Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Államtudományi Intézet

Pénzügyi Jogi Tanszék

S Z A K D O L G O Z A T

A végrehajtás

Konzulens: dr. Varga Zoltán

Szerző:

Munkácsi Edit

Miskolc

2013.

University of Miskolc

Faculty of Law

Institute of Civics

Financial Low Department

T H E S I S

The implementation

Tutor: Zoltán Varga dr.

Author:

Edit Munkácsi

Miskolc

2013.

1

Tartalomjegyzék

Bevezetés 3

1. Az adóvégrehajtás szabályai 5

1.1. Az adóhatóságok 5

1.2. Az állami adóhatóság hatásköre 6

1.3. Az adótartozás behajtása iránti intézkedések előkészítése 7

1.4. A végrehajtás alapjául szolgáló jogszabályok 9

1.5. A végrehajtás megindítása 9

1.6. A végrehajtási kifogás 9

1.7. Végrehajtási cselekmény 10

1.8. Az egyes végrehajtási cselekmények sorrendje 10

1.9. Költség 10

1.10. A végrehajtási eljárás felfüggesztése 11

1.11. A végrehajtás szünetelése 12

1.12. Behajthatatlan adótartozás törlése 13

1.13. Helytállási kötelezettség az adótartozások megfizetéséért 14

1.14. Elévülés 14

1.15. Pénzkövetelés biztosítása 15

2. A végrehajtási és felszámolási tevékenység 16

2.1. A behajtás területei 17

2.2. Hátralékkezelés és végrehajtás kezdeményezés 18

2.3. Végrehajtási eljárás 22

2.4. Fizetési kedvezmények 26

2.5. Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás 27

2.5.1. A csődeljárás 27

2.5.2. Felszámolási eljárás 27

2.5.3. Végelszámolási eljárás 29

3. Az adóvégrehajtás tapasztalatainak elemzés B.-A.-Z. megyében

2009. évtől 2011. évig 33

3.1. A végrehajtási cselekmények alakulása 33

3.2. A helyszíni eljárások hatékonysága 40

2

4. Az adóvégrehajtás személyi, technikai hátterének értékelése

B.-A.-Z. megyében 41

4.1. A Végrehajtási Osztály munkakörönkénti személyi összetétele 41

4.2. Humánpolitikai elvárások és célkitűzések megvalósítása 42

4.3. A rendelkezésre álló technikai eszközök kihasználtsága 43

5. A végrehajtási tevékenység hatása a hátralékállomány alakulására 45

5.1. Hátralékkezelés kiválasztási szempontjai, a végrehajtási eljárás

kezdeményezése 45

5.2. A végrehajtásra átadott hátralékok csökkentésére tett intézkedések 47

6. A végrehajtás során beszedett összegek felosztása, a Végrehajtási

Rendszerből nyerhető információk hasznosíthatósága 49

6.1. A letéti számla rendszere 49

6.2. A beszedett pénzösszegek felosztásának törvényi alapja 49

6.3. Kielégítési sorrend 51

7. A beszedett összegek utalásának gyakorisága, nyilvántartási rendszere 52

7.1. A végrehajtás alatti hátralékok nyilvántartási rendszere 2011-től,

és az azt megelőző időszakban 52

8. Összefoglalás 55

Irodalomjegyzék

Táblajegyzék

3

Bevezetés

Szakdolgozatom témájaként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei Adóigazgatósága Végrehajtási és Felszámolási Blokk tevékenységének

bemutatását választottam, miután közel 15 éve dolgozom ezen a területen. A

Végrehajtási Osztályon 4 éve dolgozom, előtte 10 évig a hátralékkezelési szakterületen

láttam el az adók módjára behajtandó, külső megkeresésekkel kapcsolatos teendőket.

Témámat ezért választottam, hogy tájékoztatást adjak arról, miként hajtja be a Nemzeti

Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) a be nem fizetett közterheket; milyen

módon, mennyi idő alatt, mennyi munkával és milyen hatékonysággal tud dolgozni.

„2011. január 1-jével, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és

Pénzügyőrség, e két önmagában is tekintélyes intézmény összevonásával létrejött a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal és ezzel egy szervezetbe koncentrálódott az állami

adóhatósági, vámhatósági, valamint – törvényben meghatározott bűncselekmények

esetében - a pénzügyi nyomozói tevékenység.”1

Az adóztatás célja a törvényben előírt adók folyamatos beszedésének biztosítása, mivel

az önadózás rendszere nem minden esetben párosul a kötelezettség önkéntes, állami

kényszert nélkülöző teljesítésével.

Véleményem szerint szükség van a végrehajtási eljárásra azon adózói körben, akik nem

fizetnek, mert ha nem lenne törvényes lehetőség eljárni velük szemben, akkor egyre

többen követnék ezt a magatartást.

Az adóhivatal feladata a kiadások előteremtésében az adózási rendszer törvényes,

eredményes, hatékony és méltányos működtetése.

A Hivatal csupán közvetítőként jelenik meg az állam és az adózók közötti viszonyban:

- egyrészt az állami akaratot közvetíti az adózók felé,

- másrészt az adózók adózási tárgyú cselekedeteit az állam felé.

Az adóhivatal ilyenformán kétirányú szolgáltatóként jelenik meg, stratégiai célja pedig

e két címzett lehető legnagyobb mértékű kiszolgálása.

1 NAV Évkönyv 2011.Saldo Kiadó Előszó

4

Az adózók általában pontosan és tisztességesen kívánnak adózni, ebben támogatni kell

őket. Vannak olyanok, akik ismerethiány, vagy tévedés miatt adóznak pontatlanul, ezt

méltányolni kell, és kiemelt segítséget kell nyújtani nekik. S vannak olyanok, akik

szándékosan akarják kivonni magukat a közteherviselés alól, s így mások kárára

vannak. Velük szemben a törvény teljes szigorával kell fellépni.

A végrehajtási osztályok feladata pedig – más osztályokkal közösen – a hátralék-

állomány minél nagyobb mértékű csökkentése. Ennek teljesítésére több lehetőség áll

rendelkezésükre.

Az adóvégrehajtás általános szabályainak leírása után, a szakterületet mutatom be, majd

az elmúlt három év során, a végrehajtási cselekmények alakulásában bekövetkezett

változások okait, a hátralékcsökkentésre tett egyéb intézkedések eredményességét, a

személyi és technikai háttér megalapozottságát.

A téma aktualitását és fontosságát, valamint jelentőségének növekedését az alábbi

ábrával szemléltetem:

1. sz. ábra:

Adóvégrehajtási ügyek és összegeik2

Az 1. sz. ábrán jól megfigyelhető, hogy az indított végrehajtási ügyek mind

darabszámukban, mind összegszerűségükben növekvő tendenciát mutatnak országos

szinten is.

2 Az APEH Világa 2009 Saldo Kiadó, NAV Világa 2010 Saldo Kiadó, NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó

5

1. A végrehajtás szabályai3

Az adóhatósági végrehajtásnál a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

(továbbiakban Vht.), az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban

Art.), az Államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.),

valamint 2005. november 1-jétől hatályos a Közigazgatási hatósági eljárás és

szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.)

szabályaira kell figyelemmel lenni a következők szerint:

� Az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor – kivéve, ha az Art.

másként rendelkezik – a Vht-ben foglaltak szerint kell eljárni.

A Vht. szabályainak alkalmazása során az eredményes végrehajtás érdekében az

adóhatósági végrehajtót a bírósági végrehajtóval azonos jogok illetik meg.

� A Vht-ben nem érintett esetekre az Art. rendelkezései az irányadóak.

Amennyiben az Art. nem tartalmaz konkrét előírást, háttérjogszabályként az Áe.,

valamint a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Dolgozatomban csupán az Art. szabályaira kívántam kitérni, a Vht-t annak terjedelme

miatt nem részletezem.

1.1. Az adóhatóságok

Art. 10. §

„(2) Az adóhatóság feladatkörében nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem

minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét e törvény vagy adót,

költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő, az adót, a költségvetési

támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést – ha törvény írja elő – megállapítja,

az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja, az

adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi, a költségvetési támogatást, az adó-

visszaigénylést kiutalja, és vezeti az adózók adószámláját.

(3) Az adóhatóság a feladatkörébe tartozó adókötelezettségek érvényesítése és az

ezekkel kapcsolatos adózói jogok érvényre juttatása érdekében kezdeményezi a

befizetések és kiutalások teljesítéséhez szükséges számlák megnyitását, közzéteszi azok

3 A 2012-ben hatályos szabályok alapulvételével

6

számát, rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat és

biztosítja az adóztatás feltételeit.

(4) Az adóhatóságok

a) a törvényben meghatározott feltételek szerint adatok, tények átadásával segítik

egymás eredményes működését, az adózók és más, törvényben meghatározott

szervezetek kötelezettségeinek teljesítését,

b) együttműködnek az Európai Közösség tagállamainak adóhatóságaival, az Európai

Bizottság illetékes főigazgatóságával, az Európai Közösség adózásra vonatkozó

szabályainak érvényesítése érdekében.”

A törvény az egyes adóhatóságok közötti feladatmegosztásról, így az állami

adóhatóságok hatásköréről is az Art. 72. §-ában, a vámhatóságok hatásköréről a 79. §-

ában rendelkezik.

1.2. Az állami adóhatóság hatásköre

Az állami adóhatóságnak a köztartozások behajtására vonatkozó jogosultsága (és

egyben kötelezettsége) lényegében az Art. 72. §, valamint a Nemzeti Adó- és

Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben foglalt rendelkezésen alapul.

Ezek alapján a NAV feladata:4

1. részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az

Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő

kötelező befizetés,

2. a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás,

adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,

3. a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező

befizetések

4. megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és

ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

4 https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450023/450206/450207/nav.html#paragr6 (letöltés ideje: 2012. 11.20.)

7

1.3. Az adótartozás behajtása iránti intézkedések előkészítése

Az adót a törvényben, illetve a jogerős határozatban meghatározott időpontig

(esedékességig) kell megfizetni.

A végrehajtás elrendelésének előfeltétele, hogy a fizetésre kötelezettnek nyilvántartott,

lejárt esedékességű tartozása legyen.

„Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett

költségvetési támogatás; az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét – nettó

módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés

összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha jogszabály valamely, az

adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott

adótartozás hiányához köti.”5

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a végrehajtás megindításának törvényi feltételeit nem

elégíti ki, ha az adózó az adófizetési kötelezettségét az esedékességig nem teljesítette,

de azt később rendezte. A tartozásnak tehát a behajtása iránti intézkedéskor kell

fennállnia.

Az Art. 146. §-ából is, de a gyakorlatból is értelemszerűen következik, hogy az állami

adóhatóság közvetlenül csak azon köztartozások behajtása iránt intézkedhet,

amelyeknek a bevallását és befizetését az állami adóhatósághoz kell teljesíteni. Az

egyéb végrehajtás szempontjából az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó

köztartozások vonatkozásában az a szervezet intézkedik a tartozás behajtása iránt az

állami adóhatóság felé, amelyik a fizetési kötelezettséget nyilvántartja.

Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók vonatkozásában az adófolyószámla-

könyvelés számítógépes rendszeren keresztül biztosítja az adófizetési kötelezettségek

teljesítésének nyilvántartását. Az adófolyószámlán a kötelezettségek és jogosultságok az

adózó terhére, illetve javára adónemenként, a melléjük rendelt esedékességi időponttal

kerülnek előírásra.

Az adóbeszedés kezdeményezésének előfeltétele az adófizetési kötelezettségek

teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérése, az adózónként vezetett

adófolyószámlán a bevallási és pénzforgalmi oldal egyenlegének a kimutatása.

A számítógépes rendszeren keresztül ez a Hátralékkezelési Osztályok feladata, mellyel

részletesebben a 2.2. fejezetben foglalkozom.

5 Art. 178. § (4) bek.

8

A végrehajtás megindításának csak végrehajtható okirat alapján van helye. Az Art. 145.

§-a felsorolást ad arra vonatkozóan, hogy az adóhatósági végrehajtás keretében mi

minősül végrehajtható okiratnak.

Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:

a) a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés),

b) az önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás,

c) a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése,

d) az adózóval közölt adóhatósági adó-megállapítás,

e) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat,

f) az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó jelentés.

A végrehajtható okiratok meghatározásából (felsorolásából) következik, hogy a

végrehajtás szempontjából az adótartozás (adóhátralék) fogalmának további szűkítését

jelenti az, hogy csak

• az adózó által bevallott, vagy

• az adóhatóság által jogerősen határozatban (végzésben) előírt adótartozás esetén

van helye végrehajtásnak.

Ez azt jelenti, hogy egy bevallási időszakon belüli (bevallással le nem zárt) fizetési

kötelezettség nem teljesítése esetén a jogkövetkezmény csupán késedelmi pótlék, vagy

mulasztási bírság, végrehajtás viszont nem rendelhető el.

A végrehajtásnak minden esetben feltétele, hogy a törvény által „nevesített”

végrehajtható okiratokban szereplő adók fizetésének az esedékessége lejárjon. Ezért

szükséges annak meghatározása, hogy mit kell érteni az adó megfizetésének

esedékessége alatt. Az esedékesség alatt azt, a törvényben vagy jogerős adóhatósági

határozatban előírt határidőt kell érteni, ameddig az adót meg kell fizetni. Az állami

adóhatósághoz teljesítendő befizetések esedékességét az Art. 2. számú melléklete írja

elő, míg a határozatban megállapított adókat annak jogerőre emelkedésétől számított 15

napon belül kell megfizetni.

A végrehajtható okiraton alapuló adótartozásokra sem indítható végrehajtás, ha az

adótartozás elévült, szünetelés vagy felfüggesztés alatt áll, továbbá, ha az adós

fizetésképtelenségét megállapító, illetve felszámolását elrendelő bírósági végzés

jogerőre emelkedett.

9

1.4. A végrehajtás alapjául szolgáló jogszabályok

Art. 144. § „Az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási

cselekmények foganatosításakor a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

(továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik.

Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik,

amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. A végrehajtás lefolytatásához szükséges

adatok beszerzésére és kezelésére a Vht. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Az adóhatósági végrehajtásnál a Vht., az Art. és a Ket. rendelkezéseire kell figyelemmel

lenni a következők szerint:

Az adó-végrehajtási eljárás során – kivéve, ha az Art. másként nem rendelkezik – az

egyes végrehajtási cselekmények foganatosítása során fő szabályként a Vht.

rendelkezései szerint kell eljárni. Eltérés csak ott és annyiban lehet, amennyiben az Art.

a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályozásánál kifejezetten eltérően rendelkezik. Az

adóhatósági végrehajtási eljárás során, amennyiben az Art. valamilyen kérdést nem

szabályoz, háttérjogszabályként értelemszerűen a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

1.5. A végrehajtás megindítása

A végrehajtás megindításáról az Art. 150. § (1) bekezdése rendelkezik.

Ennek alapján az adóvégrehajtás elrendelésének nem feltétele az adós előzetes

értesítése, vagy az adóhatóság egyéb intézkedése. Az eljárásban külön határozat

meghozatala nélkül az első végrehajtási cselekmény foganatosítható.

Helyszíni végrehajtási cselekmény foganatosítása esetén a végrehajtás megindítását és a

tartozás összegét elegendő a helyszínen közölni az adóssal.

1.6. Végrehajtási kifogás

A végrehajtási kifogásról az Art. 159. §-a rendelkezik.

A végrehajtó törvénysértő intézkedése, vagy az intézkedés jogellenes elmulasztása

elleni jogorvoslat a végrehajtási kifogás.

Az Art. a végrehajtási kifogás jogintézményét a Vht. 217. §-ához képest részben

eltérően szabályozza. Az eltérés a jogorvoslati kérelem előterjesztésének határidejét

10

érinti, nevezetesen amíg a kifogás előterjesztésére az Art. ezt a határidőt 8 napban

határozza meg, addig a Vht. a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napos határidőt

szab meg.

Végrehajtási kifogást mindazok az érdekeltek előterjeszthetnek, akiknek a végrehajtó

eljárása vagy mulasztása a jogát, vagy jogos érdekét sérti, tehát mindazok a személyek,

akik részére a Vht. rendelkezései szerint meghatározott iratokat meg kell küldeni.

A végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre nézve halasztó

hatálya van.

A végrehajtási kifogást a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve bírálja el,

Az elbírálásra az Art. 15 napos határidőt szab.

1.7. Végrehajtási cselekmény

Végrehajtási cselekménynek számít a hatósági átutalási megbízás benyújtása, a

jövedelemből (nyugdíjból) történő letiltás és az ingó- és ingatlan végrehajtás.

1.8. Az egyes végrehajtási cselekmények sorrendje

A végrehajtási cselekmények kötelező sorrendisége az Art. 2003. évi módosításával

megszűnt. A hatályos szabályozás szerint lényegében az adóhatóság, illetve a

végrehajtó dönti el, hogy az adózó vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó,

rendelkezésre álló információk alapján – figyelembe véve a tartozás összegét is – a

végrehajtás megindítása mely cselekménnyel indokolt. Sőt, lehetőség van arra is, hogy a

végrehajtási cselekmények közül egyszerre többet is alkalmazzon az adóvégrehajtó.

1.9. Költség

Az Art. 163. §-a szabályozza.

A végrehajtási eljárás során felmerült költségeket mindig az adós viseli.

Az adóvégrehajtásban a költségek megelőlegezését főszabályként az adóhatóság

biztosítja.

11

A főszabály alól az adóvégrehajtásban (Vht. 34. §) két kivétel lehetséges, nevezetesen,

ha az adós vagy más végrehajtásban érdekelt fél

• a végrehajtó által megállapított becsértéket vitatja és szakértő becsüs kirendelését

kéri, vagy

• árverés esetében a törvényben előírt hirdetményi kötelezettségen túli közhírré tételt

kéri.

E két esetben a kérelmezőnek a várható költséget meg kell előlegeznie. A költség

várható összegét a végrehajtónak az érintett féllel közölni kell és azt a végrehajtói letéti

számlára kell befizettetnie. Amennyiben a tényleges költség a megelőlegezettnél

kevesebb lesz, a különbözetet az előleget befizető fél részére vissza kell fizetni.

A szakértő becsüs kirendelését, vagy az árverés közhírré tételét az adóson kívül

mindazok kérhetik, akiknek nyomós érdeke fűződik a kirendeléshez. Ilyen például a

jelzálogjog jogosultja, vagy akinek az érdekében a végrehajtás folyik (megkeresők).

Amennyiben az eljárásban érintett fél a foglalásnál, vagy a foglalási jegyzőkönyv

kézbesítésétől számított 8 napon belül kéri a becsüs kirendelését és felhívásra a várható

költséget megelőlegezi, a végrehajtó köteles szakértő becsüst alkalmazni. Amennyiben

a kérelmező a felhívásban közölt összeget nem előlegezi meg, a végrehajtó nem köteles

a szakértő kirendelésére.

A végrehajtási eljárás során felmerült költségek jogcímére a törvény nem ad tételes

felsorolást, csak példaként emeli ki a legtipikusabban előforduló eseteket.

Minden olyan kiadás, amely az adótartozás behajtásával kapcsolatos eljárási költségként

merül fel, végrehajtási költségnek minősül.

Természetesen az adózó terhére a végrehajtási eljárás során felmerült költség csak akkor

számolható fel, ha a végrehajtás foganatosításának törvényi feltétele fennállt.

1.10. A végrehajtási eljárás felfüggesztése

Az Art. 160. § (1) – (3) bekezdése szabályozza.

Az Art. a Vht-hoz képest a végrehajtási eljárás felfüggesztését eltérően szabályozza.

Az Art. felfüggesztésre vonatkozó rendelkezése kifejezetten az adófizetési

kötelezettséget megállapító határozat végrehajthatóságának a felfüggesztésére

vonatkozik. Konkrétan azon esetekre, amikor a fizetési kötelezettséget megállapító

adóhatósági határozat jogerős, vagyis végrehajtható.

12

A határozat végrehajtásának felfüggesztésére kerül sor:

• az adózó kérelmére az adófizetési kötelezettséget megállapító szervezet, illetőleg

annak felügyeleti szerve jogosult, ha hivatalból észleli, hogy a fizetési

kötelezettséget megállapító határozat törvénysértő és így annak megváltozása

várható,

• a bíróság az előtte keresettel megtámadott fizetési kötelezettséget megállapító

határozat végrehajtását csak az adózó kérelmére függeszti fel.

Mindkét esetben feltétel, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító határozat

felülvizsgálata a bíróság vagy az adóhatóság előtt folyamatban legyen.

A felfüggesztés joghatása a felülvizsgálni kért adóhatósági határozatban előírt

adófizetési kötelezettség tekintetében áll be, az adós egyéb jogcímen fennálló

tartozásainak behajtását nem érinti.

A felfüggesztő határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek (végrehajtási

kifogásnak) halasztó hatálya van.

A felfüggesztés egyéb szabályait a Vht. részletezi.

Kivételesen a végrehajtási eljárás az adós kérelmére felfüggeszthető, ha azt

méltányolható körülmény (pl. eltartott személyek száma, az adós vagy eltartottjai súlyos

betegsége, stb.) indokolja.

1.11. A végrehajtás szünetelése

Az Art. 160. § (4) bekezdése a szünetelést a részletfizetés és fizetési halasztás

engedményezésének időtartamára biztosítja, mindaddig, amíg az adózó fizetési

kötelezettségét teljesíti. Úgyszintén szünetel a végrehajtás az ugyanazon adótartozás

fizetési kedvezményre vonatkozó első kérelmének a benyújtást követő naptól a kérelem

jogerős elbírálásáig, kivéve, ha a kérelem az árverés kitűzése után kerül benyújtásra.

Szünetel az eljárás az adózó halála (megszűnése) esetén is az adó megfizetésére

kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig.

A szünetelés egyéb szabályait a Vht. szabályozza.

13

1.12. Behajthatatlan adótartozás törlése

Behajthatatlanság címén [az Art. 162. § (1) bekezdése szerint] az adótartozás csak akkor

törölhető, ha mind az eredeti adóssal, mind az adó megfizetéséért helytállni

kötelezettekkel szemben elrendelt végrehajtás eredménytelen. Minden esetben vizsgálni

kell, hogy van-e olyan személy (szervezet), aki a törvény alapján az adós

adótartozásának megfizetésére kötelezhető. Az adótartozás megfizetéséért helytállni

köteles személyeket az adó megfizetésére végzéssel kell kötelezni. Az önkéntes

teljesítés elmulasztása esetén a végrehajtási eljárást velük szemben is le kell folytatni és

csak annak eredménytelensége után törölhető a tartozás.

A törvény a behajthatatlanság miatti törlés lehetőségénél nem tesz különbséget jogi

személyek és nem jogi személyek adótartozása között. Ugyanakkor a Csődtörvény

(továbbiakban Cstv.) hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél a végrehajtás

eredménytelensége esetén az adóssal szemben felszámolás kezdeményezése indokolt. A

Cstv. hatálya alá nem tartozó jogi személyek esetében, amennyiben a

végrehajthatatlanság feltétele fennáll, az adótartozás behajthatatlanság címén törölhető.

A végrehajtás eredménytelenségét, az eljárás szabályszerű lefolytatását, annak

megkísérlését a végrehajtónak oly módon kell dokumentálni, hogy az utólagos

ellenőrzés során is egyértelműen megállapítható legyen, hogy a törlés törvényi feltételei

fennálltak. A végrehajtó az eredménytelen végrehajtási eljárás lefolytatását követően a

törlésre javaslatot készít. A javaslatnak tartalmaznia kell mindazon megtett

intézkedéseket, amelyek a behajthatatlanság miatti törlést indokolják.

Az adótartozás behajthatatlanság címén történő törlését a Végrehajtási Osztály(ok)

kezdeményezi(k) az 1. sz. mellékletként csatolt adatlap kitöltésével és az osztály(ok)

vezető(i)je engedélyezi(k).

Ha az elévülési időn belül behajthatóvá válik a tartozás, ismételt előírása és a

végrehajtás foganatosítása iránt intézkedni kell. [Art. 162. § (2) bekezdése.] A

felülvizsgálat tényét nemleges esetben is dokumentálni kell.

A 10.000,- forintot meg nem haladó tartozás törlése iránt a végrehajtási eljárás

kezdeményezése nélkül a Folyószámla-kezelési Osztály is intézkedhet [Art. 162. § (3)

bekezdése szerint.]

14

1.13. Helytállási kötelezettség az adótartozások megfizetéséért

Az adót, adóelőleget, bírságot, pótlékot és az eljárás során felmerült költségeket az

köteles megfizetni, akit erre a jogszabály kötelez. Amennyiben az adózó az esedékes

adóját nem fizette meg, és az ellene vezetett végrehajtás eredménytelen maradt, a

tartozásért „mögöttes felelősségük” alapján helytállni köteles személyek kötelezhetők

az adó megfizetésére.

Az adóeljárásban a mögöttes felelősök kötelezése adóhatósági határozattal történik.

Nem hozhat az adóhatóság a tartozásért helytállni köteles személyekkel szemben

kötelező határozatot az adók módjára behajtandó köztartozások – kivéve a

magánnyugdíj-pénztárak által kimutatott tartozásokat – beszedésére vezetett

eljárásokban. Ezen ügyekben a mögöttes felelősök kötelezése – hatósági jogkör

hiányában – a követelés jogosultjának, a behajtást kérőnek a joga.

A tartozásokért helytállni kötelezettek körét és a felelősségük mértékét az Art. 35. § (2)

bekezdése sorolja fel tételesen.

1.14. Elévülés

Az Art. 164. § (1)-(4)-(7) bekezdéseiben foglaltak alapján az elévülés jogintézménye azt

a célt szolgálja, hogy a követelés jogosultja a joggyakorlás elmulasztása révén ne

tarthassa a kötelezettet hosszú időn át bizonytalanságban, a bizonytalan jogi helyzetek

meghatározott határidőn belüli elzárásra ösztönöz.

Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától

számított öt év alatt évül el.

Abban az esetben, ha a követelés beszedésére az adóhatóság végrehajtást vezetett,

illetve végrehajtási cselekményeket foganatosított, az elévülés hat hónappal

meghosszabbodik.6

Az elévült tartozások törlése esetén meg kell állapítani azon évek során felszámított

késedelmi pótléknak az összegét, amely az elévült tartozáshoz kapcsolódik és

egyidejűleg ennek törléséről is intézkedni kell.

Az elévülési eljárás lefolytatásához kapcsolódó adatlapot a 2. sz. melléklet tartalmazza.

Az Art. az elévülés nyugvásának eseteit tételesen felsorolja.

6 Art. 164. § (6) bek.

15

A tartozások elévülésének vizsgálatakor az elévülés nyugvását eredményező

körülményeket mindig vizsgálni kell. A felsorolt időtartamok ugyanis az elévülési időt

meghosszabbítják, lehetőséget biztosítva a további eljárási cselekmények

foganatosítására.

1.15. Pénzkövetelés biztosítása

2003. január 1-jei hatállyal már az Art. is rendelkezik a biztosítási intézkedésről a 149.

§-ában. Biztosítási intézkedés elrendelésének akkor van helye, ha a kielégítési

végrehajtás elrendelésének feltételei még nem álltak be, de valószínűsíthető, hogy a

követelés későbbi kielégítése veszélyeztetett.

Az adóigazgatási eljárásban biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása

rendelhető el, vagy meghatározott dolog zárlata, ha

- a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat (végzés) még nem

végrehajtható,

- végrehajtható az adóhatósági határozat (végzés), de az abban meghatározott

teljesítési határidő még nem telt el.

Nem rendelhető el a pénzkövetelés biztosítása akkor, ha a bíróság vagy a felettes szerv a

határozat végrehajtását felfüggesztette.

A biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló határozatot a tartozást megállapító

szervezeti egység adja ki, s a végrehajtó kézbesíti a biztosítási végrehajtási

cselekmények foganatosítását megelőzően.

Az egyes cselekményekre vonatkozó törvényi szabályokat a Vht-ban rögzítették, bár

néhány tekintetben az Art. is állapít meg szabályokat, de lényegében a cselekmények

foganatosítása során betartandó törvényi rendelkezéseket nem tartalmazza.

