à'Ati

lî>4i‘ ♦*** * f à N i . ^

‘i\

>'• - ■ >• \ » '

Ç 4 ,^ * 4 1 » * *■ * ^

f c - ' 4-

iS*■*

* A '

v̂;i > i l£

r

V **

î w

Dß?

* **■r

•*

4

r ,j

J

w- Ti

\a

i

¿ 5 î ?

?

» r -

y -y

<«£

i * v 1> **v\

r.*í1 *

4 -

»» - H

K

.K %%i.

V "

~i

r * <

>

. . X

/

> ri.

?

f z* . <Vr

♦* 4$

6•J* 44*-s '

/ A / .' V' *.L« r . f

«

*i

L » -A -% I

\ *^ ■■■?, /I ju y£> 7

A ,«£

V-

K‘f

/ '* -r

**: V “♦V*

Tr Xi

fr* v't W!: • V\

V,îk

î Si*. • i

f

'm *

s'V t“* >>-• r ^ L

K»i

K* % *

V/?*-iT•y

WÍ */

V V X - y*\

V .«-*

•*

wt

" < y V .V

' % ~ /r . m á ¿

V V - ' ; ■ • t *

V * s r

% • ♦ < * * ?►

r  >

, * ^ *?• * % f

a

V s.

¥ 9

V

I H

>

^4-y

r

rK

àV

> i€~

'V

»

. «V

/*

%v v ^

i - *-> *V̂

"7

r't

/•n

s '.It ^ • * f'

■

II

f VSf

•k,\ 1 +Ji

< : 4: X * i -

Vi #N V

*

‘4 T

> rr v X ^ .-■:

• w - I /

• T V

r- mm fV

• S /

f . /

4

\

z 0 '

ft V -V> ¿V?

» .V;* * ■ . >■*á* *-J à - i

I

i

'i f\

4

\ • k

t **

r»%

* ». i

c, .V-

t p/M

* .

%« S

^ *

S

AZ ORSZÁGOS

M. KIR. MINTARAJZISKOLANAKES

f r r

RAJZTANA R KÉPZŐ N E Kff

E R T E S I T O TAZ 1 8 9 6 — 9 7 . TANÉVRŐL.

A Z I N T E Z E T C Z E L J A , S Z E R V E Z E T E É S T A N T E R V É N E K

K I V O N A T Á V A L ,

v a l a m i n t a r a j z t a n a r v i z s g a l a t i s z a b a l y z a t t e l j e s s z ö v e g é v e l

KÖZLI

KELETI GUSZTÁVIGAZGATÓ.

B U D A P E S T .

f r a n k l i n - t a r s u l a t n y o m d a j a

1897.

ORSZÁGOS MAGY. KIR.INTARAJZISKOLARAJZTANÁRKÉPZÖ

%

AZ INTEZET CZELJA ES FELADATA.

Az országos magyar királyi mintarajziskolának és rajztanárkép­

zőnek feladata a jelenkor igényeinek és az ország szükségeinek

megfelelő rajztanárok szakszerű kiképzése, valamint tehetséges

ifjaknak, kik a képzőművészetek valamely ágára, különösen pedig

a festészetre vagy szobrászatra szánják magukat, a hivatásukra

szükséges ismeretek alapos megszerzésére alkalmat nyújtani.

Ezen czéljainál fogva az intézet oktatást nyújt a képzőművé­

szeteknek, alábbi tantervébe foglalt ágaiban, gyakorlati utmutatás

és elméleti tanfolyamok segélyével.

T A N T E R V .

I. A L A K - R A J Z É S F E S T É S . (Figurális.)

I. OSZTÁLY.

Domború fősz- és élő fejminták után való rajzolás. Télen 10,

nyáron 1 $ heti órában.

I I . OSZTÁLY.

órában.

I*

4

I I I . OSZTÁLY.

Antik szoborminták és egész alakú élő mintákról való rajzolás

(akt). E tanulmányok kiegészítéséül szolgálnak a bonczalaktani

előadások és a gyors vázolás gyakorlása.

IV. OSZTÁLY.

Az élő fejminta festése. Elemi compositio-gyakorlatok stb.

Télen heti 10, nyáron 15 órában. Ezen tanulmányokhoz csatla­

kozik :

A gyakorló festészeti szakosztály, melyben csupán művész­

növendékek számára és külön tanár vezetése mellett az alakrajz

és festészet nagyobb terjedelemben, hetenkint 30— 315 óráig

taníttatik; úgyszintén:

II. É K Í T M É N Y E S R A J Z É S F E S T É S . (Ornamentika.)

I. OSZTÁLY.

Domború ékítmények rajzolása, különös tekintettel a forma­

érzék és a kézbeli ügyesség fejlesztésére.

A különböző rajzszerek kezelésében, valamint a külön előadási

módokban való gyakorlatok. Hetenkint 6 óra.

I I . OSZTÁLY.

f

Ékítmény elemek rajzolása, különös tekintettel a stílek tanul­

mányozására, s ezzel kapcsolatban tervezési gyakorlatok. Folyta­

tása a rajzgyakorlatoknak domború mintákról. Geometriai síkékít­

mények. Vázolgatás. Hetenkint 6 óra.

I I I . ES IV. OSZTÁLY.

Elmélkedések a művészeti formák fejlődéséről a különböző

nemzeteknél különböző korszakokban.

5

Az intézet föszöntvény-, fénykép-, metszet- és könyvtárában

őrzött művek ékítményes motívumainak tanulmányozása és vázol-*

gatása. Az országos iparművészeti muzeumbeli és egyéb eredeti

műtárgyak felvétele. Egyszerűbb ékítményes részletekre és ilyenek

összetételére terjedő compositio-gyakorlatok. Ónálló tervezgetés

az iparművészet külömböző ágai s a dekorativ építészet köréből,

u. m. szövetek, bútorok, sgraffito, keramikai művek, fémöntvények

és egyéb műtárgyak. Hetenkint 8 óra.

Ezenkívül a IV. osztály növendékei heti két órában ismétlés­

képen domború ékitményes minták után való rajzolást isgyakorolnak.

I II . É P Í T É S Z É T .

Az építészeti rajz- és stiltanulmányok, heti 8 órában, csak a

III. osztályban kezdődnek. Szükséges előzményöket képezi a meg­

előző két osztályban szerzendő geometriai ismeret és rajzbeli gya­

korlottság.

I I I . OSZTÁLY.

Műszaki rajzgyakorlatok, előkészítésül a műépítészeti alaktanra.

Árnyékszerkesztés, intensitási gyakorlatok.

a) Elmélet. A műépítészeti stilek fejlődésének ismertetése ; azok■ a

elemzése és összehasonlítása.

b) Gyakorlat. Részletes tanulmányok rajzolása, különösen az

ókori remek építészet köréből válogatott minták nyomán.

f

IV. OSZTÁLY.

a) Elmélet. A műépítészeti stilek folytatólagos ismertetése.

Közép- és ujabbkori építészet.

b) Gyakorlat. Tanulmányok rajzolása a középkori (román,

góth) és ujabbkori (renaissance, bárok) építészet köréből vett

jeles példák nyomán.

6

IV. M Ű H ELY I RAJZOLÁS.

Hetenkint két órában a III. és IV. osztály részére.

Ipari vagy építészeti tárgyak kivitelének alapjául szolgáló raj­

zok készítése, egy tized, egy ötöd, fél, vagy valódi nagyságban, és

pedig : elő- és oldalnézetben, alaprajzban, vízszintes és függélyes

metszésekkel, a különböző anyagok szerkesztésének feltüntetésé­

vel. Részletrajzok valódi nagyságban, az alakok és profilok

ábrázolásával. A III. osztályban a példák a bútor- és épületasz-

talosság, — a IV. osztályban az építészet köréből vétetnek.

V. V I Z F E S T E S Z E T .

Csupán nők részére, heti 8 órában.

Edénynemüek, csendéleti tárgyak, virágok, különböző növé­

nyek s ilyenekből összetett cso p o rto k ; himzési s szövetminták,

iparművészeti tárgyak természet utáni megfestése, valamint fej­

tanulmányok élő mintáról.

VI. M IN T Á Z Á S .

A ) R A J Z T A N A R J E L Ö L T E K R E S Z E R E .

I. OSZTÁLY.

Mintázási gyakorlatok, különösen domború ékítményes minták,

valamint az emberi test egyes részeit ábrázoló föszminták nyomán

ezek nagyságának megfelelő méretekben. Hetenkint 6 óra.

I I . OSZTÁLY.

Ékítményes mintázási gyakorlatok lapminták után és dombor­

művű mintázási gyakorlatok teljes idomú föszminták nyomán,

adott méretek szerint. Hetenkint 6 óra.

B ) M Ű V É S Z N Ö V E N D É K E K R É S Z É R E .

Mintázási gyakorlatok antik föszöntvények és élő minták

nyomán

/

i. Elemi geometria.

Bevezetés.

I. P L A N I M E T R I A .

Heti 4 óra előadás és 2 óra rajzolás az I. osztály számára.

1. A térelemek (pont, egyenes) helyzeti vonatkozásai és az egyenes-

vonalú idomok képzése általában.

2. Az alapidomok (véges egyenes, kör, szög, öv) helyzeti és metri­

kus vonatkozásai.

3. A főidomok, és pedig:

a) az egyenes vonaluak (pont- és sugársor, tört egyenes, három-,

négy- és sokszög) alkotó részei, projectivitása (congruentia,

affinitás és axialis simmetria, hasonlóság és centrikus sim-

metria, collineatió és involutió), transversálisai és területe,

p) a görbe és vegyes vonaluak, és pedig:

a) A kör; vonatkozások a térelemek- és az előbb tárgyalt

idomokra (projectivikus, potentiális, polárikus és har­

monikus tulajdonságok), kerület és terület.

b) A kúpszeletek elemei.

c) A cycloisok, evolvensek és az alkalmazott csigavonalak

leirása és szerkesztése.

Constructiv föladatok az egész tárgykörből.

II . S T E R E O M E T R I A .

A stereometria az orthogonális ábrázolás előadásával van egye­

sítve és esetről-esetre tárgyaltatik.

VII. GEOMETRIA .

3

2. Ábrá-oló geometria.

A S T E R E O M E T R I A É S O R T H O G O N Á L I S Á B R Á Z O L Á S .

Heti j és 2 óra előadás es 2 óra rajzolás a II. és III. osztálv számára

I . STEREOMETRIA.

1. A térelemek pont. egyenes, sík helyzeti vonatkozásai és az

egyenes vonalú és sík lapu idomok képzése általában.

2. A^ alapidomok \kitérő torz egyenespár. pont és sík. egyenes

és sík. lapszög. réteg, testszög helyzeti és metrikus vonat­

kozásai.

3. A főidomok. és pedig:

a) a síklapúak i szögletes testeki hasáb, gúla és általános

polyeder alkotó részei, transversális síkjai, eongruentiája és

axiális simmetriája. hasonlósága és centrikus simmetriája.

felülete és köbtartalma.

¡3) a görbe- és vegyeslapúak (gömbölyű testeki henger, kúp.

gömb alkotórészei, transversális síkjai, stb. — mint előbb.

Constructiv feladatok az egész tárgykörből.O O J

II. ORTHOGONÁLIS ÁBRÁZOLÁS.

1 . Bevezetés.

2. A térelemek ábrázolása két és több képsíkon.

3. A térelemek relatív vonatkozásai, különösen metszések, távol­

ságok és szögek.

4. A sík idomok ábrázolása.

; . Á t e s t e k hasáb. gúla. henger, kúp. forgástestek) ábrázolása:

relativ vonatkozásaik a térelemekre és egymásra.O .

6. Megvilágítási viszonyok, u. m. vetett, saját árnvék és a meg­

világítás intensitása.

9

7. Idomok helyzettransformátiói; képsíktransformátiók.

8. Az orthogonális és klinogonális axonometria elemei.

9. Constructiv feladatok az egész tárgykörből.

Jegyzet. A 6. és 7. pontban foglaltak alkalmilag tárgyaltatnak

B ) C E N T R Á L I S Á B R Á Z O L Á S ( P E R S P E C T I V A , L Á T S Z A T T A N . )

Heti 2 ora előadás és 2—8 óra rajzolás, a III. és IV. osztály számára.

Bevezetésül: látszati képek szerkesztése az orthogonális ábrá­

zolási mód alapján.

I. ELMELETI RÉSZ.

1 . A térelemek (pont, egyenes és sík) centrális ábrázolása és hely­zeti megállapítása egy síkon.

2. A térelemek helyzeti vonatkozásai: metsző egyenesek, két sík

metszése. Vegyes helyzeti feladatok.

3. A térelemek méretes vonatkozásai: szöghajlásuk a képsík iránt,

síkban fekvő elemek forgatása, valódi nagyságok megállapítása,

egyenesek osztása, adott osztás átvitele osztó egyenesek által,

az osztási k ö r ; az egyenesnek és a síknak szög szerinti vonat­

kozása. Síkok hajlási szögei, síkok elhelyezése adatok szerint.

4. Segédmíveletek korlátolt képsíkon: összevonási középpont

alkalmazása, összevont segédkép, egyenlőközű egyenesek

képeinek szerkesztése iránypont használása nélkül.

v Különféle mértékegységek és lépték rendszerek alkalmazása,

hálók.

6. Az elnyulások és visszás helyzetek határai.

7 . A kör és más sík görbék centrális ábrázolása.

II. GYAKORLATI RÉSZ.

Heti 2—8 óra rajzolás leginkább a IV. osztály számára.

1. Ékített síkok centrális ábrázolása.

2. Síkok által határolt testek, forgási testek, testcsoportok

ábrázolása.

10

3. Az építészet köréből vett tárgyak.

4. Arnyékszerkesztés természetes és mesterséges világítás feltétele

mellett.

5. Tükörképek a tükör síkjának különböző állásai mellett.

6. Adott látszati képek kifejtése (visszafejtése) és hibáinak javítása.

7. Látszati képek tervezete.

Geometriai módszertan.Heti 2 óra előadás a IV. osztály számára.

1. A rajzoló geometria tananyagának módszeres kezelése a közép­

iskola 4 alsó osztályában és a polgári iskolában, különös

tekintettel az előadási képesség fejlesztésére.

2. Próbaelőadások.

3. A geodásia és a situatio-rajzolás elemei egybekötve gyakorlati

mérésekkel a mezőn.

4. A legszokásosabb geographiai fokhálózatok szerkesztése.

V III . F E S T E S Z E T I B O N C Z A L A K T A N .

I. ES II . OSZTÁLY.

Hetenkint 1 óra.

Az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok

idomai, kölcsönös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata

és rajzolása, fali ábrák, boncztani készülékek és az élő természet­

ből vett minták nyomán.

IX . M Ű V É S Z E T E K T Ö R T É N E T E .

I I . , I I I . ES IV. OSZTÁLY.

Hetenkint 2 óra előadás

Összefoglaló képe a művészileg szép eszményének, a mint az

a különböző népeknél; különböző korszakokban az építészet,

festészet és szobrászat, valamint a magasabb műipar termékeiben

A régi keleti népek, valamint Görögország és Róma, utóbb a

középkor és a renaissance művészetének története.

X . N E V E L É S ÉS O K T A T Á S T A N .

A ) Á L T A L Á N O S N E V E L É S T A N

f

A II I . OSZTÁLYÚ RAJZTANÁRJELÖLTEK SZÁMÁRA.

Heti i — 2 órában.

A nevelés fogalma és a neveléstan felosztása. A testi nevelés

körében szem előtt tartandó szabályok, különös tekintettel az

iskolai egészségtanra. A% értelmi nevelés körében követendő főbb

szabályok ismertetése, kapcsolatban a szemlélődő, képzetalkotó,

gondolkozó, emlékező és képzelődő lelki tehetségeknek tüzetes

leirásával, a logika tételeinek ismertetésével. A kedély-neveléstan föltételei, összeköttetésben a különféle érzelmek, hangulatok és

indulatok leirásával, különös tekintettel a szépízlés fejlesztésének

szabályaira.

erkölcsi nevelés körében érvényesítendő szabályok, az

ösztönöknek, vágyaknak, hajlamoknak, szenvedélyeknek, a vér-

mérsékletnek és az egyéni jellemvonásoknak ismertetésével kap­

csolatban. Az iskolai nevelés és fegyelemtartás tételei kellő

tekintettel az egyes iskolák növendékeinek erkölcsi fejlettségére

és a nemzeti nevelés követelményeire. Az iskolai nevelésre és

fegyelemtartásra vonatkozó irodalomnak rövid áttekintése és a

közoktatásügyi kormány által kiadott s ezen teendőkre vonatkozó

rendeletek ismertetése.

I 2

B ) Á L T A L Á N O S O K T A T Á S T A N

A IV. OSZTÁLYÚ RAJZTANARJELOLTEK SZAMARA

Heti i — 2 órában.

Az oktatástan fogalma és felosztása. Az oktatás körében szem

előtt tartandó főelvek és az ezekből származó szabályok ismer­

tetése.9

A% iskolai oktatás czélja tekintettel az egyes tanintézetek fel­

adatára. A tananyag megállapítására vonatkozó általános oktatás­

tani szabályok ismertetése, különös tekintettel az egyes iskolák

számára készült tantervek azon részleteire, a melyek a rajzolás

tanítására vonatkoznak. A tanmenetek megállapítására vonatkozó

általános szabályok. A tanalakoknak, nevezetesen a közlő vagy

előadó tanalaknak, az előmutató, a kikérdező, a kifejtő, az

önoktató és az emlékeltető tanalaknak ismertetése és az ezekre

vonatkozó oktatástani tételek. Az egyes tanítási órák helyes föl-

használására vonatkozó oktatástani szabályok. Az oktatástanra

vonatkozó irodalom ismertetése, különös tekintettel a rajztanítás

módszerének fejlődését feltüntető művekre. — A magyar köz-

oktatásügy feljődésének rövid története, kapcsolatban az általános

neveléstörténet főrészleteinek ismertetésével. — A kormány által

kibocsátott módszertani utasítások ismertetése.

X I . M A G Y A R N Y E L V E S I R O D A L O M .

I I . OSZTÁLY.

' 'Heti i — 2 óra.' /

I. Téli félév. Bevezetés az irodalom ba; a magyar nyelv jellemző

sajátságai; prózai írásművek. Aesthetikai a lapfogalm ak; a költői

írásművek elmélete.

II. Nyári félév. Ujabbkori magyar költők magyarázata. (Aes-

thetikai fejtegetéssel, különös tekintettel a leíró, festői és plasz­

tikus helyek feltüntetésére.) — Stílusgyakorlatok.

(Heti i — 2 óra.)

Irodalomtörténet. Bevezetésül: a régibb magyar irodalom rövid

áttekintése. Az újabbkori magyar irodalom tüzetes ismertetése,

különös tekintettel a szerkesztés és nyelvbeli előadás művészibb

kivitelére. — Stílusgyakorlatok.

A fentebbiekben ismertetett tanterv, kivéve a vízfestést, egész

terjedelmében az intézetnek csakis rajztanárjelölt finövendékeire

nézve irányadó. A rajztanítónőjelöltek, úgyszintén mindkét nem­beli művés ̂ növendékek különleges igényeknek megfelelő oktatásban részesülnek.

I I I . OSZTÁLY.

