rendszabályokat léptettek életbe (pl. ifjúsági színtereken fokozott

alkoholtilalmat, fiatalokra irányuló reklámok tilalmát vezették be).A magyar jogrendben a fiatalkorúak alkohol fogyasztásának korlátozása közvetett módon,

a számukra történő árusítás szabályozásával, illetve a kiszolgálás tiltásával valósul meg. amagyar jogban. Magyarországon 1997-ig csak vendéglátóhelyen volt tilos a 18 éven aluliakkiszolgálása, 1997-2002 között élelmiszerboltban 14 éven alulit, vendéglátó helyen 18 évenalulit nem lehetett alkohollal kiszolgálni, 2002 óta 18 év a korhatár mind a vendéglátó-ipari,mind a kiskereskedelmi értékesítés során.

A 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmitevékenység folytatásának feltételeiről előírja:

16. § (1) Vendéglátó üzletben, valamint kiskereskedelmi értékesítés során a 18. életévét be nem töltött

személy részére szeszes italt kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos.Megerősíti ezt a 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről:5.§. (7) 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt, szexuális terméket, valamintdohányterméket kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. Az e bekezdésben meghatározott korlátozásérvényesítése érdekében a kereskedő feladatkörében eljáró személy, kétség esetén - saját eljárási

jogosultságának igazolását követően - életkorának hitelt érdemlő igazolására hívhatja fel a terméketvásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék kiszolgálását meg kelltagadni.



37

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) kormányrendelet kimondja:

Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése

12. § (1) Akib) vendéglátó üzletben 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt szolgál ki,ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Ennek a jogszabálynak is alacsony a visszatartó ereje.

Ez egyrészt látható a fiatalok fogyasztási szokásait felmérő vizsgálatokból. Visszautalunkitt a 2.1.4. pontra. A megelőző 30 napban a 11. osztályos fiúk több, mint fele (51,1%)fogyasztott legalább egyszer jelentős mennyiségű alkoholt (5 vagy több pohár alkohol egyalkalommal). A lányoknál ez 28,4% arányban fordult elő. Azaz minden második 17 éves fiúés minden negyedik lány az elmúlt egy hónapban legalább egyszer jelentősebb mennyiségűalkoholt fogyasztott, ezt nyilván beszerezte valahol. Nincs okunk feltételezni, hogy mindenesetben 18 év feletti segítőkön keresztül jutottak az alkohol-tartalmú italhoz.

Igazolja ezt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 2003-ban végzett vizsgálata, amelyneksorán többek között az is vizsgálták, hogy fiatalkorút kiszolgálnak-e alkohol-tartalmú itallal akiskereskedelmi egységekben. Összesen 631 esetben ellenőrizték a kiszolgálást, 359 esetben afiatalkorút kiszolgálták alkoholtartalmú itallal vagy dohányáruval. A következő években avizsgálatot megismételték, legutóbb 2005 februárjában28. 1517 elárusítóhelyet vizsgáltak: 641kiskereskedelmi egységet és 876 vendéglátóüzletet.

315 esetben észleltek szabálytalanságot, ebből 120 esetben a fiatalkorút dohányáruval ésalkoholtartalmú itallal, 63 esetben alkoholtartalmú itallal szolgálták ki. A Főfelügyelőség 25-50.000 Ft bírságokat szabott ki esetenként az alkohol-kiszolgálás tilalmának megszegése miatt.

A vizsgálat erre vonatkozó összegzése megállapítja: „A lefolytatott ellenőrzésektapasztalatai alapján megállapítható, hogy a dohánytermékek és a szeszes italok kiszolgálásaés értékesítése a 18. életévüket be nem töltött személyek részére sajnálatosan továbbra islétező jelenség, amely gyakorlat az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátásbanegyaránt kimutatható.

A legtöbb ellenőrzés tapasztalata az volt, hogy az eladók szinte automatikusankiszolgálták a fiatalkorút, még akkor is, amikor egyetlen vevőként volt jelen az üzletben, ígyidőhiány sem zavarhatta az eladót a szükséges kontroll gyakorlásában.”

4.1.3 Alkoholmentes színterek és események

Az alkoholmentes színterek és események, rendezvények törvényileg szabályozott módon,de jogi szabályozás nélkül is alkalmas eszközei az alkohol-hozzáférhetőség korlátozásának.Egyes színtereken és eseményeken (pl. egészségügyi intézmények, sportlétesítményeksportrendezvények során, oktatási intézmények) jogszabály tiltja az alkohol-elárusítást, amunkahelyeken a munkáltató korlátozza az alkohol-forgalmazást.

Számos más lehetőség is van azonban arra, hogy egyes rendezvények szervezői,intézmények fenntartói saját döntésük alapján tekintsenek el az alkohol-forgalmazástólrendezvényeiken, intézményeikben. Különösen ott indokolt ez, ahol fiatalkorúak

28

Összefoglaló jelentés: Az alkoholtartalmú italok és dohánytermékek reklámozására és értékesítésérevonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése a 18. életévét be nem töltött személyek védelmében cíművizsgálatról – Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, 2005 április



38

nagyszámban jelennek meg, ill. olyan rendezvényeken, amelyeken gyermeke és kiskorúak isrészt vesznek szüleikkel.

Ezeknek a rendezvényeknek a terjedését segítheti az egészségpolitika, vagy akár az államis, pl. előírva, hogy közfinanszírozásban (pl. pályázat, támogatás stb.) részesülő rendezvényenmilyen hozzáférés vagy fogyasztáskorlátozó intézkedéseket hozzon a kedvezményezettszervező, vagy akár külön forrásokat rendelkezésre bocsátva ilyen célokra.

Magyarországon az alkoholmentes rendezvények gyakorlata nem terjedt el, hagyományagyakorlatilag nincs (kivéve a kifejezetten gyermekrendezvényeket), a nemzetköziszakirodalom azonban számos jó példát és fenntartható gyakorlatot ismer, amelyeket érdemeslehet adaptálni itthon is.

4.1.4 Az alkoholtartalmú termékek reklámozása és szponzoráció

Sokat vitatott korlátozási forma az alkohol-reklámozás szabályozása. Az alkohol-politikaikoncepciók általában külön törvényt igényelnek az alkohol-reklámok médiaközvetítésének,

tartalmának és célcsoportjának meghatározására (pl. a francia szabályozás ezt igen radikálisan – és sikeresen – valósítja meg.).

Az alkohol-reklámok jelentős része igazolhatóan a fiatalokat célozza meg, akár a képimegjelenítésen és sugallt értékrenden keresztül, akár a reklámozás helyszíneinek segítségével.Az is bizonyított, hogy a reklámoknak jelenlegi formájukban biztosan fogyasztásnövelőhatásuk van, ellentétben az ipari érdekcsoportok érvrendszerével, mely a termékek közöttiválasztás befolyásolását deklarálja a reklámozás egyedüli céljának:

„A reklámtevékenység esetén az alaphelyzet az, hogy a reklám minden további körülménytől függetlenülfogyasztásra ösztönöz, …”(BH2002.82)

Az alkohol-reklámok korlátozását az alkoholipar – nyilván nem véletlenül – erősen

vitatja, de fontosságát (és lényegében hatékonyságát) implicite elismeri azzal, hogyönszabályozást, önkorlátozást alkalmaz ill. vagy inkább csak ígér, olyan elveket is elfogadva,amiket a reklám-korlátozók követelnek, pl. az ifjúsági célcsoport mellőzését. Ugyanakkor azalkoholipar ragaszkodik más gyakorlatokhoz, melyeket az ellenzők tiltanának – például asporteseményekkel kapcsolatos reklám- és szponzorációs tevékenység.

Azt tudnunk kell, hogy az ún. önszabályozás önmagában, monitorozó és szankcionálóalrendszerek nélkül működésképtelen, a piaci verseny ill. a fogyasztók körének bővítésiigénye minden ilyen kezdeményezést gyorsan felülír. Látható ez a magyarországigyakorlatban is, ahol a Reklámetika Kódexben megfogalmazottak

(1) „ A reklám nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen betegséget megelőző, kezelő, vagy jótékony – gyógyító – egészségügyi hatása van, illetve,

hogy ezen italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik.

(2) Az alkoholtermékek reklámja nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásahozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez. (14. cikkely)”

ellenére számos példa áll arra rendelkezésre, hogy alkohol-tartalmú italt kifejezettenszexuális sikerességgel történő összekapcsolással reklámoznak (elég csak az Unicum vagya Bacardi reklámfilmjeire gondolnunk, de más példák is rendelkezésre állnak).