16

2. A végrehajtási és felszámolási tevékenység

Az állami adóhatóságok, így a NAV B.-A.-Z. Megyei Adóigazgatósága is

meghatározott szervezeti keretek között végzi a törvény által előírt feladatok

megvalósítását.

Ennek keretében a hátralékkezelést, az adó-végrehajtási eljárást, a méltányossági

ügyeket, valamint a Csődtörvény által szabályozott eljárásokat az igazgatónak

közvetlenül alárendelt Végrehajtási és Felszámolási szakterület végzi. A szakterületet a

végrehajtási igazgatóhelyettes az igazgatónak alárendelve irányítja.

A végrehajtási igazgatóhelyettesnek alárendelve működnek a végrehajtás folyamatát

meghatározó főosztályok, amelyek a következők:

• Hátralékkezelési és Végrehajtási Főosztály

• Felszámolási és Végelszámolási Főosztály.

A főosztályokat főosztályvezetők irányítják az alábbiak szerint:

A Hátralékkezelési és Végrehajtási Főosztály az alábbi osztályokból áll:

o Hátralékkezelési Osztály 1.

o Hátralékkezelési Osztály 2.

o Végrehajtási Osztály 1.

o Végrehajtási Osztály 2.

o Végrehajtási Osztály 3.

A Felszámolási és Végelszámolási Főosztály négy osztályból áll, melyek a

következők:

o Felszámolási és Végelszámolási Osztály 1.

o Felszámolási és Végelszámolási Osztály 2.

o Fizetési Kedvezmények Osztály 1.

o Fizetési Kedvezmények Osztálya 2.

A főosztályokat főosztályvezetők, az osztályokat osztályvezetők irányítják. A

szakterület szervezeti ábráját a 3. sz. melléklet mutatja be.

17

2.1. A behajtás területei

A Hivatal tevékenysége az adótartozás és az adóigazgatás minden területét átfogja és

ebben, kezdetben kisebb, később egyre kiteljesedő szerepet kapott a behajtási

tevékenység.

A NAV behajtási tevékenységét ellátó szervezeti egysége a Cstv. hatálya alá tartozó

eljárások (csőd, felszámolás, végelszámolás), a végrehajtás és a fizetési kedvezmények

iránti kérelmek elbírálása, a hátralékkezelés és pénzforgalmi ellenőrzés feladatát ellátó

szervezeti egysége.

Amennyiben az adókra előírt határidőben történő befizetések elmaradnak, úgy a

kintlévőségek behajtásáról e szakterület gondoskodik.

A legtöbb bevétel a végrehajtási eljárásokból származik, míg a felszámolásoknál az

adóhatóság is csak egy ügyfél, az eljárás irányítása nem a hivatal kezében van, és a

követelések megtérülése is igen alacsony.

A hátralékkezelési tevékenységnek igen nagy jelentősége van, mivel a hátralékok

rendszeres kimutatásával, az adós vagyoni helyzetének feltárásával, a végrehajtás

kezdeményezésével előkészíti a sikeres végrehajtást.

Néhány fogalom tisztázása fontos (beszedés, behajtás, végrehajtás), amelyek közös

jellemzője, hogy az állami költségvetést illető pénzeszközök „begyűjtésére”

vonatkoznak, de a közéletben egymással párhuzamosan, olykor átfedően használatosak.

A beszedés a legátfogóbb kifejezés, amely azt takarja, hogy az adóhatóság gondoskodik

arról, hogy a külön törvényekben meghatározott, az államot illető fizetési

kötelezettségek (adók, járulékok, illetékek, díjak) az adózóktól a költségvetési

számlákra kerüljenek.

Ez nem jelenti feltétlenül kényszer alkalmazását, hiszen a magyar adórendszerben

alapvető az önadózás.

18

A behajtás szónak már némi „kényszer íze” van. Erre akkor kerül sor, ha az adózó a

törvényes előírások ellenére valamilyen összeget nem fizetett meg. Ide sorolható a

hátralékok kimutatása, a fizetési felszólítás, illetve a csőd- és a felszámolási eljárás,

valamint a végrehajtás is.

A végrehajtás már egyértelműen az a kényszerítő eljárás, amelynek során a jogosult az

adózó tartozását annak akarata ellenére is megkísérli behajtani. Miután ez

szükségszerűen a személyiségi jogok csorbítását jelenti, az eljárás menetét, a felek

jogait és kötelezettségeit, valamint az alkalmazható végrehajtási cselekményeket a

törvények igen szigorúan szabályozzák.

A felszámolás a gazdálkodó szervezetekkel szembeni „totális végrehajtást” jelenti,

amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a

hitelezők a Cstv-ben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése

érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet (Cstv.

1. § (2) bek.). A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági

végzés közzétételének napja (9. § (2.) bek.).7

2.2. Hátralékkezelés és végrehajtás kezdeményezése

A szakterületen belüli Hátralékkezelési Osztályok alapvető feladata az, hogy a

szükséges felülvizsgálatok után megfelelő ütemezésben lássák el a Végrehajtási

Osztályokat végrehajtás alá vont adózók anyagaival.

A Hátralékkezelési Osztályok ütemterv szerint biztosítják a végrehajtás célirányos

előkészítését, az adós vagyonának feltárását, a hátralékállomány tisztítását, a nagy-

összegű hátralékosok, illetve rendszeresen nem fizetők kiszűrését. (Ezt részletesen

kifejtem az 5. fejezetben.)

Amennyiben a hátralékkezelési és pénzforgalmi szervezeti egység tartozást állapít meg,

intézkedik a végrehajtási eljárás inkasszóval (hatósági átutalási megbízás) történő

7 http://www.hunyadirt.hu/csodeljarasitajekoztato (Letöltés ideje: 2012. 11. 22.)

19

megindítása, az adózó ügyének a végrehajtási szervezeti egységnek történő átadása

iránt.

A végrehajtási szervezeti egység az adótartozásról a Hátralékkezelési és Végrehajtási

Rendszeren (továbbiakban VHR), valamint a központi iktató rendszeren keresztül

értesül. A végrehajtási szervezeti egység a végrehajtási kérelem megérkezését követően

intézkedik a végrehajtás megindítása iránt.

A végrehajtásra történő átadás ütemezésével biztosítható, hogy a Végrehajtási

Osztályok minden adózói kategóriában folyamatosan végrehajtás alá tudják vonni a

keletkezett hátralékokat, beleértve a kis összegű tartozásokat is, és hogy az egyes

végrehajtási ügyek indokolatlanul ne húzódjanak el.

A Hátralékkezelési és Végrehajtási Rendszert 2001-ben korszerűsítették. A VHR

projekt célja az adminisztráció csökkentése mellett az egyes különálló nyilvántartási

rendszerek összehangolt működésének megteremtése, a hátralékkezelés célirányosabbá

tételével a végrehajtási eljárások jobb előkészítése.

Ez a rendszer elősegíti a végrehajtás célirányos előkészítését, az adós vagyonának

feltárását, a hátralékállomány tisztítását, a nagy összegű hátralékosok, illetve

rendszeresen nem fizetők kiszűrését.

Fontosnak tartom, hogy a hátralékkezeléssel és végrehajtással foglalkozók feladatát

teljeskörűen felvázoljam - a munkakör összetettségét és fontosságát igazolva -, ezért

mindkét terület munkaköri leírásában foglalt „a munkakör tartalmi leírása” részét

részletesen ismertetem.

A hátralékkezelési szakterület a következő feladatokat látja el:8

- biztosítja a végrehajtási kérelmeknek, ügyeknek a vonatkozó belső irányelvek,

utasítások, szabályzatok, stb. szerinti nyilvántartásba vételét, feldolgozását, az

adatok folyamatos, naprakész karbantartását a VHR-ben,

- az adóigazgatóság illetékességi körébe tartozó adósok hátralékállományát az

osztályvezető által megadott szempontok szerint elemzi, javaslatot tesz az adózó

8 Egy végrehajtási ügyintéző munkaköri leírásának felhasználásával készített alfejezet

20

bevonásával, vagy adózó nélkül végzendő folyószámla egyeztetések

kiválasztására,

- a végrehajtási eljárások eredményességének előmozdítása és törvényes

lefolytatása érdekében feladata a hátralékos adóalanyi körre vonatkozóan –

folyószámla egyeztetéssel egybekötött – központi és helyi szabályozás, illetve az

intézkedési terv alapján meghatározott az adózó bevonásával vagy anélkül

elvégzett belső folyószámla egyeztetés lefolytatása, fizetési felszólítás

kibocsátása,

- a VHR-en keresztül biztosítja a hátralékos adóalanyi kör folyamatos figyelését, a

belső folyószámla egyeztetésre történő kiválasztását. Szükség esetén a vezetője

által egyedileg kijelölt adóalanynál elvégzi a belső folyószámla egyeztetést,

ellenőrzést,

- az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett belső folyószámla egyeztetése során

a központi utasításoknak megfelelően rögzíti az adófolyószámla adataihoz képest

eltérő tényeket, körülményeket, a szükséges korrekciókat elvégzi (esetlegesen

felmerülő folyószámla és letéti számla közötti eltérésekhez szükséges letéti karton

rendezése, évültetés), intézkedik a megállapítások alapján kitöltött bizonylatok

feldolgozása, feldolgoztatása iránt,

- ellátja az adófolyószámla egyeztetéshez kapcsolódó adminisztrációs és az egyéb

iratkezelési feladatokat, gondoskodik a folyószámla egyeztetés megállapításainak

a VHR rendszerben történő pontos, naprakész rögzítéséről. A folyószámla

egyeztetés során észlelt, a törzsadat állományhoz kapcsolódó változásokat a

központi és helyi szabályozásnak megfelelően rögzíti és erről a hatáskörrel

rendelkező szervezeti egységet értesíti,

- közreműködik az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett belső folyószámla

egyeztetések és a fizetési felszólítások lefolytatásában, illetve elkészítésében,

egyidejűleg ellátja a kapcsolódó adminisztrációs feladatokat,

- a tevékenység ellátása során észlelt vagy jelzett elévülés – végrehajtási eljárás

során elévült – esetén intézkedik, a tartozás nyilvántartásból történő törlése iránt a

vonatkozó jogszabályi, központi és helyi utasításoknak megfelelően. Elvégzi a

nyilvántartási rendszerből történő kivezetéséhez kapcsolódó adminisztrációs

feladatokat,

21

- az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett belső folyószámla egyeztetéshez

kapcsolódó beadványokat, észrevételeket a Ket. vonatkozó rendelkezésében

foglalt határidőben elintézi,

- a „külső” végrehajtást kérő megkeresését nyilvántartásba vétel előtt tartalmi és

alaki szempontból felülvizsgálja, biztosítja a végrehajtási ügynek a VHR-ben

történő rögzítését, illetve a már folyamatban lévő ügy esetében az eljárás

kiterjesztését. A végrehajtási eljárás valamennyi szakaszában folyamatosan

figyelemmel kíséri a végrehajtói letéti karton állapotát, szükség esetén intézkedik

a rendezés érdekében. Amennyiben indokolt folyószámla egyeztetést

kezdeményezhet,

- illetékesség hiánya esetén intézkedik a végrehajtási ügynek az illetékes

igazgatósághoz történő áttétele iránt,

- az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett belső folyószámla egyeztetés

megállapításai alapján elvégzi a folyószámlán fennálló túlfizetés hátralékos

adónemre történő átvezetését, végrehajtható hátralék esetén a hatósági átutalási

megbízás benyújtásával, jövedelem letiltás kibocsátásával intézkedik a

végrehajtási eljárás megindítása iránt. Pénzforgalmi számla, jövedelem hiányában

a VHR-en keresztül intézkedik a végrehajtás haladéktalan megindítása iránt.

Közreműködik a fizetési felszólítások meghatározott ütemterv szerint történő

elkészítésében, ellátva egyidejűleg a kapcsolódó adminisztrációs feladatokat is,

- figyelemmel kíséri a jogerős adóhatározattal, végzéssel megállapított adó- és/vagy

illetékfizetési kötelezettségek teljesítését, annak elmaradása esetén haladéktalanul

intézkedik a végrehajtási eljárás megindítása iránt,

- az adóhatóság által engedélyezett fizetési könnyítések teljesítését folyamatosan

figyelemmel kíséri, az elmaradás esetén intézkedik a végrehajtási eljárás

megindítása, folytatása iránt. Az érvényét vesztett fizetési könnyítési kérelmek

visszarendezését, s a hozzá kapcsolódó feladatokat elvégzi,

- közreműködik a jogelőd, jogutód adófolyószámla kapcsolatos felülvizsgálatában,

rendezésében,

- társosztályok megkeresése alapján a belső folyószámla egyeztetést lefolytatja,

- tevékenységi körében ellátja az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat.

A fentiekből is látható, hogy a hátralékkezeléssel foglalkozó végrehajtási ügyintézők

munkája mennyire összetett, sokrétű, mennyi jogszabályi háttérnek, központi és helyi

22

utasításnak megfelelően kell munkájukat ellátni ahhoz, hogy a végrehajtási eljárás

megindulhasson.

2.3. Végrehajtási eljárás

A Végrehajtási és Felszámolási szakterület leghatékonyabb területe számszerű

eredményeket tekintve a végrehajtás. A folyamatosan növekedő előirányzatok, és a

felszámolási eljárásokkal érintett követelések megtérülésének tendenciaszerű

csökkenése mellett évek óta ez a szakterület hozza a kényszereszközökön alapuló

beszedés több, mint 90 százalékát.

A végrehajtásból befolyt összegek jelentős részét a különféle jellegű végrehajtási

cselekmények foganatosítását követően teljesített befizetések tették és teszik ki.

Az elmúlt években mind a befolyt összegek, mind az egyes végrehajtási cselekmények

darabszámban és értékben is növekedtek, hatékonyságuk azonban változó.

A törvényi szabályozásnak megfelelően fokozatosan bővült az adók módjára behajtandó

köztartásokra, illetve a külső szervek megkeresésére indított végrehajtási ügyek száma.

A nyilvántartott ügyek közel egyharmadát a VPIG megkeresései teszik ki, de ezek

megtérülési mutatója igen alacsony (1 % alatti), mivel zömében ingó- és ingatlan

vagyonnal nem rendelkező, egykor „olaj-ügyekkel”, cigi-ügyekkel” illetve „szesz-

ügyekkel” foglalkozó adósokról van szó.