KIVONAT• • • •

A Z I N T E Z E T A L A P S Z A B A L Y A I B O L E S K Ü L Ö N H A T A R O Z A T A 1 B O L

Az intézeti tanulók, külön czéljaikhoz képest vagy rajztanár­

jelöltekül, vagy művésznövendékekül iratnak be.

A rajztanárképzőnek teljes tanfolyama 4 évre terjed.

A művésznövendékek tanfolyama nincs az évek bizonyos szá­

mához k ö tv e ; a mennyiben azonban valamely művésztanuló három

éven túl akarná az intézetet látogatni, annak megengedése a tanári

kar határozatától függ.

A rajztanárjelöltek befogadásának föltételeire nézve az alább

közölt rajztanárvizsgálati szabályzat 5 §-a irányadó.

A művésznövendék fölvételére megkivántatik, hogy a teljes

polgári iskolát vagy a középiskolának legalább hat osztályát

végezte légyen.

O ly jelentkezők, a kik felötlő hivatást tanúsítanak, az igaz-

alapján, miniszteri engedélylyel

dékek közé fölvehetők akkor is, ha a közép- vagy polgári

iskolának csupán négy osztályát, de jó sikerrel, végezték.

Mind a rajztanárjelöltek, mind a művésznövendékek fölvéte­

lének közös föltételei:

a) a betöltött ió-ik korév;

b) ép látóérzék;

c) gyakorlottság a szabadkézi rajzolásban, melynek kellő foka

esetleg külön fölvételi vizsgálat útján igazolandó.

A fölvétel általában ideiglenes jellegű, s csak félévi látogatás

és ezalatt kitüntetett szorgalom és tehetség alapján történik a

végleges fölvétel.

Az intézet tar rendelkezésre

által korlátozott számban, nők is vehetnek részt, ha a szabadkézi

rajzolásból kivánt előkészültséget igazolták.*

A tanulók fölvétele minden tanfélév kezdetén, szeptember

illetőleg február hó elején eszközöltetik. A tanfélév folyamában a

fölvétel csak különösen méltányolandó okok alapján és kivéte­

lesen engedélyeztetik.

Az ösztöndíjas rajztanárjelöltek a képesítő vizsgálatnak magu­

kat alávetni kötelesek.

A rajztanárvizsgálatok rendjét és módját külön szabályzat

állapítja meg. melynek teljes szövege alább olvasható.

Az intézeti növendékek művei időnkint közszemlére kiállít­

tatnak az iskola helyiségeiben.

A tanév szeptember hó elején kezdődik s junius hóban vég­

ződik. Junius hava közepétől annak végéig a képesítő vizsgálatok

tartatnak.

Az intézet minden tanítványa minden tanév elején beiratásif

díjul 2 forintot fizet és 80 krt az Értesítőért.

A rendes növendékek egész évi tandíja 10 forint. A vendég­

látogatók tandíja magasabb, s időről időre a viszonvokhoz képest

állapíttatik m eg .** A nők közül azok. kik rajztanítónői képesítésre

készülnek, évi 10 frt. — a művésznövendékek a mindenkoriv■endéglátogatói tandíjat fizetik.

Szegény sorsú, tehetséges és szorgalmas növendékek a tan

díj fizetése alól fölmentethetnek.

A felvételi és tandíjak az állampénztárba folvnak.

Az intézet szegényebb sorsú tehetségesebb növendékei, külö

* A raiztanítónójelö!tekre nézve 1. a raiztanárvizszálaii szabálvza* >. ^-át.++ Az i 38o— Sj-ik tanévtől kezdve — további intézkedésig — a venűesrlatosratók

egész évi tandíja m;nisteri rendelettel 40 forintban állapíttatott meg.

l ó

nősen pedig a rajztanárjelöltek számára rendelt állami ösztöndíjak

elnyerésére évenkint nyilvános pályázat hirdettetik.

A pályázati föltételek rendszerint a következők :

1. Hitelesen igazolandó:

a) hogy a pályázó ép látóérzékű s legalább 1 6 éves korát

már betöltötte;

b) hogy készültség tekintetében az intézetbe fogadás fen­

tebb jelzett általános föltételeinek megfelelni képes.

2. A készültség kellő foka eshetőleg külön vizsgálat utján

igazolandó.

3. Az ösztöndíj csak egy évre adományoztatik; tovább élve­

zete a tanév folyamában s az évi vizsgálatok utján kitüntetett

haladástól függ.

4. A kellően fölszerelt kérvények, rajzmunkálatok mellék­

letével, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez czímezve

az évenkint szabályszerűen kihirdetett határidőig a m. kir. rajz­

tanárképző igazgatójához nyújtandók be. (Budapest, VI. kerület,

Andrássy-út 7 1 .)

A pályázat eredményét a tanártestület bírálja meg s ennek

indokolt javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi m. kir.

miniszter határoz.

Itt megjegyeztetik, hogy az intézetbe belépő uj növendék az

első félévben sem tandíjelengedésre, sem ösztöndíjra nem szá­

míthat.

Az állami ösztöndíjas rajztanárjelölt, mielőtt az ösztöndíj szá­

mára folyóvá tétetnék, térítvényt ír alá, melyben az államsegély

kedvezményével kapcsolatos kötelezettségek hű teljesítése iránt

fogadást tesz.

Az állami ösztöndíjas rajztanárjelöltek a képesítő vizsgálat

kiállása s az oklevél kinyerése után nem tarthatnak már ennél­

fogva jogot valamely állami tanintézetnél leendő

ha ellenben valamely nyilvános iskolához rajztanárokul vagy

rajztanítókul a vallás- és közoktatásügyi minister részéről kinevez­

tetnek, a kinevezést elfogadni s a rájuk bízott tanszéket a rendes

17

illetmények élvezete mellett legalább három évig ellátni kötelesek,

különben az ösztöndíjat visszafizetni tartoznak.

A szorgalom élesztése és a haladás kitüntetése végett minden

tanév végével jutalomdíjak osztatnak ki a legjelesebb növendékek

között.

Míívésznövendékek, vagyis olyanok, kik csupán valamely

művészeti ágban (festészetben, szobrászatban) óhajtják magukat

kiképezni, ha vagyontalanok s a mellett kiváló tehetséget és

szorgalmat tanúsítanak, időnkint szintén némi államsegélyben

részesíthetők.

9

É r t e s í t ő 1 8 9 6 — 97

SZABÁLYZAT A RAJZTANÍTÁSRA KEPESÍTŐ VIZSGÁLATOKRÓL.

A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. minister úr ő

nagyméltósága a rajztanárképzés és képesítés újabb rendezése

ügyében egybehivott szaktanácskozmány által a rajztanár- és

rajztanító-képesítésre vonatkozólag elkészített szabályzatot 1894.

évi junius hó 6-án 1 14 6 . sz. alatt kelt magas rendeletével

jóváhagyván, a vizsgálatok immár e szabályzat szerint tartat­

nak meg.

A fenti rendelet intézkedéseiből tájékozásul közöltetnek a

következők:

Az uj szabályzatot illetőleg a vallás-és közoktatásügyi minister

úr fentartja magának a jogot, hogy a vizsgáló bizottság javaslatára

oly alapos szakképzettségű egyéneknek is megengedje a vizsgára

bocsáttatást, kik a szabályzat 5. §-ában megállapított tanulmányi

előfeltételeknek csak részben feleltek m eg; — a rajztanítónő

jelöltekre nézve ugyancsak a vizsgáló bizottság javaslatára szintén

fentartja magának a nevezett minister úr az előirt tanulmányi elő­

feltételeknek részbeni elengedését, nevezetesen pedig a magán­úton s%er~ett megfelelő előképzettség esetében az attól való el-

tekintést, hogy az illetők előismereteiket nyilvános tanintézetekben

szerezték légyen meg.

Az orsz. mintarajziskola- és rajztanárképző tananyagának az uj

szabályzat életbe léptetése folytán szükséges kiegészítéséül a követ­

kező uj tantárgyak rendszeresittettek:

1 . A vizfestés egy u) tanerővel a női osztályban;

2. a magyar nyelv és irodalom mindkét nembeli tanár- és

tanítójelölt növendékek számára;

a mértani szakok a tanítójelölt nőnövendékek számára.

A szabályzat szövege a következő :

1. Nyilvános középiskolánál, tanítóképzőnél, felső nép- és

polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár

vagy rajztanítóúl (rajztanítónőül) rendszeresített minőségben csak

szabályszerűen képesített egyének alkalmazhatók.

2. §. A vizsgáló bizottság, a) A rajztanításra képesítő vizsgála­

tok külön országos bizottság előtt tartatnak meg.

b) Ezen bizottság á l l : az elnökből, az alelnökből, a tudomány-

egyetem, a kir. József-műegyetem, az országos magyar kir.

rajztanárképző intézet, az állami polgári iskolai tanítóképző

intézet, valamint a érdekelt

megfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét, alelnökét éstagjait ot

nevezi ki.közoktatásügy

c) A vizsgáló bizottság a szükséghez képest csoportokban

működik.

d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság

mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon

e lnököl; a bizottság ügykezelesét vezeti. Szavazatok egyenlősége

esetén az elnök szava dönt.

e) A vizsgáló bizottság hivatalos pecsétjén Magyarország

koronás czímere látható ezzel a körirattal: «A m. kir. rajztanár­

vizsgáló bizottság pecsétje 1 878.»

3. §. A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet szerezni:

a) Középiskolák és középfokú ipariskolák számára, még pedig

a) szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy

ezen tantárgyaknak csak egyikéből.

20

b) Tanítóképzők, polgári iskolák és ipartanműhelyek számára

c) Iparos tanoncziskolák számára.

Végre

d) Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intézetek, polgári és

felsőbb leányiskolák számára.

4. §. Jelentkezés a vizsgálatra. A képesítő vizsgálatra jelentke­

zésnek határideje rendszerint márczius hava 15-ike. A k ih irdetés

évenkint a Budapesti Közlönyben, a vallás- és közoktatásügyi

ministerium Hivatalos Közlönyében, a Középiskolai T anáregye­

sület Közlönyében és a Néptanítók Lapjában történik meg.

A rajztanításra képesítő vizsgálathoz bocsátásért a szabály

szerűen bélvegelt és fölszerelt folyamodványt a bizottság elnöké­

nél kell benyújtani.

A folyamodványhoz m elléklendők:

a) a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiké-

peztetésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell

jeleznie :

b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melylvel iga-

zolja, hogy legalább 2 1- ik életévét betöltötte:

c) tanulmányi és az előirt általános műveltséget igazoló egvéb

bizonyítványok:

d) hatósági orvos által kiállított bizonvítvánv jelentkezőnek a'—' */ J *

rajztanitóságra testileg alkalmas voltáról:

e) a geometriai, építészeti, szabadkézi, esetleg műipari rajz

köréből való dolgozatai:

f ) ha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben

pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; végre

l) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben foly­

tatott működésről szóló bizonyítványok.

A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy

a képesítésnek a 5. 5;-ban felsorolt nemei melyikét kívánja meg-

szerezni.

v §. Az előképzettség mértéke, a) A középiskolai és közép­

fokú ipariskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. a) az

2 I

érettségi bizonyítvány és a rajztanárképző tanfolyamának elvégzésekívántatik.

b) A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanítói

vizsgálathoz (3. §. b) az érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai

tanítói oklevél és a rajztanárképző vagy polgári iskolai tanítóképző

rajztanítói szakcsoportjának elvégzése kívántatik. E vizsgálathoz

felötlő tehetség, megfelelő általános míveltség és szakképzettség

mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után kivételesen külön

miniszteri engedélylyel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy

tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, de legalább hat közép­

vagy polgári iskolai osztályt végeztek.

c) Az iparos tanoncziskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz

(3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola, vagy

hasonló irányú szakiskola jó sikerű elvégzése, avagy elemi iskolai

tanítói oklevél kívántatik.

Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakkép­

zettség mellett a vizsgáló bizottság meghallgatása után külön

ministeri engedélylyel ezen vizsgálathoz olyanok is bocsáthatók,

a kik a fentebb elősorolt iskolákat nem végezték.

d) Tanítónőképzői, polgári és felsőbb leányiskolái rajztanító­

női képesítő vizsgálatra a kellő rajzi szakképzettséggel és elemi

népiskolai tanítónői oklevéllel biró nőket lehet bocsátani.

Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakkép­

zettség mellett a vizsgáló bizottság meghallgatása után külön

miniszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is

bocsáthatók, kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái

osztályt végeztek.

6. §. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra képesítő vizs­

gálatok az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest,

Andrássy-út 7 1 . sz.) évenként rendszerint junius hó második

felében tartatnak meg.

A képesítő vizsgálat két részből á l l :

a) zárthelyi és

b) szóbeli vizsgálatból.

A zárthelyi vizsgálat alkalmával tankönyvek vagy jegyzetek hasz­

nálata meg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló bizottságnak e végre

kiküldött tagjai gyakorolják.

Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók, kiknek zárt­

helyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta.

I. K Ö Z É P I S K O L A I E S K Ö Z É P F O K Ú I P A R I S K O L A I R A J Z ­

T A N Á R O K V IZ S G Á L A T A .

A)

Kik mind a szabadkézéi rajiból, mind a rajtoló geometriá­ból nyernek képesítést.

i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai :a) Alakrajzolás, egész élő alakról (akti; rendelkezésre álló idő

3 óra.

b) Ékítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással taz

egésznek felvázolása és a feladat egy részének teljes k idolgozásai;

idő 10 óra.

e j Iparművészeti rajzolás és tervezés : színes ékítménynek vagy

valamely iparművészeti tárgynak tervezése ; idő 5 óra.

d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült­

ség kimutatására; idő 5 óra.

e) Ábrázoló geometria és perspectiva : valamely geometriai

testcsoport vagy egyszerű műszaki tárgy derékszögű és perspectiv

képének és megvilágítási viszonyainak ábrázolása különböző vilá­

gítás feltétele mellett, rövid írásbeli magyarázattal; idő 6 óra.

Szemléleti p e rsp e c t iv a : geometriai testek csoportjának

puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás­

sal ; idő 2 óra.

2}

g) Mintázás : féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról,

egy részletnek teljes kidolgozásával; idő 5 óra.

h) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből,

nevelés-oktatástanból, vagy irodalomból vett valamely tárgyról;

idő 5 óra.

2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:a) Elemi geometria. A planimetriából: a térelemek viszony­

lagos vonatkozásai; az egyenesvonalú idomok alkotó részei, pro-

ectivitása, transversalisai és területe; a kör és vonatkozásai a

térelemekre; kerülete és területe; kúpszeletek elem ei; czikloisok,

evolvensek és csigavonalok. A stereometriából: a térelemek viszony­

lagos vonatkozásai; a szögletes testek, henger, kúp és gömb szár­

maztatása, egybevágósága, szimmetriája és hasonlósága, felülete és

köbtartalma. Szerkesztési feladatok.

b) Ábrázoló geometria. Ábrázolás egy és több képsíkon ; a tér­

elemek viszonylagos vonatkozásai; a síkidomok ábrázolása; a szög­

letes testek, henger, kúp és forgási testek ábrázolása; relativ

vonatkozásaik a térelemekre és egym ásra; megvilágítási viszonyok

ábrázolása; a derékszögű és ferdeszögű axonometria elemei.

c) Perspectiva. Perspectiv képek szerkesztése az átmetszés

módszere alapján. A térelemek czentrális ábrázolása, viszonylagos

vonatkozásai. Segédmíveletek korlátolt képsíkon. Síkidomok

czentrális ábrázolása. Szögletes testek, henger, kúp és forgási testek,

testcsoportozatok ábrázolása. Árnyékszerkesztés.

d) Anatómiai alaktan. Az emberi test külalakját meghatározó

csontok, inak, izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása

törvényei.

e j Műtörténelem és stiltan. A régi keleti népek, Görögország

és Róma, a középkor és renaissance műtörténelme.

f ) Nevelés- és oktatástan kapcsolatban a psychologia és a

logika elemeivel. Az általános elvek és szabályok ismerete és

ezeknek alkalmazása a rajz és szépírás oktatása körében. A közép­

iskola szervezete: rajzi és szépírási tanterve és ezen oktatás

segédeszközei. A rajz- és szépírásoktatás irodalma, a jelesebb

művek ismerete. A magyar közoktatásügy fejlődésének története,

különös tekintettel a középiskolára.

g) M agyar nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom

áttekintése.

B)

Csupán s^abadké\i raj\ tanítására képesítő vizsgálat.

1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt.

2. Szóbeli vizsgálat tárgyai :a) Elemi geometria: a planimetría és stereometria ismerete

bebizonyító alapon, különös figyelemmel a szerkesztésre.

b) Anatómiai alaktan.

c) Műtörténelem és stiltan.

d) Nevelés- és oktatástan.

e) M agyar nyelv és irodalom.

Az utóbbi négy tantárgy az A) alatt követelt mértékben.

C)

Csupán rajtoló geometria tanítására képesítő vizsgálat.

i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai :a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő $ óra.

f

b) Ekítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az

egésznek felvázolása és egy részlet teljes kidolgozása); idő i o óra.

c) Iparművészeti rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb

méretekkel jelölt vázlata nyomán műhelyi részletrajz kivánt nagy­

ságban ; idő $ óra.

d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készültség

kimutatására; idő <, óra.f

e) Ábrázoló geometria és perspectiva: valamely geometriai

testcsoport vagy egyszerű műszaki tárgy derékszögű és per­

spectiv képének és megvilágítási viszonyainak ábrázolása, külön­

böző világítás feltétele mellett, rövid Írásbeli magyarázattal; idő

6 óra.

Szemléleti perspectiva ; geometriai testek csoportjának

puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás­

sal ; idő 2 óra.

g) Mintázás: féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról,

egy részletnek teljes kidolgozásával; idő 5 óra.

h) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, nevelés­

oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra.

2. Szóbeli vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt.

Megjegyzés. A B) és C) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek,

ha az A) alatti képesítést meg akarják szerezni, a tananyag-

különbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.

II. T A N Í T Ó K É P Z Ő I N T É Z E T I R A J Z T A N Á R O K É S P O L G Á R I

I S K O L A I V A L A M I N T I P A R T A N M Ű H E L Y I R A J Z T A N Í T Ó K

K É P E S Í T Ő V IZ S G Á L A T A .

1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai.a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő 5 óra.

b) Ékítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az

egésznek felvázolása és egy részlet teljes kidolgozása); idő 10 óra.

c) Iparművészeti rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb mére­

tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz, kivánt nagyság­

ban ; idő 5 óra.

d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült­

ség kimutatására; idő 5 óra.f

e) Ábrázoló geometria és perspectiva: valamely geometriai

test vagy testcsoport derékszögű és perspectiv képének ábrá­

zolása, rövid Írásbeli magyarázattal.

A derékszögű ábrázolásnál az esetleg előforduló áthatások és

az árnyék szerkesztése is kívántatik; a rajz tussal kihúzandó.

Idő 6 óra.

20

Szemléleti perspectiva: geometriai testek, csoportjának

puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás­

sal ; idő 2 óra.

g) Mintázás: féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról,

egy részletnek teljes kidolgozásával; idő =; óra.

h) Magyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, nevelés­

oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tárgyró l; idő 5 óra.

i) Szépírás: próbaírás magyar és német folyó- és ronde-irással;

idő i óra.