A reklámozás magyarországi törvényi szabályozása a viszonylagosan megengedők közétartozik Európában. Az 1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről szerint:

12. § (1) Tilos alkoholtartalmú italt reklámoznia) olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól,

b) sajtótermék címoldalán,



39

c) színházban vagy filmszínházban 20 óra előtt, illetve gyermek- vagy fiatalkorúak számára készültműsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően,d) játékon és annak csomagolásán,e) közoktatási és egészségügyi intézményben és annak bejáratától számított 200 méteres távolságon belül.(2) Tilos közzétenni dohányáru vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amelya) gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól,

b) gyermek-, illetve fiatalkorút mutat be,c) túlzott dohány- vagy alkoholfogyasztásra hív fel.

A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény az alkohol-reklámozást akövetkezőképpen szabályozza:

13.§ (2) Az alkoholtartalmú italok reklámjaa) nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút,b) nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, azalkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban,c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzottalkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága,d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékonyegészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik

eszközét jelentik,e) nem tehető közzé főműsoridőben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével, f) nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül aztkövetően,

g) kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásánakhatásaként,h) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagyszexuális sikerekhez.

továbbá24.§ (4) Közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató műsorában alkoholtartalmú ital nemreklámozható. A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató műsorszámát nem támogathatja afő tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital előállítója és forgalmazója.

Mindez nem szab korlátot annak, hogy a fiatalkorúak által látogatott helyszíneken éseseményeken (pl. sportesemények) megjelenjenek alkohol-reklámok, a szponzorációstevékenység szabályozása nem egyértelmű. Az egyes reklámokat megvizsgálva látható, hogydefiníciók hiányoznak a rendszerből, a személyes problémák megoldása (pl. konfliktus-helyzetek megoldása, családi harmónia megteremtése), vagy a szexuális sikerek bemutatásanem ritkán eleme az alkohol-reklámoknak, gyakran explicit formában.

Az alkohol-reklám célú kiadások éves szinten elemezhetőek. 2004-ben – listaáronszámolva – az alkoholipari cégek több, mint 21,5 milliárd forintot (21.581.472 Ft) költöttekalkoholreklámra29. A következő évben, 2005-ben ez az összeg csaknem elérte a 18 milliárdforintot (17.801.734 Ft). A legnagyobb hirdetők 3,5-4,5 milliárd Ft közötti összegekkel a

multinacionális hátterű sörgyárak (Borsodi, Dreher, Brau Union), ill. a Zwack Unicum Rt.(kb. 2,3 milliárd Ft) voltak. Ezek az összegek a reklám-kiadásokat foglalják magukban, azesetleges szponzori szerződések összegét (pl. labdarúgás, kulturális események, fesztiválok)nem. A reklámkiadások legnagyobb felvevője az elektronikus média, azon belül is atelevíziók, 2005-ben a közel 18 milliárd forintos alkohol-reklámkiadások túlnyomó részét,több, mint 15 milliárd forintot a televíziókon és kábeltelevíziókon keresztül költötték el azalkoholipari cégek.

Az alkohol-reklámok megjelennek a mindennapi élet minden területén, a közterületeken, anyomtatott sajtóban, rádiókban, de elsősorban a televíziókban, nem ritkán kifejezettenfiatalkorúakra célozva az üzeneteket.

29 TNS Media Intelligence adatai



40

A fentiekből következően a jelenlegi reklám-tevékenység további korlátozása szükségesMagyarországon, elsősorban a fiatalok elérését biztosító helyszínek és médiumok, valamint amanipulációjukat célzó tartalmak (pl. alkohol és társadalmi sikeresség, szexualitással valóösszekötése) vonatkozásában.

A szponzorációs és reklámozási szabályok szigorítása elsősorban az elektronikus

médiumokra kell vonatkozzon, alkohol-koncentrációtól függetlenül bizonyos időpont előtt – pl. a médiatörvény szerinti főműsoridőben és azt megelőzően – tiltani kell az alkohol-reklámozást, az alkoholmentes sörök terméknevét világosan meg kell különböztetni azalkoholmentes sörökétől, forrásokat kell biztosítani az alkohol-reklámok tartalmának ésüzeneteinek monitorozására és a gyors intervenció lehetőségére, hogy a jogszabályok jelenlegnem ritka kijátszása ne történhessen meg következmények nélkül.

Erre alkalmas forrásteremtési lehetőség egy olyan egészség-kommunikációs alaplétrehozása, mely az alkohol-reklámok és szponzoráció meghatározott részét, pl. 10%-átmegkapja és célzott lakossági kommunikációs programokat bonyolít le az aktuális alkohol-

politikai prioritások mentén. Ez a rendszer képes lehet arra, hogy közpénzek jelentősebb

felhasználása nélkül megkísérelhesse ellensúlyozni az alkohol-reklámok káros hatásait, alakossági kommunikáció során a kivett források jórészt visszakerülnek a reklámiparba ill. a„szennyező fizet” elve alapján kifejezetten a nagy reklámozók befizetései kerülnek vissza azalkohol-ellenes kommunikációba.

4.1.5 Az alkoholpolitika nemzeti szintű intézményrendszere

Számos országban – elsősorban a brit nemzetközösség fejlett országaiban – működikvalamilyen alkoholpolitika, másutt kidolgozás alatt áll. Teljes körű és korszerűen működőalkoholpolitika azonban sehol sem található. Kimunkálása nem egyszerű. Lehet az alapvető

irányelvekből kiindulni, s akkor lebonthatók a tennivalók államigazgatási ágazatokra,tárcákra, egészségi és életformaszínterekre, intézményekre, valamiféle implementációsfolyamatban.

Lehetséges nemzeti alkoholprogram – komplex megelőzési és visszaszorítási intézkedésisor alapján, a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében elindulni és közvetlen hazaitapasztalatokat szerezni a feltételeket, erőforrásokat, lehetőségeket illetően. Ez utóbbi mellettszól, hogy az alkoholfogyasztás visszaszorításával kapcsolatosan rendelkezésre álló jelenlegiegyetlen egészségpolitikai érvényű dokumentum a Népegészségügyi Programról szólóOrszággyűlési Határozat, mely kijelöli a cselekvés főbb irányait, elsősorban a közösségiszintű tevékenységek területén. A Programban megfogalmazott célrendszer szinkronban van akorszerű alkohol-stratégiai irányelvekkel, megfelelő kiindulópont a részletes alkoholpolitikaitervezéshez.

A stratégia megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani az intézményi és személyiháttér fejlesztésére. Az alkohol-politika megvalósításához a központi államigazgatásban, aterületi munkában, a tudományos és civil szektorban számos szakemberre, az ő koordináltegyüttműködésükre van szükség. Ehhez – jelenleg e funkciójukban nem létező – szervezetistruktúrák, finanszírozási modellek, együttműködési és koordinációs mechanizmusok,értékelési és nyomon követési rendszerek szükségesek. Szükséges egy kis létszámúalkoholpolitikai centrum létrehozása, mely a politikai tervezés, elemzések, ellátórendszerifejlesztés, módszertani tevékenység területén tevékenykedik. Erre a legalkalmasabbnak azOrszágos Addiktológiai Intézet tűnik, ellátórendszeri kapcsolatai és prevenciós kapacitásai

okán, az országos jelentési rendszer kiépítése és működtetése másutt pedig nehezenvalósítható meg.



41

Az OAI alkoholpolitikai központja az erre kijelölt főosztály(ok)on keresztül kapcsolódhataz államigazgatási rendben felette álló Egészségügyi Minisztériumhoz. Az alkohol-politikatárcaközi koordinációja a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottságon (NTB) keresztül és aszokásos államigazgatási egyeztetési folyamatokban valósul meg. Az alkohol-stratégiamegvalósításában szerepet játszó szereplők rövid- és középtávú munkatervét az NTB vitatja

meg és fogadja el az alkohol-politikai központ előkészítő munkája nyomán.Az egyes konkrét feladatok és feladatkörök vonatkozásában számos már jelenleg is

azonosítható, ezek részletes azonosítása a részletes alkohol-politika első feladatai közétartozik.

Továbbra is kiemelt kérdés egy mégoly korszerű alkohol-stratégia és a hozzá kapcsolómegvalósítási, intézmény- és humán erőforrás-fejlesztési tervek fenntarthatósága.

Az állam már számos alkalommal kudarcot vallott, mint az alkohol-kérdés megbízhatófinanszírozója. Az évenkénti költségvetési céltámogatások inkább kevésbé, mint többéfunkcionáló rendszere mellett az automatizmusok beépítése mindenképpen szükséges. Ezlehet a preventív tevékenységeknek a központi költségvetésből történő normatív típusúfinanszírozása, amely azonban szűkülő lehetőségű finanszírozási környezetben (csökkentendőállamháztartási hiány, a központi költségvetés kiadási oldalának várható korlátozásai)valószínűsíthetően nem megvalósítható. Hatékony finanszírozási eszköz lehet ebben aközegben az alkoholtartalmú termékekre kivetett és a prevencióba visszaforgatott termékdíj-típusú adó, illetve az alkohol-termékekkel kapcsolatos reklámtevékenység megadóztatása atársadalmi kommunikáció finanszírozása érdekében.