A végrehajtó feladata a következő:9

- Az Art., a Vht., a Ket, valamint a vonatkozó központi irányelvek, utasítások

alapján feladata az adó- és illetéktartozások, a magán-nyugdíjpénztári

tagdíjtartozások végrehajtsa, az állami adhatóság hatáskörébe utalt adók módjára

behajtandó köztartozások behajtása, valamint a vám- és jövedéki követelések

tekintetében az ingó- és ingatlan-végrehajtás lefolytatása,

- köteles meggyőződni a végrehajtásra átadott tartozás tekintetében az eljárás

megindítása törvényi feltételeinek teljesüléséről, így különösen

⇒ az adótartozás nem évült-e el,

9 Egy végrehajtó munkaköri leírásának felhasználásával készített alfejezet

23

⇒ adós nem nyújtott-e be a végrehajtási eljárást szüneteltető méltányossági

vagy fizetési könnyítési kérelmet,

⇒ az adós tartozása a végrehajtás megindításakor is fennáll-e (önrevízió,

átvezetési kérelem)

Mindezeket az eljárás egész folyamán tartozik vizsgálni. Szükséges esetén

köteles intézkedést tenni a korrekció elvégzése érdekében,

- a Vht. 4. §-ában foglalt hatásköri összeütközés esetén köteles – a

tudomásszerzést követően – haladéktalanul intézkedést tenni a végrehajtási

ügynek a bírósági végrehajtóhoz történő áttétele iránt és nyomon követni annak

folytatását,

- a végrehajtás eredményességének előmozdítása érdekében köteles előzetesen –

és az eljárás későbbi szakaszaiban is – a számítógépes információs rendszer

adatállományából rendelkezésre álló információkat összegyűjteni, hasznosítani,

- amennyiben a hatósági átutalási megbízás, vagy a jövedelem-letiltás nem, vagy

aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, köteles az adós egyéb

vagyontárgyait (ingóság, ingatlan) végrehajtás alá vonni. Ismételt

inkasszóbenyújtást az időben legutoljára bejelentett bankszámla ellen tartozik

foganatosítani,

- köteles valamennyi eljárási cselekményt a Vht. rendelkezéseinek megfelelően

írásban rögzíteni, jegyzőkönyvbe foglalni,

- készpénzfoglalás és készpénzátvétel esetén köteles a pénzkezelésre vonatkozó

központi és helyi utasításokat, szabályokat maradéktalanul betartani.

Amennyiben a felvett készpénz befizetése nem annak felvétele napján történt

meg, a nyugta 1 fénymásolati példányát a letéti számla kezelőjének átadni

köteles,

- a jogszabályban meghatározott határidőben köteles intézkedni a lefoglalt ingó-,

ingatlan vagyontárgy árverésen történő értékesítése iránt,

- a végrehajtási kérelem, illetve a megkereső megkeresése alapján köteles a

jogszabályban meghatározott határidőn belül (lehetőség szerint haladéktalanul)

intézkedni a végrehajtási eljárás megindítása iránt,

- a végrehajtási ügy átvételét követően köteles intézkedni – bankszámlával nem

rendelkező személy esetén – a jövedelemből, egyéb járandóságból történő

letiltás kibocsátása iránt,

24

- az eredményesség előmozdítása érdekében köteles megkereséssel élni – az adós

vagyoni helyzetének teljes körű feltárása céljából – az Art. és a Vht. vonatkozó

rendelkezéseiben feltüntetett hatóságok, szervek felé, illetve a rendelkezésre álló

adatbázist (pl. TakarNet, KEKKH) hasznosítani,

- a felmerült végrehajtási költségről végzést készít, a nyilvántartási rendszerben

történő rögzítéséről gondoskodik. Köteles az érvényes utasításokban,

jogszabályokban meghatározott adóst, megkeresőt, stb. érintő tájékoztatási,

értesítési kötelezettségének eleget tenni,

- köteles figyelemmel kísérni az eljárás szüneteltetésére okot adó körülményeket,

amennyiben az adós fizetési kedvezményre irányuló kérelmet terjeszt elő,

haladéktalanul intézkednie kell az eljárás szüneteltetése iránt. A Fizetési

Kedvezmények Osztálya megkeresésére tájékoztatja a rendelkezésre álló, a

kérelem elbírálása során hasznosítható információkról, illetve javaslatot tesz a

kérelem elbírálásához,

- az engedélyezett fizetési könnyítés (részletfizetés, halasztás) nem teljesítése

esetén a visszarendezést követően köteles haladéktalanul intézkedni a

végrehajtási eljárás folytatása iránt,

- a foganatosított végrehajtási cselekményekből eredően a tartozás megfizetésére

– kötelezettségszegés miatt – felelősséggel tartozó személlyel szemben

intézkedik az igény érvényesítése iránt,

- bűncselekmény alapos gyanúja esetén javaslatot tesz büntetőeljárás

megindítására,

- a tartozás megfizetésére eredetileg kötelezettel szemben folytatott végrehajtási

eljárás eredménytelensége esetén köteles intézkedni a „mögöttes” felelősséggel

tartozó, fizetésre kötelezhető személyek körének teljes feltárására. Fizetésre

kötelezhető személy hiányában javaslatot tesz a központi, illetve helyi

szabályozások figyelembe vételével az

⇒ az adószám felfüggesztésére

⇒ törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére

⇒ felszámolási eljárás kezdeményezésére

⇒ ügyészségi eljárás kezdeményezésére

⇒ a tartozás behajthatatlanként történő nyilvántartására, illetve végleges

törlésére

25

Intézkedik:

⇒ társas vállalkozások esetében a végrehajtási eljárás megindításának

bejegyzésére, illetve annak törlésére a Cégbíróság felé

⇒ egyéni vállalkozók esetén az adószám felfüggesztésére,

- a tartozás behajthatatlanság miatti nyilvántartásba vételét követően a

végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül, meghatározott rendszerességgel

köteles felülvizsgálni az adós vagyoni helyzetét és a végrehajthatóvá minősítés

iránt haladéktalanul intézkedni, amennyiben a tartozás végrehajthatóvá válik. A

megállapításait minden esetben köteles írásban rögzíteni,

- a végrehajtáshoz való jog elévülésekor köteles intézkedést tenni a végrehajtás

alá vont tartozás nyilvántartásból történő kivezetése iránt,

- köteles biztosítani a végrehajtási eljárások naprakész nyilvántartását, az eljárási

cselekményeknek a végrehajtást támogató információs rendszerben történő

rögzítését (VHR naprakészsége),

- közreműködik a különböző belső szabályzat- és igazgatói utasítás-tervezetek

előkészítésében, előzetes véleményezésében, iratminták és egyéb módszertani

segédletek szerkesztésében, készítésében,

- a végrehajtásra átadott tartozás összegszerűségének vitatása esetében a

beadványról tájékoztatja a végrehajtást kérőt, s egyidejűleg ügyintézésre átadja

az osztály jogászának felfüggesztési kérelemként,

- az ügyeiben beérkezett végrehajtási kifogásokat a vonatkozó iratanyaggal együtt

rendezetten, 2 napon belül köteles átadni az osztály jogászának felterjesztés

céljából,

- osztályvezetőjével történt egyeztetést követően kiadja a fizetési felszólítást azon

hátralékosok részére, akiknek ügyei az önálló bírósági végrehajtók részére

átadásra kerülhetnek. Az átadás feltételeinek megléte esetén az iratokat a

kapcsolattartónak átadja.

A felsorolásból is kitűnik, hogy – ha a végrehajtási ügyintéző munkáját sokrétűnek

ítéltem – a végrehajtónak a felelőssége sem kicsi egy-egy végrehajtási eljárás

lefolytatása során, hiszen nem csak a leterheltség nyomasztja, hanem nagyon sok

esetben az empátia is szerepet játszik – figyelembe véve természetesen a jogi

szabályozásokat – a döntései meghozatalában.

26

2.4. Fizetési kedvezmények

A fizetési kedvezményekre (mérséklésre, fizetési halasztásra, részletfizetésre) irányuló

kérelmek ügyintézését függetlenül attól, hogy végrehajtás alatt álló vagy végrehajtás

alatt nem álló tartozásokra vonatkoznak a Fizetési Kedvezmények Osztályai látják el.

Korábban a végrehajtás alá nem vont tartozások esetében a fizetési halasztás,

részletfizetés engedélyezése iránti kérelmek tárgyában az adóeljárási, mérséklésre

irányuló és „vegyes” kérelmek (adómérséklés és fizetési könnyítés együtt) tárgyában a

jogi, a végrehajtás alatt lévő tartozásokra valamennyi fizetési kedvezmény iránti

kérelem tárgyában a végrehajtási szakterület döntött.

A feladatok jogszabályi és könyvelési követelményeknek megfelelő – a

hibalehetőségeket minél teljesebb körben kizáró – ellátásának érdekében megvalósult az

eljárások informatikai támogatása a VHR-en belül működő ELJÁR rendszer keretében.

Az ELJÁR rendszer elősegíti az ügyintézők mindennapi munkáját, kizárja a tipizálható

eljárási és anyagi jogi hibákat, továbbá kiváltja a korábban „kézi munkát” igénylő

könyvelési feladatokat, illetve a korábbi „kézi” statisztikai adatszolgáltatást. A

számítógépes automatizmusnak köszönhetően a program hibamentes statisztikai

adatokat biztosít.

Az adóhivatalnak nem célja, hogy az önhibájukon kívül fizetési nehézségekkel

küszködő vállalkozások tevékenységét ellehetetlenítse, mint ahogy az sem, hogy a

magánszemélyek megélhetése veszélybe kerüljön. A fizetési kedvezmények nyújtásával

arra törekszik a hivatal, hogy elősegítse a vállalkozások további működését.

A Fizetési Kedvezmények Osztályainak feladatai a következők:

- biztosítják a fizetési könnyítési és méltányossági kérelmek nyilvántartásba

vételét,

- elbírálják a fizetés-könnyítés és adómérséklés iránti kérelmeket,

- a végrehajtás alatt álló adósok esetében beérkezett kérelmekről tájékoztatják a

végrehajtási szakterületet,

- jogorvoslati kérelmek esetén javaslatával felterjesztik az ügyet a másodfokú

adóhatósághoz, vagy saját hatáskörben módosítják, esetleg visszavonják

határozatukat,

- biztosítják a jogerős határozatok könyvelését és figyelemmel kísérik a

kedvezmények teljesítését.

27

2.5. Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás

2.5.1. A csődeljárás

A csődeljárás, mint a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek reorganizációjára,

likviditásuk helyreállítására irányuló eljárás. A csődeljárásokat érintő 2009.

szeptemberétől hatályos jogszabályváltozás következtében számottevően

gyarapodtak 2010-ben a csődügyek. A Cstv. módosítása megnövelte a csődeljárások

iránti érdeklődést, ugyanakkor az eljárások többsége sikertelen.

A tőkeszegény vállalkozások nincsenek abban a helyzetben, hogy a csődbe jutott

cégeknek jelentős fizetési kedvezményeket adjanak, a külföldi érdekeltségű tőkeerős

vállalkozások pedig elvi okokból nem adnak engedményeket. Ilyen körülmények

között egyszerűbb egyes hitelezőktől külön-külön fizetési kedvezményt kérni,

megállapodni a tartozások átütemezésében vagy a járulékos kötelezettségek

mérséklésében.

A megindult csőeljárások száma csökken, ezzel összefüggésben az eredményes

csődegyezséggel záruló eljárások mennyisége is minimálisra apadt.

2.5.2. Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárások gyakorlata azt mutatja, hogy ide már zömében a „kiürült”

cégek kerülnek, felszámolás befejeztével a hitelezőknek jutó kielégítés minimális,

évről-évre csökkenő tendenciát mutat.

Az adóhatóság jelentős számban maga is kezdeményez felszámolási eljárásokat

azon adósok esetében, ahol a végrehajtási eljárást lefolytatta, és az nem, vagy csak

részben vezetett eredményre.

A felszámolások és a végelszámolások számában tömeges növekedés volt

tapasztalható 2011. évben. Az érintett vállalkozások hátralékállománya a

felszámolásoknál 2011. évben alig változott (1.131 milliárd forint), a

végelszámolásoknál intenzíven, 36 százalékkal növekedett. A bíróságok közel 20

28

ezer felszámolást tettek közzé, míg a hivatal 2011. év végéig 4.452 felszámolási

eljárást indított el, amely az összes eljárás 23 százaléka.10

Az alábbi táblázatból látható, hogy a felszámolási eljárások darabszáma évről-évre

csökkent, míg a megtérülés ezzel szemben növekedett.

2.sz. táblázat

Felszámolási eljárások országos szinten11

A felszámolási szakterület feladatai az engedményezéssel nem csökkentek. Az

ügyek előkészítése, a törvény szerint kötelező ellenőrzés mielőbbi lefolytatása, a

hitelezői igények pontosítása, a felszámolás alatti kötelezettségek teljesítésnek

figyelemmel kísérése bőven ad munkát, bár kezdetben úgy látszott, hogy az ügyek

folyamatos átadása mellett másfél-két év alatt elérhető, hogy már csak aktuális új

felszámolásokra kelljen koncentrálni, mégis ezen eljárások dinamikus emelkedése

miatt bizonyára még jó ideig kiemelten kell kezelni ezt a feladatot.

10 NAV Bulletin 2011 Tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységéről 28. o. 11 Az APEH Világa 2009. Saldo Kiadó 44.o.; A NAV Világa 2010. Saldo Kiadó 36-37-o-; NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 41-42. o.

29

2.5.3. Végelszámolási eljárás

A végelszámolás, mint a fizetőképes gazdálkodó szervezet jogutód nélküli

megszűnéséhez vezető eljárás is jelentős számarányokat képvisel a szervezeti

egység tevékenységében. A folyamatban lévő végelszámolások mennyisége évek

óta magas, ezekben a hitelezői igények bejelentése, a tevékenységzáró és az eljárás

befejezésekor beadott záró adóbevallások soron kívüli ellenőrzése jelentős

munkaleterhelést jelent.