2. Szóbeli vizsgálat tárgyai :a) Elemi geometria: a planimetría és stereometria ismerete

bebizonyító a lap o n ; különös figyelemmel a szerkesztésre.

b) Ábrázoló geometria: az egy és több képsíkon való derék­

szögű ábrázolás elvei, (pont, vonal, sík és síkidomok ábrázolása,

egymáshoz való helyzetök, valódi nagyság és hajlás): a szögletes

testek ábrázolása, síkmetszetei, áthatása, árnyékuk szerkesztése;

ugyanezen feladatok megoldása a kúp, henger, gömb- és forgási

testeknél a gyakorlatban előforduló egyszerűbb helyzetekben.

c) Perspectiva: az átmetszés módszere; a czentrális vetítés elvei

(pont, vonal, sík ábrázolása; iránypontok, irányvonalak; síkbeli

idomok ábrázolása); a rövidített distáncz és az osztópontok elm é­

lete ; egyszerű tárgyak perspectiv ábrázolása ; a perspectiv árnyék-

szerkesztés elemei.

d) Műtörténelem és stiltan; a régi keleti népek, Görögország,

Róm a, a középkor és a renaissance műtörténelmének alapvonalai;

az itten fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete.

e) Nevelés és oktatástan, kapcsolatban a psychologia és logika

e lem eive l: az általános elvek és szabályok ismerete és ezeknek

alkalmazása a rajz- és szépírás oktatása körében. A tanítóképezde

és polgári iskola czélja és szervezete; ezen intézetek rajz- és szép-

irási tantervei és ezen oktatás segédeszközei. A rajz- és szépírás­

oktatás irodalma, a jelesebb művek ismerete. A magyar nép­

oktatásügy fejlődése története, különös tekintettel a polgári

iskolára és tanítóképezdére.

27

f) Magyar nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom

áttekintése.

Megjegyzés. Az A) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek a

II., III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak. A II. alatti képesítő vizs­

gálatot tett jelöltek a III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak, de ha

az I. alatti képesítést meg akarják szerezni, a tananyagkülönbözet-

ből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.

I II . I P A R O S T A N O N C Z I S K O L A I R A J Z T A N Í T Ó K K É P E S Í T Ő

V IZ S G Á L A T A .

i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:

b) Műhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb mére­

tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kivánt nagyság­

ban; idő 5 óra.f

c) Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör

minta után árnyékszerkesztéssel; idő 10 óra.

d) Ábrázoló geometria és perspectiva: egyszerű geometriai

testek derékszögű ábrázolása árnyékszerkesztéssel; ugyanezen

testek perspectiv képének ábrázolása; idő 6 óra.

e) Szemléleti perspectiva : geometriai testek csoportjának

szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolással;

idő 2 óra.

f) M agyar nyelvi Írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az

irodalomból vett valamely tárgyról; idő $ óra.

2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:a) Elemi geometria: A térmennyiségek általában; a vonalok

helyzetei a síkban ; idomok keletkezése ; egyenesvonalú síkidomok

egybevágósága, hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis, tojás-,

kosár- és csigavonalak szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidomok

és a kör területének meghatározása. Testek ismertetése; ezek felü­

lete és térfogatának kiszámítása.

b) Ábrázoló geometria : A vetítés fogalm a; a pont, vonal és

sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. Hasáb,

henger, gúla, kúp, gömb és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett

és önárnyékuk szerkesztése.

c) Perspectiva: Alapfogalmak; egyszerű geometriai testek és

testcsoportok perspectiv képeinek szerkesztése hozzáférhető

iránypontok és alaprajz segítségével.

d) Oktatástan kapcsolatban a psychologia és logika elemei­

vel : Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás czélja, tanterve; tanesz­

közök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere.

e) M agyar nyelv és irodalom : Az ujabbkori magyar irodalom

áttekintése.

I V . T A N Í T Ó N Ő K É P Z Ő I , P O L G Á R I É S F E L S Ő B B L E Á N Y I S K O L Á I

R A J Z T A N Í T Ó N Ő K K É P E S Í T Ő V IZ S G Á L A T A .

i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő ̂ óra.

b) Ékítményes rajzolás:f

a) Ékítmény rajzolása domború mintáról árnyékolással; az

egésznek felvázolása, a feladat egy részének teljes ki­

dolgozása; idő 10 óra.

ft) Színes síkékítmény tervezése, különös tekintettel a női

kézimunkára; idő 5 óra.

c) Aquarell-festés: élő növényről vagy csendéleti mintáról;

idő 5 óra.

d) Ábrázoló geometria és perspectiva: egyszerű geometriai

testek derékszögű ábrázolása; árnyékszerkesztéssel; ugyanezek

perspectiv képének ábrázolása ; rövid Írásbeli magyarázattal :

idő 6 óra.

ej Szemléleti p ersp ectiva : geometriai testek csoportjának

puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás­

sal ; idő 2 óra.

f) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, neve­

-9

lés-oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tárgyról; idő

3 óra.

g) Szépírás: próbaírás magyar, német és ronde-írással: idő i óra.

2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:a) Elemi geometria: a planimetría és stereometria ismerete

bebizonyító alapon, különös tekintettel a szerkesztésre.

b) Műtörténelem és stiltan: a régi keleti népek, Görögország.

Róma. a középkor és a renaissance műtörténelmének alapvonalai;

az ezekben fellépő stileket jellemző főbb vonások ismerete.

c) Nevelés- és oktatástan kapcsolatban a psychologia és logika

e lem eivel: az általános elvek és szabályok és ezeknek alkalmazása

a rajz- és szépírás-oktatás körében. A polgári és felsőbb leánv-

iskolák czéljai és szervezete: ezen intézetek rajz- és szépírás-tan-

terve i; ezen oktatás segédeszközei. A rajz- és szépírásoktatás

irodalma: a jelesebb művek ismerete.

d) Mag\'

áttekintése.

Az ujabbkori magvar irodalom

8. §. Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából. O ly jelöltek,

kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy előlegesen

szerzett egyenlóértékű hazai képesítő oklevelekkel megfelelő

képességöket a vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a

vizsgáló bizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat alól a

vallás- és közoktatásügyi miniszter által fölmenthetők.

9. §. Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt, megfelelő okle­

velet kap. melyet az elnök és a vizsgáló bizottságnak jegyzője ír alá.

Ezen oklevélben közlendők a vizsgálat eredménvei azon

általános fokozat kitűnő, dicséretes, jó. elégséges jelzésével,

melyet a jelölt képességének minősége szerint kiérdemelt.

10. i;. A vizsgálat ismétlése. A vizsgálat ki nem elégítő ered­

ménye esetén a jelölt a vizsgáló bizottság határozatához képest egy,

esetleg két év múlva a vizsgálatot kijavíthatja, illetőleg ismételheti.

A ki második ízben megkisérlett vizsgálaton sem képes ki­

elégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább egy évi újabb

tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani.

A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap,

melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére

avagy csak javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos

időre avagy végkép vettetett-e vissza, megemlítendő.

i i. §. Vizsgálati díjak. A vizsgálati díj összegét a vallás- és

közoktatásügyi minister külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat

a jelölt a vizsgálat megkezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le.

A díj alól fölmentésnek nincsen helye.

Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha ez legfeljebb három tárgyra

terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni.

Kiegészítő vizsgálatért fél díj jár.• •

12. §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az elnök rendes anya- és

jegyzőkönyveket vezettet, melyeket a vizsgáló bizottság jelen volt

tagjai aláírnak, s melyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati

időszak végeztével jelentésével együtt a vallás- és közoktatásügyi

ministerhez terjeszti fel, eredetijét pedig az irattárban őrzi.

13 . §. Külföldi oklevelek. Külföldön nyert rajztanári és rajzta­

nítói oklevelek Magyarország területén csak akkor válnak érvénye­

sekké, ha a vallás- és közoktatásügyi minister azokat, a vizsgáló

bizottság javaslata alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló

bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.

A MAGYAR KIR. RAJZTANÁR-VIZSGÁLÓ B IZ O T T S Á G .

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az 1894-ben tar­

tandó rajztanárvizsgálattól számított öt év tartalmára az 1893. évi

^8,041. számú rendelettel a m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság

elnökévé Keleti Gusztávot, azorsz. mintarajziskola és rajztanárképző

intézet igazgatóját, alelnökeivé Gyertyánffy Istvánt, a budapesti

áll. elemi és polg. tanítóképző igazgatóját és Székely Bertalant, a

mintarajziskola és rajztanárképző tanárát, tagjaivá pedig a m. tud.

egyetem, a József-műegyetem, a mintarajziskola és rajztanárképző-,

a polg. isk. tanító-, valamint tanítónőképző, az iparművészeti iskola,

az áll. ipariskola, a középiskolák, a műv. körök, s végre az iparosok

képviseletéül Dr. Pástéiner Gyulát, Fölser Istvánt, Rauscher Laiost, Schulek Frigyest, Nádler Róbertét, Gyulai Lászlót, Rucsinsjky Lajost, Péterfy Sándort, Hollós Károlyt, Hegedűs Károlyt, Kolbenheyer Gyulát, Benczúr Bélát, Loránfi Antalt, Balló Edét, Dr. Badics Ferenccel, Pórszász Józsefet, Volf Györgyöt, Feszty Árpádot, Stróbl Alajost, Thék Endrét és Zsolnay Vilmost, a rajztanár-vizsgáló bizott­

ságjegyzőjévé pedig az 1893. évi 44,208. sz. rendelettel Dr. Radnai Rezső min. fogalmazót nevezte ki.

AZ INTÉZET RENDES N Ö V EN D ÉK EIN EK EGYÉVES Ö N KÉNTESI KEDVEZMÉNYE.

Az intézet azon növendékeire nézve, kik az intézetbe való be­

lépésük előtt érettségi vizsgálaton át nem estek, életbe vágó jelen­

tőséggel bír a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr ő N a g y ­

méltóságának 1888. évi február hó 13-án 6 0 5 1 . sz. alatt kelt

leirata, melylyel az igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése

eredményeül -— tudomására hozatott, hogy az orsz. m. kir. minta-

rajziskolának és rajztanárképzőnek az egy évi önkéntességi ked­

vezmény tekintetében a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal

való egyenjogúsítása a m. kir. honvédelmi minisztérium részéről

a cs. és kir. közös hadügyminisztériummal egyetértőleg elismer­

tetett.

Miután a fenti egyenjogúsítás magyarázata körül könnyen

félreértések merülhetnének föl, szükségesnek mutatkozik az inté­

zeti növendékek szempontjából itt a következőket megjegyezni.

1. Az egyévi önkéntesség kedvezménye csakis az intézet rendes növendékeit illeti m eg: minélfogva a vendéglátogatók arra igényt

nem tarthatnak.

2. Azok, kik csak az intézet elhagyása után lépnek a hadköte­

les korba, amennyiben az előbbi pontban említett föltételnek meg­

felelnek, igazolni tartoznak, hogy az intézet teljes tanfolyamát

szabályszerűen elvégezték.

3. H a az intézet növendékét még a tanfolyam elvégzése előtt

éri utói a hadkötelesség, ez esetben szükséges, hogy midőn az első

korosztályba lép, legalább az utolsó évfolyam, (a IV. osztály)

tanulója legyen, mert ellenkező esetben, (ha például még csak a

III. osztály tanulója volna a növendék, midőn először kell a sorozó

bizottság elé állania) az egyévi önkéntesi kedvezményre igényt

nem tarthat. Megjegyzendő, hogy azok is, kik az intézet leg­

felsőbb évfolyamába járnak, az első korosztályba való belépésük

alkalmával, hitelesen igazolni tartoznak, hogy tanulmányaik befe­

jezésével nem önhibájokból késtek el.

4. A 4. pontban említett növendékek, amennyiben minden fel­

tételnek eleget tettek, egyévi önkéntesek gyanánt csakis feltéte­

lesen és a végleges határozatnak a tanulmányok befejezéseig való

függőben tartása mellett, vétetnek fel. Miből következik, hogy

azok, kik abban hagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak

kellő eredménynyel történt bevégzését a maga idejében nem ké­

pesek igazolni: a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a hon­védséghez tartoznak, a honvédségi törvényszabta tényleges szolgálatra utólagosan behivatnak.

5. A tanulmányok szabályszerű bevégzését a rajztanár- és rajz­

tanító jelöltekre nézve a négy évi tanfolyam végén államvizsgálat

útján szerzendő rajztanári, illetve rajztanítói képesítő oklevél, — a

művésznövendékekre nézve pedig legalább három évi tanfolyam­

nak látogatását tanúsító jó bizonyítvány igazolja, mely okmány az

egyévi önkéntesek gyanánt feltételesen befogadott növendékek

által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, a kik­

nek pótvizsgát kell tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó évének

október 1. napjáig az illető csapattest parancsnokságához ter­

jesztendő be.

6. Az intézet azon növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alap­

ján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik.

9

É r t e s í t ő . 1 8 9 6 — 97 ?

AZ INTEZET TAN- ES SEGEDSZEMELYZETE

AZ 1 8 9 6 / 9 7 - I K I T A N É V B E N .

I g a z g a t ó :

K e l e t i G u s z t á v , akadémiai képiró, királyi tanácsos, a M. Tud.

Akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja, a III. oszt. vaskoronarend,

a Ferencz József-rend és a porosz IJI-ik osztályú vörös sas-rend

lovagja, Officier de l ’instruction publique, az orsz. képzőművészeti

tanács, valamint a szerzői jogi állandó szakértő bizottság tagja, a

m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság elnöke, az orsz. képzőművészeti

társulat alapító tagja.

T a n á r o k :

1. L o t z K á r o l y , akad. képiró, a gyakorló festészeti szak­

osztály tanára, a szt. István rend kis keresztjének tulajdonosa, a

Ferencz József-rend és a Ill-ad oszt. vaskoronarend lovagja, a

bécsi cs. kir. művészeti akadémia tiszteleti tagja, az országos

képzőművészeti tanács tagja.

2. S z é k e l y B e r t a l a n , akad. képiró, az alaki (figurális) rajz és

festészet rendes tanára, valamint a fest. boncztan előadója, a

Ferencz József-rend és a franczia becsületrend lovagja, a m. kir.

rajztanárvizsgáló bizottság alelnöke.

3. S c h u l e k F r i g y e s , kir. tanácsos, akad. építész és építő­

mester, a M .T u d . Akadémia tagja, az építészeti rajz és stiltan rendes

tanára, valamint a látszattannak előadója, a Ferencz József-rend

lovagja, a hazai műemlékek országos bizottságának építésze, a

M. Tud. Akadémia archaeologiai bizottságának tagja, a bécsi «Bau-

hütte», a magyar mérnök- és építész-egylet, valamint a nemzeti

torna egylet alapító tagja, a budapesti épitő iparosok testületének,

a m. régészeti és anthropologiai társulatnak, az orsz. képzőművé­

szeti társulatnak tagja, több diszoklevél és egyéb kitüntetés tulaj­

donosa. a budavári főegvház vezérépítésze, a m. kir. rajztanár­

vizsgáló bizottság tagja.

4- E b n e r L a j o s akad. képiró. a női művésznövendékek tan­

folyamának rendes tanára.

; . N a d l e r R ó b e r t , műépítész-festész. az ékítményes és ipar-

művészeti rajz rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizott­

ság tagja.

ó. V a rd a i S z i l á r d , a kor. arany érdemkereszt tulajdonosa,

oki. rajztanár, az ékítményes rajzolás rendes tanára, a szemléleti

látszattan előadója, s e. i. sz. az intézeti könyv- és metszettár őre.

7. B a l l ó E d e . akad. képíró, oki. rajztanár, az alakrajz kezdő

tanfolyamának vezetője.

8. S t r ó b l A l a j o s , a Ferencz József-rend lovagja, akadémiai

szobrász, a kor. aranv érdemkereszt tulajdonosa, a mintázás r. k.

tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja, az orsz. képző­

művészeti társulat választmányi tagja.

9. N e o g r á d y A n t a l , akad. képíró, a vízfestészet rendes tanára.

Kültanirok :

10. Dr. B a d ic s F e r e n c z . a M. Tud. Akadémia tagja, a buda­

pesti I. kér. állami főgymnasium igazgatója, a magyar nyelv és

irodalom előadója, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb.

1 1. B e n c z ú r B éla műépítész, a m. kir. iparművészeti iskola

rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja, a műhelyi

rajzolás vezetője.

12 . K ovách G é z a , oki. rajztanár, a m. kir. iparművészeti

iskola rendes tanára, a nők számára szervezett geometriai tanfolvam

előadója, egyúttal az ékítményes rajzolás és a szemléleti látszattan

kisegítő tanára.

15 . L o r á n f i A n t a l , akad. szobrász és oki. rajztanár, a m. kir.

iparművészeti iskola rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizott­

ság tagja, oktatja a rajztanárjelölteket a mintázásban.

36

14. Dr. P a s t e i n e r G y u l a , kir. m. tud. egyetemi ny. rendes

tanár, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb. Előadja a mű­

vészetek történetét.

15 . P é t e r f y S á n d o r , kir. tanácsos, a budapesti áll. polg.

tanítónőképezde ny. tanára, az «Eötvös» segély-egylet elnöke, a

m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb., a nevelés- és okta­

tástan előadója.

16. P ó r s z á s z J ó z s e f , oki. mérnök és m. kir. főreáliskolai

r. tanár, az orsz. közoktatási tanács bíráló tagja, és a m. kir. rajz­

tanárvizsgáló bizottság tagja; — az elemi és ábrázoló geometria

és a geometriai módszertan előadója.

K i s e g í t ő t a n e r ő :

Ozv. K o m ó c s y J ó z s e f n é okleveles rajztanítónő az alak­

rajzolásból a női I. és II. osztályban.

S \ o l g a s \ e m é l y { e t :

1. F e j e s J ó z s e f , egyúttal kapus. 6. C s ö p p ü Is t v á n .

2. H e r s i t z K á r o l y . 7. D o m i n i k Is t v á n .

B e d e c s A n t a l . 8. T a h in J á n o s .

4. G y a r m a t i A n d r á s . 9. M i k l ó s J á n o s , k isegítő '

5 . K l e m e n t A n t a l . 1 0 . R e in is s A n d r á s ,g é p é s z - fü tő .

AZ I N T E Z E T T A N E S Z K Ö Z E I .

a ) l a p m i n t á k .

1. Az egyes szakosztályok tanárai által készült ékítményes és

stiltani, építészeti, távlati és boneztani fali táblák.

2. Építészeti műemlékek, iparművészeti tervrajzok, szo b o r­

művek és a régi és ujabb mesterek jelesebb compositióinak réz-

metszetű és fényképmásolatai (nem másolás, hanem csupán tanul­

mányozás czéljára).

b D O M B O R Ú M I N T Á K .

1. R ég i és ujabbkori jeles szoborminták és fejminták, valamint

egyes testrészek természet után készült föszöntvényei.

