a_háttér-j.th.arnfred(partium-2013-1)0001

7/28/2019 A_httr-J.Th.Arnfred(Partium-2013-1)0001

1/12

A h atter

Forditotta Dan Mark

Azt, hogy a nepfOiskola dim, senki nem tagadhatja; - Grundtvig elmejeben fogant,

latomasai formaltak, es val6va valt az egyszeru emberek reven. De radasul azt is

hozzatehetjiik, hogy a nepfoiskola a dan nep legsajatosabb hozzajarulasa a kulrur-

tartenethez, noha az ifjtisagi iskola ezen formaja ezidaig csak az eszaki nepek sza-

mara birt igazi jelentoseggel. A m az elet vilagaban minden asszefiigg. Az, hogy a

reformaci6 napvilagot lasson reformatort kavetel, egy embert, akiben megsziiletnek

a nagy latomasok, egy olyan ember, aki feltetel nelkiili kotelessegenek erzi kozze-

tenni, amit meglatott; - de a reformator nem teremt reformaci6t a nep nelkiil,

amely hallgat ra, megfogja az iizenet, es koveti azt. Kezenfekvo a kerdes, hogy

vajon milyen szellemi aramlatok befolyasoltak Grundtvigot, milyen erokkel talal-kozott, amelyek a nepfoiskola iranyaba mutattak, - avagy az idea teljesen csak az

o elmejenek sziilotte? A kavetkezo kerdes pedig az, hogy vajh mi tette alkalmassa

a dan nepet arra, hogy elfogadja, es megval6sitsa Grundtvig iskola-latomasait?

Grundtvig olyan hatalmas jelenseg, hogy a biografiaja nehezen fogja at es mu-

tatja meg ot igazan, kora szellemi aramlataival egyiitt. EgyfeWl mint oserejii ter-

meszet mutatkozik meg, ami mindent sajat lenyebOl teremt elo, majd mint a

felvilagosodas gyermeke, a romantikus filoz6fiaval eljegyezve. Az igazsag nyilvan

az, hogy Grundtvig kepes volt kival6an befogadni es atalakitani mindent, mignemreszeve, es danna valt, legyen az nemet filoz6fia, vagy oskereszteny kolteszet. Egy

nep tortenetenek nagy alakja tudatositja a nepet annon maga feWl. A nepelmeben

rejtett erok, es latomasok tisztan elotornek; olyan ez mintha a nep lelke lelegezne

benne.

Egy kis nep szamara letsziikseglet, hogy kolcsonhatasban alljon a kornyezetevel

mind gazdasagi, mind szellemi ertelemben. Az elszigetelOdes veszelyes lehet, de

meg veszelyesebbe valhat, ha a kis nep a kolcsonhatas kovetkezteben elveszti fiig-

getlenseget es sajatossagait. Grundtvig megertette ezt, nyitott minden idok, es

nepek szellemi aramlataira, es felfoghatatlanul sokat olvasott, de egytittal szilardan

lehorgonyzott a kereszteny es dan latasm6dban, es mindent ebbOl ertekelt. Henrik

35


2/12

Steffennek az Ehlers Kollegiumbeli eloadasain keresztiil talalkozott a romantika

termeszetfiloz6fiajaval, es kesobb Langeland-i tart6zkodasa idejen t6bbek k6z6tt

tanulmanyozta Fichte-t, es Schelling-et.

Grundtvigot leginkabb az emberelet steffeni t6rtenelmi szemlelete nyiig6zte

Ie, egy olyan emberelete, amely Steffen nezete szerint keleti eredeteben takartan

isteni volt, ami ugyan cs6kkent eroben, de mennyei vigaszt adtak a g6r6g muzsak,

mignem a szelIemtelen es istentelen r6maiak keresztre nem feszitettek, hogy a ke-

resztenyseggel feltamadjon a halalb61. Amit Grundtvig tovabba igy fogalmaz a

"Mands Minde" [Elo emlekezetj dmu eloadassorozataban: "most pedig lathatjuk

vegre az uj nemet iskola komoly igyekezetet, hogy nemzetseget magasabb alIa-

potba emelje fel, ahonnan mind az 6kor, k6zepkor es ujkor egyszerre attekintheto,

a titkos kapcsolatokra feny deml, ahol a dicsoseg minden idokbeni jelenlete ujon-

nan 6sszek6ttetik, - es ez a szemlelet annyira szabad, uj, nagy, es megis olyannyira

egybehangzik a gyermekkori emlekekkel es a Bibliaval, hogy legalabbis ram olyan

hatassal bir, am it lehetetlen felres6p6rni, olyannyira vonz6, es vegiil is megfog."