Az alkohol-politika hatékony megvalósításának intézményrendszere néhány alapelvbenmegfogalmazható:

• Képzett, szervezeti háttérrel és a feladathoz kapcsolódó finanszírozással,

továbbá ilyen célra forrásokkal rendelkező területi prevenciós szakemberekhálózata, pl. a kialakítandó kistérségi egészségfejlesztési koordinátor-hálózatfeladataként;

• Helyi egészségpolitikák (egészségtervek), koordinációs mechanizmusok ésazokat támogató finanszírozási modellek a helyi alkohol-politikamegvalósítása érdekében (önkormányzat, egészségügyi, szociális ellátók,társadalmi szervezetek, közoktatás stb.);

• Az alkohol-ellátás elemeinek kötelező megjelenése a normatív vagyteljesítmény-elven finanszírozott ellátásokban, a helyi ellátó-hálók(egészségügy, szociális, civil szervezeti) koordinált tevékenysége;

• A monitorozás és értékelés elemei a helyi, regionális és országos feladatokellátása során;

• A jogszabályok betartatásának intézményi és eljárásrendi feltételei,hatásaiknak és működésüknek monitorozása;

• Nemzeti szintű koordináció és intézmények közötti munkamegosztásmechanizmusai.

A fenti alapelvek (ha tetszik, „minimumfeltételek”) természetesen nem határozzák meg a politika-tervezés e fázisában a pontos szervezeti elrendezéseket, a szükséges funkciókat ésazok egymásra utaltságát azonban jelzik. A megvalósítás részletes megtervezése során

rendezendőek el ezek a kérdések, amelynek azonban az alapelvek jóváhagyása és a



42

legfontosabb feltételrendszerek biztosítása (pl. finanszírozás, jogszabályi környezet) afeltétele.

A részletes cselekvési terv és időbeni ütemezés kidolgozása a fenti alapelvek és főcselekvési irányok elfogadása után lehetséges. A jelenlegi pénzügyi és szervezetifeltételrendszerben is megkezdhető egyes feladatok megvalósítása, előkészítő szakmaimunkák elindítása, a szélesebb körű, társadalmi szintű megjelenés azonban tervezhető,kiszámítható forrásokat igényel.

4.1.6 Helyi alkohol-politikák

Minden nemzeti politika annyit ér, amennyi helyi szinten meg tud valósulni belőle. Ahelyi cselekvésben bonthatóak le a legkönnyebben az inter-szektoriális együttműködéskorlátai és célozhatóak a programok a leginkább veszélyeztetett csoportokra és személyekre.A helyi és regionális megelőzési programok hatékony megvalósítását képzési, továbbképzési

programok, az egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek hálózatának fejlesztése ésfinanszírozási modellek kialakítása szolgálják, ezek lehetnek az alkohol-politika sikeres

területi/helyi megvalósításának kulcselemei.Az alkohol-politika helyi, városi, kistérségi megvalósítása nem konfliktusmentes

tevékenység. A rendszabályok betartatása érdekeket sérthet, a legtöbb országban létezik egysor törvény és rendszabály, amelyek az alkoholfogyasztásra, forgalmazásra,hozzáférhetőségre, stb. vonatkozóan tiltanak, vagy korlátoznak, ám a gyakorlatban nemmindenütt tartatják be ezeket, esetleg igen lazán érvényesülnek.

Az alkohol-probléma kezelésére hivatott helyi intézményrendszer szereplőinekegyüttműködése is okozhat eleinte feszültségeket.

Mindezeken túl a közösségi programok, megelőzési, ártalomcsökkentési feladatokmegvalósítása forrásokat (emberi, intézményi és pénzbeni) igényel. Mindezen feltételrendszerhelyi szinten történő biztosítása és a megvalósulások monitorozása, értékelése a nemzetiszintű alkohol-politika egyik legfontosabb feladata.

A magyar egészségpolitika nemcsak az alkohol-politika területén adós a helyi szintűinfrastruktúra, kapacitások és források biztosításával, hanem szinte minden más részterületénis a korszerű egészségfejlesztésnek.

4.2 A problémás ivás előfordulásának csökkentése, magas kockázatúcsoportokra és magatartásokra irányuló intervenciók

4.2.1 Az ittas vezetés megelőzése

Magyarországon bármekkora mennyiségű alkohol fogyasztása esetén történő járművezetés tilos, illetve szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül. A szankciólehet akár szabadságvesztés is (bűncselekmény esetén), ha pedig valaki ezzel testi sértéstokoz, mindenképpen szabadságvesztés a büntetése.

A szabálysértési és a bűncselekményi alakzat között (tehát aközött, hogy valakinek aszervezetében alkohol van és aközött, hogy alkoholtól befolyásolt állapotban van) a bírói

gyakorlat szerint 0,8 ezrelék (0,08%) a választóvonal, illetőleg az adott körülményekfigyelembe vételével mérlegelnie kell:



43

„Ittas járművezetésnél a 0,8 ezrelék alatti alkohol-koncentráció esetén a bíróságnak vizsgálnia kell a klinikaitüneteket, az elkövető által tanúsított magatartást, az ittasság szemmel látható megnyilvánulási formáit, valamintaz elkövetés körülményeit, és ezek ismeretében kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a vádlott szeszesitaltól befolyásolt állapotban vezette-e a gépi meghajtású járművet” (BH2004. 98)

A különböző szintű jogszabályok a következőképpen szabályozzák, szankcionálják az

ittas vezetést:

• 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ):

4. § (1) Járművet az vezethet, akic) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital

fogyasztásából származó alkohol.(2) A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan

személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

• 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről:

Ittas vezetés

42. § (1) Akia) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, továbbá közúton vagy a

közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes italfogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban lévő személynek engedi át,

b) nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt,százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt közúti határátkelőhelyen a határőrséghelyszíni bírságot szabhat ki.

• 1978. évi IV. törvény (Büntető törvénykönyv):

Járművezetés ittas vagy bódult állapotban

188. § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagyközúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekűmunkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatta) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást,

vagy tömegszerencsétlenséget,c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy

halálos tömegszerencsétlenségetokoz.(3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt

nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a(2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

A jogszabályok önmagukban csekély visszatartó erővel bírnak, Magyarországon azemberek jelentős hányada vezet gépjárművet ittasan (l.2.3.6.). A felelősségre vonás kockázata

azonban meglehetősen alacsony, a legoptimistább számítások szerint is csak legfeljebb azittas vezetéses esetek 2%-ában, reálisan számolva legfeljebb néhány ezrelékében történik



44

meg. Emiatt a rendőri tevékenységnek az alkohol-tesztelések számának emelésére kellkoncentrálnia, ill. az egészségpolitikának az ittas vezetés valós kockázatait bemutató,lakossági attitűd-formáló kommunikációs kampányokat lebonyolítania. Hatékony módszer azittas vezetések számának csökkentésére eladó-felelősségi (ún. server liability) programokmegszervezése és végrehajtása, azaz az ittas vezetés miatt felkutatni és felelősségre vonni azt

az alkohol-árusító üzletet, ahol az ittas vezetéshez kapcsolódó alkohol-fogyasztás történt.Prioritás kell legyen a közlekedési alkoholtilalom, a zéró-tolerancia fenntartása és az

ellenőrzés (random kilégzéses-alkoholtesztelés) hatékonyabbá tétele. A szankció-rendszerbe akezelési elem beépítése alternatív magatartási szabályként.

4.2.2

Munkahelyi és egyéb baleset-megelőzési programok

Számos kezdeményezés ismeretes, amely az alkohol-probléma munkahelyeken történőkezelését szolgálja. Ezeknek többsége az alkoholos befolyásoltság kiszűrésére szorítkozik. Akomplex munkahelyi alkohol- (és drog)politika, amely egészségfejlesztési, fegyelmi, koraikezelésbe vételi és gondozási, támogató elemet is tartalmaz rendkívül ritka, részben a

finanszírozás és a munkáltatói érdekeltség hiánya, részben módszertani korlátok és emberierőforrásbeli kapacitás-hiányok miatt.

A szemléletváltásra nagy szükség volna, a jelenlegi helyzetben az alkohol-problémávalküzdő alkalmazott kevés szervezetnél számíthat segítségre, a leggyakoribb megoldási eszközaz elbocsátás. Ez a munkáltató számára rövid távon nyereséges stratégia lehet, főként aspeciális felkészültséget nem igénylő munkakörök betöltői esetében, nemzeti szinten azonban

bizonyosan károkkal jár, mert hozzájárul az elbocsátott munkavállaló alkoholos karrierjénekfolytatásához, súlyosabb esetben marginalizálódásához és a munkaerő-piacról történőkiszorulásához vezethet. A szervezeti és nemzeti érdek harmonizálása a közeljövő egyik

jelentős alkohol-politikai kihívása.