2. Régi és ujabbkori jeles ékítmények és építészeti részletek

föszöntvényei.Jm 9

3. Az élő fej- vasrv alak- minta. Elő férfiak és nők, kik elő-

zetes alku szerint naponként több órán át, meghatározott díjazás

fejében mintául endékek

nek élő minták díjazására fordított évi költsége háromezer forint.i

Cj V E G Y E S T A N E S Z K Ö Z Ö K É s K É S Z Ü L É K E K .

Ide tartoznak a távlati készülékek, geometriai testminták, boncz-

tani praeparatumok s az országos iparművészeti muzeumból tanul­

mány czéljaira időnkint kiszemelt és átengedett műtárgyak stb.

tartalmazza: i. a kül- és belföldi jelesebb szakfolyóiratok főbb­

jeit: 2. a képzőművészet és magasabb műipar, valamint a sokszo­

rosító művészetek történelmére, fejlődésére, a műszaki eljárásokra,

valamint a képzőművészet különböző ágainak segédtudományaira

vonatkozó forrásműveket és kézikönyveket, mely szakművek köré­

ből az intézet évi javadalmazásához és szükségletéhez képest foly­

vást gyarapíttatik. A könyvtárban 1897. ianuár hó i-én 4947 kötet

054^ .223 drb műlap volt. összesen 68.^87 frt ; i kr. értékben.

A könyvtár olvasótermét az intézet növendékei — e czélra

kijelölt órákban — ismereteik gyarapítása végett sűrűn látogatják.

AZ ORSZ. M. KIR. M I N T A R A J Z I S K O L A ÉS

R A J Z T A N Á R K É P Z Ő NÖVENDÉKEI .

Az intezet keletkezesetól az

Abt Sándor 1890/91, 1893/94—

1895/96.r

Ács Ferencz 1893/94.Adamovics István 1872/73.

Adamovics János 1873/74—1876/77. 5. Ádler József 1883/84— 1885/86.

Adler Mór 1884/85 — 1885/86,1887/88 I.

Adlmann Gusztáv 1889/90—

1893/94.Agorasztó Melanie 1889/90—

1892/93.Agotha Imre 1878/79— 1883,84.

10. Aigner Matild 1872/73 I.

Albachari Berta 1891/92 I.

Albrecht Béla 1882/83 I- Albrich Mihály 1891/92— 1893/94. AngyalfFy Erzsi 1877/78, 1881/82.

15. Árkay Aladár 1887/88 I.Arnold Nándor 1875/76— 1877/78,

1879/80.

Áron Antal 1874/75 — 1875/76.

Auerbach Lipót 1889/90— 1893/94. Bachmann Károly 1891/92.

20. Bacsa András 1890/91 — 1896/97.

Bacskay Béla 18 7 7 / 7 8 — 1885/86.

* Az évszámok mellett látható római tanévnek csak első, vagy második felében

1896— 97-iki tanév végéig.*

Bacsák György 1890/91 — 1891. 92.

Bagó László 18 7 1/72— 1876/77. Baletz István 1876/77.

25. Balló Ede 1877/78 1880/81. Balogh Gábor 1887/88.Balló Aurél 1890/91 — 1893/94.

Balló Emil 1891 /92 — 1894/9;.

Bajzáth Lajos 1878/79— 1883/84. 30. Bakos Tibor 1886/87— 1890/91.

Bajzáth Gábor 1887/88 I.Baky Albert 1888/89.

Bartók Lajos 1872/73 — 1875/76, 1885/86— 1886/87.

Barna Mária 18 73 ,74 — 1876/77.

35. Baráthy Mihály 1876/77 — 1879/80. Barcza Elek 188 1/82— 1882/83.

Bay Lajos 1882/83 — 1883/84. Bartha László 1883,84 I.

Bartók J ános 1887/88I I . - 1888 8 9 1.

40. Barsy Adolf 1888/89— 1890/91, 1894/95 — 1896/97.

Barajevácz Szvetozár 1892/93 —

1895/96.

Baranszky Emil 1895/96.-1896/97. Bauer Samu 1874/75, 1879/80—

zámjegyek (I. II. azt jelentik, hogy az illető 'olt növendéke.

Í9

Brachfeld)Parlaghi)Vilma 1877 78-

1878/79 I.

45. Branisce Viktor 1894 9 , .

Báró Braunecker Ernesztina 18 8 2 8 5 — 188889, 1 8 9 1 9 2 —

i 89; — 06.Braun Mihály 1885/86 II. —

Botka Mihály 1874/75.Bocskay Béla 1876 77.Bocskay István 1896 97.Bottay Kálmán 1877 78*1880 Hí

80. Bodola Lajos 1879 80.Borszéki János 1882/83-1884/8

1886/87 I .✓

Braunberger Salamon 1886 87

1888/89.Baumgartl Boldizsár i 887;88—

1800/91.

50. Bauer Mihály 1890 91 — 1892 95 Bálint Benedek 1876 77 — 1879/80 Bártfay József 1891/92 — 1892,9}

Beder Károly 1872/75 I.Bene Patriczius 1873/74.

1878/79

1886 87— 1887 88.Bodor Ferencz 1883 84-1887 88. Borszéki Jenő 1884 85.Both Menyhért 1884/8^-1886,87!.

85. Boros Radó 1884 8 — 1888/89. Bosznai István 1886/87-1800. 91.

Bortstieber Ernő 1889/90 II.Br. Bothmer Sándorné 1889 90-

1894 9 ; .BockelbergA. Edward 1889 90 I.

90. Boruth Andor 1889/90 II.Bodor Ida 1891 — 1894, 1896 97.

Borhegyi Mariska 1895/94.Böhm János 1877/78— 1880/81. Böhm Antal 1880/81 — 1885/80.

60

Berger Győző 1877/78—

Berecz Alajos 1879/80— 1880/81.Beck József 1879/80 I.Békésy Lila 1896 97.

Benacsek Béla 1880/81 — 1882/83. 9 ; . Buccarich Manó 1872 75— 75/74-Bukovics Gyula 1872.73 II.

Burány Béla 1872/75. BugarszkyTimót 1874 75-1879 80.

- Bruck Miksa 1 8—8/79 — 1880 81.

ioo. Buzzy Mária 1878 79 I.Bumbacsilla i^Zobl) Irma. 1880 8 1-

1884/8 5 •Bulya György 1887 88 I.Burger József 1889/90 I I .—

Bencze Zsigmond 1884/8; —1887/88.

Berger Luiza 1884/85 — 1886.87. Bencze József 1887/88— 1890 91 Bertalan Sarolta 1890/91 —

1894/9; I.

Bellony László 1890/91 — 1895 96 65. Berényi József 1892 93 — 1893 94

Behr Dezső 1894/95— 189697. Benedek Géza 1894/95.

Benkő Ilona 1895/96— 189697.

Bellák Vincze 1895/961896.97.70. Bécser János 1888 89— 1891/92.

Biczó Géza 18 7 1/7 2 — 1874/75.

BirkholczÁgost i88;/86— 1889 90Bizani Endre 1889,90— 1891/92. Bloch Kornélia 1896/97.

- ; . Boross Gyula 1873/74— 1878/79.

1890:91, 1895 94— 189^/96.Bruck Hermina 1891 92-1896 9".

10 ; . Buday Lajos 1 8 9 4 9 ; — 1896/97.

Bugát Imre 18 9 4 9 ; — 1890 97. Busitia János 189495 — 18 9 6 9 " .

Bülch Károly 1888-89— 1891.92 .Bründl Ödön i 8~4 -

1 10. Bzduch János 1896/97. II

Chabada Béla 1896 97.

40

Csapó Gyula 18 7 1/7 2 — 1873/74. Császár István 1885/86 II.

Csebray Imre 1878/79.

i i í . Cseley József 1886/87— 1889/90. Csernovits Diodor 1873/74. Csernovits Agenor 1873/74. Cserépy Károly 1876/77 I.

Cservenák Gusztáv 1878. 79 I.

120. Cserna Károly 188485-1888/89.

Cserno Géza 1884/85.Csergő Lajos 1894/95— 1896/97.

Cséka Károly 1871/72.

Cséfay Flórián 1875/76-1877/78. 125. Csizik Gyula 18 7 5 / 7 6 - 18 7 8 / 7 9 .

Csiky István 1892/93 1895/96. Csók István 1882/83 — 1884,85. Csordák Lajos 1883/84.

Csolnoky Kár. 1884/85-1887/88. 130. Csordás József 1886/87.

Csukay Lujza 1896/97 II.

Csörgey Zoltán 1887/88.

Czapek Bruno 1894/95-1896/97. Czeller Mihály 1882/83 I-

135. Czobel Gyula 1891/92— 1894/95.

Czölder Dezső 1896/97. II.

Dancsics Ákos 1880/81-1886/87.

Damkó József 1892/93 — 1896/97. Dávid Miksa 1893/94 1896/97.

140. Deák Géza 1888/89 I., 1896/97.

D eák Miklós 1890/91 1893/94. Demjén László 1882/83-1885/6.

Demjén Zoltán 1879/80-1882.83,

1896/97 II.Demjanovich Tivadar 1880/81—

1882/83, 1885/86.145. Demeter Rób. 1893/94-1896/97.

Deréki Gyula 1873/74 II.

Deréky Anna 1888/89—-1889/90.

Drescher Eugénia 1893/94—

1896/97.

Décsey István 1875/76.150. Dékány Árpád 1881/82—1884/85.

Dvihally Albin 1876/77.Diviaczky Rezső 1895/96-1896/97

Dienes Károly 1895/96-1896/97. Doby Samu 1892,93 — 1895/96.

155. Doby Irma 1892/93 — 1895/96. Doringer Anna 1893/94-1894/9í.

Dvorcsák Ferencz 1879/80—1884/85.

Dömötör Gábor 1885/86 I.

Dömötör László 1871/72-1874/7 5. 160. Dörre Tivadar 1891/92-1892,93.

Dusek Ede 1889/90.

Eckert János 1882/83.

Egerváry Ágost 1872/73-1874/75, 1883/84— 1885/86.

Eisenhut Ferencz 1875/76 — 1876/77 I.

165. Eisert Margit 1893/94— 1896/97. Eiszler Zsigmond 1873/74.

Edvi I llés Aladár 1888/ 89-1892/9 3.

Ehrenstein Zsigmond 1888/89— 1889/90.

Elbl Lajos 1875/76 — 1876/77 I. 170. Elischer Lajos 1875/76.

Eleöd Judit 1888 89 — 1892/93.

Eleöd Karola 1888^89— 1892/93. Ellinger Emil 1889,90— 1891/92. Eisenkraut Arnold 1880/81.

175. Emresz Róbert 1876/77.

Erdőssy Béla 1889/90 — 1894/95.Etter Gyula 1885,86 I. f

Ecsy Ferencz 1878/79.

Fajth István 1879/80— 1883/84. 180. Fay Zoltán 18 7 2/> 3.

Fáy Sándor 1896/97.

Farkas István 1873/74.

Farkas Imre 1885/86— 1887/88

Farkas Miklós 1896/97.

41

185. Farkas Zefin 1891/92— 1895/94. Farkas János 1892/95.Faragó Lajos 1878/7911.-1880/81. Fazekas Mariska 1873/74 I I .—

1875/76.Fábry Mihály 1884/85 — 1885/86.

190. Fábry Kornél 1888/89.Färber Adolf 1881/82— 1882/83.Feigenbaum Ignácz 1872/73. Fegyveres Géza 1873/74 II. Flesch József 1872/73.

195. Fellegi Alajos 1885/86— 1888/89.Felsmann Alfréd 1890/91. Felsmann Mariska 1893/94. Fehérváry Etelka 1893/94—

1896/97.Fleischer Rezső 1883/84.

200. Flesch Miksa 1885/86 I.Fleischer Mih. 1892/93-1895/96.

Fényes Adolf 1884/85 — 1886/87. Findura Imre 1896/97.Finger Róza 1892/93.

205. Fischer József 1881/82-1885/86. Fischer Bódog 1884/85-1885/86. Fraenkel Ferenczné 1896/97.

Freund Jenő 1896/97.Friedmann Bella 1892 93.

210. Friedmann Arm. 1873/74-1875/76.

Fliesz Rezső 1873/74, 1877/78 I.

Frimm Jakab 1874/75.Fodor Róza 1893/94— 1896/97. Forberger András 1896/97.

215 . Dr. Fodor Árminné 1895/96—

1896/97.Flóris Áron 1879/80— 1880/81,

1885/86.Flóris Gyula 1880/81.Fórián Gergely 1879/80-1881/82.

Funk Gusztáv 1896/97.

220. Führer Rikárd 1892/93-1895/96.

Fülöp Ferencz 1874/75-1875/76. GabaraVinczei872/'731. -1875/76,

1890/91 — 1891/92.

Gaál József 1879 /80-1883/84 .Garay Ákos 1882/83.

225. Glatter Ármin 1882/83 — 1883/84. Gratzer Lajos 1882/83— 1883/84.

Gaál Sándor 1886/87.Ganovszky Ilona 1890/91. Gasparik János 1892/93-1895/96.

230. Glatz Oszkár 1894/95.Gálóczy Dezső 1877/78 I.Gál József 1892/93 — 1895/96. Gerenday Béla 1878/79-1879/80. Gerhardt Alajosné 1891/92 —

1894/95.235. GebauerGizella 1891/92-1894/95.

Gemziczky Irma 1894/95. Gerdenich Claudine 1895/96—

1896/97.Gencsiczky Irma 1895/96 I. Géczy Aranka 1896/97.

240. Géczy István 1876/77 I.Greguss Imre 1889/90.Giffing Ida 1891/92— 1896/97. Gillemot Ödön 1886/87-1893/94. Gillming Olga 1896/97.

245.Gind.rich Hugó 1890/91.Gobra Béla 1881/82— 1886/87. Goltz Sándor 1872/73.Gortva Antal 1872/7 j — 1874/75. Glosz Géza 1883/84.

250. Groh Béla 1896/97.Groh István 1885/86— 1889/90.

Gönczy Béla 1872/73.Götz Ede 1873/74— 1874/75.Gulyás Károly 1892/93 — 1895/96.

255. Guttmann Ella 1891/92-1892/93. GuttmannMáriai 879/80-1882/83. Glück Károly 1893/94— 1896/97.

42

Gruber Hedvig 1896/97. Grünwald Béla 1882/83-1885/86.

260. Grünwald Imre 1883/84-1884/85,

1891/92.Gyagyovszky Aurél 1887—88.

Gyárfás Ferencz 1871/72-1874/75 Gyárfás Jenő 1871/72 — 1876/77. Gyöngyvirági Eugénia 1872/73 —

1875/76.265. Győrffy István 1890/91 — 1891/92.

Győrffy Júlia 1882/85 — 1883/84,

1886/87.Györgyi Kálm. 1879/80-1883/84. Gyurkovics Ferencz 1896/97.

Haberditzel Károly 1893/94—

1896/97.

270. Hadzsy Olga 1896/97.Halász József 1894/95 — 1896/97. Halász Zsigm. 1877/78-1881/82. Halmágyi Antal 1891/92-1892/93. Hankus Sándor 1875/76-1879/80.

275. Hanula József 1880/81 — 1882/83,1886/87— 1887/88.

Hanzély Gyula 1896/97.Dr. Haraszty Gyuláné 1894/95. Harcsy József 1891/92.

Hariss Béla 189495 — 1896/97. 280. Handmann Adolf 1892/93 —

1894/95.Hatschek Arthur 1882/83.

H avran János 1879/80— 1881/82,

1883/84.Hazalí Gyula 1879/80 I.

H auser Tivadar 1891/92.

285. Hazslinszky Kálmán 1887/88—

1891/92.

Hrabetz Nánd. 1894/95-1896/97.

Háry Gyula 1881/82— 1885/86.

Hecht Béla 1890/91 - 1891/92.

Heckenast Mária 1890/91 I.

290. Heincz Auguszta 1873/74 I./

Heinrich Etel 1892/93-1895 96,

1896/97 II.Herczbrunn Náthán 1877/78—

1880/81.Herczfeld Fanny 1872/73.

Hercz Gyula 1888/89.

295. Herczog Nina 1877/78.Hermann Adolfine 1892/93 —

1894/95.Hermann Gyula 1890/91-1893/94.

Hevesy Pál 1896/97.Hidegh Béla 1896/97.

300. Hidvégi Géza 1890/91 I. 1893/94-

1895/96.Hilberth Irén 1891/92 — 1894/95.

Hirsch Cornélia 1885/86-1888/89. Hirsch József 1886/87 I.

Hirschfeld Samu 1872/73.

305. Hirth Pál 1881/82— 1885/86,

1887/88.

H rinyák Ede 1875/76.

Hochmann József 1880/81 — 1884/85.

Hochrein Lajos 1873/74-1874/75. Hoczmann Lajos 1883/84—

1884/85, 1887/88— 1888/89.

310. Hoffmann Ilona 1891/92-1894/05.

Hoffmann János 18 8 8 8 9 —1891 '92. 1894/9 í.

Hofrichter József 18 76 /7"—

1879/80.

Holló Barnabás 1889/90-1892/93. Holló Ilona 1887/88— 1888/89.

3 15 . Holló Zsigmond 1882/83 —18883/84 I.

Hollós Károly 1877/78— 1880/81.

Hollós Béla 1889/90— 1893/94.

Hollósy József 1876/77— 1878/79.

Hollósy Simon 1875/76 I.

43

^20. Homolya Adám 1881/82—1882/83 I.

Hoppé Lipót 18 7 1/72— 1874/75.

Horovitz Mór 1875/76.Horthy Béla 1887/88.Horváth Andor 1896/97.

325. Horváth Erzsi 1891/92.Horváth Géza 1885/86— 1888/89. Horváth István 1884/85 — 1886 87.

Horváth János 1886/87.Horváth Károly 1891/92-1893 94.

530. Horváth Mihály 1881/82.Horváth Miklós 1878/79.Horváth P. Natalie 1879 80—

1881/82.Hoschke Kálmán 1889 90. Hosszú Lajos 1883 84— 1886 87,

1888/89.335. Hausner Ignácz 1885 86.

Hódi József 1892/93.Hölszky Sándor 1892/93-1895,96. Hunyadi László 1879/80-1882 83. Huszár Frigyes 1877/78-1880/81.

340. HuszkaJózsef 1873 74— 1875/76. Huschmann Alajos 1873/74 II. Hübner Rezső 1881/82-1882/83.

Ihrig Sarolta 1896/97.Illés Hedvig 1893/94.

345. Illetsko Béla 1893,94— 1896/97.

Indaly Ilona 1896 97.Innocent Ferencz 1876 77—

1877/78, 1884/85.Intődy Adolf 1872 73 — 1873/74. Iszlay Margit 1891/92— 1893/94.

3ío. Istváncsics György 1883/84—

1886/87.Istvánflfy Gyula 1882/83 -1883/84I.

Ivanecz József 1884/85 — 1886/87. Jákob Sarolta 1873/74— 1878/79. Jámbor Tita 1896/97.

3 5 5. Janicsek József 1884/85.Janicsek Sándor 1883/84-1885 86.

Jancsó Lajos 1891/92— 1893/94. Jankó Elemér 1887/88— 1888/89. Jankovich István 1896/97.

360. Janky Sándor 1892/93 — 1896/97. Jantyik Mátyás 1879/80—1882 83.

Jarka Antal 1874/75.Jabkovszky Mihály 1880 81 —

1884/85- Jäger István 1895/96— 1896 97.