Steffen baratjaval es tanit6mesterevel, Schellinggel szemben viszont Grundtvig

kevesbe elismero, noha a H. C. 0rstednek irt vitaindit6leveleben beismeri, hogy a

romantikusok k6ziil Schelling a legmelyebb gondolkod6, sot talan a vilag vala-

mennyi filoz6fusa k6ziil is; de Grundtvig azzal vadolja, hogy megtagadja az elo Is-

tent, filoz6fiaja a korszellem gyermeke, es "megvan minden jelIemzoje, amit egy

istentelen kor csak kivanhat a sajat szellemi t6rvenyetol: mentesiti magat az isten-felelemtol es 6r6kkeval6t61, a lelekert val6 aggodalomt61 es minden igazi erenytol,

es egy olyan allamberendezkedes fele mutat, ahol mindenki annyira szabad, ameny-

nyi esze van. A k6lteszet hatartalan jatekteret kap, es a pr6fecia ugy ertekeltetik,

mint a Vilagszellem 6nn6n fejlodesere ebredese. A let azonban isteni megnyilva-

nulas es szemellye fej16des az 6r6k mintakep alapjan. Ezert Grundtvig tisztan latja,

hogy noha Schelling k6vetkezetesebben gondolkodik, mint a t6bbi filoz6fus, megis

alaphazugsagb61 indul ki, miutan azt tanitja, hogy Istennek nines szemelyisege az

emberi nemzetsegen kiviil, es a gonosz csak egy adott idotartomanyban letezik, -eppen ezert nyilvanval6, hogy a keresztenyseg es a moral sohasem latott nagyobb

ellenseget, mint Schelling. De Schelling panteisztikus filoz6fiajanak vad elutasitasa

ellenere, - amit Grundtvig keresztenyietlennek, istentelennek es hazugnakjellemez

-, nem akadalyozza meg abban, hogy tanuljon tole. Schelling ama kijelentese, hogy

Krisztus minden idok t6rekvesenek celja es k6zeppontja, valamint az, hogy a vilag

elo organizmus, nem pedig gep, amint Newton tanitotta, teljesen egybevag Grundt-

vig felfogasaval. Az pedig, hogy a t6rtenelem fokozatosan kibontja az emberisegbe

'fektetett' eroket, es, hogy a keresztenyseg nem elmelet, hanem teny a nemzetekt6rteneteben, kesobb Grundtvig vezeto gondolatava valt.

36


3/12

Sokkal baratsagosabban all azonban Fichtehez. A fentebb emlitett vitairatban,

"A kis vadl6val szemben" azt irja Grundtvig: "Fichte emleke szemely szerint ertekes

nekem, beszede az ember rendelteteserol volt az, ami komolyan felebresztette ben-

nem az elhatarozast, hogy vegiggondoljam: mi is korunk f6 jellemvonasa, ami elo-

szor mutatkozott meg szamomra a maga teljes nyomorusagaban. Az 0 "Utmutat6az aIdott elethez" cimu irasa adta nekem a szeretet nagy igazsagat, mint az elet

lenyeget, es annak celjat, az Istennel val6 egyesiilest a szivben." Amugy avval va-

dolja Fichtet, hogy az "en"-t helyezi Isten helyebe, es nem ismeri el a megbekeles

tanat. Noha Grundtvignak igaza volt abban, hogy Fichte idealista filoz6fiaja nem

egyhazi alapokon nyugszik, megis ertheto, hogy megfogta a nemet gondolkod6,

aki maga olyannyira meg van gyozodve tanitasa igazsagar61. Merthogy Fichte sza-

mara a filoz6fia nem valamely eletidegen spekulaci6 volt: a gondolatok celja a cse-

lekves, es realizal6dnia kell a nep gondolkodasaban es tetteiben. Az pedig, hogy

Fichte teljesen intolerans volt, aki olyannyira meg volt gyozodve a sajat igazar6l,

hogy minden mas felfogas csak hazugsag lehet, aligha riasztotta vissza Grundtvi-

got.

Fichte meggyozodese az igazi te6ria jelentosegerol a nep eleteben, valamint

sajat vilagtortenelmi jelentosegerol, adta szamara a reformator erzest, valamint

az izz6 elkotelezettseget arra, hogy elterjessze a tanitasat, es ha kell, rakenysze-

ritsen masokat arra, hogy belassak ennek igazsagat.

Fichte megelte nepe megalaztatasat a nap6leoni haborukban, de az ujraebre-

dest is. A filoz6fus nepsz6nok lett. Azt kivanja, - amint mag a mondja -, hogy a ha-

talmas sz6 6riasakent "tudjon a kardr61 es villamr61 beszelni". Az alapgondolat

Fichte "Beszed a nemet nemzethez" cimu irasaban az, hogy noha nemzete nem

ura kiilso eletenek, de meg min dig hatalmaban all a nemzeti neveltetest megfor-

malni, ami feltamasztja a nemet nepszellemet es egyesit egy egyeterto nepet a

nagy idealok diktalta feladatokra: "fel kell nevelni egy nepet, amely kepes nagy ce-

lokat kitiizni maga ele, es fel tudja aldozni magat ezekert". Fichte negy ev mulvameghalt igy nem lathatta, hogy a nep megval6sitotta a latomasat. Grundtvignak

szerencsesebb sors jutott.

A felvilagosodas idejen, a 18. szazad vegen, az ember lepten-nyomon iskola-ot-

letekbe botlott Eur6paban. Mind a nep, mind az egyen megertette, hogy az iskola-

nak a tanul6 szemelyisegfejlodeset is elo kell segitenie, nem csak a tudasat novelni.