A másik oldala ennek a kérdésnek természetesen az, hogy minden munkavállalónak jogaaz alkohol- (és drog)fogyasztás kockázataitól mentes környezetben végeznie munkáját, ennekminden implikációjával együtt.

4.2.3 Az ivás környezetének, feltételeinek befolyásolása

Az italozás szűkebb és tágabb társadalmi környezete befolyásolni képes az elfogyasztottital mennyiségét, valamint az iváshoz kapcsolódó bizonyos kockázatokat. Ezeknek akockázatoknak a csökkentése a célja számos különböző intervenciónak. Ilyenek lehetnek azittas vezetés megelőzését célzó egyes programok, pl. a kijelölt sofőr (designated driver)

program vagy a hazaszállítási szolgáltatások (ride service). Ezek a programok az alkoholt

fogyasztó társaságban kijelölt vezető számára alkoholmentes italokat kínálnak, ill.hazaszállítási (saját vagy bérelt autóval) szolgáltatásokat az ittas személyeknek.

Az alkohol-fogyasztáshoz kapcsolódó agresszív megnyilvánulások okozta kockázatokcsökkentésére irányulnak azok a programok, amelyekben a bárok, más vendéglátó-helyekszemélyzetét készítik fel az ittas személyek kezelésére, konfliktus-kezelésre erőszakalkalmazása nélkül. Egyes helyeken olyan üvegeket és poharakat alkalmaznak amelyekszilánkmentesen törnek, nem alkalmasak sérülések okozására.

Ezek a programok attraktívak, mert közvetlenül a problémát okozó magatartás kezelésérevagy a kockázatos szituációk megelőzésére irányulnak. A megközelítés attraktivitása azonbancsekély hatékonysággal párosul, ezek a programok nem vagy csak alig csökkentik az alkohol-

fogyasztásból származó károkat.



45

Magyarországon ilyen programokra irányuló kezdeményezések voltak már (pl. rideservice program), de ezek sporadikusak maradtak.

4.3 Az alkohollal kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése –

megelőzési programok

Az alkoholpolitika felhatalmazhat, aktiválhat, preferálhat bizonyos színtereket ésközösségi tevékenységeket. Adhat például több jogot a lakóhelyi közösségeknek –fogyasztáskorlátozó megegyezésekhez, alkoholmentes színterek adókedvezményére,hozzáférési korlátozásokra, stb..

Az látható, hogy sürgősen fejlesztendő az alkohol-prevenció, közösségi munkamódszertani bázisa, a területen végzett preventív tevékenység szakmai intézményi háttere.Ugyanez vonatkozik az önsegítő csoportok szakmai tevékenységére.

A korábbi programok, program-kísérletek tapasztalatai alapján nyilvánvaló hogy a sikeresalkohol-stratégia megvalósításának egyik legnagyobb akadálya a megfelelő szakmai

jártassággal rendelkező szakemberek szinte teljes hiánya, mind a központi, koordinatívfeladatkörökben, mind a területi prevenciós munkában. Elképzelhetetlen sikeres megvalósítása kitartó humán-erőforrás fejlesztés nélkül.

4.3.1 Alkohol a tömegkommunikációban

Kiemelt figyelmet érdemel az alkohol megjelenése a tömegkommunikációban. Azalkohol-probléma érzékelése, annak befolyásolása szempontjából a tömegkommunikációkiemelt jelentőségű terület, másrészt alkalmas az alkohol-problémával kapcsolatos

diskurzusok kezdeményezésére, részben lefolytatására. Kevés magyarországi adat állrendelkezésünkre az alkohol-fogyasztás megjelenéséről a tömegkommunikációban. Azalkoholipari cégek marketing-tevékenységét a 4.1.4. fejezetben tárgyaltuk.

Az alkoholnak nem, mint eladandó terméknek a megjelenése a médiumokban kevésbéismert. Nincsenek ilyen irányú kutatások, ill. a média-monitorozás gyakorlata nem alakult ki,holott ezek a megjelenések képesek befolyásolni korosztályok, lakossági csoportok viszonyátaz alkohol-fogyasztáshoz. Nyilván nem véletlen, hogy az alkoholipari szponzoráció jelentősrésze sportrendezvényekhez, sporteseményekhez illetve kulturális eseményekhez kötődik,ezzel is pozitív értékeket, dinamizmust, fiatalságot, illetve szórakozást asszociáltatva azalkoholhoz. Ezekhez az életmódokhoz, viselkedésmódokhoz, státusz-jegyekhez kapcsoláshatékonyabban képes az attitűd-formálásra, mint a közvetlen reklámok.

A másik oldalról nagyon ritkán jelenik meg az alkohol-fogyasztással kapcsolatoskockázatok bemutatása, az alkohol-probléma valós súlyának érzékeltetése. Az alkohol-ellenesüzenetek megjelenítésének lehetősége nincs kihasználva.

Ezen a területen szükséges kialakítani a média ilyen irányú monitorozásának rendszerét,továbbá hatékonyan igénybe venni a modern tömegkommunikáció nyújtotta lehetőségeket azalkohol-problémával kapcsolatos figyelemfelkeltésre, az alkohol-problémáról szólódiskurzusok megkezdésére és lefolytatására.



46

4.3.2 Lakossági információs programok

Ezek a programok Magyarországon teljesen hiányoznak. Jelenleg nem áll rendelkezésreforrás a lakosság egészére vagy egyes célcsoportokra irányuló tájékoztató kampányokra.

Számos célt szolgálhatnak ezek a kampányok.Az üzenetek megkísérelhetik az ivás bizonyos helyzetekben való csökkentését, egyes

alkohol-politikai regulációs intézkedések bevezetésekor a lakosság tájékoztatásán keresztül aközvélemény támogatásának megszerzését, az alkoholhoz kapcsolódó egyes konkrétkockázatokra való figyelemfelhívást (pl. ittas vezetés), ill. általában a hatásuk lehet azalkohol-fogyasztás iránti attitűdök megváltoztatása a konkrét példákon keresztül.

Nem mindegyik cél érhető el ilyen programokkal, elsősorban a konkrét helyzetekre,kockázatokra irányuló üzeneteket tartalmazó programoknak lehetnek hatásai, az általánosalkohol-ellenes üzenetek megfogalmazása és kommunikációja nem hatásos. Bizonyos, hogyMagyarországon is szükség van lakossági tájékoztatásra, főként, ha be szándékozunk tartatni

a jelenleg hatályos jogszabályokat vagy újakat alkotunk. Ezek megvalósítása, bevezetéseminden esetben igényli a széles körű és célzott kommunikációt is. A kommunikációs programok finanszírozására lehet alkalmas az alkohol-reklámok költségeinek egy részébőllétrehozott prevenciós alap.

4.3.3 Termékjelzés, figyelmeztető feliratok

Keresletcsökkentés és tájékoztatás a célja a szeszes italok alkoholtartalmának éslehetséges ártalmai jelzésének. Ezt sok helyen törvény írja elő. Az ivási „egységek”megjelölése (nagyjából egy pohár bor, egy üveg sör vagy féldeci tömény alkoholtartalmánakhasonlóságából kiindulva) az ivás önszabályozását hivatott szolgálni, míg a veszélyesség

feltüntetése – a cigaretta-csomagok felirataihoz (súlyosabb ártalmakat ábrázoló képeihez)hasonlóan – az elrettentést célozza. Az ilyen jelzések törvényi előírásának inkább szimbolikusés értékjelző szerepe van, de ennek is lehet fontossága, különösen alkohol-politikai rendszer-összefüggésben. Magyarországon ez egyelőre ismeretlen, az egészségvédő feliratokelhelyezése az alkohol-termékeken kívánatos fejlődési irány.

4.3.4 Iskolai programok

Önmagukban az ismeret-átadó, általános üzenetű programok hatástalanok, nem képesekaz italozás megkezdésének időpontját késleltetni, sem az elfogyasztott mennyiséget

befolyásolni.

Az iskolai egészségfejlesztési stratégia része kell legyen viszont az alkohol-fogyasztássalkapcsolatos kockázatok bemutatása, az alkohol-fogyasztás közvetlen és közvetettveszélyeinek (balesetek, nemi erőszak stb.), személyes és közösségi következményeinekismertetése, az áldozatként vagy fogyasztóként való érintettség esetén a segítséglehetőségeinek bemutatása.

Mindezek kiegészíthetők a visszautasítás, konfliktus-kezelés gyakorlati készségeinekátadásával, bár fennáll a kockázata az ún. normalizációs hatásnak, azaz a célcsoport tagjai a

program eredményeként az alkohol-fogyasztás szokványos voltát, mindennapiságát éselterjedtségét érzékelik, ami könnyen a fogyasztás növekedéséhez vezethet. Kiegészíthető eza megközelítés emiatt az alkohol-fogyasztás valós előfordulását bemutató üzenetekkel.