365. Jeney Jenő 1894/95.Jeszenszky Gusztáv 1872/73 —

1876/77.Jindrich Hugó 1891 /92— 1895/96. Jókai Róza 1878/79— 1883/84. Jónás Ida 1882/83 — 1885/86.

370. Joós Imre 1887/88— 1889—90.Juhász Árpád 1886/87— 18 9 0 9 1 .

1894 95 — 1896/97.Juhász Gyula 1879/80.Junga Sebő 1890/91 I.Justus Ilona 1896/97.

375. Juszkó Béla 1893 94— 1896/97. Kalina Tivadar 1879/80 II. Kalivoda Katicza 1895/96-1896/97. Kalmár Jenő 1885/86— 1890/91. Kánn Teréz 1896/67.

380. Kardos Gyula 1874/75 — 1876/77. Karlovszky Bertalan 1877/78. Karkoska József 1881/82-1882/83. Karesz Sámuel 1885/86-1886/87 I. Karsay Nándor 1886/87.

385-Karvázy Róza 1892/93.Kassay Kálmán 1871/72—1873/74. Kasselik Emilia 1891/92—1894/95.

Kassó József 1893/94.

Katona Béla 1893/94.390. Katra Imre 1872/73— 1873/74.

Kaill Adolfné 1 8 9 1 9 2 — 1893/94.

44

Kauser Irma 1872/73 — 1873/74. Kaufmann Izidor 1873/74 II. —

1874/75 I.

Kapperl Samu 1883/84.39>. Krainer Paula 1872/73 — 1876/77.

Krausz Ignácz 1878/79— 1881/82. Krausz Ilka 1891/92.

Krauszlstv. 18 7 2 /7 3 I I . - 18 7 6 /7 71. Krausz János 1872/73 — 1874/75.

400. Krajecz András 1886/87.Klaber Gyula 1891/92— 1892/93.

Klammer Mariska 1891/92—

1896/97.Krajna János 1893/94— 1896/97. Králik Gusztáv 1893/94 -1896/97.

40^. Klamarik Bruna 1894/95-1896/97.

Kádár Gábor 18 7/9 8 0 -18 8 3/8 4 .Kárpáthy Jenő 1887/88 I.Kálóczy János 1892/93 — 1895/96.

Kátay Lajos 1878/79— 1882/83. 4 10 . Keleti Gábor 1887/88— 1890/91,

1804/95.Keleti Magda 1896/97. Kellermann Ferencz 1876 77.

KeményffyJenő 1892/93-1895 96.

Keménffy Katalin 1882/83.t

4 15 . Kemenszky Árpád 1887/88—

1890/91.Kende István 1888/89— 1891/92.

Kertész József 1872/73 II.

Kertész János 1871/72 — 1873/74.

Kern Paula 1894/95.

420. Keszler Johanna 1896/97.

Keuler József 1894/95 — 1896/97.

Kleinberger (Katona) Náthán

1881/82— 1886/87.

Kmetyko Gyula 1880 8 1 -

1881/82 I.Krenner Viktor 1880/81-1887/88,

189Í/96.

425. Kreutzer Gusztáv 1877/78.Kéméndi Jenő 1877/78-1878/79.

Killinger Lajos 1883/84.Kimnach László 1875/76-1877/78.

Király Lajos 1894/95 — 1896/97.

430. Király Gyula 1896/97.Kircz Ráchel 1888/89— 1894/95. Kiss Ferencz 1876/77.

Kiss István 1873/74 II.

Kiss Lajos 1884/85 — 1886/87.

1889 90— 1890/91.435. Kiszely Nándor 1893/94.

Klics Albert 1890/91.Kriesch Aladár 1880/81-1882/83.

1893/94— 1895/96.Kriesch Laura 1895/96-1896/97.

Krieger Béla 1879/80— 1883/84. 440. Krieszhaber Róza 1877/78.

Krisztiáni István 1888/89-1891/92. Kőnek Ida 1872/73.

Kocsis Ferencz 1880/81 -1884/8>.

Kocsis Jenő 1892/93.

445. Kozsánovics Sándor 1876/77—

Koszkol Jenő 1885/86- 1887/88. Koszta József 1885/86— 1887/88.

Komárniczky Mariska 1896/97.

Kondász Illés 1886/87— 1887/88. 450. Kohányi Róbert 1890 9 1- 189 1/92 .

Korompay Irma 1890/91-1891/92.

Korcsek János 1891/92-1894/95.

Kotsi Horvát Jolán 1891/92-1893/94.Korcinka Pál 1894/95.

455. Koos Lajos 1895/96— 1896/97.

Kovács Alajos 1896/1897.

Kovács István 1896/97.

Kovács János 1873/74.Kovách Géza 18 8 1/8 2 — 1884/8>.

460. Kovács István 1882/83 — 1886/87.

Kovács József 1874/75 — 1875/76

-

Kovács Pál 1876/77— 1877/78.

Kovács László 1893/94— 1896/97. Kovács Gyű la 1894/9 5.

465. Knopp Ferencz 1884/85.Kozák István 1896/97 II.

Knopp Imre 1882/83— 1885/86. Knott Lipót 1879/80— 1880/81 I. Klopfer Miksa 1889/90-1890/91.

470. Kölber Dezső 1890/91 — 1896/97.Köves Izidor 1882/83 — 1884/85. Kövér János 1873/74— 1876/77. Klösz György 1890/91.Kubesch Mariska 1894/95—

1896/97.475-Kukuli Ferencz 1883/84.

Kun Lajos 1890/91 — 1892/93. Kunfy Lajos 1887/88. KunossyFrigyesi 880/81-1881/82,

1886/87.Kutlik András 1881/82 I.

480. Kutty Lajos 1875/76.Kutner Géza 1886/87— 1890/91. Kurzweil Nándor 1878/79.Krug Balázs 1871/72 — 1876/77. Krucsay Ferencz 1889/90 I I .—

1895/96.485. Kruspér István 1894/95-1896/97.

Künstler Adolf 1881/82. Kümmerle Pál 1893/94-1896/97. Láczay Olga 1893/94— 1896/97. Lakatos Ida 1873/74.

490. Lakos Alfréd 1889/90— 1892/93. Lammel Antal 1892/93 — 1895/96. Laub Flórián 1878/79 — 1883/84. Laub Fülöp 1885/86— 1888/89.

Lányi Ernő 1877/78— 1880/81. 495. Lechner Gyula 1 878/79.

Ledermüller Gyula 1892/93. Lehrner Rezső 1876/77. Lehotzky Pál 1895/96— 1896/97.

500. Leitl Ede 18 7 1/7 2 — 1873/74. Leister Ferencz 1875/76-1876/77. Lengyel Irma 1891/92.Lenauel Arthur 1895/96.Lencsó János 1884/85 — 1888/89.

505. Lerch Antal 1872/73.Lichtenstein Georgette 1881/82 I. Liffa Aurél 1891/92.Ligeti Mór 1890/91 — 1892/93. Linde János 1874/75— 1875/76.

510. Linek Lajos 1875/76, 1878/79. Lósy Géza 1896/97.Löbl Selma Elma 1872/73—

1875/76.Lőrinczy Géza 1895/96-1896/97. Löschinger Béla 1895/96.

515. Löschinger Hugó 1893/94 —1896/97.

Löschinger Hedvig 1886/87— 1891/92.

Löw Gyula 1881/82— 1885/86.r

Löwinger Ármin 1881/82 I. Ludmann Paula 1892/93-1895/96.

520. Lukácsy Lajos 1896/97.Machik Ilona 1892/93 — 1896/97. Madarassy Erzsi 1883/84-1888/89. Madarász Adeline 1887/88—

1892/93.Major Jenő 1887/88— 1890/91.

525. Majoros Károly 1889/90-1892/93. Majorossy Gyula 1873/74—

1875/76.Makay Filomena 1876/77—

1881/82.Makfalvay Ilka 1872/73-1875/76. Mandl Ármin 1880/81 — i88í/86.

530. Mandl Edith 1896/97.Mandl József 1881/82.Mandl Stefánia 1891/92-1895/96,

1896/97 I.

45

4 6

Mannheimer Ágost 1873/74 H-

Margittay Tihamér 1874/75 — 1878/79.

535 - Markup Béla 1890/91 — 1896/97. Marlin Molly 1887/88— 1890/91.

Marossi Ferencz 1886/87 I- Marsovszky Kálmán 1886/87—

1891/92.

Martonovics Abrahám 1893/94. 540. Matsek Antal 1 8 7 6 7 7 — 1878 79.

Mayer (Zala) György 1876/77 I.- 1878/79.

Mayer József 1871 72.Mály József 1894 95. 1895/96 II ;

1896/97 II.

Márk Lajos 1885/86.545. Márton Gyula 1875/76 I.

Márton Béla 1891/92.

Márki Pál 1879,80 I.

M átrai Vilmos 1895/96-1896/97.

Mátyássy Kálmán 1873/74—

550. Meeze Vilmos 1876/77 I.

Medriczky István 1893/94—

1894/95.Meiszl Ágoston 1886/87-1888/89.

Meleg Ignácz 1882/83 I- Melles Jenő 1880/81 II.

555. Melichár János 1883/84-1884/85.

Mendel Béla 1896/97 II.

Mendlik Oszkár 1890/91 —

1895/96.

Mensel Coelestin 1879/80.

Mensel Kelemen 1880/81 —

1881/82.

560. Meszes Ferencz 1887/88.Mesterházy Kálmán 1873/74—

M érő István 1890/91 — 1894/95.

Mészáros Endre 1872/73. Mészáros Károly 1895/96—

1896/97.

565. Mihalik Dániel 1886 87-1892/95. Mihalik Gyula 1 ¡¡96/97. Milutinovics Lyubisa 1894/95 —

1896/97.Mikár Paula 1894/95 — 1896/97.

Mike Ignácz 1880/81 — 1882/83•

570. Miksits Imre 1874/75.Millye Kálmán 1882/83.

Mittelmann Jakab 1889/90—

1894/95.Móczik József 1882/83.Molnár Béla 1886/87— 1888/89.

575. Molnár Bertalan 1896/97.Molnár Gyula 1883/84— 1886/87.

Molnár Sándor 1875/76.

Molnár Lajos 1873/74-1876/77 I. Morgenstern Ede 1893/94 —

1896/97.í8o. Moesz Etelka 1894/95— 1896/97.

Murgas József 1889/90.Muró Péter 1876/77 I.Mumme Oszkár 1880/81 I.

rMuszely Ágoston 1896/97.

585. Muszely Gyula 1889/90-1892/93.

M uszkalay Antal 1877/78-1879/80. Münich Ida 1882/83.

Mühlbeck Károly 1886/87 —

1890/91.Myskovszky Ernő 1891/92 —

1894/95.

590. Nadler Berta 1872/73.Nadler Flóra 1872/73.

Nadler Ida 1872/73.

ifj. Nagy Gyula 1877/78-1880/81.

id. Nagy Gyula 1875/76-1879/80.

595. Nagy István 1894/95 — 1896/97.

Nagy Jolán 1894/95 — *896/97.

47

Nagy Károly 1879/80-1882/83. Nagy Lajos 1895/96.Nagy Lázár 1879/80— 1883/84,

1886/87.600. Nagy Sándor 1886/87— 1889/90.

Nagy Vilmos 1891/92— 1896/97. Naucsina Károly 1876/77.Gróf Nemes Eliza 1896/97 II. Nemes Mihály 1883/84-1885/86.

605. Nemes Viktor 1892/93 I.Neogrády Antal 1883/84-1884/85. Neubrunn Tóbiás 1890/91 —

1895/96.f

Neuhauser Armin 1878/79— 1880/81.

fNeumann Armin 1882/83 I-

610. Neumann Emil 1886/87.Neumann Ignácz 1891/92. Nécsey Imre 1875/76 — 1878/79. Németh Imre 1893/94 — 1896/97.

Nichold Sándor 1895/96-1896/97. 6 15 . Niederländer Adolf 1894/95 I.

Nieger Károly 1896/1897 II. Niklay János 1872/73— 1876/77. Nikolics Ilona 1882/83 — 1884/85,

1894/95 — 1896/97.Br. Nyáry Alb. 1890/91-1894/95.

620. Nyáry Antal 1879/80— 1880/81 I. Nyilassy Sándor 1892/93. Obendorf Gusztáv 1884/85—

1888/89.Oberg János 1871/72— 1873/74. Ocsvár Rezső 1895/96— 1896/97.

625. Olgyay Ferencz 1889/90-1890/91. Olofson Gusztáv 1893/94-1896/97. Oskó Lajos 1884/85— 1889/90,

1894/95.Osváth Kálmán 1883/84.Oszter István 1892/93 — 1895/96.

630. Oszwald Lajos 1894/95-1896/97.

Ottlyk József 1896/97.Palla István 187 1/72— 1873/74. Pap Árpád 1878/79— 1879/80.

Papp Ferencz 1873/74 I.

635. Papp Gábor 1892/93.Papp Gyula 1876/77— 1879/80. Papp József 1888/89— 1891/92. Papp Sándor 1888/89— 1896/97. Parti Géza 1896/97.

640. Papszt Imre 1889/90.Pasuth Ödön 1880/81 -1884/8 ̂ I Pataky László 1875/76-1879/80 I Pauer Vilmos 1889/90 — 1892/93 Pawlas Ede 1890/91 — 1895/96

645. Pálfy József 1886/87— 1889/90Pállya Coelesztin 1879/80—

1881/82, 1884/85 II.Pápay Viktor 1871/72 — 1873/74. Pásztor József (pápai) 1872/73. PásztorJózs. (jákóhalmai) 1883/84-

1886/87, 1890/91.650. Pavetics Manó 1896/97.

Pázmándy Olga 1891/92. Pázmándy Vilma 1891/92.Percea Pál 1893/94— 1896/97. Perjéssi Lajos 1873/74— 1876/77.

65 5. Perimutter Samu 1884/85—

1888/89.Pesice Antal 1875/76.Peterdy Gyula 1879/80— 1881 /82. Pittoni Edith 1896/97.Petrányi Géza 1876/77— 1879/80.

660. Premier Károly 1872/73-1873/74. Prenosyl Sánd. 1872/73-1876/77. Pick Juliska 1890/91.Pironcsák Antal 1895/96.

Philipp István 1890/91 — 1895/96.

665. Pokorny Irma 1873/74.

Polgáry Géza 1885/86— 1888/89.

Polidnek Gyula 1882/83 I-

48

Poll Hugó 1 885/86.

Pollatsek Márton 1896/97.

O70. Pollák Mór 1893/94.Pollák Vilmos 1875/76.Popovics Milicza 1892/93.PoroszlayAlbert 1872/73-1873/74.

Posner Lajos 1888/89 I., 1891/92. 675. Pörge Gergely 1874/75-1876/771.

Propper Aranka 1896/97 II.

Pulszky Polyxena 1872/73 —

1873/74.Puxbaum Miksa 1873/74. Rabcsák Aurél 1893/94.

<>80. Radó Aladár 1881/82 I.Raidl Sándor 1880/81.Rakottyay László 1896/97. Rasztovich Nándor 1896/97. Rauchbauer Károly 1880/81 —

1882/83.685. Rausch Béla 1893/94— 1894/95.

Rhédey Ferencz 187 3/74 -18 74 7 í Richl Antal 1875/76.

705. Richter Aurél 1888/89— l &92 91

710.

Rieger Gyózó 1893/94.

Rigó Mária 1889/90— 1890/91 Ringeisen József 1882/83.

Rintel Géza 1893/94.Roskovics Ignácz 1875/76—

1879/80.Rosenberg Adolf 1884/85. Rosenmayer Ferencz 1880/81 —

1881/82.Rosenzweig Lajos 1877/78 I.Roth Matild 1894/95.

7 15 . Roth Miksa 1880/81 I., 1888/89 IRothfeld Samuné 1895/96.

Rottmann Miksa 1896/97.f

Rozolofszky Ágost 1872/73 I I .— 1873/74.

Rózsaffy Dezső 1895/96.RauschenbergerJózsef 1885/86— 720. Rock Károly 1876/77.

1886/87.Redlich József 1888/89—1891/92

Reich Henrik 1879/80.Reich Jakab 18 7 1/7 2 — 1872/73

690. Reichard Karola 1893/94—

1896/97.

Röszler Lajos 1885/86—1889/90. Röszner Adél (Komócsy Józsefné)

1882/83 — 1884/85, 1888/89 1892/93.

Rubovics Márk 1883/84-1886/87.Ruby Miroszláv 1879/80-1881/82.

Reider Béla 1893/94— 1896/97. 725. Saile Károly 1882/83.

Reimlinger Gyula 1879/80—

1882/83.

Reinfuss Ede 1892/93-1896/97.

Reinhard Kár. 1887/88-1895/96

695. Reisz Ottó 1895/96.Reiszig Adolf 1876/77— 1878/79

Reiszmann Ilona 1878/79-1881/82

Rekettye Csilla 1887/88.

Réti István 1890/91 I.• •

"00. Réti Ödön 1891/92— 1893/94.

Rettenbacher Ferencz 1892/93

Réthy Lajos 1878/79— 1879/80

Sanek Sámuel 1879/80.

Skatzel Lajos 1880/81 I.

Spanyár Pál 1894/95 — 1896/97 Stark Mária 1896/97.

730. Stark Teréz 1891/92—-1896/97 Stauber Jakab 1893/94.

Strach József 1882/83— 1884/85.

Strasser Emma 1893/94.

Sándor István 188 5/86II., 1888/89

735. Sávéi Dezső 1888/89— 1889/90

Sebestyén Károly 1894/95 —

1896/97.

49

Serbán Mihály 1872/73 I.

Seres Géza 1874/75 — 1876/77.

Seemann Kálmán 1879/80— 1882/83.

740. Stempien Mariska 1896/97.

Stern Áron 1890/91 — 1891/92. Stern Fülöp 1887/88— 1890/91. Stern József 1881/82.Steiner András 1888/89-1892/93 I.

745-Stetka Gyula 1874/75 — 1875/76. Streitmann Antal 187 1/72—

1 8 7 4 / 7 5 .

Stegmüllerné Gerster Mária

1884/85 — 1886/87.Svetschine Georgine 1890/91 —

1893/94.Siegel Gyula 1880/81.

750. Síkor Margit 1875/76.Sikorszkiné Zsolnai Julia 1895/961. Silberstein Lajos 1876/77 I. Silberstein Lipót 1873/74—

1875/76.Simon János 1874/75 II. —

1876/77 I.755. SimonTivadar 1893/94— 1895/96.

Singer Mór 1876/77 I.Sinkó Pál 1896/97.Sipos Sándor 1873/74.Spitzer Hermann 1889/90—

1891/92.760. Spitzer Vilmos 1894/95 — 1896/97.

Spitzer Zsigmond 1886/87 I. Spiegel Jakab 1874/75— 1875/76. Spira Antal 1873/74 II. —

1876/77 I.Spira Rezső 1875/76 II.

765. Spindler Lajos 1875/76.Springholcz Mariska 1895/96—

1896/97.Stifter Gyula 1885/86 I.

Értesítő 1896— 97.

Stigliczy Jenő 1887/88— 1890/91. Soltész Arnold 1875/76— 1877/78.