Daniaban Chr. D. Reventlow vezetesevel 1789-ben megalakult a nagy iskolabizott-

sag, aminek munkaja elvezetett az 1814-es iskolatorvenyhez. Az ember aki min-

denkinel tobbet tett a mozgalom elinditasaert, Rousseau 1762-ben adja ki a

nevelesrol sz616 konyvet. Ebben a szerzo arra mutat ra, hogy a neveles celja a sze-

melyfejlOdes szolgal6ja, es nem a tarsadalom, vagy az aIlam erdekeinek kiszolgal6ja

37


4/12

kelllegyen; az embernek elni kell megtanulnia. A nebul6nak eppugy meg kell ta-

nulnia hasznalnia a kezet, mint a fejet, es mindenekelott az ot koriilvevo terme-

szetet kell megismernie, hogy azutan erettebb koraban talalkozzon a

tortenelemmel, es azzal az eletbOlcsesseggel, ami ebben el van rejtve. Grundtvig

Vilagkr6nikajaban 1812-ben ugyan kemeny iteletet mond mindenhol mindenkirol,

de 6vatosan nyUI Rousseauhoz, mert 0 kezdte meg a hareot a tudalekos iskola ellen,

amit Grundtvig is utalt. Azt irja Rousseaur6l, hogy nem volt kereszteny, de latta,

hogy a keresztenyseg nelklili tudas es tarsasagi elet mikeppen noveli a terheltse-

geket, es megmergezi a szivet, ezert utalta meg az egeszet, es a nagy felrevezetes-

bol kivezeto egyetlen utat az eredendo allapotba val6 visszateresben latta; de

elfelejtette, hogy a bun gyokere a szivben maradt, noha meg lehet akadalyozni,

hogy a noveny viragot hozzon. A lelkiismeret es a tortenelem tanubizonysaganak

ellenere megalmodta a bukott ember artatlansagi allapotat, megis eltevedt a gon-

dolatok labirintusaban, amikeppen mindenki, aki olyan biiszke, hogy nem kivanja

Isten szava fenyet vilagitani a labai ele.

Vagyis annak ellenere, hogy az ifjusag neveleset illetoen, tovabba a Voltaire es

befolyasa elleni hare ban egyetertettek, Grundtvig vegiil is igen tavol allt a genfi

Rousseaut61. Tobb a rokon vonas Rousseau kortarsaval, a nemet Herderrel es tor-

tenelemszemleletevel kapesolatban. Herder azt aHitja, hogy nemesak az egyennek

van szemelyisege, hanem ugyanannyira a torzseknek, nepeknek, nemzeteknek is,

es ez a nepsajatossag a termeszettel, klimaval, a folddel, a tengerekkel, hegyekkelosszjatekban, a tortenelem esemenyei altaI formal6dva alakult ki. A nep a vallasban,

muveszetben, irodalomban fejezi ki lelket, es az alkotmanyok, alapszabalyok a nep

lenyenek es sziiksegleteinek felelnek meg. Az egyiptomi parasztot meghatarozta a

gatepitesi es ontozesi munkaja, a megmuvelheto fOldkiterjesztesenek kiszamitasa,

engedelmessegre, es az autoritasok tiszteletere neveltek. Mig a foniciainak, akinek

foglalkozast kellett talalnia a haj6zasban es kereskedelemben, mas erenyekre volt

sziiksege. Minden nepnek maganak kell a boldogsagot megtalalnia, es ez nem egy-

forma mindenki szamara. Es minden osszehasonlitas haszontalan, de Herder meg-sem ertekel minden nepet egyforman. Nala a gorogseg a esues. A nyelviik a

legkepzettebb a vilagon, a mito16giajuk a leggazdagabb, kolteszetiik maga a toke-

letesseg, mig R6ma, mondja Herder, tonkretette Karthag6t, Korinthoszt, Jeruzsale-

met es mas viragz6 varosokat, mignem a gazdagsagon, viszalyokon, es az

uralkod6k kegyetlensegen keresztiil elokeszitette onmaga bukasat. Grundtvig egye-

tert Herder ezen ertekelesevel, de amugy majdnem ugyanannyira kritikus vele

szemben, mint mindenki massal. A "vilagkr6nikaban", 1812-ben azt irja Herderrol:

"Ugy all, mint a nepdalok a vallas, kolteszet es tortenelem hataran, es klilonos van-dorutakat tett meg minden iranyba, de sose ert el olyan helyre, ahonnan nemhogy

atlatna, de amennyire emberileg lehetseges, keresztiillatna azon, mivel is foglalko-

38


5/12

zik. 6 maga kereszteny volt, de osztotta a legkozelebbi elodei rogeszmejet, hogy a

keresztenyseget a hitetleneknek koszonhetjiik, ami altaI ahelyett, hogy legyozne

oket lehetoseget teremt szamukra a gyozelemre, es felbatoritja oket uj tamada-

sokra."

Eros es sajatos aramlatokkal talalkozott Grundtvig olvasmanyain keresztiil, demiikodesere tekintettel nem kapunk magyarazatot ezen az uton. Nagyon sok kor-

tarsa olvasta ugyanezen konyveket anelkiil, hogy valami vilagtortenelmi erdekes-

segii dolog kisiilt volna ez okbol. Kozvetlen hatasrol tehat nem beszelhetiink.

Grundtvig kiilonosen ifju koraban elutasito volt mindennel szemben, ami nem va-

gott egybe a meggyozodesevel. De ez nem akadalyozta, hogy a benyomasok leiile-

pedjenek az elmejeben, taplaljak a latomasait, es idovel kozremiikodjenek abban,

hogy kiformalja a dan es eszaki nepneveles nagyszabasu vazlatat a szamunkra.