A végelszámolások jellegzetessége, hogy az adós önmagában a tevékenysége

megszüntetésének elhatározásával nem okoz az adóhatóságnak problémát, hiszen az

eljárás alatt adókötelezettségeit folyamatosan teljesítenie kell, adótartozása

végrehajtási úton behajtható.

A probléma ott van, amikor az adóhatóságnak legkésőbb az eljárás befejeztével

mind a tevékenységet lezáró, mind a végelszámolást záró bevallást igen szoros

törvényi határidőn belül le kell ellenőrizni. Ezt csak az eljárások folyamatos

figyelemmel kísérésével és a kapacitás megfelelő ütemezésével lehet biztosítani.

3. sz. táblázat:

Végelszámolási eljárások országos szinten12

12A NAV Világa 2010. Saldo Kiadó 36-37. o. NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 41-42. o., NAV Bulletin 2011. Tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységéről 28-29. o.

30

A 2011. évi kiugró növekedés jelentős mértékben a tömeges mértékben alkalmazott

adószám-felfüggesztés eredményeként könyvelhető el.

A felszámolási és végelszámolási szakterület a következő feladatokat látja el:13

- figyelemmel kíséri a Cégközlönyben a csőd-, felszámolási, végelszámolási és

vagyonrendezési, valamint az adósságrendezési eljárásokkal kapcsolatos

cégközleményeket,

- részt vesz az adós gazdálkodó szervezet által a fizetési moratórium megadása

céljából összehívott hitelezői tárgyaláson, és dönt a fizetési haladék megadása

vagy elutasítása felől,

- elemzi és értékeli az adós gazdálkodó szervezet fizetőképességének

helyreállítására irányuló programját, valamint egyezségi javaslatát, és a

vonatkozó irányelvben meghatározott esetekben a Központi Hivatal

szakfőosztálya véleményének kikérése mellett dönt a csődegyezséghez történő

hozzájárulás kérdésében,

- részt vesz és képviseli a NAV-ot a csődegyezségi tárgyaláson, figyelemmel

kíséri a csőegyezségi megállapodásban foglaltak teljesítését, szükség esetén

módosítja a csődegyezségi megállapodásokat,

- az adós gazdálkodók fizetésképtelensége esetén, a végrehajtás

eredménytelenségének megállapítását követően a végrehajtási szervezeti

egységek megkeresésére és javaslata alapján felszámolási eljárást kezdeményez,

- a törvényes határidőben és a vonatkozó eljárási rendnek megfelelően bejelenti a

felszámolónak a hitelezői igényt,

- figyelemmel kíséri és az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró

adóbevallásának benyújtását, és annak elmulasztását megfelelően szankcionálja,

- az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró adóbevallás ellenőrzését

követően a megállapított pótlólagos hitelezői igényt a vonatkozó eljárási

rendnek megfelelően a felszámolónak bejelenti,

- a törvényi feltételek fennállása esetén a felszámolási eljárásban a vonatkozó

eljárási rendnek megfelelően dönt a hitelezői igény bejelentésének mellőzéséről,

a mellőzéssel érintett dózókról külön nyilvántartást vezet,

135002/2012/05K. számú körlevél a felszámolási és végrehajtási főosztály osztályainak munkamegosztásáról

31

- ellátja a hitelezői képviselettel kapcsolatos teendőket, részt vesz a megalakított

hitelezői választmányban,

- figyelemmel kíséri a felszámoló, végelszámoló, vagyonrendező eljárását,

törvénysértés esetén jogorvoslattal él a felszámoló eljárása ellen. Felülvizsgálja

a felszámolási közbenső mérleget és megteszi a szükséges intézkedést,

- felszámolási egyezség esetén dönt az egyezségi javaslat elfogadása felől,

- felülvizsgálja a felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot,

- vezeti a felszámolási nyilvántartást és az eljárásokról a kiadott iránymutatások

alapján havonta adatot szolgáltat,

- ellátja a hitelezői igények engedményezésével kapcsolatos feladatokat,

- ellátja a hitelezői igény kielégítéseként kapott vagyontárgyaknak a

vagyonkezelésre törvényi felhatalmazással bíró szervezetnek történő átadásával

kapcsolatos feladatokat, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat,

- megállapítja a végelszámolás alá került gazdálkodó tartozását, és azt hitelezői

igényként a végelszámolónak bejelenti,

- a végelszámolás alatti adózók tartozását figyelemmel kíséri, és intézkedik a

végrehajtás útján való beszedésről,

- a felszámolás és végelszámolás alatt álló adózók esetében ellátja az

adófolyószámla-rendezéssel és a késedelmi pótlék közlésével és kezelésével

kapcsolatos adóhatósági feladatokat a vonatkozó belső szabályozás alapján,

- figyelemmel kíséri az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró

dokumentumainak benyújtását, a feltárt jogsértést mulasztási bírság kiszabásával

szankcionálja,

- ellátja az eljárási illetékkel kapcsolatos feladatokat,

- a felszámolás befejezése után, illetve végelszámolás alatti adózók esetében

lehetőség szerint feltárja a mögöttes felelősöket, kiadja a tartozás megfizetésére

kötelező határozatokat, és intézkedik a végrehajtás útján történő beszedéséről,

- a tevékenységéhez kapcsolódó ügyekben ellátja a perképviseletet,

- elvégzi a felszámolás/végelszámolás alatti időszakot érintő visszaigényelhető

adót tartalmazó bevallások kezelését, ellenőrzését,

- törvényi feltételek fennállása esetén intézkedik a kiutalni kért összegek

beszámításáról, illetve adóhatósági visszatartásáról,

- az általa elvégzett vizsgálatok alapján büntető feljelentések megtételét, a Gt.,

illetve a Cstv. rendelkezései szerint ügyvezetői-tulajdonosi felelősség

32

érvényesítésére irányuló keresetek előterjesztését kezdeményezi, jelzéssel él az

illetékes hatóság(ok) felé.

33

3. Az adóvégrehajtás tapasztalatainak elemzése B.-A.-Z. megyében

2009-2011. év vonatkozásában

3.1. A végrehajtási cselekmények alakulása

A foganatosított végrehajtási cselekmények körében mára a hatósági átutalási

megbízásnak van a legjelentősebb szerepe: míg 2009-ben 63,3 százalékát, addig 2011.

évben 61,8 százalékát teszi ki az összes végrehajtási cselekményeknek.

Ez a szinten tartás összegszerűleg is megmutatkozik. Lényegesnek tartom azonban

megjegyezni, hogy a szinten tartása a hatósági átutalási megbízásoknak nem csupán a

végrehajtási munka eredményességén alapszik, hiszen 35 nap elteltével a hatósági

átutalási megbízás újra benyújtható, így a bevételi arány nagymértékben gyengül.

A végrehajtással behajtott összes tartozásból a hatósági átutalási megbízással teljesült

összeg aránya 2009-ben 57,7 százalék, 2011. évben 47,2 százalékra változott. 2011.

évben „a rendkívüli munkaszervezési intézkedések alapvetően a hatósági átutalási

megbízások tömeges kiadására irányultak, minden lehetséges erőforrás (létszám és

informatikai támogatás) elsősorban ezen behajtási cselekmények foganatosítására

koncentrált.”14

4. sz. táblázat

Benyújtott hatósági átutalási megbízások darabszáma és összege

14 NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 13.o.

34

A hatósági átutalási megbízás mellett a két legjelentősebb cselekmény az ingó-, illetve

az ingatlan foglalás. Mindkettő szerepe jelentősen növekedett az évek során. Amíg

2009-ben a lefoglalt ingóságok (gépkocsi nélkül) darabszáma 273 volt - 2010. évben

volt ugyan egy kis növekedés (310 db) - 2011-ben már csak 223.

5. sz. táblázat

Lefoglalt ingóságok darabszáma

Összegszerűségében viszont elmondható, hogy a 2009. évi 856 millió forint becsérték

2011. évben már 2.343 millió forintra, közel háromszorosára növekedett.

6. sz. táblázat

Lefoglalt ingóságok összegszerűsége

35

Az ingófoglalás keretében jelentősnek mondható az „íróasztal mellől” végezhető

gépkocsi foglalás. Megállapítható, hogy a foglalásnál a tételszám és a becsérték

fordítottan arányos mert, ahogy nőtt a lefoglalt gépkocsik tételszáma, úgy csökkent a

becsérték összege. Ebből is látható, hogy egyre idősebb gépkocsikat is le kell foglalnia a

végrehajtónak ahhoz, hogy a tartozás megtérülése eredményes legyen.

7. sz. táblázat

Lefoglalt gépkocsik tételszáma

8.sz. táblázat

Lefoglalt gépkocsik becsértéke

Az egyéb foganatosított végrehajtási cselekmények közül a követelésfoglalás is

kiemelhető. Az abban rejlő lehetőségek kihasználása az elmúlt évek során jelentős

mértékben megnőtt. 2009. évhez viszonyítva is már jóval kevesebb esetben éltünk

(élhettünk) ezzel a lehetőséggel. Csak részben sikerült az adózókban tudatosítani az

ebben rejlő adottságokat, hiszen követeléseiket az adóhivatal jóval gyorsabban és

hatékonyabban tudja (tudná) behajtani, ezáltal tartozásuk – esetenként – jelentős

mértékben csökkenne, vagy esetlegesen meg is térülhetne.

9. sz. táblázat

Kiadott követelésfoglalások tételszáma

10. sz. táblázat

Kiadott követelésfoglalások összege

A követelésfoglalásoknál a sok kis- és középvállalkozás körbetartozása, illetve

likviditási problémája figyelhető meg a kialakult gazdasági helyzetben, ugyanakkor a

számos követelésfoglalással behajtott összeg a bázis időszakhoz viszonyítva csak kis

mértékben csökken. A kiadott követelésfoglalások száma – sajnálatos módon - jelentős

ütemben csökken, a kiadásokkal kapcsolatos megtérülés is 2009. évhez viszonyítva – ha

kis mértékben is, de – szintén csökkenő tendenciát mutat.

A jövedelem letiltás esetében a kiadott darabszám a bázis időszakhoz viszonyítva

visszaesett, a letiltással beszedett összeg viszont folyamatosan növekedett (12,6

százalékkal 2011-ben).

11. sz. táblázat

Kiadott jövedelem letiltások tételszáma

12. sz. táblázat

Kiadott jövedelem letiltások összege

Az üzletrész- és értékpapír foglalások és ezek bevételeinek elemzését nem tartottam

célszerűnek, mivel azok az egyes években nem, vagy csak elhanyagolhatóan kis

számban szerepelnek.

37

Az illetékességet váltott adósok végrehajtási anyagainak áttételei az illetékes megyékbe

közel azonos szinten maradt az évek során.

13. sz. táblázat

Illetékességet váltott adózók száma

A behajtási tevékenységek között folyamatos, illetve azonnal intézkedést igénylő, évről

évre dinamikusan növekvő feladat a külső szervek megkeresésére folytatott

végrehajtás indítása. A megkereső külső szervek részére 2011. év végén már 99

jogcímen folytatott végrehajtási eljárást a NAV.

A NAV kiemelt figyelmet fordított az adózási fegyelmet erősítő mögöttes kötelezések,

valamint a biztosítási intézkedések szélesebb körű alkalmazására. A mögöttes

kötelezések kezelésére a közelmúltban fejlesztett program (MEK) segítségével az ügyek

száma folyamatosan növekszik. Miután a rendszer kb. 1 éve működik pontos,

meghatározó adatok nem állnak rendelkezésre.

Álláspontom szerint a fentebb említett adatokra a következők is nagy befolyással

bírnak:

Ahhoz, hogy végrehajtás induljon az adós ellen, egy végrehajtási cselekményt kell

foganatosítani (statisztikákkal mérik, hogy az átadott kérelmek hány százalékára indul

eljárás). Ezek közül is a hivatalban tett intézkedések kerülnek előtérbe, melyek közül

(inkasszó, munkabér-letiltás, gépjármű-foglalás, ingatlan-foglalás) a törvényesség

betartása mellett a leggyorsabban foganatosítható végrehajtási cselekmény.

38

Fontos megjegyezni, hogy 2003-tól már nincs kötelező sorrendiség a foganatosítás

során, valamint egyszerre több végrehajtási cselekmény is foganatosítható, viszont a

mértéktartás kötelező.

A végrehajtás megindításának, a végrehajtási cselekmények foganatosításának jelentős

preventív hatása van. Az adósok többsége annak érdekében, hogy a lefoglalt

vagyontárgyai értékesítésére ne kerüljön sor, az eljárás alatt egy összegben, vagy az

adóhivatal által engedélyezett részletekben fizeti meg tartozását. Mindezekből

természetesen az következik, hogy az egyes végrehajtási cselekmények hatékonysága

romlik a végrehajtási fenyegetettséggel és a részletfizetéssel beszedett összegek javára.

Végrehajtási cselekményt követően teljesített befizetések évről-évre – ha kis mértékben

is – növekednek, melyet a 14. sz. táblázat szemléltet.

14. sz. táblázat

Végrehajtási fenyegetettségre befizetett összeg15

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy sikeres végrehajtási cselekménynek bizonyult a

tartozás, illetve túlfizetést mutató adónemek közötti hivatalból történő átvezetés, amely

2012. január óta nem kötelezi a NAV-ot annak végrehajtására, viszont a végrehajtási

eljárás során a túlfizetés összegét figyelembe kell venni.

15 Az APEH Világa 2009. Saldo Kiadó, A NAV Világa 2010. Saldo Kiadó, NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó

39

Összességében megállapítható, hogy a vizsgált 2009-2011-es időszakban az össz-

eredményesség növekszik. Míg 2009-ben országos szinten a végrehajtási cselekmények

értékösszege 2.107.681 millió forint volt, addig 2011-ben ez az összeg már 2.426.053

millió forint.

Az eredmény megoszlása minden évben lényegében három tényezőből tevődik össze:

hatósági átutalási megbízás, végrehajtási fenyegetettség és részletfizetési bevételek.