770. Soós Elemérné 1896/97 II.Soós László 1875/76.Stolarik József 1892/93 — 1893/94. Stollmann András 1873/74 II. —

1878/79— 1880/81.Stoklász József 1889/90— 1892/93.

775.Stohofer Béla 1890/91 — 1891/92. Spotkofszky Károly 1876/77—

1878/79.Stöger Rudolf 1890/91.Stubán István 1887/88— 1888/89. Schablik Károly 1894/95-1896/97.

780. Schamorzil Antónia 1888/89—1891/92.

Scharl Arthur 1886/87.Scharscher Dániel 1883/84—

1890/91.Schauschek Árpád 1881/82—

1886/87.Schnaucz Ervin 1872/73 II.

785. SchramekJakab 1884/85-1886/87.

Schwarcz Mór 1883/84— 1886/87.SchwarczZsigm. 1878/79-1881/82.

fSchäffer Armin 1891/92.Schaffer Tivadar 1884/85.

790. ScheiberGéza 1887/88-1888/89 I. Scheibert Antónia 1872/73 —

1873/74.

Schneider Károly 1880/81. Scherling Antal 1889/90—1892/93. Schlesinger Dávid 187 1/72—

1875/76.795. Schlésinger Károly 1876/77 I.

Schreiber Izidor 1876/77-1880/81. Schwertner Zsigmond 1880/81 —

1884/85, 1892/93.Schiflf Dezső 1890/91— 1891/92. Schiff Kálmán 1893/94.

50

800. Schimkó István 1881/82.Simkó József 1878/79—1883/84. Schlick Károly 1876/77-1877/78.1.

Schmigelschi Oszkár 1884/85 —

1888/89.Schmidt Antal 1882/83— 1886/87.

805. Schmidt József 1872/73— 1873/74.Schneider Ármin 1896/97. Schnier (Szirmai) Antal 1877/78—

1879/80.Scholtz Ágost 1884/85.

Scholtz Margit 1894/95 — 1896/97. 8 10 . Schloesser Alice 1895/96-1896/97.

Schönberger Vilmos 1878/79— 1881/82.

Schönleitner Károly 1872/73— 1876/77.

Schöckl Ignácz 1872/73 II.

Schubert Ign. 1873/74-1876/77 I. 8 15 . Schubert Emil 1876/77— 1878/79.

Schullerus Frigyes 1885/86—1888/89.

Schultz Ferencz 1875/76.

Schuppin Ferencz 1875/76— 1878/79.

Schuschmann Pál 1885/86— 1886/87.

820. Schuster Gáspár 1873/74-1874/7 5. Schlumbrecht Gyula 1890/91 —

1891/92, 1894/95 I.

Schütz Julcsa 1891/92.Szabó Benő 1873/74— 1875/76 I.

Szabó Béla 1882/83— 1883/84.

825. Szabó Irma 1877/78— 1878/79.

Szabó István 1876/77.Szabó István 1886/87.

Szabó József 1884/85-1888/89 I.

Szabó László 1892/93.

830. Szabó Pál 1876/77 I.

Szabó Vladimir 1893/94-1896/97.

Szakács János 1884/85— 1886/87, 1891/92.

Szalay Jenő 1883/84— 1886/87.Szalay Károly 1880/81 — 1886/87.

83 5. Szalay Kornél 1881/82 I.Szalacsy Rezső 1896/97. Szappanos Péter 1884/85-1887/88. Szádváry János 1883/84-1888/89.

Szántó Géza 1890/91 — 1893/94. 840. Szántó János 1882/83 — 1885/86.

Száraz István 1876/77.Száríts Imre 1876/77— 1880/81. Szlányi Lajos 1886/87— 1892/93.

Szegfy Erzsiké 1894/95.845. Székely Andor 1896/97.

Szekeres Albert 1893/94. Szentistvány Margit 1893/94—

1896/97.Szentmiklóssy Zoltán 1895/96—

1896/97.Szerémy Alajos 1881/82-1884/85.

850. Szeverényi János 1875/76 I. Szirtes Henrik 1896/97.Szmetana Ágoston 1880/81 —

1885/86.Székely Árpád 1872/73,1879/80—

1888/89, 1893/94— 1896/97. Szidlovics Kálmán 1890/91 —

1893/94.855. Szilágyi Ilona 1896/97.

Szíjártó Lenke 1893/94-1895/96.

Szihorszky János 1894/95.

Szilvay Vilmos 1895/96.Szinte Gábor 1875/76— 1877/78.

860. Sziráczky Gyula 1896/97 II.

Szirotka Szilárd 1891/92-1894/95.

Szittner Dezső 1890/91-1893/94. Szobonya Mih. 1875/76-1880/81.

Szontagh Károly 1883/84.

865-Szontagh Tibor 1894/95-1896/97.

5 1

Szopkó István 1875/76— 1877/78. Szűk Endre 1890/91— 1891/92. Szulczberger Miksa 1889/90—

1892/93.

Szupits József 1881/82.870. Szücs Izsák 1877/78— 1879/80.

Tahedl (Tahi) Antal 1875/76—1877/78.

Tahy János 1888/89

Taksonyi József 1887/88-1890/91. Tamás Imre 1896/97.

•875.Tamásfy Romer 1874/75.

TankóSánd. 1877/78 I., 1880/81 I. Tarr Rezső 1894/95— 1896/97. Taschek Gyula 1877/78-1880/81. Tasnády Kálmán 1876/77.

$80. Tattay Ferencz 1883/84-1884/85,1891/92 — 1893/94.

Trampits Miksa 1873/74. Trattner Alajos 1876/77 I.

Tegyey Lajos 1890/91 — 1891/92.r

Telegdy Árpád 1893/94-1896/97.

fl85-Telegdy László 1878/79-1881/82. Telkessy Valéria 1887/88-1896/97. Teliér Gyula 187 1/72— 1873/74,

1885/86— 1887/88.Teöke Andor 1890/91 — 1891/92. Thein Miksa 1889/90— 1891/92.

£90. Treitz Péterné 1895/96-1896/97. Til! Karolina 1873/74 II.Tinayre Gyula 1877/78-1878/79.

Tinayre Lajos 1877/78— 1878/79. Tisza Zsigmond 1885/86-1886/87.

¿9^ .Tolnay Henrik 1881/82.

Tomasek Emmai872/73-i877/78.Tompa Berta 1896/97.

Thorma János 1887/88— 1892/93.

Tornyai János 1886/87-1887/88. 9 0 0 . Tóth András 1894/95.

Tóth Erzsi 1893/94.

Tóth Ferencz 1878/79-1880/81 I. Tóth István 1896/97 I.

Tóth János 1871/72.905. Tóth László 1885/86— 1896/97.

Tóth László 1894/95 — 1895/96. Tóth Mariska 1894/95 — 1896/97. Törs Aranka 1892/93.

Török Mihály 1893/94-1894/95 I. 910. Tugendthal Nándor 1872/73.

Tumo Máté 1893/94.

Tury Gyula 1881/82— 1885/86. Türk Sándor 1880/81.Udvary Géza 1894/95-1896/97.

9 15 . Udvardy Ignácz 1896/97. Udvardy Vincze 1877/78. Udvarlaky Béla 1875/76. Uferbach Jenő 1890/91-1894/95. Ujházy Irma 1875/76— 1878/79.

920. Ujházy Károly 1873/74.

Ujváry Ignácz 1881/82-1884/85. Ujváry Ilona 1896/97.Ungár Ignácz 1883/84.Ungár Adolf 1880/81 I.

925. Vajda Zsigmond 1881/82.

Valker Ágnes 1896/97.Vallachy Jenő 1872/73-1876/77. Vajna Gábor 1896/97.

Vannay Ferencz 1883/84-1885/86.930. Varga Imre 1892/93 I.

Vargha Andor 1893/94.Varjú Tivadar 1894/95.

Vaskovits Erzsébet 1885/86— 1887/88, 1891/92— 1895/96 I. 1896/97.

Vaskovits Zoltán 1888/89 I-93 5-Vass Béla 1891/92 — 1894/95.

Vastagh György 1885/86.

Vaszary Gábor 1892/93.

Vaszary János 1885/86— 1886/87.Vladár Ernő 1893/94-— 1896/97.

4*

940- Vlasits Mihály 1875/76.Vágó Pál 1893/94.

Vándory Emil 1871/72.

Váralyai Géza 1873/74 II. Vecsery Imre 1895/96— 1896/97.

945. Veisse Izabella 1873/74 II.

Velits Ottmár 1892/95.Vendrey László 1880/81-1883/84. Verdenstätter Szilárd 187 1/72—

1875/76.Veres Pál 1872/73 I.

950. Versényi Gábor 1871/72-1874/75. Vesztróczy Manó 1892/93 —

1895/96.Vetró Sándor 1887/88 — 1891/92.

Véber Ernő 1887/88 — 1890/91. Vég István 1880/81.

95 5-Végh Endre 1885/80— 1888/89. Végh Gyula 1881/82— 1882/83 I. Villányi Ferencz 1896/97.Virágh Gyula 1896/97.

Vogel Ferencz 1874/75.960. Vogel Ilona 1891/92— 1895/96.

Vogel Rezső 1886/87.

Volf Irma 1889/90— 1893/94.

Vödrös Mihály 1875/76.

Vörös Erzsi 1879/80— 1884/85. 965. Vörös Juliska 1873/74— 1876/77.

Wage József 1881/82—-1883/84.

Wagner Ferenczné 1895/96—

1896/97.

Waisz Ignácz 1876/77— 1878/79. Walbacher Kár. 1875/76-1878/79.

970. Wamzer József 1881/82.

Watzke Rezső 1891/92— 1894/95.

Wäscher József 1875/76.

Weber Ilka 1879/80— 1883/84.

Weber Ilona 1891/92.975-Weinreb Bernát 1878/79.

Weisz Emil 1890/91 — 1891/92.

Weisz Lajos 1872/73— 1874/75,1877/78, 1880/81 I.

Weisz Zsigmond 1 876/77— 1881/82.

Weixelgártner Ármin 1884/85 —

1890/91.980. Wellmann Róbert 1885/86—

1887/88 I.

Wessel Jenő 1895/96-1896/97. Weyde Vilmos 1875/76.

Widder Bódog 1892/93-1895/96. Wielnberger (Lóránfi) Antal

1876/77 1878/79.

985. Wilich Károly 1877/78.Wittich Károly 1890/91.Wolf Károly 1896/9 7.

Zacherl Ágost 1885/86-1889 90.

Zanyiczky Gábor 1895/96.

990. Zvarinyi Lajos 1889/90-1802/93.

Zeller Mihály 1892/93-1895/96. Zemplényi Tivadar 1883/84—

1885/86./

Zerreis János 1896/97.

Zvér Ferencz 1872/73-1875/76. 995. Zofahl Pál 1884/85— 1888/89.

ZorkóczyGyula 1892/93— 95/96.

Zubriczky Lóránt 1886/87. Zucker Frida 1890/91.

Zsebők János 1891/92-1895/96. 1000. Zsidó Domokos 1872/73.

Zsitvay János 1888/89-1891/92. Zsoldos Gyula 1890/91.

AZ INTÉZET T Ö R T É N E T É B Ő L

Intézetünk, midőn részt vett hazánk ezer éves fennállásának

megünneplésében, egyúttal a maga körében is jubiláris időszakba

lépett, mert ez évben fejezte be huszonötödik tanévét.

Ezt a saját jubileumát nem kivánta az iskola külön zajosabb

ünnep központjává tenni, mert azt, a mi ily alkalomra egyedül

méltó, hogy t. i. a lezajlott negyedszázad alatt elért fejlődési fokát

bemutassa — volt alkalma megtenni az ezredéves kiállítás

keretében.

A kiállítás után, mely az iskola belső életét, működésének

irányát és eredményeit elég bőven feltárta, álljon itt külső törté­

netének alább következő rövid vázlata.

*

E ötvö s J ó z s e f báró, az országnak az alkotmány helyreállítása

után első közoktatásügyi minisztere, minisztersége utolsó éveiben

élénken érezte hiányát oly szakiskolának, melyben az országnak

művészetre termett ifjúsága alapos előkészületet szerezhessen; és

ugyanezen eszmemenet fonalán szükségét látta oly tanintézet léte­

sítésének, mely a nyilvános rajzoktatásnak hazánkban réges régóta

elhanyagolt ügyén lendítve hovatovább a közízlésnek ébresztője

és fejlesztője legyen.

El lévén határozva reá, hogy a tapasztalt hiányokon lehetőleg

segítsen, e czélból a külföldi s különösen a nyugateurópai művé-

szeti szakiskolákat behatólag tanulmányoztatá s arra nézve, hogy e

téren ide haza, honi szükségleteinkhez mérve s korlátoltabb viszo­

nyaink között mit kellene és lehetne létesíteni, részletes javas­

54

latokat tétetett magának. így képződött egy országos műiskolának

s azzal kapcsolatos rajztanárképzőnek tervezete, mely már a való-

sulás stádiumába lépett volt, midőn a nagy férfiút a halál elragadta.

Sok szép terve valósítlan maradt. A műiskola terve azonban jobb

sorsban részesült. EöT vös-nek a miniszteri széken mély belátású

és kegyeletes utódja, Dr. P a u l e r T i v a d a r , elődjének eszméjét

magáévá tévén, erélyesen felkarolta és életbe léptette. A művé­

szeti szakiskola ugyanazon rendeltetéssel és szervezettel, mely

eredeti tervezőjének szeme előtt lebegett, az országgyűlés általff

megszavazott s O F e lsége által szentesített törvény útján P a u l e r

T i v a d a r közoktatásügyi miniszter által megalapíttatván, egyelőre

magán-lakházban, a Budapest-terézvárosi Rombach-utcza 6. számú

házában bérelt ideiglenes helyiségben, 18 7 1 október havában tény­

leg megnyittatott.

Az intézet működési irányának jellemzéseül érdekesnek mutat­

kozik e helyen felsorolni a tanszemélyzetet s ezzel kapcsolatban,

az előadott tárgyakat is. A tanári kar állott K e l e t i G u s z t á v

igazgatón kívül a gyakorlati szakmákra meghívott három rendes és

egy segédtanárból, kik közül S z é k e l y B e r t a l a n , történelmi

festész, az alakrajzolást és festészetet; S c h u l e k F r i g y e s , akad.

építész, a\ építészeti és ékílményi szakot; Izsó M i k l ó s , akadémiai

szobrász pedig a mintázást tanította. Mint segédtanár a figurális

rajz és festészet szakmájában G r e g u s s J á n o s akad. festő műkö­

dött. Rendkívüli tanárok voltak elméleti szakmából: P l ó s z P á l,

orvostudor, egyet, magántanár, a boncban, — H aas J ó z s e f , m. kir.* * *r-* ^ ̂ - * - • -

honvédfőhadnagy, a katonai helys^inraj\ számára. A? ábrázoló mér­tani és távlattant S c h u l e k F r i g y e s rendes tanár vállalta magára.

Ezen tanerőkkel s ily tanterv mellett kezdte meg működését

az új intézet, mely a rombach-utczai ideiglenes, nem épen ked­

vező fekvésű és szűk helyiségekben öt évet töltött.

A tanulók egyre szaporodtak, a szakiskolai oktatás mind bel­

terjesebbé vált, az intézet térileg terjeszkedni volt kénytelen, s

az eredetileg bírt helyiségekhez úgyszólván évről-évre újabb lak­

osztályokat kelle bérelni a tág épület mind három emeletén. Ily

5 5

módon az évi lakbér közel 1 1 ,0 0 0 forintra emelkedett. Mind-

amellett a tanhelyiségek csak igen kis mértékben feleltek meg a

művészi oktatás külön igényeinek. A földszinti mintázó-termek

nedvesek voltak, s az ifjúság egészségére károsnak bizonyultak.

Súlyosabb szobormintákat az emeleten fölállítani nem lehetett.

Az épület nyugatra fekvő homloksorán az elháríthatatlan napfény• » ••• • ̂ ^

jelentékenyen zavarta a rajzbeli munkásságot. Sőt az amúgy is hiá­

nyos világítást teljes elzárással fenyegette az a valószinűség, hogy

a szemben fekvő földszintes ház helyén rövid idő alatt három-

emeletes lakház fog fölépülni. Ilyen physikailag gátló s a tanári

testület, valamint a tanuló ifjúság munkakedvét lohasztó körülmé­

nyek között, a természetszerű fejlődés és gyarapodás szempontjá­

ból szomorú jövő várt az intézetre, a mely pedig életrevalóságának

jeleit már fennállásának második évében, az 1 87 3-ik évi bécsi

közkiállításon bemutathatá. Ez időtájban a közoktatásügyi tárcza^ * " # * “ _______ f

gondjai T r e f o r t ÁGOSTON-ra szálltak át, ki teljes mérvben mél­

tányolta az iskola igazgatósága által több izben nyilvánított aggo­

dalmakat. Az intézet czélszerűbb elhelyezésének szükségéről,

valamint minden szakférfiú, úgy a helyszínén szerzett tapasztalás­

ból csakhamar a miniszter is meggyőződött. A bérház egyszerű

változtatása gyökeres orvoslással nem biztatott. A kikerülhetetlen

adaptiók ez esetben újra sok gyümölcstelen költséget okoztak

volna. Másrészt az intézetnek tetemes évi lakbérösszege, kamatul

tekintve, már is oly tekintélyes tőke-összeget képviselt, mely az

iskola szükségeinek szerény mérvben megfelelő külön tanépület

emelésére elégségesnek Ígérkezett. 'Ezen megfontolások döntőleg

hatottak a miniszterre. Megvásárolta tehát a most Andrássy-út

és Izabella-utczára szolgáló egyik saroktelket és felhívta az intézet

tanári karát, hogy az országos mintarajziskola és rajztanárképző

szükségeinek minél teljesebben megfelelő, egyszerűen, de csínnal

épülendő házára a tervet elkészítse. Az intézet tanártestülete a

feladat végrehajtásával, közös megállapodás alapján, R a u s c h e r

L a j o s építész tagját, az ékítményes és iparművészeti rajz tanárát

bízta meg, ki a beléhelyezett bizalomnak sikeresen megfelelt egy

ép oly stilszerű mint czélirányos terv elkészítése által, mely cse­

kély módosítással a miniszter által elfogadtatván, az új iskolaház

fölépítésénél zsinórmértékül szolgált. M aga az építkezés gyorsan

folyt, s nem egészen két év alatt be is fejeztetett, úgy hogy az

intézet az 1875/76-ik i tanév végével a nyári szünidők alatt már az

új tanépületbe átköltözhetett, s az új (1876/77-iki) tanévet ugyan­

ott meg is nyithatá.

Az intézet további sorsát illetőleg jelentőséggel bír az a körül-

h°gy felsőbb helyen jóváhagyott

új tanterv és rajztanár vizsgálati szabályzat lépett életbe. E tanterv

nemcsak magasabb igényeket támasztott, hanem az oktatás szín­

vonalát is emelle. A tanulók többsége nagyobb és kellőbb elő-

készültséggel lépett az intézetbe, és számuk már a fent említett

tanévben oly nagy volt (a téli félévben 1 16, a nyáriban 7 1) , hogy

többet az intézet be sem fogadhatott. A következő években a

látogatásnak ez az aránya mintegy állandóságot nyert.