Grundtvig is kora gyermeke volt, ugyanugy meghataroztak az elOfeltetelei, mint

barki mast; de mint a regi pr6fetak, hirhozoja volt Uranak, akit szolgaIt, hirmondoja

egy orokke ervenyes vilagnak.

Vitak folynak Grundtvig angliai utazasainak jelentosegerol az egyhazi es 'nep-

egysegi' szemIeletenek alakulasat tekintve, de a nepfOiskolai gondolat szempont-

jabOl nezve ez a jelentoseg vitathatatlan. Ugy van ez ugye, hogy az idegen vilag

igazi megismerese tisztabb latast biztosit az otthoni hibakat es elonyoket tekintve

is. Grundtvig beismeri, hogy "az a ketes elszantsag, hogy a nepet, de lehetoleg az

egesz vilagot a sajat kepemre alakitsam at egeszen biztosan nem volt erosebb

egyetlen nemet fllozofusnaI sem, mint naIam." Angliaban megtanulta, mint mondta

- "legalabbis, mint gondolkodo es iro ugy venni a vilagot, ahogyan van, es hagyni,

megtartani a sajatossagait."

Angliaban nemcsak a nyiizsgo polgari elet keltette fel az erdeklOdeset, hanem

annak uj szemleletmodja is. Az emberi onalloan ertekeltetik, amint Isten altaI te-

remtetett, es megtanulta, amint a "Mands Minde" eloadasaiban mondja: "hogy az

ifjusagot nem magunknak, vagy a sajatos velekedesiinknek kell megnyerni, nemvalamely lezart es hatarozott dolgokbol vagy gondolatokbol allo rendszernek,

hanem az eletnek, a nemes, aktiv emberi eletnek" - es a mai napig ez a NepfOiskola

feladata.

Ugyanakkor nemcsak a nepfoiskola ideaja, de a kiilso formajara vonatkozo terv

is erettebb lett az angliai latogatasok nyoman. A Cambridge-i Trinity Kollegiumban

latott elet tapasztaltatta meg vele, hogy mit is jelent az igazi tanulotarsi egyiittlet,

ahol is a diakok egy oriasi teremben, hosszu asztaloknal, hosszu padokon iilnek,

mint valamely paraszti ebedloben, ahol az ember beszelget a mellette iilokkel, "es

ahol olyan szabad, vidam es megis komoly hangulat az uralkodo, amit sokkal ott-

honosabbnak erzek, mint hasonlo esetben a koppenhagai egyetemen".

39


6/12

A vilag leve lei ugypereg nek

mintha szerencsejatekban

ldthatatlan kezek tennek,

amit Isten akar.

A 'nepegysegi' feltetelek

A reformaci6 nem val6sulhat meg olyan nep nelkiil, amely kesz a reformator lato-

masait befogadni. Ennyit biztosan kijelenthettink; - de annak kibontasa, hogy mi

is tette neptinket alkalmassa Grundtvig iskola-Iatomasanak befogadasara es meg-

val6sitasara, raadasul sokkal realisabb felfogasban, mint maga a prOfeta latta volt

maga e16tt; - az bizony nehezebb feladat. Minden okos szamitas ellenere a szellemi

aramlatokat nem lehet racionalisan megalapozni. Grundtvignak van igaza, amikor

igy dalol:

De ha az ember megis erinteni kivan nehany olyan alapfeltetelt, ami meghatarozta

a nepfOiskola kifejlOdeset akkor az elsa, am it biztosan meg lehet nevezni, az a job-

bagyfelszabaditas. A roghCizkotottseg megsztintetese nelktil nem lett volna taptalaj

Grundtvig iskola-gondolatai szamara. A 19. szazad elsa feleben a dansag kimon-

dottan parasztnep volt. Videken kellett hat a nepfaiskola mozgalomnak gyokeret

eresztenie, ha meg akart felelni a nevenek. Nos, 1788 6ta ket generaci6 telt el, es

amint tudjuk ket generaci6 sztikseges ahhoz, hogy valamely jelentas latasm6d,vagy egy uj eletm6d megalapoz6dhasson, es igazan a nep eszehez igazodjek. Sze-

rencses, hogyha a tortenelem is ugy alakul, hogy eleg nyugalmas idaszak legyen

ehhez. Mert bizony ez nem minden nepnek adatik meg. Grundtvig nagyon btiszke

a jobbagyfelszabaditasra. A "Mands Minde" elaadasaiban VI. Frigyes kora ket je-

lentas lepesekent ertekeli a roghCiz kotottseg megsztinteteset 1788-ban, es a nepi

allamtanacsot 1834-ben. Immaron csak a harmadik hianyzik: "az egesz dan ifjusag

szamara nyitott nepegysegi nepfaiskola megalapitasa". Amint ez megtortenik

"akkor olyan hatalmas lepesek kovetkeznek, es olyan sok, hogy a tortenelem ha-marosan feladja megszamlalasukat." Anglia iranti csodalatanak ellenere feli ennek

jovajet, megpedig azon okb61, hogy Anglia a maga idejeben felszamolta a paraszt-

sagat, mig Dania megnemesitette. A Vesterportnal a1I6 Szabadsag-tamogat6 em-

lekmu kimondhatatlanul kedves a szivenek, "nem csak azert mert ez oregebb, mint

a francia Szabadsagfa, hanem azert is, mert ezt nem egy favaros csacseleke allitotta

a maga szabadsagat tinnepelve ..., hanem a fOvaros polgarsaga allitotta a parasztok

szabadsagat tinneplenda, ami - legalabbis nalunk - a SzelIem, az Anyanyelv es

minden adakoz6 Era szabadsagat jelenti."Gyakran emlitik, hogy az istenes Ebredes kereszteny mozgalma a 19. szazad

elejen e16keszitette a talajt a nepfOiskolak szamara, es bizony joggal. Ismert, hogy