47

4.4 Az alkohol-betegek és problémás ivók kezelése, gondozása

Az alkohol-betegek és problémás ivó kezelés, gondozása, illetve korai kezelésbe vétele azalkohol-problémára adott társadalmi válaszok egyike. A személyre (problémás ivóra,alkoholbetegre) célzott kezelési, gondozási intervenciók lényegi elemei minden sikeresalkohol-politikának, a rászorulóknak nyújtott segítség elengedhetetlen része a problémás ivócsaládtagjainak nyújtott támogató segítség is. Az Egészségügyi Világszervezet EgészségetMindenkinek a 21. században című stratégiai dokumentuma30, együtt az Európai AlkoholChartával, az alkohol-problémával küzdők és családtagjaik számára hozzáférhető és szakszerűkezelési és rehabilitációs szolgáltatásokat javasol megszervezni.

Az alkohol-betegek és problémás ivók kezelési, gondozási programjainak megvalósításaazonban nemcsak Magyarországon, hanem a világ legtöbb országában is számos, hasonló

problémával küzd.

A legtöbbször nem egyértelműen azonosítható a kezelési szükséglet egy adotttársadalmon belül, vagy akár egy körülhatárolható földrajzi területen. A Magyarországonkezelésben, gondozásban lévő kb. 30-35.000 alkoholbeteg és a kb. 700.000 becsült alkohol-függő számának összevetése azt jelzi, hogy a kezelés iránt igény csak a valóban problémásivók számának töredékében jelentkezik.

Ezen túl a kezelési igény általában súlyos egyéni és közösségi problémák felbukkanásaidején jelenik meg, vagyis a kezelésbe kerülő alkohol-problémás személy későn, már súlyosegyéni károkat elszenvedve és közösségi károkat okozva kerül kezelésbe, gondozásba vételre.Az egészségügyi és szociális szolgáltatások személyzete általában nem kellően érzékeny azalkohol-probléma megjelenései iránt, gyakran nem rendelkezik megfelelő információval vagykészség-szinten alkalmazható módszerekkel a beavatkozáshoz. Nem él a hazai ellátórendszera korai intervenció és kezelésbevétel eszözeivel.

Nemcsak Magyarországon, hanem másutt is problémát jelent

31

az alkohol-problémávalküzdők és az általuk veszélyeztetett családtagok ellátása az intézményrendszerfragmentáltsága és a szolgáltatások széttagoltsága miatt.

Mindezek a problémák, hiányosságok indokolttá és szükségessé teszik a magyarországikezelési és rehabilitációs szolgáltatások fejlesztését, mind az egészségügyi, mind a szociálisellátórendszeren belül

Szükséges jelezni azonban, hogy a kezelési, gondozási programok csak kismértékbenképesek csökkenteni az alkohol-probléma társadalmi kiterjedését, hiszen elsősorban a mársúlyos személyes és környezeti problémákkal küzdők kerülnek a rendszerbe. Kivételt ez alól akorai kezelésbe vételi programok jelentik, ahol az időben alkalmazott, szakszerű intervenciók

még a legsúlyosabb károk kialakulása előtt képesek befolyásolni a kockázatos ivók ivásiszokásait32.

4.4.1. Korai kezelésbe vételi programok

Magyarországon nincsenek rendszerszerűen működő, stabil és kiszámíthatófinanszírozással rendelkező korai kezelésbe vételi programok. Voltak és vannak sporadikuskísérletek munkahelyi korai kezelésbe vételi programok megszervezésére és megvalósítására,ezek azonban kevés munkavállalóra terjednek ki, jobbára pályázati forrásokból voltakfinanszírozottak.

30

WHO Europe, Health for All int he 21st Century, 199931 Alcohol Harm Reduction Strategy for England, 200432 Babor et al.: Alcohol: No Ordinary Commodity, Oxford University Press, 2003



48

Az egészségügyi alapellátásban a minimális intervenció (minimal intervention v. briefintervention) gyakorlata alig terjedt el, a háziorvosok többsége nem törekszik aktívan a

problémás ivók vagy alkoholbetegek azonosítására, tanácsadásra az ivással kapcsolatosan,holott ezeknek a hatásossága bizonyított33 és tömeges alkalmazásuk társadalmi szinten isképes lehet az alkohol-probléma kiterjedtségét befolyásolni.

Az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltásához kapcsolódóan az ún. lakosság közeliellátások keretében végezhető el az alkoholbetegek és problémás ivók korai kezelésbe vételi

programjainak kialakítása, a finanszírozás rendszerének létrehozása, a munkahelyi bázisúkorai kezelésbe vételi programok terjesztése, a TÁMASZ-hálózat reaktivációja, szakmaistandardok kidolgozása és integrált programok megvalósítása.

4.4.2 Alkoholbetegek kezelési és rehabilitációs programjai és intézményi hátterük

A problémás ivók és alkoholbetegek kezelési, gondozási és rehabilitációs programjait azegészségügyi ellátórendszer ben az egészségügyi alapellátás, a járóbeteg-szakellátás, a

fekvőbeteg-ellátó osztályok, a rehabilitációs profilú ellátó egységek végzik. A szociálisellátórendszer ben a szociális alapellátás intézményei (családsegítő központok,gyermekvédelmi szolgálatok, közösségi pszichiátriai és közösségi addiktológiai szolgálatok),a nappali ellátást nyújtó intézmények, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények és a tartós

bentlakásos intézmények (ápolást, gondozást nyújtó intézmények és a rehabilitációsintézmények) végeznek alkoholbeteg-ellátást. Az önsegítésen és önkéntes segítés kategóriáján belül az alkoholbetegek önsegítő csoportjai, alkohol-ellenes társadalmiszervezetek, egyházi hátterű és támogatású csoportok szerepe emelendő ki.

Ezeknek az ellátási modalitásoknak a rövid áttekintése segíthet meghatározni azokat akiemelt fejlesztési célokat, amelyek az alkoholbeteg-ellátásban a következő években prioritást

kell élvezzenek.Az egészségügyi alapellátás problémás ivó és alkoholbeteg-ellátási kapacitásai alig

vannak kihasználva, a rövid intervenciók, a korai kezelésbe vétel gyakorlata nem terjedt el. Ahazai ellátórendszer egyik potenciálisan leghatékonyabb intézményi formája a fejlesztésitevékenység kiemelt terepe kell legyen.

A járóbeteg-ellátás ban az addiktológiai gondozók jelentik az alkoholbeteg-ellátásgerincét. Az ún. nyilvántartott alkoholbetegek számának legnagyobb részét az addiktológiaigondozókban kezelik. Az utóbbi néhány évben az addiktológiai gondozók forgalmánakvisszaesése figyelhető meg, akárcsak az 5 évvel ezelőttinek is kb. 10%-ával csökkent azaddiktológiai gondozók betegforgalma és kb. 20%-kal az addiktológiai gondozókban

nyilvántartott betegek száma. Ennek az okai részletesebb vizsgálatot igényelnek, mivel jelenlegi ismereteink szerint az alkohol-probléma kiterjedtsége érdemben nem változott,emellett az addiktológiai gondozók közül számos felvállalta az illegális szerfogyasztók ésgyógyszer-függőségben szenvedők ellátását is, azaz a betegkör elvileg bővült. A változásokhátterében szervezeti-szervezési okok, de finanszírozási anomáliák is állhatnak.

33 Babor, T.F.; De La Fuente, J.R.; Saunders, J.; and Babor, M. AUDIT: The Alcohol Use Disorders Identification Test, Guidelines for Use in Primary Health Care. Geneva: World Health Organization, 1989.



49

Addiktológiai gondozók főbb adatai34

Év Addiktológiai gondozók száma BetegforgalomNyilvántartott gondozottak száma

az év végén1980 85 227 017 43 3231990 133 209 069 58 3502000 136 177 722 43 3192003 138 171 131 36 4302004 133 161 953 34 528

Az OEP által megadott adatok szerint a gondozóintézeti gondozási formára, alkohológiaés drogellátás feladatra 2003-ban 899 millió forintot fizetett ki az OEP. A 2004. évielőirányzott összeg erre a célra 911,9 millió Ft volt. Összehasonlításul, ez kb. 1/20-a azalkohol-marketingre költött éves összegnek.

Az addiktológiai gondozók mellett a pszichiátriai gondozók is szerepet vállalnak azalkoholbetegek ellátásában, 2004-ben kb. 1.500 alkoholbeteg gondozását végezték a pszichiátriai gondozók, továbbá közel 250 alkoholos pszichózisban szenvedőt láttak el.

A pszichiátriai gondozókban nyilvántartott betegek száma kórjelzés, nem és korcsoport szerint, 200435 0–19 20–34 35–54 55–64 65–x

A kórjelzés megnevezéseéves

Összesen

Férfi

Alkoholabúzus és -függőség 2 157 691 228 66 1 144

Alkoholos pszichózisok – 11 115 49 22 197

0–19 20–34 35–54 55–64 65–xA kórjelzés megnevezése

évesÖsszesen

Nő

Alkoholabúzus és -függőség – 37 227 81 19 364

Alkoholos pszichózisok – 1 27 13 8 49

Összességében ez a szám a valós kezelési szükségletek töredékét teszi csak ki.