Az intézet eleinte évenkint, utóbb két évenkint kiállítást ren­

dezett saját helyiségeiben növendékeinek munkálataiból s e kiál­

lítások úgy a sajtó, mint a közönség részéről mindenkor méltány-

lattal és elismeréssel fogadtattak.

E rendes évi kiállításokon kívül az intézet több országos és

világtárlaton vett részt; így már az 1 8 7 3 -ik évi bécsi világkiállítá­

son, továbbá az 1878-ik évi párisi világtárlaton s a reá következő

évben — mindenütt kitüntetéseket aratva — a székesfehérvári

országos kiállításon is, hol működésének majd minden ágát bemu-• "

tatta. E sikerek felett O Felsége 1879. évi márczius hó 1 í-én kelt

kegyes leiratában legmagasabb elismerését fejezte ki. Megjelent

az intézet az 18 8 5 -ik évi budapesti országos kiállításon is eléggé

bő tárlattal, mely a közoktatásügyi pavillonban í o o ü méternyi

alapterületen, díszes kapuzattal ellátott három osztályú rekeszben

tüntette fel a szakiskola tanműködését, az utóbbi évek alatt készült

és sikerültebb tanulóműveinek több ezernyi példányában. 1887-ben

a deési kiállításon, 1888-ban pedig a pécsi kiállításon volt a szak­

iskola ujabb tanuló-műveinek némi mutatványával képviselve.

>7

Mint az intézet fejlődésének előmozdítására irányuló mozzanat,

kiemelendő a gyakorlati festészeti szakosztálynak az 1 8 8 2/8 3-iki

tanévben L o t z K á r o l y hírneves hazai mesterünk vezetése alatt

történt megnyílta és szabályszerűen megindult működése. Az új

festészeti műteremben, mely térszűke miatt egyelőre az országos

zeneakadémia épületének negyedik emeletén talált elhelyezést,

utóbb azonban az említett tanár vezetésére bizott, újonnan szer­

vezett festészeti mesteriskolával együtt, az epreskerti telken

e czélra épült házban talált elhelyezést, — naponkint 6 óráig,

élő minták után rajzolnak és festenek a növendékek. Ez intéz­

mény jótékony hatása főleg abban nyilvánul, hogy az országos

mintarajziskola művész növendékei most már fejlettebb műszaki

képességgel léphetnek át akár a budapesti mesteriskolákba, akár

a külföldi művészeti akadémiákba. Azóta ez intézetnek S t r ó b l

A l a j o s tanár vezetése alatt álló szobrászati osztálya is külön

elhelyezést nyert ugyancsak az epreskerti művésztelepen külön e

czélra emelt épületben.

A fametszészet. (xylographia), mely a mintarajziskola egyik

szakosztályát képezte, az 1883. évben végleg az iparművészeti

iskolához csatoltatott.

E helyett az intézet tanrendje 1885 óta új elméleti tárgygyal

a nevelés- és oktatástannal — szaporodott, mely azon körül­

ményre való tekintettel rendszeresíttetett, hogy az intézet növen­

dékei nagyobbrészt tanítói, illetve tanári pályára lépnek s így már

hivatásuknál fogva is arra vannak utalva, hogy a paedagogiai isme­

retekben alaposabb készültséget szerezzenek. E tárgy előadásával,

mint rendkívüli tanár, P é t e r f y S á n d o r kir. tanácsos, a VI. kér.

állami polgári tanítónőképző volt tanára bizatott meg.

Az országos mintarajziskolát és rajztanárképzőt egy nagy­

fontosságú kulturális hiány fölismerése, a szükség érzete szólította

életbe. Hézagpótló hivatásának lelkiismeretes betöltése 26 évi

fennállása alatt megszilárdította helyzetét hazánk felsőbb körű

tanintézetei, szakiskolái sorában. S azért évről-évre szélesebb

alapra helyezkedve és komoly czéljainak minél teljesebb valósi-

5«

tása végett mind gazdagabb eszközökkel rendelkezhetvén, a to­

vábbfejlődés biztosítékaival is dicsekedhetik.

Gyarapodásának, szép jövőjének legújabb biztosítékát az a

körülmény képezi, hogy az intézet központi épületéhez a múlt

évben új szárny épült, miáltal a növendékek egyre em elkedő

létszámából eredt hátrányok megszűnvén, egyrészt maga az okta­

tás és a sikeres működésnek eddig nélkülözött több lényeges

feltételével gyarapszik, másrészt lehetővé válik, hogy kevesebb

jelentkező növendéket kell majd visszautasítani, mint ez eddig

tér hiánya miatt évről-évre emelkedő arányokban szükséges volt.

Az 1887/88-iki tanévben lépett életbe az a rendelkezés, mely-

lyel a rajztanárképzői tanfolyam három évről négy évre terjesz­

tetett ki.

A rajztanári és rajztanítói képesítő vizsgálatok alapján tett

több évi tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy az intézet azon

növendékei, kik, habár érettségi vizsgálattal léptek az iskolába,

de a fennállott szabályok értelmében az előkészületi osztály mellő­

zésével mindjárt az első szakosztályba vétetvén fel, három évi

tanfolyamuk leteltével képesítő vizsgálatra bocsáttattak, ezen vizs­

gálatokat több esetben vagy épen nem, vagy oly gyenge sikerrel

állották meg, mely a nyilvános rajzoktatás kívánalmaival és föl­

tételeivel meg nem egyezik.

N agyobb része az ily növendékeknek ugyan magától is belátta

azt, hogy a vizsgálatra kiszabott tantárgyak kellő ismeretét s a

hosszabb gyakorlatot igénylő rajzbeli és festészeti ügyességet ily

aránylag rövid idő tartama alatt elsajátítani alig lehetséges, s hogy

az csak igen alaposan elkészült s kiválóbb tehetséggel megaján­

dékozott növendékeknek sikerül, minélfogva a közepes tehetségű

s gyengébb előkészültségű ifjak a három évi tanfolyamot önként

szokták egy, nem ritkán két további tanévvel megtoldani.

Ezek a tapasztalatok vezettek a fenti intézkedésre, mely tény­

leg igen eredményesnek bizonyult.

Az intézet már az első évektől kezdve nőket is fogadott be

növendékei közé, a mennyire a helyi viszonyok megengedték, é s

pedig úgy míívésznövendékeket, mint rajztanítónő-jelölteket is.

Eleinte igen korlátolt volt ezek száma, de utóbb, az intézet bővü­

lésével, egyre többen jelentkeztek, különösen midőn ezelőtt nehány

évvel a külön vezetés alatt fennállott női festészeti tanfolyam is

az intézet körébe vonatott, a nő-növendékek létszáma évenkint_______ ^ __________ — « - * * “ •

c;o— óo-ra emelkedett, s még így is igen sok jelentkezőt kell éven­

kint visszautasítani.

Rövidre fogva ez az intézet külső története.

A lefolyt tanévnek az orsz. mintarajziskolára is kiható legfon­tosabb eseménye volt az ezredéves országos kiállítás, melyben a mi

intézetünk is, és pedig a közoktatásügyi palota központi csarno­

kának díszes keretében tanulóinak nagy számú és minden irányú

munkálataival részt vett.

Alkalomszerűnek véljük, hogy az ezredéves kiállítás köz-

oktatásügyi csoportja által kiadott hivatalos katalógusnak a

képzőművészeti szakiskolákra vonatkozó tájékoztató czikkét

az alább következő kivonatban itt is közöljük.

«A lefolyt utolsó három évtized alatt — úgy olvassuk beveze-

tőleg — a hazai törvényhozásnak és a kormánynak századok

mulasztását kellett helyre hoznia. D e ha a művészeti iskoláink

nem is állanak — úgy mint a művelt nyugat hasonczélu intézeti —

régi hagyományok alapjain, annál az örvendetes lendületnél fogva,

mely a magyar művészet legújabb fejlődésében észlelhető s az

államnak ez iskolákra fordított bőkezű gondoskodásából, jelenleg

úgy a képzőművészeti, mint az iparművészeti szakiskolák, a nem­

zeti közművelődés javára, az arra hivatott tehetségű fiatal nemze­

déket sokoldalú és rendszeres képzésben részesítik.

A kiállításnak e csoportjában részt vesznek:

Az orsz. m. kir. mintarajziskóla és rajztanárképző.Az állam által szervezett képzőművészeti szakoktatás első és

alapvető intézménye az orsz. mintarajziskola és rajztanárképző,

mely szerény keretekben az 1 8 7 1 . év őszén nyilt meg s fokozatosan

fejlesztve, negyedszázados fennállását, mint minden tekintetben

európai színvonalon álló, nagy arányú képzőművészeti tanintézet

6o

ünnepelheti. Az intézet keletkezésekor kettős czél lebegett az

alapítók szemei előtt.

Egyrészt módot kellett nyújtani a hazai tehetségeknek arra,

hogy magukat itthon képeztethessék, s a külföldet már csak

tanulmányaik betetőzése végett kelljen felkeresniük, másrészt

gondoskodni kellett szakszerűen képzett tanerőkről a rajzolásnak

a középiskolákban való sikeresebb oktatására. A mintarajziskola

tehát nemcsak saját növendékeinek művészi képzését tekinti

feladatának, hanem az általános rajzoktatásnak is szolgáltatja a

hivatott tanerőket s e közvetett hatása, melylyel az ifjú nemzedék­

ben a művészet iránti fogékonyságot fejleszti, a művészet számára

érdeklődő közönséget nevel már a középiskolákon s a tehetség

öntudatra ébredé-ét ideje korán elősegíti, nemzeti közművelődé­

sünk szempontjából kiváló jelentőséget kölcsönöz ez intézetünknek.

Az intézet szervezetét elejétől fogva ez a kettős czél szabta

meg. Az intézet élére, megalapítása alkalmával, igazgatóul K eleti

Gusztáv festőművész neveztetett ki s az ő vezetése alatt áll ez idő

szerint is.

A tanári testületben a művészet s az ezzel rokon szaktudomá­

nyok kiváló képviselői foglalnak helyet.

A növendékek rendeltetésükhöz képest némileg eltérő mér­

tékben vesznek részt az átalános oktatásban; az ezen átesett, hala­

dottabb növendékek azonban már külön-külön szakosztályokban

készülnek választott hivatásukra.

így a rajztanárképző tanfolyam mellett külön osztályok vannak

az intézetben a festők, a szobrászok és még egy külön festészeti

osztály a nők részére.

Ez intézet adja meg a képesítést a különböző állami iskolákon

alkalmazható rajztanárok és rajztanítónők számára, mely képesítés

az iskolával szervesen kapcsolatos külön országos bizottságnak

van fentartva.

A létszám természetesen eleinte csekély volt, a minek egyik

főoka abban is keresendő, hogy az intézet az első években szűk

és a czélra kevésbé alkalmas bérhelyiségekben volt kénytelen

ÓI

meghúzódni. A mióta azonban az intézet saját épületébe költözött,

a növendékek száma évről-évre szaporodott s már évekkel ezelőtt

elérte azt a maximumot, mely az intézet szervezetéhez és helyi

viszonyaihoz mérten állandó jellegűnek tekinthető.

Az 18 9 4 — 95-iki tanévben az intézetnek 144 növendéke volt,

s ezek oktatásával az igazgatón kivül 16 tanár s egy kisegítő

tanítónő foglalkozott. Ugyancsak a múlt tanév végén az intézet

körében működő rajztanárvizsgáló bizottság 17 jelöltet képesített.

A könyvtárban 48^0 kötet, 4 1 1 6 2 műlap 6 6 7 14 frt 74 kr. érték­

ben őriztetik. Az intézet czéljainak megfelelő mintatárral is bir s

ezenkívül élő minták díjazására évenkint 3000 frt fordíttatik.

Az iskola évi javadalma az 1896-iki állami költségvetésben

66070 frtot ért el.

Az intézet központi épülete VI. kér. Andrássy-ut 71 sz.

alatt van .»★

Az 1896-ik évi ezredéves orsz. kiállítás közoktatásügyi csoport­

jában 684. sz. a. voltak az orsz. m. kir. mintarajziskola és rajztanár-

képzőbeli növendékek munkái kiállítva. És pedig: Alakrajzok és

festmények; falfestészeti kompozicziók, szabadk. ékítményes, ipar-

művészeti, műhelyi, építészeti, mértani, látszattani- és bonczalaktani

rajzok. Vízfestmények, mintázati és szobrászati tanulmányok. Végül

az általános rajzoktatási módszerek feltüntetésére alkalmas rajz­

sorozatok, melyek főleg csak a szakközönség érdeklődésére számí-

tólag voltak bemutatva.

A millenniumi kiállításon az orsz. mintarajziskola és rajztanár­

képző mint állami intézet versenyen kivül állott.

Mind azonáltal a negyedszázados fönállása alatt kiérdemelt

közelismerésnek jelét üdvözölhette az intézet egyrészt az állami

nagy aranyérem jelképében, mely az ezredéves kiállítás alkalmából

az intézet igazgatójának jutott, valamint több másnemű kitün­

tetések sorában, melyekben az intézet egyes tanárai részesültek.

6 2

N agy horderejű ujabb lendületnek alapját nyerte az intézet

azáltal, hogy a tanépület Izabella-utczai szárnyának nagyobb mérvű

pótépítkezése a lefolyt tanév alatt kiépült, mi által az intézet régóta

szükségelt ujabb mű- és tantermek sorával kibővülvén, jövőre több

irányú tanműködését is szélesebb alapra fektetheti. Az újonnan

nyert helyiségek egyrészét az intézet már a lefolyt tanév folyamán

vehette igénybe, nagyobb része csak a jövő tanévben lesz haszná­

latba vehető, a mikor is az intézet megtágult keretéről és ügy­

köréről bővebben lesz szó az 18 9 7 — 98-iki tanévről kiadandó

<' Értesítő »-ben.

AZ INTEZET NÖVENDÉKÉIN EK N É V S O R AAZ 1 8 9 6 / 9 7 - I K I T A N É V B E N .

I. OSZTÁLY.

a) rajztanár}elöltek:Téli fé lév : Nyári fé lév :

Findura Imre Findura ImreForberger András Forberger AndrásFreund Jenő Freund JenőFűnk Gusztáv Fűnk Gusztáv

5 Hidegh Béla 5 Hidegh BélaJankovich István Jankovich IstvánKirály Gyula Király GyulaKovács Alajos Kovács AlajosKovács István Kovács István

10 Lósy Géza 10 Lósy GézaOttlyk József Mendel BélaSinkó Pál Ottlyk JózsefSzékely Andor Sinkó PálTamás Imre Székely Andor

15 Tóth István 15 Sziráczky Gyula*Udvardy Ignácz Tamás IstvánVajna Gábor Udvardy Ignácz

18 Wolf Károly Vajna Gábor19 Wolf Károly

b) rendes művésznövendékek :Téli fé lév : Nyári fé lév :

Chabada Béla* Chabada Béla*Fáy Sándor* Czölder DezsőGróh Béla Fáy Sándor*

64

>

Téli félév : Nyári lélév :

Gyurkovics Ferencz* Gróh Béla

5 Hevessy Pál* 5 Gyurkovics Ferencz*Mihalik Gyula Hevessy PálMolnár Bertalan* Kozák István*

r

Muszely Ágoston Molnár Bertalan*

Parti Géza M uszély Ágoston10 Pollatsek Márton* io Parti Géza

Rakottyay László Pollatsek MártonRasztovich Nándor Rasztovich Nándor

r

Schneider Ármin Villányi Ferencz*

Villánvi Ferencz*•S

14 Virágh Gyula1 5 Virágh Gyula*16 Zerreiss János

II. OSZTÁLY.

a) rajztanán elöltek :Téli felev : Nyári félév :

Baransky Emil Baransky EmilBellák Vincze Bellák VinczeBocskay István Bocskay IstvánDávid Miksa Dávid MiksaDeák Géza 5 Deák GézaDienes Károly Dienes Károly

-Diviaczky Rezső Diviaczky RezsőKoós Lajos Koós LajosLehotzky Pál Lehotzky PálMátrai Vilmos 10 Mátrai VilmosMészáros Károly Mészáros KárolyOcsvár Rezső

f

Ocsvár RezsőPavetics Manó Pavetics Manó

Schwarzenberg (Szirtes) Henrik Schwarzenberg (Szirtes) HenrikVecsery Imre 15 Vecsery ImreWessel Jenő 16 Wessel Jenő

b) rendes müvés\növendékek :Téli félév : Nyári f é l é v :

Jäger István Jáger IstvánLőrinczy Géza Lőrinczy GézaNichold Sándor Mihalik Gyula

4 Szentmiklóssy Zoltán Nichold Sándor

5 Szentmiklóssy Zoltán

6,'

•

Téli félév :

III. OSZTÁLY.•

a) rajztanár jelöltek:Nyári félév :

Behr Dezső Behr DezsőBugáth Imre Bugáth ImreBusitia János ^ Busitia János JCsergő Lajos Csergő Lajos

5 Halász József 5 Halász JózsefHaris Béla Haris BélaKirály Lajos Király LajosNagy István Nagy IstvánNémeth Imre Németh Imre

10 Oszwald Lajos 10 Oszwald LajosReinfuss Ede Reinfuss EdeSchablik Károly Schablik KárolySpanyár Pál Spanyár PálSzalacsy Rezső Szalacsy Rezső

] 5 Szontagh Tibor 15 Szontagh TiborTelegdy Árpád Telegdy Árpád

1 7 Vladár Ernő 17 Vladár Ernő

b) n:ndes müvés^növendékek :Téli félév : Nyári félév :

Buday Lajos Buday LajosCsiky Sebestyén Károly Csiky Sebestyén KárolyCzapek Brúnó* Hrabetz NándorHrabetz Nándor Keuler József

5 Keuler József 5 Kruspér IstvánKruspér István Milutinovics LyubisaMilutinovics Lyubisa Rakottyay LászlóSpitzer Vilmos Spitzer VilmosTarr Rezső Tarr Rezső

io Tóth László 10 Tóth László

Téli félév :

IV. OSZTÁLY.

a) rajztanárjelöltek :N)-ári félév :

Glück Károly•

Demjén Zoltán§

Haberditzl Károly Glück KárolyHanzely Gyula*

a[

/

Haberditzl Károlya

/a

:sí:<3 1696—97. \r

6 6

Téli fé lév :

Illetskó Béla 5 Janky Sándor

Krajna János

Králik Gusztáv Kümmerle Pál

Löschinger Hugó 10 Olofson Gusztáv

Percea Pál ^

Reider Béla1 3 Szabó Vladimír

Nyári felev

Hanzély Gyula5 Illetskó Béla

Janky Sándor Krajna János Králik Gusztáv Kümmerle Pál

io Löschinger Hugó Olofson GusztávPercea Pál J Reider Béla

14 Szabó Vladimír

b) rendes művésznővé ad ékek :

Téli félév Nyári félév

Juszkó Béla

2 Kovács LászlóJuszkó Béla

2 Kovács László

G YA K O RLO FESTESZETI OSZTÁLY.