40


7/12

a vallasos mozgalmak jelentos hatast gyakorolhatnak a praktikus teriiletekre is. A

szigoru angol puritan ok, akik csak keves szemelyes elvezetet engedtek meg ma-

guknak, es Isten hilztartoinak vallottak magukat "sikeriilt" megalapitaniuk a mo-

dern kapitalizmust, ugyanis vegiil a toke es ennek tizletei t6bbet nyomtak a latban,

mint az igazi emberi sztiksegletek. Az is ismert, hogy a "mezei predikator" HansNielsen Hauge es hivei milyen sokat jelentettek a norveg gazdasagi elet szamara.

Amugy nem is olyan k6nnyii kimutatni es megokolni az istenes ebredes-mozgalom

jelentoseget. Peldaul nem indulhatunk ki abbo!, hogy a nepfOiskolak mindig a "fel-

ebredettek" teriileteihez k6thetoek. Itt mas nezopont is ervenyestilt, es amikor egy

uj iskolat akartak epiteni hajlamosak voltak inkabb a felkelo nap fele fordulni a le-

nyugvo helyett. [Vagyis Dania delkeleti reszeit reszesitettek elonyben.]

Nagy erdeklodesre tartana szamot annak kimutatasa is, hogy az elso nepfOis-

kolak tanuloi vajon kivaltkeppen onnanj6ttek-e, ahol elozoleg eros volt az "ebresz-

tes", de ez sem k6nnyii. A tanulok szarmazasi helyenek statisztikaja csak

1873-74-ig megy vissza, es ez nem nytijt alapot ervenyes vegk6vetkeztetesre. Az

emlitett evekben a parasztifjusag evfolyamainak mintegy 15%-a volt nepfOiskolan.

Bornholmtol eltekintve Aarhus megye vezet 23%-kal, es Maribo, valamint PriEstl1J

megye az utolso 7 %-kal. Ringkl1Jbingmegye a masodik 17%-kal, de itt magasabb

szazalekot varhatott volna az ember, mert az egyik "ebresztesi" hullam k6vette a

masikat Nyugat-Jyllandon egeszen a 18. szazadtol. De Nyugat-SjiEllandon is volt

ebresztes, de mint megye az atlag alatt maradt.

Altalaban a regebbi idoben ezek a mozgalmak ktilf6ldrol gyiiriiztek be az or-

szagba. Gondoljunk csak a lutheri reformaciora, a pietizmusra, vagy a herrnhutiz-

musra. [Nemet eredetii, Jezushoz erzelmileg k6todo misszionarius testveriseg.] De

a 19. szazadban dan f6ldbOi is nottek ki ilyenek. Bar peldaul, noha a pietizmus na-

gyon sokfele modon formalta neptinket, a nepfOiskola mozgalommal kapcsolatban

ezt egyaltalan nem lehet kimutatni. 0gy nez ki, hogy az 'ebredessel' kapcsolatos

kimutathato hatasok csak nehilny generacion kereszttil tartanak. Mas a helyzet aherrnhutter-eket illetoen: itt az 6sszeftigges tiszta es jelentosegteljes. A herrnhut-

terek a mCl?hritestveriseg k6vetoinek tartottak magukat, es Johann Huss [Husz Janos]

tanitvanyai voltak. Hosszu ideig eltek az tild6ztetes sanyaru k6riilmenyei k6z6tt,

de 1722-ben Zinzerdorfs Gods grof befogadta oket, es Hut hegyen megalapitottak

"a megtijitott testveri gytilekezetet". A herrnhutterek is a kereszt es a szenvedes

k6riil k6r6ztek, mint a pietistak, de ok nem az aszkezist, vagy a vilag nyomorusaga

fOl6tti gyaszt hirdettek, hanem a megbocsajtas f616tt erzett 6r6m6t. A testveri gyti-

lekezetekben az 6r6mteli keresztenyseggel, es csodalatos tarsadalmi elettellehetett

talalkozni.

41


8/12

A kezdetekben a herrnhutterek Zinzendorf gr6ffal az elen kedvezo fogadtatas-

ban reszesiiltek Daniaban, de amikor VI. Keresztely es a pietista hatalomgyakorl6k

tisztaba jottek bizonyos ellentmondasokkal, a hangulat teljesen megvaltozott.

Az Egyhazi Kollegium elesen kikel elleniik, mert "bekepzelik maguknak, hogy

Daniaban es Norvegiaban nines lehetoseg a mennybe vezeto utat megtalalni Herr-

nut, vagy Marienborg nelkiil". 1744-ben kiralyi leirat sz61 arr6l, hogy "senki, aki

harmily nev alatt Herrnhutban, vagy Marienborgban, vagy hasonl6 gyanus helyen

tart6zkodott, vagy ott nevelodott, es ott tanult, nem alkalmazhat6 egyhazi aHas-

ban, a kiraly birodalmanak orszagaiban."