A fekvőbeteg-ellátás adatai hasonló viszonyokat mutatnak, azaz a valós kezelésiszükségletekhez nem adekvátak a rendelkezésre álló kapacitások. A közép-magyarországirégióban (kb. 2,5 millió fő) összesen 358 addiktológiai ágy van, egész Magyarországon1.11936.

34

Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, KSH, 200435 Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, KSH, 200436 Porkoláb Lajos, OPNI, Informatikai osztály szíves közlése



50

Működő ágyak megoszlása szakmák szerint10 ezerlakosra

gyermek és ifj. pszich. 75 0,27

pszichiátriai 2 715 9,60

addiktológiai 358 1,27

Közép-Magyarország

(Budapest és Pestmegye)összesen 3 148 11,13

gyermek és ifj. pszich. 236 0,23

pszichiátriai 8 156 8,05

addiktológiai 1 119 1,10

Magyarországösszesen

összesen 9 511 9,39

A szociális intézményrendszer részletes bemutatásával kapcsolatosan a Kapocs c.folyóirat (Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet) 2005. évi 4., 5. és 6. számábanmegjelent részletes elemzésekhez fordulhat a részletek iránt érdeklődő, itt csak a legfontosabb

adatok kerülnek megemlítésre.A szociális intézményrendszerben a közösségi addiktológiai ellátások kb. 60-70

településen működnek országszerte. Mivel ez az intézményi forma jelenleg kialakítás alatt állés a területi egységek száma folyamatosan bővül, a pontos szám és a részletes működésiadatok nem állnak rendelkezésre.

A nappali ellátást nyújtó intézményekben 2004-ben összesen 486 főt gondoztakaddiktológiai betegként, ezeknek legnagyobb része alkoholbeteg.

Az elhelyezéssel igénybe vehető szociális szolgáltatások közül a szenvedélybetegekotthonaiban 1.677 fő volt gondozásban 2004-ben, az átmeneti ellátást nyújtó intézményekben

pedig 82 fő.

37 Szociális Statisztikai Évkönyv, KSH, 2004

A nappali ellátást nyújtó szociális intézmények adatai fenntartók szerint, 200437 Szenvedélybetegek nappali

intézménye

intézmények ellátottakFenntartó

Önkormányzat 6 202

Egyház – –

Közhasznú társaság – –

Alapítvány 4 42Egyesület 4 180

Központi költségvetési intézmény – –

Egyéb 1 62

Összesen 15 486



51

A szenvedélybetegek otthonaiban elhelyezettek jelentős része (több, mint 25%-a) demens,egyéb pszichiátriai kórképben további 15%-uk szenved. A gondozottak 6-6%-a depressziós,ill. skizofrén volt38.

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben ellátottak száma típus szerint

Típus 1993 1995 2000 2003 2004

Tartós bentlakásos intézmények

Szenvedélybetegek otthona 640 772 1 100 1 549 1 677

ebből: lakóotthon – – – 17 8

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

Szenvedélybetegek otthona 36 29 61 94 82

Összesen

Szenvedélybetegek otthona 676 801 1 161 1 643 1 759

ebből: lakóotthon – – – 17 8

A szenvedélybetegek bentlakásos intézményeiben lehelyezettek fele (53,4%) képes azönellátásra, a fennmaradók önellátásra részben képesek, 7%-uk egyáltalán nem képesönellátásra.

A szenvedélybetegek számára rendelkezésre álló rehabilitációs intézmények száma 2003- ban 36 volt, a férőhelyek összes száma 1.558 volt39. A Nemzeti Család- és SzociálpolitikaiIntézet ugyanebben az évben 24 intézményről tudott. A számok összevethetőségét a definícióskülönbözőségek nehezítik. Egy 2004. évi vizsgálat szerint40 a szenvedélybetegekrehabilitációs intézményeiben lévők 58%-a alkoholfüggőség miatt kerül ellátásba, további

14% politoxikománia miatt. Az intézményi háttér ezen szolgáltatások esetében sem felel mega szükségleteknek, a gyógyulni kívánók várakozni kényszerülnek, ill. nem áll rendelkezésrelakókörnyezetükben nem-bentlakásos rehabilitációs szolgáltatás.

A fentiek alapján szükséges az alkoholbetegek számára rendelkezésre álló szolgáltatásispektrum áttekintése és átalakítása, továbbá az intézményi háttér biztosítása a szükségesszolgáltatásokhoz.

A korai kezelésbe vétel terjesztése és megfelelő finanszírozása alapvető prioritás,csakúgy, mint a járóbeteg-gondozási programok és intézmény-rendszerük fejlesztése. Aszociális intézményrendszerben a közösségi addiktológiai szolgáltatások fejlesztésemegkezdődött, a tapasztalatok mielőbbi levonása és a jó gyakorlatok terjesztése kiemelten

fontos. Emellett az alkoholbetegek rendelkezésére álló, nappali ellátást nyújtó szolgáltatásokfejlesztése elkerülhetetlen, főként mert az ellátások súlypontja számos országban – szervezési,hatékonysági okokból – a nappali ellátások felé mozdul el a bentlakásos intézményekdominanciája felől.

Összegezve: át kell gondolni a területi megelőző és gyógyító munka intézményi hátterét, a jelenlegi alkohol-gondozókból vagy velük együttműködve olyan intézményi bázist létrehozni,mely háttérül szolgál a korai kezelésbe vételi programok szakembereinek, az önsegítőcsoportok szakmai támogató feladatainak és képes a helyi társadalmakban az alkohol-

38 Forrai E.: A szenvedélybetegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeiről, Kapocs, IV. évf. 5. szám, 2005.

október39 Szociális statisztika Évkönyv, KSH, 200340 Forrai E.: A szenvedélybetegek rehabilitációs intézményeiről, Kapocs, IV. évf. 6. szám, 2005. december



52

probléma kezelésre javaslatokkal, kezdeményezésekkel élni. Mielőbb újra kell koncipiálni acélzott addiktológiai ellátás rendszerét, profilosztályok- és részlegek, speciális járóbeteg-ellátási formák és rehabilitációval foglalkozó intézmények, részlegek szükségesek. Azellátórendszer fejlesztésének a korszerű ellátás-szervezési elvek szerint kell történnie, akistérségi-regionális hierarchia figyelembevételével. Minderre a II. Nemzeti Fejlesztési Terv

egészségügyi ellátórendszeri fejlesztései során mód nyílhat, összehangolva a másszakterületeken történő, de szintén a regionális, kistérségi dimenzióban tervezettellátórendszeri fejlesztéseket.

Régiónként célszerű legalább egy komplex addiktológiai centrum kialakítása, amelyfekvőbeteg-ellátással, ambulanciákkal rendelkezik, képes hatékonyan ellátni a detoxikációsfeladatokat, továbbá képes az addikciók pszichiátriai és egyéb medikális szövődményeitkomplexen kezelni. Részt vesz klinikai kutatási programokban, felkészültsége és regionálisszakmai szerepvállalása lehetővé teszi az új ismeretek, technológiák átadását a régióbantevékenykedő többi szolgáltató számára, azaz képes addiktológiai tudásközpontként isműködni a betegellátás mellett. A regionális addiktológiai centrum megkezdi, majd

megszervezi a betegek rehabilitációs programjait.Az alkoholbetegek ellátása során a különböző szolgáltatások tartalmi elemeinek és

minőségi standardjainak, továbbá a különböző intézmények, intézménytípusok teljesítmény-mutatóinak az összehangolása szükséges annak az érdekében, hogy az ellátórendszeren belüli

betegutakat optimalizálni lehessen és az intézményrendszer értékelése az alkoholbetegek éscsaládtagjaik állapotának megfelelően is történhessen.

4.4.3 Gyógyult alkoholbetegek önsegítő csoportjai

Magyarországon több, különböző spirituális-ideológiai alapon szerveződő alkohol-ellenesszervezet tevékenykedik. Célrendszerük, közösségi és nyilvános szerepvállalásuk egymástól

eltérő. Jelentős erőforrást képviselnek a detoxikált, gondozási programban lévő alkoholbetegek hosszú távú felépülésében, az absztinencia-arány önsegítő csoportok támogatásávalminden esetben magasabb, mint anélkül. Társadalmi és orvos-szakmai elfogadottságukváltozó, az addiktológiai ellátók egy része a hatékony terápiás és rehabilitációs programfontos elemének tekinti az önsegítő csoportokat, sok helyen azonban az egészségügyi ellátáselutasításával találkoznak, ami rontja munkájuk (és a betegek absztinensként maradásának)hatékonyságát.