Téli félév : Nyári félév

Bacsa András Bacsa AndrásBarsy Adolf Barsy AdolfDemeter Róbert Bzduch János

Gáli József Czapek Brúnó*Horváth Andor 5 Demeter Róbert

f

Juhász Árpád Horváth AndorKölber Dezső Juhász Árpád

Krenner Viktor Kölber Dezső

Mendlik Oszkár Maly József

Nagy Vilmos 10 Nagy Vilmos

Papp Sándor Nieger Károly*

B. Reitz Ottó* Papp Sándor

Rottmann Miksa* Rottmann Miksa

Székely Árpádr

Székely Árpád

Udvary Géza 15 Udvary Géza

16 Zerreiss János

GYAKORLÓ SZOBRÁSZATI OSZTÁLY.

Téli félév : Nyári félév

Damkó József Damkó JózsefFarkas Miklós Farkas MiklósLukácsy Lajos Lukácsy LajosMorgenstern (Margó) Ede Markup Béla

5 Markup Béla 5 Morgenstern Ede6 Szihotszky János

N Ő I O S Z T Á L Y .

a) rendes raj\tanitónöjelöltek :

1. OSZTÁLY.

T é l i félév : Nyári félév :

Békésy Lila Békésy LilaBloch Kornélia Bloch KornéliaGéczy Aranka Csukay Lujza*Gruber Hedvig Géczy Aranka

5 Hadzsy Olga 5 Gruber Hedvig

Ihrig Sarolta Hadzsy OlgaIndaly Ilona Ihrig SaroltaJámbor Tita Indaly Ilona

Justus Ilona Jámbor Tita*io Kann Teréz 10 Justus Ilona

Keleti Magda Kann TerézKomárniczky Mariska Keleti Magda

Pittoni Edith Komárniczky Mariska

Szilágyi Ilona Pittoni Edith1 5 Tompa Berta 1 í Stempien Mariska

Ujváry Ilona Szilágyi Ilonaf

17 Valker Agnes Tompa Berta Ujváry Ilona

r

19 Valker Ágnes

6 8

II. OSZTÁLY

Téli fé lév :

Gerdenich Claudine

Kalivoda Katinka Klamarik Bruna

Kriesch Laura5 Springholz Mariska

6 Treitz Péterné

Nyári félév :

Gerdenich Claudine Kalivoda Katinka Klamarik Bruna

Kriesch Laura5 Springholz Mariska

6 Treitz Péterné

I I I . OSZTÁLY.

Téli fé lév :

Kubesch Mariska

Moesz Etelka Nagy Jolán

Reichart Karola 5 Scholtz Margit

Tóth Mariska7 Wágner Ferenczné

Nyári félév

Kubesch Mariska

Moesz Etelka Nagy Jolán Scholtz Margit Tóth Mariska

Téli félév :

Eisert Margit

Fehérváry Etelka

} Szentistvány Margit

IV. OSZTÁLY.

Nyári félév

Eisert Margit Fehérváry Etelka

Reichart Karola4 Szentistvány Margit

b) vendéglátogató müvés^növendékek:

Téli félév :

Benkő Ilona*Bruck Hermin*

Drescher Eugéniar

Dr. Fodor Arminné*

5 Fodor Róza

Giffing Ida

Gillming Olga*

Keszler Johanna*

Klammer Mariska*

io Láczay Olga*

Nvári félév :

Benkő Ilona*

Bodor Ida*

Bruck Hermin*

Drescher Eugénia*

5 Dr. Fodor Arminné*

Fodor Róza

özv. Fraenkel Ferenczné* Giffing Ida

Gillming Olga*

io Heinrich Etelka*

Téli félév : Nyári félév

Lővit Ada* Keszler Johanna*Machik Ilona Klammer Mariska*Mandl Edith* Láczay Olga*MandI Stefánia* Machik IlonaMikár Paula* 15 Mandl Edith*Nikolics Ilona Mikár Paula*Stark Mária Gróf Nemes Eliza*Stark Teréz Nikolics Ilona*Stempien Mariska* Propper Aranka*Schloesser Alice* 20 Soós Elemérné*Telkessy Valéria Stark MáriaVaskovics Erzsi* Stark Teréz

Schloesser Alice* Telkessy Valéria

2 y Vaskovich Erzsi 26 Wagner Ferenczné

Vendéglátogató

STATISZTIKAI ADATOK

Az intézet növendékei közül volt

Rajztanító és rajztanárjelölt . . . Műkedvelő és müvésznövendék.. .

Képesített r jztanító és rajztanár

Nő• •

Összesen

K orra nézve vo ltak :

ió és 20 év között 20 éven felül . . .

• •

Összesen. . .

Előkészültségi fokra nézve :

Érettségi vizsgálaton átesett . . . . . . __

Előzetesen felsőbb körű tanulmányokat

végzett . . . . . . . . . . . . . . . . . . __Előzetesen középtanodát látogattak _.. Előzetesen tanítóképezdét végeztek.

Előzetesen alsóbb fokú iskolába jártak.• •

Összesen ___

Vallásra nézve:

Római katholikus . . .

Ev. ref. hitvallású...

Ágostai hitvallású

Görög katholikus„_

Görög keleti hitvallású

Izraelita... . . . ....

Unitárius . . .

Összesen

i-ső félév : 2-ik félév

6 8 6 6

42 49

4 3

59 óo

173 178

i-ső félév : 2-ik félév

51 52I 2 2 1 2 6

17? 1 7 8

i-ső félév : 2-ik félév

56 53

3 38 6 9517 ló

11 11

173 178

i-ső félév : 2-ik félév

93 9 8

27 2824 26

3 34 4

21 181 1

173

co

Anyanyelvre nézve: ,_ső f é l é v : 2-ik félév

Magyar __ . . . . . . . . . __ . . . . . . 161 166^JNémet . . . . . . . . . _ _ _ _ _ _ . . . 7 7

Román ........... ................... . .... . . . i £ TT ó t . . . . . . . . 1 ISzerb... . . . 2 2Franczia.. i i

Összesen . . . __ 17? 178

Állami rajztanár- és rajztanítójelölti ösztöndíjt élvezett . . . 31 növendékKiszolgáltatott ösztöndíjak és segélyek összege 7200 frt.

Beiratási és tandíjban befolyt az 1896-97-iki tanévtéli felében.. .... . . . . . . . . . 1 3 9 9 frt — kr.nyári felében,. __ . . . 1075 « «

w w

Összesen . . . . . . 2474 frt -— kr.

A tandíj alól fölmentetett:a téli tanfélévben __ . . . . . . 45 növendéka nyári tanfélévben . . . . . . 59 «

Értesítői díj czímén befo lyt :a téli félévben . . . . . . . . . . . . 137 frt 60 kr.a nyári félévben . . . . . . . . . 12 « ((

Összesen... . . . 149 frt 60 kr.é

A tanévi zárü n n ep é ly a lk a lm á v a l a lá b b n evezett ö sszesen 14

n ö v e n d é k között k i s e b b ju ta lom díjak osztattak ki. A ju ta lm azottak

a k ö v e t k e z ő k :

N év : T árgy :

Dienes Károly . . . . . . Alakrajz, ékítményrajz és mintázásból. Diviaczky Rezső ._. Ékítményrajz és mintázásból. Farkas Miklós . . . ... Szobrászatból. Funk Gusztáv... . . . Alakrajz és ékítményrajzból.

$

Jäger István... . . . . . . Alakrajzból. Király Gyula . . . . . . Alakrajz, ékítményrajz és mintázásból. Király L a j o s . . . . . . Műhelyi rajzból. Mátrai Vilmos... . . . Alakrajz, ékítményrajz és mintázásból. Mendel B é la . . . . . . . Alakrajz, mintázás és mértani rajzból. Csiki Sebestyén Károly Építészeti rajz, látszattan és mühelyi rajzból. Sinkó Pál . . . . . . Szemléleti látszattanból. Vladár Ernő . . . . . . Építészeti rajzból. Wessel Je n ő . . . . . . . Alakrajz, ékítményrajz és mintázásból. Wolf Károly .... . . . Mértani rajzból.

f/KEPESITO VIZSGALATOK EREDMENYE

AZ 1 8 9 6 / 9 7 - I K I T A N É V R Ő L .

Vizsgálatra jelentkezett: 50 jelölt.

, ) szabályszerű előképzettség alapján : 2 1 .DOCS3.tt8.tO tt 1 . . • / / \ i ' i i i

mimsteri (20,295. sz-) engedely lyel: 15.• •

Összesen: 36.

A vizsgálatra nem jelent m eg: 3 jelölt; vizsgálatot tett tehát

}3 jelölt, ezek közül képesítést nyert 20 jelölt és pedig:

I. Középiskolai és középfokú ipariskolai képesítést:

Demjén Zoltán «elégséges» Moldován Krajna János «jó»

Fleischer Mihály «jó» Olofson Gusztáv «elégséges»

Glück Károly «jó» Simon Tivadar «elégséges»

Haberditzl Károly «jó» Reider Béla «elégséges»

Janky Sándor «jó» Sziráczky Gyula «elégséges» általános Kümmerle Pál «jó» osztályzattal.Löschinger Hugó «jó»

II. Tanítóképző intézeti rajztanári, polgári iskolai, valamint

partanműhelyi rajztanítói képesítést szerzett:

Elekes Sándor «elégséges*

Hanzely Gyula «elégséges»Kruze Ernő «jó»

Zsebök János «jó» ált. osztályzattal.

IV. Rajztanítónői képesítést szerzett:

Eisert Margit «dicséretes»

Fehérvári Etelka «jó»

Reichart Karola «jó»

Szentistvány Margit «elégségas» ált. osztályzattal

i jelölt dicséretes eredménynyel1 I « jó «

8 « elégséges «

Javító vizsgálatra utasíttatott: 8 jelölt.

Ismétlő « « í «

TUDNIVALÓK A JÖVŐ TANÉVRE.

A beiratkozás az 18 9 7 — 98-iki tanévre f. évi september hó-

6., 7. és 9-ik napjain d. u. 3— 6 óráig az intézet igazgatósága

által fog eszközöltetni.

A beiratási, valamint a félévi tandíj, úgy nemkülönben a

80 krnyi «Értesítői» díj is a beiratkozás alkalmával előzetesen

lefizetendő. A beiratási és «Értesítői» díj lefizetése alól senki sem

mentetik fel. Ugyanekkor nyújtandók be a tandíjelengedés iránt,

vagyontalansági és tanbizonyítványokkal fölszerelt kérvények is.

Újonnan belépő növendékek, valamint a vendéglátogatók az

első félévi tandíj alól föl nem mentetnek.

A felvételi vizsgálatok próbarajzok készítései september, hó

10. és 1 1 . napjaiban fognak megejtetni.

Budapest, 1897. Junius hóban.

Keleti Gusztáv

%

AZ O R S Z Á G O S

M. K I R . M I N T A R A J Z I S K O L Á N A K É S R A J Z T A N Á R K É P Z Ő N E K

AZ 1 8 9 6 / 9 7 - ! KI T A N É V R E M E G Á L L A P Í T O T T

TANÓRA RENDJE.

A)

A

rajz

taná

r-

és ra

j\tan

ító-je

lölte

k ré

szér

e.CQ

o p ; u n z s

N

Ncdu

</) .5<D "C-w

C CD'CDa a

c03

■üJ CL

<Da

c

CL

cdS—.

<L)a’cJSCL

N03u

coCD

N Ccd 'CD

r-*u C■4—*

cd•% p M

< > td

ao<Dbß

uX>'03gocd

<D

£

ocduCDwC/5

aoö3-a;s-:0*-**3

Ncds_

J3<

V)cdN■cd

CJD0)c

'CDwU:0*3

N

N

ccdcdNC/)wCd C

cd

~jDa0)N

C/)

—03NOcoQQ

N

N C/>CdN03

.3*c -«—* 0) ac03

CL

NCd

Oj<D

ao0)

O

(N

CO «N

XT' sO

NO

N’ cdU

<

c/)■CONCd

aocdbß

JD-cüc/)

.5*u

0)aoCDJ—(L) <—» CO

NCdu

o3

<

NCd

c/><D>%C

'CD

a~Sc■ w

c03

—<3Noco

CQ

ao03T3Ou

ucd

beo3

N*03fc-

¿C

<

•aoCDbß

•U

. NX)-CO

03f c/>

.2CO u<D 0)C /

'Cd S'(L) N oa 'Cd w<D•4-J c u

Dû iCD

■ * -*

C/5

Ncdu

03

CDaoCD

o

OI-

il- v/' O1

00 o (N 1\/̂ o

N03*-

JX

<

N

CdL_

03

<

CO

Ncdf

N CDN

cd cnu -CD

-*—<cd ' a !

< 't ü 1

N03

<DN(S)

-<D>* 3au03CL,

C03</) '03 -*—> cd

Oc/>

k<Dco

<D><L>C

aocdT3Os-

u03

faß03

—15C'CD

:0* 3

No3u

N <uN’ r t ' C/)S_ -0 )

cd a< • lü

N03

CDNCA-d)>fc3ai-03a.

aoCDbß

t--Q>03(/)03■•*—* 0) aoCDu.<D

</)

ajD<DC'<U■*-*:0* 3

CDt_CÖ3c r<

N03

0)N(/)'<D>'3ai—a(X

ccd

cöN-4-í-cö

N03U

N <DN

cd C/>u -a>¿£ ■wcd ' â

< ‘ U

N03u

<uN

'CD>S3aucdD-

ccd*—•IS)'Cd

cd

oCO'<Dc/)

<D>CDC

<

o3T3O

cd

bßcd

N

cdL.

(DN

'<D

a,■U

Ncdu

od

0)eoCD

O

(NK-<I

fS t J-

vOVO

N’o3

L _

_cç<

NICOu

J3<

NCCu

<

o p i u n z c// I t •• o

NJ03U

N SN

C3U

wcö 'C l< 'IÜ

N03

<UNC/)“0)>*3£uCC

a

No3

0)N3C/)-<Uw

‘a■bú

N03

<L>N(7)‘0)>

Et-03a.

N03

co0)

c■0)

■tü

0)NC/)~<U>*3r“ü03Cl

N3

0 3

1-

NI oM

C0 C/)L. •0 )C3

^ «MB

a.< -UJ

N03

0)NC/3*0>>53r-Gf

03CL

Ni

CO

oNIGO‘<L>

a-DJ

c_o03"ao

u03

faßo3

ejL)0)r;*<Dwi-

:2* 3

jU<D

«<Dn:0 >* 3

C03

ONgo

T 3‘O

cű

o£o<L>o

: o1 Tn

i I

i x * 'o

T "

C C

°

1

< N O

---------------------- -------------------- ---------------------

>

k .

• o

* ©Rv O

o*

s«tx-'

k .

s t o ^N *C/)

UwHZ

vwa.

:0Hc¿

:0H: DC/)O

Ûaw

* 0Ci.H

VWX

N

03u■SÉ-5<

N

*03i-

<

<Qc¿tütsC/3 N

03L.03

9 <

N

03

GO

<D

-<D

‘W

N I

03u

00<L>

C-a>

ÜJ

C03w03NC/)-03

-a)

CL)N)CO

N03u

<

N03L-

,2<

o p i u n z ca I • •• ü

CÖ•

u3Eo0O

N

03 u 1

co ! QJ^ ; C I-CDc

Ll] '

co

'S

cww03NC/5

‘CO

jU*0)

E<DN

C/)

N03

g o

a>

c*<u£

‘ÜJ

N3

'S't

(A

< D

NI C0 3

-CDr*

<

"T

rí

N03U

<

N J

03s_

—

<

NICC

—

<

N J

03u

GOo

c~<uf=

Lü

(N

03

<L>r -cO<Do

C<nto*0303

- w

oGO-<D

GO-0)<L>>0)

<

or ,

caC T *

<

d)s _

033

C T

<

<Di—5

C T

<

03»-<

'0300

2 .o</)

'<D<S)

O>ZJ

'<

GO03

• C T

O

c3

bűos

co"C T

O

03

bß03

O

53

C T

<

"'t'

ÍN

o

^oavivH

TA RT A LO M

Lapszám

Az intézet czélja és feladata . . . . . . .... . . . ___ . . . . . . ? Tanterv :

I. Alakrajz és festés . . ___ ___ __ __ . . . ___ ___ . . . ?

II. Ékítményes rajz és festés. ___ . . . . . . __ . . . . . . . . . ___ . . . 4

III. Építészet ___ . . . ___ . . . ___ . . . ___ __ . . . . . . 5

IV. Műhelyi rajz ___ ___ ___ ___ . . . ___ . . . ___ ___ . . . 6

V. Vízfestészet. . . ___ . . . . . . . . . __ ___ . . . . . . . . . __ 6VI. Mintázás ___ . . . . . . . . . ___ . . . ___ ___ . . . . . . __ 6

VII. Geometria ___ ___ ___ ___ . . . ___ . . . . . . . . . . . . . . . ___ . . . 7

VIII. Festészeti bonczalaktan ___ ___ . . . ___ __ . . . . . . . . . . . . io

IX . Művészetek története.__ . . . . . . ___ . . . . . . . . . — . . . ioX . Nevelés- és oktatástan ___ ___ . . . . . . ___ ___ . . . ___ __ n

X I . Magyar nyelv és irodalom. . . . . . . . . ___ __ . . . ___ . . . —- — 12Kivonat az intézet alapszabályaiból és külön határozataiból __ . . . __ __ 14

9

Uj szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról _ ___ — — . . . — 18A m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság ___ . . . . . . . . . ___ . . . . . . ? iAz intézet rendes növendékeinek egyéves önkéntesi kedvezménye__ __ . . . . . . ?2

Az intézet tan- és segédszemélyzete __ . . . __ __ . . . . . . ___ . . . — 34

Az intézet taneszközei__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __Az orsz. m. kir. mintarajziskola- és rajztanárképző n övendékei__ __ __ . . . ?8Az intézet történetéből . . . i__ ___ . . . ___ . . . ___ . . . __ . . . __ 5?Az intézet növendékeinek névsora az 1896/97. tanévben . . . . . . __ __ __ 6 ,̂"Statisztikai adatok __ ___ ___ . . . __ . . . __ . . . __ __ __ __ 70

#

Képesítő vizsgálatok eredménye az 1896/97-iki tanévről . . . __ . . . __ __ 72

Tudnivalók a jövő tanévre__ __ __ __ __ . . . __ . . . __ __ __ __ 74

Tanórarend . . . . . . . . . ___ — __ ___ _____________ . . . __ __ 75

-s*EXT

*■>

- /« k|fl| ’ k . « *

; ? . i -: î - i »

*S

> . , % ^ s»

' : , ; -*

A »

vtt*

t J <*hk” * >

I > *r

'S < vl >■:

? V'/< > > ’f

r> w v**: r 4 *£

*3^' 4

T

i l‘tV .^

, i

y v ■j#

* a;. */*

^ 1̂ ff ̂_ J *>*•'>

y-»

a*

r » .i

«*"i**•

* •* TV7 ii

• J 7. ;> £'T - .* ' 4 - '? J

<r-

X »4* «>*

.V

T✓' r

ÄT f t i »6 - Jn 1

% ¿ à * %f JCK '

V-> m h

i4

V * v v* fV 4Ü

f? > . '.<!

>> 9

/\i

f'/*

- ■ V ' 4 - : s .

jL * ^ 4 »

ÜN

X* < m

i* w•H

S \L«

r , r nVÍ

7•V-

*

*

»1*

YT X

f*;Jt»

M *1 Í

«*> S y> \ *&•K 4 &