Azidott sok esalad kiildte gyermekeit es ifjait herrnhutista iskolaba, kivalt Ma-

rienborn-ban, ezert 1745-ben egy uj kiralyi leirat hatarozata szerint mindenki, aki

kiutazik Daniab61 es Norvegiab6l, hogy valamely herrnutista gyiilekezet tagja le-

hessen, minden hatrahagyott ing6 es ingatlan vagyonat6l, oroksegetol, es mindenjogat61 megfosztassek. Az ember ugy pr6balta megkeriilni a hatarozatot, hogy be-

hivtak herrnhutista tanarokat, akik az otthonukban tanitottak a gyerekeket, de az-

utan ez is be lett tiltva. A szigorU hatarozatok daeara - amiket ugyan teljesen soha

nem kenyszeritettek keresztiil- Herrnhut es a dan korok kapesolata nem szakadt

meg.

L. Helweg egyhaztortenesz irja: Ezekben az evekben mondhatni a herrnhut-

terek voltak az egyetlen menedek minden egyszerG., es szivbeli keresztenyseg sza-

mara, amikor is a racionalizmus mar6 hidege fojtogatta, vagy nyomta el meg alegmelyebb szemelyiseget is.

Struense utols6 kormanyzati tette volt a herrnhutterek VI. Keresztely idejebOl

szarmaz6 betiltasanak megszuntetese, es annak engedelyezese, hogy egy kol6niat

epitsenek Haderslev megyeben. A testveri gyiilekezet megvette a kiralyt61 a

Thyrstrup birtokot Christiansfeld-ben, es itt kezdtek epitkezni 1773-ban.

Az is igaz, hogy sehol mashol nem volt szabad gyiilekezniiik, vagy harmi mas

m6don hiveket toborozniuk, megis erosnek mutatkoztak, mind a kiildotteik reven

orszagszerte, mind a Christiansfeld-i iskolaik mukodese nyoman, ahova nagyonsok sziilo kiildte a gyerekeit a kovetkezo idokben.

A testveri gyiilekezetek:, es a grundtvigianus ebredes kozotti kapesolat torte-

nelmileg tisztan bizonyitott. A Tommerup-hoz kozeli SkrCEppenborg birtokon elo

esalad a testveri gyiilekezethez tartozott. Itt szolgalt Peter Holm Larsen, aki esat-

lakozott az ebredok korehez 1817-ben, majd hazassaga reven a birtok tulajdonosa

is lett. Egy talalkoz6n, am it Peter Larsen vezetett tortent, hogy a ketkezi munkas

es bali hegedus ]ohan Nielsen esatlakozott az ebredokhoz, e az 0 predikaci6i lettek

a szellemi mozgalom elindit6i Svedenborg-ban es kornyeken, ami kesobb a Vestrupgyiilekezet megalapitasahoz vezetett, de Peter Larsen kereszteny tanusagtetelen

keresztiil bizonyosodott meg Christen Kold is arr6l, hogy Isten szereti az embereket,

42


9/12

amitol olyan boldog lett, hogy mindenkinek muszaj volt ezt elmeselnie. Ezert nem

volt egeszen erthetetlen, hogy a kesobbi laikus mozgalom, ami a testveri gyiileke-

zetben gy6keredzett meg kesobb fogekony lett a grundtvigi igehirdetesre, mert-

hogy mindennek ellenere van bizonyos rokonsag a ket mozgalom k6z6tt.

Zinzendorf es Grundtvig egyetertettek abban a latomasban, amely szerint nem az

Uj Testamentum, hanem Az Ur Gyiilekezete a szilard alapja minden kereszteny elet-

nek a F61d6n. Nines ugyan jele annak, hogy Grundtvig Iskolagondolatait Christi-

ansfeldt inspiralta volna, de vitathatatlan, hogy ott voltak bentlakasos iskolak mind

gyerekeknek, mind ifjaknak mie16tt a grundtvigi-koldi szabadiskolak meglattak a

fenyt - es, hogy nem esak tudas atadasr61 volt sz6, vagy bibliaolvasasr61, hittanr61,

hanem egy kereszteny szempontb61 kiindul6 szemelyiseg fejlesztesrol, karakter-

epitesrol, aminek nyoman sok ferfi es meg t6bb no valt erintette egy eletre ezeken

az ifjusagi iskolakon.