A hatásfok növekedése ellenére vannak olyan cselekmények, amelyek hatékonysága

javítható lenne a következők figyelembevételével:

Az ingatlan foglalás foganatosítását jelentősen elősegítené a körzeti földhivatalokkal

történő nagyobb mértékű összefogás, mely főként informatikai téren ütközik még

mindig nehézségekbe azáltal is, hogy a lekérdezés lehetősége csak munkaidőre

korlátozódik. Sokkal hatékonyabb lehetne a végrehajtó munkája, ha hasonló

megoldással működne a TakarNet lekérdezés is, mint a gépjárművek esetében a

K.E.K.K.H-s rendszer, ahol, ahonnan 24 órában lehet lekérdezni a szükséges adatokat.

Az okmányirodákkal és földhivatalokkal on-line kapcsolat kialakítása lehetővé tenné,

hogy a lefoglalt gépjárművek és ingatlanok a nyilvántartásban azonnal megjelenjenek.

A részletfizetési bevételek nagy arányára tekintettel indokolt a könnyítési feltéteket oly

módon meghatározni, hogy azok az adóhivatal érdekeinek szem előtt tartása mellett,

minél több adózó kérelem-benyújtására adjanak lehetőséget. Így például az

eladósodottság (adóügyileg tekintve) mértékét figyelembe véve egy évnél hosszabb

időre is engedjenek törlesztő részletet vállalni. Ez a tendencia a már említett gazdasági

helyzetre tekintettel kialakult az adóhivatal részéről.

Fontosnak tartanám az adózókkal még jobban tudatosítani a követelés-foglalásban rejlő

lehetőségeket. Hiszen az általuk be nem „szedett” összeg(ek)et az adóhivatal

hatékonyabban tudná behajtani az által, hogy az elismert követeléseket meg nem fizetés

esetén kiterhelheti és a végzés jogerőssé válását követően végrehajthatja a tartozást.

40

3.2. A helyszíni eljárások hatékonysága

A korábbi adatlapos rendszer nem adott külön információt a helyszíni eljárások során

felvett jegyzőkönyvek és az ún. Vht. 35. §-a szerinti jegyzőkönyvek számáról

(Általános jegyzőkönyv helyszíni eljárásról 4. sz. melléklet), azokat egy tétel alatt

szerepeltette. Így nem lehetett tudni valójában mennyi esetben került sor becsérték-

módosításra, vagy milyen gyakran nem találták meg az adóst. Azt is meg kell még

jegyeznem, hogy korábban a rendelkező utasítások értelmében helyszíni eljárási

jegyzőkönyvet akkor is fel kellett venni, ha közben foglalásra került sor.

Az ingó foglalások tételszáma – min ahogy azt az 5. – 6. sz. táblázatban jól látható –

minimális mértékben, de csökkent, ezzel szemben a foglaláskor megállapított becsérték

összege 2011. évben már meghaladta az előző két év együttes összegét.

Az adatokból is jól látható, mekkora hatással van az adósokra a cselekmények

foganatosítása, a helyszíni intézkedések megtétele, s ezek hatására mennyien fizetik

meg tartozásukat (lásd: végrehajtási fenyegetettség eredménye, 14. sz. táblázat). Ennek

okán tehát még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szükséges személyi és technikai háttér

megteremtésére (következő fejezetben részletesen kifejtem), még több helyszíni

cselekmény foganatosításával pedig tudatosítani az adósokkal, hogy adóhátralékuk nem

marad észrevétlen.

2009. 2010. 2011.

helyszíni eljárás 3 997 3 468 2 934

nemleges foglalás 1 912 2 462 2 160

ingó foglalás 273 310 223

41

4. Az adóvégrehajtás személyi, technikai hátterének értékelése

B.-A.-Z. megyében

4.1. A Végrehajtási Osztály munkakörönkénti személyi összetétele

2012. július 26-án Borsod megyében a végrehajtási szakterület sajátságos – az

országban egyedül álló módon - felállásban kezdte meg, illetve folytatta munkáját. Az

új szervezeti struktúra szerint két „ügygazda” osztály és egy, csak az ingó-, ingatlan

árverésekkel kapcsolatos teljeskörű ügyintézést végző osztály működik.

Az ügygazda osztályok személyi összetétele az alábbiak szerinti:

- 1 fő ügykezelő

- 1 fő előkészítő

- 1 fő jogász

- 2 fő „kinti” végrehajtó

- 10 fő végrehajtó

A fenti ügyintézők munkáját 1 fő osztályvezető irányítja, szervezi.

Az ügykezelő munkatárs feladata, az iratkezeléssel, iktatással, postázással kapcsolatos

adminisztrációs feladatok elvégzése, a végrehajtók munkájának megkönnyítése.

Az előkészítő, a Hátralékkezelési Osztályoktól átvett, végrehajtásra átadott adósok

vagyonfeltárását végzi. Lekérdezi a K.E.K.K.H on-line adatokat, a TakarNet

nyilvántartásból az ingatlanokra vonatkozó adatokat.

A jogász a végrehajtási eljárás során benyújtott kifogásokat, felfüggesztéseket, bírósági

levelezéseket végzi, jogi probléma esetén segíti a végrehajtók munkáját.

A „kinti” végrehajtók végrehajtási anyagokkal nem foglalkoznak, viszont óriási

segítséget nyújtanak – tapasztalatukkal, hozzáértésükkel, szakmai tudásukkal - a

helyszíni eljárások során az „ügygazda” végrehajtó részére.

A végrehajtók az íróasztal mellett végezhető munkafolyamatok mellett helyszíni

eljárásokat is folytatnak heti egy-két alkalommal. Ehhez a munkához sokkal jobban fel

42

kell készülni, mint mikor az ügyfél keresi fel a végrehajtót. A helyszínen a szükséges

adatoknak rendelkezésre kell állni, hiszen nincs lehetőség számítástechnikai eszközt

igénybe venni. A helyszíni eljárásra történő felkészülés nem kevés időt és energiát köt

le.

4.2. Humánpolitikai elvárások és célkitűzések megvalósítása

Az adóhivatallal szemben is egyre növekednek a társadalmi, gazdasági elvárások és

követelmények, ez szükségessé teszi szakemberi tudásszintjének tervszerű, rendszeres

és hatékony fejlesztését. Ezért célszerűnek látom erről is említést tenni dolgozatomban.

A vonatkozó jogszabályokban, utasításokban előírtak szerint kerül sor a hivatal alap- és

működtetési tevékenységének, szervezeti feladatainak megvalósítását elősegítő iskolai

végzettséget és szakképesítést adó, valamint a speciális belső szakmai képzések,

továbbképzések szervezésére és lebonyolítására.

Ezek alapján a képzések három fajtáját különböztethetjük meg:

� új felvételeseknek tartandó bevezető képzések,

� szakvizsgákra való felkészítés,

� egyéb belső továbbképzések (főként a törvényi változások kapcsán).

Korábban még léteztek tanulmányi szerződéssel, külső képzésben résztvevők, de 2005.

évtől azonban már nem támogatják a továbbtanulást. Ellenben a jobb összetétel

érdekében elvárják a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körének bővülését, s

mindemellett a saját költségen tanulók munkaidő-kiesésének minimalizálását.

Megfogalmazott követelmény emellett az is, hogy az 70 százalékos arányt fenn kell

tartani a közép- és felsőfokú végzettségűek között. Látható tehát, hogy egyre kevesebb

lehetőséget biztosítanak a középfokú végzettségűek felzárkóztatására. Ha pedig

önerőből megtörténik, akkor sincs garancia arra, hogy átsorolásra kerüljenek a

munkatársak. Sajnálatos tendencia volt 2012. évben, hogy a frissen végzett diplomások

átsorolása az év végéig sem történt meg.

A végrehajtóknak végrehajtói szakvizsga letétele kötelező, melyet háromévente meg

kell újítani. Ezzel összefüggésben a szakvizsgákra való felkészítést részben az

43

igazgatóságok, részben a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet (továbbiakban:

KEKI), mint akkreditált intézmény végzi.

2000. január 1-jétől a NAV-nak önálló oktatási bázisa van. „A KEKI rendeltetése, hogy

az apparátus dolgozói számára hatékonyan segítse elő a munkavégzésükhöz szükséges

általános és speciális ismeretek megszerzését, gondoskodjon folyamatos

továbbképzésükről, készségeik fejlesztéséről. Az Intézet kidolgozta a NAV egységes

képzési rendszerére vonatkozó javaslatát, amely jóváhagyásra került.”16

4.3. A rendelkezésre álló technikai eszközök kihasználtsága

Első, és talán legfontosabb megemlíteni a rendelkezésre álló gépkocsik számát, mely az

évek folyamán egyre csökkent. Kezdetben hat autó jutott a szakterületnek, mára már

csak négy maradt a jelenlegi 30 fő végrehajtóra.

A végrehajtók közül csupán három az, aki mellé minden nap más-más végrehajtó ül be,

és helyszíni eljárás keretében folytatja tovább ügyeinek intézését.

Saját tapasztalatom szerint 12 aktánál többet nem érdemes kivinni – bár az elvárás ettől

magasabb -, mert képtelenség több ügyben eljárni. Az adatok alapján azonban könnyű

belátni, hogy a végrehajtók a jelenlegi feltételek mellett a tárgyévben indított ügyekben

sem tudnak eljárni, főleg ha még az előző évekről áthozott aktákat is figyelembe

vesszük, mellyel megközelítőleg már 600-650 ügy jut egy-egy végrehajtóra.

A számba vehető számítógépekkel már valamivel jobb a helyzet, viszont nem mondható

el ez a nyomtatókról. Ma már nincs olyan adóhivatali tevékenység, amelynek ellátáshoz

ne lenne szükség egy testreszabott, a változásokat rugalmasan követő, illetve az új

igényeket egyaránt kielégítő informatikai háttere. Ezt biztosítja a minden jogász,

végrehajtó, végrehajtási ügyintéző és ügykezelő számára rendelkezésre álló saját

terminál, amellyel a napi munkavégzés informatikailag biztosítva van a hivatali munka

végzéséhez. Ez nem mondható el a helyszíni eljárásoknál. Még mindig nem áll

rendelkezésre olyan számítástechnikai eszköz (lap-top), amelyet a helyszíni eljárás

során használni tudnának a végrehajtók. Hiszen nem lehet indulás előtt mindenre

felkészülni, bármennyire alaposak is a végrehajtók. Akadnak olyan helyzetek, amelyek

megoldásában a hordozható számítógép nagy segítséget nyújtana a helyszíni eljárás

16 NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 52-53. o.

44

eredményes lefolytatásához, hiszen a hiányzó adatok azonnal lekérhetők lehetnének.

Még mindig gondot jelentenek a fényképező gépek, hiszen bizonyos helyszíni eljárások

során (székhely-valódiság ellenőrzése adószám felfüggesztés kezdeményezéséhez) azok

megléte, használhatósága elengedhetetlen. Sajnálatos módon egyetlen autóban sem

található mobil pénzvizsgáló készülék. Ezáltal teljesen meg kell bízni az adósoknál

átvett vagy lefoglalt készpénz valódiságában.

A nyomtatók a hatalmas iratmennyiség nyomtatását – bármennyire nagy

teljesítményűek – nem, vagy nagyon nehezen bírják, az elmúlt év során már problémát

jelentett az iratok előállítása. Miután a NAV központi költségvetésből gazdálkodik,

ezért ennek javítása, cseréje nem egyszerű.

45

5. A végrehajtási tevékenység hatása a hátralékállomány

alakulására

5.1. Hátralékkezelés kiválasztási szempontjai, a végrehajtási eljárás

kezdeményezése

Az adóbeszedés előfeltétele az adófizetési kötelezettségek teljesítésének folyamatos

figyelemmel kísérése, az adózónként vezetett adófolyószámlán a bevallási és

pénzforgalmi oldal egyenlegének a kimutatása.

A számítógépes rendszeren keresztül ez a Hátralékkezelési Osztályok feladata. Az

osztályok biztosítják adózói körönként – és ezen belül a tartozások nagyságrendi

sorrendje szerint – a hátralékos adósok rendszeres kimutatását, a következők szerint:

⇒ az adóhátralék kimutatását a havi bevallók esetében havonta, a negyedéves

bevallóknál negyedévenként, míg az éves bevallásra kötelezetteknél a bevallás

feldolgozását követően folyamatosan, de legkésőbb tárgy év június 30-ig

biztosítja,

⇒ a jogerős határozatban előírt adófizetési kötelezettség teljesítését a végrehajtói

letéti karton nyilvántartás alapján folyamatosan ellenőrzi és 30 napon túli lejárt

esedékességű adótartozás esetén, soron kívüli kezdeményezi a végrehajtási

eljárás megindítását, vagy folytatását,

⇒ a hátralékos listából számítógépes program segítségével leválogatja a

végrehajtással nem vagy csak részben érintett adósokat.

A végrehajtással nem érintett (vagy csak részben érintett) adózói körre vonatkozóan a

helyi sajátosságok figyelembe vételével meghatározza a pénzforgalmi ellenőrzésre

történő kiválasztás szempontjait (nagyságrendjét).

A kiválasztás szempontjainak a meghatározásakor különösen figyelemmel kell lenni:

� arra, hogy a kijelölt hátralékosok listájában teljes körűen szerepeljenek az 50

millió forint összegű, magánszemélyeknél 20 millió forint összegű tartozást

meghaladó adósok (az összeghatár az adó- és járuléktartozásokra együttesen

értendő),

� azon végrehajtás alatt álló adósokra, akiknek a tartozása a folyó fizetési

kötelezettség elmulasztása miatt folyamatosan növekszik,

46

� azokra a magánszemélyekre, akiknek a terhére revíziós határozatban 10 millió

forintnál nagyobb összegű kötelezettség megállapítására került sor,

� a fizetési fegyelem javítása és a végrehajtási fenyegetettség biztosítása

érdekében előre meghatározott ütemterv szerint biztosítani kell a kisösszegű

tartozások folyamatos kiválasztását,

� az adózási fegyelem megszilárdítása érdekében a kisösszegű tartozásoknál

kiemelt figyelmet kell fordítani a végrehajtói okiraton alapuló, mulasztási bírság

meg nem fizetéséből eredő tartozásokra.