Az Anonim Alkoholisták ivásproblémával küzdő férfiak és nők nemzetközi szervezete41.A közösség tagjai segítenek egymásnak elérni és megőrizni józanságukat. Az AA programjaelsősorban az alkoholizmusból való felépülés elősegítésére megalkotott 12 lépésből áll. Aközösség önfenntartó, kizárólag AA-tagok hozzájárulásaiból fedezi költségeit. Az AA

jelenleg Magyarország 47 településén működik, vidéken 79, Budapesten 28 csoportja van, jelenleg kb. 2.000 fő vesz részt a csoportokban42. Évente kb. 500 fő lép be új betegként, azelmúlt öt évben kb. 4.000 fő vett részt AA-gyűlésen.

Az AE-klubok szervezete is országos hálózatként működik. Budapesten 10 klub aktív,vidéken kb. 70 településen vannak jelen. Az AE-klubok a gyógyuló alkohol-betegektámogatása mellett prevenciós tevékenységgel, tanácsadással, helyi közéleti szerepvállalássalis foglalkoznak.

41 AA média kapcsolattartó információi42 Becslés, mivel tagnyilvántartás az AA elvei szerint nincs



53

Az egyházi kezdeményezésű szervezetek közül a Magyar Kékkereszt Egyesület, akatolikus egyház Alkoholistamentő Szolgálata, ill. a velük együttműködő társadalmikezdeményezések emelkednek ki.

A közelmúltban jött létre az Embermentő Szövetség, amely a legtöbb alkohol-ellenesegyházi és társadalmi szervezetet tömöríti, egyfajta ernyőszervezetként, elősegítve ezzel aközös célok érdekében történő fellépést.

4.4.4 Az alkoholbetegek ellátásnak minőségbiztosítási rendszere

Az alkoholbetegség kezelésének szakmai irányelvei megjelentek, a rendszerszintűalkalmazás, protokollok kialakítása a további feladat. A szakmai irányelvekmegvalósulásának mértékéről, részleteiről jelenleg nincs információ, az országosszakfelügyeleti munka következő jelentős lépése lehet a minőségbiztosítási rendszer kiépítése.



54

5. A magyar alkohol-politika legfontosabb céljai és keretei – 2006-2011

5.1. Információhoz való jog biztosítása

Leírás: Minden állampolgárnak biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy részletes, tudományosanmegalapozott és elfogulatlan ismeretekhez, információhoz jusson az alkohol-fogyasztásegyéni és társadalmi következményeiről már ifjúkorától kezdődően.

Indoklás: A társadalom számos tagja nem rendelkezik megbízható információkkal az alkohol-fogyasztás valós kockázatairól. Alapvető ismeretek hiányoznak, a súlyos egyéni és csoportoskockázatokkal járó alkohol-fogyasztás széles körben elfogadott magatartás

Indikátorai: Az általános és középiskolában ilyen irányú, adekvát technikákat alkalmazóoktatásban részesülő fiatalok száma. Évente lebonyolított tömegkommunikációs kampányok

száma

Eszközei: célzott lakossági kommunikációs kampányok finanszírozása, továbbá iskolai prevenciós tevékenység finanszírozása,. Az alkohol-reklámra és szponzorációra a cégek általfordított összegek meghatározott százalékát (min. 20%) az alkohol-fogyasztás valóskockázatait bemutató lakossági kommunikációra kell fordítani. Figyelmezető feliratokelhelyezése az alkohol-tartalmú italok csomagolásán az alkohol-fogyasztás kockázatairól.

5.2. Adópolitika az alkohol-probléma csökkentése érdekében

Leírás: A népegészségügyi szempontoknak és ismereteknek meg kell jelenniük az adópolitikatervezési folyamatában, mechanizmusaiban, az adópolitikának az egészség-érdekeket isfigyelembe kell vennie.

Indoklás: Az alkohol-termékekkel kapcsolatos jövedéki adópolitikának nem kizárólag aköltségvetés bevételi szükségleteit és a termékek adóteher-viselési képességét kell figyelembevennie. Az alkohol-termékekkel kapcsolatos adópolitika az egészségpolitika egyik hatékonyeszköze.

Indikátorai: Az alkohol-termékekkel kapcsolatos államigazgatási tervezési folyamatokfolyamatleírása. A tervezési folyamatban megjelennek a fogyasztási és bevételi indikátorok

mellett az egészségre gyakorolt hatások becslései, fogyasztási mintázatok alakulása. Működőaz alkohol-fogyasztás monitorozó rendszer. Alkohol-termékek jövedéki adójának alakulása.

Eszközei: A Pénzügyminisztérium ezirányú tervezési folyamatainak folyamatszabályozása,alkohol-politikai monitorozó kapacitások bevonása a tervezési folyamatba. Az alacsonyabbalkohol-tartalmú (2,8% alatti) sörök enyhébb adóztatása a normál sörökhöz képest, a normálsörök adóemelése mellett. A tömény italok jövedéki adójának emelése 900 Euro/hl tisztaetilalkohol érték fölé, a köztes alkohol-termékek jövedéki adójának emelése 75 Euro/hl fölé.

5.3 Adópolitika a fenntartható alkohol-politika érdekében

Leírás: Az alkohol-termékek jövedéki adójának meghatározott százalékát (3%) az alkohol- politika finanszírozására (megelőzési tevékenységek, közösségi programok, célzott



55

kockázatcsökkentési tevékenységek, ártalomcsökkentési tevékenységek, kutatás,monitorozás-értékelés) kell fordítani.

Indoklás: az adóbevételekből történő finanszírozás stabil, kiszámítható alapot teremt azalkohol-politika számára, ill. az alkoholt nem vagy alig fogyasztó lakosság-csoport számára

nem jelent külön terhet.Indikátorok: alkohol-tartalmú termékek jövedéki adójának alakulása, a jövedéki adóbólszármazó alkohol-politikai alap bevételei.

Eszközök: jövedéki törvény módosítása, automatizmusok beépítése az adóztatásba.

5.4 Hozzáférés

Leírás: Az alkoholos italokhoz való hozzáférés korlátozása szabályozási eszközökkel, különöstekintettel a fiatalkorúakra. Ezen belül az étkezésekhez rutinszerűen nem fogyasztott italokkiskereskedelmi forgalmának leválasztása az élelmiszerek forgalmazásáról. A fiataloknaktörténő árusítás intenzív ellenőrzése és határozottabb szankcionálása (pl. a pénzbüntetésmellett az alkohol-tartalmú termékek forgalmazásának tiltása meghatározott ideig, a meglévőkészlet erre az időre történő zárolása). Szükséges meghatározni a szeszes (különösen atömény) italok esetében kiszerelés legkisebb mennyiségét, a féldecis-decis kiszerelésűforgalmazás tiltása.

Indoklás: A hozzáférés szabályozási eszközökkel történő korlátozása igazoltan hatékonymódszer az össz-fogyasztás csökkentésére.

Indikátorok: Jogi szabályozás (kereskedelmi törvény), a jogszabályok betartásánakhatékonyabbá tétele, a rendszer folyamatos monitorozása.

Eszközök: A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény felhatalmazása (5.§ (8), ill.12.§ (1) a.) alapján kormányrendeletben szabályozni az alkohol-termékeket árusító üzletekműködési engedélye kiadásának rendjét és feltételeit, az üzletben történő árusítás feltételeit,az engedélyezésben közreműködő szakhatóságok körét, az engedélyben foglaltak megtartásaellenőrzésének szabályait, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásánakesetén alkalmazandó jogkövetkezményeket



56

5.5 Alkohol-elárusítás engedélyezési rendszerének átalakítása

Leírás: az alkoholtartalmú italok forgalmazásának szabályozása, az elárusítás (vendéglátó-ipari és kiskereskedelmi egyaránt) részletes feltételrendszerének kialakítása, a tömény italok,likőrök, „alco-pop”-ok, stb. kiskereskedelmi forgalmazásának külön engedélyhez kötése,

legalább részben elválasztva az élelmiszer-kiskereskedelemtől.Indoklás: az engedélyezési rendszer lehetőséget ad az elárusító-helyek denzitásának(sűrűségének) szabályozására, az alkohol-kiszolgálás személyi feltételeinek meghatározására(pl. felszolgáló-tréningek), továbbá a szabálysértések hatékony szankcionálására.

Indikátorok: működő engedélyezési rendszer, az egyes paraméterek rendszeres monitorozása

Eszközök: mint előbb, kormányrendelet az alkohol-forgalmazás részletes szabályairól.

5.6 Ittas vezetés

Leírás: a jelenlegi zéró véralkohol-szint megtartása vezetéskor. Az alkohol-fogyasztásfokozottabb, nem-kampányszerű ellenőrzése, kilégzéses teszt minden közúti jármű-ellenőrzéskor.