Jyllandon azonban az istenes ebredes mozgalma teljesen fiiggetlen a testveri

gyiilekezetetektol. Egyidoben t6rtent, a 18. szazad vege fele, hogy Hans Nielsen

Hauge Norvegiaban, mig Peder Frandsen Jyllandon kezdett hareba a papok racio-

nalis igehirdetese ellen. Peder Frandsen, vagy amint meg hivtak Per Rytter [Lovas

Perl Kelet-Jyllandon vandorolt, mint ketkezi munkas, es tanit6, es Skanderborg-Hor-

sens-Vejle videken gylijt6tte egybe a laikusokat, - a papok alland6 zaklatasa k6ze-

pette. A Biblia es Kingo zsoltarosk6nyve k6re gyliltek 6ssze, bar egy idoben Haugeirasait is olvastak. Amikor az evangelikus-kereszteny zsoltark6nyvet pr6baltak a

hat6sagok bevezetni, a gyiilekezetek nagyon sok helyen protestaltak ellen Jyllan-

don, ami arra utal, hogy nem a papokkal azonos szinten vesztettek el erzekenyse-

giiket az igaz kereszteny iizenet irant, meg ott sem, ahol nem voltak megtalalhat6k

kimondott ebreszto iranyzatok. Szamos helyen fel is adtak a papok, noha nem min-

denki fogta fel a dolgot olyan okosan, mint egy fiatal pap egy nyugat-jyllandi egy-

hazkeriiletben, aki ugyan elerte a hiveknel az evangelikus-kereszteny zsoltark6nyv

bevezeteset, de miutan kesobb hallotta, hogy a hivek ettol nagyon szomomak let-tek azt mondta nekik: Szegyellhetitek magatokat, hogy nem ragaszkodtok ahhoz,

ami kedves nektek, hanem mindjart feladjatok, mert egy ilyen tejfelesszaju ifjone,

mint j6magam rabeszel benneteket. A Ringk0bing k6zeli Velling egyhazkeriiletben

a pap ugy pr6balta az uj zsoltark6nyvet bevezeni, hogy kigunyolta Kingoet, de az

istentisztelet utan k6re gyliltek a ferfiak, es olyan komolyan beszeltek a fejevel,

hogy feladta a kiserletet, ugyhogy Kingo zsoltarosk6nyvet hasznaltak egeszen az

evszazad vegeig. Vagyis nem esak Bjerre Herred-ben tartottak ki. Az eros Jyllan-

diak, amint Peter Larsen Skrceppenborg hivta oket azert lettek a leghirnevesebbek,

mert megtagadtak a gyerekeik iskolaba jaratasat, mivel ott Balles tank6nyvebOl, es

a Lutheri katekizmus uj kiadasab61 kivantak tanitani oket, mig ok a regi kiadast

43


10/12

k6veteltek Pontoppidans magyarazataival. Kivalt Kvorning egyhazkeriiletben biin-

tettek kemenyen a hat6sagok, azon evben, amikor a lutheri reformaci6 300 eves

jubileumat iinnepeltek egy nagyobb csoport embert iteltek fegyhazra, kenyeren es

vizen, mert azt k6veteltek, hogy a gyerekeiket naz igaz lutheri tanra oktassak. De

a biintetes sem segitett, a szi.ilok tavol tartottak a gyerekeiket az iskolat61. Nehe-

zebb lett, amikor az iskolat6rveny 1814-ben bevezette a penzbiintetest. A szi.ilok

fizettek, amig tudtak, de azutan az ingatlanjaikat kenyszeraukci6ra bocsajtottak,

mig vegiil a kancellaria el nem hatarozta, hogy a gyerekeket elvegyek a szi.iloktol;

- egy olyan biinteny, ami csak azert nem val6sult meg, mert senki nem akart fizetni

az intezkedes k6vetkezmenyeiert. Megertheto, hogy naz erosek kitartottak Kingo

zsoltarosk6nyve mellett egeszen a 20. szazadig, de ugyanakkor kialakult valami

termeketlen zark6zottsag is a mozgalomban.

A Skrerm-i testveri gyiilekezet mar 1785-ben felallitott egy nmisszionarius al-lomast - Jens Berring plebanos hivta be oket, hogy amennyiben lehetseges meg-

akadalyozzak a pietista szinezetii ebredes eltiineset a halala utan. Amikor egy

ember6ltovel kesobb megis kezdett elapadni a mozgalom, mert a fiatalok nem csat-

lakoztak hozza, Peter Larsen Skrreppenborg-nak iizentek 1840-ben, es igy megte-

remtod6tt a kapcsolat a grundtvigi ebredessel is. A templomokban es iskolakban

ugyan a racionalistake volt a sz6, de a laikus nepseg k6reben, legalabbis Nyugatjyl-

landon megtartattott a regi istenfelelem, hazi ajtatossagokat tartottak, a regi lut-

heranus imak6nyveket olvastak, es bar kesobb ezt halott ortodoxianak tartottak,megis gyakorta az ilyen otthonokban felnott gyerekek ebredtek elosz6r, amikor egy

uj tavasz erkezett.

A fyn-i ebredest6rtenet parhuzamosan fut a jyllandival, a kiindul6pont a test-

veri gyiilekezet, a vegpont pedig a grundtvigi gyiilekezet.

Fyn-6n t6bb helyen is megtalalhat6ak voltak na szentek kis k6rei, akik nagyon

csendesen eltek, tavol tartottak magukat a tanct6l, kartyajatekokt6l, es mas hasonl6

sz6rakozast61. Vasarnap delutanonkent 6sszegyiiltek Luther predikaci6i es a regi

zsoltarok k6riil. Olykor latogat6juk erkezett Christiansfeld-bol. Egy ilyen kis k6rjart 6ssze Klinch asztalosnal Krerteminde-ben, az 6reg vilagotjart asztalos H. Svane

svendborg-i lakos vezetesevel.