Az osztályok a hátralékos lista alapján meghatározzák azt az adózói kört, amelyeknél

belső folyószámla egyeztetést követően kezdeményezhető a végrehajtási eljárás

megindítása. Az ütemterv összeállítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy

� a működő adózói körben csökkenjen az igazgatóság hátralékállománya, és

minden törvényes eszközt igénybe kell venni a hátralékállomány növekedésének

a megakadályozására,

� az igazgatóság havi végrehajtási előirányzatának legalább háromszorosát elérő

tartozást kell végrehajtásra átadni,

� a folyószámlákon két évnél hosszabb ideje fennálló kezeletlen hátralék lehetőleg

ne legyen.

A hátralékállomány rendezése (tisztázása) érdekében továbbra is feladat a Hivatal által

adózói körönként kijelölt és meghatározott szempontok szerinti hátralékos adósok

folyószámlájának a felülvizsgálata, az eltérések rendezése és a hátralék keletkezésének,

illetve a folyószámlához viszonyított eltérés okainak az elemzése.

Az ütemterv és a soron kívüli megkeresések alapján folytatják le a belső folyószámla

egyeztetést. Ennek célja egyrészt, a folyószámlán kimutatott adó- és járulék-tartozáshoz

képest az esetleges eltérések és ezáltal a tényleges tartozás megállapítása, másrészt

tartozás esetén a végrehajtás előkészítése. Ennek érdekében:

� adónemenként és eredeti esedékesség szerint megállapítja a folyószámlán

szereplő adatokhoz képest az esetleges eltérést, a tényleges adótartozást, külön

bontva a végrehajtás alatti és a végrehajtással nem érintett tényleges tartozás

összegét,

� a hatályos utasításban előírtak szerint intézkedik a folyószámla-könyvelés felé a

korrekciós tételek könyveltetése iránt, ideértve az elévült tartozásokra vonatkozó

intézkedést is.

47

A Hátralékkezelési Osztály adótartozás esetén VHR-en keresztül kezdeményezi a

végrehajtási eljárás megindítását. A végrehajtás kezdeményezése előtt a számítógépes

rendszeren keresztül meggyőződik arról, hogy van-e az adósnak a végrehajtás

szünetelését eredményező, folyamatban lévő, elintézetlen kérelme. Amennyiben igen,

csak a szüneteléssel nem érintett tartozásra kezdeményezi a végrehajtási eljárás

megindítását.

A „külső” végrehajtást kérő megkeresését nyilvántartásba vétel előtt tartalmi és alaki

szempontból felülvizsgálja, biztosítja a végrehajtási ügynek a VHR-ben történő

rögzítését, illetve a már folyamatban lévő ügy esetében az eljárás kiterjesztését.

A VHR-ben programszinten állíthatók elő a végrehajtási cselekményeket előkészítő és

megállapító iratok, amelyek iktatása automatikusan történik (a rendszer generálja az

iktatószámot). Mindez jelentősen növeli az ügyintézői tevékenység hatékonyságát.

5.2. A végrehajtásra átadott hátralékok csökkentésére tett intézkedések

A hátralék csökkentésére tett intézkedések a következők:

• beszedés,

• méltányossági törlés,

• elévült tartozások törlése,

• behajthatatlanság miatti törlés,

• felszámolási eljárás kihirdetése.

Az egyes években átadott tartozások 3 év alatt 77 milliárd forinttal nőttek (a „külső”

megkeresésekkel együtt); a csökkentésükre tett intézkedések száma 357 ezer darabbal

nőtt országos szinten.

A hátralékcsökkentésre tett intézkedések közül a felszámolási eljárást alkalmazzuk a

legtöbbször – 2011. évben 13 százalékban – a fizetésképtelen gazdálkodókkal szemben.

A bíróság által 2011. évben kihirdetett felszámolások (19 793 darab) 22 százalékát

(4 452 darab) a NAV kezdeményezte. „A NAV követeléseiből a folyamatban lévő

felszámolásokat érintően, valamint a felszámolási fenyegetettség hatására 4 443 millió

forint folyt be.”17

17 NAV Évkönyv 2011.Saldo Kiadó 41.o.

48

Az intézkedések között második legjelentősebb a behajthatatlanság címén történő törlés.

Behajthatatlanság miatt a tartozás akkor törölhető, ha a fizetésre kötelezettek

mindegyikével szemben eredménytelen maradt a lefolytatott végrehajtási eljárás, és a

tartozás megfizetése belátható időn belül nem valószínűsíthető. Ezen a címen törölt

tartozás újból előírható - elévülési időn belül – ha az adótartozás behajthatóvá válik. 11.

sz. táblázat részletesen szemlélteti a behajthatatlanság címén törölt tartozások

darabszámát és összegét.

Elévüléssel egyre nagyobb összegeket, míg méltányosságból változó mértékben

törölnek tartozást, azonban ezek egyike sem éri el az 5 százalékot.

Ezeknek a cselekményeknek azért van nagy jelentősége, mert a beszedés mellett ezek

megtételével van mód a hátralék csökkentésére, s ilyen módon a „valós”

hátralékállomány figyelésére. A méltányossági jogcímen történő törlésre nem a

Végrehajtási Osztályok, hanem a Fizetési Kedvezmények Osztálya rendelkezik

hatáskörrel.

49

6. A végrehajtás során beszedett összegek felosztása, a Végrehajtási

Rendszerből nyerhető információk hasznosíthatósága

6.1. A letéti számla rendszere

A folyószámla-egyeztetést követően a mechanikus, sok hibalehetőséget rejtő másolás

helyett, automatikusan készül a végrehajtási kérelem, majd jóváhagyás után, külön

bizonylatra történő másolás, rögzítés nélkül. Az Art. szerint automatikusan történik a

könyvelés a letéti kartonokra, a beutalást követően a folyószámlákra.

A letéti számlára érkező pénzösszegek:

- végrehajtás,

- ellenőrzési megállapításra történt önkéntes teljesítés,

- ellenőrzési megállapításra történt végrehajtás,

- fizetéskönnyítés,

- fizetési felszólítás

bevételei.

A VHR Letéti számla kezelő modulja biztosítja a letéti számlával kapcsolatos feladatok

megtételét.

6.2. A beszedett pénzösszegek felosztásának törvényi alapja

A befizetések elszámolása

Az Art. 43. § (1) bekezdése szabályozza a befizetések elszámolását.

„Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét,

valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván.

Az adózó kötelezettségeit a bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság

vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a

posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket,

valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként, költségvetési

támogatásonként mutatja ki. Az állami adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a

Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván.

50

Átalakulás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást,

túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő adótartozást a jogutód adószámlájára vezeti át.”

Az Art. 43. § (3) bekezdése alapján: „ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak

részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell

elszámolni. Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók

esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell

elszámolni. Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott

összeget - a végrehajtási költség elszámolását követően - elsőként a magánszemélyek

jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a

magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség

esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb

adótartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások

arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, több köztartozás

esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a

tartozások arányában kell elszámolni.”

Az elv nem önmagában létezik. Vannak olyan előnyösnek minősített követelések,

jogcímek (végrehajtási költség), melyeket az esedékesség szerinti felosztást megelőzően

figyelembe kell venni. Ezt követően az esedékesség szerinti felosztás szabálya

érvényesül.

Részben eltérő szabályokat állapít meg az Art. arra az esetre, ha a tartozást az

adóhatóság hajtja be. Ilyenkor a végrehajtás során beszedett összegeket az adók

esedékességének sorrendjében kell elszámolni, azonos esedékességű adóknál pedig a

tartozás arányában. A végrehajtásból befolyt adók elszámolása esetén is szabály, hogy

az esedékesség sorrendjének megállapításánál, illetve az arányosításnál azok az

adónemek vehetők figyelembe, amely adónemekre az adóhatóság a végrehajtást

megindította, illetve folytatta.

Amennyiben ugyanazon adóssal szemben egyidejűleg több végrehajtást kérő javára

folyik végrehajtási eljárás, főszabályként a végrehajtás során befolyt összegeket a

jogosultak között a követelésük arányában kell felosztani. Az arányos felosztás

szabályát csak azon jogosultak között lehet alkalmazni, akiknek javára ugyanazon

vagyontárgy lefoglalásra került. Több jogosult javára lefolytatott végrehajtás során sem

51

érvényesül a befolyt összeg követelésarányos felosztása, ha az adóhatóság vagy a

behajtást kérő valamelyik nevesített tartozásra vonatkozóan részletfizetést, vagy fizetési

halasztást engedélyez, és az adós erre fizet. Az ilyen befizetést arra a követelésre kell

teljes egészében elszámolni, amire a fizetési könnyítés vonatkozik.

6.3. Kielégítési sorrend

A kielégítés sorrendjéről az Art. nem rendelkezik, ezért itt Vht. szabályozása az

irányadó. Ezért ezzel a témakörrel csak érintőlegesen foglalkozom.

„A végrehajtási költség kiegyenlítésének feltétlen elsőbbsége az adóvégrehajtásban is

érvényesül, így kizárólag a végrehajtási költségek teljes kiegyenlítését követően lehet

helye az adótartozás kiegyenlítésének.”18

18 Az adóvégrehajtás szabályai egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2009. Saldo Kiadó 271. o.

52

7. A beszedett pénzösszegek utalásának gyakorisága, nyilvántartási

rendszere

„A letéti folyószámlára történő átutalások, postai befizetések adatai a Magyar

Államkincstártól elektronikus adatátviteli vonalon keresztül érkeznek. A feldolgozás

során azon tételek esetében, ahol valamilyen adat hiánya, vagy hibája miatt a program

nem tudja azonosítani a befizetőt, külön menüpontban lehetőség van a pénzforgalmi

tételek tisztázására, az azonosító adatok módosítására.

A beérkezett pénzek adónemekre történő felosztásához a program a teljesítési határidő

szerint emelkedő sorrendbe rendezi az adózó különböző tartozás tételét és a beérkezett

összeg erejéig felkínálja utalásra a legkorábbi tételeket. Az utalással kapcsolatos adók

kincstár részére történő átadása szintén elektronikus úton történik.”19

A 21/b. számú mutató vizsgálja a letéti számlára teljesített befizetések kezelését a

következők szerint:

Rendezetlen tételek száma (db)

5 napi átlag tételek száma (db) x 100

A mutató bevezetését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által végzett vizsgálatok letéti

számlára vonatkozó megállapításai indokolták. Célja az igazgatóságok szakterületeinek

összehangolt munkavégzésre történő ösztönzése, továbbá a befizetett összegek

viszonylag gyors beutalása a központi költségvetésbe.

7.1. A végrehajtás alatti hátralékok nyilvántartási rendszere 2011-től, és az azt

megelőző időszakban

A 2002-ben bevezetésre került Hátralékkezelési és Végrehajtási Rendszer:

„Az új hátralékkezelési és végrehajtási rendszer elősegíti a végrehajtás célirányos

előkészítését, az adós vagyonának feltárását, a hátralékállomány tisztítását, a nagy

összegű hátralékosok, illetve rendszeresen nem fizetők kiszűrését. Ezen információk

követése a rendszer bevezetése előtt rendkívül nehéz és lassú volt.

19 Az APEH szerkesztőbizottsága: Az APEH Világa 2002. Évkönyv Saldo Kiadó 92. o.

53

A végrehajtásra való átadás ütemezésével biztosítható az is, hogy a végrehajtási

részlegek minden adózói kategóriában folyamatosan végrehajtás alá tudják vonni a

keletkezett hátralékokat (beleértve a kisösszegű tartozásokat is), és hogy az egyes

végrehajtási ügyek indokolatlanul ne húzódjanak el.

A megvalósított rendszer három fő modulból áll, a „Hátralékkezelés” modulból, a

„Végrehajtási cselekmények” modulból és a „Letéti folyószámla kezelő” modulból. Az

egyes modulok közös adatbázisban dolgoznak, ezzel is kiszűrve a korábbi többszörös

adatbevitelt, nyilvántartást. A program által előállított iratok iktatása, szükség esetén a

kapcsolódó határidők figyelése automatikus.

A hátralékkezelési tevékenység mindig az aktuális folyószámla-egyenlegből indul ki, és

egyrészt a már végrehajtás alatt lévő adózók újonnan keletkezett hátralékainak

követését, kiterjesztését jelenti, másrészről az újonnan hátralékossá váló adózók

feltárását, végrehajtás alá vonását, kiemelten kezelve a revíziós megállapítások

határidőre történő teljesítésének elmaradását. A hátralékkezelés megjelenési formáját

tekintve lehet fizetési felszólítás kibocsátása, vagy adózóval, illetve adózó nélkül

végzett belső folyószámla-egyeztetés, és ezek következményeként végrehajtás alá

vonási kérelem. Ma már tipikusan adózó nélküli folyószámla-egyeztetést végeznek a

hátralékkezeléssel foglalkozó végrehajtási ügyintézők.

A Végrehajtási cselekmények modulban a végrehajtóknak lehetőségük van a

hátralékkezeléstől kapott végrehajtási kérelmek felülvizsgálatára, a szükséges

végrehajtási cselekmények megtétele és rögzítése után, a végrehajtás után automatikus

bizonylatolására és letéti számlára történő könyvelésére. A végrehajtási tevékenység

nem csak az adótartozások beszedésére terjed ki, hanem külső szervek megkeresése

alapján, az adók módjára behajtandó köztartozásokra is. Külső megkeresések adatait a

megyei munkaszervezéstől függően a hátralékkezeléssel foglalkozó végrehajtási

ügyintéző a végrehajtási cselekmények modulban, vagy a letéti számla-kezelő a letéti

modulban, a kötelezettségrögzítő programmal rögzítheti és automatikusan könyvelheti.

A letéti számla kötelezettség oldalára közvetlenül kerülnek az előíró tételek a

Végrehajtási modulból, de a folyószámla rendezése során lehetőség van modulon belül

előíró/jóváíró tételeket tartalmazó bizonylatok előállítására és könyvelésére. A

társrendszerekből éjszaka kerülnek áttöltésre az ellenőrzés során megállapított fizetési

54

kötelezettséggel, a fizetéskönnyítési határozatokkal, a behajthatatlanság miatti törléssel

kapcsolatos előíró és jóváíró tételek.”20

20 Az APEH szerkesztőbizottsága: Az APEH Világa 2002. Évkönyv Saldo Kiadó

55

8. Összefoglalás

Az előző fejezetekben megpróbáltam részletesen bemutatni az adóvégrehajtás

szabályait, gyakorlatát, különös tekintettel a NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Adóigazgatóságra.