Indoklás: A közlekedés, mint színtér a legkockázatosabbak közé tartozik. Az alkohol-mentesség fenntartása kiemelt társadalmi érdek. Az ittas vezetés megelőzése közvetlenülképes emberi életeket megmenteni és baleseteket megelőzni. Jelenleg az ittas vezetőklebukási kockázata csekély, a szabályozásnak önmagában nincs visszatartó ereje.

Indikátorok: Közúti alkohol-ellenőrzések száma, ittas vezetés miatti balesetek száma, ittasvezetés miatti halálos balesetek száma.

Eszközök: rendőrség technikai eszközökkel való felszerelése, az ittas vezetés megelőzésének priorizálása a közlekedés-rendészet munkájában és források hozzárendelése. Közlekedésialkohol-prevenciós alap létrehozása és finanszírozása a gépjármű-felelősségbiztosításmeghatározott részéből. Kijelölt vezető (designated driver) programok és sofőr-szolgálat

propagálása vendéglátóhelyeken, e két területen együttműködés az alkohol-iparralelképzelhető. Ittas vezetők addiktológiai vizsgálata, sz.e. gondozási programban valórészvétel előírása. Az ittas vezetők esetében az utolsó ital elfogyasztási helyének felderítése ésfigyelmeztetése, az esetek halmozódása esetén az elárusítási engedély bevonása (ún. serverliability).

5.7 Illegális előállítás visszaszorítása

Leírás: az illegális alkohol-előállítás és forgalmazás visszaszorítása a rendelkezésre álló jogieszközök felhasználásával

Indoklás: az illegális előállítás és forgalmazás, csempészet az egyik legjelentősebb kihívás azalkohol-politika számára. Az illegális alkohol-termék képes növelni az alkohol irántikeresletet (az ár csökkenése révén), általában toxikusabb, mint a legálisan forgalmazottalkohol-termékek (az előállítási technológia, szennyezettség stb. miatt), továbbá jelentősadóbevételektől fosztja meg a költségvetést.

Indikátorok: lefoglalások száma, értéke, alkohol-feketekereskedelem becsült mértéke



57

Eszközök: jövedéki ellenőrzések számának emelése, cukor jövedéki termékké tétele.

5.8 Marketing

Leírás: az alkohol-reklámozás és –szponzoráció határozottabb szabályozása, főként a

fiatalkorúakat érő káros hatások minimalizálása.Indoklás: az alkohol-reklámok igazoltan fogyasztás-növelő hatásúak, üzeneteik gyakran afiatal korosztályt célozzák meg.

Indikátorok: reklámtörvény tartalmi elemei, jogkövető magatartás aránya a reklámozó között,kiszabott bírságok és egyéb szankciók.

Eszközök: a reklámtevékenységről szóló jogszabályok és a kereskedelmi médiumokról szólótörvény módosítása. Az alkoholipari szponzoráció tiltása sportrendezvényeken, a közterületireklámozás korlátozása (pl. óriásplakátokon), az elektronikus médiumokban történőreklámozás szűkítése, mindenféle alkohol-reklám tiltása 21 óra előtt. AZ alkohol-reklámozásra és –szponzorációra fordított összegek meghatározott (10%) részéből lakossági

prevenciós-kommunikációs alap létrehozása.

5.9 Területi egészségügyi és szociális intézményrendszer közös indikátorai

Leírás: az egészségügyi alap- és szakellátás, gondozói tevékenység és a szociálisellátórendszer tevékenységének összehangolása

Indoklás: a problémás ivók és alkohol-betegek ellátásáért felelős intézmények, szakemberektevékenységének összehangolása, egységes szempontrendszer szerinti értékelése.

Indikátorok: közös működési elvek, meglévő indikátor-rendszer, amelynek bizonyos elemeimegjelennek az egyes szervezetek teljesítmény-értékelésében és finanszírozásában is.

Eszközök: egységes, eset-kimenetelhez kötött indikátor-rendszer kidolgozása a területentevékenykedő ellátó-szervezetek számára.

5.10 Szociális nappali intézmények fejlesztése

Leírás: rendkívül alacsony azon gondozott problémás ivók vagy alkohol-betegek éscsaládtagjaik száma, akik a nappali szociális ellátásokban részesülnek gondozásban. Azellátóhelyek férőhelyei számának növelése és elérhetőségének javítása kiemelt cél.

Indoklás: a nappali ellátások költséghatékony eszközei az alkohol-fogyasztás által okozottegyéni és közösségi károk enyhítésének. Jelenleg az ellátórendszer ilyen irányú lehetőségeialig vannak kihasználva, igen alacsony a gondozottka száma.

Indikátorok: kapacitás-adatok, gondozottak száma, hozzáférhetőségre (földrajzi és társadalmi) jellemző adatok

Eszközök: lakosságközeli ellátások fejlesztése, ebben a szociális és egészségügyiintézményrendszer fejlesztésének összehangolása, szociális nappali ellátók kapacitásánakfejlesztése.



58

5.11 Egészségügy korai kezelésbe vételi programjai

Leírás: a területen tevékenykedő egészségügyi szolgáltatók együttműködési kapacitásának

növelésével a különböző színtereken (pl. alapellátás, egészségügyi szakellátások, szociálisellátórendszer, munkahelyek) a problémás ivó azonosítása és kezelésbe, gondozásba vonása.

Indoklás: a korai kezelésbe vételi programok képesek a súlyosabb károk kialakulásátmegelőzően támogatást nyújtani a problémás ivóknak ivási szokásaik megváltoztatásához, ill.családtagjaik számára.

Indikátorok: programok száma, szakmai minőségi kritériumok, kezelésbe vontak száma.

Eszközök: korai kezelésbe vételi programok finanszírozása, módszertani feltétel-rendszerkidolgozása, finanszírozási érdekviszonyok átalakítása.

5.12 Közösségi önsegítő tevékenységek

Leírás: a gyógyult alkohol-betegek önsegítő csoportjainak támogatása és közösségi, helyialkohol-politikai kapacitásuk kiaknázása.

Indoklás: a kezelt alkohol-betegek körében a hosszú távú absztinencia-arány magasabb, haönsegítő csoportban vesznek részt. Ezeknek a csoportoknak a megtartó képessége képes

javítani az egészségügyi ellátórendszer által nyújtott szolgáltatások hatékonyságát.

Indikátorok: önsegítő csoportok száma, létrejött támogatási módszertani, együttműködés

szakmai feltételrendszere és az együttműködések száma az egészségügyi és szociálisellátórendszerrel.

Eszközök: szakmai-módszertani fejlesztés, képzési programok, finanszírozásimechanizmusok kialakítása

5.13 Célzott kutatási program az alkohol-probléma különböző aspektusainakmegismeréséért

Leírás: kutatási alap létrehozása és középtávú finanszírozási prioritás-rendszer kialakítása azalkohol-probléma megismerése érdekében.

Indoklás: az alkohol-probléma számos, kulcsfontosságú területéről nem rendelkezünkmegbízható minőségű és elegendő információval. A kutatási tevékenység beindítása ésfenntartható módon való üzemeltetése az alkohol-politika hatékonyságát is növeli.

Indikátorok: kutatási alap nagysága, támogatott kutatási projektek száma, publikációk száma,ismeretek hasznosulása az ellátásban, prevencióban és tervezési folyamatokban.

Eszközök: jövedéki adó meghatározott részének visszaforgatása alkohol-politikai célokmegvalósítása (pl. kutatás) érdekében. Alkohol-kutatási koordinációs mechanizmuskialakítása.



5.14 Alkohol-jelentés infrastruktúrája és módszertana

Leírás: az alkohol-probléma rendszeres leírásának, értékelésének lehetőségét megteremteni.

Indoklás: a rendszeres alkohol-politikai riport lehetőséget ad trendek, folyamatok vizsgálatára

és értékelésére, továbbá hatékony kommunikációs eszköz a probléma egyes vetületeinek bemutatására.

Indikátorok: alkohol-politikai jelentés rendszerének kialakítása Magyarországon.

Eszközök: finanszírozási feltételek kialakítása, szakember-gárda képzése, korszerűmódszertanok meghonosítása.

5.15 Alkohol-koordinációs mechanizmusok

Leírás: a nemzeti alkohol-politika egyes szereplőinek közös tervezési és egyeztetésifolyamatainak és a szükséges intézményi feltételeknek a kialakítása. Politika-monitorozási és –értékelési módszerek és gyakorlatok meghonosítása.

Indoklás: a koordinált tevékenység hatékonysága nagyobb, mint az izolált kezdeményezéseké.Számos probléma egyetlen tárca hatáskörében, egyetlen szektoron belül meg sem oldható.

Indikátorok: létező koordinációs mechanizmusok, közös döntések és megvalósításuk aránya, politika-monitorozási és –értékelési rendszer létrehozása.

Eszközök: Kijelölt szervezet, intézmény felhatalmazási a koordinatív tevékenységre, az egyesszereplők monitorozásának és értékelésének működtetése.

alkoholpolitikai strategia 2006 oai

Documents