Amikor azonban a k6rnyeken nagyra tartott Kristen Madsen asztalos is csatla-

kozott hozzajuk, aki tehetseges predikatorkent a papok ellenere ki tudta fejteni a

Bibliat vege volt az ismeretlensegnek. A nep 6z6nl6tt az eros es ekessz6l6 igehir-

detesre, es a papsag, bir6sag valamint a kancellaria mindent elk6vetett, hogy meg-

allitsa ezt az utalatossagot, aminek ok ezeket az istenes gyiilekezeteket tartottak.

Kristen Madsent t6bb izben beb6rt6n6ztek, es t6bb eves kenyszermunkaval fenye-gettek, de az iigy elhuz6dott, kauci6 elleneben ideiglenesen szabadlabra helyeztek,

majd meghalt, meg mielOtt az iigyet lezartak volna. A per azonban megis jelentosse

44


11/12

valt, amikor Grundtvig az istenes gyUlekezetek vedoiigyvedjekent lepett fei. Bo-

londsagnak tartotta, hogy a nepnek nines joga ahhoz, hogy eppolyan szabadon

egybegyiiljon a Biblia, Pallevelei, vagy Brorson zsoltaroskonyve komI, amint a he-

gedii, a flaska, vagy a kartyaasztal komI, de kUlonben egyilltalan nem volt az istenes

gyiilekezetek nagy tamogat6ja, es kezdetben a gyiilekezetiek sem kedveltek egyal-

talan. Amikor arra inti a hat6sagokat, hogy 6vatosan lepjenek f6l, az azert van,

mert szerinte a hatalomgyakorlas szellemi kerdesekben hatastalan, vagy eppen-

seggel az ellenkezojet en el annak, amit akar; 0 maga azert ellenzoje a gyiilekezetek

miik6desenek, mert az egyhilzt6rtenet arra tanitotta, hogy egy bizonyos mennyi-

segii beteges pietizmus a gyiilekezetekben nagyon k6nnyen parosul beesavarodott

fellepessel, a tanit6i testUlettel szembeni tiszteletlenseggel, vegso soron pedig ma-

gaval az irassal szemben is tiszteletlen lesz.

Az, hogy Grundtvig es a gyiilekezetek k6z6tti kapesolat megisesak letrej6tt a

legt6bb helyen, elsosorban magister lac. Chr. Lindberg-nek, Grundtvignak a racio-

nalistakkal vivott kiizdelmeben rettenthetetlen hareostarsanak k6sz6nheto. lind-

berg 1834-ben k6rbe utazta Sjrelland-ot es Fyn-t, es sorra talalkozott a

gyiilekezetekkel. Maga is tartott istenes gyiileseket koppenhilgai otthonaban, es

vegiil meg Grundtvigot is ravette, hogy beszeljen egy ilyenen. ]yllandon P.Larsen

Skreppenborg lett a kapoes az ebredo k6r6k, valamint Grundtvig es baratai koz6tt.

Maga hajtotta koesijan jart be rengeteg merfOldet ]yllandon evrol evre rossz teliidojarasban is, enekelt, termekeny elmeje gyiim6lcseit, gyermeki ahitatat, es gaz-

dag eleterejet megosztotta mindenkivel.

Rolger Bgetrup mondta r6la, hogy ritkan elt annyira felebredt ember Daniaban,

mint Peter Larsen, es noha voltak parasztok, akik elore jutottak a tudomanyokban,

es a szellemi attekintes teren, de senki nem volt, aki nagyobb szivvel vett reszt a

nep eleteben. Amikor fokozatosan letrej6ttek a nepfoiskolak azokat is nagyon szi-

vesen latogatta, hogy meghallgasson egy-egy eloadast, majd maga is beszeljen a

tanu16khoz. 1869-ben felajanlotta Don-i farmjat, hogy ott iinnepeljenek Askov, Test-rup, Gedved, es Vinding nepfoiskolak tanarai es tanu16i, mely meghivast megisme-

telte kesobb, bar nem az osszes iskolanak egyszerre. Aligha vannak sokan, akik

t6bb munkat fektettek abba, hogy elokeszitsek a talajt a nepfOiskolak szamara,

mint Peter Larsen Skreppenborg. A nagy aratasi iinnep a Don-i farmon, 1. Sehr6-

der-el, mint sz6nokkallett annak a sokezer aratasi es oszi talalkoz6nak az elOfutara,

am it kesobb tartottak az orszagban.

Amikor azonban a szellemi aramlatokat, mint a nepfoiskolai gondolat kibom-

lasanak feltetelet emlitjiik, muszaj hozza tenniink, hogy termeszetesen mas tenye-

zok is k6zrejatszottak ebben. A nepfOiskola sikere 6sszefiigg a parasztsag gazdasagi

szabadsaghareaval, valamint a politikai egyenjogUsagukert vivott kUzdelmekkel,

45


12/12

de az ehhez kapcsol6d6 kerdesek inkabb tartoznak a nepfOiskola t6rtenetehez, mint

a felteteleihez. Azonban azt se felejtsiik el, hogy amennyiben a nepfOiskola meg-

tartja celkituzeseit, amik feliil emelkednek minden konjunktura meghatarozason,

mindig lesz feladata - feltetel nelkiil. Az elet szava soha nem avul el.

Popon Krisztina Ildik6 alkotasa

46

a_háttér-j.th.arnfred(partium-2013-1)0001

Documents