A végrehajtás az ellenőrzés mellett, az a része az adóhivatali eljárásnak, mikor az

adózót a saját környezetében keresik fel, ezért sokkal nagyobb odafigyelést és

felkészültséget igényel, mintha az adós a hivatalban jelenne meg. E felkészültséggel

a végrehajtók részéről, az esetek túlnyomó többségében nincs probléma.

Ugyanakkor a jelen világunkban, ahol az élet minden egyes területén egyre nagyobb

hangsúlyt kap a számítástechnika, nincs ez másképpen a végrehajtásban sem. A

dolgozatomban a végrehajtási cselekmények ismertetése során részletesen

foglalkoztam a végrehajtás során használt Hátralékkezelési és Végrehajtási

Rendszerrel és azok végrehajtást könnyítő, segítő moduljaival.

2004. évben országos szinten végbement egy olyan újítás, melyről bátran állíthatom,

hogy az egyik legnagyobb előre lépése volt a végrehajtási eljárásnak, ez a gépi

inkasszó (ma hatásági átutalási megbízás) bevezetése.

Fontosnak tartom kiemelni és hangsúlyozni azt a tényt, hogy a végrehajtási eljárás

célja nem az adósok ellehetetlenítése, és felszámolása, noha sokan első benyomásra

ezt gondolják.

A végrehajtók – véleményem szerint – azon személyek a hivatalnál, akik a „bajba

jutott” adósok részére felvázolják a lehetőségeket a tartozás rendezésére,

megmutatják – ha még van – a kivezető utat a cégek számára, mellyel újra talpra

állhatnak. Emellett azonban a jogszabályok szerinti minden feladatukat elvégzik

annak érdekében, hogy a tartozás kielégítésére a megfelelő fedezetet biztosítsák.

Azonban a végrehajtók által nyújtott segítség is kétoldalú. Ha az adós nem teszi meg

a megfelelő lépéseket – amelyeket a végrehajtó felvázolt – sok esetben csak az

árverés, majd felszámolás, és ezzel a gazdasági társaság megszüntetése a lehetséges

út a végrehajtó részére.

A végrehajtóknak munkájuk során – véleményem szerint – megfelelő mértékű

empátiával és segítőkészséggel kell rendelkezniük. Ugyanakkor ahhoz, hogy a

56

végrehajtás mindenki számára megfelelő eredménnyel záruljon az adósok megfelelő

hozzáállása és közreműködése is szükséges.

A dolgozatomban megpróbáltam bemutatni a végrehajtási munka sokrétűségét, azt,

hogy a végrehajtás a „jéghegy” csúcsa. A végrehajtók áldozatos, olykor erőn felül

végzett munkája sem elég ahhoz, hogy egy-egy magánszemélyt, gazdálkodót

megmentsen a csődtől.

Végezetül kiemelném, hogy a végrehajtási tevékenység az adóhivatal egyik

legeredményesebb területe. Az éves előirányzatok egyre magasabbak, melyeknek ez

idáig mindig sikerült megfelelni. A jövőben azonban a végrehajtók egyre jobb és

több – a szabadidő rovására végzett - munkája sem lesz elég a növekvő elvárások

teljesítéséhez, ehhez a mögöttük álló háttér – gondolok itt elsősorban a kiszolgáló

informatikai háttérre – folyamatos fejlesztésére is szükség lesz.

57

Irodalomjegyzék

1. APEH Szerkesztőbizottsága: Az APEH Világa 2002. Évkönyv

Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gondozásában

2. APEH Szerkesztőbizottsága: Az APEH Világa 2009. Évkönyv

Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gondozásában

3. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerkesztőbizottsága: A NAV Világa 2010. Évkönyv

Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gondozásában

4. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerkesztőbizottsága: NAV Évkönyv 2011.

Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gondozásában

5. Bulletin 2009. Tájékoztató az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

tevékenységéről

6. Bulletin 2010. Tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységéről

7. Bulletin 2011. Tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységéről

8. dr. Blumenfeld Beáta, dr. Dombi Gergely, dr. Juhász Péter: Az adóvégrehajtás

szabályai egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2009.

Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.

9. Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

10. Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

11. 5002/2012/05K. számú körlevél a felszámolási és végrehajtási szakterület

osztályainak munkamegosztásáról

12. Egy végrehajtási ügyintéző munkaköri leírása

13. Egy végrehajtó munkaköri leírása

14. https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450023/450206/450207

/nav.html#paragr6 (Letöltés ideje: 2012. 10. 20.)

15. http://www.hunyadirt.hu/csodeljarasitajekoztato (Letöltés ideje: 2012. 11. 22.)

58

Táblajegyzék

1. sz. tábla Végrehajtásra átadás

2. sz. tábla Követelés-foglalás

3. sz. tábla Hatósági átutalási megbízás

4. sz. tábla Ingófoglalás

5. sz. tábla Helyszíni eljárások

6. sz. tábla Csődeljárás, felszámolás

7. sz. tábla Munkabér-letiltás

8. sz. tábla Gépkocsi foglalások

9. sz. tábla Végrehajtási eljárások megszüntetése

10. sz. tábla Végrehajtási fenyegetettség

11. sz. tábla Behajthatatlanság miatti törlések

12. sz. tábla Ingó-árverések

13. sz. tábla Elektronikus árverés

14. sz. tábla Adózók száma és belső összetétel az Észak-magyarországi Régióban

2009 – 2011. években

1. sz. melléklet Iktatószám: Ügyintéző: Ügyszám: Azonosító: Tárgy: javaslat behajthatatlanságra

Feljegyzés

Javaslat adótartozás behajthatatlannak minősítéséhez Adós neve: Lakóhelye/székhelye: Adóazonosító száma: A folyószámlán fennálló valamennyi tartozás végrehajtás alatt: igen (aláhúzni) Tőketartozás: ,- Ft Késedelmi pótlék: ,- Ft Végrehajtási költség: ,- Ft

Bírósági végrehajtással érintett: Vht. 4. § ; Vht. 114/A. § ; Art. 146. § (4) 1. Bankszámla Bejelentett bankszámlaszám van nincs Inkasszó időpontja: Inkasszóból befolyt: Bank megkeresése bankszámla közlése iránt Információ kérés időpontja: 1. Válasz időpontja:

Eredményes/eredménytelen Egyenleg:

2. Válasz időpontja:

Eredményes/eredménytelen Egyenleg:

3. Válasz időpontja:

Eredményes/eredménytelen Egyenleg:

2. Hierarchia térkép

Lekérdezés időpontja:

Gazdasági társaságban üzletrész, vagyonrész van nincs Foglalás időpontja: Becsérték: Várható térülés: 3. Információk munkabérre, egyéb

járandóságra Lekérdezés időpontja:

Munkahely van nincs Nyugdíj van nincs Letiltás időpontja: Visszaigazolás szerint havonta

befolyik:

12 hónap alatt befolyik: Várható térülés: 4. BM gépjármű nyilvántartás van ( db) nincs Foglalás időpontja: Becsérték:

2

Várható térülés: JAROK lekérdezés Lekérdezés időpontja van nincs 5. Követelés foglalás Harmadik féllel szemben fennálló követelés van nincs Foglalás időpontja: Elismert összeg: Várható térülés 6. Ingatlan-nyilvántartás Lekérdezés időpontja: Ingatlan van nincs Foglalás időpontja Becsérték: Várható térülés VISKO lekérdezés Lekérdezés időpontja van nincs 7. Főkönyvi kivonat Megtekintés időpontja

Lefoglalható vagyon van nincs 8. Helyszíni eljárás Időpontja Lefoglalható ingó vagyontárgy van nincs Becsérték: ,- Ft Várható térülés 9. Fizetésre kötelezett mögöttes felelős van nincs Mögöttes felelősre végrehajtási eljárás lefolytatva nincs

lefolytatva eredményes/eredménytelen 10. Fizetési kedvezmény iránti kérelem

elbírálás alatt van nincs

11. Felszámolási eljárás adóhatóság általi kezdeményezés

van nincs

12. Felszámolási eljárás folyamatban van nincs Az adott ügy által felvetett további kérdések, adatok, önálló bírósági végrehajtó eljárása: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………. Fentiek alapján várható megtérülés: ,- Ft Fentiekre, valamint a várható megtérülés összegére figyelemmel az adós terhén fennálló ,- Ft összegű tartozást ideiglenesen végrehajthatatlannak minősítem. Kelt, Miskolc, 2013. …………………………………………….. végrehajtó A feljegyzést ellenjegyzem, a megjelölt tartozás végrehajthatatlanság címén nyilvántartásba vehető. Kelt: ………………………………….. …………………………………………….. osztályvezető

2. sz. melléklet

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága

Hátralékkezelési Osztály 1. Iktatószám: Ügyintézés helye: Miskolc, Kazinczy u. 19. Miskolc, 20………………………………… Előirat: Ügyintéző: Azonosító:

A D A T L A P

adótartozások és túlfizetések elévülés szempontjából történő

felülvizsgálatáról

…………………………………….adózó folyószámláját esedékességek és adónemek szerint

megvizsgáltam.

Az Adózás rendjéről szóló (Art) 2003. évi XCII. tv. 164. § (1)-(7) bekezdése alapján:

1.) Az elévülést meghosszabbító körülményt (költségvetési támogatás igénylése esetén, ha

a megállapításhoz, igényléshez való jog elévüléséig kevesebb, mint 6 hónap van hátra,

végrehajtási cselekmény foganatosítása kapcsán)

� Nem állapítottam meg: …………………………………………………………….

� Megállapítottam: …………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………..

2.) Az elévülést megszakító körülményt (kötelezettséget csökkentő önellenőrzés

benyújtása, késedelmesen benyújtott bevalláshoz kapcsolódóan)

� Nem állapítottam meg:……………………………………………………………

� Megállapítottam: …………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

3525 Miskolc, Kazinczy u. 19. Tel: 515-400

3.) Az elévülés nyugvására vonatkozó körülményt az alábbiak vizsgálatával (fizetési

halasztás, részletfizetés, fizetési kedvezmény elbírálásának ideje, feltételhez kötött

adómentesség időszaka, másodfokú adóhatósági határozat kelte és a bírósági határozat

jogerőre emelkedése közötti időszak, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig eltelt

időszak, végrehajtási eljárási felfüggesztésének, illetve szünetekésének ideje, az adózó

vagyonára elrendelt bűnügyi zárlat időszaka)

� Nem állapítottam meg: ……………………………………………………………..

� Megállapítottam: …………………………………………………………………...

………………………………………………………………………………………

Fentiek alapján az elévülés időpontja:

Megnevezés Végrehajtáson kívül Végrehajtás alatt

törölt tőke összege

törölt szankció összege

MELLÉKSZÁMÍTÁS

Elévüléshez kapcsolódó késedelmi pótlék átszámítása:

Év Esedékesség VH kód Eredeti

összeg

Törölhető

összeg

Már

törölve

Fennmaradó

összeg

Összesen:

…………………………………….

ügyintéző

Erről értesülnek:

1. Központi irattár

4. sz. melléklet

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Adóigazgatósága Végrehajtási Osztály 3.

Cím: 3525 Miskolc, Kazinczy u. 19. Telefon: 46/515-400; Telefax: 46/515-676 Kérjük válaszlevelében szíveskedjen iktatószámunkra hivatkozni és adószámát vagy adóazonosító jelét feltüntetni!

Iktatószám: Ügyintéző:

Telefonszám: 46/515-

Ügyszám: ……………………………

ÁLTALÁNOS JEGYZ ŐKÖNYV végrehajtási ügyben

Készült: ……………………………., …………………………………utca/út……………sz. alatt 20….….év……………………..hó…….napján . A helyszíni eljárás kezdő időpontja:……………óra……….perc. Adós neve……………………………….. adószám/azonosító:………………………………... Állandó lakhely / székhely:……………………………………………………………………... Tartózkodási hely:………………………………………………………………………………. Adós jövedelmi, vagyoni viszonyai, munkahelye:……………………………………………... A követelés jogcíme: adótartozás és más köztartozás A tartozás összege: …………………………………,- Ft A tartozás az alábbi végrehajtható okirat(ok)on alapul:

- bevallás(ok) - hatósági döntés(ek)

A jogerős határozat(ok), végzés(ek) ügyszámai:…………………………………. …………………………………………………………………………………….

- behajtást kérő megkeresése

Jelen vannak:

………………………………………… ………………………………………. végrehajtó adós, (megbízottja, családtagja, stb.) ………………………………………… ……………………………………….. végrehajtó tanú (egyéb érdekelt fél)

A jelenlévő(k) a végrehajtók előtt a személyazonosság(át/ukat) és képviseleti jogosultságukat

……………………………………. okirattal hitelt érdemlően igazolta(ák).

2

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Az eljárás befejezve:………………….óra………….perc

A jegyzőkönyv másolati példányát átadtam:………………………………..…………..részére, postán

kézbesítem……………………………………………..részére.

A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül, a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogás terjeszthető elő (Art. 159. § (1) bekezdés) A végrehajtási kifogás illetéke 5.000,- Ft (Itv. 29. § (5) bekezdés). Az illeték összegét a végrehajtási kifogás benyújtásával egyidejűleg a NAV 10032000-01076064 számú illetékbeszedési számlájára kell megfizetni. (Itv. 73. § (3) bekezdés). Az eljárási illeték megfizetését a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adónak készpénz-átutalási megbízással, vagy belföldi fizetési számlájáról történő átutalással kell teljesítenie a fizetésre kötelezett adószámára, adóazonosító jelére történő hivatkozással. Az adózó az eljárási illeték megfizetését készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) vagy a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással, illetőleg POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti az állami adóhatóság erre kijelölt ügyfélszolgálatainál. Az illeték mértékét és megfizetésének módját az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (5) bekezdése, illetve a 73. § (3) bekezdése, az Art. 38. § (1) (1a) bekezdései szabályozzák.

A jegyzőkönyvet ismertetés után aláírták: …………………………………………….. ……………………………………………. végrehajtók Adós (megbízottja, családtagja, stb.) ……………………………………………. …………………………………………… tanú (egyéb érdekelt fél) tanú (egyéb érdekelt fél)